Villanyszerelési problémák

Indította Berescsaba, 2016. június 02., 22:20:24 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Berescsaba

Tisztelt Szaktársak!

Kissé nehéz helyzetbe kerültem, 20 éves, 1 éve végzett villanyszerelő vagyok.A cégben, ahová kerültem egyedül vagyok villamos szakmunkás, illetve a főnököm állítólag szintén ilyen végzettségű.A probléma ott kezdődik hogy sajnos mindenen spóroltatni szeretne, ebből adódtak szakmai kérdéseim Felétek.

1.Egy irodaház egy előtérrel, egy tárgyalóval és két irodával.Általános fogyasztók, tehát világítás, számítógépek, stb lesznek.Főnököm azt állítja hogy nem szükséges Áram-védőkapcsolóval biztosítani az épületet.Én úgy tanultam, tudtam, hogy manapság már mindenhová kötelező a Fi relé telepítése.Mi az igazság?

2.Egészségügyi épület.Különböző érintésvédelmi hiányosságokat kellett kijavítanom, mint például szakadt védővezetők, stb.Több dolgozó is arról számolt be az egyik épületszárny egyik szintjén, hogy az ott elhelyezett két csaptelep időnként ráz.Villanybojler nincs, a melegvíz egy központi gázbojlerről jön.Főnököm javaslatára a csaptelepet egy 16 mm2-es vezetékkel a csaptelep feletti fűtés csőre csatlakoztattam földelőbilinccsel.Én szívem szerint feltártam volna  a hiba okát, de főnököm biztosított róla, hogy ez így szakszerű, stb.Mi a Ti véleményetek erről?

3.Hivatali épület szociális blokk.Nem engedett a mosdóba 2 pólusú kapcsolót tenni, mivel az csak zuhanyzóval ellátott helyiségekben szükséges.A mosdóban tényleg csak egy csaptelep volt.Valóban elhagyható a két pólusú kapcsoló?

4.Általánosságban véve nem enged aljzatokhoz 2,5.-ös keresztmetszetű vezetéket húzni, pedig jócskán akadtak 3-4 aljzatos csoportok is.Valóban elég lehet ilyen helyekre a 1,5-ös vezeték?

5.Gipszkarton falba nem enged védőcsőbe szerelni,Simán húzatja az MBCU-t, annak ellenére, hogy a kábelek több helyen is keresztül haladnak éles profil lemezeken.Erre is azt állítja, hogy szabvány nem tiltja, stb.Kazettás álmennyezet felett szintén.


Minden segítséget, véleményt előre is köszönök!

Novill

1. MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.3 pontja  a 20A-nál nem nagyobb felvételű dugaszoló aljzatoknál bizony előírja az ávk-t.
2. EPH probléma, a hibát fel kell deríteni. Szabvány át tanulmányozandó!
3. úgy gondolom csak a mosdónál el megy az egy sarkú megszakítás, de jobb a kétsarkú megoldás.
4. 13 A-ig jó a 1,5-es Cu vezeték.
5.Úgy gondolom elfogadható a fonok érve,de jobb a csövezéses megoldás. Én is így szerelem csövezve.
A többit majd a kollégák el mondják remélem.

nyaki

A 3. ponthoz fűznék hozzá némi kiegészítést:
Már egy ideje nem kötelező az időszakosan nedves helyiségekben a leválasztó kapcsoló. A régi MSZ 1600 még ismerte, de az MSZ 2364-701 és az MSZ HD 60364-7-701:2007 már csak a sávokra alkalmazható védettségi fokozatokat adja meg. Innen nézve a dolgot, ha min. 2-es sávban van a kapcsoló, akkor IPx4 védettségű és akár egysarkú is lehet, ha azon kívül van, akkor már ez sem követelmény. A min. 30mA-es ÁVK a jelenleg is érvényes KLÉSZ 6. § miatt, viszont követelmény.
Csak hab a tortán, hogy a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 75.§. (4) bekezdése értelmében, a padló szinttől 90-110 cm-es magasságban kell elhelyezni a villamos kezelőszerveket.

Fecó

Nos, azért semmi sem egyszerű:

1. Kivételt lehet tenni: -   szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok esetében, pl. egyes kereskedelmi vagy ipari helyiségekben, vagy     
-   egy különleges fogyasztókészülék csatlakoztatására szánt egyedi csatlakozóaljzat esetében.

