Orvosi rendelõ felülvizsgálatának idõpontja

Indította Maczy, 2012. április 17., 00:03:27 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Maczy

Kedves Kollégák!

Segítségeteket szeretném kérni, mert nem szeretnék azon szakemberek körébe tartozni, akik félre értelmezve szabványt a felülvizsgálati idõkrõl, tévesen írják bele a jegyzõkönyvbe és kötelezõvé tesznek olyan felülvizsgálatokat amit a KLÉSZ esetleg máshogy értelmez. A KLÉSZ kimondja, hogy kommunális épületnek minõsül pl. az orvosi rendelõ. Ezt figyelembe (14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet ) véve 6 évente csak szerelõi ellenõrzés szükséges. Viszont egy orvosi rendelõ munkahelynek is minõsülhet, akkor meg 3 évente villamos felülvizsgálatot kéne végezni. Melyik a helyes értelmezés?
Köszönöm elõre is.

Safety

Kedves Maczy!

Jól tetted, hogy elõbb kérdezel és azt követõen döntesz. A téma régi, de úgy látszik nem teljesen egyértelmû. Ha egy épület a KLÉSZ hatálya alá tartozik, akkor ott (természetesen az elsõ érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat birtokában) idõszakos jelleggel hat évente szerelõi ellenõrzést kell végezni. Teljen mindegy, hogy az a hely munkahelynek is minõsül vagy sem. Itt jegyzem meg minden KLÉSZ alá tartozó épület valakinek úgyis a munkahelye. Ezt a "munkahelynek minõsülõ hely" kifejezést az MSZ 172-1:1986 szabvány tartalmazta, de ez már nincs érvényben. Az általad is említett 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. §. 3/d bekezdése "egyéb villamos berendezéseken" megnevezést használja, amely azért egyértelmûbb. A témáról egyébkén megjelent az Elektrotechnika címû újság 2009/6. számában Arató Csaba tollából egy cikk Kommunális létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálata címmel. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe. Tehát összefoglalva a KLÉSZ alá tartozó épületekben a hatévenkénti szerelõ ellenõrzés a mérvadó, akkor is, ha munkahelynek minõsül a létesítmény.

Maczy

Kedves Safety!

Köszönöm a választ. Az internetem megpróbálom megtalálni a cikket amit javasoltál.
A bizonytalanságom abban fakadt, hogy sokan hivatkoznak az MSZ 172-1-re ami tudom, hogy már nem hatályos, de mégis azt olvasom sok helyen. Számomra az zavaró egy kicsit, hogy pl. "egyéb villamos berendezés" címen mit tekintünk.

nyaki

Szia Maczy!
Én már kerestem a guglin, mert engem is éedekelne de nem találtam meg sajnos. Ha Te vagy valaki megtalálná, feltenné ide a linket?
Köszi

Maczy

Szia Nyaki!

Azt hiszem szerencsém van:)
Legalább mások is el tudják olvasni akiket érdekel.

Elektrotechnika magazin 2009.06

Novill

Igen, hogy miért is hivatkoznak az MSZ 172/1 szabványra? Feltehetõen azért, mert a felülvizsgálatkor a létesítéskor érvényes szabványokat kell figyelembe venni. Ez vonatkozik  a mûszaki kérdésekre. Például az érintésvédelem kialakítására. A felülvizsgálat gyakoriságát viszont  a Safety kolléga által leírt rendelet határozza meg, ami nem mûszaki kérdés. Gondolom ebbõl adódhatnak a félre értelmezések. Szerintem a Safety kolléga jól értelmezte (mint mindig), ez a követendõ példa.

