Kérem legyetek oly kedvesek segíteni, mely jogszabály írja elõ a régi és új áramvédõ kapcsolók ellenõrzését?
Régen havonta kellett elvégezni, de mostani információim szerint a
régieket továbbra is havonta ,az újakat pedig félévente kell ellenõrizni.
De azt nem tudták megmondani ,mely évtõl számít újnak.
Elóre is köszönöm
Nemes József
Ebben a témában említettek a kollégák egy szabványt lehet azt lenne érdemes megnézni. De amúgy jó kérdés :)
http://villanyszerelo.forum.hu/felulvizsgalok-klubja/aramvedo-kapcsolokkal-foglalkozo-szabvanyok/
Kedves Kollégák!
Most regisztráltam néhány perccel ezelõtt és úgy néz ki hamarosan jönnek még egy páran a Villanyszerelõk Lapja fórumról, mivel ott furcsa események történtek az utóbbi idõben.
Nemes József kérdésére válaszolnék talán nem késtem el túlságosan. Az áram-védõkapcsolók ellenõrzését a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A. §-a írja elõ. A (3) bekezdés a) pontja értelmében havonta szerelõi ellenõrzéssel kell ellenõrizni. Nincs olyan hogy a régieket havonta és az újakat félévente kellene ellenõrizni. Ez a félreértés a VBSZ (Villamos Biztonsági Szabályzat) tervezetébõl ered, ott javasolták a féléves ellenõrzésre való áttérést, de ez a mai napig nem jelent meg, így a hivatkozott rendelet a mérvadó. Tehát minden áram-védõkapcsolót havonta kell ellenõrizni a próbagomb megnyomásával és ennek tényét valamilyen formában dokumentálni kell. Üdvözlettel: Safety
Idézetet írta: Safety Dátum 2011. július 04., 17:31:41 DÉLUTÁN
Tehát minden áram-védõkapcsolót havonta kell ellenõrizni a próbagomb megnyomásával és ennek tényét valamilyen formában dokumentálni kell. Üdvözlettel: Safety
A dokumentálás formájára lennék kíváncsi, hogy találkoztál már olyan hellyel ahol készült (készül) ilyen? Elképzelni olyan formában tudnám, mint a készenléti üzemû gépek, eszközök ellenõrzése, ahol ellenõrzik a mûködést, jelen esetben a próbagomb megnyomásával. A tapasztaltakat rögzítik egy táblázatba dátum, aláírás és mûködõképesség megfelelõsége jelenik meg egy sorban a táblázatban.
Kedves Nova!
Jó a meglátásod. Pontosan ilyen formában történik a dokumentálás ahogy írtad (elképzelted). A környezeteben lévõ cégeknél mindenhol elvégzik a havi ellenõrzést és mindössze egy A4 papírlapon (egy áram-védõkapcsoló egy lap) a fejlécen feltüntetve az áram-védõkapcsoló pontos helyét, típusát, érzékenységét, majd táblázatos formában felsorolva az ellenõrzés idõpontját, eredményét (megfelelõ/nem megfelelõ), az ellenõrzést végzõ személy olvasható nevét és aláírását. Ennyi. Általában munkavédelmi ellenõrzéskor ezt kérni szokták a felügyelõk, és nagyon morcosak, ha nem kapják meg. Elégedetlenségüknek sárga csekk formájában adnak nyomatékot. :( Üdv.: Safety
Sok helyen szerintem nem végzik el ezeket a lekapcsolási teszteket, például irodaházakban lévõ elosztó szekrényekben a mai szabványoknak megfelelõen eléggé sok áramvédõ kapcsoló található meg különbözõ áramkörökre bontva, normál áramkörök, diesel jogos áramkörök, szünetmentes jogos áramkörök. Ráadásul az utolsó áramkörben (ups) tartozó rendszerek sokszor állandó üzemûek és évekig mûködnek lekapcsolás nélkül. Jogosultság tekintetében az ellenõrzés az üzemeltetõ dolga, tehát a munkavédelmi ellenõrzéskor õket büntetik.
