Motorvédelem hõkioldó beállítási értéke

Indította nova, 2011. október 02., 18:32:33 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Szirty

Üdv Endre!

Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 05., 19:14:00 DÉLUTÁN
szerintem és az előzőkben leírtam szerint is csak a "2" és "4" elhelyezés a megfelelő. Annak ellenére, hogy  a "4" változat is szakszerű mégsem használatos.

Kisebb teljesítményű motornál az 1-es elhelyezés is viszonylag gyakorinak mondható.

balzsi

Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 18:34:43 DÉLUTÁN
Még annyival kiegészíteném mondandómat, hogy a most felszerelt villanymotor tábláján 80 A áramfelvétel szerepel, a 3-as jelöléshez van felszerelve és 56 A-ra állították. Nem túl magas ez az érték (80/1,73=46,2)?

Ezzel kapcsolatban van valakinek véleménye?

Simon Endre

Üdv Szirty!
Az "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál, vagy, nagyon kis motoroknál, ahol már a tekercsáramra nincs hőkioldó és a csillag üzemmód nem hálózatkimélésre, hanem lágyabb indításra szolgál pl. tekercselőgép vagy valamilyen textilipari alkalmazás . Nagyon kis teljesítményeknél a Y/D váltó egy szem kontaktor és a  két nyugvóérintkezővel  létrehozott "csillagpont" nem is alkalmas más elrendezéshez, (32-es érintkezőkészletnél.)

czapi

Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 21:40:08 DÉLUTÁN
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 18:34:43 DÉLUTÁN
Még annyival kiegészíteném mondandómat, hogy a most felszerelt villanymotor tábláján 80 A áramfelvétel szerepel, a 3-as jelöléshez van felszerelve és 56 A-ra állították. Nem túl magas ez az érték (80/1,73=46,2)?

Ezzel kapcsolatban van valakinek véleménye?
Üdv!

A 3-as jelölésnél csillag kapcsolásba nincs túlterhelés védelme a motornak, ezt a megoldást nehéz indítású motoroknál szokták használni.
Nem felel meg EBF szerint, 46,2A-re kell állítani a védelmet, a biztosítékot 2 lépcsővel nagyobbra 80A --> 125A

Szirty

Üdv Endre!

Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 05., 21:41:22 DÉLUTÁN
Az "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál, vagy, nagyon kis motoroknál, ahol már a tekercsáramra nincs hőkioldó és a csillag üzemmód nem hálózatkimélésre, hanem lágyabb indításra szolgál pl. tekercselőgép vagy valamilyen textilipari alkalmazás.

Miért milyen különbség lenne szerinted az 1-es és a 2-es ponton elhelyezett motorvédő esetén azon a különbségen kívül, hogy az 1-es ponton a motor teljes árama átfolyik, a 2-es ponton pedig nem.

Kb. 5.5-7.5 kW-ig mondanám gyakorinak ez 1-es ponton elhelyezett hőkioldós megoldást. A 2-es pontra inkább spórolásból helyezik, mert oda kisebb áramú szükséges.

IdézAz "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál

Egy ilyen konfigurációnál az egybeépített hőkioldó sem gond:


nyaki

Üdv!
"Miért milyen különbség lenne szerinted az 1-es és a 2-es ponton elhelyezett motorvédő esetén azon a különbségen kívül, hogy az 1-es ponton a motor teljes árama átfolyik, a 2-es ponton pedig nem."
Szerintem az 1,2,3,4 pontokban alkalmazott motorvédőkön átfolyik a teljes áram, azaz a Y/D árama. Az 5-ös pontba helyezetten pedig csak a csillagindítás árama védett, ezért célszerű mellé tenni bármely másik 4-et, hogy a delta is védve legyen. ...vagy tévedek?

