Kedves Kollégák!
Új vagyok ezen a fórumon, és egy probléma megoldásában kérném a véleményeteket.
Adva van egy iroda szint felújítás kb30 szoba. A felújítás világítási és a dugalj hálózatot is érinti. Lámpatest csere, dugalj csere de vezeték csere az nem, plussz a régi meglévõ dugalj hálózat bõvítése. (kb 10db 2-es aljzat).
A szabvány az "új" szereléseknél elõírja az ÁVK használatát a dugalaknál (de ebben az esetben csak a meglévõket bõvitik), nagyobb szobákat gipsz kartonnal választják le , és az elsõ legközelebbi dobozból állank le az aljzatokhoz. Ez esetben is be kell építeni ÁVK-t? Ha igen ezet alapból kellene tudnia a kivitelezõnek? ugyanis az árajánlat kiíró mûszaki tartalomban, lápatest, dugalj csere darabszám benne van de az ÁKV beépítés az nem szerepel. Ha be kell építenie hány áramkört láthat el egy ÁVK.
Ja és még valami, ez a plussz munka az én költségem? vagy neki kell benyelnie mivel az árajánlatában nem szerpelt. A dologhoz tartozik, hogy erre a hiányosságra egy független mûszaki ellenõr hívta fel a figyelmünket.
Köszönettel:zick
Tudomásom szerint ha 30 %-ot meghaladja a hálózat átalakítása, bõvítése akkor teljesen új érintésvédelmi vizsgálatot kell készíteni és ez esetben már az érvényben lévõ új szabványnak megfelelõ szerelést kell produkálni.
Mivel én sem vagyok 100%-ig tisztában-e szabállyal remélem fórum társaim kisegítenek.
Ha jól értem egy iroda szintrõl van szó, és általánosan irodai környezetben. Tehát különleges helyiséget a szerelés nem érint.
A jelenleg hatályos MSZ HD 60364-4-41- szerint a védelem áll:
- alapvédelembõl - a feszültség alatt álló részek elszigetelése (üzemi szigetelés)
- hibavédelembõl - hiba esetén az önmûködõ lekapcsolást biztosító védelem (egyenpotenciálú összekötés) EPH
- kiegészítõ védelem MSZ HD 60364 7. részében meghatározottak szerint.
Az érdekesség az, hogy az MSZ HD 60364 7. részében - amely különleges helyiségekkel, terekkel foglalkozik nincs az irodahelyiség benne, mert nem számít különleges helynek.
Szerintem - ha zuhanytálca, fürdõkád vagy egyéb különleges hely nincs a munkaterületen- az MSZ HD 60364-4-41-et figyelembe véve nem kell ÁVK-t , mint kiegészítõ védelmet alkalmazni. Persze alkalmazása a biztonságot (és a költségeket) növeli.
Azt jó tudni, hogy az ÁVK csak kiegészítõ védelem lehet, tehát ebben az esetben a védõvezetõ nem hagyható el!
Nézzük meg az áramvédõ kapcsoló alkalmazását elõíró említett MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.3. pont részét a kiegészítõ védelemként a szabvány 415.1 pontjának a figyelembevételével, képzetlen személyek által használt, legfeljebb 20A névleges áramú csatlakozó aljzatok számára RCD-t kell beépíteni. Kivéve ha biztosítva van szakképzett vagy kioktatott személy.
Én úgy gondolom, hogy kell ÁVK-t beépíteni.
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. augusztus 27., 20:36:01 DÉLUTÁN
Nézzük meg az áramvédõ kapcsoló alkalmazását elõíró említett MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.3. pont részét a kiegészítõ védelemként a szabvány 415.1 pontjának a figyelembevételével, képzetlen személyek által használt, legfeljebb 20A névleges áramú csatlakozó aljzatok számára RCD-t kell beépíteni. Kivéve ha biztosítva van szakképzett vagy kioktatott személy.
Én úgy gondolom, hogy kell ÁVK-t beépíteni.
Sajnos nem találtam meg ezt a szabványelõírást. Felkaptam rá a fejem. Mint írod, az ÁVK kiegészítõ védelem. (Már az MSZ 172/-86 sem ismeri el önálló érintésvédelmi módnak, csak a nullázásos érintésvédelem kikapcsoló szervének.)
De nagyon elgondolkodtató az általad idézett szabványelõírás.
Azért, mert rengeteg olyan korábbi létesítés van, amire az általad írt 415.1 pont szerint kiegészítõ védelemként ÁVK-t kellett volna már alkalmazni. Például egy irodaépület hemzseg a dugaszoló aljzatokban, ezek névleges árama 20 A-t nem halad meg, felügyelet nélküliek, még sincsenek ÁVK-val felszerelve például a számítógépes munkahelyek.
Ezeket nem csak megszerelték, hanem meg is tervezték.