Általános esetben inkább a kommunális munkahelyekre jellemzõ, hogy nem végzik a havi ellenõrzést el, legtöbbször nem is ismerik az ide vonatkozó rendeletet, de -mint írtad- szünetmentes rendszerekben ez nem is mindig oldható meg egyszerûen. Az iparban más a helyzet, ahol van munkavédelmi szakember (EBK) ott tisztában vannak ennek jelentõségével. Gyakorlati tapasztalatom. hogy az évekig nem ellenõrzött áram-védõkapcsoló mechanikailag beragad, ellustul és szükség esetén sem képes mûködni. A felülvizsgálatok során megtapasztaltuk, hogy az ilyen makacs készüléket elég négyszer-ötször kézzel ki-be kapcsolni és újból a régi lesz. Végül is ezért van kitalálva a havi ellenõrzés, nem másért.
Igen a cél az ellenõrzés és ezáltal a mûködés biztosítása. De az általad is említett ellenõrzésnél a dokumentálás a lényeg, hiszen ezzel lehet bizonyítani, hogy elvégezték az ellenõrzést.
Az ÁVK ellenõrzése a régi MSZ 172/1 illetve a KLÉSZ havonkénti ellenõrzést irt elõ. Volt egy idõszak, amikor a téli és nyári idõszámítás környékére, vagyis évi két ellenõrzés volt elõírva. Ez az ellenõrzés szerelõi ellenõrzést jelent, melyet célszerû valamilyen formában dokumentálni. A felülvizsgálatok esetén már többször találtam nem mûködõ ÁVK-val is. Régi ÉVÉ-UNIVERZÁL nem tudott olyan komplett vizsgálatot végezni, mint a jelenlegi Eurotest 61557 mûszer. Így vizsgálatkor ma minden ÁVK-t be kell vizsgálni és rögzíteni kell a minõsítõ iratban. Ezzel tulajdonképpen biztonsági szempontból jelenleg még 3 illetve 6 évente biztosan ellenõrizve vannak. Viszont mióta a 7KW teljesítmény beépítésekor új létesítés esetén már tervezési kötelezettség van. A tervezõk rengeteg fi relét terveznek be, minden dugaszoló aljzat áramkörébe 1-1db-t. Viszont a világítási áramkörökbe nem terveznek be fi relét, ez eltér a megszokott villanyszerelõi gyakorlattól. Most is van egy kb. 200m2 alapterületû lakást, melyet szerelünk és 26 db fi relé van betervezve. Amit természetesen túlzásnak tartok, a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Idézetet írta: Novill Dátum 2011. július 06., 21:55:33 DÉLUTÁN
Volt egy idõszak, amikor a téli és nyári idõszámítás környékére, vagyis évi két ellenõrzés volt elõírva.
Kedves Novill!
Ilyen idõszak nem volt, ez városi legenda. Az MSZ 172 szabvány hatályon kívül helyezését követõen megszûnt az ellenõrzések gyakoriságára vonatkozó elõírás, mint fentebb írtam a VBSZ hivatott volna tartalmazni ezeket az idõpontokat - ennek tervezetében szerepelt a félév -, de végül is a csoda tudja miért, de nem adták ki, ezért 2005-tõl a 22/2005. (XII.21.) rendelettel módosított 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet, 5/A. § (3) bekezdése tartalmazza többek között az áram-védõkapcsolók ellenõrzésének gyakoriságát, ami mint tudjuk egy hónap.
Üdv.: Safety
Tehát abban egyet értünk mindenkivel, hogy jelenleg havonta kell ellenõrizni az áramvédõ kapcsolókat. Egyébként ez az áramvédõ kapcsoló egy nagyon jó kitalált termék életvédelmi szempontból. Most dolgozunk egy építkezésen, és látva milyen rossz mûszaki állapotú berendezések vannak az elképesztõ. Itt nem kell nyomogatni a teszt (de egyébként a teszt gombra is mûködik) gombot, mert naponta legalább 10-15 szõr leold. Itt el tudnám képzelni, hogy az építési naplóban rögzítését a munkakezdés elõtti ÁVK ellenõrzés megtörténtét. Ez adott esetben gondolom, elfogadható lenne.
