Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé)Motorról jut esezmbe: Urak, kinek mi a tapasztalata? Adott egy mondjuk 400V-os, 1.6A-es üzemi áramfelvétellel dolgozó moci, annak a motorvédelmét ellátó -pl. H0-2K- relé A értéke "kõbe vésetten" csak 1.6A lehet, vagy esetleg megengedett mondjuk a 2.2A is? Mekkora a tûréshatár, ha van egyáltalán??? Nyilván, ha a korongon beállítható a kívánt érték, akkor az ember belövi, én arra az esetre gondoltam, amikor mondjuk kisebb üzemi A értékû moci kerûl össze egy nagyobbhoz való relével. Csrélni kell a H0-2K-t, vagy van némi játéktér?
Kíváncsian várom válaszaitokat, köszi!
Mármint nem a saját hozzászólásomat (annyira még nem vagyok cezaro), hanem nova barátunk ismételt precíz áthelyezését köszönöm meg és továbbra is várom a hozzászólásaitokat! ;)
Abban szeretném kikérni a véleményeteket, hogy a csillag-delta indítású villanymotorok esetébe melyik a helyes motorvédelmi bekötés? A csillag reléhez, vagy a delta reléhez kötni a hőkioldót. A munkahelyemen mindkét példával találkoztam, csak elgondolkoztam azon, ha már indításkor létrejön a túlterhelés, nem késői lesz-e a leoldás, ha a delta ágba van beépítve a hőkioldó.
Üdv az uraknak!
Tanulmányaim szerint a motorok a névlegesnél 10%-kal nagyobb túlterhelést kibírnak káros következmény nélkül.
Indításkor addig van túlterhelés,ameddig fel nem pörög a motor.
Üzemileg Deltában jár a motor,így értelemszerűen ide teszem a motorvédőt,és olvadót.
Üzenet összefûzve: 2014. július 04., 23:05:27 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2014. július 04., 22:41:21 DÉLUTÁN
Üdv az uraknak!
Tanulmányaim szerint a motorok a névlegesnél 10%-kal nagyobb túlterhelést kibírnak káros következmény nélkül.
Indításkor addig van túlterhelés,ameddig fel nem pörög a motor.
Üzemileg Deltában jár a motor,így értelemszerűen ide teszem a motorvédőt,kell az védelemként olvadó is.
A hőkioldó a mototekercsek áramát figyeli tehát a tekecsekkel sorba van kötve így teljesen közömbös hogy melyik tekercsvégeken van, csak az a fontos, hogy mindíg aktív legyen. A bíztosíték, meg csak a vonali áramban hatásos védelem, ezért ott is kell lennie, ha a delta oldalba lenne a motort nem is lehetne leválasztani a hálózatról és csillagban nem lenne zárlatvédelem. Erre had ne is mondjak többet! Az elektronikus motorvédelmekkel korlátozott hőállapot Jellemzően,(gyárilag) 145 C fok és ezt álltalában nem is tudod megváltoztatni. Ez a kritérium és nem a terhelés mértéke, mert a szabadtér elhelyezés vagy egyéb szélsőséges körülmény fogja meghatározni a motor aktuális tekercshőmérsékletét, ami nem csak a szigetelés állapotát a vasanyag aktuális mágneses tulajdonságát, hanem csapágy kenését és illeszkedését is meghatározza, tehát kockázati elem, Tartósan 100 fok felett üzemelő motoroknál,(üvegszálszigetel tekercselőhuzallal) többszörösen gyakoribb a forgórész szakadás, (amikor a vasmagban elszakad a kiöntés) no és a csapágyhiba.
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 04., 21:58:19 DÉLUTÁN
Abban szeretném kikérni a véleményeteket, hogy a csillag-delta indítású villanymotorok esetébe melyik a helyes motorvédelmi bekötés? A csillag reléhez, vagy a delta reléhez kötni a hőkioldót. A munkahelyemen mindkét példával találkoztam, csak elgondolkoztam azon, ha már indításkor létrejön a túlterhelés, nem késői lesz-e a leoldás, ha a delta ágba van beépítve a hőkioldó.