Feltételezem, hogy volt villamos mûszaki ellenõr, felelõs mûszaki vezetõ, és megtörtént az elsõ érintésvédelmi felülvizsgálat is.
Köszönöm Novill!
Jogos. Nemcsak 7. rész van.
Van egy alpont:
A váltakozó áramú rendszerekben a 415.1. szakasz szerinti áram-védõkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítõ
védelmet kell biztosítani a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára,
MEGJEGYZÉS: Kivételt lehet tenni:
- szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok esetében, pl. egyes kereskedelmi vagy ipari
helyiségekben,
Tudni kell, hogy az irodában dolgozók ki lesznek-e oktatva. (Szerintem igen, mert munkavédelmi oktatás része az elektromos berendezés használata)
Bocsánat!
Egy megjegyzésem van még ehhez.
Novill által idézett szabványkiegészítést köszönöm.
De egy irodai épület érintésvédelmi felülvizsgálata alkalmával a felülvizsgáló nem azzal kezdi a munkáját, hogy bekéri az oktatási naplót, és attól teszi függõvé, hogy szükséges-e a munkahelyekre ÁVK, vagy nem. :)
Így igaz, Juvill, épp ezért én legalább irodánként tennék be 1-1 ÁVK-t, s így kihúznám a dolog méregfogát. De ha ez még mindig "kiveri a késest" a megrendelõnél, akkor a szinti (szimpi ;)) elosztóba tennék pár db-ot, 4-et, 5-öt és akkor már ezzel is adóztunk a biztonság oltárán. Na, a mA az már más kérdés; szerintem egy ilyen környezetben a 100mA-es dukál, hiszen ha sok-sok dugalj kerûl 1-1 RCD fennhatósága alá, ott azért már összejöhet néminemû kummulált szivárgóáram. 8)
Félreértés ne essék.
Nem vagyok ÁVK ellenes! Sõt, inkább a biztonságos megoldások híve vagyok.
Tegnap is írtam, hogy Novill álltal megadott szabvány fejezetében ez a felügyelet nélküli üzemeltetés igencsak elgondolkodtató.
Számtalan helyen járok, és ritkán találkozom olyan szereléssel, hogy a felügyelet nélküli berendezések, például a dg. aljzatok ÁVK- keresztül lennének megtáplálva.
Metrigraf kolléga megemlítette itt a munkavédelmi oktatásokat.
Ez jogos.
A tapasztalat viszont az, hogy ezek el vannak hanyagolva, nem veszik komolyan.
Kedves Kollégák:
Köszönöm a sok tartalmas választ e témakörben.
Üdvözlettel:zick
Sziasztok!
Egy kérdéssel fordulnék felétek.(Mi mással már kicsit szégyenlem magam.)
Most olvastam interneten hogy:
Áram-védőkapcsolás a nullázott hálózaton is alkalmazható, de csak azokon a
szakaszokon, ahol az üzemi vezető és a nullavezető már szét van választva (tehát a PEN -
vezetők szakaszán nem!).
Tehát ha még nincs szétszedve az N és PE vezető akkor nem szabad bekötni az ÁVK-t?
Ez esetben hogy kell bekötni?
Volt még egy kérdésem a TN C-S Érintésvédelem témában ha arra is válaszolnátok azt nagyon megköszönném.
Az ottani kérdésem lényege hogyan tudom megállapítani hogy összevannak-e kötve az N-és Pe vezetők hogyha nincs szem előtt és nincs hurokellenllás mérő műszerem.
Nagyon szépen köszönöm!
Üdv!
"Tehát ha még nincs szétszedve az N és PE vezető akkor nem szabad bekötni az ÁVK-t?"
Be lehet kötni, de ekkor már az ÁVK után nem földelhető a rendszer, illetve földelhető, csak az ÁVK nem fog működni. Ha nem földelik a hálózatot az ÁVK után, akkor működni fog, de ez nem megengedett(!) állapot, bár vannak még olyan házak, ahol nincs kialakítva védővezető, itt tűzoltásnak fel lehet használni az ÁVK-t, de sürgősen ki kell építeni a szabályos földelést és védővezetős hálózatot.
"...hogyan tudom megállapítani hogy összevannak-e kötve az N-és Pe vezetők hogyha nincs szem előtt és nincs hurokellenllás mérő műszerem."
Roppant egyszerű. Végy egy DVM-et, vagy egy próbalámpát és a fázis-védővezető közé illeszd be. Ha a műszer jelzi a fázisfeszt, vagy világít a pilácsod, akkor össze van kötve az N és PE. Azt azonban, hogy ki van-e alakítva a helyi földelés és mindez milyen értékű, sőt szabályos-e, azt csak célműszerrel és szétszedéssel tudod megállapítani, bár a hurokellenállást meg tudod állapítani egy V és A mérővel + egy legalább 5A-es terheléssel. ;)
Köszönöm érthető válaszát!
