A buszrendszer alapjai

Indította nova, 2012. január 31., 02:06:19 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

nova

Épületfelügyeletben hogyan is alkalmazzák a buszrendszert és milyen topológia alapján épül fel?
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

czapi

Idézetet írta: nova Dátum 2012. január 31., 02:06:19 DÉLELŐTT
Épületfelügyeletben hogyan is alkalmazzák a buszrendszert és milyen topológia alapján épül fel?

A KNX/EIB rendszer alapjai

Az EIB tulajdonképpen buszvezetékbõl, a vezetékre csatlakoztatott érzékelõkbõl, végrehajtókból és rendszereszközökbõl áll. Az érzékelõk érzékelik az információt és adattávirat formájában továbbítják azt a buszon keresztül. Érzékelõ lehet pl. egy kapcsoló, egy bináris bemenet potenciálmentes kontaktusok számára, tûz és füstérzékelõ. A végrehajtó fogadja a jeleket a buszrendszertõl, és az üzenetnek megfelelõ jel megjelenik a kimenetén. Az alkatrészek a buszcsatlakozó segítségével vannak egymással párhuzamosan csatlakoztatva.

Adatátvitel történhet két-eres kábel segítségével, rádióhullámokkal, és az erõsáramú hálózaton nagyfrekvenciás jelek segítségével. A továbbiakban csak a kisfeszültségû két-eres buszrendszer kerül ismertetésre.

Rendszereszközökre a buszrendszernek alapvetõen szüksége van. Ilyen pl. a tápegység, tartomány-, illetve vonalcsatoló, illesztõegység a programozó eszköz számára. A két-eres vezetéken történik az egységek tápfeszültséggel történõ ellátása, és az adatátvitel is ezen a vezetékpáron valósul meg. Az érzékelõknek alapvetõen elég a buszvezeték kiépítése, a végrehajtókat általában el kell látni 230/400V-os hálózati tápfeszültséggel is. A két feszültség egymástól galvanikusan el van választva. Az EIB kisfeszültségû tápellátást igényel. Tápfeszültsége 24V DC (+6/-4V). Ha a feszültség 20V alá csökken, akkor a készülékek lekapcsolódnak a buszrendszerrõl.

Az EIB decentrális buszrendszer, minden egyes résztvevõ rendelkezik egy mikrokontrollerrel. Ez azt jelenti, hogy nincs közös központi egység az irányításra és kommunikációra. Az adatátvitel soros módon 9,6 kBits/s sebességgel valósul meg. A buszhozzáférést a CSMA/CA (Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance) protokoll határozza meg. A buszrendszert lezáró ellenállással nem kell ellátni.


A buszrendszer elõnyei:

    Minden részegység tápellátása a buszon keresztül történik, nem igényel külsõ táplálást. Nagyfeszültségû kapcsolók nem találhatók közvetlen a kezelõi felületnél, nagyfeszültség csak a végrehajtókon a kapcsolószekrényben található.

    Minden résztvevõ, függetlenül, hogy az végrehajtó szerv vagy érzékelõ, a beépítés helyétõl is függetlenül kommunikálni képes egymással a buszrendszeren keresztül.

    Az összeköttetés az egyes kapcsolók és a végrehajtók között tisztán programtechnikai módon alakul kialakításra. Az esetleges késõbbi átalakításhoz nem szükséges az egész vezetékezés újbóli kialakítása, elégséges csak az összeköttetések újbóli programozása.

    Az egyes érzékelõk információit bármikor és bárhol és akárhány felhasználó felhasználhatja, így installációs költségek nélkül alakíthatunk ki akár komplett felügyeleti rendszert is. (Ablaknyitás érzékelõ nemcsak a fûtést vezérli, hanem biztonságtechnikai funkciót is elláthat.

    Nem igényel központi egységet a kommunikáció, az esetleges meghibásodás esetén csak az adott egység esik ki a rendszerbõl.