Bocsánat, nagy hülyeséget írtam, az egyik változatban a delta reléhez van rakva, míg a másik szerelési módban NEM a csillag reléhez, hanem a folyamatos áramellátást biztosító reléhez.
Köszönöm az eddigi válaszokat, ezek szerint nincs jelentősége annak a pár másodpercnek míg átvált deltába.
Zárlati áramok a motor felöl érkeznek ezért illik a motorvédő után biztosítóval védekezni,kivéve ha nincs zárlatvédelemmel ellátva.
Megtáplálásnál is védem a csillagot késleltetett kiolvadású betéttel.
Üdv balzsi!
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 04., 21:58:19 DÉLUTÁN
...a csillag-delta indítású villanymotorok esetébe melyik a helyes motorvédelmi bekötés? A csillag reléhez, vagy a delta reléhez kötni a hőkioldót.
Pontosan mit értesz csillag meg delta "relé előtt és után"-on?
A hőkioldó erősáramú bekötéséről vagy a segéd érintkező vezérlésbe való bekötéséről szól egyáltalán a kérdés?
A kapott válaszokból kiderül, hogy ez másnak sem volt teljesen világos.
Az erősáramú áramkörbe legalább 5 helyet lehet megkülönböztetni ahova elvileg van értelme bekötni.
A vezérlésbe pedig legalább 6-8 ilyen hely van!
Üdv Szirty!
Az általad idézet szövegem valóban hülyeség, egy reggeli hozzászólásomban próbáltam korrigálni. A képed feltöltése nagyszerű ötlet. A képen szereplő 2-es, valamint 3-as jelölésről írtam én. Mivel ha a 2-es jelölésnél van beépítve a motorvédelem, akkor az indítástól kezdve "dolgozik", míg a 3-as jelöléshez történő beépítés esetén csak deltába váltás után. Ez a késleltetés nem okozhat-e problémát? Remélem érthető voltam.
Üzenet összefûzve: 2014. július 05., 19:03:57 DÉLUTÁN
Még annyival kiegészíteném mondandómat, hogy a most felszerelt villanymotor tábláján 80 A áramfelvétel szerepel, a 3-as jelöléshez van felszerelve és 56 A-ra állították. Nem túl magas ez az érték (80/1,73=46,2)?
Sajnos a mostani hozzászólásom várhatóan az összefűzés miatt rossz helyre kerül, tulajdonképp Szirty rajzára akartam reagálni, amiben szerintem és az előzőkben leírtam szerint is csak a "2" és "4" elhelyezés a megfelelő. Annak ellenére, hogy a "4" változat is szakszerű mégsem használatos.
Üdv Endre!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 05., 19:14:00 DÉLUTÁN
szerintem és az előzőkben leírtam szerint is csak a "2" és "4" elhelyezés a megfelelő. Annak ellenére, hogy a "4" változat is szakszerű mégsem használatos.
Kisebb teljesítményű motornál az 1-es elhelyezés is viszonylag gyakorinak mondható.
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 18:34:43 DÉLUTÁN
Még annyival kiegészíteném mondandómat, hogy a most felszerelt villanymotor tábláján 80 A áramfelvétel szerepel, a 3-as jelöléshez van felszerelve és 56 A-ra állították. Nem túl magas ez az érték (80/1,73=46,2)?
Ezzel kapcsolatban van valakinek véleménye?
Üdv Szirty!
Az "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál, vagy, nagyon kis motoroknál, ahol már a tekercsáramra nincs hőkioldó és a csillag üzemmód nem hálózatkimélésre, hanem lágyabb indításra szolgál pl. tekercselőgép vagy valamilyen textilipari alkalmazás . Nagyon kis teljesítményeknél a Y/D váltó egy szem kontaktor és a két nyugvóérintkezővel létrehozott "csillagpont" nem is alkalmas más elrendezéshez, (32-es érintkezőkészletnél.)
