Épülõ családi ház villamos terv készítése Vadna

Indította enner, 2012. január 25., 11:34:20 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Novill

Miért is jó a betonalap földelõ? Mert a sávalap alsó részében, betonnal takartan helyezkedik el. Mivel a teljes alapozással körbe van vezetve, így nagy felületet képez. A teljes nedves beton felület részt vesz a hatásos felület képzésében, a szonda vagy szalag földelõ esetében csak a vas felület a hatásos felület. Az alapozásnál  sok esetben be szoktuk kötni a vasalatot is.  Természetesen ma már csak tûzi horganyzott anyagokat használhatunk fel a földelés készítésére, mert így a földelõ élettartama jóval hosszabb. Tehát betonalap földelõvel lehet elérni a legjobb földelési ellenállás értéket. A vasbetonszerkezetekben a statikai szempontok figyelembevételével el lehet helyezni a villamos hálózat csöveit is, amivel lehet csökkenteni a vésési munkákat. De van még lehetõség a szerelõ betonon való szereléshez is. Itt viszont már ütközhetünk a gépészeti szereléssel,és ez miatt elõzõleg egyeztetni kell. Az áttöréseknél célszerû lehet csõhüvelyeket, vagy hungarocell elhelyezése a betonozás elõtt. Mert így is lehet csökkenteni a vésési munkákat. Az elosztó szekrény helyének a jó kiválasztása csökkentheti részben az anyag felhasználást. A felfûzött villamos hálózat kialakítása kerülendõ biztonságtechnikai szempontok végett.

JUVILL


Novill által javasolt betonalap földelés egy nagyon jó mûszaki megoldás. Erre vonatkozóan érdemes átnézni az MSZ HD 60364-5-54:2007 szabványt, amelynek címe: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelõberendezések, védõvezetõk és védõ egyenpotenciálra hozó vezetõk.
Ettõl függetlenül javasolnám a régi ME-04-124-179 mûszaki elõírást, melynek címe: Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára.

enner

Üdv mindenkinek!
Alul töltöttem fel képeket a tervrajzról. A falazat mindenhol YTONG.
A felülnézetes kép bal alsó sarkán a kis sárga négyzet jelöli az ideiglenes oszlop (de kerítésen kívül a hálózati oszlop) helyét/irányát.
Gondoltam segíthet a mérõhely elhelyezése szempontjából a falban.

Most még a védõföld kialakítása foglalkoztat....kötött,koromfekete talaj van,3m-en állandóan talajvízzel.Elegendõ ide a kapható 2m-es horganyzott földelõ tüske?? (kereszt profil,végére hegesztett 10-es gömbacél"szárral"  )

Valamint adjatok (ha tegezõdhetünk) tanácsot melyik a legjobb megoldás a vezetékfajták tekintetében (terhelhetõség,és a vele való munkát tekintve....az ár nem érdekel most)
---külön szálakkal vezetékelve ,de akkor MKH   vagy MCU  ,sodrott vagy merev??(sodrott érvéghüvelyezve)

---vagy MTK  vagy MBCU  vezetéket használva,de akkor ott is a merev,vagy a sodrott?

Ha tévedek a megnevezésekben,nézzétek el :D
Azért foglalkoztat most a vezeték téma,és mennyi lehet  kb. a ház "igénye",mert pár napig még nagyon jó áron juthatnék hozzájuk (-40%) egy  közeli üzletben,és enni nem kérne.

KÖSZÖNÖM a tanácsokat!!

Novill

Visszatérve a földelésre: a jó, hogy kötött talaj és 3m-re már talajvíz van. Itt a lényeg felület növelése, és hogy minél mélyebben legyen a szonda. Gondolom a hegesztett rész is tûzi horganyzott, mert az a javasolt.  A földelés elkészítése után célszerû mûszerrel megnézni, hogy mennyi a földelési ellenállás értéke. Amennyiben nem lenne elegendõ, akkor lehet még javítani rajta még egy szonda telepítésével.
A vezeték tekintetében a 1,5mm2 és a 2,5mm2 keresztmetszetû MCu (tömör) vezetéket javasolnám. De oda kell figyelni, mert már ezt is hamisítják. Nem mindegyik vezeték mûszaki paraméterei egyeznek a valóságban.
A Juvill kolléga által említett MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány tartalmát lehet, hogy érdemes lenne jobban kitárgyalni. Lehet, hogy nincs minden szakinak meg.

nova

Idézetet írta: enner Dátum 2012. január 27., 16:02:41 DÉLUTÁN
Valamint adjatok (ha tegezõdhetünk) tanácsot melyik a legjobb megoldás a vezetékfajták tekintetében (terhelhetõség,és a vele való munkát tekintve....az ár nem érdekel most)

