Válthatnánk errõl is egy pár hozzászólást.
Kereskedelmi forgalomban kaphatók olyan elosztók, melyek sínrendszere méretezett. Ilyenek például a tokozott elosztók sínszekrényei.
Amennyiben olyan feladatot kapunk, hogy a kapcsolószekrény nagy terhelhetõségû, abban az esetben célszerû a gyûjtõsínrendszert méretezni.
Mi a gyakorlat, hiszen nincs minden szekrény megtervezve.
Üdv!
Mi a Rittal rendszereit használjuk.
A katalógusban 3000A-ig lehet gyûjtõsínt találni, és minden adat megtalálható a gyûjtõsín rendszerekrõl ami szükséges.
Rittal áramelosztás.pdf (http://www.rittal.hu/media/HU_aramelosztas.pdf)
Köszönöm a válaszod!
Ismerem a RITTAL katalógusát, nap mint nap specifikálok belõle, és jó a felépítése is. Hasonló van több gyártónak (EATON, SCHRACK...).
Terhelhetõségre lehet méretezni. Megadja a gyûjtõsínek távolságát is, mivel a síntartók méretei ezekre illenek, és a gyûjtõsínekre szerelhetõ adapterek, biztosítós szakaszolók mérete is síntávolság függõ.
Lehet, hogy eddig elkerülte a figyelmen, de a katalógusokban nem találok olyan részt, mely megadná, hogy a síneket milyen távolságonként kell megfogni, rögzíteni. Ez szerintem egy lényeges dolog, mivel a zárlati áram hatására olyan csúcserõk lépnek fel, melyek deformálhatják, elhajlíthatják ezeket.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. március 25., 17:22:45 DÉLUTÁN
Lehet, hogy eddig elkerülte a figyelmen, de a katalógusokban nem találok olyan részt, mely megadná, hogy a síneket milyen távolságonként kell megfogni, rögzíteni. Ez szerintem egy lényeges dolog, mivel a zárlati áram hatására olyan csúcserõk lépnek fel, melyek deformálhatják, elhajlíthatják ezeket.
128. oldal
A Schneider (régi nevén Merlin Gerin) rendszerei is nagyon jól ki vannak találva. Középfeszültségû tervezési segédlet (http://www.schneider-electric.hu/documents/designers/top-downloads/KOF.pdf) A Rittal rendszereivel szemben az elõnye, hogy a kapcsolószekrények legnagyobb része szinte egy csavarhúzóval és krova készlettel összerakható. Természetesen az árában ez meg is látszik. :) A tervezés a sok kiegészítõ miatt az elején biztosan nehezebb, de jól ki van találva.
A mai kapcsolószekrény rendszerekben már nem igazán kell a távolságokkal foglalkozni a gyûjtõsínek között. A Rittal is már régóta használja a gyûjtõsínek rögzítésére használatos rögzítõ elemeket. Szerintem a régi kapcsolószekrényeknél lehetett ez még érdekes kérdés, ahol a teljes szekrény egyedileg készült, a vázszerkezettõl kezdve a gyûjtõsínek rögzítõ eleméig.
A témaindításból nekem 0,4kV-os rendszer ugrott be. :)
0,4 kV-os gyûjtõsínrendszerre gondoltam eredetileg.
Urak, itt nem véletlenûl a zárlati szilárdságról, azaz a gyûjtõsín által maximálisan, tehát mindenféle károsodás nélkül elviselt kA(eff) értékrõl szeretett volna JUVILL barátunk diskurálni? Ugyanis a rögzítési szilárdságnak, felerõsítés milyenségének sztem semmi köze nincs ahhoz, hogy egy 0.4kV-os üzemi feszültségen és mondjuk 400A-es üzemi áramerõsséggel terhelhetõ gyûjtõsín egy esetleges grimbusz alkalmával hány (100) kA-es zárlati áramlöketet képes esetleges szétolvadás nélkül elviselni. Egyébként ha jól tudom, mindegyik tokozott gyûjtõsín gyártó köteles megadni a terméken maximálisan áthaladható zárlati áram értékét, mely ugyebár adott, tehát ezen nem változtat, hogy az a gyûjtõsín merre, meddig van felszerelve. Természetesen, amennyiben ezen síneket mondjuk az egyik villanyász kivitelezõ cég házi szereldéjében építi be egy "mezõs" kapcsolószekrénybe, vagy egy mûanyag -esetleg tokozott- szekrénybe, akkor neki magának kell a szekrényhez mellékelt mûbizonylaton vallani arról, hogy a beépített anyagok -pl. a gyûjtõsín- mekkora zárlati áramerõsséget képesek irreverzibilis folyamat megindulása nélkûl elviselni. Természetesen, fontos szabályosan és szabványosan rögzíteni a gyûjtõsíneket, hiszen azoknak -fõként egy nagyobb mezõs szekrényben- jelentõs saját tömege van, arról már nem is beszélve, hogy számtalan kifejezetten a gyûjtõsínre rögzíthetõ berendezés, illetve kábel húzza, terheli a sínezést.