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 21:40:08 DÉLUTÁN
Idézetet írta: balzsi Dátum 2014. július 05., 18:34:43 DÉLUTÁN
Még annyival kiegészíteném mondandómat, hogy a most felszerelt villanymotor tábláján 80 A áramfelvétel szerepel, a 3-as jelöléshez van felszerelve és 56 A-ra állították. Nem túl magas ez az érték (80/1,73=46,2)?
Ezzel kapcsolatban van valakinek véleménye?
Üdv!
A 3-as jelölésnél csillag kapcsolásba nincs túlterhelés védelme a motornak, ezt a megoldást nehéz indítású motoroknál szokták használni.
Nem felel meg EBF szerint, 46,2A-re kell állítani a védelmet, a biztosítékot 2 lépcsővel nagyobbra 80A --> 125A
Üdv Endre!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 05., 21:41:22 DÉLUTÁN
Az "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál, vagy, nagyon kis motoroknál, ahol már a tekercsáramra nincs hőkioldó és a csillag üzemmód nem hálózatkimélésre, hanem lágyabb indításra szolgál pl. tekercselőgép vagy valamilyen textilipari alkalmazás.
Miért milyen különbség lenne szerinted az 1-es és a 2-es ponton elhelyezett motorvédő esetén azon a különbségen kívül, hogy az 1-es ponton a motor teljes árama átfolyik, a 2-es ponton pedig nem.
Kb. 5.5-7.5 kW-ig mondanám gyakorinak ez 1-es ponton elhelyezett hőkioldós megoldást. A 2-es pontra inkább spórolásból helyezik, mert oda kisebb áramú szükséges.
IdézAz "1" topológia elépzelhető vagy kényszerű lehet hőkioldóval egybeépített kontaktoroknál
Egy ilyen konfigurációnál az egybeépített hőkioldó sem gond:
Üdv!
"Miért milyen különbség lenne szerinted az 1-es és a 2-es ponton elhelyezett motorvédő esetén azon a különbségen kívül, hogy az 1-es ponton a motor teljes árama átfolyik, a 2-es ponton pedig nem."
Szerintem az 1,2,3,4 pontokban alkalmazott motorvédőkön átfolyik a teljes áram, azaz a Y/D árama. Az 5-ös pontba helyezetten pedig csak a csillagindítás árama védett, ezért célszerű mellé tenni bármely másik 4-et, hogy a delta is védve legyen. ...vagy tévedek?
Szia Nyaki , üdv Szirty
Bizony itt egy kis zavar van. A termikus motorvédelem , ha nem közvetlen a motor hőfokát észleli, hanem a rajta átfolyó áramát figyeli addíg a kritérium az áram értéke, vagyis a hőmás relében (hőkioldóban ) integrálódó hőhatás. Tervezési szintent ez a motor áramára méretezéssel a tekercselőhuzal keresztmetszetével reprezentált, mert a keletkező rézveszteség hője korlátozott kell legyen a hőleadás határértékei miatt. Ez a jellemző (az áramsűrüség) motorokra meglepően nagy 4,5-6 A/négyzetmiliméter a transzformátorokra megengedett 2,5 A/négyzetmiliméterhez képest. Az ebből eredő határérték adott a motor max. névleges (tekercs!) árama és közömbös, hogy csillagban vagy deltában folyik ez az áram a tekercsen. Ez az áram akkor is fázisáram, ha motor deltában megy, mert midegyik ( fázis!) tekercsben csak az folyhat, midössze az eltérő fázishelyzet miatt a csomópontban (a vonalban!) ezeknek pillanatnyi összege mérhető és ez a 1,73 szoros érték, de ez már két tekercs árama és erre védelmet beállítani csak közvetlen delta hajtásnál szabad, illetve szükséges.
Üdv!
Tehát (más szavakkal) delta üzemben a 2, 3 pontokon az 1-es pont áramának "gyökharmada" folyik.
