Sziasztok!
Örülök hogy már jó a gépem így nem kell "pötyörészni" ;D a telefonon.
Volt tegnap az iskolánkban érintésvédelmi felülvizsgálat.Lehet valamelyikőtök volt kinnt nálunk a Weiss Manfréd iskolában régebbi nevén Balyáki.Na mindegy egy 10 percig szünetben kisértem őket és közben kérdezte hogy nem-e tanultuk a hurokellenállás mérést.
Én azt válaszoltam hogy nem.Na ő belekezdett elmagyarázni és nagyon érthetően elmondta csak az a baj hogy sokmindent mondott és elfelejtettem :-X :D.
Nagyon örülnék neki ha valaki elmagyarázná nekem hogyan is kell ezt összeállítani valamint milyen számításokat kell elvégezni és hogyan?
Azt tenném hozzá hogy iskolában a kiszámításról egyátalán nem volt szó,a könyvben sincs benne.
Köszönöm szépen!
A könyvtárban megtalálod az érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyvét, abban bövebben van infó!
Köszönöm de így azért könnyebb lenne neten esetleg nincs fennt?
MSZ 4851-3 szabvány foglalkozik a hurok ellenállásméréssel.
Idézve:
2. pontja Hurok ellenállásmérés
2.1. A hurokellenállás-mérés a hurokellenállás értékét a vizsgált körön (hurkon) - általában a fázisvezetőn és
a védővezetőn, földelési hurokellenállás-mérés (1. ábra) esetén általában fázisvezetőn, a védővezetőn
(PE-vezetőn), a védő- és az üzemi földelésen - át vezetett áram és az ennek hatására létrejött feszültségesés méréséből határozza meg.
Érdemes bele olvasni. Keress rá és megtalálod a szabványt.
Petike!
A tudásbázisban válaszolok neked.
Kis türelem, míg összeállítom gondolataimat.
A felülvizsgálatoknál, ezen belül az érintésvédelemben fogod megtalálni.
Természetesen nem a városi könyvtárra gondoltam! :P Neked még nincs hozzáférésed? Privátban küldj egy email címet!
Petike!
(megtalálod a tudásbázisban is)
Hurokellenállás (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=kb;area=article;cont=257)
Juvill:Köszönöm!
Ez a számítás nekem egyáltalán nem tiszta.Ha leírnád ide vagy Privátban nagyon megköszönném.
Nem értek belőle semmit.Bocs hogy értetlenkedem.Iskolában erről semmit nem tanultunk, szóval az alapoktól kéne tanulnom.
Előre is köszönöm!
Nagyon szívesen leírok itt mindent.
Az este folyamán elkészítem.
A képletet értelmezni kell. A nélkül nem sokat ér, de pótolom a hiányosságot.
Úgy gondolom, ez a fórum jó "iskola".
Szakmai szempontból "versenyképes" a kapott oktatással. :)
Üzenet összefûzve: 2013. január 18., 20:31:59 DÉLUTÁN
Petike!
Megpróbálom a hiányosságokat pótolni.
Először egy kis hálózati értelmezés az érintésvédelemhez, és a hurokellenálláshoz.
TT rendszer:
Ez az úgy nevezett klasszikus védőföldeléses érintésvédelmű hálózat.
(Van szigetelt csillagpontú is, az IT rendszer, ezt valamikor egy hosszú hozzászólásomban leírtam, ezzel most nem akarom bonyolítani a témát.)
TT rendszer esetén a táphálózati transzformátor csillagpontja lehet közvetlenül földelt, ellenálláson keresztül földet, peterzen tekercsen keresztül földelt.
A lényeg, hogy ezt a földelést nevezzük üzemi földelésnek. Ennek a földelési ellenállását R(ü)-vel jelöljük.
A villamos berendezések a hálózat fázisvezetőre biztosítókon át csatlakoznak, és a berendezések fém teste szintén földelt. Ezeket a földeléseket nevezzük védőföldelésnek, és R(v)-vel jelöljük.
TN rendszer:
Ez a régebbi nevén az úgynevezett nullázás. Az MSZ HD 60364 számú szabvány már nem nullázásos érintésvédelemnek nevezi, hanem "táplálás önműködő lekapcsolása" érintésvédelmi módnak.
TN rendszer esetén megkülönböztetünk TN-C és TN-S rendszert.
A hálózati transzformátor földelésének kialakítása a TT rendszerrel megegyezik. Ezt a földelést is üzemi földelésnek nevezik. Földelési ellenállását itt is R(ü)-vel jelöljük.
A hálózati transzformátor csillagpontjából itt ki van vezetve az úgynevezett PEN vezető. Míg a PEN vezető nincs szétválasztva PE védővezetőre és N nullavezetőre, addig a hálózat TN-C. A szétválasztás után a hálózat TN-S.
Minkét hálózat esetén a berendezések biztosítókon át a hálózat fázisvezetőire csatlakoznak.
TN-C hálózat esetén a berendezések fém teste a PEN vezetőre van kötve, TN-S hálózat esetén a PE védővezetőre.
TT hálózat esetén a hurokellenállás a transzformátoron át a fázisvezetőn, az üzemi földelésen, a talajon át a védőföldelésen keresztül, a berendezések testén át alakul ki. Ez a földelési hurokellenállás.
TN-C hálózat esetén a hurokellenállás a transzformátor fém testén keresztül, a fázisvezetőn át, PEN vezetőn át, a berendezés fém testén keresztül alakul ki.
TN-S hálózatnál ugyan ez a helyzet, de a hurok itt a védővezetőn keresztül záródik.
Ez a nullázási hurokellenállás
Minden áramkör biztosítva van. A képletekben ezt I(b)-vel jelöljük.
Ezek után a képletek:
Áram - védőkapcsolók nélküli TT és TN hálózatnál - az MSZ HD 60364 szabvány szerint - a megengedett hurokellenállás értékét R-el jelüljük
R (kisebb - egyenlő), azt jelenti, hogy a földelési, vagy nullázási hurokellenállás mért értéke a számítások alapján ezt az értéket elérheti, de nem haladhatja meg.
R (kisebb - egyenlő) U(o) / I(b) x "alfa"
A képlet számlálójában az U(o) a fázisfeszültség (230 V) váltakozó áram esetén.
I(b) az áramköri biztosító értéke amperben.
"alfa" a kioldási szorzó, mely függ a biztosító karakterisztikájától, nagyságától, és attól hogy elosztóban, vagy végáramkörben van elhelyezve.
Az "alfa értéke függ attól is, hogy TT, vagy TN hálózat van kiépítve.
Erre van egy táblázat, ezt is megtalálod a fórumon már.
A képletre nem tértem ki a tudásbázisban.
Megjegyezném, hogy az MSZ HD 60364 számú szabvány hatálybalépéségig a TT rendszer esetén R (kisebb - egyenlő) 50V / I(b) x "alfa" képlettel kellett számolni.
Itt a számlálóban csak 50V volt megengedve, ez szigorúbb volt a jelenlegi előírásnál, mivel kisebb értéket osztasz ugyan azzal az I(B) x "alfa" értékkel, akkor kisebb a megengedett hurokellenállás értéke is.
A jelenlegi előírás enyhébb, mert U(o) fázisfeszültséget., 230V-ot osztasz az I(b) x "alfa" értékkel.
És akkor, ha ÁVK van a rendszerben:
TT rendszer esetén R (kisebb - egyenlő) mint 50 V / I ("delta n")
A "delta n" az ÁVK névleges kioldóárama.
