Üdv mindenkinek!
Egy varroda szerelői ellenőrzéséről kellene "papírt" készíteni!
Szabványossági j. már volt!
Szeretném megkérdezni, hogy a 172/1 5.2 pontján kívül , kell e még más is!?
A varrógépekre, vasalókra gondolok! 230V/24V trafó stb.
Tételes felsorolás stb.
A vasalók a kézi szerszám kategóriába tartoznak?
Köszi
Attila
A varroda szerintem nem igen tartozik a KLÉSZ alá. Nekem gyanús, hogy a szerelői ellenőrzés itt kevés lesz.
Üdv JUVILL!
Szerintem a KLÉSZ 2§ szerint beleférünk a szerelői ellenőrzésbe.
Egy korábbi témánál már idézve lett az ide vonatkozó passzus!
"Kommunális és lakóépületek valamint a kéziszerszámok fogalma"
" Maczy"- nál olvasható!
A paraméterek:
- kertes ház, hátsó épület a varroda
- 3f mérő, alatta 1db. 20A,C és 2db. 16A,C
Várom a véleményeteket! :-\
A fórumon már volt erről szó.
A KLÉSZ 2§-a szerint, lakóépületről van szó akkor is, ha abban műhely van.
Hangsúlyoznám, ha kifejezetten lakóépület, akkor elég a szerelői ellenőrzés.
Írtad, hogy szabványossági felülvizsgálat már volt.
Ez csak akkor helytálló, ha ezt a minősítő iratot rendelkezésre is bocsátják.
Tudásbázisba (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=kb;area=cats;cat=7) szerintem a szerelői ellenőrzésről is érdemes lenne írni egy kis összefoglalót. Ki végezheti és mikor kell elvégezni és hasonló kérdések megválaszolása azok számára aki nincsen tisztában vele. ;)
A szerelői ellenőrzés a munka befejezésének az ellenőrzésekor elvégzendő ellenőrzés, melyet minden alkalommal el kell végezni. Ezt lehet írásos formában is kiadni. Az új létesítésnél ma már minden létesítményen szerintem el kell végezni az MSZ HD 60364-6 szabvány és a hatályos OTSZ szerinti vizsgálatokat, melyről minösitő iratot kell kiállítani. Ezen időpont lejárta után az időszakos érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett lép be a lakó és kommunális épületeknél a 14/2004. (IV.19.) FMM rendeletre és a KLÉSZ-re való hivatkozással az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés. Amelynél úgy tudom nincs műszeres vizsgálat előírva.
Ez a varroda lehet akár egy lakás egy helyiségében is kialakítva, melyre minden további nélkül lehet alkalmazni a rendeletet. Így nem kötelező az érintésvédelmi időszakos szabványossági felülvizsgálat elvégzése. Ezzel költséget lehet megtakarítani. De mint tudjuk az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés nem követeli meg a célműszer alkalmazását ( ugyan ez nincs sehol leírva tudtommal) csak a védővezető folytonossági vizsgálatát, szemrevételezési vizsgálat és működési próbát. Azzal, hogy a próba lámpa világit, analóg feszültségmérővel feszültséget mérünk, fázis ceruzával vagy teszterrel megvizsgáljuk eleget teszünk a rendeletnek. Tehát ez a vizsgálat nem egyenértékű a célműszerrel végzett vizsgálattal. Vagyis a hurokellenállás mérés, földelési ellenállás mérés, szigetelési ellenállás mérés az ÁVK műszeres vizsgálatával együtt jelenthet megnyugtató válasz a biztonsági szintre.
Kérdésem egy adott szerencsétlen esetben a bizonyítási eljárás során a kirendelt szakértő milyen vizsgálatot végez? Szerintem minden esetben a feltárandó részen célműszerrel végzi a vizsgálatot. Ami viszont túl mutat az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés mélységén. Vigyázzunk erre a jogszabályi buktatóra, mert ez majdnem olyan mint az hogy a szabványok alkalmazása nem kötelező, tehát csak önkéntes az alkalmazása. Ez egy egyéni véleményem csupán nem az érvényes rendelet leírása.
Tudástárban elkészítettem az általad itt írt szerelői ellenőrzésről a leírást. Szerelői ellenőrzés (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=kb;area=article;cont=256) Esetleg valamit érdemes lenne még hozzáfűzni?
Előző hozzászólásaimban leírtam, hogy csak akkor végezhető szerelői ellenőrzés, ha az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat minősítő irata rendelkezésre áll. Ha ezt nem tudják felmutatni, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Még akkor is, ha az a műhely (ez esetben varroda) lakásban van.
