Milyen kismegszakitót kell beépiteni?

Indította Novill, 2012. május 30., 13:20:35 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

nyaki

Gratulálok Fecó, ez így kerek. Nem akartam lelõni a poént elõre! :)

Laca83

Tisztelt nyaki! nyugodtan lehet reagálni hiszen ez még mindig téma,sok szakinak nem elég egyértelmû néhány szabály.

Fecó

Nincs ebben "poén" és az induló témának ez nem a teljes megoldása, de innen is látható hány felõl közelíthetõ meg ez a dolog, és mennyire nem egyszerû a kérdés. Egyfelõl itt vannak a szigorú, és egyre szigorúbb szabványok, más felõl itt vannak a régebbi szabványok, gyakorlati tapasztalatok. Maga az EBF kézikönyv is azt írja, a szabvány betartása nem kötelezõ, csak biztonsági szintet kell tartani. Uraim, itt bizony nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Az áramszolgáltató már jó ideje csak "C" karakterisztikájú kismegszakítót szerel, sok gond és reklamáció volt régebben a "B"-sek miatt. Volt olyan hely, ahol a régi EB vagy Bakony kismegszakító elégett, lecseréltük egy újabbra "B" változatban, és jött is a telefon, hogy "nem tudjuk használni a gépeket, pedig a régi ugyanannyi amperes volt, és az elbírta". Viszont zárlati szilárdság szempontjából szigorúan 10 kA kerül fel.

nyaki

Pedig igazság csak egy van, minden más csak körítés és magyarázás. :-\

Novill

Látom, megoszlanak a szakmai vélemények szépen.  A hosszú gyakorlati évek során a gyakorlott villanyszerelõkben kialakultak a szakmai szokások és meggyõzõdések. Közben jönnek fel a fiatal kollégák is. Sokat lehet tanulni az iskolákon túl a gyakorlati életben. Minél több munkát végez, az ember élete során annál jobban kikristályosodik a szakmai tudás. Lehetnek szakmai ellen vélemények, amelyek adott esetben is megállják a helyüket.  Sõt még a szabvány elõírások szakmai helyességét is lehet vitatni olykor. Ezt bizonyítják részben a szabványváltozások is.  Igaz a szabvány elõírások nem kötelezõek. Vannak rendeletek, melyek viszont kötelezõ felülvizsgálatokat írnak elõ. A felülvizsgálok és szakértõk viszont a szabvány elõírásokat veszik alapul. Végül is kijelenthetõ, hogy közvetve mégis a szabványok elõírásai kötelezõek. Egy új létesítmény (építési engedéllyel) esetén kötelezõ az elsõ (ellenõrzés) felülvizsgálat, 7 KW felett tervezési kötelezettség van.   Ezek után a gyakorlatban a felülvizsgálatkor mégis elõtérbe kerül a kismegszakító értéke és jelleggörbéje. A munkám során gyakran találkozom azzal, hogy egyes kollégák állandó jelleggel csak ,,C" jelleggörbéjû kismegszakítókat építenek be. Itt a hozzászólásokban a kollégák igyekeztek megvédeni álláspontjukat.  A mûszeres vizsgálat során az alfa tényezõ ( vég áramköröknél) és a kismegszakító névleges áramerõssége által a mért hurokellenállás kiértékelése során  vannak olyan esetek, amikor nem védhetõ ezen álláspont.  Tény, hogy sok esetben nem tudni, hogy mi fog csatlakozni a dugaszoló aljzatokba.  Az esetek többségében a ,,B" jelleggörbéjû kismegszakítók megfelelnek a célnak.  Biztonsági szempontból is elõnyösebbnek tartom a ,,B" kismegszakítót.  Ahol pedig ,,C" szükséges azt általában lehet elõre tudni, ilyen például a klíma. A vezeték keresztmetszetet illetõen az MCu 1,5 es vezetékkel, B 16A –rel szereltük a dugaszoló áramköröket éveken, úgy hogy nem volt probléma. Nem beszélve arról, hogy a szerelvények terhelhetõsége a lakásokban 10/16A. Nem a vezeték égett el, hanem szerelvény hiba esetén. A szakmai elõírásokat viszont nem mi hozzuk.  Így a felülvizsgálatkor kénytelenek vagyunk az érvényben lévõ szabvány elõírásait figyelembe venni. Lakások esetén az olvadó betétek nem jönnek számításba.  Az áramszolgáltatoknál teljesen vegyes a B és C kismegszakítók alkalmazása.    Szerencsére ez a fórum már tele van jó szakemberekkel, és az ehhez kapcsolódó profi válaszokkal is, az észrevételeikkel legtöbb esetben egyet értek.  Az is igaz, hogy az érintésvédelem elavult fogalom az európai ( MSZ 2364/MSZ HD 60364) szabványok szerint,  de még jó sokáig így fogjuk használni.   ( Érintésvédelem helyett áramütés elleni védelem, mely két részre oszlik alap és hibavédelem. Érintésvédelmi mód helyett táplálás önmûködõ lekapcsolás védelmi mód. És így lehet tovább folytatni.)  A magyar szabványokon felnõtt szakember gárdának ezek az új elnevezések egy kicsit furcsák.