TN rendszerben R (kisebb - egyenlő) mint U(o) / I(a).
Az U(o) fázisfeszültség.
I (a) a ÁVK előírt időn belüli lekapcsolást biztosító kioldóárama.
Hosszú lett nagyon, bízom benne tudtam segíteni.
Nagyon köszönöm a választ a számítást már értem.Azért rákérdezek olyan eredmény jöhet ki hogy 2,875 ?
Lenne még egy kérdésem: Manapság már célműszerrel mértek gondolom. Hogyan kell ezzel mérni mert amikor bejöttek hozzánk a felülvizsgálók volt náluk egy nagy műszer a hasán hordozta nyakába akasztva és olyanokat csináltak hogy bedugták a dugaljba és kiírta az értéket gondolom ilyen egyszerűen nem lehetne célműszer nélkül.
Egyszerű mérni?
Köszönöm!
Jöhet ki ilyen és hasonló eredmény.
A mai nap folyamán - a tudásbázisban - készítek egy mérési összefoglalót.
Megpróbálom majd belinkelni ehhez a témához is.
Addig csak annyit. Van "volt-ampermérős" módszer, amit te állítasz össze, de a célműszerek erre vannak gyártva.
Például az általad írt, számolt 2,875 ohm érték, egy 16A-os "B" karakterisztikás kismegszakítóval védett dugaszolóaljzat (végáramkör), vagy egy 16A-os, "C" karakterisztikás elosztói áramkör, vagy TN és TT rendszerben lévő elosztói áramkör megengedett hurokellenállás értéke.
Segítséget szeretnék kérni abban, hogy az "α" szorzós táblázat utolsó oszlopát "Végáramkörök In≤32A (dugaszoló aljzatok is)" én úgy értelmezem, hogy ebben az esetben csak a 32A-nél kisebb érték esetén kell számolni ezekkel a szorzókkal, de valószínűleg rosszul értelmezem, mivel az "Olvadó betét gR, NOR, NOSi, NOGe" sorban külön van szorzó érték 32A-nél kisebb és nagyobb értékre is. Köszönöm segítségeteket.
A táblázatot mindig alkalmazni kell!
Ha megnézed jobban, láthatod, hogy meg vannak határozva benne a rendszerek.
TN és TT rendszer. Azaz nullázott és védőföldelt.
Minden vízszintes sorban megtalálod az a biztosítót (olvadó, vagy automata), melyre vonatkoztatnod kell. Minden függőleges oszlopban megtalálod a hozzá tartozó "alfa" kioldási szorzót.
Kismegszakítóknál külön figyelni kell itt a B - C - D jelleggörbére (a karakterisztikára).
Azonos biztosító csoporton belül is van szétválasztás, ilyen az általad említett értékhatár.
Ha a biztosító névleges értéke a 25 A-t eléri, de nem haladja meg például dg.aljzatoknál a kioldási szorzó alacsonyabb. (3 - 5 - 6).
Ugyan akkor, ha 32 A, vagy annál nagyobb az érték, akkor az "alfa" már /4 - 7 - 8/.
(Nem csak a 32A-ra, és annál nagyobbra vonatkozik dg.aljzatoknál sem, hanem táblázat szerint mindenre.)
JUVILL segítségét is felhasználva, a korábbi táblázatomat próbáltam tökéletesíteni, melyben legördülő lista segítségével kilehet választania a biztosító névleges értékét, típusát, valamint a rendszert. A felső részben lehetőség van a "volt-ampermérős" adatbevitelre, valamint a már "kész" hurokellenállás érték bevitelére. Abban kérném a segítségeteket, hogy aki tutira képben van ezen a téren, az legyen szíves ellenőrizni a táblázatomat. Innét letölthető:www.baloghzsigmond.hu/hurokellenallas.xlsx (http://www.baloghzsigmond.hu/hurokellenallas.xlsx)
Köszönöm.
Úgy gondolom, eléggé képben vagyok ezen a téren, de a táblázatod nem teljesen világos számomra.
A cél az, hogy a kollégákkal együtt segítséget adjunk az olyan lelkes tanulóknak, mint amilyen te vagy és Petike.
Részemről azért nem teljesen világos a táblázat, mert szakmai szempontból mindegy, hogy mivel mérsz. Volt - ampermérős módszernél is ugyan úgy kell , minősíteni, mint célműszernél. Ennél a módszernél többet kell számolnod, és a kapcsolást összeállítani minden egyes mérésnél, igen körülményes.
Tudom, még nem vagy felülvizsgáló, de előtte állsz. Nincs arra idő a helyszíni felülvizsgálatok alkalmával, hogy "tökrészünk" a kapcsolással. Ezt az időt inkább a berendezés szabványossági állapotának ellenőrzésére kell fordítani, mert sajnos vannak olyan hiányosságok, melyek hajmeresztők.
A kedved nem akarom elvenni. Fejezd be a táblázatot, ahogy gondoltad.
Arra figyelj, hogy az "alfa" értékeit mindig figyelembe vedd, és ha a létező biztosító értékeket, és azok karakterisztikáját nézed, ehhez elég sok idő szükséges.
Az MSZ HD 60364 számú szabványban megadott táblázat, mely alapján a megengedett hurokellenállás értékeket számítod, tökéletes, és szerintem áttekinthető. Inkább erről egy nyomtatott másolat, mely mindig kéznél van az célszerűbb. Ha viszont olyan korszerű eszközökkel végzed a felülvizsgálatot majd, ami az értékeket egyből a számítógépben rögzíti, akkor megfontolandó a gondolatod.
De lehet, hogy nem jól értelmeztem hozzászólásod.
Juvill! Abban biztos vagyok, hogy Te képben vagy ezen a téren, reméltem is, hogy szánsz némi időt a kérdésemre. ;) Gondolom, a régi voltmérős és ampermérős módszer nem azonos az általam végzett otthoni hurokellenállás méréssel. Én csináltam egy rövid hosszabbítót erre a célra, melyet bedugok a dugaljba,, a másik végén kettes dugalj van, egyikbe dugom a fogyasztót (hősugárzó), másikban mérem a feszültség csökkenést egy multiméterrel. Mivel egy rövid szakaszon meg van bontva a hosszabbítón a dupla szigetelés, így ezen a részen egy lakatfogó segítségével megmérem az áramerősséget és máris számíthatom a hurokellenállást. :) Mivel két dugvillát szereltem rá, így tudok L-PE és L-N közötti hurokellenállást mérni. Mellékelek egy képet erről a "hosszabbítóról", csak elég rossz minőségű a kép. Akik viszont célműszerrel mérnek, gondolom azok csak "dugnak" és megkapják a hurokellenállás értéket (ami pontosabb az általam mértnél), melyet feljegyeznek, majd később kiértékelnek. Lehet hogy ezt rosszul gondolom? Ekkor jöhetne számításba az én táblázatom, melybe be kell írni a mért adatokat. A "régi módszernél" Üzemi feszültséget, terhelt feszültséget, terhelt áramerősséget, melyből megjelenik a hurokellenállás értéke, célműszer esetében a kapott hurokellenállás értéke kerülne beírásra. Ezután csak ki kellene választani az alsó sorban a kioldó biztosító névleges áramerősségét, típusát, karakterisztikáját, illetve hogy milyen rendszerben van és máris megkapjuk a kiértékelést. Azt nem tudom, hogy mennyire gyakorlatias ez a táblázat? Lehet, hogy egy kinyomtatott táblázatok (ezt is mellékelek) a gyakorlatban sokkal előnyösebb?
