Érintésvédelmi idõszakos szabványossági felülvizsgálat (alfa kioldási szorzó)

Indította Novill, 2011. augusztus 16., 08:38:38 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Egy 32A-os C típusú, ötpólusú csatlakozó dugaszolóaljzat, ebben egy helyhez kötött berendezés kerül csatlakoztatásra.  Kötelezõ-e a 10-es α szorzót használni?

Igen, kötelezõ a 10-es.
17 (81%)
Nem, elég az 5-ös.
4 (19%)

Összes szavazó: 21

Novill

Safety: az utolsó elõtti mondatrésszel úgy gondolom, egyetértünk. Zappa: által megfogalmazott válasz is úgy gondolom, egyezik. Viszont én úgy értelmezem, hogy a hordozható készülékeket dugaszoló aljzatba csatlakoztatjuk. És így e csatlakozó aljzat védelmét ellátó kismegszakítóra értelmezhetõ a 10-es alfa szorzó. Ezek után megkerestem a 2010 évben megjelent érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyvét, és ennek a 247 oldalán a táblázatban megtalálhatóak az alfa tényezõk. Ahol zárójelbe van téve ,,dugaszoló aljzatokra is" vonatkozik. Na de most  jelen esetben , akkor a 10-es alfa szorzó megfelel? Én legalábbis jelenesetben ezzel számolok ( C jelleggörbéjû kismegszakítóknál) a gyakorlatban.

Gyurmaúr(fi-relé)

Kedves Safety! De bizony, hogy létezik hordozható készülék kismegszakítóval, ilyen pl. a generátor, melynek -fõként a 400/230V-osnak kötelezõ tartozéka a kismegszakító. Ami a hordozható szerszámokat, háztartási gépeket  illeti, ott elvileg nincs kismegszakítós cucc. Elvileg...

Novill

Kedves Safety: ha meg tudod tenni az új építésû dugaszoló aljzatokra vonatkozó szabvány részt, mely ÁVK kiépítési követelményt ír elõ, bemásolni illetve írni. Ez hasznos lenne idézni, gondolom sokunknak. Mostanában nagyon sok villamos tervvel találkoztam, melyben téged igazolnak vissza. De csak dugaszoló aljzatokat védik ÁVK-val, a világítást nem. Erre van tiltás? Mert mi villanyszerelõk minden fogyasztót védünk fi relével.
Kedves gyúrmaúr(fi-relé): E tekintetben úgy gondolom, a hordozható generátorok nem tartoznak az elõbb említett témához, mert ezek vizsgálata eltér. De abban igazad van, hogy nem feltétel a ,,C" jelleggörbéjû kismegszakító beépítése. De ha ott van, akkor azt kell figyelem bevenni.

Safety

Akkor kérésre idézem az idevágó szabványszöveget, mivel az eredeti szövegkörnyezetbõl lett kiragadva, lehet, hogy nehezebben értelmezhetõ, de szerintem ki lehet hámozni belõle a lényeget.

Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány

"411.1. Általános elõírások
.
.
Ha elõírás, akkor kiegészítõ védelmet legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védõkapcsolóval (RCD-vel)
kell biztosítani a 415.1. szakasz szerint."


"411.3.3. Kiegészítõ védelem
A váltakozó áramú rendszerekben a 415.1. szakasz szerinti áram-védõkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítõ védelmet kell biztosítani
- a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok
számára, és


MEGJEGYZÉS: Kivételt lehet tenni:
– szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok esetében, pl. egyes kereskedelmi vagy ipari
helyiségekben, vagy
– egy különleges fogyasztókészülék csatlakoztatására szánt egyedi csatlakozóaljzat esetében.

- szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetében."

415. Kiegészítõ védelem
MEGJEGYZÉS: Külsõ hatások bizonyos feltételei és bizonyos különleges helyek (lásd a HD 60364 vagy HD 384 megfelelõ 7. részét) esetén
a védelmi mód mellett kiegészítõ védelem alkalmazása is elõírás lehet.