Üzenet összefûzve: 2012. február 25., 07:06:21 DÉLELŐTT

2.1. Buszvezeték

A buszvezeték egy 2x2x0,8 mm-es árnyékolt, páronként sodrott tömör vezeték. Jellemzõje, hogy 4000V-os vizsgálófeszültséggel tesztelt a köpenyszigetelés és az erek között. Ez a nagymértékû szigetelés lehetõvé teszi, hogy akár egy nyomvonalon fektessük a kábelt az erõsáramú hálózattal. Nem kell továbbá különválasztani a gyengeáramú és erõsáramú szekrényt, a kábel bevezethetõ a 04kV-os elosztószekrényekbe. A négy érbõl (piros, fekete, sárga, fehér) csak két eret használunk (piros, fekete) a maradék érpár tartalékként szerepel. A vezeték toldását buszsorkapocs segítségével valósíthatjuk meg. A vezeték, illetve a buszsorkapocs az 1. ábrán látható.

2.2. Buszcsatoló

A buszcsatoló kapcsolatot teremt a buszvezeték, és a buszos készülékek között. Eeprom-ban tárolja a készülékek applikációs programját. A buszcsatoló kapcsolatot biztosít a különbözõ fedlapok (felhasználói modulok) között. A buscsatolón keresztül történik minden esetben a kommunikáció, és a tápfeszültség biztosítása. A kommunikáció nagyfrekvenciás jelek segítségével, míg a tápellátás 28-31 V DC feszültséggel történik. A buszcsatolóba a buszvezeték csatlakoztatása a buszsorkapcsokon történik meg. A buszcsatoló felépítését a 2.ábra mutatja


2.3. Vonal, tartomány, topológia:

A készülékeket egymással a buszvonalra fûzzük fel. Egy vonalon maximálisan 64 db buszkészülék (buszcsatoló), és egy tápegység fûzhetõ fel. Amennyiben a projekt mérete megköveteli a nagyobb készülékszámot, akkor kialakítható több önálló vonal, több önálló tápegységgel. Amennyiben a vonalak között szükség van a kommunikációra, akkor vonalcsatolók alkalmazásával (mely gyakorlatilag optocsatoló) összeköthetünk több vonalat. Ez az összekötés nem jelent galvanikus kapcsolatot, a két vonal galvanikusan le lesz választva egymástól. A vonalcsatolók egymással úgynevezett gerincvonalon lesznek összekötve, mely gerincvonalak szintén kell tápegységet tartalmaznia. Ökölszabályként elmondható, hogy mindig 1-el több tápegység szükséges egy buszrendszerbe, mint amennyi vonalcsatoló van. A vonalak száma12, vagy 15 vonalig bõvíthetõ. A vonalak összessége tartományt alkot. A tartományok egymástól önállóan szintén kialakíthatóak, majd az összekötésüket a fentebb említettek szerint a tartománycsatoló valósítja meg. A vonal és tartomány csatoló csak elnevezésében különbözik egymástól. A tartományok egymással az úgynevezett tartományi gerinchálózaton kommunikálnak egymással, mely szintén tartalmaz egy plusz tápegységet. A maximálisan egymáshoz kapcsolható tartományok száma 12, vagy 15 között változhat. helyesen alkalmazva a vonalak és tartományok összességét elérhetõ akár a 64x15x15=14400-as egy rendszerként kommunikálni képes készülékszám. A buszrendszer egyik lehetséges kialakítását a 3.ábra szemlélteti.


BK: tartománymásoló, LK: vonalmásoló, TLN: résztvevõk, alkatrészek, SV: tápegység.


2.4. Vezetékezés:

A tápegységre maximálisan 1000 méter buszkábel fûzhetõ fel. További megkötés, hogy a tápegység és a legmesszebb lévõ buszos készülék között 350m-nél nagyobb távolság nem lehet. Két egymással kommunikáló készülék maximális távolsága nem lehet nagyobb 700 m-nél. A kialakítható maximális vezetékezésrõl a 4. ábra ad információt.

Pinglory

I'm sure the information you give is really valuable.

nova

Kedves Pinglory
Ez egy magyar nyelvű fórum, kérlek a közérthetőség végett magyar nyelven hozzászólni. :)
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!