Üzenet összefûzve: 2013. január 20., 17:55:29 DÉLUTÁN
A feltöltés elmaradt. :(
Akkor jól értelmeztem az előző hozzászólásod.
Ezért írtam, hogy ez nagyon hosszadalmas.
Ez csak kismegszakítókra vonatkoznak, és ugyan ezt végig kell játszani különböző értékű, és jellegű olvadóbiztosítóknál is.
Ez az egyik.
A másik.
Ezt a táblázatot otthon állítod ki. Mérsz egy értéket, a helyi hálózat adottságaira.
Ha máshol végzed ezeket a méréseket, más a hálózat jellemzője, másabb a vezetékek keresztmetszete, hossza és fajlagos ellenállása.
Akkor mihez viszonyítva minősítesz?
A saját táblázatodra, vagy az MSZ HD 60364 szabványban előírtakra. ;)
Sziasztok!
Én anno vettem egy kínai lakatfogót,amivel mértem egy villanysütőnél 13A-es áramfelvételt.
Nem volt más rákötve arra a szakaszra,majd a 16 Amperes kismegszakító lekapcsolt 45 perc működés után.Későbbiek folyamán vettem egy true rms lakatfogót,ami a tényleges középértéket méri,megmértem a 2 lakatfogó közötti mérés különbséget,és láss csodát 4Amper.
Szerintem egy hurokellenállás mérésnél ez számíthat hogy milyen pontos műszerrel van mérve.
Az érintésvédelmi célműszerek hitelesítve vannak,ezek pontossága megfelelő gondolom.
Villanyreszelő!
Amit leírtál az így igaz, annyi különbséggel, hogy a célműszereket nem hitelesítik ha nem kalibrálják, nagyon nem mindegy.
FR.
flatskerrobert!
Mi a különbség hitelesítés, és kalibráció között?
Villamos mennyiségeket mérő műszerek kalibrálása Villamos mennyiségeket mérő eszközök- digitális- és analóg multiméterek kalibrálása
(Minden funkció, minden egyes méréshatárában 1-5 mérési ponton)
- táblaműszerek, feszültség-, áram- és teljesítmény mérők kalibrálása
(minden skála és / vagy méréshatár minden főosztásánál, digitális
kijelzés esetén minimum 10%, 90% -on)
- lakatfogók, áramváltók kalibrálása
( minden funkcióban, minden méréshatárban minimum 10%, 90% )
- söntök kalibrálása ( valós áram értékkel)
- oszcilloszkópok és tartozékaik kalibrálása
( bemeneti impedancia, függőleges eltérítés ( feszültség), vízszintes eltérítés,
(időalap), Függőleges eltérítés frekvencia menetének ellenőrzése, függőleges
eltérítés impulzus-átvitelének ellenőrzése, külső trigger ellenőrzés, belső
trigger ellenőrzés, igény esetén további funkciók vizsgálata.)
- frekvencia mérők, számlálók és generátorok kalibrálása
( referencia kimenet, amplitúdó, jelszint )
- csillapítók kalibrálása
- ellenállás, induktivitás és kapacitás (RLC) mérők kalibrálása
- ellenállás, kapacitás, és induktivitás mértékek kalibrálása
- dekádok ( ellenállás, induktivitás, kapacitás ) kalibrálása
- teljesítmény mérők kalibrálása
(AC és DC teljesítmények, fázis faktor, harmónikusok )
- teljesítmény távadók kalibrálása
- nagyfeszültségű mérőfejek kalibrálásaÉrintésvédelmi (biztonságtechnikai) műszerek- hurok ellenállás és hurok impedancia mérők kalibrálása
- földelési ellenállás mérők és lakatfogók kalibrálása
- szigetelési ellenállás mérők kalibrálása
- RCD ( áramvédő kapcsoló) teszterek kalibrálása
- átütési szilárdság vizsgálók kalibrálása
- készülék és berendezés vizsgálók, földfolytonosság vizsgálók kalibrálása
- kombinált érintésvédelmi és biztonságtechnikai készülékek kalibrálása
- nagyfeszültség mérők és nagyfeszültség források kalibrálásaKalibrátorok (források)- folyamat (process) kalibrátorok kalibrálása
( minden funkcióban, minden mérési tartományban minimum 10%, 90%)
- nagypontosságú multifunkciós kalibrátorok kalibrálása
(gyári procedúra szerinti beállítással)
- hőmérséklet kalibrátorok kalibrálása
- feszültség- és áramforrások kalibrálása
(terhelve és/vagy terhelés nélkül)
- tápegységek kalibrálása
( terhelve és / vagy terhelés nélkül
Kalibráló laboratórium által kiadott kalibrálási bizonyítványok minden mérési eredményt tartalmaznak, etalonjai visszavezethetősége biztosított.
A mérőeszközök hitelesítéséhez kapcsolódó fogalmak(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) használati etalon leszármaztatásaA használati etalonokat a mérésügyi szervek hitelesítik vagy kalibrálják. Leszármaztatásukat az MKEH központjában lehet kérni (Felvilágosítás: Ügyfélszolgálat).
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) használati mérőeszközA rendszeresen a mérhető mennyiségek mérésére használt mérőeszközöket használati mérőeszközöknek nevezik.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) hitelesítésA hitelesítés célja annak az elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a mérésügyi követelményeknek. A hitelesítés mérésügyi hatósági tevékenység, melyet csak feljogosított hitelesítő végezhet.
A hitelesítés fázisai:
annak a megállapítása, hogy a hitelesítendő mérőeszköz az engedélyezett típusnak megfelel-e, méréssel történő vizsgálata annak, hogy a mérőeszköz pontossága megfelel-e a hitelesítési hibahatár követelményének és a hitelesség tanúsító jellel és/vagy okirattal történő igazolása (tanúsítás).
Megkülönböztethető fajtái: az első, az időszakos és a javítás utáni hitelesítés.
A hitelesítés lehet mindendarabos és/vagy mintavételes.
A hitelesítés vagy az MKEH hivatalában, vagy a hitelesítést kérő fél által fenntartott, az MKEH által elismert hitelesítő laboratóriumban történhet.(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) hitelesítési előírásAz MKEH által kibocsátott hitelesítési előírás az egyes mérőeszközfajták (esetenként típusok) hitelesítési eljárását, valamint a hitelesítés technikai feltételeit írja elő. A hitelesítési előírások az MKEH Hitelesítési Főosztályától szerezhetők be, az abban foglaltak alkalmazása és betartása a hitelesítést helyettesítő minősítésre feljogosított laboratóriumok számára is kötelező.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) hitelesítési engedélyKötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében az MKEH az adott mérőeszköztípuson elvégzett eredményes típusvizsgálat alapján a típusra érvényes hitelesítési engedélyt ad ki. A mérőeszköz példányai csak akkor hitelesíthetők, ha a típusra vonatkozó hitelesítési engedélyt az MKEH kiadta. Az engedély időbeli és egyéb korlátozásokat tartalmazhat. Megszerzéséről a mérőeszköz előállítójának vagy első belföldi forgalombahozójának kell gondoskodnia. A hitelesítési engedély az MKEH szakfőosztályaitól kérhető.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) típusvizsgálatA típusvizsgálat célja annak az elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi követelményeknek.
