Fontos-e a bejövő csatlakozási földelés létesítése? Egy új fogyasztó bekapcsolásakor a kollégákkal történt beszélgetés során merült fel ez a kérdés. Igyekeztek meggyőzni, hogy nem sok jelentősége van ma már. Indoklásként elmondták, hogy ma már minden vasbeton oszlop le van földelve és a mérő után ott van a fi relé. Ezzel nem igazán tudok egyetérteni. Ki hogyan vélekedik erről, hogy fontos-e a megfelelő értékű földelés létesítése? Milyen földelési ellenállás értéket tud elfogadhatónak tekinteni?
Az MSZ 447 tartalmazza. A szabvány betartása ugyan nem kötelező de vele azonos biztonsági szintű megoldást alkalmazni kell. Tehát ha nem készítek földelést akkor mi az a megoldás ami azt pótolja? Ennek megítélése igencsak szubjektív és nagyon terjedelmes vitát indíthat el. Az áramvédő kapcsoló pl. nem tudja kivédeni a PEN szakadás következményeit, sőt földelés hiányában nem is működik egy testzárlat esetén szakadt PEN mellett. Tudomásom szerint jogszabály az MSZ 447-ből levezetve erről nem jelent meg, tehát elvileg elhagyható de csak azonos biztonsági szint mellett.
Jó estét!
Idézek a 22/2005.(XII.21.)FMM rendeletből. "j., Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes-a méréseket és azok számszerű eredményeinek kiértékelését is tartalmazó- ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását."
Tehát nemcsak telepíteni kell a földelőt, hanem mérni is!Pl.3fázisú betáp esetén PEN szakadás van, kihúzza a rövibebbet??? Nyilván a kisebb teljesítményű fogyasztó. Vegyük komolyan ezt a témát, nem olyan nagy dolog az elkészítése!
Tisztelettel:TothGyula felülvizsgáló.
Teljesen egyet értek veletek. Ezért is indítottam e topikot, hogy itt mindenki kötetlenül kifejtse véleményét. Számomra fontos jelentősége van érintésvédelmi szempontból a megfelelő földelésnek, mint a védelem egyik alkotó elemének. A gyakorlati életben a tapasztalatom a mérőhelyek létesítésénél valahogy erről elfeledkeznek. Minden más egyébbel foglalkoznak, vagyis nem tartják fontosnak még azok sem akik bekapcsolnak. Sőt ellenkező szakmai véleményen vannak,mint azt beszélgetés elején említettem.Mint ahogy a Toth Gyula kolléga is említi a rendeletet, jogi értelemben 6 évig fenn áll a mérőhely kialakító kollégák felelőssége. Nem tudom mi a tapasztalat a mérőhely létesítésnél a műszeres ellenőrzésről. Mivel sok kolléga látogat ide célszerű ezen ismereteket, tapasztalatokat és véleményeket megosztani a szakmai információk bővítése céljából.
Most kaptam a hírt egy kollégától, teljesítmény bővítés elbukott mert nincs földelés. Indoklás: nem felel meg a létesítéskori szabványnak. Az én kérdésem: anno miért kapcsolták be?(1986). Most jön egy indokolatlan kiszállási csekk. Felhasználó önállóan indította az ügyet, a GMT-ben azt válaszolták: szerelést nem igényel, költség 0. Aláírta, visszaküldte. Most fizet kb. 8 ezret a semmiért. No erre kéne már gombot varrni!
Ha az a "kolléga" komolyan vette volna a minőségi PE kiépítést, akkor ugye nem halt volna meg a fürdőkádban az a bizonyos 32 éves családapa a Fejér megyei kistelepülésen, asszem Szabadbattyánban, vagy valahol a környékén. Még itt is foglalkoztunk 1 évvel ezelőtt az esettel. Nemcsak a bejövő méretlen fő kábel végénél, azaz a mérő(k)nél KÖTELEZŐ a minőségi, tehát vagy a betonalappal összekötött, vagy a legalább 3 méteres szondával létesített PE indulás, de sokan nem tudják, hogy minden olyan különálló melléképület csatlakozási pontjánál KELL helyi PE szondát, vagy az épület betonalap földelésével összekötött induló PE hálózatot kiépíteni, melyek tápláló (föld) -akár 5 eres, tehát szétválasztott N, PE erekkel rendelkező- kábelhossza meghaladja a 20 métert, ugyanúgy, mint az utcai villanyoszlopok esetében ez fennáll. Értelemszerűen földelni kell a kertekben, szabad területen álló, elektromos berendezés(eke)t magukon cipelő oszlopokat, kerítés oszlopokat, főként amennyiben azok bármelyikére villamos berendezés van erősítve. (L. kép)
Helcs, természetesen nem a te kollégádról beszéltem, hanem arról ,aki tán már előzetesben ücsörög és elmélkedhet az élet kesernyés oldaláról... :'(
Ami a kérdésed illeti; '86-ban már bőven kötelező volt az EGÉSZ épületre kiterjedő PE hálózatot kiépíteni, sőt akkoriban már az NDK Fi-relék is részét képezték a csiri-biri mért faszekrényeknek, sőt már megjelentek az első "tőkés" relációból származó, kalapsínre pattintható cuccok is, mert akkoriban már dúlt az FK.A. mámor...