Az 1-es ponton a motor teljes árama folyik a többin meg sokkal kevesebb. Ezért az 1-es ponton elhelyezett motorvédő/hőkioldó értékét a motor névleges áramára, a 2, 3 pontokon elhelyezett motorvédő áramát a motor névleges áramának gyökharmadára kell beállítani.
A 4-5. pontra nyilván (gyakorlati okokból) nem rakunk motorvédőt/hőkioldót.
Üzenet összefûzve: 2014. július 06., 17:52:55 DÉLUTÁN
Üdv!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. július 06., 17:39:50 DÉLUTÁN
Bizony itt egy kis zavar van. A termikus motorvédelem , ha nem közvetlen a motor hőfokát észleli, hanem a rajta átfolyó áramát figyeli
Ez eddig nem merült fel a témában.
Tisztelt uraim.
Már kezdek ki akadni a rengeteg marhaság végett. Ki hova miét ott és mért nem ott...
Minden nagyobb kapcsoló, motorvédő gyártó honlapján meg található a szakszerűen javasolt bekötés.
Amiben biztosítékkal kezdjük majd hőkioldó, és a kapcsolók következnek. Ha akkorra a teljesítmény, hogy hagyományos hőkioldó ide nem elegendő, lehet áramváltóval ez esetben 5 A-es hőkioldó kell, vagy lehet a kapcsoló "K1", "Q1" lényeg a fő és elsődleges kapcsoló ágába történő fele mint amit a főágba kellene tenni, és a névleges áram felére állítjuk be!
Nehéz indítás esetén szoktak kivételes esetben csak a delta kimeneti oldalára kötni, hogy az indítás alatt ne terhelődjön túl viszont az üzemi érzékenységet biztosítani lehessen vele.
Mai hőkioldók hasonló elven működnek mint a régiek, mindegyik rendelkezik egy ikerfém lemezzel amit vagy vékony fűtőelemmel vesznek körbe amin a terhelő áram hatására melegíti az ikerfém lemezt vagy maga az ikerfémen keresztül haladó terhelő áram hatására melegszik. Hő hatására a lemez meg görbül. Bizonyos határérték után ami mind 3 lemez esetében azonos ki oldja a mechanikusan be akasztott érintkezőt. Ez a szerkezet manapság el van látva egy kompenzáló szerkezettel ami érzékeli a külső hőmérsékletet és biztosítja, hogy mindig a beállított értéken oldjon ki. Akár 40 C0 akár -40 C0 van.
A gyök 3 as értéket nem értem. Józan paraszti logika azt diktálja ha egy vezeték helyett kettőre osztom a terhelést akkor öreg Ohm szerin az a fele lesz erenként.
A rajzon az 1, 2, 3-as pontokról beszélek.
Csak remélni tudom, hogy segítettem a nagy zavarban.
Üdv!
Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. július 06., 19:47:42 DÉLUTÁN
Csak remélni tudom, hogy segítettem a nagy zavarban.
Nem hiszem. Viszont egyértelmű, hogy sikerült még jobban bekavarni, mivel egyre inkább eltávolodunk az eredeti problémától.
IdézA gyök 3 as értéket nem értem. Józan paraszti logika azt diktálja ha egy vezeték helyett kettőre osztom a terhelést akkor öreg Ohm szerin az a fele lesz erenként.
Na ja. Csak hát AC az AC. Főleg ha nem csak egy fázis van. (A jó öreg Ohm működik, ahogy mindig is. P=U*I de mi lehet az a CosFi?)
:-)
Kapcsolók közötti vezetéken nem hinném hogy kéne számolni. Ha lakatfogóval megméred az áramerősséget a főágban "1", annak felét fogod mérni akár a "2" akár a "3" mérési ponton.
Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. július 06., 21:15:00 DÉLUTÁN
Kapcsolók közötti vezetéken nem hinném hogy kéne számolni. Ha lakatfogóval megméred az áramerősséget a főágban "1", annak felét fogod mérni akár a "2" akár a "3" mérési ponton.
Üdv!
A vonali és fázis áram közötti összefüggés nem mond semmit?
