Feszültség alatti munkavégzés + időszakos szabványossági felülvizsgálat

Indította scouser, 2014. június 02., 20:20:57 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

scouser

Kedves Fórumozók!

Új vagyok még ezen a fórumon, így először engedjétek meg, hogy röviden bemutatkozzam.

Szabolcs-nak hívnak, munka-, környezet- és tűzvédelemmel foglalkozom immáron 7 éve. Munkámból kifolyólag gyakran kerülök kapcsolatba villamos biztonságtechnikai témakörökkel, problémákkal, amiket hellyel közzel sikerül "saját kútfőből" megoldani, más esetekben igyekszem a témakör szakembereinek segítségét kérni. Utóbbi eset áll fent most is, így találtam meg ezt a fórumot. :)

Az alábbi kérdéseimmel kapcsolatban már az MEE-t is megkerestem fél éve, de sajnos azóta sem kaptam választ tőlük...

"Cégem elektronikai berendezések összeszerelésével és tesztelésével foglalkozik, különböző multinacionális nagyvállalatok beszállítójaként, projekt jelleggel. Az egyik megbízónk leendő megbízásaként a lakásokban/lakóházakban is használt kapcsolószekrények összeállítását, s az azokon való multiméterrel történő méréseket kellene elvégeznünk. A méréses vizsgálatot 230 V feszültségen kellene elvégezni, így felmerült az a kérdés, hogy milyen képesítésű munkavállalókkal végeztethetjük el azt?
Ha a 72/2003. GKM rendeletben lévő, feszültség alatti munkavégzés definicióját veszem alapul, akkor ez a vizsgálat is annak tekinthető hiszen a vizsgálatot végző személy a "feszültség alatt álló berendezés feszültség alatt álló részeit munkaeszközével közvetve megérinti". Ugyanakkor ha a gyakorlati oldalát nézem, nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy ilyen (számomra egyszerűnek tűnő) művelet elvégzésére villamos szakképesítés és a FAM tevkenység végzéséhez szükséges egyéb szakképesítés, igazolás birtokában lévő személyeket kellene megbíznunk, s nem lenne elegendő a villamos képzettséggel nem rendelkező de erre a munkafolyamatra kioktatott (vagy csak villamos szakmunkás, technikusi képzettséggel rendelkező) munkavállalók alkalmazása, a szükséges védőintézkedések (szigetelt gumikesztyű, -lábbeli, -gumiszőnyeg, Fí relé stb.) megtétele melett.
Természetesen amennyiben ezen munkafolyamat végzése különösebb szakképzettséget igényel, akkor biztosítjuk a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerőt (ezért is kerestük meg Önöket). "

A következő kérdésem az időszakos szabványossági felülvizsgálattal kapcsolatos:

Érdekelne, hogy gyakorlatilag hogyan kivitelezhető az egyes cégeknél fellelhető összes villamos berendezés időszakos szabványossági felülvizsgálatainak folyamatos 100%-os lefedettsége? Pontosítva a kérdést, milyen módszer a legalkalmasabb arra, hogy az összes érintett villamos berendezés garantáltan átessen az esedékes érintésvédelmi vizsgálatokon, egy berendezés se maradjon ki? Kicsit bugyutának tűnhet a kérdés, de a szerintem nem egyedi probléma amit felvetettem. Adott egy cég 1000-es nagyságrendű villamos berendezéssel (hosszabbítóktól kezdve az asztali lámpákon, villamos kéziszerszámokon át keresztül a számítógépekig). Jogszabálykövető magatartást gyakorolva 3 évente kihívom a szakcéget, lemérettetem faltól falig az összes villamos berendezést (ha szerencsém van egyik se lesz épp a fiók alján). A következő ciklusig (3 év) érkezhetnek "új" (használt) villamos berendezések is a másik telephelyről, amelyek lehet 3 éve nem voltak bemérve, vagy épp mindig "fiókba/szekrénybe" voltak.
Tehát milyen gyakorlatokat szoktatok alkalmazni? Villamos berendezések egyedi azonosítóval való ellátása, teljeskörű nyilvántartása? Kivitelezhető ez, vagy lehetetlen küldetés?