Teljesen egyetértek Novill-al, a havi TESTING lenne a legideálisabb, bár ha ez 2 vagy 3 havonta történik, akkor sem dõl össze a világ. Én pl. az egyik haveromnál 8 db Fi-relét raktam be, hisz 1 került a fõelosztóba, az 300mA-es, a többi alaelosztóban 30-as, vagy 100-as található és kapott egyet külön a bojler, hisz önagysága néha elkezd csepegni és akkor úgy folyik végig az alján a víz, hogy a termosztát-kapcsolót is érinti, na ilyenkor annak rendje és módja szerint le is olda fi-reléje, ebbõl tudjuk, ha hívni kell a bojlerszerelõt. Szóval, ha én ott vagyok, akkor mindig végigmegyek a Fi-reléken,de pl. 2009 végén volt érintésvédelmi felûlvizsgálat és akkor is jelesre vizsgáztak a készülékek. Szerintetek, mennyi év használat után kell minden esetben- tehát, ha hibátlanúl szolgáltak és a TEST gombra is reagálnak- cserélni õket, van erre valami protokoll??? ???
Szerintem olyan protokoll nem létezik, hogy egy idõ után akkor is le kell cserélni az áram-védõkapcsolót, ha mûködõképes. Mivel sok helyen megfordulok ma is gyakran találkozok a 80-as évek elején gyártott mûködõképes típusokkal. Biztos mindenki ismeri aki egy keveset látott már a szakmában a keletnémet DDR FI 8.300 típusú elektromechanikus (fehér színû) robusztus kivitelû áram-védõkapcsolókat. Általában 300 és 100mA-es változatban terjedt el és bizony a mai napig tökéletesen mûködnek (ráadásképpen baromi gyorsak:) ). A cseréjüket is csupán azért, és olyan helyen kell elvégezni, ahol a 30mA-es érzékenység a követelmény.
Az NDK gyártmányú fi relékbõl Magyarországon nagyon sok került beépítésre annak idején. Akkoriban talán ez volt az elsõ fi relé típus, amibõl nagyon sok lett beépítve. Ezek még nem TS sínre voltak rögzítve, ha jól emlékszem rá. Valójában nagyméretû volt a maiakhoz képest. A felülvizsgálatok során még találkozni szoktam velük. Érdekes módon a mûszaki paraméterei is megfelelõek voltak az ellenõrzéskor. Én is az új mérõhelyek építésekor sokat beépítettem, megfizethetõ áron lehetett kapni õket. Az áramvédõ kapcsolók cseréjét csak meghibásodáskor illetve mûködési bizonytalanságkor tartom szükségesnek. Úgy gondolom egy kis családi ház esetén elegendõ egy darab fi relé építése. A hibaáramok úgyis összegezõdnek és ennek hatására leoldanak. A családi ház esetében 30mA érzékenységû beépítése megfelelõ. Nyilvánvaló minél többet építünk be, annál kisebb a valószínûsége a teljes lakás áramszünetére. A gyakorlati tapasztalatom, ha szakszerûen van kiépítve a hálózat, a hibakeresés sem nehéz feladat.
Tisztelt kollégák Safety -nek igaza van ,de beépítéskor vagy áthelyezéskor el kell végezni a méréseket célmûszerrel kioldási áram és idõ. Tehát 1 30mA-es-nél 15 és 30mA között kell lenni.