Ha tényleg jó áron tudod megszerezni a vezetékeket akkor érdemes a szükséges mennyiséget is meghatározni. Hogyan is lehet ezt körülbelül meghatározni? Ehhez érdemes tudni, hogy melyik helységekben milyen fogyasztókat terveztek. Az áramkörök körülbelüli meghatározásához is kaphatsz hasznos tanácsokat. Ezeknek az ismeretében meg lehet már egy körülbelüli vezeték hosszat határozni. Nem árulok el nagy titkot, hogy a jó megépített villamos hálózat csak úgy nyeli a vezetéket. :)
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Gyurmaúr(fi-relé)

Ami a szondát illeti; én legalább 3 m-est vernék le, mert egy 3x25A-es betáppal bíró épületnek, melynek amúgy logikusan igen kiterjedt földelõ hálózata lesz, nos annak azért legyen egy tisztességes "lándzsája" ledöfve, hiszen ezen kívûl nem lesz más,ami közvetlen érintkezik a talajjal, legalábbis, ha jól értettem?! Ami pedig a vezetékeket illeti, én nagyon MBCu és MT párti vagyok, fõként mennyiben lenne álmennyezeted, mert akkor ezeket a kábeleket fel tudnák pakolni egy kábeltálcára, vagy egy jó nagy méretû MCSK csatornába és a megfelelõ helyeken elhelyezett OBO és/vagy Hensel,stb típusú elágdobozokból tudnál leágazni a dugaljak, kapcsolók, egyéb fogyasztók felé. Elviekben egy kábeltálcán még -megfelelõ járulékos szigeteléssel- bizonyos gyengeáramú kábeleket is vihetsz. Szóval, ha én lennék Te és a sajátomat építeném, akkor álmennyezeteznék, s az alá elhelyezném a kábeleket, szellõzõ csöveket (pl. rossz, kilégzett levegõ elszívására és a friss, szûrt, kondícionált külsõ levegõ befúvására szükséges csövek, mégha most nem is építed ki a klímát), az álmenyezetbe sûlyeszthetõ fénycsöves, LED-es lámpákat, hangszórókat,stb. Így nem kell a mennyezet vakolásával, festésével vacakolni, hisz ki látja, mi van az álmennyezet alatt??  Ami pedig a mennyiséget jelenti; hát összesen egy ekkora ház esetén lesz az minimum 600 méter,de nem lepne meg, ha 800 felett lenne az össz mennyiség! Akkor tusz jól kijönni a mért kábelek mennyiségével, ha a mért fõelosztó a ház nagyjából központi részére, tehát a bejárat közelébe, vagy az elõszobába kerül, hisz innét -ahogy a tervrajzot látom- mindegyik helyiség egyenlõ távolságra van. Ha pedig -mint azt említettem- le tudjátok birkózni, hogy a mérõhelyed is a ház bejáratának közelébe kerüljön, akkor még az 5x10-es mért fõvezetéked sem lsz hosszabb, mint mondjuk 5-6 méter. Ha a lakótéren túlmenõen vannak egyéb -akár az épületben,de másik szinten lévõ- helyiségek, pl. garázs, mûhely- nos, oda inkább vigyél 1 db 5x4-es MT/MBCu kábelt és helybe telepített alelosztóval oszd szét a naftát a mûhely dugaljainak, lámpáinak. Pl kiválóan alkalmas erre a célra egy jó kis csatlakozószekrény, melyre rá van szerelve mondjuk 1-1db 230V-os "háztartási, ipari, ill 2-3 db 400V-os 16A-es 4P, 5P,sõt mivel a 25A lehetõvé teszi, ezért 32A-es (DaFr 323,324) csatlakozót is érdemes feltenni.  Ilyen szekrény lehet pl egy 24 osztásegységes IDE, vagy Gewiss, de akár egy Csatári CSE, vagy Ganz KK-s. bár, utóbbiakban csak annyi kismegszakító hely van, amennyi kismegszakító, melyek számát a szekrényre szerelt dugaljak száma határoz meg. Szóval, én inkább vennék egy IDE-t (Spanyol), vagy Gewiss-t (NSZK).
gewiss.hu
Elõbbi olcsóbb, utóbbi viszont jobb minõség, mint általában a Német cuccok. Armatúrából mindenképp por,páramentest használj. Nagyon jó ár/értékarányúak a Simovill és az Emika, arról már nem is beszélve, hogy velük hazai munkahelyeket támogatsz,s ha még GE Tungsram fénycsövet teszel beléjük, nos akkor már tényleg sokat áldoztál az egészséges patriotizmus oltárán...  ;) Jó szerelést, illetve meló felügyelést!