Tehát világítási hálózathoz nem kell, ha a dugaszoló aljzatok egyedileg számítógépeket táplálnak (esetleg még fel is iratozva) vagy az alkalmazottak dokumentáltan ki vannak oktatva a dugaszoló aljzatok használatáról, akkor ez szintén kiskapu.

2. Egyáltalán a meglévő EPH rendszer központi kialakításának ellenőrzésével kezdenék, nem biztos hogy jó a helyi megoldásra bízni a dolgot. Valóban ennek valami oka van. Novill kollégának igaza van, ki kellene deríteni. Azért komoly lehet a látvány a csaptelep felett a masszív 16-os zöld sárgával :)

3. nyaki kolléga már leírta, ajánlani lehet a kétpólusú megoldást, de nem kötelező.

4. Az 1,5 vezetékről általánosságban azt tartják, már nem alkalmas 16 A-re. Az új szabvány ennél bonyolultabb kiválasztási rendszert használ, van olyan elhelyezési körülmény, mód, ahol  bizony tudja a 16 Ampert. Önmagában ennyi infó nem elég az eldöntéshez.

5. Az éles peremekre ügyelni kell, de szabvány nem tiltja a cső nélküli megoldást, még éghető anyagú épületszerkezetben sem. Legyünk őszinték, hiába küszködöd be gégecsőbe, ha nem rögzíted kis távolságonként a csövet, nem igazából lesz könnyen áthúzható benne a kábel, össze-vissza hullámosodik. A mechanikai védelem tekintetében is kételyeim vannak, a gipszkarton csavar ugyanolyan könnyen átmegy rajta, mintha közvetlen a kábelbe tekernéd. Lemezéleken, ha erősen ráfeszül a cső (pláne a szürke, nem a lépésálló) el tud repedni, és szétszalad két irányba. Nem kötelező, de nem sértesz szabványt vele ha lehagyod. Ez kicsit olyan "ki hogy szokta csinálni" dolog....



Gyurmaúr(fi-relé)

Az előttem szólók miden lényeges dolgot elmondtak, épp ezért én csak őszinte részvétemet tudom tolmácsolni a tipikusch magyarosch kretén főnököd miatt és egyben javaslom, hogy járj nyitott szemmel és füllel, hátha talál egy, a jelenleginél sokkal igényesebb, precízebb főnököt, akitől csak tanulhatsz. Ha ez abszurdisztánban mégse menne, akkor feküdj rá a Németre (az Angol sem árt, én jobban beszélek Angolul, mint Németül, dacára, hogy lassan 1 éve kint vagyok az NSZK-ban) , aztán gyere ki, mert itt nincs ilyen jellegű szarrágás, sőt itt kifejezetten az igényes melót várják el. Méghogy nem kell Fi-relé egy irodaházba... Csak 1 olyan júzer legyen, aki nem lett (jól) kioktatva, vagy sérüljön meg egy kábel szigetelés, oszt jónapot lesz!  :'(

Berescsaba

Köszönöm a válaszokat, így már könnyebb lesz jól cselekedni.Ami felmerült bennem első körben, hogy rengeteg hiányosságot kell pótolnom, így a legfontosabb kérdésem az volna, hogy hol, és hogyan lehet naprakész információt kapni az aktuális szabványokról, rendeletekről?Sajnos az interneten csak dirib-darabokat találok, van esetleg olyan weboldal, ahol kompletten hozzá lehet férni a teljes gyűjteményhez?Már csak azért is hogy kikereshessem az ide vágó szabványokat, és a főnököm orra alá dughassam :D

A hozzászólásokra reagálva: Sajnos a mosdó csaptelep már lezárt munka, nagyfőnök megkapta a nagypénzt, a többi már neki nem számít.Azért megjegyzem hogy a masszív 16-os zöldsárgát diszkrét kábelcsatornába rejtettem, nem volt látványos még a csaptelepnél sem. ;)

Az irodaházban kicsaltam valahogy a lépésálló csövet, szerintem kibír mindent, ami a falban várt rá.Voltak nagy távok a rögzítések között megfelelő módszer hiányában, de könnyen fűzhető volt.A vezetékek terhelhetőségéről már néztem táblázatokat, de mindegyik egyöntetűen 16 A-ig engedélyezi a 1,5-ös vezetéket.Viszont Ausztriában, illetve tanulmányi gyakorlati helyemen szigorúan 2,5-es vezetéket húzatott a főnök aljzatokhoz, ezért is ragaszkodtam hozzá ennyire.Egyébként hogy pontosítsam a körülményeket, 3X1,5-ös MBCU kábelről van szó, a gipszkarton falban szigetelés van, 20-as védőcsőben szereltem, egy cső, egy kábel.