Én a metrellel szeretem az összes tesztet végigellenõrizni az ÁVK-n.A saját tapasztalatom az hogy van ami újonnan sem jó.Van olyan ami a leoldási idõt nem tudja van olyan amelyik a kioldó áramot,volt olyan is amelyik túl érzékeny volt.A régebbiek ha nincsenek kapcsolgatva egy éven belül lelassulnak.Kell a havonta ellenõrzés mert a saját mérésemet ellenõriztem egy év után és lelassul ha nincs akármilyen okból kapcsolgatva.Régi velem egyidõs NDK-s ÁVK-t már mértem ami minden paraméternek megfelelt.Ez is mutatja hogy régebben valahogy jobban figyeltek a minõségre.
Zappa, és akkor szerinted melyik típus a tuti? Van valamilyen tapasztalatod arra vonatkozólag, hogy melyik gyártó cucca -az NDK õsmonstrumon túlmenõen- megbízható és melyik kevésbé?? Sztem, jó lenne itt közreadni egyfajta listát arról, hogy mi az amit nyugodtan beszerelhetünk és melyiket kerüljük el nagyon messzire. Legfeljebb beperel valamelyik lehüzott gyártó, de kit érdekel, mikor az sokkal fontosabb, hogy a Fi-relé mindig, minden körülmények között mûködjék, ha kell!!! Személy szerint én a GE/AEG-t, illetve Melint, s mert igen jó ár/érték arányú, ezért at ETI-t használom és mert bizonyos helyeken, ahol beszereltem ezeket, gyakran megfordulok, ezért soha nem felejtem el a TEST gomb megnyomását. Hál' Istennek, eddig nem gúvadtak ki a szemeim és állt el a lélegzetem, mert mindig az történt, amit vártam... ;)
üdv kollégák
A 14/2004 (IV.19.) FMM rendelet 5/A § (3) bekezdés a)pontja az áram-védőkapcsolókon havonta szerelői ellenőrzést ír elő.
Milyen vizsgálatokat kell ilyenkor elvégezni?
Ha jól tudom, ehhez külön szakképesítés nem kell, villanyszerelő is elvégezheti.
Ennek dokumentálására keresek formátumot.
Ha van valakinek, föltehetné az oldalra. Előre is köszönöm.
Üdv!
Csináltam egy kis táblázatot
köszönöm czapi
Kiegészítésként találtam valamit, de ez még csak ajánlás. Talán egyszer ez lesz az előírás;
"X.Y az áram-védőkapcsolók (ÁVK) jogszabályban előírt
havonta elvégzendő szerelői ellenőrzésének szükségességről érdeklődött a munkabizottságunknál.
VÁLASZ:
Az ÁVK szerelői ellenőrzését a módosított 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 5/A.§ (3) a)
bekezdése írja elő. A rendelet szerint a havonta kell végrehajtani a szerelői ellenőrzést a (már
visszavont) MSZ 172-1: 1986 szabvány 5.2.1.1.1. szakaszában leírt működéspróbával, amely elvégzését
munkahelyeken dokumentálni kell.
A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága az elmúlt években többször is foglalkozott a kérdéssel
és megállapította, hogy ez a gyakoriság, ma már nem indokolt. A Munkabizottság már 1996. december
4-i ülésén ismertette az IEC 1994-ben kiadott TC 64/891 jelű titkársági anyagát. Ez a próbagombokra
vonatkozóan csak azt írja elő, hogy ezeket könnyen hozzáférhetően kell felszerelni, és a rendszeres
ellenőrző megnyomás kötelezettségére figyelmeztető felirattal kell felszerelni. Megjegyzésben a
,,rendszerességre" vonatkozóan azonban kimondja, hogy ezeket 3-6 havonként (célszerűen pl. a nyáritéli
időszámítás fordulóján) kell ellenőrizni.
A MEE Érintésvédelmi Munkabizottsága az IEC ajánlása és a szakemberek tapasztalatai alapján
megismétli korábbi állásfoglalását, amely szerint a jogszabály műszakilag indokolatlan gyakoriságot ír
elő, – elegendő az évente legalább kétszeri szerelői ellenőrzés is. Ezért illetékes helyen kezdeményezi a
jogszabály ilyen értelmű módosítását." (forrás: meter.hu Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2012. december 5-i üléséről)
Jó estét Mindenkinek!
