Épületek villámvédelmi csoportosítása

Indította JUVILL, 2012. január 15., 11:06:39 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

JUVILL


A tanfolyamok szervezése, és a vizsgáztatás folyamatos.
Az MSZ 62305 szabvány szerinti kockázatelemzésre épülõ villámvédelem szerintem elég összetett, és bonyolult.
Az MSZ 274 mûszakilag egyértelmûbb volt.

Novill

A héten  egy elektromos vezető tervező által készített tervdokumentációt tanulmányoztam és a villámvédelmi résznél ezt olvastam, melyen meglepődtem  :):
Az épületet az 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti  villámvédelmi berendezéssel kell ellátni.
Az épület villámvédelmi besorolása: R1-M2-T2-K1-H3
A villámvédelmi berendezés fokozata: V1o-L3a-F3/r-B0
A terv készítése:2012. márciusa.
Azt tudjuk, hogy a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat érvényben van 2011. okt. 1-től. A norma szerinti villámvédelemnél vajon hogyan csoportosítunk? Itt az építési engedély kérése után a használatbavételi eljáráskor a kivitelező vajon a tervet vagy  az érvényben lévő OTSZ-t veszi figyelembe?

JUVILL


A hozzászólást elolvastam többször, és nem értem a tervező szabvány és rendeletismeretét, ezzel együtt a szükséges villámhárító meghatározását.
Szerintem különbséget kell tenni terv és terv között is.
Ha a villámvédelmi terv felújításra vonatkozik, és már az épületen volt villámhárító, akkor ez nem norma szerinti, és akkor lehet beszélni az épület villámvédelmi csoportosításáról.
Ezt az MSZ 274 számú szabványsorozat alapján be lehet sorolni.
Ha viszont ez egy új létesítés, és még nem volt rajta villámhárító, akkor az MSZ EN 62305 számú szabvány alapján, kockázatelemzéssel kell meghatározni a szükséges villámhárítót.
Mindentől függetlenül nem értem azt sem, hogy jöhet ki egy R1-M2-T2-K1-H3 csoportosításra egy V10-L3a-F3/r-B0 szükséges villámhárító, és a villámvédelmi csoportosításban hol van az S1 ... S4 környezeti levegő szennyezettségére utaló csoport, ami igen csak meghatározza a szükséges villámhárító méretfokozatát.
Ha viszont maradunk az MSZ EN 62305 számú villámvédelmi szabványnál, és a norma szerinti villámvédelemnél és a kockázat elemzésnél, akkor másabb a helyzet.
Ez egy kicsit bonyolult, de megpróbálom röviden leírni.
- A károsodás forrása:   - S1 ... S4
- A károsodás típusa:     - D1 ... D3
- A veszteség típusa:     - L1 ...  L4
Részletei be nem akarok belemenni, mert hosszú.
- Villámvédelmi szintek LPL
- Villámvédelmi rendszer LPS
- Villámvédelmi zónák LPZ
...
A kivitelező ilyen terv esetén nagyon nehéz helyzetben van.
Az OTSZ-t mindenképpen figyelembe kell venni. De figyelembe kell venni az érvényes villámvédelmi szabványt is, és igen csak meg kell nézni, hogy a tervezés időszakában melyik OTSZ és melyik szabvány volt érvényben.
Ilyenkor vita alakul ki tervező, a kivitelező és a felülvizsgáló között.




nyaki

Gyakorta felmerülő kérdés kivitelezői oldalról:
A tervet, illetve a tervezői meghatározásokat felülbírálhatja-e a kivitelező, vagy célszerűbb a tervek alapján kivitelezni?
Ha valami balul üt ki, a kivitelezőt milyen mértékű felelősség terheli, ha minden a terv szerint került kialakításra?