Elnézést a buta kérdéseimért, de sajnos nem vagyok villamos szakember :(

Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdv,

Szabolcs

Novill

A kérdés utolsó részre vonatkozóan, gyakran találkozunk a beazonosítás kérdésével. A kisgépeknél jellemző, hogy az adattábla lekopik. Az itt feltüntetett év. mód ( kettős szigetelés, I év. o.)  típus, gyári szám,  CE jelölés,  teljesítmény és feszültség érték, ami érdekli a felülvizsgálót. Mivel ezek a villamos berendezések szerepelnek a könyvelésben a cégnél,mint tárgyi eszközök. Javasolni szoktuk az egyedi tartós jelölési módot, amely nem kopik le a használat során. A felülvizsgálónak egyértelműen rendelkezésre kell bocsájtani a villamos berendezésről az adatokat valamilyen formában. Találkoztam már olyan esettel is ahol minden villamos berendezés vonalkóddal volt ellátva. Ez se rossz megoldás, ha a leolvasó a felülvizsgáló rendelkezésére áll. Lehet, hogy el jön az idő amikor a célműszerek is alkalmasak lesznek a leolvasásra és az adat  rögzítésre. A felülvizsgáló a helyszínen naplót vezet, amiből el tudja készíteni a minősítő iratot. Én a részletes minősítő irat készítésének a híve vagyok. Ha a két ciklus között telepítenek villamos berendezést, arról el kell készíteni közben a minősítő iratot. A lényeg, hogy a minősítő iratból követhetőek legyenek a villamos berendezések és a változások.
Az elosztó szekrények összeállításánál figyelembe kell venni  az ide vonatkozó szabvány szerinti darabvizsgálati jegyzőkönyv készítést.  Ami több mint egy multiméteres vizsgálat!

tothgyula

Kedves Szabolcs!
Ezen a fórumon komoly szakembereket találsz, megfelelő végzettséggel és gyakorlattal. A fenti felülvizsgálatok elvégzéséhez tűzvédelmi szakvizsga is szükséges, és bizonyára sokan rendelkeznek már ezzel a szakvizsgával is.Jelenleg a 28/2011.(IX.6.)BM r. írja elő kötelezően az EBF (Elektromos Berendezések Tűzvédelmi Szabványossági Felülvizsgálata) elvégzését. A 14/2004.(IV.19.)FMM r. módosítva a 22/2005.(XII.21.)FMM rendelettel pedig az érintésvédelmi felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket írja elő. A munka felelősségteljes, mivel célja az ÉLET és VAGYONBIZTONSÁG megőrzése. De fontos az üzembiztonság is.
Célszerű árajánlatokat kérni, helyszíni szemle után.
Sok sikert és eredményes, balesetmentes munkát kívánok.
Tisztelettel: TothGyula felülvizsgáló

Könyves Kálmán

Csak a saját munkahelyemen foglalkozom felülvizsgálattal, szerintem te az a megrendelő vagy, akinek nem csak a papír kell. (ritka mint a fehér holló)Ha a cég profiljába belefér, alkalmazz egy villanyszerelőt, aki jogosult felülvizsgálni, és legyen feladata a100 százalékos ellenőrzés és dokumentálás. Biztosíts számára hozzáférést a szabványokhoz, vegyél neki műszert. Ha külsőssel csináltatod, soha nem leszel 100 százalékos, saját ember meg drága lesz!

scouser

Sziasztok,

Köszönöm szépen a válaszokat. Egy-két kiegészítést írnék az előző levelemben felvázolt helyzethez.