Gyurmaúr(fi-relé). Itt most nem a szerelő felelősségéről van szó, mivel ő csak ma került a képbe, hanem a szolgáltató tájékoztatásáról. Nem kért szerelést! (ezt így fogalmazzák meg a GMT-ben), nem hivatkozott szabványokat aminek meg kell felelnie a kiépítésnek. Új bekapcsolás esetén, vagy 25 A-t meghaladó teljesítménybővítés esetén is csak annyit ír, hogy feleljen meg az MSZ 447(évszám nincs) és az MSZ 2364 szabványoknak. Azért ezzel szerintem vannak problémák.
Üzenet összefûzve: 2015. június 05., 17:58:15 DÉLUTÁN
Meglátásom szerint nem nagyon van a fórumon falusi regisztrált szerelő. Pedig ezzel a területtel is foglalkozni kellene.
Egyébként mióta is kötelező a bejövő csatlakozási pont földelése? Én már a 60-as évek elején már csak földeléssel ellátott mérőhelyeket szereltem. Igaz nem tűzi horganyzottat :D.
helcs, tett a szívedre a kezed, de őszintén; nálad nem az 1., ha nem a 2. lépés, ha megkapsz egy családi ház felújítási megbízást, hogy ellenőrizd a PE hálózat egyáltalán de facto meglétét? Ugye, hogy DE! Épp ezért az a magyarázat, mi szerint "nem kérték" a mérőhely (pláne, amennyiben új kiépítésű, azaz kertbe helyezett, vagy fém tartón, vagy öntött beton/tégla tartó "falon" elhelyezett PVT, vagy hensel tokozottakból álló) melletti PE induló hálózat kiépítését, nos az igen olcsó kifogás... És itt most tök irreleváns, hogy falusi, avagy (nagy)városi környezetben épült (anno) az a családi kecó!
A betáplálás földelése mindenképpen szükséges.
NOVILL a 60-as évek elején szereltekről is beszél. Nem véletlenül. Abban az időben a nullázás mint érintésvédelmi mód nem mindenhol volt elterjedve. Sok helyen csak védőföldelés érintésvédelmi mód volt.
Szerintem sokan vagyunk, ki még emlékeznek a NEFH-ra, és nullázás feltételeire.
1986 előtt az ÁVK is egy érintésvédelmi mód volt, majd ezt megszüntették.
A földelésnek itt is jelentős szerepe volt.
Hali!
Az lenne a kérdésem,mi van olyankor,ha a mért fővezeték mondjuk 4X16-os NFA,akkor hol csináljunk földelést?
Az MSZ 447 szerint az első főelosztónál kellene, tehát nem a becsatlakozásnál.
Egy - két nappal ez előtt másik témában volt erről szó. Javaslom olvasd át! Sajnos a szolgáltatók területenként mást - mást kérnek, a szabványtól eltérve.
Ott is, most is azt írom, hogy jól gondolkodsz, ha az első főelosztónál létesíted a földelést.
IdézSzerintem sokan vagyunk, ki még emlékeznek a NEFH-ra, és nullázás feltételeire.
1986 előtt az ÁVK is egy érintésvédelmi mód volt, majd ezt megszüntették.
A földelésnek itt is jelentős szerepe volt.
JUVILL!
Ez véletlenül nem FVK - (feszültség védő kapcsoló) volt? Mert ilyen még nekem is hánykódik itt valahol. ;)
t5953!