Köszönöm szépen a hozzászólásokat, még ha nem is a közvetlenül a kérdésemre történt némely válaszadás, azért azokból is le lehetett vonni tanulságot. Az is kiderült számomra, hogy a nagyon tapasztalt szakember számára is akad olyan témakör, melyben rossz az elgondolása. Ha itt lehetne pontot adni, akkor tőlem Czapi kapná a pontot a tömör érthető válaszért. :)
Tisztelt Szelei kolléga!
Idézetet írta: Szelei Dátum 2014. július 06., 21:15:00 DÉLUTÁN
Kapcsolók közötti vezetéken nem hinném hogy kéne számolni. Ha lakatfogóval megméred az áramerősséget a főágban "1", annak felét fogod mérni akár a "2" akár a "3" mérési ponton.
Rendkívüli tévedésben vagy!
Lakatfogóval megmérve sem a dupláját mérhetjük. Most elsétáltam a kedvedért egy deltában üzemelő 18.5kW-os motorhoz (a korábbi témához kapcsolódva megjegyzem, hogy ennél a motorvédő az 1-essel jelölt pontban van) és megmértem az áramokat:
A motorhoz vezető mind a 6 fázisvezetőn pontosan egyformán 20A áram mérhető (tehát a motor U1, V1, W1, U2, V2, W2 kivezetésein).
A főágban vagyis a "közös" ágban (a már hivatkozott 1-es ponton) pedig 34.5A áram mérhető.
A motor terhelése nagyon egyenletes, a mérés közben minden áramérték stabilan változatlan volt!
Látható, hogy 20-nak a duplája nem 34.5.
Ezzel szemben a 34.5/1.73205 vagyis (34.5-ben a gyök 3) éppen 19.92-szer van meg.
Hogy lehet az, hogy két közösített vezetéken külön-külön 20A folyik, de közös részen meg csak 34.5 és nem 40? Hát úgy, hogy időben el van tolódva egymáshoz a két áram (azaz fázisban) hiszen minden tekercs másik vége egy másik fázisra van kötve)
Üdvözlet!
Ha már így belemerültünk a3 fázisú motor belsejébe,leírnám róla amit tudok,hátha valamit nem jól tudok.
A motor állórészén azonos tekercselés van 120 fokban eltolva,ebből gondolom hogy ha azonos menetszám azonos áramok folynak a tekercseken üzemszerűen,kivéve ha menetzárlat van,ekkor nagyobb az áramfelvétel az egyik fázison.
UxIXcosfi az U a feszültség amit hajt az I az áram ami késik induktív fogyasztó révén,és a cos fi ennek a késésnek a szöge,tehát a fázisszög.Így kapom meg a 6ásos teljesítményt.
A motor a teljesítményét minden esetben igyekszik tartani,ha kell több áramot vesz fel a hálózatból,ennek oka lehet tengelyterhelés,menetzárlat.
A motorvédő ettől igyekszik megvédeni a motor tekercseit,hogy ne égjen le a szigetelés.
Nagy áramok hatására egy bizonyos keresztmetszeten nagyobb lesz az áramsűrűség,és a tekercsek vezetékeinek ohmikus ellenálásán ez hővé alakul,ha leég a szigetelés a menetek közti zárlat kockázata is fenn áll,ami ugyancsak emelkedett áramhoz vezet.
Szép jónapot uraim !
