Lapos tető villámvédelmi kialakítása, felújítása.

Indította nova, 2014. április 09., 19:34:50 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

nova

Villámvédelemmel kapcsolatos kérdés, melyre kapcsolati formon keresztül érkezett a kérdés. Ez a három téma melyet indítottam egy levélben volt, csak a különböző témák kavaródásának megelőzése végett három külön témaként választottam szét.
Kérdező ezúton is köszöni a segítő válaszokat, véleményeket.

IdézAz 5 szintes lapostetős lakóépületen villámvédelem felujítása során 139 fm felfogó vezeték épült.A betongulák és alátétlemezeit  nem tartom kielégítőnek.Alkalmassági tanusítványait hatósági eljárás eredménytelensége miatt nem láthatom.Az alátétlemez vízszigetelésnél használt bitumenes nehézlemez.Alkalmas e? Véd e az átütés ellen megfelelően.Az épült felfogóra villámvédelmi minősitő irat nincs. Valószínü azért,mert a kivitelezést
a villámvédelmi szakértő KFT-je végezte.Gondolom,hogy ezen lezserséget az is előidézte hogy a védendő épület  egy 81 fm magas toronyháztól eleje 114 fm vége 253 fm-re van és a közte lévő 23 fm magas épület-töl elej 20 fm vége 159 fm-re van,így feltételezhető hogy azok védőkörletébe esik és igy nem is kell rá villám-hárító.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Novill

Először is az OTSZ előírja a villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatát. Ez ma már a lejárat után egy társas ház esetében 6 évente kell elvégeztetni. A közgyűlésen a lakóközösség elszámoltathatja a közös képviselőt. A beton gúla alá nem alkalmas a bitumenes lemez.

czapi

Üdv!

Szerintem ez nem kis mértékű felújítása a villámvédelmi rendszernek, ezért norma szerinti villámvédelmi berendezést kellet volna terveztetni
és a tervben előírt anyagokat beépíteni.

ELEKTOR-KALANDOR

Egyáltalán tiltja valami a nem norma szerinti W védelem teljes felújítását?

Üzenet összefûzve: 2014. április 10., 08:00:35 DÉLELŐTT

Úgy emlékszem a külső w védelem rovatban JUVILL válaszát kellene elolvasni.

czapi

Üdv!

Kérdések, amik felmerültek bennem:

  • Létezik az eredeti villámvédelmi terv? Ha nem -->> irány a tervező
  • Ha létezik az eredeti terv, az abban előírt alkatrészeket,anyagokat be lehet e szerezni? Ha nem -->> irány a tervező
  • Az idők folyamán megváltozott a környezet, épület rendeltetése, telepítettek rá pl. légkezelőt, stb.? Ha igen -->> irány a tervező

tothgyula

Tisztelt Kollégák és aki olvassa!
Első eldöntendő kérdés, hogy norma szerinti v. nem norma szerinti a felülvizsgálat!
A rossz( nem megfelelő) villámvédelmi berendezés,( korábban villámhárító) nagyobb veszélyt jelent az épületre, mintha azon egyáltalán nem lenne vill.hárító.
A villám, a főkisüléstől függetlenül legtöbbször elágazik, és becsapási veszélyt jelent az említett épületre is. Pl: Gyulán 1980-ban a téglagyár kéménye kapott egy villámcsapást és a 20m-re lévő 5m magas épület is komolyan károsodott.
A szigetelő alátétről: A régi MSZ274/3-1981 szabvány 4324 pontja írja:"Az előírt 100kV-os minimális átütőfeszültség lökőfeszültségen nem kíván KÜLÖNLEGES szigetelőanyagot. A 100kV-os min. átütőfesz. általában 10mm-nél vastagabb szigetelő  műanyagréteggel elérhető és lökőfeszültségen nedves állapotban sem csökken számottevő mértékben."
Amennyiben az 5szintes lakóépület védett térbe esik, az említett toronyházak révén, a toronyházak villámvédelmi jegyzőkönyveit is át kell olvasni és dokumentálni az abban leírtakat. A kérdést mindenesetre továbbítanám az illetékes Katasztrófavédelem helyi szakértőjéhez!
Kockázatvállalás kérdése merülhet fel a toronyházak közös képviselőiben!
Belső villámvédelem pedig mindenképpen kell az 5szintes épületben is!Lásd. még a 28/2011.(IX.6.)BM rendelet középmagas és magas épületre vonatkozó előírásait.
Tisztelettel: TothGyula felülvizsgáló

pgz


Kérdés:

A régi MSZ274/3-1981 szabvány 4324 pontja írja:  az alátétlemezeket, részletezi is

de a 9/2008 ÖTM rendeletben  már ez nem szerepel, most akkor  2008 tól már ez nem is kell , vagyis a nem norma szerinti felülvizsgálatnál nem követelhető meg ??

