Elosztó szekrények darab vizsgálati jegyzõkönyve

Indította Novill, 2012. október 13., 09:29:29 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Novill

Mi villanyszerelõk gyakran építünk be elosztó szekrényeket. Megvásároljuk az üzletekben és bele rakjuk a villamos berendezéseket ( kismegszakítók, ÁVK, relék, mágneskapcsolók,stb.) beszereljük, bekötjük. Az üzletben kérünk vagy kapunk megfelelõségi nyilatkozatot a vásárolt villamos termékrõl, és ezzel úgy tudjuk, hogy mindent megtettünk. Állítólag ha mi állítunk össze egy egy soros kismegszakító táblát már bizonylatolni kell a darab vizsgálati jegyzõkönyvet. Vagyis nem csak a nagyobb 0,4 KV-os  elosztó szekrényekre vonatkozik ez az elõírás, hanem a kicsikre is. A vizsgálatra vonatkozó szabvány (MSZ EN 60349-1:2000 ) tartalmazza az elõírásokat e tekintetben. Mennyire van a gyakorlatban betartva a villanyszerelés  és a felülvizsgálat területén, és megkövetelve? Ez elõ jön a felülvizsgálatok elvégzése során, mert ezen dokumentációk meglétének az ellenõrzése is felmerül. A gyakorlatban nem hogy ennek a megléte, hanem a minösitõ iratok tartalmi és formai elemei sem felelnek meg sok esetben. Jó esetben a szándék meg van a kollégákban a jó szakmai munka elvégzésére, csupán csak az van, hogy nem követik a szakmai elõírások változását. Ennek lehetnek anyagi és idõ hiány okok, de ez nem mentség.

JUVILL


A tapasztalat az, hogy a kereskedelmi forgalomban megvásárolt elosztók, szekrények - installációs eszközökkel beszerelése után - darabvizsgálati jegyzõkönyv nem készül.
Ha felülvizsgáló munkája során ilyet kér, kimosolyogják.
Ha ez a minõsítõ iratban rögzítésre kerül, akkor sem történik utólagosan semmi.
Kinek az elsõdleges feladata a szerelt elosztókról, kapcsolószekrényekrõl a darabvizsgálati jegyzõkönyv kiállítása?


Novill

Természetesen az elsõ darab vizsgálati jegyzõkönyvet a kivitelezõnek a  feladata kiállítani. De kérdés el tudja-e végezni szakmai és mûszerezettség tekintetében. Évek óta nyomatják ezt a témákat a  továbbképzéseken a CE jelöléssel együtt. Hogyan tudunk ennek érvényt szerezni az idõszakos felülvizsgálatokon ha ez a darab vizsgálati elõzõ jegyzõkönyv nincs meg. Itt a piaci árak és a felülvizsgálati szakmaiság összességében ütközik. Meg kell mondanom a gyakorlatban én sem találkozom az idõszakos felülvizsgálatok során az elõzõ darab vizsgálati jegyzõkönyvekkel. És ez egy gondolatsort vet fel bennünk.

JUVILL


Szerintem nem minden kivitelezõ tudja ezt megcsinálni.
Mûszerezettsége hiányos, és bocsánat a kijelentésért, szakmai szempontból sem áll sajnos mindenki a helyzet magaslatán.
Szerel. A berendezés mûködik, de valljuk be, hogy sokszor óriási hibák vannak, melyek az elõírások nem ismerésébõl adódnak.
Ez elég szomorú tapasztalat.
Sem formai sem tartalmi követelményeit nem ismeri a darabvizsgálatnak.
A felülvizsgáló ennek hiányát rögzíti (már aki), de ki lesz az a megrendelõ, aki azért utólagosan fizetni fog, hogy neki ez rendelkezésre álljon.
Ki vonja õt azért felelõsségre, ha nincs darabvizsgálati jegyzõkönyv?
Ha külcég végezte a kivitelezést, indítványoztatja, ha saját kivitelezésben készült, akkor kit von felelõsségre?
Volt mûszaki átadás? Az elosztók, ha más céggel lettek legyártva, a megrendelõ kérte ezt az átadás-átvétel alkalmával?
Volt elsõ felülvizsgálat?
Kérték ezt az elsõ felülvizsgálat alkalmával?
Nagyon sok a kérdés, és szerintem elég összetett. Utólagosan ezeket rendezni nagyon nehéz.

Vas_Laci

Sziasztok!