A becsatlakozás közelében van a mérőhely és ott célszerű létesíteni a földelést. Társas háznál a becsatlakozásnál van az elosztószekrény vagy tokozott késes betét, akkor ott létesítjük a földelést. Innen lehet tovább vinni a földelő vezetéket (PE) a keresztmetszeti előírások figyelembevételével. Ez nem zárja szerintem ki az MSZ 447 szabvány szerinti első főelosztónál lévő létesítést. A szakma történelmi időszakát nézve már a védelem része nagyon régóta a jó földelés. Ezért célszerű ezt figyelembe venni, mert fontos szerepe van az érintésvédelemben. Ugyanígy szerepe van túlfeszültség és villámvédelemben is.
Hali!
A következő esetre gondoltam, mérőhely telekhatár, fogyasztói elosztó kb 100m,földkábel nem játszik.
Igen a telek határon lévő mérőhelynél is kialakítanám a földelést, mert ez az első elosztó tábla. Továbbá itt előfordul, hogy villamos fogyasztót használunk róla. Innen öteres kábellal van valószínű víve a mért hálózat. Az áramszolgáltatónak bekapcsoláskor az első fogyasztói elosztó tábláig van ellenőrzési joga. A 100 m után lévő ponton is földelném, mivel ez párhuzamosan csatlakozik rá, így javítani fogja az eredő földelési ellenállás értékét. Vagy a kinti mérőnél nincs elosztó tábla és plombált résztől van bevíve 100 m -re lévő első fogyasztói elosztó táblához. Ekkor el tudom képzelni az egyik földelés elhagyását. Ha hálózati szempontból nézzük a PEN vezető földelését, akkor vezeték földpotenciál rögzítését csak javítja a földelések létesítése. Továbbá vannak földkábelek amelyek üzemi ereit kívülről a műanyag burkolat alatt valamilyen fémburkolat veszi körül. Ami sérülés esetén az üzemi vezetővel érintkezve a védelem leold. Természetesen ezt a külső köpenyt a földre (PE)van kötve.
Szmihály!
Nem véletlenül írtam ÁVK-t.
Az FVK-ra (feszültségvédő-kapcsolásra) emlékszem. Körülményes volt, mert a földelését nullpotenciálú helyre kellett telepíteni.
Ha jól tudom a honvédség alkalmazta inkább.
Idézetet írta: Novill Dátum 2015. június 06., 11:16:36 DÉLELŐTT
Igen a telek határon lévő mérőhelynél is kialakítanám a földelést, mert ez az első elosztó tábla. Továbbá itt előfordul, hogy villamos fogyasztót használunk róla. Innen öteres kábellal van valószínű víve a mért hálózat. Az áramszolgáltatónak bekapcsoláskor az első fogyasztói elosztó tábláig van ellenőrzési joga. A 100 m után lévő ponton is földelném, mivel ez párhuzamosan csatlakozik rá, így javítani fogja az eredő földelési ellenállás értékét. Vagy a kinti mérőnél nincs elosztó tábla és plombált résztől van bevíve 100 m -re lévő első fogyasztói elosztó táblához. Ekkor el tudom képzelni az egyik földelés elhagyását. Ha hálózati szempontból nézzük a PEN vezető földelését, akkor vezeték földpotenciál rögzítését csak javítja a földelések létesítése. Továbbá vannak földkábelek amelyek üzemi ereit kívülről a műanyag burkolat alatt valamilyen fémburkolat veszi körül. Ami sérülés esetén az üzemi vezetővel érintkezve a védelem leold. Természetesen ezt a külső köpenyt a földre (PE)van kötve.
Hali!
Ezért írtam,hogy a földkábel nem játszik, és a légkábeles megoldás a 4X16-s NFA lenne.
Üdvözletem!
Az MSz447:2009 és utóda is kitárgyalja szövegesen és ábrákkal is a témát! Légyszi vedd a fáradságot és olvasd át! Tisztelettel TothGyula felülvizsgáló.
Mi az, hogy "földkábel nem játszik"? Már megint a nyájas ügyfél pukizza a passzát szelet? Igenis játszik a földkábel és az a 100 méter okán legyen min. 5x25mm2-es NAYY-J, melynek métere kb. 700.- pénz!! A 4x16-os 100 méternél már igen jelentős fesz. esést képes produkálni, nem is beszélve arról, hogy legalább 4 segédoszlop kell hozzá, ami nem 0.- FT, megaztán igen randa látvány tud lenni!!! Ja és földelőszonda a mérőhelynél, illetve a házikónál is!!! Ja, hogy az sokba fáj?! És mennyibe fáj az ügyfeled élete???