Most már várom Balzsitól az újabb infót amit mára igért az eltérő hőállapotú kiégett bíztosíték mibenlétéről. Villanyreszelő szakit meg kiigazítom a fázisonként vagy vallamennyi fázisban mérhető áram még attól is függhet, hogy mennyire befolyásolt a motor hűtése akár műszaki rendellenesség, akár környezeti hatásra, mert a hűtés romlása (javulása) visszacsatolódik a rézellenálláson keresztül és egy lassan beálló munkaponti áramot alakít ki, ugyan így a hálózati feszültség együttes változása is. A hálózati asszimetria is arányos de sokkal "elkentebb" hatást vált ki főleg csillag kapcsolásban. A menetzárlat mint áramfelvételt befolyásoló tényező olyan mint a pilóta infarktusa repülés közben, vagyis végzetes, álltalában nem műthető. Ennek kapcsán mutatnák be egy nem túl gyakori, de előforduló hibát, hogy a látszólak szimmetrikus tápfesz és rendezet körülmények ellenére egy 10% körüli asszimetria mérhető a fázisokon ez főleg csapágyazás vagy kapocsléc csere estén alakul ki, ennek oka (álltalában) a nem egy huzallal készülő tekercselés, pászmatekercselés valamelyik, esetleg több szálának szakadása vagy kiégése. Ez a hiba precíz ellenállásméréssel kiszűrhető sőt álltalában javítható is. Nagy értékű motoroknál megéri megcsinálni. A fázistekercsek (tekercspárok) 120 fokra osztása csak 3000' aszinkron fordulatnál áll fenn, más alacsonyabb forulatszámoknál ennek töredéke is lehet.
Na még egy kérdésem lenne,elnézést nem a témához vág,de nem akartam új fejlécet neki.
A minap találkoztam egy egyfázisú kétfordulatúnál azzal a jelenséggel,hogy nem indul az üzemi kondijával ami működőképes.
Azonban az a forgórészt megforgatva indul.
Szerintem ez forgórész öntévnytörésből adódhat.
Lehetséges?
Üdv Villanyreszelő !
Feltételezem hogy a tekercs folytonosságot már ellenőrizted és a kézzel való indítás csak egyik irányba hatásos. A kondi épségét kell először tisztáznod soros áramméréssel, vagy kapacitás méréssel. (Némelyik multiméter képes rá.) A forgórész rudazatának, (kiöntésének) szakadása esetén a motor gyenge, fékezve-terhelve nem éri el az üzemi áramot és a forgórész nagyon melegszik, néha olyannyira, hogy a tengelyen lévő műanyag ventillátor, fogaskerék, ékszíjtárcsa meolvad, vagy deformálódik. és a csapágyból kiolvad a kenőanyag. Kisebb motoroknál a tengely hosszirányú kalapálása, szivattyúknál kavitáció vagy rosszul kivitelezett tengelyegyengetés is okozhat ilyet. A forgórész vasmag nagyon erős korroziója is eltépheti a rudazatot. A kondi vizsgálatánál 230 V AC figyelembevételével 1 mikrofarád kb. 72 mA áramot produkál és ez arányos a vizsgált kapacitással, 50 mikrónál 3,5 A körüli érték.
Üdv. Simon Endre!
Először is köszönöm a segítséget!
A gyári kondija 12 uF,kapacitásméréssel 11uF.ESR mérővel ESR érték is megfelelő értéken belül van,a műszer nem jezett átütést ,csak egy kis parazitainduktivitása van,de az nem jelenthet problémát.
Másik motorra rákötve indítja a motort,áramméréssel nem próbálkoztam,és nem is hallottam ilyenről.
Abból következtettem szakadásra,hogy bizonyos pozíciókból elindul,de egy két pontba forgatva nem.
Szemrevételezéssel épségesnek tűnik,az áramfelvételét még megmérem majdan :)
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
A mellékelt képen látható motor és zárlatvédelmi kapcsolón a középső állítási lehetőséggel " Tc " mit lehet állítani?
A másik kettő világos, de erről fogalmam sincs. A kapcsolóhoz adott leírásban sem szerepel ilyen paraméter.
Az a késleltetés mértéke, osztályba sorolás alapján, ahogy nézem ez balról jobbra 2, 4 vagy 8 másodperc alatt kapcsolja ki, ha elérte azt az árambeállítást, amelyik ez az árambeállítás (és nem a nagyáramú, azonnal kikapcsoló). Vagy annak a másfélszeresét, ez most nem tiszta így hirtelen.
Üzenet összefûzve: 2017. május 16., 20:44:33 DÉLUTÁN
Bocsánat, perc, nem másodperc.
Köszönöm Sztrogoff!