415.1. Kiegészítõ védelem: áram-védõkapcsolók (RCD-k)
415.1.1. A legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védõkapcsolók használata a váltakozó áramú rendszerekben
elismerten kiegészítõ védelmet biztosít az alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) és/vagy a
hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem) meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetében.
415.1.2. Az ilyen eszközök alkalmazása nem fogadható el a védelem egyedüli módjaként, és nem teszi szükségtelenné
a 411-414. fejezetekben elõírt valamelyik védelmi mód egyikének alkalmazását.

Novill

Köszönöm a szabvány idézetet, gondolom másoknak is hasznos lehet. Nemcsak felülvizsgálóknak, hanem gyakorló villanyszerelõknek is.

Üzenet összefûzve: 2011. augusztus 16., 21:44:13 DÉLUTÁN

Az érintésvédelmi témát folytatva: a méréseket elvégezve vizsgáljuk a hurokellenállás értékeket. A mért értékeket viszonyítjuk a megengedett értékekhez. Ha a határértéken van, az már gyanús lehet, érdemes mélyebbre menni vizsgálattal. Amiért felvetettem a kiértékelésnél a kioldási szorzó értékét az nem mindegy, hogy adott esetben 5-l vagy 10-l számolunk. Míg az elõzõ értéknél megfelelõ minõsítést kap a létesítmény, míg az utóbbinál pedig nem megfelelõt. Ez nem mindegy a megrendelõnek sem, de adott esetben felülvizsgálónak sem. A megrendelõnek további költségeket jelent a villamos hálózat rendbetétele. Viszont ha talál olyan felülvizsgálót, aki nem napra kész a szabvány ismerettel, minden további nélkül megfelelõnek minõsíti a létesítményt. Ezt fogja a megrendelõ inkább választani, míg az a felülvizsgáló, aki ilyen esetben nem megfelelõnek minõsíti piacvesztést él át. A nagy hurokellenállás értékkel lehet következtetni a villamos hálózat állapotára. Ami meghatározhatja a felújítás idõpontját is.  A mérést a fogyasztói pont fázis vezetõje és a védõvezetõ (érinthetõ test) között mérjük az értékeket. Itt a hosszabbítós módszer becsaphatja az embert a mérésnél.  Mert a felülvizsgálatnál haladni kell, az idõ számít a gazdaságosság szempontjából. Így sok esetben a mérés úgy történik, hogy a hosszabbítót bedugják a dugaszoló aljzatba. És végig szaladnak a tapintó csúccsal a mérendõ PE pontokon. De az így mért hurokellenállás érték nem valós érték. Ezzel a méréssel nagy hurokellenállás értékek jönnek ki.

Safety

Kedves Novill!
Megint csak egyet tudok érteni veled. Folyamatosan azzal harcolunk mi is a kollégáimmal, hogy meggyõzzük a megrendelõket arról, hogy nem az a jó felülvizsgáló, aki mindig mindent rendben talál,  -persze, ha tényleg minden rendben van az szuper, csakhogy ez nagyon ritka - hanem aki az Õ érdekében feltárja az esetleges gyenge pontokat, hiányosságokat, hogy este mindenki nyugodtan hajthassa álomra a fejét. A rugalmasság fontos dolog, én sem vagyok a híve hogy a kisebb hibáknál az egész villamos rendszer cseréjét javasoljam, de a mai helyzetben már az áram-védõkapcsoló beépítését sem mindenki tartja jó ötletnek mivel az ilyen dolgokra nemigen van pénzük az embereknek. Visszatérve a mérésekhez. Az idegen feszültséggel történõ méréskor (hosszú mérõzsinór alkalmazása esetén, melyet egy közeli dugaszoló aljzatba dugunk és úgy nézzük pl. a világítótesteket) volt egy olyan álláspontja Kádár Abának, hogy a TT rendszernél alkalmazott képlettel, tehát 230V helyett 50V érintési feszültséggel kell számolni, és ha ennek megfelel a mért hurokimpedancia értéke, akkor nincs szükség további lépésekre. Ha magasak a mérési értékek, nincs mese alapon közvetlenül a csatlakozó kapocsnál kell mérést végezni, és ha így sem jó az érték, akkor jöhetnek a további intézkedések. Kisebb értékû vagy más karakterisztikájú kismegszakító urambocsá' 30mA áram-védõkapcsoló, vezetékcsere. Jut eszembe, tavaly találkoztam olyan érintésvédelmi jegyzõkönyvvel, ami 2010-ben készült új létesítésre és a kolléga még egyszerû és fokozott érintésvédelmet, hidegpadló-melegpadló kifejezéseket használt, melyet már az 1986-ban kiadott MSZ 172 sem tartalmazott! Hogyan lehet ilyen emberekkel nekünk versenyezni, hogyan lehet a megbízót meggyõzni arról ki tudja jobb minõségben elvégezni a felülvizsgálatot? Nagyon nehéz!