JUVILL

Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2012. június 01., 21:28:11 DÉLUTÁN
JUVILL még annyit hozzáfûznék,dugaljat  max B16  vagy C10 A-os kis automatával ,10A-os olvadóbetéttel lehet biztosítani . Felülvizsgálatnál ezt ellenõrizni is kell! 2011-es EBF kézikönyvben pontosan le van írva.
Én meg annyit fûznék hozzá, hogy a dugaszoló aljzatoknak a névleges áramerõssége általában 16 A. Azt is leírtam már, hogy az alkalmazható "B"-s, vagy "C"-s karakterisztikát a berendezések jellege határozza meg, és nem a dugaszoló aljzat.
Lehet alkalmazni nyugodtam "C" karakterisztikát is, de a lényeg, hogy a megengedett hurokellenállás értéke 16A esetén nem haladhatja meg az 1,43 ohmot, mivel ezek végáramkörök, és az alfa kioldási szorzó ez esetben 10. (U fázisfeszültség/biztostó névleges érték x alfa)
Nem értem a C 10A-os kismegszakítót.
Több ezer ellenõrzést végeztem már.
Bocsánat.:) Ez érintésvédelmi téma.
Az EBF az más. De egyezzünk meg abban, ha van egy dugaszoló aljzat, és az 16 A-rel van biztosítva, az nem fog szétégni a terhelés hatására.
De nyugodtam megnézheted az adattábláját.:)
Megjegyezném még. Ha már ide írtad.
A dugaszoló aljzatokat olvadó biztosítóval - az új elõírás szerint - nem is lehet felszerelni.
Most írom itt a fórumon harmadjára. Mindenki másképpen csinálja.:)
Ellenõrizni viszont csak egy féleképpen lehet.

Fecó

Azt hiszem elég jól átvettük a témát, az érintésvédelmi szempontokon át, (kiegészítve áramvédõ-kapcsolókkal), érintettük a méretezési dolgokat, tervezési elõírásokat, feszültségesést, melegedést. A témaindító Novill kolléga kérdése erre irányult:

"A vásárlások során sokszor tapasztalom, hogy a kollégák nagy szeretettel vásárolják a "C" jelleggörbéjû kismegszakítókat a lakások szerelésére. Olyan helyekre ahová megfelel a "B" jelleggörbéjû oda is "C" jelleggörbéjû kismegszakítókat építenek be. A felülvizsgálatok során is ilyen jellegû tapasztalatokkal is lehet találkozni. Kinek mi errõl a véleménye és tapasztalata?"