A mérésügyi háttérhez kapcsolódó fogalmakA mérőeszközök és mérőeszköztípusok vizsgálatának, konkrétan a hitelesítésnek és a típusvizsgálatnak a mérésügyi hátterét az országos etalonok fenntartása, azok nemzetközi összehasonlító mérései, továbbá a mérésügyi kutatás-fejlesztés képezik. E tevékenységek alapvető célja annak a biztosítása, hogy a mérőeszközök szolgáltatta mérések eredményei visszavezethetőek legyenek az országos vagy nemzetközi etalonokra és azokon keresztül az SI-egységekre.(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) etalonAz etalon mérték, mérőeszköz, anyagminta vagy mérőrendszer, amelynek az a rendeltetése, hogy egy mérhető mennyiség egységét, illetve egy vagy több ismert értékét definiálja, megvalósítsa, fenntartsa vagy újraelőállítsa és referenciaként szolgáljon. A rendszeresen mértékek, mérőeszközök vagy anyagminták kalibrálására vagy ellenőrzésére szolgáló etalonokat használati etalonoknak nevezik.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) etalonfenntartásAz MKEH a mérések egységességének és pontosságának biztosítása érdekében létrehozza és fenntartja a mérhető fizikai mennyiségek országos etalonjait, illetve nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat. Az etalon nagypontosságú mérőeszköz, mérték vagy mérőrendszer, amely a mennyiség egységének (a mértékegységnek) a megvalósítására, fenntartására és összehasonlító mérések útján történő átszármaztatására szolgál.Az országos etalonok rendszeres nemzetközi összehasonlító mérések elvégzése útján kapcsolódnak a nemzetközi és/vagy más nemzeti etalonokhoz.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) leszármaztatás (átszármaztatás)A leszármaztatás (vagy átszármaztatás) az országos etalontól a használati mérőeszközökig húzódó mérések megszakítatlan láncolatának elvégzése, melyek célja a mértékegység átvitele a legpontosabb mérőeszközökről (az etalonokról) a kisebb pontosságú mérőeszközökre, minél kisebb mértékű és feltétlenül ismert nagyságú pontosságveszteség mellett. A leszármaztatás biztosítja a mérési eredmények visszavezethetőségét. A leszármaztatási lánc (vagy visszavezethetőségi lánc) felsőbb szakaszai általában a mérésügyi szerveknél, alsóbb szakaszai különféle laboratóriumokban valósíthatók meg.Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében a teljes leszármaztatást szakhatóság, azaz a mérésügyi szervek laboratóriumai végzik.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) mérésügyi kutatás-fejlesztésA mérésügyi kutatás-fejlesztés elsődleges célja az országos etalonok korszerű szinten tartása valamint az etalonok nemzetközi összehasonlításaihoz és az átszármaztatáshoz alkalmazott mérőeszközök és mérési módszerek folyamatos tökéletesítése. A mérésügyi kutatás-fejlesztés eredményét minden esetben a hasznosulás szempontjából kell értékelni. A kutatás-fejlesztési célok megvalósításához szükséges forrásokat az MKEH részben saját erőből, részben pályázati céltámogatások elnyerése útján biztosítja.
Egyéb fogalmak(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) hitelesítést helyettesítő minősítésA mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az MKEH - általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos- és a javítás utáni hitelesítést helyettesítő minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz minősítés annak hitelesítését helyettesíti. A minősítésre való feljogosítás az MKEH Hitelesítési Főosztályától kérhető. A feljogosított laboratórium működési feltételeit az MKEH elnökének utasítása írja elő. A laboratóriumnak a hitelesítést helyettesítő minősítő tevékenysége során be kell tartania a hitelesítési előírás(ok)ban foglaltakat.
(http://www.muszeroldal.hu/metrology/pic_law/yellowball.gif) hitelesítő laboratóriumAz MKEH külső felek erre alkalmas laboratóriumait hitelesítő laboratóriumként elismerheti. A hitelesítő laboratóriumban az MKEH mértékhitelesítői végzik a hitelesítést az üzemeltető használati etalonjával.
FR.
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. január 20., 18:47:32 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Én anno vettem egy kínai lakatfogót,amivel mértem egy villanysütőnél 13A-es áramfelvételt.
Nem volt más rákötve arra a szakaszra,majd a 16 Amperes kismegszakító lekapcsolt 45 perc működés után.Későbbiek folyamán vettem egy true rms lakatfogót,ami a tényleges középértéket méri,megmértem a 2 lakatfogó közötti mérés különbséget,és láss csodát 4Amper.
Szerintem egy hurokellenállás mérésnél ez számíthat hogy milyen pontos műszerrel van mérve.
Az érintésvédelmi célműszerek hitelesítve vannak,ezek pontossága megfelelő gondolom.
Én is kételkedtem a lakatfogóm pontosságában, természetesen nem vártam tőle 100%-os pontosságot, viszont miután a 2kW-os hősugárzóm teljesítménye a feszültség és áramerősség mérése után 1,7kW-ra jött ki, elég érdekesen néztem. Ekkor elballagtam a villanyórához - miután lekapcsoltam minden fogyasztót a lakásban, elkezdtem számolni a "forgást" és az alapján is hasonló érték jött ki, kb. 3%-os eltérés volt a villanyóránál számolt, valamint a lakatfogóval számolt érték között.
Üzenet összefûzve: 2013. január 20., 21:46:24 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 20., 18:18:56 DÉLUTÁN
Akkor jól értelmeztem az előző hozzászólásod.
Ezért írtam, hogy ez nagyon hosszadalmas.
Ez csak kismegszakítókra vonatkoznak, és ugyan ezt végig kell játszani különböző értékű, és jellegű olvadóbiztosítóknál is.
Ez az egyik.
A másik.
Ezt a táblázatot otthon állítod ki. Mérsz egy értéket, a helyi hálózat adottságaira.
Ha máshol végzed ezeket a méréseket, más a hálózat jellemzője, másabb a vezetékek keresztmetszete, hossza és fajlagos ellenállása.
Akkor mihez viszonyítva minősítesz?
A saját táblázatodra, vagy az MSZ HD 60364 szabványban előírtakra. ;)
Természetesen ennek használatát laptopon gondoltam a helyszínen, valamint természetesen lehet választani olvadóbiztosítékot is, illetve TN, TT rendszert, valamint "végáramkört" is. Azt már láttam videón, hogy dugaljnál hogyan történik célműszerrel a mérés, viszont egy villanymotor esetében, ahol nincs dugalj, ott ez hogyan történik?
Minden berendezést a saját áramköréről kell (kellene) mérni.
A tudásbázisban, a felülvizsgálatoknál, az érintésvédelem alatt, megtalálod a hurokellenállás fejezetét. A leírást, és a kapcsolási rajzokat is.
A nullázási hurokellenállás mérés rajzát nézd meg.
Sziasztok !
Nem tud valaki a neten egy oldalt ahol az új megengedett legnagyobb huroellenállási értékek
táblázatos formában megtalálhatók.
Neked még egy ősi könyvbő van egy jó táblázatom, de mostmár kb. 3x kelett átszámolnom.
Köszi, és üdv, mindenkinek. Péter
Nem hiszem, hogy találsz ilyet.
Egyébként sem lehet általánosan számolni, mert nem mindegy, hogy a berendezés végáramköri vagy nem, és az sem, hogy a rendszer TN, vagy TT.
Ehhez még hozzá jön a kismegszakítók B - C - D karakterisztikájához tartozó külön-külön számított érték is.