Ezzel a munkával kapcsolatban ma fogalmazódott meg bennem  még kérdés, ebben újra segítségetek kérném:

Az irodaház egy nagyobb épületben helyezkedik el, közvetlenül mellette edző terem, és hozzá tartozó öltözők, zuhanyzók, stb lesznek.Megrendelő kérésére az irodák, és az edzőterem egy közös elosztóból kerülnek megtáplálásra, két külön tápkábellel a főelosztóból.Kérdéseim pedig:

-Használhatok-e a két fogyasztóhely részére a közös elosztóban közös N és PE síneket, ha (legjobb esetben) mindkét részleg számára kerül be FI relé?

-Ma tájékoztattak, hogy mégiscsak 3X16 A áll majd rendelkezésre mind az edzőterem, mind az irodák számára (nem mintha nem lenne elég), viszont azon hezitálok, hogy mi a helyzet akkor, hogy ha 3-3 16 A-es megszakítóval kell biztosítanom egyrészt a betáplálásnál a névleges teljesítményt, és még az aljzatokat, illetve a villanybojlert is ennyivel kell megbiztosítanom?Hogy tudok így lépcsőzetességi elvet kialakítani, vagy hogy lehet ezt szakszerűen megoldani?Rakjak inkább 13 Amperes megszakítókat a bojlernek, és az aljzatoknak?

-Zuhanyzókban a zuhanytálcáknak biztosítottam EPH csatlakozási lehetőséget egy 16-os zöld-sárgával.Még sosem csináltam, láttam ilyet, még a gyakorlati helyemen sem, pedig az precíz cég volt.A problémám az, hogy még sohasem láttam olyan zuhanytálcát, ahol biztosítottak volna kötési pontot EPH számára.De akkor hogy lehet bekötni a zuhanytálcákat a rendszerbe?

Még egyszer köszönöm az eddig leírtakat, és a jövőbeli segítséget!Üdv!

tothgyula

Üdvözletem.
Ha nincs villamos terv,készíts magad számára, amely később hasznos lehet és megmarad az elosztóban.
Az új OTSZ 54/2014.(XII.5.)BM rendelet (151oldal), ezt mindenképpen töltsd le. Ennek 135.§-a előírja a központi és szakaszos leválasztást.
Tehát én javasolok beépíteni az irodák és az edzőterem részére egy-egy leválasztó kapcsolót.(pl.ENSTO).
Ha külön van mérve a fogyasztás, akkor külön-külön PE és N sinek kellenek.1,5mm2-es vezetékre 13A-es, míg a 2,5mm2-es vezetékre 16A-es a szabványos kismegszakító. A szelektivitás úgy biztosítható, hogy főbiztinek beépítesz DbII. csavaros biztosítót, másod védelemre pedig kismegszakítókat. Ezek gyorsabbak,így a csavaros biztik nem szoktak kioldani. A világítási áramkörbe nem kell ÁVK (RCD).
Az EPH a fémtálca  alján megfelelő kötőelemmel beköthető, fogazott alátét kell.
Új a 10/2016. (IV.5.)NGM rendelet (20oldal) ez is letölthető.
Ha gondod van nyugogtan írd le. Üdv: TothGyula felülvizsgáló.

Berescsaba

Tisztelt Tóth Gyula!

Köszönöm a segítséget!Szóval nem csak a biztosító készülékek névleges kioldási áramával, hanem azok kioldási karakterisztikájával is érhetek el lépcsőzetességi elvet?

Valami ilyesmire gondolt?