gyulagy

Tisztelt Kollégák!

Kérdésem a következõ: adott egy 32A-os C típusú, ötpólusú csatlakozó dugaszolóaljzat, ebben egy helyhez kötött berendezés kerül csatlakoztatásra.  Kötelezõ-e a 10-es α szorzót használni?

Az alábbi szabvány értelmezése: MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.2.2
,,A jelenleg szabványos kismegszakítók hõkioldójának jelleggörbéje nem függ a típustól, ezért az általános (5 s-os) kioldáshoz egységesen α=5 értéket célszerû felvenni, míg a hordozható készülékek áramköreiben az α értékére (a zárlati gyorskioldó kioldási áramának megfelelõen) a B típusúaknál 5 , a C típusúaknál 10, míg a D típusúaknál 20 ajánlható. A Korábbi típusú kismegszakítónál megítélés kérdése, hogy azokat a b vagy a C típusúakkal veszik azonosnak. 



Üdvözlettel:
Gyõri Gyula

Fecó

Sajnos az új szabványban nem ugrik be a pontos definíció az általad említett dologra, de a régi MSZ 1600-1 azt írja: "Helyhezkötött az a berendezés (gyártmány), amely vagy rögzítve van, vagy nem vihetõ át könnyen egyik helyrõl a másikra, vagy feszültség alatti áthelyezését használati utasítás, ill. más elõírás tiltja."
Tehát ha ez alapján a berendezés helyhezkötöttnek tûnik, akkor, akkor nálam rémlik szintén a már hatályon kívül helyezett MSZ 172-bõl egy részlet, ami a hordozható készülékekrõl úgy vélekedik, hogy a fogyasztókészülékeket tápláló végponti áramköröket 0,2 s belül, késleltetés nélkül ki kell kapcsolni. Ennek a pontnak a megjegyzésében pedig ez áll:" A csatlakozóaljzatok általában ilyenek, kivéve ha kifejezetten egyetlen, telepített fogyasztókészülék táplálására létesítették Õket.
Tehát a régi bevált szabványokból kideríthetõ milyen jellegû a berendezés, és az érintésvédelmi kikapcsolást is meghatározza, de a frissebb elõírásokkal magam is bajban vagyok idõnként. Megvárjuk mit gondolnak a többiek...

Safety

Kedves Gyula!

Nem kell ezt túlbonyolítani. Mint írtad a 32A-es dugaszoló aljzat egyetlen helyhezkötött berendezést táplál, ezért nyugodtan alkalmazható az alfa 5-ös szorzó, ez már a régi (Fecó által említett) szabványok szerint is így volt. Amennyiben általános célra készült volna, akkor lenne szükség a "C" jellegû kismegszakító miatt 10-es szorzót használni.

Üdv.: Safety

Novill

Tehát 32 A értékû kismegszakító van beépítve ,,C ,, jelleggörbe jellegû. A fogyasztó vég áramkörön van. Ez alapján úgy gondolom, hogy a 10-es szorzóval kell számolni.  Igaz ez a követelmény szigorúbbnak számít a korábbi elõíráshoz képest. Lásd:,, A felülvizsgálói jegyzet 2010 évi kiadás 247 oldal" ha jól értelmezem.