Minap hívtak egy szakmai vélemény céljából. A következő volt a téma egy társasház esetében a bejövő részen L fázis és nulla vezető között mérve 0,18 ohm volt, az L fázis és PE vezető között 0,7 ohmot mértek. A nulla vezető a bejövő részen nem volt össze kötve. A felülvizsgáló földelő szonda telepítését javasolta a villanyszerelőnek. Ennek eredményeként 0,53 ohm lett az érték, vagyis javított a szonda telepítése az értéken. kérdeztem hogy hurokellenállás érték vagy földelési ellenállás ez az érték,erre nem kaptam egyértelmű határozott választ. Kérdeztem a lakásoknál össze van-e kötve a PE és N vezető, erre sem tudták megadni a választ. Ki hogyan értékeli szakmailag a fentiek alapján a társasház érintésvédelmét, mit tanácsolt volna a kollégának? Itt látszik ebből is, hogy egy társasház érintésvédelmi felülvizsgálata egy összetett feladat. Látnunk kell a végén komplettségében az egészet.
Kérdés, hogy mely részen volt mérve az érték és hogyan, mert egyáltalán nem mindegy. Nyilván a felülvizsgáló nem véletlenül javasolta a földelőszonda telepítését, de mivel az érték nem javult a L/N értékére nagy valószínűséggel vagy a PE vonalán valamilyen kötési hiba lehet, vagy simán TT-rendszer van kialakítva bazi jó földeléssel és biz akkor ezt át kell alakítani a kötelező TN-rendszerre. Az EPH kialakításról nem szólt a fáma?
Helyes döntéshez hiányos az információ és átfogó mérés nem ártana.
Igen az információk nekem is kevésnek bizonyult ezért is írtam, hogy egy összetett feladat. Én is a TN rendszert és az EPH irányt,illetve a kötések átvizsgálását javasoltam. Az L-PE 0,7 érték TT rendszernél már sok esetben gyanús lehet, mert ez viszonylag ritkán fordul elő. Nem elég ha rá mérünk a rendszerre,mert ebben sok minden benne lehet ami zavarólag hathat. Fontos a mérés idejére a leválasztani a bejövő részt az elmenőről és a bejövőnél mérünk. Természetesen itt gondolni a biztonságra a társasház esetén nehogy ekkor következzen be áramütés, ezért a feszültségmentesítés a megnyugtató az elmenő oldalon. Az elmenő oldalon lévő lakásoknál egy PE-N vezető ( TN rendszer) összekötése ( sokan gondolván TT rendszer esetén TN rendszert alakítanak ki) esetén a mérések téves útra vihetik a felülvizsgálót. Mint az tudjuk, hogy a nullázás nem csak abból áll hogy összekötjük PE és N vezetőt. Visszatérve a kiinduló pont ( bejövő) PE értékének a meghatározásánál is jól körül kell nézni, hogy honnan jön a PE vezető, mert itt előfordulhatnak meglepetések ha jobban körül nézünk. Tudom ezek a vizsgálatok a gyakorlatban nem könnyű feladatok olykor lehetetlen feladat.
Sziasztok!
Ma kipróbáltam itthon a szobámban az egyik konnektorban a hurokellenállás mérést. Összeraktam a kapcsolást az MSZ 4851-3 szerint.
V-A mérős módszert csináltam meg, mert ugye nekem még nem telik célműszerre. Az a baj hogy csak 0,4A mérőáramot tudtam létrehozni egy ventilátor és egy 60W-os izzó párhuzamos kapcsolásával. Utána eszembe jutott hogy egy hajszárítóval kellett volna mérni mert az bőven van 1A erősségű. Lehet hogy ez is befolyásolta az eredményt. Az üresjárási fesz: 231V
Bekapcsoláskor a feszültség: 227V, de csak egy pillanatra. Szóval a 231-227=4V , a 4/0,4=10Ohm. A kismegszakító: C10A-es.
Ez a 10Ohm bőven a megengedett érték felett van tudomásom szerint.
Én rontottam el valamit a mérésben, vagy tényleg ennyire rossz a hálózat?
Köszönöm a válaszokat!
C10-es kismegszakítónál max 2,3Ohm lehetne. Amennyiben pontosak voltak a méréseid, akkor elég rossz az eredmény. Ne csak bekapcsoláskor mért értékkel számolj, mert akkor lehet nagyobb az áramfelvétel is. Én egy hősugárzóval, lakatfogóval (amper mérést) és multival csináltam ilyen mérést.
Üzenet összefûzve: 2013. december 21., 20:14:29 DÉLUTÁN
Egyébként L és PE-n mértél?
Idézetet írta: balzsi Dátum 2013. december 21., 20:13:17 DÉLUTÁN
C10-es kismegszakítónál max 2,3Ohm lehetne. Amennyiben pontosak voltak a méréseid, akkor elég rossz az eredmény. Ne csak bekapcsoláskor mért értékkel számolj, mert akkor lehet nagyobb az áramfelvétel is. Én egy hősugárzóval, lakatfogóval (amper mérést) és multival csináltam ilyen mérést.
Üzenet összefûzve: 2013. december 21., 20:14:29 DÉLUTÁN
Egyébként L és PE-n mértél?
Üzenet összefûzve: 2013. december 21., 21:07:58 DÉLUTÁN
Mekkora egy 60w os izzó,és egy ventilátor indítási áramlökése ? :D
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2013. december 21., 21:05:47 DÉLUTÁN
Mekkora egy 60w os izzó,és egy ventilátor indítási áramlökése ? :D
Még sohasem mértem.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. december 21., 18:22:16 DÉLUTÁN
Bekapcsoláskor a feszültség: 227V, de csak egy pillanatra.
Szerintem azért nem a pillanatnyi feszültségesét kellene mérni.
Sziasztok!
Ma megcsinált a mérést egy vasalóval. Ennek az áramfelvétele különös: Ha L-N hurokellenállást mértem akkor 4,6A-t vett fel. A hurokellenállás itt 1,3Ohm lett. Itt csak 6V esett, és most már nem a pillanatnyi feszültségesést néztem hanem a tartósat.
L-PE-nél a feszültségesés: 37V. A hurokellenállás: 9,25 Ohm lett. Itt az áramfelvétel csak 4A volt.
Kérem valaki magyarázza el azt, hogy miért vesz fel az L-PE-nél kevesebb áramot a vasló?
És L-N-nél miért csak 6V-esik?
És rendes esetben mennyit szabad esnie L-N-nél és L-PE-nél a feszültségnek?
Köszönöm szépen!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. december 22., 17:48:46 DÉLUTÁN
Ma megcsinált a mérést egy vasalóval. Ennek az áramfelvétele különös: Ha L-N hurokellenállást mértem akkor 4,6A-t vett fel. A hurokellenállás itt 1,3Ohm lett. Itt csak 6V esett, és most már nem a pillanatnyi feszültségesést néztem hanem a tartósat.
L-PE-nél a feszültségesés: 37V. A hurokellenállás: 9,25 Ohm lett. Itt az áramfelvétel csak 4A volt.
Kérem valaki magyarázza el azt, hogy miért vesz fel az L-PE-nél kevesebb áramot a vasló?
És L-N-nél miért csak 6V-esik?
És rendes esetben mennyit szabad esnie L-N-nél és L-PE-nél a feszültségnek?
Szerintem nagy baj van a földelő hálózattal. Ha a "főelosztónál" össze van kötve a PE és N akkor szerintem egyforma értéket kellet volna mérned PE és N körnél is. A mérési értékeid számomra azt mutatja, hogy nincs meg ez az összekötés és PE mérés esetén a talaj földön keresztül záródott a mérő kör. Vagy pedig egy nagyon gyenge kötés van a PE körben melynek az átmeneti ellenállása 9,25 ohm.
