Villanyszerelõ felnõttképzés

[980POWER]

412.2. Védelem védőfedéssel vagy burkolattal

Megjegyzés: A védőfedések és burkolatok alkalmazásának a célja az aktív részek bármilyen érintésének megakadályozása.

412.2.1. Az aktív részek olyan burkolatok belsejében, illetve olyan védőfedések mögött legyenek elhelyezve, amelyek védettségi fokozata legalább IP2X vagy IPXXB; kivéve azokat az eseteket, amikor egyes alkatrészek (világítótestek vagy olvadóbiztosítók) cseréje során nagyobb nyílások keletkeznek, vagy ha a szerkezetre vonatkozó követelmények szerint a szerkezet helyes működése érdekében nagyobb nyílásokra van szükség.
Ezekben az esetekben:

– megfelelő óvintézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy az aktív részeket személyek vagy háziállatok véletlenül megérinthessék; továbbá

– gondoskodni kell arról, hogy a személyek tudatában legyenek annak, hogy a nyílásokon keresztül aktív részeket érinthetnek meg és azokat nem szabad szándékosan megérinteni.

412.2.2. A védőfedések vagy burkolatok könnyen megérinthető, vízszintes fedélfelületeinek védettségi fokozata legalább IP4X vagy IPXXD legyen.

412.2.3. A védőfedések és burkolatok megbízhatóan legyenek rögzítve, továbbá elegendően szilárdak és tartósak legyenek ahhoz, hogy a normál üzem ismert feltételei között az előírt védettségi fokozatot fenntartsák és az aktív részeket megfelelően elkülönítsék, figyelembe véve külső hatásokat is.

412.2.4. Ha szükség van a védőfedés eltávolítására, a burkolat kinyitására vagy a burkolat egyes részeinek az eltávolítására, akkor az kizárólag

– kulcs vagy szerszám használatával, vagy

– csak akkor legyen lehetséges, ha a táplálás azokról az aktív részekről le lett kapcsolva, amelyek megérintése ellen a védőfedés vagy burkolat védelmet nyújt, és amelyekre a táplálást csak a védőfedés vagy burkolat visszaszerelése, illetve becsukása után lehet visszakapcsolni, vagy

– ott legyen lehetséges, ahol az aktív részek megérintését egy legalább IP2X vagy IPXXB védettségi fokozatú, csak kulccsal vagy szerszámmal eltávolítható, közbenső védőfedés akadályozza meg.

A szekrény alapból IP65 ha jól emlékszem, de mivel ki lett furkálva így a banán hüvelyek védettségére csökkent a védelem (szerintem a többi külső alkatrész, önmagában magasabb védelmi csoportba tartozik, de az egységet kell figyelembe venni). A kinyitás csak kulccsal történik, tehát teljesül a 412.2.4. mert a szöveg értelmezése szerint nem kell mind a három feltételnek megfelelni. Ezt a szabványt, ha jól tudom jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja


,,van e villamos terv, CE jelölés, érintésvédelmi jegyzőkönyv, adattábla, szabványos e a vezetékek színe, keresztmetszete, tervezői nyilatkozat, használati utasítás, kivitelezői nyilatkozat, stb..."
Ha kell, elkérem, ez papírforma és ennek meg felel a szekrény és tartalma, viszont egyel, nem vagyok tisztában a CE jelöléssel. Minden alkatrésznek gondolom, van (tételezzük fel, hogy van CE jelölése). Ez a szekrény ebben a formában, kereskedelemben nem kapható, a villanyszerelő tervezi meg mit hová és hogyan kell szerelni a szabványok alapján. Hogy kell értelmezni a CE jelölést?

[Villanyreszelő]

Nekünk előírás volt a vizsgán a szigetelt érvéghüvely,viszont a motort,és az izzókat megtápláló feszültség 3x24V,de úgy kellett kezelni mintha 400V-al dolgoznánk.
Ezek szerint a törpefeszültségű hálózat szerelése egyenértékkel bír a kisfeszültségű hálózat szerelésével.