Persze ez csak a T5 tetőre és "c" felfogó helyzetre vonatkozik betongúlás tartózás esetén.




ELEKTOR-KALANDOR

A szabványnak megfelelõen megépített villámvédelem sem nyújt 100% biztonságot mindenféle sérülés vagy kár ellen, hanem egy gazdasági és társadalmi szempontból elfogadható mértékû kockázat fennmarad. Szükség esetén a kockázatot csökkenteni lehet a szabvány elõírásain túlmenõ követelmények betartásával. A szabványhoz képest szigorúbb követelményeket azonban csak a létesítmény tulajdonosa
– 8 –
vagy üzemeltetõje továbbá az illetékes hatóság támaszthat, a tervezõnek vagy a felülvizsgálónak erre nincs felhatalmazása, legföljebb javaslatot tehet, amelyet azonban nem kötelezõ elfogadni. Az MSZ 274/3-81 szabvány szerint, abban az esetben, ha a villámcsapás emberéletet nem veszélyeztet, a kockázat és a létesítés költségeit összehasonlító számítás alapján lehet a villámhárítót kialakítani. Elõfordulhat, hogy a szabvány elõírásai csak részben teljesülnek. A felülvizsgáló ebben az esetben csak azt ellenõrizheti, hogy a létesítményben emberélet veszélyeztetésével nem kell számolni, illetve a villámhárító a terveknek megfelelõen épült és állapota rendben van.
Tekintettel arra, hogy a szabványok idõnként változnak, viszont az épületeket és a villámhárítót nem lehet minden alkalommal átépíteni, a régi épületekre a korábbi elõírások érvényesek. Az MSZ 274/3-81 szabvány erre vonatkozóan a következõ útmutatást adja:
E szabvány hatályba lépése (1982. január 1.) után a villámvédelmi tervek csak e szabvány szerint készülhetnek. A hatályba lépés időpontja után két évig még létesíthetők villámhárító berendezések a hatályba lépés előtt készült tervek alapján is. Ha meglevő villámhárító berendezést felújítanak, akkor e szabvány előírásait kell alkalmazni.
Ennek értelmében elõfordulhat, hogy a villámhárító berendezés felül-vizsgálatát az MSZ 274 valamelyik korábbi kiadása alapján kell végezni, amelyek az alábbiak szerint léptek hatályba:
MSZ 274-52 1953. február 15.
MSZ 274-62 1963. július 1.
MSZ 274-72 1973. július 1.
A jelenleg érvényes szabványok hatályba lépésének idõpontja:
MSZ 274/1-77 1977. október 1.
MSZ 274/2-81 1982. január 1.
MSZ 274/3-81 1982. január 1.
MSZ 274/4-77 1978. április 1.
A villámhárító berendezést elsõ ízben az elkészülése után, átadás elõtt kell

Üzenet összefûzve: 2014. Április 15., 05:51:40 am

ellenőrizni. Ez lemaradt


Üzenet összefûzve: 2014. április 15., 06:08:37 DÉLELŐTT

A 2007-es w   könyvből idéztem , ott bővebben lehet olvasni ,ha valakit érdekel.

czapi

Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2014. április 15., 05:48:29 DÉLELŐTT
A jelenleg érvényes szabványok hatályba lépésének idõpontja:
MSZ 274/1-77 1977. október 1.
Visszavonva: 2009-02-01
Érvényes: MSZ EN 62305-1:2011
Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2014. április 15., 05:48:29 DÉLELŐTT
MSZ 274/2-81 1982. január 1.
Visszavonva: 2009-02-01
Érvényes: MSZ EN 62305-2:2012
Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2014. április 15., 05:48:29 DÉLELŐTT
MSZ 274/3-81 1982. január 1.
Visszavonva: 2009-02-01
Érvényes: MSZ EN 62305-3:2011
Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2014. április 15., 05:48:29 DÉLELŐTT
MSZ 274/4-77 1978. április 1.
Visszavonva: 2009-02-01
Érvényes: MSZ EN 62305-3:2011

NagyPS

Czapi ezekkel egy gond van mind angol a magyar még az eggyel ezelőttiek, sokan azok alapján terveznek, arra hivatkozva hogy a kivitelezőtől nem várható el a szabvány angol szövegének megfelelő olvasása és alkalmazása.