De egy felülvizsgáló kolléga majd pontosít.
Feszültség esés: ezt hogy mérted. Ha úgy mérted, hogy előbb a dugalj feszültségét megmérted terhelés nélül, majd terhelt állapotban, akkor ez azt jelentheti ,hogy távol vagy a transzformátor állomástól. "Vékony" az utcai hálózati vezeték. Vagy a belső hálózat gyenge. Ezt egy megismételt méréssel lehetne kiszűrni, melyet a biztosító táblánál kellene elvégezni. Kettőt összehasonlítani.
Csatlakozva Marton kollégához, én is kétségbeesésemnek adok hangot az általad -remélhetőleg nem jól?!- mért adatok kapcsán, ugyanis amennyiben ilyen hurokell, illetve fesz es. értékek vannak, akkor ott azonnali beavatkozásokra van szükség, még mielőtt nem történik vmi irreverzibilis folyamat! Sztem, konzultálj valamelyik hozzád közel lakó kollégával, akár a fórumtagok közül és vizsgáljátok felül közösen az egész hálózatot, kezdve az utcáról beérkező méretlen fő (lég, vagy föld??) kábeltől, azaz a ház főelosztójától kezdve a PEN PE-N bontáson át egészen a fő földelő hálózatig bezárólag. Aztán a kapott adatok fényében javítsátok meg a földelő hálózat azon elemeit, melyek miatt ilyen tragikusak a számok, illetve a fesz esést is a ház méretlen főelosztójától mérjétek, lehetőleg úgy, hogy kapjon mindegyik fázis először egy hírtelen, majd egy fokozatos kiterhelést, lehetőleg "ami a csövön kifér" szellemében. Ha ott minden okés, akkor tovább kell menni -nem tom, hány felszálló méretlen ág van?- először a többi kéró, majd a tiétek felé, s végül a mért főelosztónál kell méricskélni rendre minden olyat, amit fontos tudni...
Idézetet írta: Marton Dátum 2013. december 22., 19:29:58 DÉLUTÁN
Feszültség esés: ezt hogy mérted. Ha úgy mérted, hogy előbb a dugalj feszültségét megmérted terhelés nélül, majd terhelt állapotban, akkor ez azt jelentheti ,hogy távol vagy a transzformátor állomástól. "Vékony" az utcai hálózati vezeték. Vagy a belső hálózat gyenge. Ezt egy megismételt méréssel lehetne kiszűrni, melyet a biztosító táblánál kellene elvégezni. Kettőt összehasonlítani.
Én azért nem gondolom, hogy az utcai hálózattal van probléma, mert az L-N mérésnél lényegesen jobb eredmény született /1,3Ohm/ az L-PE-vel szemben, ahol 9,25Ohm.
Amennyiben nem a PEN bontás és a dugalj között van kötési hiba, akkor elképzelhető a Marton által felvázolt ok az igaz, miszerint hiányzik az elosztónál a PE-N összekötés.
Jó reggelt mindenkinek!
Köszönöm, hogy ennyien hozzászóltok a témához, sokat segítenek a hozzászólások!
Marton: A feszültségesést úgy mértem ahogy elmondtad. Tehát először terhelés nélkül, majd terheléssel. Azt a mérést az elosztónál vagy ahhoz közel megcsinálom majd.
Gyurmaúr: Az utcáról beérkező LÉG vezeték van. Úgy van kialakítva, hogy a nulla a tartósodrony ( ez csupasz ) és erre van "rátekerve" a szigetelt fázisvető. Keresztmetszetét elég nehéz megállapítani. Szerintem maximum 10mm2, az anyaga biztos, hogy alumínium.
Csak ez az egy ház van. Sehova nem megy el tőlünk méretlen vezeték.
Balzsi: Szerintem ebben igazad lehet, hogy nem az utcai hálózattal van a probléma. Viszont van egy kérdésem nem csak feléd:
Ha hiányzik a PE-N összekötés az elosztóban akkor, hogy tudok 230V-ot mérni L-PE között?
Köszönöm szépen a válaszokat!
Rajzolj fel, vagy http://users.atw.hu/ketvillbt/epitoipari_portal_villamos_rendszerek.html (http://users.atw.hu/ketvillbt/epitoipari_portal_villamos_rendszerek.html) pl. egy TT- és egy TN-rendszert és rögvest látni fogod, sőt még a kettő közötti különbséget is. Fókuszálj az L és a PE transzformátor és az elosztó felőli kapcsolatára!
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. december 23., 08:15:24 DÉLELŐTT
Ha hiányzik a PE-N összekötés az elosztóban akkor, hogy tudok 230V-ot mérni L-PE között?
Köszönöm szépen a válaszokat!
Amennyiben Nyaki által ajánlott oldal nem egyértelmű számodra, akkor próbálkozz az általam készített, leegyszerűsített rajzzal. A lényeg, ha hiányzik a pirossal jelölt összekötés, akkor a talajon keresztül fog találkozni a legközelebbi leföldelt villanyoszlopnál, vagy a trafónál a PEN-el. Mivel így lényegesen nagyobb az ellenállás mintha a PEN-en menne az áram, ezért nagyobb áramfelvételnél keletkezik a feszültségesés. A multiméteres mérésnél nem beszélhetünk áramfelvételről, így ott nem tapasztalsz feszültség csökkenést.
Remélem érthető voltam.
petya, mivel "személyes érintettség" esete áll fenn, ezért hadd pontosítsak 1-2 általad nekem címzett dolgot, éspedig:
- a tartósodrony nem N, hanem PEN! Ez fontos, nehogy egy ilyen miatt kapj egy méretes karót egy vizsgán, mert azt nem venném a szívemre!
- a méretlen csatlakozó légvezeték minimális +metszete már jóideje 16mm2, úgyhogy még egy karótól mentettelek meg!
Egész pontosan milyen a csatlakozó vezeték? 3 fázis + PEN, vagy csak 1f + PEN? Hová érkezik ez, egyből a mérő(k)höz, vagy van esetleg egy tokozott csatlakozószekrény, benne NH akárhanyas késes biztikkel, netán egy EPH csomóponttal, PEN PE-N szétválasztóval? Szerintem az lenne a legjobb, ha feltennél 1-2 -lehetőleg szép napos időben készített, jó minőségű- fotót, mert én speckó vizuális típus vagyok, így tehát jobban látom, mi a pálya és sztem a többiek is hasonlóképpen állnak a témához... ;)
A tartósodrony valóban igaz, nem nulla hanem PEN. Bocs a figyelmetlenség miatt.
Az a jó ideje kb. hány év? Mert ez van kb. vagy 30 éves szerelés. Nem tudom akkoriban mennyire vették figyelembe ezeket a minimális keresztmetszeteket. Szerintem ez így is maximum csak 10mm2-es.
1f+PEN a csatlakozó vezeték. Ez rögtön a MÉRŐhöz érkezik, egy faszekrénybe és ebben a szekrényben van még felszerelve egy GUMAN táblára 2db kismegszakító. Valamelyik témában három kismegszakítót írtam. Azért bocsánat! Ma megnéztem és kettő van.
A PEN PE-N-re való szétválasztása, hogy hol történt arról fogalmam sincs. A Guman tábla mögött szerintem egy pókháló fogadna ha leszedném, tele égett, rossz állapotú kötésekkel.