Természetesen azzal tisztában vagyok, hogy szaktevékenységhez (érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló akinek tűzvédelmi szakvizsgája is van) kötött az villamos biztonságtechnikai vizsgálatok nagy részének elvégzése (pl. ellenőrző felülvizsgálat keretében végzett, illetve időszakos szabványossági felülvizsgálat, időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat) és nagyjából a vonatkozó jogszabályi és egyéb követelményekkel is (14/2004. FMM r., 28/2011. BM r., 45/2011. BM r., MSZ HD 60364, stb.).
A problémám a vizsgálatok kivitelezésének/nyilvántartásának/jegyzőkönyvezésének gyakorlati megvalósíthatóságából adódik.
Véleményem szerint lehetetlen minden mérendő villamos berendezés (pl. hosszabbítók) egyedi azonosítóval (címkével/RFID-val stb.) való ellátása. És az esetek többségében is azzal találkoztam, hogy a kiállított jegyzőkönyveket az adott helyhez/munkaállomáshoz kötik (pl. XY csomagolási állomás, 5x5 db dugalj, 4 db számítógép). Két hónap múlva lehet 15 db hosszabbító lesz ott, lehet egy sem, de az is lehet számra minden ugyanaz lesz csak más berendezések... Millió egy szenáriót fel tudnék sorolni, hogy hogy tudnak kikerülni a 3 éves vizsgálatok látómezejéből a villamos berendezések, s ne adj Isten hibásan keringhetnek a cégnél.
Jelenleg van egy középfokú villamos- + szabványossági felülvizsgálói képzettséggel rendelkező személy a cégnél akit TÖBBEK KÖZT az említett vizsgálatok elvégzésére IS alkalmaznak. Én szkeptikus vagyok a házon belüli vizsgálatokkal ("önaudittal") de az más téma. Elkezdtük a villamos berendezések nagy részének címkézését. De csak a hosszabbítókból több 1000 van... Azért is érdekelne a dolog továbbra is mi a gyakorlat más cégeknél :)

A másik kérdésemre (FAM tevékenység) esetleg tudnátok még válaszolni? :)

Kösznöm szépen!


Simon Endre

Üdvözöllek kedves új fórumtárs !
A vizsgálatok módszere ugyancsak meglep, mivel vagy szigetelést vagy folytonosságot illetve bíztos kapcsolatot kell vizsgálni és ez nem jelenti azt hogy csak az üzemszerű állapot adhat erről megbízható információt. Vegyük például azt hogy az elektronikus szigetelésvizsgálat 1000 V (DC) nem kockázatosabb, mint egy elektrosztatikus feltöltődés és a gyártosorokon alkalmazott sokpontos mérőgépek sem az üzemszerű feszültségszinten kell dolgozzanak. Ennek ellenére (annó) meggyőztek arról foglalatgyártó vizsgálósoron, hogy a két érintkezőt tartalmazó nagyon egyszerű munkadarab gépi vizsgálata kiderítiheti azt, hogy az egyik alkatrész elgörbült vagy estleg hiányzik. Amennyiben a vizsgálat mérőpontjai nem állnak galvanikus kapcsolatban a ÁVK védelmi rendszerével de a vizsgálat mérőpontjai, vagy a föld között életveszélyes feszültségszint van, ennek a védelmi módnak itt nics helye, mert hamis bíztonságérzetet sugall. A helyes és bíztonságos vizsgálati módszer a tervezők kompetenciája volt  régebben az most is. Létezett, nem tudom használatos-e még ma is a mérőmaszkos eljárás, amikor hálózaton lévő elektronikákat betanitott munkások vizsgáltak évtizedeken át baleseti precedens nélkül.
A munkaeszközök vizsgálatával kapcsolatban nem tudok jobbat, mint ami nálatok és másut is előírt az egyedi bizonylatolás. Ezt magam is csináltam kb. öt évig és bizony én sem tudok jobbat, legfeljebb egyes adatkezelési szempontokat az azonosítók és azonosítást bíztosító jelölések és használhatatlanságot garantáló mödszerek tekintetében. Én abban egyszerűsítettem az ügyvitelt, amit feletteseim elfogadtak, hogy csak olyan részegységek kerültek dokumentálásra emelyek potenciális veszélyforrásnak tekinthetőek , így például egy tápegységről működö kéziszerszámnak vagy laboreszköznek csak a tápegysége lett a vizsgálat tárgya és a jó logisztika, hogy ezek is ammennyiben mód van rá tipizáltak legyenek. Az asztali számítógépeknek csak a tápegysége lett nyilvántartásba véve, azokon mindíg van azonosításra felhasználható adat. A nagyobb megmunkálógépek kompatibis villamos hajtású adapterei bedig önnálló munkaeszközként szerepeltek, mivel nem volt hozzá rendelhető azonosító pl. leltári szám. A kartotékrendszerhez természetesen volt (forrás) digitalizált adatbázis , viszont az aktuális állapot csak kézműves módon lett vezetve dátummal és aláírással. A fizikai mapparendszer a raktári  tartalék és a selejtezett eszközöket is tartalmazta meg a megsemmisítés, vagy használhatatlanná tétel tényét időpontját is. Ezt a dokumentációs rendszert elődöm hagyatékából fejlesztetem tovább és a megközelítőleg 1400 tétel éves vizsgálata és  rendbentartása csak részmumkaidőt vett igénybe metrológusi és GMP adminsztrátor főbeosztásom mellett. A mapparendszer épület és helyiség (technológia) szerint volt csoportosítva a szolgáltatási feladat is önnálló kategória volt. Az azonosítás beszélő kódrendszerben (számcsoportokal) lett megoldva.

