Kábel, földkábelekkel kapcsolatos munkavégzés

[nova]

Kezdõ villanyszerelõ kollégáknak segítség egy kis tartalmi összefoglaló a kábelekkel, földkábelekkel kapcsolatos munkavégzésrõl, hogy a gyakorlati életben mivel találkozhatnak.

Kérdéseiket a kezdõ villanyszerelõ kollégák a kábelekkel kapcsolatos munkavégzésekkel kapcsolatban itt nyugodtan feltehetik, melyre a gyakorlottabb villanyszerelõ kollégák remélhetõleg válaszolnak. Akár fényképekkel is bemutatva a kérdéseket és válaszokat.

Beszélgetés indításnak felteszek én pár kérdést melyet megvitathatunk, gondolom ilyen és ezekhez hasonló kérdések fordulhatnak elõ egy szakmát kezdõ kollégáknál. Ha esetleg sikeres lesz a kezdeményezés ennek mintájára lehet indítani hasonló topikokat.

• Mit kell csinálni a kábel körül található rész huzalokkal és réz szalaggal?
• A kábel sarút hányszor kell megnyomni?
• Milyen mélyen fektetjük a földkábelt?
• Hogyan temetjük vissza a földkábelre a kiásott talajt?
• Kell-e, ha igen hol kell ellátni a kábelt mechanikai védelemmel a talajban?
• Jelzõ szalagot mikor kell használni földkábel visszatemetésénél?
• Kábelsarúba milyen mélyen kell benyomni, bemérni a megpucolt vezetõ eret?
• Kábelsarú és a szigetelés között mekkora távolságot hagyjunk?
• Kábel fektetésnél milyen ívbe lehet meghajtani a kábelt?

[Fecó]

1. A rézhuzal, vagy aluszalag (esetleg acélpáncél is) a kábel árnyékolása, melyet a kábelvégelzáróknál ki kell vezetni és földelni. Kábelhossz fügvénye hogy elég egy oldalon, vagy mindkettõn kell-e. Kábelösszekötés esetén ezeket is össze kell kötni minden esetben. Érintésvédelmi szerepe: esetleges kábelsértésnél a vágóeszköz elõször az árnyékolást, majd a vezetõeret éri, ezzel mûködtetve a zárlatvédelmet. Kábelhiba-mérésnél is fontos feladata van, a sérült kábeleret egy megemelt mérõfeszültséggel az árnyékoláshoz méri ki a mérõkocsi, ehhez képest jön létre a kisülés, amit talpmikrofonnal is be tudnak határolni.
2. Én úgy tudom hogy ez változó, vannak kézi és hidraulikus prések, más-más szélességû sajtolóbélyeggel. A sarukon vagy festve vagy gravírozva megtalálható általában mindkét verzióra a nyomás helyét jelölõ csíkok. A préselést a saru szemes felétõl indítjuk, haladva az érszigetelés felé.
3. A szabvány megkülönböztet szabályozott és szabályozatlan terepet attól függõen, mennyire végleges a pillanatnyi talajszint. Ha jól emlékszem szabályozott terepen 60-80 cm, szabályozatlan terepen 1 m. Azt hiszem ha ez nem tartható, védõcsövet írnak elõ!
4. A kábeleknek "homokágyat" kell készíteni, úgy hogy ellepje azokat 5 cm-re legalább. Erre a homokágyra kerül, a kábelnyomvonal fölé a kábeltéglázás, vagy a manapság használatos kemény-mûanyag lemezek. Ezután lehet visszatölteni a talajt, és a fektetési mélység felénél pedig "Erõsáramú kábel" jelzõszalaggal jelöljük meg a nyomvonalat. Természetesen menet közben a szükséges talajtömörítési technológiát is alkalmazni kell, illetve kerülni kell a betontörmelékek, sitt, stb. visszatöltését is.
5. Abban az esetben ha nem betartható a fektetési mélység, elõfordulhatnak közmûkeresztezéseknél, úttesteket keresztezõ nyomvonalnál is.
6. Lásd 4. pont!
7. Ütközésig kell bemenjen a felcsupaszított vezetõérnek a saruba.
8. Keresztmetszettõl és a saru anyagától (réz vagy alu) is függ a dolog, másképpen nyúlnak meg préselésnél. A lényeg, hogy préselés után 1-2 mm rés maradjon köztük. Különösképpen a nagyfeszültségû kábeleknél kell vigyázni, préselés közben a megnyúló saru semmiképpen nem nyomhatja meg az érszigetelést.
9. Érdemes megnézni a kábel gyártójának katalógusában, mert egymástól eltérõek, egyediek is lehetnek. Egyéb rendelkezés hiányában, az MSZ 13207 a többerû, extrudált szigetelésû kábelekre 12d-t ír elõ (d=a kábel átmérõje), mely hajlítási sugarat meg lehet felezni ha teljesül pár feltétel (30 C°-ra melegítés, szakképzett szerelõk végzik a munkát, egyszeri hajlítás, sablon használata)

Biztosan kihagytam jó-néhány dolgot, egyenlõre ezek jutottak eszembe

[nova]

A kábel saruknál  is vannak különbözõ típusok és van olyan típus ahol a sarún jelzett méretnél eggyel kisebb kábel méretet kell használni.

[Fecó]

Rengeteg típusú saru létezik, úgy emlékszem alapvetõen 2 osztályba sorolják Õket. Az "A" terhelési csoportba tartózóak mind termikus, mind zárlati igénybevételre alkalmasak, fõként nagyobb biztonságot igénylõ területeken, áramszolgáltatói hálózatokon alkalmazzák. A "B" típusúak csak termikus igénybevételnek kell fõként megfeleljenek, elosztóberendezésen belüli kábelezésekhez használatosak. Ezen saruk falvastagsága és hossza is kisebb mint az "A"osztályba tartozóak, emiatt például egy 240 mm2 kábeleret más-más típusú bélyeggel kell megnyomni "A" vagy "B" saru esetén. Általában a minõségi termékek mind az "A" osztályhoz tartoznak. Az valóban létezõ dolog, hogy egy szektorszelvényû kábelt, ha kör alakú saruba szeretnék helyezni, elõtte speciális betéttel kör-körösítik, így valóban belefér egyel kisebb méretû saruba is. De ajánlott a speciális, szektorszelvényû érhez (SE vagy SM jelzésû) kábelsaru beszerzése, elkerülhetõek a köztes mûveletek. Léteznek csavaros változatok is, többek között a Hensel palettáján (DA 240) univerzális csavaros saru, 70-240 mm2-ig, 400 A-ig terhelhetõ, rézhez és aluhoz is jó. Kicsit borsosabb az ára mint egy préselhetõ sarunak, de bontható és univerzális.

[nova]

Ami még eszembe jutott a mostani jó idõben, hogy ha jól emlékszem +5 fokig lehet földkábelekkel munkát végezni. Ha jól tudom ez nem igazán az emberek miatt van, hanem a kábelek miatt.

[Fecó]

Azt hiszem egyéb, az adott kábeltípusra specifikált elõírás hiányában a PVC szigetelésû kábeleknél -5 C° enged meg a 13207, de ha nagyon muszáj, akkor a kábel elõmelegítésével megoldható a fektetés. Ez valóban a szigetelés miatt van, elkerülendõ a burkolat repedését a hidegben.