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2015. június 06., 15:10:23 DÉLUTÁN
Üdvözletem!
Az MSz447:2009 és utóda is kitárgyalja szövegesen és ábrákkal is a témát! Légyszi vedd a fáradságot és olvasd át! Tisztelettel TothGyula felülvizsgáló.
Hali!
Kössz az útba igazítást,ismerem és alkalmaztam is az ide vonatkozó részeket,de a fórum témához kapcsolódva
tettem fel a kérdést.
Egyébként a fogyasztói elosztónál lett a földelés kialakítva,a mértfővezeték a mérőtől indul.
Üdv!
Az úgymond egy ökölszabály,hogy minden épületbe csatlakozáskor egy potenciál rögzítő földelést kell létesíteni.
Ha bele gondolunk mekkora szerepe van egy betáp nulla szakadás esetén,és természetesen nullázott rendszerről beszélünk.
Üdvözletem!
Nézegetem az MSZ EN61140:2003 "B" mellékletét. Ez azt írja, "A védővezetőben folyó áramok legnagyobb váltakozó áramú korlátai <7A de<20A névleges áram esetén 0,5mA/A és <20A esetén 10mA.Ez a legnagyobb megengedett védővezető áram. 100m NFA2xlégkábel esetén már lehet ennyi szivárgó áram.Már csak ezért is földelem a végponton a PEN vezetőt. És azután jöhet a TN-C-S rendszer RCD-vel és társaival. így nyugodtan alszom én is a Tisztelt Tulaj is. Üdvözlettel .TothGyula felülvizsgáló.
És akkor még nem beszéltünk az NAYY-J, SZAMkAM, stb Alu földkábelekről, melyek -főként a 4 eres, tehát körcikk keresztmetszetű- erei egyenesen kínálkoznak az általad vázolt szivárgó áram keletkezéshez már akár 30-40 méter kábelhossz esetén is, azaz kb olyan hosszúságnál, ami egész biztos adódik egy átlag utcai oszlop teteje, mint a méretlen földkábel egyik, illetve a mérőhelyi kábelcsatlakozó tokozott fogadó kapcsai, mint másik végpont közt. Aztán, ha még jön egy további 20-30 méter mért NAYY-J távolság és mert mondjuk nem volt kedve a villanyásznak kajtatni 5 eres NAYY-J kábelért, mert az ugye nem kapható minden bokornál, ergo a mért főkábel (ek) 4x25mm2-es NAYY-J típusúak, tehát a mérő(k)től is TN-C rendszer halad a mért főelosztóig, nos ott már bőven összejöhet egy olyan combos szivárgó áram adag, hogy a PEN vezető is képes zsezsegni! Tehát amennyiben a PEN PE-N szétválasztás a mért főelosztónál van, akkor egyenesen kötelező az mért főelosztó közelében is egy, legalább 2.5 méter hosszú szonda és/vagy a betonalaptól érkező PE létesítése! 8)
Idézetet írta: Novill Dátum 2015. június 05., 18:43:27 DÉLUTÁN
Egyébként mióta is kötelező a bejövő csatlakozási pont földelése?
Mondjuk, hogy 1982-től.
Ugyanis a 172 bizonyos esetekben nem írta elő, és a KLÉSZ elődje sem.
Mondjuk e bizonyos eset csak a következő volt: a max 4 lakásos épület, amelynek max 100 m csatlakozóvezetéke van, és max 20A-es kismegszakítók vannak lakásonként.
Aztán 81 végén jött a KLÉSZ, és kissé megkavarta, de még mindig nem kellett volna földelés, ha nem kellett volna EPH, márpedig az bizonyos esetekben nem kellett.
Bizony Édász területeken " háziszabvány" volt a bejövő nulla és a helyi akkor még független földelések kényszerű összekötése. A koncepció (a pókháló légvezetékek) párhuzamos megerősítése a védőföldekkel A '60-as években a házi füldeléseken mértem akár 30 V-os tartós feszülségemelkedést is. Ezt az előírást néhány botrányos eset után eltörölték, de az összekötések maradtak még a hálózatfelújítások után is. Az összekötések még a mérő utáni 1,5-2,5 alumínium vezetékeknél is meg lettek valósítva. Erről a szabályról irott anyag nem volt csak a hálózati atyaúristenek személyes házalása és reviziója.