Keresgélve a neten találtam választ, melyből nekem 4-8-17 másodperc jön le.
Hát igen, én meg másikat. :)
What are the differences between the various tripping classes of thermal overload? (http://www.schneider-electric.co.in/en/faqs/FA22893/)
Tisztelt Szakik!
A csatolt képek alapján, jól gondolom, hogy a zárlati áram értéke 7500 A, a termikus védelem meg 1000 A?
Előre is köszönöm a segítséget.
Szerintem jól gondolod...
https://www.eaton.com/content/dam/eaton/support/hungarian/document-library/catalogs/eaton-nzm-megszakitok-n-pn-szakaszolokapcsolok-cat-HPL0211-2007-2008H-hu-hu.pdf
A katalógus alapján(4pólusú esetén) Ii=zárlati kioldó,késleltetés nélkül 2,5-15kA-ig állítható. Zárlati kioldó késleltetés nélkül Ii=2,5-12,5kA-ig állítható. Az It (túlterhelés kioldó 630-1250A-ig állítható. Hány A-es késes van előtte és milyen annak a karakterisztikája?Megvan a mellékelt műszaki leírása? Az is segít.
T!Feco!
Az NZMN4 tip szakaszoló kapcsoló It(túlterhelési kioldó) beállító gombján nem a tüske állását veszed figyelembe?
A képen 0,8 van beállítva, arra gondolsz?
A narancsszínű gomb 0,8kA-en áll. (túlterhelésvédelem)
A pirosszínű gomb 6kA-en áll (zárlatvédelem).
A rövidítések is zavaróak, nem egységesek az MSZ EN 61439 szabvány előírásaival.
E szabvány az alábbi rövidítéseket tartalmazza többek között:
Icc=névleges feltételes zárlati áram
Icp=független zárlati áram
Icw=névleges rövididejű határáram
Ipk=névleges határáramcsúcs
Ic=zárlati áram
Közben megtaláltam ennek Schrack hasonmását. itt már egyértelműen alátámassza az elgondolásom.
• Beállítható túlterhelési kioldó Ir: 0.5 – 1 x In (gyári beállítás 0.8 x In)
• Beállítható zárlati kioldó Ii:: 2 – 12 x In (gyári beállítás 6 x In)
Sárga (Ir): 0,8x1250=1000A
Piros (Ii): 6x1250=7500A
Már csak az a kérdésem. hogy a 6 mm2-es vezeték mennyire szerencsés a 7800A zárlati áramnál? A réz sínről kb. 3m távolságra van vezetve.
A narancsszínű gomb 0,8kA-en áll. (túlterhelésvédelem)
A pirosszínű gomb 6kA-en áll (zárlatvédelem).
Bocs, de nem, ezek szorzótényezők.
A rövidítések is zavaróak, nem egységesek az MSZ EN 61439 szabvány előírásaival.
Ir és Ii azok a beállítható áramértékek a névleges áram arányában (range of the current settings), Ir a túlterhelési, Ii a zárlati tartományra/védelemre az MSz EN 60947-2:2018 szabvány Jelölések (Marking) pontjában. Ahogy elnézem, az előd szabványokban ez még nem szerepelt.
megtaláltam ennek Schrack hasonmását. itt már egyértelműen
Megvan ez a Fecó által belinkelt Eatonban is, például a 10/021 oldalon
Már csak az a kérdésem. hogy a 6 mm2-es vezeték mennyire szerencsés a 7800A zárlati áramnál? A réz sínről kb. 3m távolságra van vezetve.
Ez jó kérdés. Honnan tudjuk amúgy, hogy az van? A eddigi hozzászólásokból se, és a fényképekből se derül ez ki.
Ha valóban 6mm2-es a 3m-es rézvezeték-szakasz,zárlat esetén a dinamikai hatás okozhat meglepetést. De itt a zárlatvédelem jellegsávja( kioldási ideje) az érdekes, amit nem tudunk.Korábban is kérdeztem,hogy mi van az NZMN4 előtt? Ha van fényképed,légyszives tedd fel.