Képeket talán holnap tudok feltenni.
Köszönöm a segítséget!
Üzenet összefûzve: 2013. december 23., 18:58:54 DÉLUTÁN
Ja!
És balzsi, nyaki! Köszönöm a segítséget! Már értem!
Okés, várjuk a tényfeltáró fotókat...
Petike!
Régen voltam itt, de úgy gondol a fórumon több helyen le van írva.
Többek között annak idején a tudásbázisban írtam erről, rajzokkal együtt.
Juvill által említett leírás.
Hurokellenállás (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=kb;area=article;cont=257)
ui.: Jó látni a régi tagokat is. ;)
Az érintési feszültség/földelő feszültség mi miatt lehet nagyobb mint 50V? Célműszeres ellenőrzés során a műszer nem végezte el a hurokellenállás mérést, hanem az 50V-nál nagyobb érintési feszültségre figyelmeztetett?
Mi okozhat ilyen hibát?
Idézetet írta: villanyzoltan Dátum 2014. március 10., 13:07:47 DÉLUTÁN
Az érintési feszültség/földelő feszültség mi miatt lehet nagyobb mint 50V? Célműszeres ellenőrzés során a műszer nem végezte el a hurokellenállás mérést, hanem az 50V-nál nagyobb érintési feszültségre figyelmeztetett?
Mi okozhat ilyen hibát?
Üdv!
Gondolom a védővezető folytonossági ellenőrzés megvolt a mérés előtt.
Milyen hálózatról van szó?
Üdv!
Megvolt és TT-hálózat.
Hibaáram folyik a földelésen keresztül.
Kedves Czapi!
Köszönöm a választ!
Üzenet összefûzve: 2014. március 11., 09:03:41 DÉLELŐTT
Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az épületben üzemel olyan berendezés, ami zárlatos, de mivel nincs ÁVK felszerelve nem old le semmi. A föld és a nulla között kb 30V-ot lehet mérni. (hogy kerek legyen: Egy bácsika csinált ÉVÉ felülvizsgálatot, én pedig néző voltam, és érdekel hogy mi lehet a baj. ) Multiméterrel mértem a feszt a föld-nulla között. Amikor hurokellenállást mér a műszer akkor föld-és nulla között ez a fesz felszalad 60V-ig és nem mér az évé műszer mert lekapcsol.
Sziasztok! Jómagam is rengeteg Petike álltal említett korabeli szerelésű családiházzal találkozom. Valóigaz hogy a nullázás jó értéket eredményezne de ebben az esetben nem szabad kialakítani! A bejövö nulla kétes rossz kötése miatt.. elég egy szellő ami az ezeréves aluminium nulla vezetőt a spangáról leszakítja és már kint is van a fázis minden 1 év osztályú elektromos berendezésen.. Petike szerintem csinálj egy jó földelést, szerelj fel egy Ávk.t és tesztelgesd havonta! ;)
Sziasztok!
Adott egy helyen sok fénycső armatúra. Ilyenkor úgy mérhetek hurok ellenállást, hogy lebontom a burkolatot és minden betáplálásnál a csokiban megmérem.
Erre van más módszer, vagy ezt így kell csinálni. (Például egy gondolat, hogy a feszültséget egy azonos áramkörről leveszem, és csak a armatúra testeihez teszem a mérőtüske másik felét. )
Köszi,
Hogy a sorkapocsban lévő védővezető kötésre rámérsz, az rendben. Kapsz egy értéket, számolsz, és megállapítod, folytonos-e a védővezető.
De a fénycsőarmatúra érintésvédelmét ellenőrzöd, azt, hogy a védővezető az armatúra fémtestére van-e csatlakoztatva, és az áramköri biztosító nagyságával, a biztosító karakterisztikájával - végáramkörre számolva - értékeled a mért hurokellenállást.
Előfordulhat, hogy nagyságrenddel eltérő értéket mész a sorkapocsban a védővezetőn és a fémtesten. Ez általában kötéshibára utal.
A fémtest érintésvédelme lényeges!
Ezek szerint, ha jól értelmezem, a lényeg, hogy a földelés folytonosság legyen rendben egy fénycsőarmatúrán.
Nem egészen, mert önmagában a PE folytonossága édes kevés, ha a hurokimpi érték a béka popója alatt van!
Számszakilag nézve! A fénycső világítás zárlati áramvédelme például B 16A, ilyenkor az alfa tényező végáramkörnél 5. Számítása: Rh, 230V/16x5=2,87 ohm. Tehát ha ennél kisebb értéket mérsz, akkor megfelelőnek számít. Viszont a jó felépítésű, jól szerelt és jól karbantartott hálózatoknál ennél jóval kisebb értékeket mérünk. Ezek általában még az 1,5 ohm alatti értékeket mérünk. A nagy hurok ellenállás értékek vékony keresztmetszetek, laza kötéseknél és felfűzött rendszereknél a jellemző.
sőt én még messzebb megyek, mert nálam a fénycső világítás zárlatvédelme -fázisonként, hiszen pl. egy 3x36W-os armatúrákból álló armadát, db számtól függően- C6A, vagy max. B10A, mert egész egyszerűen felesleges magasabb Amper értékű megbiztosítás, hiszen általában max 10 db armatúrát szoktunk 1-1 Á.K-ra kötni! Ha pedig EVG-s armatúrák vannak, akkor is illik több fázisra osztani, ha már 2-nél több van az adott helyiségben, így tehát itt is indokolatlan a 6A-nél nagyobb megbiztosítás / fázis. Épp ezért igenis elérhető cél a 2 ohm alatti hurokimpi érték, természetesen csak minőségi kábelekkel, kötő elemekkel, pláne abban az esetben, amennyiben armatúrából armatúrába történő felfűzést alkalmaznak, melyet én személy szerint több okból nem támogatok; főként azért nem, mert pl. egy MBCu kábelnek egyáltalán nem tesz jót az armatúrában lévő üzemi hőmérséklet, de amennyiben turkálni kell egy armatúrában, akkor annak leválasztásával a sorban utána következők is elsötétülnek. Tehát igenis leágazással kössünk armatúrákat, nem akkora tétel az az OBO, nemtán BUDVILL membrános elágdoboz...
Idézetet írta: Maczy Dátum 2014. november 04., 16:35:25 DÉLUTÁN
Ezek szerint, ha jól értelmezem, a lényeg, hogy a földelés folytonosság legyen rendben egy fénycsőarmatúrán.
Maczy!
A földelési folytonosságnak mindenképpen meg kell lenni.
A földelési folytonosságot - például a fénycsőarmatúra TESTÉN - akár próbalámpás vizsgálattal is ellenőrizheted. Itt hurokellenállás értéket nem tudsz megállapítani.
Ez a módszer az érintésvédelmi szerelői ellenőrzés része.
Szerelői ellenőrzést elég végezni azokon a helyeken 6 évente, amelyek a KLÉSZ alá tartoznak, és van a villamos berendezésekről érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat minősítő irat.
Ha nincs az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatról minősítő írat, akkor mindenképpen műszeres hurokellenállás mérés szükséges, és a mért értéket számítással kell meghatározni, hogy megfelelő-e. Ez esetben nem elém a fénycsőarmatúra fémtestén a folytonosság vizsgálat.
Persze ha minden fénycsöves lámpa fémházas és alacsonyan van akkor valamilyen hosszabbító rúddal meg lehet próbálni a mérést.
