Földelő szonda kemény talajba

Indította hacsate, 2014. július 02., 12:26:42 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Simon Endre

Üdv Gyurmaúrfi !
Azért nem ott van, mivel az a fal csak három évvel a földelés elkészülte után épült meg, ahová a mérő került. Ez építkezés közbeni állapot. Hozzáteszem a megbízó nagyon igényes, de csak rendes berendezésre hajlamos költeni.
Az úr nagyon szimpatikus lenne neked, mert áldozott "B-s"és "C-s" túlfesz. védelemre. Ezek mind ABB-s szerkentyük. A 6-os drót oda megy a 4-es meg a gázkazánhoz. A "talaj" a mérőhelyíg 2m széles öntött betonjárda, azt azért én sem vésettem volna fel a helyébe.

Gyurmaúr(fi-relé)

Így igaz, biztosan szimpi lenne számomra az ÚR, hiszen ő nem agymosott, konzumidióta átlagmagyarja módjára gondolkodik, mert valószínűleg hosszú évek kemény melójával keresett meg annyi pénzt, melyből futotta a qualityre, ergo képben van abban a tekintetben, hogy mit is jelent ismét előteremteni mondjuk több millába kerülő, egy esetleges villámcsapás, vagy trafó knock-out okozta túlfesz csapás következtében kapituláló cuccost, mért vill hálózatot! No, ezt hívják felelős, felnőtt módjára történő gondolkodásnak, melyet javaslok ellesni az ÚR-tól!!  ;)

JUVILL

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2014. július 02., 18:14:17 DÉLUTÁN
Idézetet írta: hacsate Dátum 2014. július 02., 12:26:42 DÉLUTÁN

Lakótelep bérháznál a földelő szondák tönkre mentek. Új keresztföldelőt ütnék le 2m-eseket. Sajnos a talaj töltött. Ráadásul kohósalakkal. Ez kellően összecementálódott.

Üdv!
Ha már fúróembert hívsz én a helyedben vennék 3 méteres pálcikát,kicsit drágább,aztán földelési ellenállásmérés.
Több földelő szonda  is összeköthető szükség esetén.

Én úgy tudom, hogy az egymástól 20 m-en belül elhelyezett földeléseket kötelező összekötni, ha egyéb előírás nem tiltja.

Novill

Ha vissza idézzük a régi MSZ 172-1 és az MSZ 274 szabványt, akkor egyértelműen megtalálhatók a 20 m-e belüli földelők( erősáramú rendszereknél) összekötését. Amivel egyet is értek. A mai hatályos szabványoknál erről még nem olvastam  :D. Vajon a mai hatályos szabványok mit írnak erről? Jó volna ha valaki fontos szabvány  ponttal idézettel támasztaná alá.

villanyvili

Idézetet írta: Novill Dátum 2014. december 25., 18:18:30 DÉLUTÁN
Ha vissza idézzük a régi MSZ 172-1 és az MSZ 274 szabványt, akkor egyértelműen megtalálhatók a 20 m-e belüli földelők összekötését. Amivel egyet is értek. Vajon a mai hatályos szabványok mit írnak erről? Jó volna ha valaki fontos szabvány  ponttal idézettel támasztaná alá.

Az MSZ HD 60364-5-54 Kisfeszültségű villamos berendezések
5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

Ebben semmi erre vonatkozó részt nem találtam.
Villmix Euro Kft. Debrecen

Simon Endre

Szép karácsonyt mindenkinek !
Ez a téma egy kicsit, (nagyon ) elment a címtől,   de hozzászólásom a futó témánál marad, Nova majd beteszi illő helyére. Én nem citálok szabványokat de a földelések kényszerű összekötése ellentmond a  személyes logikámnak, mivel ezek jellegük szerint még a függetlenségüket is elvárja. Elméletileg a talaj (föld) lenne az összekötettetés eszköze potenciálisan külömböző pontok között, viszont a földelésnek létesítése szerint négy nagyon eltérő feladatot kell ellátni, úgymint, helyi egyenpotenciál kialakítása és eseti hibáramok levezetése, villámvédelem, zajvédelm és áramvezetést, bár ez hazánkban nem járatos, kivétel a telekommunikációs  rendszerek (sugárzók) ellenpólusa. Ezeket összekötni badarság lenne, sőt jobb ha nagyon is elszeperáltak, viszont az azonos feladatot ellátó, esetünkben érintésvédelem céljait szolgáló földeléseknek az lenne a legjobb ha levezetési értékük a föld irányába, tehát egy más közt is a lehető legkisebb értékű lenne. Egy hasonló témában kifejtett eszmefuttatásomat revidiálnom kell, úgymint a gázhálózatok műanyagcsövei mellé lefektetett rendszerspecifikus földelések. Ezek esetleg sok kilométeres földelője nem hozna-e vinne-e veszélyes áramokat ennek a "gáz EPH" nak közvetítésével, tehát ésszerű lenne annak tagolása. Az összekötés hatékonyabb és takarékosabb érintésvédelmi hálózat kialakítását eredményezi, hogy az mint a 60-as években dívott. A léghálózatok vasbeton oszlopait a talajban folytonos és onnan leágaztatott földelő kisérte. Ez a  kollektív hálózat az effektív földelők ellenőrzését tette lehetetlenné. A beton hűtőtornyoknál nyilvánvalóan azoknál villámvédelmi céllal ugyenez van a lábak miatt, de valami redkívül elegánsan kivitelezve. A földelések elválasztása akkor indokolt ha azonos funkciók mellett  a két védelmi rendszer tisztázatlan kötezettséget eredményez, így az jogviták forrása lehet. Gondoljátok meg, hogy egy agyondarabolt ipari parkban, még bérleti kompetencia esetén is hogy megy az egymásramutogatás. A villamosenergia szolgáltatás négyvezetékes  hálózatával azt sugalja és ezt sokan úgy is értik, hogy az érintésvédelem a PEN jellegéböl eredően a szolgáltatás része.

