Gyakorlati példák TT rendszerre

Indította emká, 2018. február 28., 13:09:25 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

tothgyula

Arról nem is beszélek,hogy az ÁVK-kból is van vagy 8jelleggörbéjű tipus:"A","AC", "F"stb.És bizony a kutya sem ellenőrzi ezeket 3havonta,évente,kinél mi az előírás. Úgyhogy maradj te csak nyugodtan a TN rendszernél!!!De azt tisztességesen meg kell szerelni,és dokumentálni!!!3éve nem tudok egy gázkazán egyszerűsített cseréje esetében doksikat kicsikarni a gázkészülék-szerelőtől!.Most következik a 3/2020.(I.13.)ITM rendelet szerinti ,5évenként kötelező ellenőrzés!

Sztrogoff

A TN rendszerre szükség volt az automata mosógép szocializmus eljöveteléhez, az tette általános igénnyé a 16-20 A-eket, amelyhez TT-beli földelési ellenállást rendelni, azt mindenki elismerte, hogy az nem nagyon fog menni. Így a TN az elég fiatal dolog, gyakorlatilag aki most kb. 90 éves, az a rendszerrel együtt nőtt fel, annak gyermekbetegségeivel együtt. Ugyan a lakosságra vonatkozó Érintésvédelmi Rendszabályok (aztán ezek utódja lett a KLÉSZ) többnyire előírtak csatlakozási pont földelést, de az érintésvédelmi szabvány bizonyos esetekben egy jó ideig nem tette ezt kötelezővé.
Más országok más utat követtek, a lengyeleknél és a franciáknál már akkor voltak kis névleges kioldóáramú ÁVK-k, mikor mi még az őshazában nyilaztuk a vakondokokat.
PEN vezetőt soklakásos lakóépületben, ahol tehát a szétválasztásnál (ami lakás elosztótáblánál volt) nincs földelési lehetőség, 1978 óta alkalmaztunk, ha jól látom, 2009-ig. Ez a korszak nem arról volt hírhedt, hogy rakásra haltak meg PEN szakadás miatt ártatlan nagymamákok. Szerintem nagyon jól bevált, amit a régi szakírók, akik értettek hozzá (na, hát egy volt ilyen, Kádár Aba), feltételeztek, hogy vastagabb vezetéknél a technológiai hiba vagy szakszerűtlen szerelés valószínűtlenebb.
Most divatosabb lett ezt emlegetni, de ha lehet ellene védekezni, nyilván jó lenne ellene védekezni.
Említett Kádár Aba egyszer értekezett arról, hogy ez a 10 ohm igazából nem elegendő, de a semminél nyilván több.
Tán érdemes arra is emlékezni, hogy az 1972-es érintésvédelmi szabvány előtt nem-lakásoknál még az is szabályos volt, hogy a nullát a dugaszolóaljzatban kötötték át a védőérintkezőre. Lakásokban azért nem, mert említett Érintésvédelmi Rendszabályok a kapualjtól húzatták ki az ötödik szálat.
Ma szerintem az érintésvédelmi módok keverésének tiltása az áramszolgáltatók előírásaiban található meg. Azért, mert a régi érintésvédelmi szabványban ez benne volt, és az új szabvány meg bizonyos dolgokkal nem foglalkozik, ezért az MSZ 172 megszűnésekor annak eltűnő előírásait átemelték a szolgáltatók a saját előírásaikba. Mint például a hálózati nullavezető bizonyos távolságokra meg végpontokon leföldelése, stb, vagy éppen ezen keverés tiltása. És ezen merev tiltás alól is jött felmentés a belső feltételek...
A keverés tiltásának oka az volt, hogy a TT hálózaton a nullavezető potenciáljának rögzítése a földhöz olyan mereven, mint a TN-nél, az nem volt előírás, így ha a körzetben van TT-s fogyasztó, kinél zárlat van, de a hibavédelme nem működik, akkor a körzet nullavezetőjének (mely ugye a TN-es  fogyasztók szempontjából viszont PEN vezető) a potenciálja magas lehet, ezzel máris az érintett fogyasztóknál érintési veszélyt okozva - a kívülről a készülékházra beküldött feszültség ellen nincs igazán módszerünk nemhogy védekezni, de észlelni se. Nem tudom, ezt régen honnan vették, sok mindent a németektől vettünk át, lehet, hogy ezt is.

hoki14

"Viszont a PEN vezetővel kapcsolatban azért vannak szigorú előírások, hogy kevés esély legyen arra, hogy elszakad, meghibásodik."
Panellakásban lakok, és a PEN vezetőt egyetlen kis csavarkötés rögzíti a föld-sínhez. Ha ez kilazul és kicsúszik, akkor kész a baleset.