Tehát leszögezhetjük, hogy a felülvizsgálatok során, a "B", és "C" kismegszakítók különbsége az alfa szorzóban mutatkozik meg egyedül. A feszültségesésre, melegedésre, terhelhetõségre méretezésnél csupán a kismegszakító névleges áramát kell figyelembe venni, a karakterisztikáját nem. Abban az esetben ha nincs áramvédõ kapcsolónk, természetesen lehet fokozni az érintésvédelem gyorsaságát ha "C" helyett "B" jelleggörbéjû kismegszakítót használunk (pláne ha az elõzõt nem indokolja a berendezés, melyet védünk) de mint JUVILL kolléga is említette, ha megfelel a hurokellenállás értéke a 10-es alfa-szorzónak, már szabványos a munkánk! De a probléma felvetése is jól szemlélteti, egy szakembernek mennyi mindenre kell odafigyelnie létesítésnél. Gondoljatok bele, hogy egy családi házban, amit nem villamos tervezõ tervez, egy olyan villamos szakember, aki nem jártas a felülvizsgálatokban, annak vajon van elképzelése ezekrõl? Mondjuk ha elvileg a feszültségesésre és terhelésre méretezni tud (tudnia kell) akkor szerintem a hurokértékek is rendben lesznek.

nyaki

Én már nagyon sok jegyzõkönyvet láttam és ott minden esetben a végáramköröknél 5-ös alfa szorzót tüntettek fel C-s kismegszakítóknál is, pedig B-sel jó lett volna.

Gyurmaúr(fi-relé)

Így igaz, fiúk! Az a lényeg, hogy jók legyenek a hurokimpi értékek, lehetõleg minden mérési ponton. Istenigazából 1-1 Á.K megbiztosításának méretezése-tervezése esetén fontos, hogy milyen hosszú az a bizonyos kábel/vezetékszakasz, mely az adott végpontokig halad, továbbá ezen kábel/vezeték hány másik és azon belûl hány eres kábellel (mert ugye 1-1 mondjuk 5 vezetõbõl álló MCu mellé nem húzgálunk ugyanabba a Mü csõbe másik 5 vezetõbõl állót, ugye?!) fut pl egy mondjuk 29-es, vagy nagyobb átmérõjû Mü csõben, illetve kábeltálcán. Pl a napokban kötöttem be egy ipari (400V 6.6kW) mosogatógépet, melyet ugye 5x2.5-ös MT-vel kötöttem be, hiszen a gép 10m-re található a fõelosztótól és mert a maximális áramfelvétel okán bõségesen elegendõ volt a a B16A-es 3 fázisú kismegszaki és persze mellé egy -remélem, megbízható lesz?! ::)- Tracon 30mA-s 25A-es Fi-relé. Mellesleg,a készülék "dögcédulájára" csak annyi volt írva 20A,de ez ugyebár a kummulált maximális áramfelvétel. Lehet, hogy tán elég lett volna egy B10-es, vagy esetleg B13-as kismegszaki is, de valahogy úgy voltam vele, hogy inkább legyen 16A-s, mert egyrészt nem is volt nálam kisebb, másrészt ha valamilyen "szerencsétlen együttállás" okán esetleg mégis valamelyik fázison mégis 15-16A terhelés lesz, akkor se csapjon le a kisebb cucc és mert a 10m nem olyan hossz, ahol jelentõsebb feszkóesés következne be, ezért a gép kb 10 perces vízfelfûtési ciklusa alatt nem melegítheti fel a kábelt vészes hõmérsékletre. 

balzsi

Az adott, hogy mekkora a kismegszakító értéke a szolgáltatói (méretlen) oldalon, viszont arra van-e valamilyen szabvány, jogszabály, hogy milyen karakterisztikájú kismegszakítót kell felszerelniük egy csere alkalmával. Ugyanis az elég gáz, ha valakinek a mért oldalon "C"-s van, a szolgáltató meg felszerel "B" kismegszakítót.