Juvill, jól gondoltam??? ::)
Igen jól gondoltad!
Ez volt a témaindításom lényege, errõl szeretnék beszélgetni, véleményt kérni.
Én zárlati szilárdságról indítottam a témát. Azét nem folytattam tovább, mert Czapi írta, hogy a RITTAL katalógus 128. oldalán ezt megtalálom. Elõször megnézem.
Hozzáteszem naponta forgatom a katalógust, de nem tudom, hogy ez benne van-e. Megnézem, most is azt mondom.
Hogy miért is zárlati szilárdságról beszélek, mert ezeket be kell méretezni zárlatra.
Egy gyári 400A-os tokozott sínszekrény az más. Arra van mûbizonylat. De ha szerelünk, azt is be kell méretezni. Nem is akár hogyan, zárlati csúcsáramra. Itt olyan erõk lépnek fel, hogy ha nem megfelelõ, távoli a rögzítés, a sínek görbülnek rendesen, ki is szakadnak rögzítõelemükbõl.
Ezért írtam zárlati szilárdságot. Nem a terhelhetõséget írtam. Azt is kell méretezni melegedésre. De maradjuk az eredeti témánál.
Megegyezik a véleményünk Gyurmaúr(fi-relé).:)
Köszi, Juvill, épp ezért egészítettem ki a mondandómat, hiszen volt benne némi pontatlanság! Ami a nova által beszúrt anyagot illeti, nos az -sztem- profi méretezõ sillabusz, igényes, mint a Merlin anyagai úgy általában. 8) Azonban arról se feledkezzünk meg, hogy hiába méretezzük jól zárlati áramilag a gyûjtõsínt, ha pl bekerûl 1-2 gyenge zárlatiáram tûrõképességû cuccot, pl olyan kismegszakítót kötünk közvetlenûl a gyûjtõsínre, mely mondjuk csak 6kA(eff) zárlatiáram tûrõképességgel bír. Ugyanis, egy alacsony kA(eff) értékû cucc ilyen esetben úgy száll el a kapcsolószekrénybõl, hogy a bizonyos gyõzelmizászló hozzá képest kutyafüle! Én egyébként nem vagyok annak a híve, hogy kismegszakítókat,egyéb "kismegszakító méretû" cuccot közvetlenûl kössünk egy 400A-nél nagyobb üzemi áramot szétosztó gyûjtõsínre. Erre a célra ott vannak a diazed, neozed, illetve a késes biztik, valamint a nagy kA(eff) értékekre tervezett kapcsolók, megszakítók. Az már csak hab a tortára, hogy smafu a szelektívitás, ha a végfogyasztókat ellátó kismegszakító közvetlenûl van rákötve a gyûjtõre és a fogyasztó hibája okán keletkezõ zárlat nem áll meg a kismegszakítónál és ezért esetleg sötétbe borúl egy komplett üzemcsarnok. :'(
Ezt a programot tudom ajánlani, ha a számításokra vagytok kíváncsiak
My Ecodial L (http://www.schneider-electric.hu/sites/hungary/hu/termekek-szolgaltatasok/ipari-automatizalas/termekek/range-presentation.page?c_filepath=/templatedata/Offer_Presentation/3_Range_Datasheet/data/hu/local/electrical_distribution/my_ecodial_l.xml#)
Üzenet összefûzve: 2012. március 26., 08:17:33 DÉLELŐTT
Ez a melléklet lemaradt. :)
Kis segítséget szeretnék kérni tervezésben járatos kollégáktól!
Bővítés miatt telepíttetni szeretnénk egy 20/0,4 kV 2,5 MVA transzformátort, amely egy épület főelosztóját táplálja meg. A főelosztó 3200A névleges áramerősségre lett tervezve. A transzformátortól kb. 40 méterre helyezkedik el, földkábeleken keresztül lesz betáplálva.
Két ajánlatunk van, az egyikben 25 kA, a másikban 50 kA zárlati szilárdságú szerelvényekkel számoltak, (valószínűleg mindkettőt helyesnek gondolják) nekem viszont holnapra szükségem lenne a helyes megfejtésre!
Meg tudná valaki mondani, (és azt is, hogy miért), melyik a jó megoldás?
Jó estét!
Zárlati áram a hálózati feszültség,és a hurokellenállás hányadosa.
Transzformátorok adattábláján,műszaki leírásában általában megtalálható a rövidrezárási áram ekkora egységnél.
Egy pontos számításhoz szükség lenne a trafó drop értékére, de 10%-ot feltételezve kb. 36kA a zárlati áram.
Izeff=(Sn*100)/(√3*Uv*ε)