Mint tudjuk a szabványok alkalmazása nem kötelezõ, tehát önkéntes. Kivéve melyet jogszabály tesz közzé, ha burkoltan is. Csak a megfelelõ mûszaki biztonsági szintet kell biztosítani, ez a hivatalos szöveg lényege. A gyakorlatban azonban mind szakértõk, mind a felülvizsgálók és a hatóság ezen érvényben lévõ rendeletek és szabványok elõírásait követelik meg. Egyszerû az eset ha szabvány magyar nyelven kapható a szabványügyi testületnél. De mi van akkor ha a szabvány csak angol nyelven kapható csak. Nem történt meg a lefordítása anyagi okok véget. Ma már az uniós szabványok kerülnek átvételre, gyakoriak a szabvány változások. A hivatalos nyelv Magyarországon a magyar nyelv, nem pedig az angol. A középfokú képzésben nincs feltételként meghatározva, egy villanyszerelõnek az angol nyelv ismerete. Vagyis nem kötelezõ. A kérdésem ha egy szabvány angol nyelven áll rendelkezésre, a magyar jogi környezetben a felelõsségre vonásnak lehet-e jogi alapja, akkor ha nincs be tartva az angol nyelvû szabvány? A megfelelõ mûszaki biztonsági szint kérdése sok esetben félre magyarázható, és olykor egy profi ügyvéd kérdése az egész. Errõl a kérdésrõl várom a kollégák véleményét.
Érdekes téma.
Elvárják az angol nyelvû, hatályos szabványok ismeretét.
Különbözõ elõadásokon, oktatásokon ez állandó téma.
Ha a mûszaki megoldás megfelel a szabványnak - még ha angol nyelvû is - akkor nincs gond. Ez elõfordulhat akkor, ha valaki a régi szigorúbb Magyar Szabványok alapján szerel. De sajnos vannak eltérések, amit egyszerûen és szakszerûen nem lehet fordítani.
Ha ilyenbõl keletkezik mûszaki probléma, elképzelhetõ, hogy elõször az ügyvéd értelmez, és fordít.
A szabványok alkalmazása nem kötelezõ, de a szabványtól eltérõ megoldással legalább szabványban elõírt biztonsági szintet vagy attól jobbat kell biztosítani. Ezt dokumentálni és bizonyítani is kell. A szabványtól eltérni nem egyszerû mutatvány , ezt sokan félreértelmezik. A szabványtól való eltérés nem szabványismeret nélküli tevékenységet jelent.
Magyarországon sok multinál angol nyelvû dokumentációt vezetnek, sok munkakörben feltétel az angol nyelv ismerete. Az elektromos munka nemzetközi nyelve az angol. Sajnos ez a helyzet. Ez "nyugaton " is így van.
Az angol nyelvû szabványokat is meg kell érteni annak aki alkalmazni akarja vagy kénytelen alkalmazni. Legjobb ha hivatalos fordítóval legalább a fontos részeket lefordíttatja. Ennek biztosan határt szab a fordítási költség, amit nem fizet meg a megrendelõ. De egy angolul tudó ismerõs segítsége is jól jöhet. Egyértelmûen hátrányos helyzetben vagyunk.
A szakmai továbbképzés mellett a nyelvtanulás a legfontosabb. Aki most fog hozzá bírósági tárgyaláson még biztosan nem tud hozzászólni, de legalább rájön, hogy mennyire fontos.