[980POWER]

Mondjuk, nekem a szigetelő szalaggal való kötegelés nem tetszik, de a tankönyv is engedélyezi. A kábelkötegelő szimpatikusabb, de a szigetelő szalag olcsóbb. Csövekben is kell kötegelni, ha több áramkör fut együtt az egyes áramköröket külön-külön, de itt inkább zsugorcső darabokat használnék, mert a kötegelő elakadhat.
érvéghüvely kell a sodrott vezeték végekre, hogy az elemi szálakat összetartsa, illetve ajánlott egyes helyeken a tömör vezetékek végére is a sérülés elkerülésének érdekében Pl. sorkapocsba, ha nincs bent a lemez. De hogy hová melyiket kell alkalmazni, nem tudom, nekem a szigetelt szimpatikusabb, de gondolom drágább, is mint a szigeteletlen. Kizárt, hogy a szimpátia dönti el, biztos van valami előírás is.

[czapi]

A szekrény alapból IP65 ha jól emlékszem, de mivel ki lett furkálva így a banán hüvelyek védettségére csökkent a védelem (szerintem a többi külső alkatrész, önmagában magasabb védelmi csoportba tartozik, de az egységet kell figyelembe venni). A kinyitás csak kulccsal történik, tehát teljesül a 412.2.4. mert a szöveg értelmezése szerint nem kell mind a három feltételnek megfelelni. Ezt a szabványt, ha jól tudom jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja

A szekrény ajtaját ki lehet nyitni akkor is ha a feszültség ki van rá adva, így a belsejében lévő megoldások nem teljesítik az alapszigetelés követelményeit.

,,van e villamos terv, CE jelölés, érintésvédelmi jegyzőkönyv, adattábla, szabványos e a vezetékek színe, keresztmetszete, tervezői nyilatkozat, használati utasítás, kivitelezői nyilatkozat, stb..."
Ha kell, elkérem, ez papírforma és ennek meg felel a szekrény és tartalma, viszont egyel, nem vagyok tisztában a CE jelöléssel. Minden alkatrésznek gondolom, van (tételezzük fel, hogy van CE jelölése). Ez a szekrény ebben a formában, kereskedelemben nem kapható, a villanyszerelő tervezi meg mit hová és hogyan kell szerelni a szabványok alapján. Hogy kell értelmezni a CE jelölést?

CE jelölés nem egyenlő a CE+CE+CE+...=CE jelölés
Olvanivaló a CE jelölés folyamatáról:
http://www.gepek-ce-jelolese.hu/

[Novill]

A csöveknél volt egy régi előírás.Mely szerint egy csőben futó vezetékek egy áramkörhöz tartoznak, vagyis nem volt szabad a különböző áramkörök vezetékeit egy csőbe húzni. A vezetékcsatornában volt a kötegelés áramkörönként vagy az osztott csatorna alkalmazása. A CE jelölés kell, de vajon garantálja-e a minőséget? Szerintem nem. A túl és nem betartott szabályozások zavart okoznak a fejekben, viszont a költségeket növelik, illetve a büntethetőséget is. A gyakorlatban kint az életben nem látom a szakmai szint növekedését, pedig a szabályozásoktól ez lenne a várható talán.

[villanyvili]

A szabványok betartása nem csak a dolgozó de a cégvezető felelőssége is lenne. De az "jól - olcsón - gyorsan" hármasban csak nehezen fér bele a szabványokban leírtak maradéktalan betartása. Én így látom a való életben.
Ott, ahol bizonyos időközönként van felülvizsgálat ott természetesen szabvány szerinti szerelés de a lakossági szerelésnél ez már messze nem így van.