Bennem felmerült egy olyan kérdés, hogy mi a nyavajatörés az a darabvizsgálati jegyzőkönyv?
Majd ezután felötlött, hogy tán a beszerelt alkatrészekről szóló valami!
Bár ezzel sem érzem magam közelebb a megoldáshoz. Tudnátok segíteni ennek pontosításában számomra?

A válaszaitokat előre is köszönöm!

nyaki

Üdv!
Ezzel a darabvizsgálattal az a gond, hogy se idő, se pénz nincs rá legtöbbször, a műszerezettséget már nem is említem. Nyilván a legjobb beszerezni minden általunk beépített termékről a doksikat, de ez sem mindig működik olajozottan, ezért legtöbbször hanyagoljuk. A nagy Németországban pl. minden átadás előtt, az összes beszerelt ÁVK készüléket méréssel leellenőrzik, dokumentálják, de a kismegszakítókat, kapcsolókat, invertereket, frekiváltókat stb., csak működés szempontjából ellenőrzik, a teljes mérésüket hanyagolják, de a műbizonylatukat csatolják.
Én pl. még sohasem láttam itthon ilyen jegyzőkönyvet, de van-e erre valamilyen szabály hőn szeretett országunkban(?).
Egy halálesetkor, vagy tűzesetkor jön a szakértő és megszakérti. Eddig kb. 2 szakvéleményt láttam és egyikben sem volt kitételként szerepeltetve a darabvizsgálati jegyzőkönyv.
Nyilván egy saját készítésű terméknél a mérési és szabványossági bizonylatot azt kötelezően kiadom, de vannak olyan idegenek által elkészített termék, aminek vizsgálatakor egyértelműsíthető a szabványon kívüli kivitelezés, esetleg érintésvédelmi hiányosság, ilyenkor bekérem a bizonylatot, ha nincs, akkor csere vagy javítása, majd ennek dokumentálása.

deve94

Úgy emlékszem, hogy a mostani legutolsó Villanyszerelők lapja leghátsó oldalán volt egy minta erre és egy cikk is erről.

Fecó

Csak azért, hogy ne lankadjon a figyelem, és ne merüljön feledésbe ez a téma, megjelent az új, MSZ EN 61439 szabvány. Már az előző hozzászólásokból is kiderül, semmi nem egyértelmű és világos, de most, az új szabvány megjelenésével, vajon van változás? Bevallom olvastam a cikket a VL újságban, de megvilágosodás helyett, csak betűk és számok megfoghatatlan halmazát láttam. Na jó, lehet kicsit fáradt is vagyok ehhez a kérdéshez. Igaz, az új szabvány szerinti "eljárásra" csak novembertől kell átállni. De próbáljuk meg az "egyszerű" villanyszerelők nyelvén összefoglalni, mi kell jelenleg egy elosztó "gyártásához" Legyen egy konkrét példa, 3×25 A-es betáplálás, 2 soros 24 modulos elosztó egy üzlethelyiségben. Szokásos dolgok, FI-relé, kismegszakítók, főkapcsoló, és mondjuk egy "napi áramtalanító" mágneskapcsoló. Igazából itt már a teljesítmény miatt tervezői közreműködés is szükséges, de ez gondolom evidens, hiszen mindenki már csakis tervek alapján tud csak megszerelni egy szoláriumot mondjuk. Tegyük fel a tervnek része az egyvonalas elosztószekrény rajz is.

1. A vállalkozásunk, amiben természetesen villanyszerelőként jelen vagyunk, megbirkózhat ezzel a feladattal? Mi a feltétele, hogy szakemberként összeszereljek egy kiselosztót, amit megtervezett egy tervező. (Kis rosszindulattal már szerintem betanított munka lett)

2. Mi a helyzet, ha az elosztónk 1×16 A megtáplálással, szintén hasonló belső tartalommal van szerelve, tervezés nélkül? Vajon egy mai szakember, a háta mögött pár évtized gyakorlati tapasztalattal, több százezer forint elköltött képzéssel megoldhatja?

3. A műhelyetekben, elvégezve az összeszerelést, (ha lehet egyáltalán) kis rendrakás után, majd gyönyörködve a szépen rendezett és meghajtogatott érvéghüvelyekkel ellátott MKH vezetékek kavalkádjában, pontosan milyen vizsgálatokra van szükség, milyen műszerekre, milyen körülményekre.

4. A dokumentálás menete, ki, milyen végzettséggel, mit vethet papírra,  milyen dokumentumokat szerezzek be pluszban, milyen jelöléseket kell elhelyezzek a berendezésemen?