Itt az elõttem hozzászólóknak teljesen igaza. De gondoljunk bele mi lenne ha a Magyarországra érkezõ angol villanyszerelõtõl megkövetnénk mi is, hogy tanuljon meg magyarul. Azért nem írok mérnököt, mert ott nálunk is követelmény az idegen nyelvbõl letett vizsga, ezen a területen tehát alap követelmény a szakma mellett. Nem védeni akarom a villanyszerelõ társadalmat, de a termelõ részt, a konkrét fizikai megvalósítást inkább a villanyszerelõ szakmunkás és technikus réteg valósítja meg. Ezen réteg közt, mint a fórum hozzászólásokból látszik nagyon sok jó profi szakember van jelen a társadalomban. Van egy jelentõs csoport aki nem tud idegen nyelven. A továbbképzés így a nyelv tanulás is idõ és pénz kérdése. Mint ahogy a mérnöki társadalom ( azon része aki a szakmát valóságban is gyakorolja, vagyis nem termék menedzser,stb.) részének jelentõs része megrendelés hiánnyal küszködik, úgy a villanyszerelõk jelentõs része még nagyobb arányban nyomasztja ez a probléma. Ezért nem értek egyet azzal, hogy nem kerül lefordításra a szabvány magyar nyelvre. Csak azt lehetne megkövetelni ami magyarul is hozzáférhetõ, ez lenne etikus. Nem lehet arra hivatkozni, hogy egy ismerõs lefordítja. Az ismerõs esetleges rossz értelmezése a fordításkor nem képez jogalapot. A magyar közlönyben megjelent jogszabályok magyar nyelven jelenik meg, így egyértelmû, nem lehet hivatkozni rossz értelmezésre. A kivitelezõ szakmunkát végzõ rétegnek napi szinten elõfordulhat, hogy bele kell néznie szabványba, mint ahogy emlékszünk a kis régi szabvány könyvecskékre, jó hasznát vettük a gyakorlatban. Ezt a topikot azért indítottam, hogy kifejtsük véleményünket, ami egyéni véleményeket jelent csak. Kíváncsi lennék a Btk és Ptk jogszabályainak alkalmazásával, egy adott csak angol nyelvû szabvány be nem tartása végett nem érvényesült a megfelelõ mûszaki biztonsági szint estén, hogy döntene a bíróság.
Nekem van egy gépészmérnök ismerõsöm, aki szintén hasonló problémákkal küzd a saját szakterületén. Õ mesélte, van már konkrét tapasztalata, valóban megkövetelik tõlük is az angol szabványok ismeretét, de ha bármi okból bíróság elé kerül egy adott dolog, ott kizárólag a magyar nyelven íródott szabványt hajlandóak elismerni. Valóban igaz az elõbb említett felvetés: "szabványtól eltérõ megoldással legalább szabványban elõírt biztonsági szintet vagy attól jobbat kell biztosítani. Ezt dokumentálni és bizonyítani is kell." de teljesen ellentmond sokszor az új szabványoknak, ahol nem konkrét mûszaki megoldásokat, hanem csak irányelveket követelnek meg, és a felülvizsgáló szakmai tapasztalatára, tudására bízzák a döntést.
Egyetértek az elõttem szólókkal! A Mérnöki Kamara és a többi szakmai szervezet is sokszor felemeli a hangját az angol nyelvû szabványok magyarra fordítása miatt. Az alapvetõ szabványok szerencsére magyar nyelvûek, de biztosan van sok olyan példa, hogy az alkalmazandó szabvány csak angol nyelven elérhetõ.
Az angol nyelvtudásról: Jogos a felháborodás, hogy Magyarországon magyarul beszéljünk, magyar nyelvû dokumentációkból dolgozzunk. Ez teljesen érthetõ, de nem lenne jobb a nyelvi korlátokat átlépni, megérteni elsõ kézbõl az idegenbõl származó információkat? Erõs a gyanúm, hogy bárhogyan háborog a szakma kénytelenek leszünk nyelvtanulásra (is) adni a fejünket.
Sajnos nem mi fedeztük fel Amerikát és nélkülünk az angol lett világnyelv.
Idézetet írta: Fecó Dátum 2012. október 14., 10:35:24 DÉLELŐTT
de teljesen ellentmond sokszor az új szabványoknak, ahol nem konkrét mûszaki megoldásokat, hanem csak irányelveket követelnek meg, és a felülvizsgáló szakmai tapasztalatára, tudására bízzák a döntést.
