Védõföldelés és földelõ rendszer kialakítása a gyakorlatban

Indította András, 2011. január 23., 17:49:27 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Sakraf

Üdv!

A kérdésem a következő lenne, adott egy a 80-as évek elején épült családi ház, TN-C-S hálózattal. A földvezeték (kb6-os alu) a villanyóra szekrénybe fut be egy bergmanncsőből teljesen visszakövethetetlenül, nyilván a mai szabványnak kicsit sem megfelelve.
A kérdésem a következő lenne, ha telepíteni szeretnék egy új földelőszondát, ámde a régit is szeretném benthagyni a rendszerbe van-e valami minimális távolság amin belül nem helyezhetem le az új szondát, vagy ennek nincs jelentősége?

Igazság szerint a régi földeléssel? nem kívánok semmit sem tenni a hozzáférhetetlensége miatt. Ugyanis a kép a következő, fa villanyóraszekrény ebben középtájt előbukkan egy védőcső a semmiből, benne egy rózsaszín aluvezetékkel. Kerestem az ankert, de kötődoboznak nyoma sincs. Most vagy a vízvezeték hálózatra van kötve a föld (de hol), vagy betonalap földelés van, bár ezt nem tudom elképzelni. Szóval annyit terveztem, hogy az új földelés mellett a régit is bekötve hagyom a PEN bontón, bár pont ahogy Te is mondtad a távolság miatt az eredőjük ronthatja az ellenállást.Viszont hosszan kábelezni sem akarok, a fő probléma pedig a nagyobb kiterjedésű beton.
Nem tudom mennyire szabványellenes a gondolatmenetem, ha úgy képzelem el, hogy megfúrnám a betont a fal mellett, és ezen keresztül juttatnám le a horganyzott köracélt, így anker nélkül közvetlenül magáról a köracélról egy kötődobozban kiállnék egy 10 v 16-os mkh-val amit falon kívül vinnék a szekrénybe. A terméskő/beton kombináció miatt a süllyesztés kizárva.

Illetve a másik rejtély számomra az "EPH"jelenléte a fűtés, és gázcsövön. Tudtommal viszont a 80-as évek elején ezt nem követelte meg semmilyen szabvány. A legfurcsább, hogy erre utaló kötések egyáltalán nincsenek..
Esetleg arra gondoltam, hogy a cirkó földelése felelős az összecsengésért, de azt kikötve is rásípol a szakadásmérő föld és a csövek közt..
Ez mitől lehet?
Talán nem is csináltak anno rendes földelést ezek szerint?
A

JUVILL


Sakraf!

Két nekifutásra próbáltam értelmezni a leírtakat. Nekem egy kicsit zavaros, nem teljesen világos.
Ha az1980-as évek elején épült a családi ház, akkor bizony már feltételezhetően a jelenleg is érvényes KLÉSZ-t kellett rá alkalmazni!
Ezért "cseng össze" a föld és a csövek között a műszer. Így már nem annyira rejtély az EPH jelenléte a fűtés és a gázcsövön. (Főleg. ha össze van kötve ;).)
Földelést létesíthetsz újat, azzal semmi rosszat nem csinálsz.
A távolság kérdése. Ha valami nem tiltja a helyszínen (nem hiszem, hogy lenne ilyen), és a két földelő között a távolság kisebb, mint 20 méter, ezeket össze kell kötni.
Az a rózsaszín aluvezeték valamikor piros volt, és az több mint valószínű, hogy védővezető, vagy a leírtak szerint PEN vezető lehet. Azért volt piros, mert 1986-ig ez volt a szabványos szín. Ha az épületen belül megtalálod annak a "rózsaszín aluvezetéknek" a PIROS VÉGÉT, jobban belelátsz a szerelésbe.

Sakraf

Kedves Juvill,

Nem vagyok egy két lábon járó szabványguru, ugyhogy ezért bátorkodtam feltenni bizonytalanságom tárgyát.
Ami pedig tovább tetézi ezt, és a helyzet pikantériája a szép rózsaszín vezeték  kijövetelének nincs nyoma házon belül, tehát nincs eph csomópont, de leginkább azt tudom elképzelni, hogy annó a mester vakolat alatt megtekerte szép igényesen a fűtéscsőre.
PEN vezetőt kizártnak tartom, ugyanis a mért vezeték csőből szép kék színben pompázva jön ki a három fázis mellett.

Üzenet összefûzve: 2015. november 12., 10:22:25 DÉLELŐTT

A PEN óra előtt pedig nem lehet bontva, mert a szakadásjelző rásípolna a két vezeték között, de legalábbis lenne egy szép ohm-os érték. Tehát a "pirozsaszín" tisztán földelés lehet..