De ettõl függetlenül az egyéni véleményem egy villamos hálózat üzemeltetése során a 6 év hosszú idõ.  6 év alatt sok minden történhet, a szerelõi ellenõrzés nem jelent mûszeres ellenõrzést. Nem beszélve arról, hogy el is felejtik legtöbbször. A biztonság úgy gondolom fontos szempont. Ezért a rendelettõl függetlenül javaslom, hogy tanácsoljuk a gyakoribb ellenõrzést. Tudom ma ez elsõsorban pénz kérdése, mindenki ott spórol ahol tud. Nem tudom egy baleset esetén mennyire megnyugtató lenne a hivatkozás, hogy a rendeletet betartottuk. Viszont a karbantartást elmulasztottuk, mert ott is spóroltunk. Államigazgatási eljárás keretében a kirendelt szakértõ megállapítja, hogy rendeleteket betartották. Míg a villamos hálózat állag megóvását, illetve a karbantartását elmulasztották. Így az üzemeltetõ nem tett mindent meg a baleset elkerülése érdekében. Ezért felelõsség terheli õt. - Érdekes gondolat menet ez! -  Ez egy kitérõ gondolatsor volt. Egyébként a tûzvédelmi felülvizsgálatnál a 9 éves kategóriát 6 évre szigorították.  Lehet, hogy az év. vizsgálat gyakorisága is szigorodik idõvel. De addig a jelenlegi rendelet szerinti 6 év érvényes.

JUVILL

Uraim!

Nem nagyon kívánkozok beleszólni ezentúl a dolgokba, mert kaptam már a fejemre hideget, meleget.
Nem tudom megállni, de majd igyekszem.:)

Az, hogy a KLÉSZ-t alkalmazni kell itt, az rendben.
De emellett ez egy egészségügyi intézmény helyisége is. Erre van egy ide vonatkozó szabvány, melyet nem lehet megkerülni. Régen ez volt az MSZ 2040.

Maczy

Természetesen most is az MSZ 2040 bár ott nem tér ki a felülvizsgálati idõpontokra, hanem inkább leírja azokat a többlet védelmeket amiket alkalmazni kell különbözõ helyiségekben.
Bár itt olvasgatom a szabványt és van egy része amin elgondolkodtam:

5.5.2. A 10 A-nél nagyobb névleges áramerõsségû elektormedikai, valamint a más célú, de csatlakozóaljzatot
is ellátó áramkörök érintésvédelmi kikapcsolását áram-védo´kapcsolóval kell megoldani.
Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramero´sségig 30 mA, e fölött 100...300 mA legyen.

Ez részemrõl azt jelentené, hogy bármely dugaszoló aljzatnál ÁVK-t kell alkalmazni, de mi van ha ez a rendelõ a 80 as években épült?

JUVILL


Akkor sikerült beletrafálnom megint.:)
A 80-as években is volt áram-védõ kapcsoló.
Sõt 1986-ig az áram-védõ kapcsolás önálló érintésvédelmi mód volt.
Az MSZ 172/1-1986. számú szabvány hatálybalépése után, az ÁVK mint önálló érintésvédelmi mód megszûnt, és maradt az ÁVK a nullázásos érintésvédelmi mód lekapcsoló szerve.
Ha a létesítés akkori, akkor az szerint kell felülvizsgálni.
Jó az a MSZ 2040 szabvány.
Elnézést, hogy beleszóltam már megint.:)

Novill

Juvill: ez a szakma ilyen ,,sokszor kapunk hideget, meleget a fejünkre." Én is számtalanszor. Az önmagában még nem probléma, hogy hívatásunknak élve szigorú követelményeket támasztunk az érintésvédelmi felülvizsgálat során. Én is ehhez csoporthoz állok közebb. A villamos üzemvitel egy veszélyes üzemnek tekinthetõ. A villamos baleseteket csak úgy tudjuk elkerülni, ha betartjuk a vonatkozó rendeletek és szabványok elõírásait nemcsak a felülvizsgálatkor, hanem az üzemeltetés során is. Az elõzõ hozzászólásom utolsó részében is ezt kívántam erõsíteni. Ami azt jelenti, hogy a KLÉSZ ill. az MSZ 172/1 szabvány ellenõrzésre vonatkozó pontjait tartanám életszerûnek inkább, mint a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendeletet. Sokszor ez a szabványoknál is fenn áll. De ez van érvényben, ennek az alkalmazása a kötelezõ. Ez az uniós jogharmonizáció és a liberált szabványalkotás!
Abban is igazad van, hogy érvényben van az MSZ 2040 szabvány. Ami a többlet követelményeket határoz meg. Az általatok felvetett hivatkozások igazolására beidézek néhány pontot az említett szabványból:

5.5. Kezelõ és vizsgálóhelyiségek
5.5.1. A kezelõ és vizsgálóhelyiségekben bármely, az MSZ 172-1 szerinti érintésvédelmi mód alkalmazható,de minden ilyen helyiségben ki kell építeni a TN-S rendszert és védõvezetõ hálózatot (még abban az esetben is, ha minden itt alkalmazott villamos szerkezet védõvezetõ nélküli érintésvédelmi móddal van ellátva).
Megjegyzés:
Indokolt esetben, egyedi megfontolás alapján valamely itt alkalmazott villamos gyógyászati készülék szigetelt rendszerrõl is táplálható.
5.5.2. A 10 A-nél nagyobb névleges áramerõsségû elektromedikai, valamint a más célú, de csatlakozóaljzatot is ellátó áramkörök érintésvédelmi kikapcsolását áramvédõ kapcsolóval kell megoldani.
Ennek névleges érzékenysége 63 A névleges áramerõsségig 30 mA, e fölött 100...300 mA legyen.
Megjegyzés:
Áramvédõ kapcsoló alkalmazása 10 A és annál kisebb névleges áramerõsségû  áramkörökben is megengedett, de ezekben nem kötelezõ.
Ide tartozhat még a szabvány    5.4.1.1.2. és a  5.4.1.3.4. ,pontjai is   
8.2.3. A megvalósulási dokumentáció részének kell tekinteni az átadás-átvétel jegyzõkönyveit, az érintésvédelmi mérési jegyzõkönyveket, valamint a tervezõi és a kivitelezõi szabványossági nyilatkozatait is.

Ez a szabvány nem szól az ellenõrzés gyakoriságáról tudtommal. Az is tény, hogy ebben a (MSZ 2040:1995) szabványban döntõen az MSZ 172/1 és MSZ 1600 szabványra hivatkoznak. Azóta viszont új rendeletek és szabványok jöttek ki. Az MSZ EN 2364 szabvány is ezen idõszak után jött ki. Ezeket mindig napra készen kell alkalmaznunk, úgy hogy a vizsgálat során figyelembe vesszük a létesítéskor érvényben lévõ szabványokat is. Itt merülnek, fel a kérdések ki hogyan értelmezi. Az is elõfordul, hogy nem egyértelmû a szabályozás, úgymond joghézag van.  Remélem, erre az esetre is felfigyelnek, a jog alkotok és a szabvány elõírásokban közre mûködõ személyek is.
A fórum talán arra is jó, ha mi nem ismerünk valamit, akkor valaki felhívja a figyelmünket a változások és a rossz értelmezésünkre is.  Így az elõbb felsoroltak csak a személyes véleményemet tükrözik. A felülvizsgálatok során kénytelen vagyok figyelembe venni a vonatkozó elõírásokat, de az egyes anomáliáknál tanácsként mindig leírom az általam javasoltakat. Amivel én kellõen le tudom védeni magamat.


Üzenet összefûzve: 2012. április 18., 18:15:46 DÉLUTÁN

Idézet az említett rendeletbõl, ami ránk vonatkozik:
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérõl
2. §-ban érintett fogalmak:
i) szerelõi ellenõrzés: az érintésvédelem alapvetõ hibáinak kimutatása céljából, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylõ ellenõrzés;

j) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerû eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenõrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi elõírását.

5/A. § (1) A kisfeszültségû erõsáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének
(érintésvédelem) ellenõrzõ felülvizsgálatáról és idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérõen - a berendezés szerelõi ellenõrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.

(2) Az ellenõrzõ felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelõzõen, valamint az érintésvédelem bõvítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejezõ mûveleteként kell elvégezni szabványossági
felülvizsgálattal.

(3) Az idõszakos ellenõrzõ felülvizsgálatot legalább a következõ gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védõkapcsolón havonta szerelõi ellenõrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelõi ellenõrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelõi ellenõrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.
Na ezek után, ha elgondolkodunk rajta, van egyéni véleményünk róla. Nem biztos, hogy ezt helyesnek ítéljük meg, de ez a rendelet szövege. Az egyes fogalmakat viszont érdemes jól értelmezni.