[Fecó]

Jogosnak és megalapozottnak vélem czapi kolléga aggodalmait, másik oldalról pedig teljesen megértem 980 POWER társunk tapasztalatait is. Sajnos átérzem milyen küzdelmes feladat tanítani embereket, úgy, hogy erre nincs pénz. Most mondhatjuk könnyelműen: "ja kérem, ha nem telik rá, ne oktassanak, ez veszélyes szakma, tartsák be az összes vonatkozó szabványt és szabályt, ne azt tanítsák meg ami szabálytalan" Ez egy másik országban (világban) talán állja is a helyét, de ha most varázsütésre minden képzőhely és iskola megszűnne, ahol a személyi és tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre, gyakorlatilag nem lenne egy iskola sem. De nem csak villanyszerelés, semmi sem! De akkor zárjon be az összes olyan munkahely, aki szabálytalanul foglalkoztatja az embereket, és nem teremt meg pontosan minden feltételt, amit a törvény előír. Természetesen ez így nem jó, és mindig annak a célnak kell lebegnie szemünk előtt, hogy törekedni kell rá. De addig élni kell valahogy. Én ezúton gratulálok annak a gyakorlati oktatónak, aki saját pénzből vesz anyagot, szerszámot, esetleg a saját idejét áldozza hogy próbáljon valami színvonalasabb dolgot létrehozni. És természetesen annak a diáknak, aki ezt szintén értékeli, és érdekli, mert ez is ritkaság, talán pont Ő miattuk csinálja az oktató is! Persze, vannak hiányosságok, és természetesen nem minden pénz kérdés. Valóban, ami korrigálható, azt meg kell tenni. De sokszor az ember abból "főz" ami van. És az így elkészült dolog nem lesz mindig a legfinomabb, de legalább nem halunk éhen. Íme a feltételrendszer, ami jelen pillanatban a tanulók gyakorlati képzéséhez kellene. Vajon teljesen életszerű, és mindenki gyakorlati helyén volt?


6.2. Lézeres- és egyéb szintező
6.3. Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek
6.4. Munkaállvány
6.5. Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari
porszívó, véső- és fúrógépek
6.6. Földmunka kézi szerszámai
6.7. Oszlopállítás eszközei
6.8. Vezeték-, és kábelszerelés eszközei
6.9. Fémipari kéziszerszámok és kisgépek
6.10. Szögbelövő, szögbeverő
6.11. Villamos mérőműszerek
6.12. Hosszmérő eszközök (mérőszalag)
6.13. Informatikai és adatrögzítő eszközök
6.14. Présszerszámok
6.15. Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv,
védősisak)
6.16. Környezetszennyező anyagok gyűjtői
6.17. Hegesztő, forrasztó és melegítő
berendezések

[980POWER]

Úgy érzem érdemes volt felvetnem a témát, bár kezdtem úgy érezni, hogy rossz szakmát választottam. Napközben elgondolkodtam, ha elvégzem a tanfolyamot (most már kifizettem így értelemszerűen el kellene) Esetleg sikeres vizsgával zárom, és mondjuk utána vállalkozó leszek. Mondjuk, jön egy ügyfél, aki készített magának egy körfűrészt és ,,fel kéne villanyozni". Megnézem a motor adattábláját és kiválasztom hozzá a szükséges alkatrészeket, dug villa, vezeték, töm szelencék, mágnes kapcsoló, hő kioldó, nyomógombok, (esetleg kismegszakítók) és egy kapcsoló szekrény, ami alkalmas ezek befogadására és a használat igényeit is kielégíti. Összeszerelem, mondjuk biztonságos és működik is. Kerül x forintba, de nem adhatom át, mert nincsenek meg a szükséges dokumentumok. Ha azt akarom, hogy meglegyenek akkor még x forint plusz költség, és már nincs is rá igény, mert annyiért már komplett cakli-pakli körfűrészt kap üzletben.
Most akkor, hogy is van ez, mondjuk egy lakáselosztónál, vagy egy garázsban elhelyezett kapcsoló szekrény esetében? (Szándékosan nem üzemeket említtek, bár lehet, hogy semmi különbség nincs köztük.)
A téma érdekel, mert még csak tanuló vagyok, de azt hiszem ezek az információk alap szükségletűek egy villanyszerelő számára.