A továbbiakban elég a szerelői ellenőrzés.
Novill leírta álláspontját, ami egyértelmű.
Ugyan ez a helyzet a fémtestű kettős szigetelt kéziszerszámok esetén is.
A rendelet az írja, hogy 3 évente kell szabványossági felülvizsgálat, a közbenső években elég a szerelői ellenőrzés.
Ezzel az probléma, hogy a szerelői ellenőrzés alkalmával nem kell végezni műszeres ellenőrzést, ami szigetelési ellenállásmérés.
Ha viszont nincs szigetelése ellenállásmérés, akkor hogyan győződünk meg annak megfelelőségéről. Itt minden esetben a fázisvezető és a gép fémteste közötti szigetelési ellenállásra gondolok.
Sziasztok!
Ez egy gondolom régi szabvány lehet,de eme előírás szerint egyértelműen el lehet végezni a szerelőit.
5.2. A szerelői ellenőrzés végrehajtása
5.2.1.
A védővezetős érintésvédelmi módok szerelői ellenőrzése során a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
5.2.1.1.
Megtekintéssel, illetve működési próbával kell ellenőrizni:
- a védővezetőnek, a védővezető kötéseinek és csatlakozásainak sértetlen állapotát minden, bontás nélkül látható helyen;
- az érintésvédelmi kikapcsolást végző biztosítóbetétek, túláramvédelmi vagy egyéb kikapcsolószer- vek sértetlen állapotát; a mechanikus működésű túláramvédelmi vagy egyéb kikapcsolószervek (pl. áramvédőkapcsolók, gerjesztőkapcsolók) működőképességét egymás után legalább három szor végzett működési próbával; a próba lehet mechanikus vagy villamos, a kapcsolás történhet a kapcsolt hálózat terhelt, terheletlen vagy feszültségmentes állapotában; áram- és feszültség-vé- dőkapcsoló ellenőrzését mindig a próbagomb megnyomásával kell végezni.
Megjegyzés:
E szabvány a feszültség-védőkapcsolást már nem fogadja el szabványos érintésvédelmi módként, de a meglévő feszült-ségvédőkapcsolások ellenőrzésére érvényes ez az előírás;
- az állandó szigetelés-ellenőrző berendezés és/vagy földzárlatjelző működését korlátozott áramú (ellenálláson keresztül létrehozott) mesterséges földzárlattal..
5.2.1.1.1.
Villamos működési próba alkalmával ellenálláson (az áram-védőkapcsolóba épített próbaellenálláson, feszültségérzékelőn, próbalámpán, vagy külön e célra megválasztott ellenálláson) át testzárlatot vagy földzárlatot kell előidézni. Eközben azt kell megfigyelni, hogy az érintésvédelmi kikapcsolás késleltetés nélkül vagy a megengedett időn belül működik-e.
5.2.1.1.2.
Mechanikus működési próba alkalmával az érintésvédelmi kikapcsolást indító relé vagy kioldó fegyverzetét kell mechanikus mozgatással a kikapcsolást indító állásba hozni. Eközben azt kell megfigyelni, hogy az érintésvédelmi kikapcsolás késleltetés nélkül, vagy a megengedett időn belül működik-e.
— 38— MSZ 172/1-86
5.2.1.2.
A védővezetők rögzítetten szerelt szakaszain ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát. A közvet- lenül földelt (TN- vagy TT rendszerű) hálózatokon ezt az ellenőrzést az MSZ 4851/1 szerinti folyto- nossági vizsgálattal kell végezni. A közvetlenül nem földelt (IT rendszerit) hálózatokon szabad a vizsgálatot egyéb villamos próbákkal vagy mesterséges földzárlati fennállása alatt az MSZ 4851/1 szerinti folytonosságvizsgálattal végezni.
Megjegyzés:
A védővezető nem rögzített szerelesu szakaszainak vizsgálata a fogyasztókészülék vizsgálataihoz tartozik. Erről az 5.2.8.
szakasz intézkedik.
5.2.1.3.
A szerelői ellenőrzések során meg kell vizsgálni, nem történt e fázisvezető-védővezető, illetve nullázás esetén fázisvezetl-nullázóvezető csere. A vizsgálatot az MSZ 4851/1 szerint kell elvégezni.