Novill

Egyébként egy teljesen új épületről van szó. Úgy gondolom itt már csak az MSZ EN 62305 szabvány szerinti normatív villámvédelem jöhet csak szóba, annál is inkább ez a munka 2013 évi lesz már.  Úgy gondolom ebben az esetben a tervező kollégát kell megkérni tervezze át van nyilatkozzon a hatósággal együtt, hogy használható a terv. Nehogy a kivitelezőnek legyen gondja belőle. Igazából a 2011 év okt. hó és a 2012. március hó közel esik egymáshoz. Itt gondolom az információ áramlás nem igazán követi a jogszabályokat. De ez egyébként a felülvizsgálói és kivitelezői körben is előfordul a gyakorlatban. Az MSZ 274 szabvány valahogy beidegződött már a szakemberekbe ezért már rutinszerűen megy. Viszont az MSZ EN 62305 szabvány szerinti besorolás értelmezése más, mint ahogy írod is.  A világhálón és a gyakorlatban is kevesebbet lehet találni erről, annak ellenére, hogy a szabvány már nem mai keletű. Talán nekünk is többet kellene tennünk ennek érdekében is. Igaz a képzések már mentek korábban is, a szabvány szintén kapható a szabványügyi testületnél. A jegyzet írás is a többi felülvizsgálóihoz viszonyítva el marad, mint ahogy itt valahol valamelyik kolléga hiányolta tesztek részt is. A képzést feltehetően vissza fogja majd egy kicsit, mivel várhatóan több mint a duplája lesz a jelenleginek. Az egyenlő esély meg lesz továbbra is, csak pénz nem lesz meg  >:(.

NagyPS

A terv szerint, ha van felülvizsgálói papírod is akkor annyit tehetsz hogy írásban felhívod a figyelmét arra, hogy x ponton te nem értesz vele egyet x szabvány x pontja szerint illetve a x trv. rendelet y pontja szerint és módosítsa a terveket, vagy a kialakítás a terv szerint nem valósítható meg mert a falszerkezet vagy a felület kialakítása azt nem teszi lehetővé mert az nem a terven szereplő módon van kialakítva.

JUVILL



Maradjunk annyiban, hogy ez egy új épület, és norma szerinti villámvédelem szükséges rá, és a tervnek is az MSZ EN 62305 számú szabvány szerint kell akkor készülni. A felülvizsgálatot is ez szerint kell elvégezni.
Egy villámvédelmi felülvizsgálat alkalmával - maradjunk most az első felülvizsgálatnál - egy épület villámvédelmét legalább kétszer kell felülvizsgálni a kivitelezés alkalmával.
Egyszer az eltakarások előtt, és másodszor az eltakarások után, a végső kialakítás alkalmával.
Az, hogy a terv melyik szabvány szerint készült, eleve kiderül, ha a dokumentációt a felülvizsgáló megkapja. Az első felülvizsgálatnál ennek azért rendelkezésre kell állni.
A felülvizsgálónak kötelessége ezt áttanulmányozni. A szerkezeti kialakítás egy más téma szerintem.
A felülvizsgálónak viszont joga van ahhoz, hogy ha nem megfelelő a terv, vagy a kialakítás, akkor úgynevezett hiánypótlási jegyzőkönyvet készít.
Addig nem adhat ki minősítő iratot, míg a villámvédelmi berendezés nem felel meg mindenben az előírásoknak. Jelen esetben az MSZ EN 62305 számú szabványnak.
Hogy a tervező ezek után mit lép, az már az ő feladata.
A másik. Sokan megfeledkeznek arról, hogy egy kivitelezés alkalmával van műszaki ellenőr, és felelős műszaki vezető is.
Véleményem az, hogy először itt, ezen a szinten kell eldőlni annak, hogy milyen is az a villámvédelmi terv, mennyire elégíti ki az előírásokat.

NagyPS

Ha céges beruházás vagy nem egy lakásos lakóépületről van szó szinte mindig van FMV és ÉME és ha nagyon precíz a megrendelő szakágiak is vannak ahol kibukik a dolog néha, de inkább nem. Aki igazán tud tenni is érte az egyedül a felülvizsgáló persze ha az elejétől jelen van.

Családi házas esetben nincs sem FMV sem ÉME általában, csak ha már volt érte büntetés a megrendelőre kiróva. De ebben az esetben a házakra 60%-ban semmilyen villámvédelem nem kerül.

Novill

Általában az ilyen építmények beépítendő teljesítménye bőven meghaladja 7 KW-t. Ezért terv kell , valamint a kivitelező részéről felelős műszaki vezető is. Van a társadalomnak olyan rétege amely 800-900 nm alap területű családi házat épít, és maga kéri a villámvédelem kiépítését. Ebben az esetben a helyi adottság és a környezet is indokolja a villámvédelem létesitését.  Szerintem nincs abban semmi különös főként a változás környékén ha felhívjuk a tervező figyelmét, ha nem megfelelő a terv. Emberek vagyunk bárki tévedhet, így jobb ha megvalósulás előtt derülnek ki az ilyen jellegű tévedések. Még mindig jobb ha mi hívjuk fel a figyelmet a tévedésre, mint a hatóság( OKF). Ebben az esetben mindenképpen az MSZ EN 62305 irányába kell elmozdulni, még akkor is ha nem szimpatikus a szabvány nekünk.