Fõelosztó és alelosztótáblák elhelyezése, szerelvényei

[JUVILL]

Itt elsõsorban lakásokra és családi házakra gondolok.
De az ipar, mezõgazdaság, kereskedelem, oktatás létesítményeiben is hasonló a létesítés, de ott inkább már szekrényekrõl beszélünk.
Egy-két hozzászólást szerintem megérne ez a téma.
Többek között javasolnám, hogy vitassuk meg a fõelosztó táblák és az alelosztók optimális helyeit, a betáplálásuk és elmenõ vezetékeinek kialakítását, a szerelvényeket.
Szerelvények esetén gondolok itt sorolható fõkapcsolókra, túlfeszültségvédelmekre, a kismegszakítók szükséges és célnak megfelelõ karakterisztikájára, az áram-védõkapcsolókra.

[Novill]

Igen gyakran merül fel a kérdés hová legyen elhelyezve a villamos elosztó szekrény a lakásokban. Legtöbbször ha épületbe érkezik a méretlen hálózat a mérõhellyel egybe építve kerül kialakításra. Ezt követõen az elõszobában van elhelyezve. Van aki a garázsba szerelteti az elosztó táblát.  A többszintes házaknál van aki szintenként alakítja ki az elosztót, van aki egy helyre szerel csak elosztó táblát. Elõfordulnak olyan helyek ahol zsúfolva vannak szerelve a különbözõ rendszerek elemei, így nehezen hozzáférhetõ, utólag nehézkes benne a szerelés.
Ezért célszerû az esztétikai követelményen túl, úgy elhelyezni az elosztót, hogy könnyen hozzáférhetõ és könnyen szerelhetõ legyen utólag is. Vezetékek mennyiségi szempontjai véget az épület középpontja körüli elhelyezés lehet indokolt. Ugyanez a lényeg a többszintes házak hagyományos és intelligens villanyszerelése esetén is. Az áramvédõ kapcsolók elhelyezése is szakaszokra bontva célszerû.

[nova]

Családi házaknál régebben eldugottabb helyen például pince helyiségben gondoltam, hogy jó helye van az elosztó táblának esetleg szekrénynek. Egy nagyobb családi ház esetében már szekrényrõl beszélünk. Viszont újabban inkább a központi helyen látom jobb helyét, persze ezt is a szem elöl elrejtve. Ennek elsõsorban az EIB szerelési technikai szempontjai is hozzájárultak, viszont az egyik tagunk (azt hiszem Gyúrmaúr ) által emlegetett érvek jelentõs rész is mellette szól.
Iroda házaknál ez egy viszonylag egyszerû téma lehet megfelelõ tervezésnél, hiszen az alelosztók vagy szinti elosztó szekrények általában egymás fölé kerülnek az emeleteken melyeket függõlegesen kábel alagutak kötnek össze. A fõelosztó helység általában a pince helyiségbe kerül elhelyezésre. A transzformátorok és egyéb szükségáramforrások közelében. A valóságban viszont sokszor inkább az jellemzõ, hogy ahol helyet találnak nekik, mert egykét szekrényrõl sokszor elfelejtkeznek.
Ipari létesítmények a legegyszerûbb téma talán hiszen általában a hellyel nincsen probléma, nem kell elrejteni a menyezetten futó kábel tálcákat és a falra szerelt kapcsoló szekrényeket. Az ilyen jelegû épületekben inkább a megfelelõ védettség kialakítására kell figyelni, melyet a gyártási technológia megkövetel.

[Gyurmaúr(fi-relé)]