5.2.2. Egyenpotenciálra hozás
kötelező kiépítése esetén a szerelői ellenőrzés során a 5.2.2.1. - 5.2.2.4. szakasz szerinti vizsgálatokat kell elvégezni:
Megjegyzés:
Ha valamely berendezésben - akár létesítésének korábbi időpontja, akár a helyi körülmények miatt - az egyenpotenciálra hozást
nem kötelező kiépíteni, akkor ezeket az ellenőrzéseket sem kell elvégezni a szerelői ellenőrzés során.
5.2.2.1.
Megtekintéssel kell ellenőrizni a központi EPH-csomópont állapotát, valamint azt, hogy az egész épületet behálózó fém csővezetékek össze vannak-e kötve az EPH-gerincvezetékkel, továbbá hogy az épülethez csatlakozó vízcsőhálózatba épített vízmérőórát (a 3.2.2.2.2. szakasz szerinti esetekben) áthidalták-e.
5.2.2.2.
Minden olyan helyen, ahol az EPH-hálózatba kötelezően bekötendő idegen fémszerkezet segéd eszköz nélkül elérhető fémes felülete egyidejűleg érinthető távolságon belül van egy védővezetős érintésvédelemmel ellátott testtől vagy védőcsatlakozótól (pl. védőérintkezős csatlakozóaljzattól), akkor az MSZ 4851/1 szerinti folytonosságvizsgálattal vagy a védővezető és az EPH-ba kötendő fémszerkezet közé beiktatott, elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel ellenőrizni kell, hogy fennáll-e a fémes érintkezés.
Ha a bekötendő tárgy fémes felületén festés, lakkozás, vagy más villamosán szigetelő bevonat van, az ellenőrzés céljából az ép bevonatot nem kell megsérteni.
Megjegyzés:
Az elemlámpás folytonosság-ellenőrzés azt jelenti, hogy egy elemlámpa áramkörét a vizsgált vezetői összekötésen keresztül
zárják,
és a lámpa féméből következtetnek arra, hogy a vezetői összekötés e célnak megfelelő kis ellenállású-e.
Természetesen e vizsgálat más törpefeszültségű áramforrással is elvégezhető. Az aránylag nagy belső ellenállású zümmögővel való "kicsengetés" azonban nem minősül "elemlámpás folytonosság-ellenőrzés"-nek.
5.2.2.3.
A helyi egyenpotenciálra hozó összekötést (3.6. szakasz) az 5.2.2.2. szakasz szerinti eljárások valamelyikével kell vizsgálni.
5.2.2.4.
A földeletlen egyenpotenciálra hozás alkalmazása esetén villamos ellenőrző próbákkal kell ellenőrizni az egyenpotenciálra hozó vezető földeletlenségét és folytonosságát.
5.2.3. Az érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása
érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás (pl. tápláló transzformátor) biztonsági kivitelét (általában az adattábla alapján) és állapotát; feszültségkémlelős (próbalámpás) vizsgálattal pedig azt, hogy a törpefeszültségű áramkörben sem a vezetők között, sem a föld és a vezetők között nincs a törpefe- szültségnél lényegesen nagyobb feszültség.
5.2.4.
A villamos szerkezet elszigetelése érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni a szigetelések ép állapotát.
5.2.5. A környezet elszigetelése
érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni, hogy a testtől nincs-e más test vagy idegen fémszerkezet az egyidejű érinthetőség határán belül, s hogy az alkalmazott szigetelések ép állapotúak-e.
— 39— MSZ 172/1-86
5.2.6.
A védőelválasztás érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni az áramforrás (pl. tápláló transzformátor) biztonsági kivitelét (általában az adattábla alapján), hogy nincs-e egynél több villamos szerkezet csatlakoztatására kiépített lehetőség. Az MSZ 4851/5 szerinti meggeres méréssel kell ellenőrizni a tápláló áramforrás, a hálózat, valamint az l. érintésvédelmi osztályú fogyasztókészülékek szigetelését.
5.2.7.
A zárlati teljesítmény korlátozása érintésvédelmi mód szerelői ellenőrzése során megtekintéssel kell ellenőrizni, hogy a rendszer táplálása szabványos készülékből és annak megfelelő csatlakozókap- csáról történik-e.
5.2.8.
A 2.2.1.1. és a 2.2.1.2. szakasz alá tartozó l. érintésvédelmi osztályú készülékek szerelői ellenőrzése során villamos próbával (pl. az MSZ 4851 /1 szerinti vagy elemlámpás folytonosság-ellenőrzéssel vagy ohmméréssel) kell ellenőrizni a hálózati csatlakozódugók védőérintkezője és a készülék teste közötti vezetői összekötés jóságát.