Simon Endre

Szia Nyaki , üdv Szirty
Bizony itt egy kis zavar van. A termikus motorvédelem , ha nem közvetlen a motor hőfokát észleli, hanem a rajta átfolyó áramát figyeli addíg a kritérium az áram értéke, vagyis a hőmás relében (hőkioldóban ) integrálódó hőhatás. Tervezési szintent ez a motor áramára méretezéssel a tekercselőhuzal keresztmetszetével reprezentált, mert a keletkező rézveszteség hője korlátozott kell legyen a hőleadás határértékei miatt. Ez a jellemző (az áramsűrüség) motorokra meglepően nagy 4,5-6 A/négyzetmiliméter a transzformátorokra megengedett 2,5 A/négyzetmiliméterhez képest. Az ebből eredő határérték adott a motor max. névleges (tekercs!) árama és közömbös, hogy csillagban vagy deltában folyik ez az áram a tekercsen. Ez az áram akkor is fázisáram, ha motor deltában megy, mert midegyik ( fázis!) tekercsben csak az folyhat, midössze az eltérő fázishelyzet miatt a csomópontban (a vonalban!) ezeknek pillanatnyi összege mérhető és ez a 1,73 szoros érték, de ez már két tekercs árama és erre védelmet beállítani csak közvetlen delta hajtásnál szabad, illetve szükséges.

Szirty

Üdv!

Tehát (más szavakkal) delta üzemben a 2, 3 pontokon az 1-es pont áramának "gyökharmada" folyik.
Az 1-es ponton a motor teljes árama folyik a többin meg sokkal kevesebb. Ezért az 1-es ponton elhelyezett motorvédő/hőkioldó értékét a motor névleges áramára, a 2, 3 pontokon elhelyezett motorvédő áramát a motor névleges áramának gyökharmadára kell beállítani.
A 4-5. pontra nyilván (gyakorlati okokból) nem rakunk motorvédőt/hőkioldót.


Üzenet összefûzve: 2014. július 06., 17:52:55 DÉLUTÁN

Üdv!

Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 06., 17:39:50 DÉLUTÁN
Bizony itt egy kis zavar van. A termikus motorvédelem , ha nem közvetlen a motor hőfokát észleli, hanem a rajta átfolyó áramát figyeli

Ez eddig nem merült fel a témában.

Szelei

Tisztelt uraim.

Már kezdek ki akadni a rengeteg marhaság végett. Ki hova miét ott és mért nem ott...
Minden nagyobb kapcsoló, motorvédő gyártó honlapján meg található a szakszerűen javasolt bekötés.
Amiben biztosítékkal kezdjük majd hőkioldó, és a kapcsolók következnek. Ha akkorra a teljesítmény, hogy hagyományos hőkioldó ide nem elegendő, lehet áramváltóval ez esetben 5 A-es hőkioldó kell, vagy lehet a kapcsoló "K1", "Q1" lényeg a fő és elsődleges kapcsoló ágába történő fele mint amit a főágba kellene tenni, és a névleges áram felére állítjuk be!
Nehéz indítás esetén szoktak kivételes esetben csak a delta kimeneti oldalára kötni, hogy az indítás alatt ne terhelődjön túl viszont az üzemi érzékenységet biztosítani lehessen vele.

Mai hőkioldók hasonló elven működnek mint a régiek, mindegyik rendelkezik egy ikerfém lemezzel amit vagy vékony fűtőelemmel vesznek körbe amin a terhelő áram hatására melegíti az ikerfém lemezt vagy maga az ikerfémen keresztül haladó terhelő áram hatására melegszik. Hő hatására a lemez meg görbül. Bizonyos határérték után ami mind 3 lemez esetében azonos ki oldja a mechanikusan be akasztott érintkezőt. Ez a szerkezet manapság el van látva egy kompenzáló szerkezettel ami érzékeli a külső hőmérsékletet és biztosítja, hogy mindig a beállított értéken oldjon ki. Akár 40 C0 akár -40 C0 van.

A gyök 3 as értéket nem értem. Józan paraszti logika azt diktálja  ha egy vezeték helyett kettőre osztom a terhelést akkor öreg Ohm szerin az a fele lesz erenként.

A rajzon az 1, 2, 3-as pontokról beszélek.

Csak remélni tudom, hogy segítettem a nagy zavarban.



Szirty

Üdv!

Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. július 06., 19:47:42 DÉLUTÁN
Csak remélni tudom, hogy segítettem a nagy zavarban.

Nem hiszem. Viszont egyértelmű, hogy sikerült még jobban bekavarni, mivel egyre inkább eltávolodunk az eredeti problémától.

IdézA gyök 3 as értéket nem értem. Józan paraszti logika azt diktálja  ha egy vezeték helyett kettőre osztom a terhelést akkor öreg Ohm szerin az a fele lesz erenként.

Na ja. Csak hát AC az AC. Főleg ha nem csak egy fázis van. (A jó öreg Ohm működik, ahogy mindig is. P=U*I de mi lehet az a CosFi?)
:-)