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Vettem a vaterán egy áramvédő kapcsolót, ami háromfázisú rendszerhez való. Beépítettem a speizba, de két külön áramkört kötöttem rá, egy fázisnak való üresen maradt. Az áram rendesen továbbmegy, a fogyasztók működnek, de a fi-relé a tesztgomb lenyomására nem reagál. Lehetséges, hogy igy nem lehet bekötni, vagy esetleg a fi-relé hibás?
Üzenet összefûzve: 2013. december 07., 18:46:26 DÉLUTÁN
Közben annyit módosítottam, hogy az egyik áramkört áthelyeztem a legutosó fázishelyre, ez az 5-ös számot viseli, így már leoldott a tesztgombra. Bizonytalan vagyok abban, hogy a másik áramkör, amit az 1-es csatlakozóba kötöttem, védve van-e? Hogy is lehetne ezt biztonságosan megállapítani?
Általában be lehet kötni három fázisú, 4 pólusú áram-védőkapcsolókat is egy fázisra, de ahhoz, hogy működjön a tesztgomb adott helyre kell bekötni. Nincs kis rajz az oldalán, ahol mutatja melyik pólushoz tartozik a teszt? Esetleg az egyik fázist rakd át az üresen maradt helyre. De a teszt gomb működése még nem minden. A fogyasztóknál is próbát kellene csinálni!
(valamilyen próbalámpa 20-30mA; vagy 2db sorba kötött 15-25W-os izzó a fázis és a védőföld közé)
leírnád esetleg a pontos típust és az adatait?
Első sorban mindig az áramkörökhöz választjuk ki a fi relét. Ha neked egy fázisod van ahhoz, akkor 2 pólusú javasolt 40 A és 30mA érzékenységűt célszerű betenni. Egy fázis esetén nem célszerű ( 3 fázisú) 4 pólusú fi relét beépíteni, vagyis nem ajánlom, Ha mégis, akkor a fi relé bejövő résznél a 3 fázist át kell hidalni. Egyébként ha nem titok milyen gyártmányú hány pólusú fi relét és mennyiért vettél a vaterán.
Azért vettem ezt, mert 5000 ft-ért kedvezőnek találtam, és azt hittem megoldható egy fázisra is bekötni. Siemens márkájú, azt gondoltam, az nem lehet gagyi. Újként kínálták. A bekötés és próbálgatás során láttam, hogy van rajz rajta, ezért is kötöttem át az egyik áramkört az 5-ös érintkezőbe. Igy már kioldott.
Csináltam képet róla.
Üzenet összefûzve: 2013. december 07., 19:34:12 DÉLUTÁN
Talán ez a kép, a firelé3, jobban mutatja a dolgokat:
Üzenet összefûzve: 2013. december 07., 19:44:45 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. december 07., 18:56:38 DÉLUTÁN
Ha mégis, akkor a fi relé bejövő résznél a 3 fázist át kell hidalni.
Akkor, ha jól értem, tegyek be egy áthidaló vezetékdarabot az 1-es, 3-as, 5-ös érintkezőkhöz? És alul, a 2-es, 4-es, 6-oshoz szintén?
Üzenet összefûzve: 2013. december 07., 19:45:56 DÉLUTÁN
Vagyis, bocs, alulra nem, csak a bejövőhöz.
Lakásoknál azt gyakorlatot követjük, hogy mérőtő kijövő vezetéket kötjük a fi relébe az elmenők meg mennek a kismegszakítók betáp oldalára. Ha valaki több fi relét épít be akkor értelemszerűen a betáp oldalak azonosak. A lényeges kérdés vagy 3 fázisú? Az áthidalás leírásod akkor jó ha az elmenő a kismegszakító felé megy. Úgy látom az ár tekintetében nem is olyan nyerő a vatera, mivel ennyiért már lehet kapni üzletben is igaz nem ezt a tipust!