5.2.9.
Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés befejezésekor a következőket kell írásban rögzíteni:
- mely berendezés(rész)re terjed ki az ellenőrzés;
- ki végezte azt (személy és vállalat szerint);
- milyen alkalomból (pl. hiba, időszakos ellenőrzés) került sor a vizsgálatra;
- mikor (dátum) végezték a vizsgálatot;
- a vizsgálat után a berendezés érintésvédelmi szempontból megfelelő, szabványossági felül vizsgálatra vagy javításra szorul.
Ha a szerelői ellenőrzés más munka (létesítés, bővítés, javítás, szabványossági felülvizsgálat) keretében készül, akkor nincs szükség ezek külön rögzítésére.
Megjegyzés:
Ezen egyéb munkák átadása egyértelműen azt jelzi, hogy az érintésvédelem szerelői ellenőrzését elvégezték és az nem
mutatott ki olyan hibát, amelyet az átadás után javítani kellene.
5.3. A
Az előzőekben már kifejtettem véleményemet! Még egyszer az év. szerelői ellenőrzésről nem jelent műszeres ellenőrzést, és ez a problémám ezzel. Nem rég végeztem egy létesítményben ellenőrzést. Ha itt próba lámpás, fázis ceruzás vizsgálatot végez valaki akkor megfelelőnek mondható a szemrevételezéssel együtt. Viszont műszeres vizsgálattal egyértelműen nem megfelelőnek lehetett minősíteni. Így csak tanácsolni tudom ismét a műszeres vizsgálattal egybe kötött ellenőrzést.
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. február 08., 19:03:33 DÉLUTÁN
Az előzőekben már kifejtettem véleményemet! Még egyszer az év. szerelői ellenőrzésről nem jelent műszeres ellenőrzést, és ez a problémám ezzel. Nem rég végeztem egy létesítményben ellenőrzést. Ha itt próba lámpás, fázis ceruzás vizsgálatot végez valaki akkor megfelelőnek mondható a szemrevételezéssel együtt. Viszont műszeres vizsgálattal egyértelműen nem megfelelőnek lehetett minősíteni. Így csak tanácsolni tudom ismét a műszeres vizsgálattal egybe kötött ellenőrzést.
Üdv. Novill!
Én építettem egy ennek a szabványnak megfelelő törpe feszültségű ip 65 dobozba egy 12V/20W izzót,AMin megfelelő áram folyik keresztül az ellenőrzés elvégzéséhez. A dugvillájának védővezetőjén keresztül záródik a falban,egy tapintó csúcson a lámpán keresztül egyszerű végig ellenőrézni a ház védő vezető rendszerét mint dugaljaknál,mint 1 É.V osztályú berendezésnél tudom zárni ezt az áramkört. A szabvány földzárlat elvégzését is előírja terhelő ellenálláson keresztül.
Én elviszem a hurokimpedancia mérőm is, kiszámítom a megfelelő hurokimpedanciát,de sem jogosultságom,sem pedig kellő gyakorlatom nincs egy É.V fellül vizsgálat elvégzéséhez,természetesen,ha valami rendellenességet találok amihez komolyabb vizsgálatra van szükség jelezni fogom azt a tulajdonos felé,mint ahogy azt eddig is tettem.
Villanyreszelő!
Az épített dobozodról az olvasom ki, hogy dugaszoló aljzatok szerelői ellenőrzésére szolgál.
Ez kevés!
A szerelői ellenőrzés minden erősáramú berendezésre kiterjeded, nem csak a dg. aljzatokra. Műszeres vizsgálat nélkül, kiértékelt eredmények nélkül többek között le kell ellenőrizni minden I-es érintésvédelmi osztályú berendezést, és az EPH-t.
Az ellenőrzéshez elengedhetetlen a védővezető folytonosságának ellenőrzése.
Én 2 db sorba kötött 15 W-os izzót javasolnék.
A szerelői ellenőrzést és tapasztalataimat szeretném megosztani attilával, aki indította ezt a témát.
