TN rendszer, hurokellenállás értékei áram-védőkapcsoló alkalmazásával

Indította birok57, 2012. november 18., 13:37:42 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

birok57

Tisztelt Kollégák!

Szeretném a segítségeteket kérni a következő dologban.
Másfél éves külföldi tartózkodásom alatt a cégemnél ahol alkalmazásban vagyok, külső vállalkozókkal végeztették az érintésvédelmi méréseket.
- külsős kollégák nem fogadták el az én érintésvédelmi méréseimet, indokolva azzal, hogy a   
   "jegyzőkönyveimben" az érintésvédelmi kikapcsoló szervnél az áram-védőkapcsolók adatait tüntettem fel
   (szerintük ez nem vehető figyelembe csak akkor ha az érzékenysége 30mA vagy az alatti)
- azt tudni kell, hogy egy nagy cégről beszélünk ahol a végfogyasztók 80% áram-   
  védőkapcsolóval van védve 4200db (30mA; 100mA; ill. 300mA érzékenységgel)
- ők mindenhol (a 30mA-est kivéve) kikapcsoló eszközként az Fi-utáni túláramvédelmi   
  eszközhöz minősítettek (C16A; C20A; C32A; C50A; C63A-es kismegszakítók)
Úgy gondolom, nagyon nem midegy, hogy az 5; 10; 20-as alfa szorzót a kismegszakítóhoz
vagy az áram-védőkapcsoló 5xIdelta n-hez alkalmazom

Még egy tényt nem vettek figyelembe MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.2.6. pontját
miszerint minden kézzel elérhető távolságon belüli vezető anyagnál kiegészítő egyenpotenciálú összekötés van. Ez magában is fölülírja a mért ill. megfelelt hurokellenállás
értékeket.

Összegezve: az Ő álltaluk mért  megfelelő hurokellenállás csak akkor igaz ha:
pl.: C32A-es kismegszakítónál
      még akkor is ha 40A 300mA-es áramvédő van
az ő képletük: Zs<vagy= 2xUo/3xIa
Zs=mért hurokellenállás
2/3= MSZ HD 60364-6:2007 C61.3.6.2. melegedési tényező
Ia= itt a külömbség kettőnk között náluk 10x32A nálam 5x0,3A
- náluk  megfelelő 0,479ohm
- nálam nagyságrendileg nagyobb
Nem tudtam megértetni velük a helytelen elméletüket, vagy szerintetek is rosszul értelmezek valamit.


JUVILL


A körülményeket nem ismerem, a szabvány úgy gondolom, hogy igen.
Olyan érintésvédelmi mód, hogy áram-védőkapcsolás, 1986 óta nincs.
Ezt nem külföldi, hanem az MSZ 172/-1986. számú szabvány szüntette meg nálunk.
Az áram-védőkapcsoló a nullázásos érintésvédelem lekapcsoló szerve.
TT rendszer estén viszont kötelező ÁVK alkalmazása.
TT rendszernél a képlet ÁVk esetén - kisfeszültségű hálózatnál -  R (kisebb/egyenlő) : 50V / I("delta n")
Külön kell vizsgálni (mérni) a megengedhető hurokellenállást, és külön kell vizsgálni az ÁVK-t. Sőt az ÁVK-nak külön mérési jegyzőkönyv is szükséges.
Nincs igazuk a külföldi felülvizsgálóknak.

Safety

Véleményem szerint egyértelműen neked van igazad a külső felülvizsgálók tévednek.
Áram-védőkapcsoló alkalmazásakor a megengedett hurokimpedancia kiszámításakor minden esetben az áram-védőkapcsoló hibaáramát kell figyelembe venni, függetlenül annak érzékenységétől. 
A számítási képletben az Ia helyére az áram-védőkapcsoló hibaáramát kell írni, amelyet ellentétben a te általad alkalmazott képlettel nem kell beszorozni az alfa tényezővel, hiszen minden áram-védőkapcsoló gyorsabb 0,2s-nál.
A kiegészítő egyenpotenciálú összekötés jó dolog, de nem kötelezettség csak akkor, ha alapból nem teljesülnek az előírt időn belüli kikapcsolás feltételei.

nyaki

Én is készítettem a németeknek jegyzőkönyvet, amiben kérték feltüntetni külön-külön az összes RDC mérési eredményeit (típus, lekapcsolási idő, lekapcsolási áramküszöb), valamint minden áramkörre a mért hurokellenállást és a hozzá tartozó kioldószerv, azaz kismegszakítók számítások alapján meghatározott megfelelőségét, továbbá kérték a vezetékrendszerek szigetelési ellenállás mérési eredményeit és persze aláírás, pecsét, ...két fél kevert. :D

birok57

Nyaki, amit írtál maximálisan így van, ezzel nincs gond.