Könyves Kálmán

"Én szkeptikus vagyok a házon belüli vizsgálatokkal ("önaudittal") de az más téma"
Ha munkatársad (beosztottad) lelkiismeretesen, jól végzi munkáját, a helyismeret és a rugalmasabb beoszthatósága a felülvizsgálatoknak- lehet, hogy egy külsős elé helyezik, de ez tényleg a te döntésed.

A jelölések kérdése:
előző munkahelyemen hasonlóképpen több száz elektromos kéziszerszám és hosszabbító volt. Mi egy kis kézi gravírozó készüléket vásároltunk, és ezzel jelöltük saját kóddal a gépeket. Ezek a fődarabokba külön-külön is bekerültek, ezt a lopások indokolták inkább. Az új szerszám, eszköz kiadásakor bekerült egy adatbázisba, melyet a javítások nyilvántartására is használtunk. A gyakori javítások miatt max. negyedévente átment minden a kezünkön, így "rejtett" eszköz nem nagyon fordulhatott elő.  Az adatbázisba felvettük az összes javítást és felülvizsgálatot is. Jó ha van egy karbantartást menedzselő szoftver, amihez ez is hozzáköthető, de egy okos Excel tábla is megfelelhet e célra. Címke, vonalkód, festett számok, egyéb módszerek nem működtek a nagy mechanikai igénybevétel miatt(vasipari cég).

Sztrogoff

Idézetet írta: scouser Dátum 2014. június 02., 20:20:57 DÉLUTÁN
...
Ha a 72/2003. GKM rendeletben lévő, feszültség alatti munkavégzés definicióját veszem alapul, akkor ez a vizsgálat is annak tekinthető hiszen a vizsgálatot végző személy a "feszültség alatt álló berendezés feszültség alatt álló részeit munkaeszközével közvetve megérinti"...
Bocsánat, ugyanazon rendeletben ezután az olvasható, hogy:
1.2.2. Nem terjed ki a Szabályzat hatálya olyan egyszerű feszültség alatti műveletekre, melyekről más szakmai biztonsági szabályzatok és előírások rendelkeznek.
És innen még egy ugrás az MSZ 1585-2012 6.3.102. pontja.
Azaz feszültségméréshez nem kell FAM képesítés, stb