A varrógépmotorok között még sok üzemel az NDK 3fázisú kupplungos kivitelűekből. Ezekben a motorokban 24V-os tekercselés van a világítás számára. Ezekkel a gyártmányokkal a létesítés idején sem volt minden rendben.EPH-ra kellett hozni a fém talpat, fémtestű kapcsolót, cérnatartót, gépfejet stb. Volt ahol meg is csinálták ezeket az összekötéseket némi értetlenség mellett. Mégis volt eset amikor a varrónő panaszkodott, hogy a gép "ráz". Ismét kimentem és mértem (szerelői ellenőrzés itt kevés) és kiderült, hogy sztatikus feltöltődés történik, ami ugye csak kellemetlen de nem halálos!
Így már megnyugodtam én is de a gépen dolgozó is. Vasalóknál már akkor előírtam(1980) az ÁVK beépítését, amit általában el is fogadtak.Akkor még főállású munkavédelmi előadó volt! Tehát a körülményeket mindíg figyelembe kell venni. Ma pedig már amúgy is kötelező az ÁVK beépítése. Pl Dániában Állattenyésztő telepeken kettős (lépcsős) ÁVK van előírva. Ezen ne spóroljunk!
Üdv Mindenkinek Toth Gyula
Üdvözöllek Juvill!
Köszönöm a tanácsot!
Ezzel az áramkörrel egy bedugott hűtőnek is tudom ellenőrizni a védő vezető folytonosságát úgy,hogy a tapintó részével a hűtő kézzel megérinthető fémfelületére tapintok,vagy a csavarnál,a lámpa világít,mivel a dugaljakon keresztül a védő vezető azonos.
EPH-t is ki tudok így lámpázni,mivel a kád is kapcsolatban van az EPH-n keresztül a védővezetővel.
Mivel ez a régebb szabvány törpe feszültségű vizsgálatot írt,én ezért gondoltam a 12V 60 W izzóra Ami Az 1.6 Ampert ugyanúgy áthajtja,meg nem is csapdos vele az áram :D
De ha ezt így szoktátok,akkor sorba kötök két 15W-os izzót,és megküldöm a kádat 2 izzón keresztül fázissal.
Merem remélni,hogy nem csinálok vele bajt egy panel lakásban.
Üzenet összefûzve: 2013. február 09., 12:20:38 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. február 09., 10:41:49 DÉLELŐTT
Üdvözöllek Juvill!
Köszönöm a tanácsot!
Ezzel az áramkörrel egy bedugott hűtőnek is tudom ellenőrizni a védő vezető folytonosságát úgy,hogy a tapintó részével a hűtő kézzel megérinthető fémfelületére tapintok,vagy a csavarnál,a lámpa világít,mivel a dugaljakon keresztül a védő vezető azonos.
EPH-t is ki tudok így lámpázni,mivel a kád is kapcsolatban van az EPH-n keresztül a védővezetővel.
Mivel ez a régebb szabvány törpe feszültségű vizsgálatot írt,én ezért gondoltam a 12V 20 W izzóra Ami Az 1.6 Ampert ugyanúgy áthajtja,meg nem is csapdos vele az áram :D
De ha ezt így szoktátok,akkor sorba kötök két 15W-os izzót,és megküldöm a kádat 2 izzón keresztül fázissal.
Merem remélni,hogy nem csinálok vele bajt egy panel lakásban.
Üzenet összefûzve: 2013. február 09., 12:50:41 DÉLUTÁN
Megjegyzés:
5.2.2.2
Az elemlámpás folytonosság-ellenőrzés azt jelenti, hogy egy elemlámpa áramkörét a vizsgált vezetői összekötésen keresztül
zárják,
és a lámpa féméből következtetnek arra, hogy a vezetői összekötés e célnak megfelelő kis ellenállású-e.
Természetesen e vizsgálat más törpefeszültségű áramforrással is elvégezhető. Az aránylag nagy belső ellenállású zümmögővel való "kicsengetés" azonban nem minősül "elemlámpás folytonosság-ellenőrzés"-nek.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2013. február 09., 10:32:57 DÉLELŐTT
A szerelői ellenőrzést és tapasztalataimat szeretném megosztani attilával, aki indította ezt a témát.
Kedves tothgyula!
Hozzáfűztem üzeneted az eredeti témához. Igazából csak azt nem értem, hogy miért indítottál újat a villanyszerelő fórum közlemények rovatban. Ha megnézed annak a fórumrésznek a témáit láthatod, hogy nem ott a helye. Egyszerűen kattints legközelebb a válasz gombra. Ha esetleg valamilyen oknál fogva nem működik nálad ez a funkció nyiss egy új témát a fórum hibabejelentő részében.
Üdv. tothgyula!