De már az is gondot okozhat ha a fémtest rendesen le van festve, ilyenkor nehéz a magasan levő pontnál a fémes csatlakozás biztosítása a méréshez.
A legnagyobb gond a nem kettős szigetelésű, műanyagházas+búrás fénycsöves lámpatestnél van, ahol a belső fémpanelt kötik össze a védővezetővel, na ezt szívesen megnézném, hogy mérik. Magasan van, kívülről nincs érinthető fémrésze, a méréshez a búrát is le kellene szedni.
Szóval mi ilyenkor a helyes eljárás ?
Úgy gondolom az a felülvizsgáló aki tisztességes szakszerű felülvizsgálatot végez, az bizony leméri minden lámpatestet. Ennek viszont ára van. Aki meg nem mér le mindent az kockázatot vállal fel, és ezek az emberek viszik le a felülvizsgálat árát.
Idézetet írta: Maczy Dátum 2014. október 28., 11:07:32 DÉLELŐTT
Sziasztok!
Adott egy helyen sok fénycső armatúra. Ilyenkor úgy mérhetek hurok ellenállást, hogy lebontom a burkolatot és minden betáplálásnál a csokiban megmérem.
Erre van más módszer, vagy ezt így kell csinálni. (Például egy gondolat, hogy a feszültséget egy azonos áramkörről leveszem, és csak a armatúra testeihez teszem a mérőtüske másik felét. )
Ez a bejegyzés 2014-es, de már azelőtt kiadott (a 2012-est néztem meg) ÉV FV tankönyvben is benne van ez az engedmény, amit kivastagítottam. Kétségtelen, hogy régen ez a bűnök kategóriájába tartozott, de amikor ezt egyszerűen elítélték, akkor egy normális megoldás sem volt leírva, ezzel az engedménnyel a valóság irányába tett egy lépést az előírás szerkesztője.
Az tény, hogy az így mért hurokellenállás eléggé, hogy úgy mondjam, jellemzőtlen az armatúrára nézve, de itt jön hozzá az, hogy a másra jellemző mért értéket a felülvizsgáló agyi állományának igénybevételével elemzi, az eredményt értékeli.
További probléma akkor lép fel, ha a fémtestű (a burkolat vagy a felerősítéshez használt része fém, szóval a fémszerkezet a védővezetővel, és így a készülék bekötendő testével összeköttetésben van) armatúrák fémszerkezetre vannak felszerelve, mert akkor a mérés nem tudja, hogy a védővezető folytonos-e, vagy szakadt. Hát, erre a esetre a tankönyv sem ajánl mást, mint a szemrevételezést, hogy egyáltalán be van-e kötve (attól még sajnos mindig lehet szakadt). Igaz, hogy a fentebbi leírás előtt két oldallal, tehát mindenki döntse el, hogy vajon egyszerre kell tudnia-e az egész könyvet, vagy egyszerre csak egy fél oldalt. :)
Az igazi hurokellenállás mérés csak és kizárólag a saját vezetékrendszer felhasználásával lehet valós érték. A gyakorta alkalmazott idegen mérővezetékes és idegen fázisról való "mérés " csak a védővezető vagy a "szerelésből adódó" természetes földelés jó vagy rossz értékét mutatja. Bontogatás nélkül a védővezető folytonosságot ellenőrizhetjük törpefeszültséggel és lakatfogós méréssel a mellékelt csatolmány metodikája szerint. Az izzólámpás előtétezés úgyszólván áramgenerátoros jelleget bíztosít (amennyiben van valóban létező PE vagy földeltség) ha a kábel(ek) árama nem az összegzett értékü a bukolat bontandó mert ellenőrizni kell a védővezető folytonosságát vagy az egyálltalán valós meglétét.
Az igazi hurokellenállás méréssel kapcsolatosan teljesen igazad van. Kíváncsi lennék rá, hogy hány felülvizsgáló alkalmazza a saját áramforrásról történő mérést minden esetben. Üzleti szempontból nézve nem hogy saját áramforrásról, hanem nem is mérnek le minden mérőpontot sok kolléga a gyakorlatban.
Bocs, van itt két apróság...
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 18., 18:08:15 DÉLUTÁN
TT rendszer esetén a táphálózati transzformátor csillagpontja lehet közvetlenül földelt, ellenálláson keresztül földet, petersen tekercsen keresztül földelt.
TT-nél nem lehet semmi, se ellenállás, se Petersen.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 18., 18:08:15 DÉLUTÁN
TN rendszer:
Ez a régebbi nevén az úgynevezett nullázás. Az MSZ HD 60364 számú szabvány már nem nullázásos érintésvédelemnek nevezi, hanem "táplálás önműködő lekapcsolása" érintésvédelmi módnak.
A TT is "táplálás önműködő lekapcsolása" mód, sőt, az IT is (ez nem feltétlenül minden esetben) és a FELV is.
Egy áramkör hurokellenálása Rh-2,03 ohm Amper és Volt merős módszerrel mérve hány amperes kis megszakítóval kell védeni az áramkört és hogy számítsuk ki?
Jelenleg C16A-kismegszakito van az áramkörön.
1., ...a használt vezető keresztmetszete, anyaga és annak szerelési módja határozza meg (főleg) a védelmet, a kismegszakító "amperitásnak" a max értékét.
pl. Cu 1,5 mm2 In=10..13A)
A jellegének ("B".."C".."D" karakter) a kiválasztását meg a védeni eszköz, szerkezet..
pl. vezeték, végáramkör, pl.dugalj stb.
2., ha csak fikcióról, elmélkedésről van szó: U= 230V-on
HA az (alfa), kioldási szorzó 5 In = 20A (max megengedett 2,3 Ohm)
HA az (alfa) kioldási szorzó 10, In = 10A (megengedett 2,3 Ohm) pl "C"-vel védett végáramkör, dugalj
3., Tehát ha a mért értékhez, pl. 16A "C"-s kismegszakítóval védett az áramköröd pl. végáramkörnél, dugaljanál akár jó is lehet -persze a vezeték keresztmetszet - a szerelési módot is figyelembe véve
(2,03 ohm az nem kevés hurokellenállás, jogos az? Én, mikor még sűrűn mértem, követtem agyilag, hogy ahogy megyek helyiségről helyiségre, úgy az elvárásoknak megfelelően változik-e. No meg sűrűn összehasonlítottam a nullán mérhetővel.)
A kérdés első fele ugye az volt, hogy mekkora kismegszakító legyen, hát S/K megadta a választ, hogy nem C16-os.
A második feléhez lásd a két-három csatolmányt.
Legyen szíves valaki magyarázza meg a táblázatot nem vagyok tisztában az értelmezésében?
Bocs, hát ebben az van, amit három részletben felküldtem ide.
Az első oszlop a túláramvédelem amperitása. A harmadik, ötödik és hetedik oszlopban van a
Z=230 V/alfa*Inévl
képlet szerinti hurokimpedancia eredmény - ott van a 16 A C-nél az 1,44 Ohm, amit feljebb megadott S/K. Ezen oszlopok előtti oszlopokban külön kiírta az
alfa*Inévl
értéket
Az alfa az az általam linkelt táblázat szerint a B, C vagy D típustól függően más és más érték.
Ami a kerekítést illeti, hát igen... lefelé kell kerekíteni, szóval nem 1,44, hanem 1,43 kéne abba a táblázatba, elvégre felfelé kerekítés az nagyobb hurokimpedanciát engedne meg, mint ami a képletből következik. Mint ahogy S/K írta vala.