5. A berendezés helyszíni szerelése, vannak-e egyéb követelmények, ha más ember köti be az elosztómat, meddig terjed a felelősség, hogyan lehet meghatározni? Milyen információkat adjak át az idegen kivitelező fele, hogy védhetem meg magam mint az elosztó gyártója?

6. Pontosan milyen dokumentumot kell adjak a megbízómnak az elosztó mellé?

Bocsánat ha ennyire tudatlannak nézek ki, de most talán nálam szakavatottabbak eligazítanak. Elosztót szerintem már mindenki szerelt itt, vajon szabályosan? Pár apróbb vezérlődobozt vagy szekrényt sokan összeraktak már, részint tervek alapján, részint a saját tudásukra támaszkodva, vajon szabályosan? Hiszen a mai világban nem elég jól dolgozni és szakmailag magas szinten állni, ha nem tudunk mindenféle papírt gyártani ugye? Vajon tényleg több százezer vagy millió forint elköltése után lehet csak alkalmas valaki összerakni egy kiselosztót? Esetleg egy kiselosztószerelői OKJ-s képzés olyan 3-4 százezer forint körül megoldaná a problémát, és lehetne mondjuk dolgozni 3×32 A-ig, majd egy különbözeti vizsga és még kétszázezer forint után, már akár 100 A-ig is dolgozhatunk majd...


czapi

Üdv!

A mellékelt kiadvány bevezetője:

Jelen kiadvány célja, hogy összefoglalja azokat a
formai és tartalmi változásokat, melyek az MSZ EN
61439 szabvány bevezetésével felváltják a korábbi
MSZ EN 60439 szabványt. Célunk útmutatást adni az
új szabvány alkalmazásának feltételeire és lehetőségeire.

Kiadványunkkal segítséget kívánunk nyújtani a kisfeszültségű
kapcsoló- és vezérlőberendezések felhasználóinak,
gyártmánytervezőinek, tervezőinek és a
berendezésgyártóknak a jelenleg érvényben lévő
európai irányelvek, magyar törvények és jogszabályok,
harmonizált szabványok összefüggéseinek értelmezéséhez
és használatához.

Az MSZ EN 61439-1:2012 és MSZ EN 61439-2:2012
szabványok 2014. szeptemberében lépnek életbe. Ez
a tömör összefoglaló nem tűzheti ki célul a felsorolt
vonatkozó, több száz oldalnyi anyag kiterjedtebb ismertetését,
és ezért nem képes pótolni azok pontos
és részletes tanulmányozását.

Fecó

Elolvastam az összefoglalót, Én is találtam pár egyszerű leírást a változásokról pl: http://www.schneider-electric.hu/documents/news/DESWED101028-HU_LQ.pdf
Az új szabvány jelenleg angol nyelvű (ha jól láttam) ami azért jó, mert csakis így fokozható a berendezések biztonsága, a szerelések ellenőrzése, dokumentálása, és így a legjobban érthető a kisvállalkozásoknak, és vállalkozóknak. Ez eddig rendben is van, magam is szorgalmazom a nyelvtanulást.  Az angol amúgy is lényegre törő, határozott és konkrét jelentésekkel bír. Hogy fokozzam a problémát, nem is egy gyártó termékeivel kívánom megoldani a kérdést, arra gondoltam legalább 2-3 gyártó berendezéseiből alakítom ki az elosztóm, mert különböző dolgokat preferálok. De arra már gondolni sem merek, hogy a pénzszűkében lévő kisnyugdíjas megrendelőmnek alakítom át az FKA tábláját, FI-relével megspékelve, új fésűs sínnel, és az alumíniumot kidobálva MKH vezetékekkel a tápoldalon. Ha az új szabványoknak és szabályozásoknak az az eredménye, hogy egy A4-es oldalon nem lehet már összegezni egyértelműen és határozottan egy villamos szakember nyelvén, hogyan alakítson ki egy kiselosztót, hogyan ellenőrizze le, majd hogyan dokumentálja, akkor itt bajok vannak/lesznek. Valaki végigcsinálta már közülünk tételesen az összeszerelt elosztójának minden ellenőrzési, dokumentálási munkáját? Vagy a jövőben le kell adjak a villanyszerelőboltban egy igényt, milyen elosztót szeretnék, és valamelyik multicég legyártja nekem? Persze jó pénzért, hiszen ezek bonyolult dolgok, és hát az engedélyek, vizsgálatok, dokumentumok készítése sincs ingyen. Ha ez így megy tovább, pár év múlva a villanyszerelő szakmunkás csak falat véshet, persze csak ha a falvésési OKJ-s tanfolyamot pluszban elvégezte...