PEN szakadás elleni védekezés ÁVK-val

Indította Pál Bence, 2016. november 24., 19:30:45 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Pál Bence

Tartottam egy gondolatkísérletet, és arra jutottam, hogy az ellen, hogy PEN szakadáskor a készülékek teste feszültség alá kerüljön olyan módon, hogy azt megérintve semmi ne kapcsolja le a hálózatot, lehetséges volna úgy védekezni, (az önmagában is számottevő földelés bekötésén kívül persze,) hogy a helyesen bekötött AVK-val sorba bekötnénk egy másikat is, amelyiken átküldenénk a védővezetőt is. Mit gondoltok, jó megoldás lenne?

Simon Endre

Volt ilyen (korszak) hogy feszültség védőkapcsolás, amikor még nem volt ÁVK. Az igazi relé volt, mert mindíg tartozott hozzá egy kontaktor is. Ez egy válaszható 24-65-72 V-os meghúzású bontoérintkezős relé volt robusztus bakelit tokban. Úgy volt egyedi fogysztókhoz kapcsolva, hogy a védőföldelés mellett ez is a védett készülék testére csatlakozott a referencia  potenciál pedig egy kellően távolra telepített másik földelés volt. Sajnos a közelében folyó öszes koboráramra érzékeny volt és az akkori sületlenek takarékosságból "közös " földelést is alkalmaztak. Szerencsére kb. 5 évíg volt fénykora.
A csatlós ÁVK-t eleve kizárja, hogy a PE vonalon esetenkén más berendezések és hálózatok nulla árama is folydogál ez pl. villámvédelmi és érintésvédelmi földelések között 5-10 A értékű is lehet aminek "forrását" ki nem deríted, ha csak nem kapcsolsz le üzemrészeket vagy 50-100 lakásos lakóépületeket.

Novill

Felejtős a gondolat, mert a védővezetőt megszakítani, kapcsolót iktatni bele szigorúan tilos és életveszélyes művelet!.

Simon Endre

Az érintésvédelmi vezetéket a toroid vasmagon át lehetne vezetni megszakítás nélkül, (szétszedve vagy átfúrva egy ÁVK-t) de értelme akkor sem lenne.

Pál Bence

Számomra jó ötletnek tűnik az egyik kapcsoló kiiktatása az ÁVK szétszedésével. Csak azt nem értem, hogy miért nem lenne úgy se semmi értelme.

Simon Endre

Üdvözöllek a klubban új fórumtárs !
Van olyan hibaáram védőrendszer is , hogy áramváltós az csatlakozik a kioldó (Fi) RELÉRE az meg a megszakítóra. Ennek a relének beállítószervei vannak az érzékenység és az időintervallum változtatásához ez nagyáramú berendezésekhez használatos kifejezetten ipari célra szánt hármas egység, igy ebben az osztásban bíztosan 50 évnél is régebben  használják természetesen elektromechanikus  ősökkel. Ha ez ennyire érdekel az energetika rendszerek területén kellene tevékenykedned.

Sztrogoff

Idézetet írta: Pál Bence Dátum 2016. november 24., 19:30:45 DÉLUTÁN
Tartottam egy gondolatkísérletet, és arra jutottam, hogy az ellen, hogy PEN szakadáskor a készülékek teste feszültség alá kerüljön olyan módon, hogy azt megérintve semmi ne kapcsolja le a hálózatot, lehetséges volna úgy védekezni, (az önmagában is számottevő földelés bekötésén kívül persze,) hogy a helyesen bekötött AVK-val sorba bekötnénk egy másikat is, amelyiken átküldenénk a védővezetőt is. Mit gondoltok, jó megoldás lenne?
Azt nem látom lejjebb sem, mire alapozol? A PEN szakadása és ugyanakkor testzárlat esetén az áram útja egyrészt fázisvezető -nullavezető-épület földelése-csillagponti földelés, másrészt fázisvezető-hibahely-test-védővezető-épület földelése-csillagponti földelés. Az "egyrészt" az nem gerjeszti az ÁVK-t, a "másrészt" meg igen. Ha a védővezetőt is beviszed az összegzésbe, akkor a "másrészt" sem fogja gerjeszteni.

980POWER

A Schneider termékei közt van ilyen, amit beépítettünk az  egy nagydob méretű volt, névleges áram 800 A. Kis híján fél misi, plusz vezérlés és kiegészítő alkatrészek amit külön külön kel rendelni hozzá.

tothgyula

Üdvözletem!
Ha tudsz, légyszives tegyél fel fotót.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló

Pál Bence

Igaz, a rosszul bekötött ÁVK is lekapcsol, ha valaki megérinti a testzárlatos készülék testét, és őrajta keresztül átfolyik az a 30mA. Viszont a helyesen bekötöttnél ha a PEN vezetéket és a földelést leválasztjuk (arról a pontról, ahol az N és a PE szétválik), és a készülék nem testzárlatos, akkor az illetőt határozatlan ideig rázhatja az áram, mivel az ÁVK-n bejövő fázis visszamegy a nullán az ÁVK-n keresztül, majd az N és a PE szétválasztási pontján keresztül visszamegy a testre, majd az illető személyen keresztül terjed szét a környezetbe. Viszont ha átvisszük a PE-t is, akkor a vázolt esetben a villany bemegy az ÁVK-n, visszamegy az ÁVK-n, -- eddig döntetlen -- majd ismét átmegy az ÁVK-n, és úgy rázza meg az illetőt. Ami egyensúlytalanságot okoz a közös vasmagban, és működésbe lép az eszköz. Nem jól gondolom?