Ez az észrevétel a lényeg! Az EU-s szabványok szelleme ebben tér el a magyar szabványoktól. Részben irányelveket fogalmaznak meg. A szakembernek kell sok dologban dönteni és felelõsséget vállalni. Én ezért emlegetem sokszor , hogy szakmunkát csak kiképzett és megbízott szakember végezzen, aki felelõsségre vonható. Ha a kókler munka elkövetõjét utólag el lehetne érni a végzett munkák mûszaki színvonala sokat javulna, mert mindenki érezné a felelõsségét. Ehhez alapvetõen kellene megváltoztatni a jelenlegi megrendelõk és vállalkozók szemléletét. (Elnézést kérek azoktól a megrendelõtõl és vállalkozótól akikre nem illik a megállapításom!) Sok megrendelõ az olcsó munkát keresi és mindig talál olyan kamikaze embert aki elvállalja szinte bagóért és a szakmai színvonalat képtelen a kicsi összegbõl tartani.
Egy a nagy probléma. Mi Magyarországon élünk. Voltak nagyon jó, szalmailag értelmezhetõ Magyar Szabványok. Az uniós csatlakozás borított mindent.
Nincs átgondolva a szakmai képzés, és a bevezetett szabványok alkalmazása.
Hogy a nyelvvizsga szükséges, azzal egyetértek.
De a szabványokat azoknak is alkalmazni kell, akiknek a végzettségükhöz nincs, vagy még nem volt elõírva.
Akkor kellene megkövetelni az angol nyelvû elõírásokat, ha az oktatási rendszer erre alkalmas lenne.
Azt sem értem meg soha, hogy miért kell nekünk mindig mások után menni, még akkor is, ha köztudott, hogy a Magyar Szabványok többnyire szigorúbbak voltak.
Ha nem így lenne, akkor az uniós szabványok apró betûs részeiben nem lenne hivatkozás a régi Magyar Szabványokra.
Az angol nyelvezetûeknek jelenleg jogi alapjuk nincs.
Ha már hatályba léptetik ezeket a szabványokat, akkor tegyék meg annak lehetõségét, hogy mûszaki ellentmondások nélkül, minden szakember tudja alkalmazni.
Én itt nem is a kóklerekre gondoltam elsõsorban. Az egy teljesen más kategória, ott a mûszaki bizonyítás is egyszerû eset, mert általában alapvetõ mûszaki hibákat követnek el. A tisztességes magas szakmai tudással és gyakorlattal dolgozó szakemberekre gondoltam. Mint tudjuk adott esetben a vád hamar elõállhat, ekkor van szükségünk a magyar nyelvû szabványokra. Mert mindig az adott szabvány pontra való hivatkozással tudjuk elsõsorban megvédeni magunkat. Úgy gondolom a mérnök kamarának azt kellene szorgalmaznia, hogy a szabványok magyar nyelven jelenleg meg, nemcsak a mérnök társadalom érdekeit kell képviselni, hanem a kivitelezésben részt vevõ szakemberek érdekit is. A mérnök társadalom sem tud meglenni szakmunkások nélkül, de ez fordítva is igaz. Az is igaz, hogy vannak mérnökök akik fizikailag is részt vesznek a villanyszerelésben, de most nem rájuk gondoltam. Valóban nem mi fedeztük fel Amerikát és valóban az angol nyelv a világ nyelv. A technika folyamatosan változik, ezzel együtt a szabványok is. Így gondolom biztosítani kell a magyar szakembereknek saját hazájukban a saját anyanyelvükön való hozzáféréseket. Ha ez nem így lenne, akkor kizárjuk saját szakembereink jelentõs részét a fejlõdésbõl. Ezzel nem azt mondom, hogy ne kövessük az angol nyelv tanulását, sõt szorgalmazom. De nem csak a technika, hanem a törtélem is változik. Érdekes lenne ha valamilyen okból a kínai nyelv lenne a világ nyelv a változás során :D.