[villanyvili]

6.2. Lézeres- és egyéb szintező
6.3. Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek
6.4. Munkaállvány
6.5. Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari
porszívó, véső- és fúrógépek
6.6. Földmunka kézi szerszámai
6.7. Oszlopállítás eszközei
6.8. Vezeték-, és kábelszerelés eszközei
6.9. Fémipari kéziszerszámok és kisgépek
6.10. Szögbelövő, szögbeverő
6.11. Villamos mérőműszerek
6.12. Hosszmérő eszközök (mérőszalag)
6.13. Informatikai és adatrögzítő eszközök
6.14. Présszerszámok
6.15. Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv,
védősisak)
6.16. Környezetszennyező anyagok gyűjtői
6.17. Hegesztő, forrasztó és melegítő
berendezések

A mi "tanműhelyünkben" ezek közül egyik sincs..... 

[Fecó]

Nem hinném hogy valaki komoly hiányt szenved el az oktatás során, ha nincs a képzőhelynek "lézeres szintezője" esetleg "szögbelövő készüléke" vagy munkaállványa. Úgy érzem ezek nélkül is éppen elég elsajátítani-való akad. De ha valóban semmi nincs, akkor bizony nehéz a helyzet. Kicsit olyan luxus ez a lista, kevés vállalkozás foglalkozhatna tanulóval ha valóban véresen komoly lenne. Lézeres szintező? Valakinek még a vízmértéket is el kell magyarázni hogy működik. Kedves 980POWER kolléga, Te pedig ne bánkódj, mert lassan már senki egy csavart nem húzhat meg "csavarbetekerői vizsga" és nyomaték-csavarhúzó nélkül, a csavar fejét lefesti a vizsgaintézet által specifikusan kifejlesztett, céges adószámmal és vizsgával beszerezhető meghúzási nyomaték jóságát jelző foszforeszkálós festékkel, amit megfelelően be is naplóz a meghúzási naplóba, amit félévente le kell pecsételtetni a csavarásügyi intézet adatbázis-kezelő központjában, közvetlen a nyomaték-csavarhúzód kéthavonta történő beszabályozása és akkreditált bevizsgálása után, de kétévente új csavarok jönnek ki a gyárakból, amikhez új csavarhúzókat kell vegyél, és különbözeti vizsgát rakjál...
Szóval ismerd meg a szabványokat, szabályokat alapelveket, tudj felmérni veszélyforrásokat, ismerd a méretezéssel kapcsolatos dolgokat és a biztonságos üzemeltetés feltételeit. Majd ha megkeresnek egy körfűrésszel, szépen rakj össze egy kis vezérlést a motorindításhoz, megfelelő mechanikai és IP védettségű dobozban, használj ennek megfelelő kábeleket, hozzá passzoló mechanikai védelemmel, jól jöhet 1 vészgomb is a gépre, fordíts gondot rá, hogy áramkimaradás esetén a gép ne indulhasson magától újra. Dolgozz tartós, jó minőségű anyagokkal, és próbálj mindenre felkészülni ami veszélyforrás lehet a gép használata kapcsán, ne legyenek lógó kábelek, stb. Ha kell, kérdezz rá itt a fórumon mi kell hozzá, vagy tanulmányozz át, más gyárilag kialakított gépet hogyan működik, hogyan oldották meg a dolgokat, less el mindent amivel találkozol, és tanulj belőle ha jó ötletek vannak. A végén pedig nyugodtan kérd el a munkád árát, mert nem kell félváról venni a dokumentumok meglétét, de Én személy szerint úgy érzem, néha már átesünk a ló túloldalára. Hogy van-e kockázat a dologban? Természetesen van, de gondoljunk bele, ha a szomszédban visszaszerelsz egy falból kitépett dugaszoló aljzatot, akkor máris a válladra veszel valamit. Ha nem figyelsz, és kicsúszik a védővezető, nem ellenőrzöd le a végén, valakit baleset érhet. Pedig ahhoz nem kell papír. Sajnos nem papírokat kellene kreálnunk, hanem lelkiismeretes munkát végezni tisztességes áron.