JUVILL


Kedves Sakraf!

Előzőekben szerettem volna segíteni.
A felülvizsgálóknak sok előírást és szabványt kell ismerni. Nem hiszem, hogy aki a szabványokat ismeri, az "szabványguru".
Aki mester, az nem teker a fűtéscsőre vezetéket. A csövek azért "csengenek össze", mert össze vannak kötve.
Az lenne a gond, ha ez nem ilyen lenne.
Kérdés volt a földelők közötti távolság, írtam, hogy mikor kell ezeket összekötni.
De ha bizonytalan vagy, lehet újat létesíteni. Egy "szabványguru" esetleg tud segíteni.
A mesterembert viszont - elnézést a kifejezésért - nem a kutya szarja. ;)

Sakraf

Nem a villanyszerelők slendrián, inkompetens hozzáállásának a kitárgyalása miatt jöttem, mi értelme lenne.. :)
Csak hát na, volt szerencsém feltérképezni a ház elektromos hálózatát, és a fentebbi általad talán ironikusnak vélt élcelődésem a (mek)mester jelzővel sajnos nem áll messze valóságtól..Mikor egy helyiségen belül két külön fázisról megy a világítás, a nulla vezető nem a saját köréhez van kötve.. a vakolat alatt pedig elágazó d. nélkül talál az ember kötéseket,ezek után nem kell komoly fantázia a fűtéscsőre tekert bevakolt csatlakozás létjogosultságáról. Na mindegy, tisztelet a kivételnek.
Lényeg, ami lényeg, ha van is eph komolyabb bontás nélkül nem azonosítható be egyértelműen.

A kíváncsiságom tárgya továbbra is fentebb írt földelési megoldás  elfogadhatósága, tehát betonfúrás, köracél leverés kb 16-os annyira, hogy ne tűnjön el teljesen a földbe, ennek a végét egy kötődobozva vezetve rá  egy csőbilincs amiről pedig egy 10-es mkh a nullázósínre?
A válasz(oka)t előre is köszönöm!

nyaki

Üdv!
Köracél esetén a szonda minimális vastagság ø18mm, a levezetőé pedig ø8mm(50mm2) és tűzihorganyzott.
A földelővezető pedig min. 10mm2.
Ha a levezető min. 15cm hosszan össze van hegesztve a földelővel, akkor talajszint alá verhető.

Sakraf

Üdv!

Mi a helyzet azzal, ha nincs levezető, hanem maga a "szonda", ami egy horganyzott köracél kiálló vége a csatlakozási pont? Ez szabványellenes?

nyaki

Nem szabványellenes, de akkor nem verhető a csatlakozási pont a föld alá és a korróziótól védeni kell, legjobb esetben horgany sprayvel feltéve, hogy a földelő és a földelővezető csatlakozási pontján a megfelelő fémes kötés biztosítható. A csőbilincs sem lehet rossz megoldás ::), bár ilyet még nem láttam. Én inkább egy ø8 vagy inkább ø10mm-es acélcsavar felhegesztését javaslom, amire a szemessaruzott vezetéket fogazott alátéttel felcsavarozod, esetleg a földelő végébe kialakítassz egy ø8-as menetes furatot és abba csavarozod a saruzott vezetéket AluPusz paszta segítségével. A lényeg, hogy a kötés mechanikailag védett és időtálló, de egyben oldható is legyen. A földelővezetőt szintén mechanikailag védetten kell elvezetni az elosztásig.

Sakraf

Üdv,

A probléma elviekben megoldódott,  a villanyóra mért vezeték cserével egy kalap alatt készült új földelés  is.Bár a "szakemberek" nem erőltették meg magukat. Egy két méteres  köracél a szonda, ami nem horganyzott, es ehhez bakancsolták a 10es ankert, majd zöldsárga 6 mkh.. 'Aszondja joazugy..'
Ideiglenesen biztos, bár ebből könnyen ki lehet találni hogy földelési ellenállás mérésről nem igen hallhattak..Rizsa..
A kérdésem a következő, ha mért feszültséget kapcsolok a szondara, csak a szondara, és közben mérem az áthajtott áramot es ennek a hányadosát veszem a jol ismert ohm törvényt alapul véve meghatározhatom e a földelési ellenállást, vagy ennek semmi köze hozzá?

nyaki

Nem egy kifinomult módszer, de meghatározható vele kb.-i pontossággal.  Ezt hívják a jó öreg V-A mérős módszernek. A pontos mérési metodikának nézz utána a neten. Sok információt meg lehet találni róla, mint pl. itt is:
http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1268.0