A közvetlen környezetemben lévő üzletekben csak Xbs, Tracon, Mentavill tipusuakat tudtam volna venni, de ezeket itt a fórumon nem favorizálták a szakemberek. A Legrand, Schneider pedig jóval drágább. Azt hittem a Siemenssel nem járok rosszul, nem gondoltam, hogy a háromfázisossága bezavar. Azt kiolvastam a fórum anyagából, hogy alapesetben az órából bejövő vezetékre kötjük a fi-relét, de azt is kiértettem, hogy zavar esetén így, az egész lakás áram nélkül marad. Ezt nem kívánnám, mert, ha csak a párom van itthon, akkor nem tud mihez kezdeni a helyzettel. Inkább teszegettem közvetlenül fi-reléket egyes nagyfogyasztók elé, így csak az áll le, ha ott gond van, de nem marad a lakás többi része áram nélkül. Tudom, hogy ez pazarékolásnak tűnik, de nem olyan nagy költség ez, és még szívesen is foglalkozom vele.
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. december 07., 20:03:14 DÉLUTÁN
A lényeges kérdés vagy 3 fázisú?
Itt valami kimaradt, de nem tudtam rájönni mi.
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. december 07., 20:03:14 DÉLUTÁN
Az áthidalás leírásod akkor jó ha az elmenő a kismegszakító felé megy.
Ez a mondat mit is jelent? Én csak beiktattam egy fi-relét a lakáselosztó kismegszakítójától a konyha felé menő áramkörbe, közvetlenül a fogyasztó mellett, így a fi-reléből az elmenő az a fogyasztó felé megy. Rosszul csináltam? Kellene még mellé egy kismegszakító is? Még egy az áramkörbe?
Szerintem jó vétel lehetett a Siemens, főleg, hogy ez ún. A tipusú FI-relé, ami az elektronikus alkatrészekkel teletömött fogyasztók esetén is biztosan leold. A kérdés, hogy ki használod-e; mert egy ilyen védhetne egy teljes 3 fázisú rendszert a névleges áramig. Milyen fogyasztót akarsz vele védeni?
Ha nem akarod, hogy más fogyasztók is kiessenek hiba esetén azt meg lehet oldani a főelosztóban, pl kismegszakítóval kombinált FI relé(k)vel (RCBO az angol rövidítése), amit tényleg egy áramkörre találtak ki. (korábban láttam ilyet is a vaterán elég olcsón, és kicsit praktikusabb, mint 4 pólusú FI-ket beépíteni több helyen) De úgy rémlik, hogy ez már létezik 1 modulnagyságú kivitelben, talán ETI.
Nem kell túl komplikálni ezt a fi relét. A lényege az, hogy normál üzemszerű ( jó villamos hálózatok és készülékek) estekben a fázisok és a nulla vezetőn a fogyasztókon keresztül folyik áram. Az ettől eltérő állapot nem üzemszerű vagyis hiba áram folyik. Lehet több fi relét beépíteni semmi sem tiltja, sőt még lépcsőzni is lehet. Akár hány fi relét építesz be, mindig az egy fi relére rakott áramkörökön összegeződhetnek a hiba áramok. Több fi relével csak több részre bonthatod, így kisebb az esélye, hogy az egész lakásban el megy a villany. Lakások ezreiben van beépítve egy fi relé beépítve az egész lakásra és működik,tudják kezelni az egészet. Hogy hány fi relé legyen, jobb a több, de ez első sorban pénz kérdése. Lehet beépíteni automatikusan vissza kapcsoló fi relét is ha van rá keret. Nagyon sok olcsó típussal találkozom a felülvizsgálatokon, de a műszeres vizsgálatok nem bizonyítják, hogy annyival jobbak lennének. A lényeg, hogy lakásunk rendelkezzen megfelelő érintésvédelemmel, a fi relé egy kikapcsoló szerv, de ez mellett alapvető fontosság a védővezetők folytonossága, megfelelő földelési ellenállás érték és az eph kialakítás valamint a megfelelő szigetelés. Az érintésvédelemhez önmagában a fi relé kevés még.