Üdvözletem!
Mint már néhány Kolléga is leirta,hogy miért és hol kötelező (életvédelmi szempontból is) a földelő telepitése.
Nem értem miért akkora gond egy földelőt telepiteni???
Én földszinti teraszon is felvertem már néhány metlachit,és a burkoló kijavitotta. Ennyi!
TothGyula felülvizsgáló.
Tisztelt Kollégák!
Én azt hittem, hogy pl. egy családi ház esetében ahol bejön két vezeték fázis és nulla és ez jön fel a mérőórából a kismegszakítók alá, ott elegendő ha a kismegszakítók alatt, a nulláról leágaztatom a földelő vezetéket és az így kapott három vezeték (fázis, nulla, föld) ami az egész családi házat ellátja.
Ha jól értelek benneteket, akkor ez így jó, de még pluszban kellene egy földelőszondát is telepítenem, és onnan egy földelő vezetéket rákötnöm a kismegszakítók alatti földelő elosztóra?
Jelenleg ez a "plusz földelés" nincs sem nálunk a kertes családi házban, sem még két rokonomnál akik szintén kertes, családi házban laknak. Szerintetek pótoljuk?
Sikeres napokat: Patics
Ha más nem akar épp válaszolni, akkor verek egy pár billentyűt.
A csatlakozási ponton a földelés (hát, meg az EPH) az arra jó, hogy ha olyan hiba van onnan a transzformátorig, ami itt kellemetlen feszültségemelkedést okozna, akkor az a feszültségemelkedés csökkenjen (illetve a EPH abba segít bele, hogy ne legyen áramütési lehetőség). Ez a hiba magyarul a PEN szakadása, és így nyilván csak TN hálózat esetén érvényes az egész (TT-nél nyilván kell földelés).
Volt, mikor nem írták elő kötelezően, de mondjuk úgy 40 éve biztosan elő van írva mindenhová.
Régen abból indultak ki, hogy a PEN nem szakad el, mert vastag vezetékek vannak, a szerelési technológia jó, és állandó karbantartás történik. Az élet bebizonyította, hogy ezekből egyik sem igaz. :D
Jut eszembe, 86 óta a bejövő PEN-t a védővezető sínre kell kötni, és onnan elmenni a nulla sínre, nem pedig "a nulláról leágaztatom a földelő vezetéket". Szóval, ha így van, akkor az régebbi - vagy kontár munka.
Hááááát, én olvastam már ilyesmiről:
"TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőt, önmagában is számottevő mesterséges vagy természetes földelőhöz vagy épületalap-földelőhöz kell csatlakoztatni."
Igaz ez a 2009-esből van, de a 2019-es is írja:
"A felhasználói hálózat TN-rendszerű védővezetőként létesített üzemi PEN-vezetőjének potenciáljára vonatkozóan biztosítani kell, hogy azonos legyen a környező talaj potenciáljával. Ennek érdekében a csatlakozó főelosztóban, vagy méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (lehetőleg nem nagyobb, mint 10 Ohm értékű) földeléshez kell rögzíteni."
Egy ideje a földelő telepítése nem opció vagy lehetőség, hanem szabványi követelmény. Ahogy Sztrogoff kolléga is megírta, vagy nagyon régi az épület, vagy a villanyszerelő ismeretei voltak hiányosak...
Év végi újdonság: https://elektroinstallateur.hu/hirek-aktualis/2/megjelent_msz_1814/279/?fbclid=IwAR3D5t1xvfz7RDUMWhsTablLNuMdyWP_2-CKEBGJ_kMhmNx6ijV6Y4lki28
Ide kapcsolódik;
EPH rendszerek, kialakítások #417 Dátum: 2019. Február 24.
Ezek a fotók sok éve készültek, no nem nálunk hanem Lengyelországban. 2005 óta én is ezt próbálom elterjeszteni, ahol nincs rá mód vagy elkésett a közműárkokat használom fel kétoldalasan vezetve a szalagföldelőt.
Először is gratulálok a feltett fényképekhez, mert nagyon hasznosak és gyakorlatiasak.
Egyértelmű és kötelező a bejövő PEN vezető földelése. PEN szakadás pedig igenis előfordult már és bármikor előfordulhat. A növekvő terhelések, a PEN vezetőt terhelő felharmónikusok és egyéb zavarok, hibaáramok igenis indokolják a helyi bejövő csatlakozás földelését.