Novill

Az elõttem hozzászóló gyurmaúr kollégának a földelés vonatkozásában,illetve több kérdésben is teljes mértékben igaza van. Itt is látszik, hogy a vezetékek vonatkozásában vannak eltérõ vélemények. Ami nem azt jelenti, hogy az egyik vagy másik rossz megoldás. Minden megoldás valamilyen okból jónak mondható. A családi ház vonatkozásában a csövezéses megoldás híve vagyok. Ebbe viszont az MCu vezetéket húzók bele. Ez tömör vezeték és a kötéseket stabilan el lehet készíteni. Ha a csövezést úgy tervezzük meg, hogy egy áramkörhöz tartozó vezetékek egy csõbe kerülnek, esetleg tartalék csövet helyezünk el. Akkor a villamos hálózat bõvítése, mondjuk, a következõ festés elõtt nem okoz gondot. Mert át lehet húzni a plusz vezetéket. A csövezés tekintetében illik külön kialakítani a gyengeáramú és erõsáramú rendszert, mivel közös csõbe tilós húzni, itt egyedül a szabványos 4KV-ra szigetelt busz kábel lehet a kivétel. Az erõsáramú hálózat részeként az EPH hálózat kialakítását szintén a csõben célszerû elvezetni, nálam az MKh 6-os vezeték vált be. Igen az álmennyezetes sok esetben jó megoldás, mert el lehet rejteni könnyen a tápegységeket. A világítás kialakítása is egy szép feladat lesz. Itt az általános, helyi és hangulatvilágítás képezi a mérlegelés tárgyát. A konyha fal részleteinél célszerû vízmértékkel felrajzolni a bútor körvonalait, és ehhez igazítani a villamos igényeket. Vannak olyan esetek amikor például egy mosogatógép csatlakozóját a szomszédos szekrényben célszerû elhelyezni. Mert ahhoz, hogy le ellenõrizzük, hogy a dugaszoló aljzatban van-e feszültség nem kell kihúzni a gépet a helyérõl.

enner

Üdv!
Nagyon jókat írtok!
A Gewiss-nél nézelõdtem,szerintetek akkor egy különálló garázsba(nem mûhely) elég egy
Gewiss GW 68003 szekrény?A négy hely,és a kismegszakítók száma szerintem nekem elég lenne....odáig akkor  tanácsotokra  5*4 MBCu vezeték menne.

A nagy dilemmám  még mindig:),hogy a sodrott vezeték érvéghüvellyel használva ugyanolyan paraméterekkel bír-e (persze azonos keresztmetszettel) mint a merev?
Az Mkh  és  MT sodrott sokkal szimpatikusabb (lehet szakmai ártalom az autók miatt),és úgy vélem könnyebb  lehet  vele a munka.Vagy tévedek?
Attól,hogy még szigetelt pluszban,még húzható gégecsõbe ugyanúgy,mintha  különálló Mcu lenne nem? Hülyeséget írok? :)

Más:
Érvéghüvelynél használható Wago kábelösszekötõ,mintha  merev vezetékkel használnám?Vagy ahhoz létezik külön fajta? Esetleg a sorkapocs jobb?

Valamint elõreláthatólag álmennyezet nem lesz..viszont  fa födémet szeretnénk,és a lehetõ legtöbb helyen lambériázni szeretnénk.
Néztem már a lambéria mögötti vezetékelés szabályairól irodalmat,és szimpatikus a dolog:)

Köszönöm!!

JUVILL


A terhelhetõség a vezeték keresztmetszetétõl függ, és nem attól, hogy merev, vagy sodrott. Amennyiben több vezeték, kábel fut egy csõben, csatornában, azonos nyomvonalon, akkor ezek egymást melegítik, és terhelhetõségükre szorzótényezõt kell alkalmazni.
Ugyan úgy lehet rossz kötést kialakítani merev vezetékekkel, mind érvéghüvelyezett sodrottal.
Belehúzhatod az MT kábelt is gégecsõbe, ezt abban az esetben is célszerû, ha bármilyen oknál fogva, a késõbbiekben ezt cserélni kell, vagy újabbat akarsz ezen a nyomvonalon vezetni.
A lambéria mögötti kábelezést - tûzvédelmi szempontból - nem javaslom.

Novill

Az elõttem szóló kolléga a szívembõl szólt. Én sem vagyok híve a csõ nélküli szerelésnek. Van olyan fajta wagó amely sodrott vezetékekhez találták ki. A sodrott vezeték elméletileg a skin hatás miatt jobb, de én nem tulajdonítok nagy jelentõséget neki a gyakorlatban. A Gewis elosztó tábla jó minõséget jelent. Én figyelembe venném az utólagos bõvítési lehetõséget. Ezért nagyobbat javaslok beépíteni. Én nem szeretem a gégecsöveket, inkább a sima falúakat javasolnám beépíteni. A lambéria mögötti dobozokhoz utólag is hozzá kell férni, ez gyakorlatban rengeteg problémát szokott okozni, azontúl, hogy tûzveszélyes is.