A szabványosság tekintetében nincs mindenhova előírva a fi relé, de mégis javasolni tudom az egész lakást védelmét kiegészíteni fi relével.
Ha egy fázis van felesleges háromfázisú fi relét beépíteni!
Igen lehet alkalmazni a kombinált ( kismegszakító +fi relé) fi relét is. Általánosságban a jellemző, hogy egy fi relé több áramkör védelmét látja el.Ebből kifolyólag először a fi relé majd az elmenője megy a kismegszakítóba. Ahonnan több áramkör lévén több kismegszakító van beépítve.
Mindenben igaza van Novillnek, annyit gondoltam még, hogy ha különböző helyekre építed ki a FI reléket, és máshol van a kismegszakító, akkor elvileg előfordulhat az, hogy az egyik, vagy a másik kiold és két helyen kell keresned. Emiatt praktikusabb, ha egy dobozban vannak. Ha a konkrét készülék elé építed ki akkor én oda raknék egy kisebb értékű kismegszakítót is.
Eredetileg egyfázisú fi-relét kerestem a vaterán, nem akartam gagyit, így találtam rá erre, azt gondoltam, ez jó ár. Máshol már említettem, hogy hamarosan kicseréljük az órától a kismegszakítóba bejövő vezetéket, meg a régi FK.A dobozt, és gondoltam, hogy a három chint megszakító elé illene ez a háromfázisú fi-relé, mert mindenképpen több részre akartam bontani a fi-relés védelmet. Csak aztán meggondoltam magam, meg kíváncsi voltam működik-e, amit vettem, és beépítettem a mosogatógép elé, meg egy konyhai elosztó elé. Most már, hála a kapott instrukcióknak, rendesen működik, kipróbáltam próbalámpával is.
Üdv Kollégák!
A kérdésem az lenne, hogy háromfázisú áramvédő kapcsoló vizsgálatánál mindhárom fázisban el kell-e végezni a müszeres mérést. (auto tesztet)
Ez valóban jó kérdés! Erre még nem is gondoltam, mivel csak az egyik fázison szoktam elvégezni. Igaz hurkokat már a különböző fázisokon is szoktam mérni.
Üdv Novill!
Valahol mintha olvastam volna (VL lap), de igazábol nem emlékszek.
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. október 09., 20:24:21 DÉLUTÁN
Ez valóban jó kérdés! Erre még nem is gondoltam, mivel csak az egyik fázison szoktam elvégezni. Igaz hurkokat már a különböző fázisokon is szoktam mérni.
Ha jól emlékszem akkor az áramvédő úgy működik,hogy az összes üzemi áramot vezetőt átvezetik egy áramváltón,a befolyó és elmenő áramok egyensúlya áll fenn, ha ez megbomlik akkor az áramváltó tekercs érzékeli ezt.
A próbagomb is úgy van bekötve, hogy a szekunder kapcson levő, valamelyik fázist köti össze egy ellenálláson keresztül a áramváltó előtti részen ( primer ) kapcsoknál a N vezetővel, így csinál asszimetriát.
Vagyis nincs értelme minden fázist végigmérni, hiszen mindegyik át van vezetve ezen az érzékelő ( áramváltó ) tekercsen.
Üdv !
1. A kérdésem, hogy egy társasházi hőközpont szivattyú motorjait áramvédő kapcsolóval szükséges-e védeni?
2. Uszodai hőközpontra milyen többletelőírások vonatkoznak?
Feltételezem, hogy itt" kötelező" az ÁVK beépítése a szivattyú motorokra?
Esetleg ezekkel kapcsolatos szabvány létezik?
Az a kérdés mi alapján lett létesítve melyik szabványt használták akkor. A nedves helységekre külön passzusok vonatkoznak. AVK beépítése sosem árt, de nem mindig kell, valamikor kötelező.
új létesítés!