Konkrétan nem tudom már hogy melyik idegen befektetõ cége perelt be egy nyíregyházi villamos KFT.-t, de az biztos, hogy valami tönkre ment a gyárban és a cég beperelte a villamos kivitelezõt kártérítésre, mert nem szabályosan szerelte a technológiát és ebbõl neki kára származott.
Hogy mi volt a tárgyaláson azt nem tudom, de a végeredmény az lett, hogy a villamos céget végül bizonyíték hiányában felmentették és a felperest kötelezték a villamos cég elmaradt járandóságának a kifizetésére, ugyanis olyan szabályokat akart az alperesre erõltetni, amihez megfelelõ dokumentációt nem biztosított, így azt a M.o.-on érvényes jogszabályok és szabványok betartásával végzett el, ezért semmilyen felelõsség nem terheli. Annyit azért még tudok, hogy a szerelési és beállítási utasításokat minden nyelven átadták nekik, de magyarul semmit, azaz, mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta, bár ezt a problémát a kivitelezõ jelezte a beruházónak, de az füle botját sem mozdította.
Ebbõl látszik, hogy ha M.o.-on a hivatalos nyelv a magyar, akkor mindent magyar nyelven kell értelmezni. Nem véletlen, hogy meg is követeli a fogyasztásvédelem, hogy minden termékhez kötelezõ a magyar nyelvû használati utasítás.
Azt gondolom, hogy a kérdés eredeti felvetése túlmutat a fordítási problémán. A kivitelezésben résztvevõ szakembereknek jórészt kiviteli terv szerint kellene dolgoznia. Itt a bizonyos 7 kW feletti teljesítmény igényeket kielégítõ munkákra gondoltam. Ebben az esetben az angol nyelvû szabványok problémája a kivitelezõ oldaláról megoldódott, a kiviteli tervdokumentációnak tartalmaznia kell a részletes mûszaki megoldásokat.
Más a helyzet a felülvizsgálókkal. A felülvizsgálónak ismernie kell a vonatkozó szabványt. Probléma esetén egyik bíróság sem fogadja el védekezésként, hogy a szabvány csak angol nyelven érhetõ el, pláne ha a külföldi felperes nem is Magyarországon kezdeményezi a pert.
A hatályon kívül helyezett magyar szabványok alkalmazásánál is fennáll a fenti bizonyítási kötelezettség, melyhez szintén ismerni kell az angol nyelvû szabványt.
Én a nyelvtanuláson kívül nem látok más , végleges megoldást. És remélem elég az angol, nem kell a kínai. :D
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerem mindkét oldalt eléggé. Azzal nem értek egyet, hogy a kivitelezésnél megoldott minden. Nagyon sok tervvel találkoztam a kiviteli dokumentáció mûszaki leírásában nem mondható el a gyakorlatban, hogy minden le van írva. Ha ez nem így van akkor a kivitelezéssel foglalkozó kollégák cáfoljanak meg. De szerintem nem is várható el a tervezõtõl a szabványok ismertetése. Hisz ezért alap követelmény a szerelõknek a szabvány ismeret. Ugyan minden dokumentáció hivatkozik a betartandó szabványok felsorolására. A tervezõnek a szakmai megoldások betervezése a fõ feladata, ami ad nekik elég feladatot. Olykor kihívásokkal teli tûzdelt feladatokkal. A kivitelezés felelõssége szerintem nagyobb, mint a tervezõi felelõsség. Ezzel nem akarom egyik részt sem leértékelni, mert mindenki szakmunkájára van szükség van a gyakorlatban. Csak meg kell nézni, hogy tervezõi hiba illetve kivitelezõi felelõsségek gyakorlatban forintosított összegét a bírósági ítéletek gyakorlatából. Ez a létre hozott értékkel arányos általános esetekben. Más a helyzet a felülvizsgálói oldallal, mert itt már többségében vannak a magasabb képzettséggel rendelkezõk száma is. Tudom sokan nem értenek egyet velem, de ettõl még véleményem fenn tartom.