Safety, köszi az infót, itt az 5-ös szorzót nem alfa értéknek szántam, hanem rosszul értelmeztem 60364-4-41 411.4.4. megjegyzés rovatot. (még úgy is mefelelt bőven)

Juvill, tudom, hogy a védelmi mód: a táplálás önműködő lekapcsolása
de ha a lekapcsolást, mint írtam áram-védőkapcsoló végzi a megengedett hurokellenállás értéke nagyságrendileg nagyobb mint a C32A-es kismegszakítónál.

Egészen pontosan néhány 40A 300mA 4p. áram-védővel C32A-es kismegszakítóval           5p. 6h. 400V-os dugaljban 1,4ohm körüli hurokellenállást mértek, amit nem megfelelőnek minősítettek.
Erre mondom (tam) én, hogy a mért eredmény tökéletesen megfelelő.
ok.: 1. mert az Ia értéknek a 300mA-t veszem figyelembe
       2. minden vezetőanyag a kézzel elérhető távolságon belül kiegészítő egyenpotenciál
           összekötés van (ekkor ugyan is nincs meghatározott hurokellenállás érték, csak meg     
           kell győződni az összekötések megbizhatóságáról R=50V/Ia
           (áram-védőknél I delta n, túláramvédőknél 5s-hez tartozó kildóáram)

nyaki

Mint említettem az RDC-k esetén a németet kurvára nem érdekli a hurokellenállás értéke. Ők úgy gondolkoznak, hogy ha elromlana az RDC, akkor az érintésvédelmi kioldó szerv mindenképpen a kismegszakító maradna. Innen nézve a dolgot a hurokellenállás értéke, C32A-re biztosított végcsatlakozó esetén max. 0,71875Ω lehet, tehát megállapíthatjuk, hogy a német joggal nem fogadta el az 1,4Ω-os értéket. Ha ez nem végpont lett volna, hanem mondjuk egy kiselosztót táplált volna, akkor már nem is vitatkozott volna veled. Ez Németország. Ott nincs apelláta a biztonság terén.

birok57

Amennyiben így lenne, akkor miért szerelünk áram-védőkapcsolókat olyan helyekre ahol viszonylag magasabb a mért hurokellenállás.
Szerintem pont ezért mert így lehet biztosítani, hogy a táplálás önműködő lekapcsolása
kellő időben megtörténjen.
Egyébként az áram-védőkapcsolókat havonta tesztelik és dokumentálják.

Fecó

Igen, ha elromolna a FI relé, de mi van ha elromlik a kismegszakító? Akkor jó lenne ha a szekrény főbiztosítója is eleget tenne a követelménynek. De ha elromlik a főbiztosító, jó lenne ha az áramszolgáltatói védelem is a hurokellenállásra lenne méretezve, de esetleg a középfeszültségű védelem is háríthatna ha elromlik a többi...
Azért van a felülvizsgálat, hogy kiszűrje a rossz ÁVK-t, és azért van a Test gomb, hogy havonta ellenőrizzék.

kormy

Határozottan emlékszem, mikor annak idején Memon Katalin tanárnő elmondta, hogy, hogyan növekszik a hurokellenállás maximum értéke ÁVK esetén. Az MSZ 172-1/86 pedig azt mondta, hogy ÁVK-t önálló érintésvédelmi módként tilos alkalmazni.Csak kismegszakítóval kiegészítve.Sőt!Olvadóbiztosító esetén kimondottan kötelezővé tette mozgatható berendezések - dugaszolóaljzatok - esetén. Arról nem szólt, hogy mi van az alfa szorzóval.Nem is rendelkezhetett róla, hiszen ez ebben az  MSZ 4851 volt a mérvadó.
Az érintésvédelmi kioldó szerv, ÁVK alkalmazása esetén, maga az ÁVK. Hiszen a hamarabb szólal meg egy 100mA-es védelem mint egy 10A-es vagy akár egy 4A-es.
Én helyesen működő ÁVK esetén mindíg az ÁVK.t adom meg kioldószervként. És nincs olyan előírás, ami ezt tiltaná. Vagy legalábbis én nem tudok róla.

JUVILL


Hogy Memon Katalin tanárnő mit mondott, azt nem tudom, mert szerintem egy kicsit korábban végeztem. (sajnos) De mások is így tanítják. ;)
Azt viszont igen, hogy 2012. november18-án írott hozzászólásomban ezt "vázoltam", sőt a képletet is megadtam, hogy az ÁVK kioldási áramával kell számolni.
Ilyenkor nem lehet figyelembe venni az "alfa" szorzót. Ha ÁVK van az áramkörben, akkor a minősítő írat mérési jegyzőkönyvében is ezt kell feltüntetni, és a minősítést ez alapján kell meghatározni.