"De akkor azt kérdezem, hogy az érintésvédelmi kikapcsolásra szánt áramvédő-kapcsoló meghibásodása nem okoz-e szintén veszélyt?"
Az ÁVK meghibásodása nem okoz balesetet. Itt két dolognak kell bekövetkeznie. Az ÁVK meghibásodik _és_ testzárlatos lesz a hűtő.

Sztrogoff

Nos, itt jön be az a hazánkban többnyire ismeretlen fogalom, hogy a villamos berendezés TMK-ja, ahol is az M az a megelőző.
Pláne, ha alumínium, annál úgysincs más jó megoldás, mint a csavarok időnkénti utánhúzása.

Fecó

"Új létesítés esetén, ha felszálló fővezeték szükséges, abban PEN-vezetőt nem szabad használni."

Társasházaknál nincs szorgalmazva a PEN vezető, de ettől még, hogy ötvezetős a rendszer, TN-rendszer a neve. Az áramvédő-kapcsoló meghibásodása is bekövetkezhet észrevétlen, hiszen ki az aki nyomkodja akár évente is a tesztgombot, és ha bejön egy hiba, akkor kész a baj...

s.peter

Fecó: A KLÉSZ ha jól tudom teljesen érvényét vesztette, helyette jött a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet. Ennek ellenére ezt a jól meghatározható és jogos követelményt mégsem vette át az új előírás. Ahogy az MSZ 172 is régen lejárt, csak érdeklődtem hogy tudtok-e szabványról, előírásról ami ezt így szó szerint kimondja és jelenleg is érvényben van. Úgy emlékszem az elosztói szabályzat is csak ajánlja.

Melyik a "megbízhatóbb"? Egy kismegszakító vagy egy ÁVK? A kialakítás egyedüli hátránya(?), hogy gyakorlatban a fő betáplálást is csak ÁVK védheti, mert sokszor megoldhatatlan olyan alacsony földelési ellenállás, hogy kismegszakítóra lehessen bízni a védelmet. Ugyanakkor még ha nagyobb értékű (a KLÉSZ a 300mA-at is ajánlotta...) vagy késleltetett, akkor is minimum kettő ÁVK szükséges a rendszerbe, amivel szerintem vagyunk olyan biztonsági szinten, mint a kismegszakító+ÁVK párossal. (Sőt ha nagyon kötekednék, akkor azt is mondhatjuk, hogy a kismegszakító tényleges működését csak szakember tudja ellenőrizni, az ÁVK-t pedig bármelyik laikus.)

Igaz a védelmek kiépítésében van még egy buktató, miszerint ha a zárlati áram túl kicsi, a testzárlatnál csak pár száz amper, akkor vajon a zárlatvédelmi kismegszakító vagy az ÁVK old ki előbb? Megoldás lehet a kombi FI.

A fentiek ellenére én is maradok a TN-nél, elsősorban a betáplálás védelmét építeném ki mágneskapcsolóval, fázisfigyelővel és esetleg a korábbi hozzászólásomban említett referenciapontos PE feszültségfigyeléssel.

Sztrogoff

"sak érdeklődtem hogy tudtok-e szabványról, előírásról ami ezt így szó szerint kimondja és jelenleg is érvényben van."
Tán nem tettem előző hosszú értekezésembe bele a lényegi mondatot, de nem kell szabvány. Az áramszolgáltató azt ír elő, amit akar (szakmai kereteken belül). Kérdés, melyik területen helyezkedsz el villamos berendezéseddel együtt, de lapzártakor, ami ELMŰ volt, ott például TN van, és kész.


"Igaz a védelmek kiépítésében van még egy buktató, miszerint ha a zárlati áram túl kicsi, a testzárlatnál csak pár száz amper, akkor vajon a zárlatvédelmi kismegszakító vagy az ÁVK old ki előbb? Megoldás lehet a kombi FI."
Ezt nem tudom, miért lenne buktató, akármelyik kikapcsol megkövetelt időn belül, akkor nincs veszély és kész, nem?
Viszont buktató van ott, hogy az ÁVK az bizonyos áram felett nem tud kikapcsolni, ami határ messze alatta van a szokásos kismegszakító megszakítási kiloampereknek. Ennek persze az előfordulási valószínűsége kicsi, mert mondjuk a nagyobbacska transzformátorhelyiség falának másik oldalán levő lakásban fordulna elő ekkora zárlat, de erről senki nem beszél. :)