Már éppen vívnak az 5tusázó szépségek, úgyhogy  1/2szemmel a TV-re nézve (jut eszembe, azért ez az olimpia szolgálhat tanulságúl -többek közt- nekünk, villanyászoknak is, hogy nem az a lényeg, mennyire puccos, csili-vili cuccokat teszünk fel 1-1 szerelés esetén, mert azokkal könnyû nagymenõnek lenni, hanem pont az a nagy szám, ha valaki olcsóbb, esetleg a vaterán, használtan vásárolt, igaz minõségi cuccokkal képes egy olyan alkotni, melyre akár évtized múltán is büszke és amit akár közzétehet, mint vállalható referenciát) mondanék 1-2 általam eddig alkalmazott fogást. Leszögezem; én sok tekintetben szeretek márkahû lenni, így van ez a villanyászat területén is, épp ezért fogok konkrét neveket, típusokat is említeni, aztán majd úgyis mindenki eldönti, hogy neki a felsorolt termék szimpatikus, vagy sem. Tehát, ahogy Juvill javasolta; egy lakóépület esetén ugye kötnek minket bizonyos szabályok, melyek mentén kell elhelyezni a mérõhely(ek)et, a "B"-s, a "C"-s túlfeszvédelmet, az EPH csomópontot és természetesen a mért fõelosztót. Mivel a nagybecsû áramszolgáltatók ragaszkodnak a menél rövidebb méretlen betáp kábelhez -fõként, amennyiben földkábeles a csatlakozásunk-, épp ezért a mérõ és a "B"-s cucc a ház utcai kapubejáratához legközelebbi falsíkon kell, hogy elhelyezést nyerjen. Mivel a ház bejárata a legritkább esetben található közel ehhez a ponthoz, így a mért fõkábel (5x10-es, v 16-os MT, egyéb más kábel) hosszára lesz érdemes figyelni, hiszen amennyiben a bejárat (én minden esetben a mért fõelosztót az épületen belûlre rakom, nemes egyszerûséggel azért, hogy ne csesszek ki az üf-el, hisz nincs annál rosszabb, mint amikor téli estén, zuhi, fûrcsi után, köntösben kell kicsoszogni a hóviharban, -20C- nál keresgélni, visszakapcsolni a lement kismegszakítót, Fi-relét,stb) távolabb, esetleg már egy másik falsíkon található a mérõhöz képest, nos akkor biza számolhatunk egy akár 10m feletti mért fõkábel hosszal is. Mivel ugye ezen kábelek minimális keresztmetszete okán elviselnek akár 50A-nyi (16-os akár 63A-t is) terhelést, ezért egy átlagos családi lakóépület esetén jelentkezõ fázisonkénti 20-25, esetleg 32A- nyi terhelést minden különösebb gond nélkül elviselnek. Tehát, mint ahogy említettem, a mért fõelosztót (én általában a hensel KV típust használom, mert jól szerelhetõ, logikus elrendezésû, gumimembrános kábelbevezetõkkel (mindenféle Pg méretek garmada alúl-felûl) rendelkezik és fõként esztétikus a füst"üveges" ajtajával, a diszkrét hensel felírattal) én a ház bejáratának közelébe (bár, már elõfordult olyan, hogy a nappaliba, a mérõket magábafoglaló fal belsõ oldalára tettem, ugyanis ott olyan messze volt a ház bejárat a mérõktõl, hogy a mért fõkábelt a fél házon keresztûl kellett volna vinnem, s mert az 5x10-es MT-t nem akartam a 29-es csõvel egyetemben bevésni, ezzel gyengítve az öreg épület falát, ezért kerûlt a KV a nappaliba, mely egy gipszkarton kiszögellésben kialakított szekrénykével lett eltakarva) szoktam helyezni, lehetõleg közel a bejövõ gázcsõhöz, hiszen így az EPH gerinckábelt (melyet egy csõben hozok a mért fõkábellel) könnyedén rá tudom kötni a gázóra elõtti és mögötti csõre. A mért fõkábel elsõként a fõ Fi-relére csatlakozik, onnét ágazik el egyrészt a "C"-s túlfeszvédelmi egység, másrészt a ház fõkapcsolója felé, mely vagy "kismegszakító kinézetû", vagy 90 fokos kapcs szögû tengelyes, min 63A-es terhelhetõségû. Természetesen, a hûtõ(k)nek külön ágazok le, már a Fi-relét követõen és õk csak 1-1 B-s, 6A-es (esetleg C4A-es) kismegszakítót (GE/AEG,ETI) kapnak. Külön al fõkapcsolót kap (16A-es) a tûzhely, mely szintén a fõelosztó kalapsínjére kerûl elhelyezésre és B16A-es kismegszakítóval van megbiztosítva. Általában a világítási Á.K-k (min 3-at alakítok ki) B6 és/vagy 10A-es , a szobai Á.K-k vagy C10A-s, vagy B13, esetleg B16A-es kismegszakítót, a konyha (szintén min 2 Á.K), a mosógép Á.K-ja B16-os kismegszakítót kapnak. Amennyiben a ház fõ Fi-reléje (GE/AEG, ETI) 100mA-es,akkor a mosógép és a fürdõszoba is kap egy önálló 30mA-t, ugyanúgy, mint a bojler, melynek mind a (2 sarkú) kismegszakítóit (éjjeli és 24 órás is kap)  betáp-váltó mágneskapcsolóit (ETI, Legrand), mind a fõkapcsolóját itt helyezem el. Amennyiben az épület több melléképülettel is rendelkezik, azok B-s, C-s karakterisztikájú fõbiztosítékai, fõkapcsolói is itt nyernek elhelyezést, ezért általában 24 osztásegységnél kisebb mért fõelosztót nem szoktam családi házak (fõként amennyben 3 fázisú a betáp) esetén felszerelni, hiszen tartalékot (2-4 kisemgszakító, általában B6, B10,B16) is elhelyezek, illetve a fésûssínt is teljes hosszban meghagyom, hiszen ha késöbb be kell még tenni további biztiket, akkor csak hozzá kell csavarozni.
Juvill, remélem, kielégítõ volt a válaszom?!   

