Túlterhelés és zárlatvédelem

Indította JUVILL, 2012. május 19., 09:44:10 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Válthatnánk errõl is egy-két hozzászólást. Hogyan történik a megvalósításuk a gyakorlatban. Mikor látja el egy eszköz a kettõs feladatot, és mikor kell, mikor célszerû a funkciókat külön választani.

czapi

Mindig feláll a szõr hátamon amikor meglátok egy épületgépészeti villamos tervet, ahol kismegszakítóval vannak védve a különbözõ ventilátorok, motorok stb., persze értem én hogy költségcsökkentés.
Az iparban mostanában az intelligens motorvédelmet alkalmazzák, ami akár elõjelzést is tud adni a motor, vagy környezete meghibásodásáról(túlmelegedés, szorulás, stb.) a felügyelõ rendszernek.

JUVILL

Idézetet írta: czapi Dátum 2012. május 19., 10:16:32 DÉLELŐTT
Mindig feláll a szõr hátamon amikor meglátok egy épületgépészeti villamos tervet, ahol kismegszakítóval vannak védve a különbözõ ventilátorok, motorok stb., persze értem én hogy költségcsökkentés.
Az iparban mostanában az intelligens motorvédelmet alkalmazzák, ami akár elõjelzést is tud adni a motor, vagy környezete meghibásodásáról(túlmelegedés, szorulás, stb.) a felügyelõ rendszernek.
Nem véletlenül indítottam ezt a témát.
Az EBF alkalmával számtalan egyvonalas kapcsolási rajzot kell elkészíteni. Itt ki kell értékelni a leágazást. Az sem véletlen, hogy a motorokhoz hõkioldót illene alkalmazni. Ezek mellett szükséges az áramkört biztosítani. Az áramköri biztosítóknak lehet több funkciójuk. Ellátnak zárlatvédelmi feladatot, és például a vezetékek, kábelek túlterhelés védelmét.
(De érintésvédelmi szempontból sem mindegy, mi van beépítve, ez viszont nem ehhez a témához tartozik.)
Ezekre a feladatokra lehet alkalmazni megszakítókat is.
Meg kell azonban jegyezni, hogy áramköri szempontból nem mindegy, hogy a betáplálástól elindulva a fogyasztóig, milyen a megszakítóknak, biztosítóknak, hõkioldóknak a sorrendje.
Vagy éppen mikor, és hol célszerû olvadó biztosítót alkalmazni, mikor kismegszakítók. Nem beszélve a szelektív túláramvédelmi lépcsõrõl.


Gyurmaúr(fi-relé)

Kérdés; melyik jobb egy motor védelmére, a 2 in 1, azaz a mágneskapcsolóval kombinált hõrelé, vagy inkább a külön-külön egységekbõl -pl DIL-K és H0-2K- álló??? Illetve, önmagában elégséges-e a frekiváltó, vagy azért célszerû ott is alkalmazni mondjuk egy DTMn-t? Illetve, mivel szoktátok ellátni egy 400V-os -mondjuk csillag-deltában is indítható motor zárlatvédelmét, kismegszakítóval, vagy inkább lomha diazed biztivel??  ::)

nyaki

Ki mit. Mindig a felhasználás jellege adja a megoldást. Diazedet elsõsorban szakaszoló terhelésbiztosítóként használunk ma már, elsõsorban az erõátvitelnél. A motorokat szinte minden új kiépítésnél kismegszakítóval és egyéb kiegészítõ készülékekkel védjük.
Hogy jó-e a kombinált készülék? Miért ne lenne jó? Csak jól kell beállítani a hõvédelmet és nincs rá panasz. Ha sokat akarunk dolgozni sok pízért, akkor minden készüléket önállóan, ha pedig hamarabb akarunk végezni, akkor kombináltat szerelünk.
A korszerû frekiváltók és inverterek minden követelményt teljesítenek, persze a kismegszakító itt sem elhagyható!

Szelei

Javítás esetén olcsóbb, ha külön kapcsoló és külön hõ kioldót használunk. A frekvenciaváltó rendelkezik motorvédõ programmal, de saját tapasztalatom alapján nem érdemes csak arra hagyatkozni. Mivel 120 A-ig kapható 3 P ,,C" vagy ,,D" besorolású kismegszakító és hiba esetén nemcsak egy hanem mind a három fázist leválasztásra kerül én ezért a kismegszakítókat preferálom motorindítások esetén. Így nem a motor fog leégni egy esetleges kábel, kapcsoló meghibásodása esetén! Így már ez is olcsóbb, zárlat kijavítása után nem a betétet kell vásárolni csak visszakel kapcsolni az áramkört. Üzemeltetése olcsó és gyors. ;D