JUVILL


A szabványokat nem mi alkotjuk, csak alkalmazzuk.
Legyen az bármilyen földelés a villamos biztonságtechnika területén. Érintésvédelmi vagy villámvédelmi, erősáramú betáplálás földelése. Esetleg betonalap földelő, gyűrűs földelőhálózat. Gondolom nem véletlen a szabvány előírás a földelések összekötésére, és szétválasztására, még akkor is, ha a talaj vezet.
Itt egy kemény talajról van a téma indítva. A megfelelő földelési ellenállás létesítése nehéz, de összekötött földelőcsoport létesítésével megvalósítható.

Sztrogoff

Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. december 22., 16:27:45 DÉLUTÁN
Kedves Sztrogoff.

Bocs de a választ is meg írtam.
Kedves Szelei, bocs, de a földelési ellenállás változik rúdföldelőnél is az időjárás függvényében.

Sztrogoff

Idézetet írta: Novill Dátum 2014. december 25., 18:18:30 DÉLUTÁN
Ha vissza idézzük a régi MSZ 172-1 és az MSZ 274 szabványt, akkor egyértelműen megtalálhatók a 20 m-e belüli földelők( erősáramú rendszereknél) összekötését. Amivel egyet is értek. A mai hatályos szabványoknál erről még nem olvastam  :D. Vajon a mai hatályos szabványok mit írnak erről? Jó volna ha valaki fontos szabvány  ponttal idézettel támasztaná alá.
2014. közepéig érvényes volt az MSZ 2364-442:1998, abban volt benne a 9.4.4. Elválasztott földelési rendszerek passzus, mely megfogalmazta azt, hogy középfeszültségű és kisfeszültségű földelések között szokásosan a 20 m elegendő. Ugyanakkor az A mellékletben (de írva N melléklet van, csak olyan nincs) általános - nagyfeszre is jó -  számítási módszert is adott, amely szerinte a prEN 50179-ből van kimásolva.
Ezen szabvány utóda az MSZ EN 60364-4-442:2012, hát ez már csak azt mondja, hogy a szétválasztott földelési rendszerek akkor függetlenek, ha egyiken folyó zárlati áram a másikon nem okoz... és utal az IEC 61936-1-re további részletekért.
Az MSZ EN 61936-1:2011 (1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések. 1. rész: Általános szabályok) sajnos egy ilyen szép számot nem mond (számítani lehet), csak tájékoztat, hogy vannak egyesített meg független földelési rendszerek -  de tulajdonképpen ez a szabvány a nagyfeszültségű villamos berendezések létesítésének egyik alapja, hát nem is nagyon várható el több tőle.
Viszont van az MSZ EN 50522:2011 nagyfeszültségű érintésvédelmi szabvány (1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése címmel), amelynek a 6.1.3. pontjának megjegyzése azt mondja, hogy a középfeszültségű és kisfeszültségű létesítmények között "sok esetben" 20 m távolságot alkalmaznak. És persze bizonyos talajviszonyok esetén ez nem elég.

A számításról még nem tájékozódtam, de hálistennek a kérdés csak a 20 m-re vonatkozott. :)

Sztrogoff

..illetve még, ami a "történelmet" illeti, volt az MSZ 2364-200:2002, amiben volt Villamosan független földelők meghatározás*. Ehhez volt egy dőlt betűs kiegészítés: Általában - külön vizsgálat nélkül - függőleges földelőknél az egymástól legalább 20 m távolságra telepített földelőket szokásos ilyennek tekinteni.
A dőlt betűs kiegészítés jogállása tisztázatlan, de gondolom magyar hozzáfűzésnek tekinthető. Ezen szabvány elődjében ez a dőlt betűs még nem volt.


*Ilyen meghatározás van most is, a Nemzetközi Elektrotechnikai Szótárba kerültek át ezek, szövege majdnem ugyanaz, de természetesen megjegyzés nincs.