Diazed rendszerű betétek, aljzatok : VLC8 1P BIZTOSÍTÓ LEVÁLASZTÓ KAPCSOLÓ                       

Ezekből is van lomhább, illetve gyorsabb kioldású?Ha igen, milyet javasol?Kismegszakítóból másod védelemre mehet hozzá az általános, vagy rakjak inkább gyorsabb kioldásút?

Leválasztó kapcsolót mindenképp terveztem a két fogyasztóhely számára külön-külön.Sajnos villamos terv nincs, az egész munkára én készítettem tervet a megrendelővel egyeztetve.Készítek majd egy normálisat, illetve feliratozok mindent az elosztóban.

Világítási áramkörbe nem kell ÁVK...Én úgy gondoltam, hogy az aljzatokat, és a világítást együtt biztosítom egy ÁVK-val.Akkor az úgy nem helyes?

Külön PE és N sín kell, értem, és egyébként mi indokolja?

Köszönöm mégegyszer.

tothgyula

Üdvözletem.
Kedves Csaba! Most elővettem a VL.2015.10.számát, amely az olvadóbiztosítókról ír kimerítően.8tipust ir le ezek az alábbiak.aM:résztartományú betét,motorok zárlatvédelmére., aR:résztartományú betét félvezetők zárlatvédelmére., gBteljes tartományú betét bányászati felhasználásra., gG: teljes tartományú betét ált. célú felhasználásra., gPV:teljes tartományú betét napelemes rendszerekhez., gR:teljes tartományú betétfélvezetők védelmére(gyorsabb mint a gS)., gS:teljes tartományú betét főleg félvezetők védelmére., gTr: teljes tartományú betét trf-ok védelmére.
Kismegszakítók esetében másodvédelemre célszerű  a B tipus,,de ha nagyobb indítónyomatékú fogyasztó is üzemel(pl:ipari porszívó) akkor C-s kell.De zárlatra a C-s is hamarabb leold, mint a diazed. Jó esetben 1/4-ed periódus alatt.
A világítást azért tenném az RCD előttről leágaztatva, mert a vil. áramkörökben sokkal gyakoribb a hiba és ez több kellemetlen leoldást okoz a dugaljakról üzemelőknek. (Pl:számítógép).A PE és N sineken a vezetékeket mindíg egyenként kell bekötni! Ezt már a régi MSZ4826-1979 szabvány is előírta.De jelenleg is ez a szabványos kötés.Nullaszakadás esetén van igazán nagy probléma, mivel akkor 3fázisú táplálás esetén vonali (400V) feszültségre kapcsolódnak sorba az éppen üzemelő készülékek.(pl. egy számítógép egy aut mosógéppel) így nyilván a kisebb teljesítményű húzza a rövidebbet, vagyis az megy tönkre.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.

Berescsaba

Köszönöm az eddigi segítséget minden hozzászólónak!

-Sajnos az olvadó főbiztosítók hallatán le lettem hurrogva, mint ahogy az várható volt, így a 16 Amperes főbiztosítékok után 13 Amperest kellett raknom az aljzatoknak.Az RCD-t viszont sikerült becsempészni az irodák részére is.(Utólag szintén le lettem tolva).Végül sikerült befejeznem a munkát, minden rendben működik, kész az első önálló munkám.

-Tóth Gyula felülvizsgáló kolléga gondolatára reagálva: Akkor sem szükséges világítási áramkörbe RCD-t telepíteni, ha mondjuk áll mennyezetbe süllyeszthető armatúrák vannak, így azok fémesen érintkeznek a tartólemezekkel, és így a falban található fém tartóprofilokkal is?

-Továbbra is kérdés számomra a szabványismereti rész, vagyis, hogy hol lehet ezeket elsajátítani, hol lehet a szakmában szükséges szabványokat, rendeleteket összefogóan fellelni, esetleg letölteni?Legalább valami lista félére volna szükségem, amin a szükséges szabványgyűjtemények vannak felsorolva.

-Illetve adódott egy olyan problémám hogy a bojler kismegszakítója valamiért zümmög.Teljesítményt hirtelen nem tudok mondani, de 50 literes vízmelegítőről van szó.Először a kismegszakító hibájára gyanakodtam, de két másik ugyanolyan paraméterű biztosíték is rendre ezt csinálta.Nem oldanak le, csak furcsán zümmögnek.Ennek mi lehet az oka?