[JUVILL]

Köszönöm a válaszokat!
Mint látható számtalan megoldás létezik.
Ezek épületfüggõk, és mint Novill és Gyumaúr(fi-relé) írja, esztétikai szempontok is meghatározók.
(Pl. a füstszínû ajtók)
Novill az elosztók zsúfoltságának elkerülésérõl is ír, Nova túllép és az ipar területérõl ad példát.
A létesített fõelosztónál, fõelosztótáblánál már sok minden eldõl. Ide általában PEN vezetõ érkezik, és a szétválasztás itt történik PE és N vezetõre. A további alelosztóknál ezt figyelembe kell venni. Jellemzõ, hogy gyárilag ezek az elosztótáblák olyan szerelésûek, hogy a bennük lévõ PE és N sín össze van kötve. Ha már a szétválasztás megtörtént, ezt az áthidalást ki kell szerelni.
Majd lehet sakkozni a túlfeszvédelmekkel, az ÁVK-kal, és az egyéb kismegszakítókkal.
A gyakorlatban ki hogyan végzi ezeket? Hogyan veszi figyelembe a túlfeszültséglevezetõk B - C fokozatainak elhelyezését, az áram-védõkapcsolók szelektivitását, épít-e be a sorolható elosztókban fõ- és szakaszonkénti kapcsolókat?
Mennyire vizsgáljuk meg, hogy az áramkörnek B-s, vagy C-s karakterisztikás legyen a kismegszakítója.
Ez a B-s és C-s karakterisztika azért is érdekes, mert olyan helyen, ahol a hurokellenállás értéke nem a legjobb, megfontolandó az alkalmazásuk.

[L.ZOLTÁN]

Kedves Fórumlátogatók !

A segítségeteket kérném elosztótábla vásárlása ügyében. Már több szaküzletben is jártam de igazán elegáns 2x12-es elosztótáblát nem találtam. Az igényem hogy süllyesztett, teleajtós. lehetõleg fehér és kisméretû legyen. Az igazi az lenne ha a lapos fedél max kb.10mm-re állna ki a fal síkjából.  WANTED!!!

[Szelei]

A linken ajánlok egy családot.

Schneider Moduláris kiselosztó - Pragma

[L.ZOLTÁN]

Köszi a választ! A Platform áruházban láttam szintén Schneidert  ami még laposabb volt de 2x12-es nem volt, gondolom kifutott termék.
Az interneten találtam egy Tracon szekrényt amivel külsõleg barátkozom csak azt nem tudom, hogy befogad-e bármilyen más típusú eszközt úgy hogy "csíkol- passzol" belül is. A kinek mi a mániája topic-ban biztos dobogós lennék már elmebajos szinten tart ez nálam! Egy lakásban nagyon nehezen viselem a különféle  gépészeti és elektromos berendezéseknek a látványát azért görcsölök ennyit.