Érdekelne a varrógépekkel kapcsolatos sztatikus feltöltődési vizsgálatok folytatása, vagy azzal, hogy nem veszélyes, az ügy le lett zárva?
Másik kérdésem a cérnatartó, gépfej, stb. EPH-ba való bevonásával kapcsolatos. A 80-as években üzembe helyezett gépekhez minőségi tanúsítványt adtak, ami kitért az érintésvédelemre is. A felülvizsgáló minősíthette-e ezt a terméket a kiadott minősítéstől eltérően, hiszen az már a KERMI által jónak volt minősítve?
A Romániából érkező gépek kivételével EPH összekötéssel én, nem találkoztam, és ez ma sincs másképp.
Kedves Laandro! Az ügy a következőképpen lett lezárva.A varrógépeken elkészítették az EPH összekötéseket, kivéve a cérnatartót. Ennek bekötése körülményes lett volna a 6-7db cérnaorsó miatt. Viszont a gépfejet egy M5-ös menet befúrásával és préselt sarus(nem forrasztott kötéssel, mivel az egy idő után a rezonancia miatt eltörik) kötéssel EPH -ra hoztuk.Tehát a gépfej a korábbi határozatlan potenciál miatt kapott egy sztatikus feltöltődést a műszálas anyagoktól és ezt vélhették a varrónők "rázásnak". Ezután a gépfejhez képest az anyag potenciálja le lett vezetve. A trafók helyzete már bonyolultabb. A korábbi MSZ 9229:1989+1M(1992), majd a MSZ EN 60742:1998 továbbá a MSZ EN60204_31:2001 szabványok közül válogathatunk, hogy melyiket vesszük figyelembe a felülvizsgálat során. Erre utalást adhat a korábbi szabványossági jegyzőkönyv, ha elég alapos volt! Elég nyűgös terület, de én végigvittem az elgondolásom és azóta nem panaszkodtak a gépekre. Erősáramú módszerrel mértem, mert az a biztos. Jó munkát Üdv, Toth Gyula
Kérdésem, hogy a kéziszerszámok éves ellenőrzését elég szerelői ellenőrzéssel elvégezni vagy szabványossági felülvizsgálat kell hozzá.
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
5/A. §6 (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően - a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.
(2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.
(3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.
VAGY HOGY KELL EZT ÉRTELMEZNI?
Üdv az Olvasónak!
Első teendő a 28/2011 214.§-a szerint a környezet értékelése.
Nem mindegy, hogy épitőipari, fémporos, nedves, olajos környezetben használják a vill. készülékeket, szerkezeteket.
A MSz2364-200:2002 sz.8260705 p.irja
Kézben tartott szerkezet:"Olyan hordozható szerkezet, amelyet arra szántak,hogy a rendes használat alatt kézben tartsák,a motor beépitett része lehet ennek a szerkezetnek.
A régi MSz1600-as 1.lap 2.73 pontja irja, "Hordozható az a berendezés amelynek üzemszerü használata annak mozgatására is kiterjed, v. amely hálózatra kapcsolt állapotában könnyen átvihető ehyik helyről a másikra".
A műszeres mérés kell, hiszen a szigetelési ell. mérés nélkül nem minősithető a készülék, szerkezet stb. A gyakoribb ellenőrzés célja éppen az, hogy kiszürje a hibás berendezéseket! Élet és vagyonbiztonság(Tűzbiztonság) mindenek felett!
Üdv: TothGyula felülvizsgáló
Üdv
Ez így van és ez érthető is tothgyula .
Jó ,hogy valaki foglalkozik vele.
Viszont csak azt nem értem, hogy mikor elég a szerelői ellenőrzés és mikor nem?
Egyáltalán érintésvédelmi felülvizsgáló személy szükséges-e hozzá?
Vagy elég, ha a villanyszerelő előveszi a szigetelésmérő műszerét és elvégzi a szükséges méréseket, amit aztán dokumentál egy szerelői ellenőrzési dokumentáció keretében.
Üdv!
A szerelői ellenőrzés többnyire szemrevételez és vezeték folytonosságot ellenőriz. A villanyszerelő hivatalosan nem mér és a mérési eredményeket nem dokumentálhatja, az a felülvizsgáló feladata. Persze önszorgalomból megteheti.
Ha pl. szemrevételezéskor törést, repedést lát a burkolaton, vezetéken és egyéb alkatrészeken, akkor azt javítja, cseréli, esetleg cserét javasol és ezt dokumentálja. Gyakorlatilag karbantartja a villamos kéziszerszámokat.