Szóval akkor az ÁVK beépítésénél így van a dolog?:
Pen bejön a föld sínre ott összevan kötve N sínnel.
A fázis ami jön az órától megy az ÁVK-ba és a nulla sínről kap nullát az ÁVK?
Az ÁVK másik fele ami nullát kap a másik oldala hogy kap nullát azt is rákell kötni az N sínre?
A próbalámpa nem fogy világítani ha nincs összekötve a Pe és az N?
Mint ahogy a kolléga is írta az ellenőrzés csak célműszerrel lehet igazán korrekt.
Ha feszültség mentes állapotban a nulla vezető és a földelő vezető között szakadás vizsgáló funkcióban ellenőrzöd, akkor a kis műszered csipogni fog.
Az ÁVK-nál egyszerűen a mérőtől kijövő vezetékeket kötöd az ÁVK bejövő részére. Az elmenő vezetékek ( fázis vagy fázisok és nulla vezető) mennek a kismegszakítóra ( fázisok) és a nulla vezető sínre. Az nulla vezető és földelő vezető összekötését az ÁVK bejövő részénél kell végrehajtani ( nullázás esetén), az elmenő oldalon már sehol sem szabad összekötni a nulla vezetőt a védővezetővel.
és ha az órától PEN vezeték jön?
akkor ott hol kell összekötni a N és PE vezetékeket az ÁVK előtt hogyan?
Lásd fenti hozzászólások. Ne csak kérdezz, hanem értelmezz is. ;)
Tehát akkor így van?
1 fázisú rendszer:
Bejön 1 fázis+PEN a fővezetéki sorkapocsra
sorkapocs másik fele:fázis:Áramszolgáltató Kismegszakítója
PEN:Villanyóra
Villanyórából:Fázis:ÁVK
PEN:ÁVK
ÁVK bemeneti résznél a PEN hez betenni még egy vezetéket és onnan a föld sínre.
Föld sínről a nulla sínre.
Ávk kimeneti rész:Fázis:Kismegszakító
NULLA:N sín
Ez így jó vagy még mindig hibás?
Ha jó akkor légyszi birjatok már vissza hogy jó és ennyi.
Ha nem jó akkor légyszi másoljátok be ezt és javítsátok ki azt a részt amelyik hibás.
Köszönöm szépen!
Üzenet összefûzve: 2012. november 09., 16:25:53 DÉLUTÁN
Vagy pedig van még egy változat:
1 fázisú rendszer:
Bejön 1 fázis+PEN a fővezetéki sorkapocsra
sorkapocs másik fele:fázis:Áramszolgáltató Kismegszakítója
PEN:Villanyóra
Villanyórából:Fázis:ÁVK
PEN:Föld sín
föld sín összekötni nulla sín
Ávk Bemeneti rész:Fázis jön az órából
Nulla jön a nulla sínről
Kimeneti rész:Fázis:Kismegszakítók
Nulla:Nulla sín.
Az lehetséges hogy az ÁVK N bemeneti és N kimeneti rész is a Nulla sínen van?
A második az majdnem jó, csak annyi a hiba, hogy az ÁVK bemeneti részen nincs N sín csak utána. A föld(PEN) sínről megy az N vezeték az ÁVK bemenetére. ;)
Na akkor íme a javított változat:
Bejön 1 fázis+PEN a fővezetéki sorkapocsra
sorkapocs másik fele:fázis:Áramszolgáltató Kismegszakítója
PEN:Villanyóra
Villanyórából:Fázis:ÁVK
PEN:Föld sín
föld sín:ÁVK
ÁVK-ból fázis a kismegszakítóhoz
NULLA: N SÍN
Nulla és föld sín összekötni.
Ez akkor igy jó? szabályos?
így működni fog az ÁVK is?
Egyébként ezt kinek kell összekötni?
Mert a szakmaismeret tanárom aztmodta hogy ezt az áramszolgáltató emberei kötik össze akár méretlen akár mért oldal.Ez igaz?
A nulla és a föld sínt, már egyszer megbeszéltük, hogy nem kötjük össze az ÁVK után!
Az áramszolgáltató általában nem foglalkozik ilyen dolgokkal, de még neked sem ajánlom ;)
Persze van egy eset, amikor összekötik, de azt fusiban csinálják a szagemberek, illetve olyan a szolgáltatói terület, hogy ezt hivatalból megteszik, de ez olyan ritka, mint a fehérholló.
de akkor az hol van összekötve ÁVK előtt és hogyan mivel?
Ha a betáplálás keresztmetszete - réz vezető esetén eléri, vagy meghaladja a 10 mm2-t, alumínium erű vezetőesetén eléri, vagy meghaladja a 16 mm2-t - megfelelő, akkor egy fázis esetén elég 2 vezető, 3 fázis esetén 4 vezető.
Mindkét esetben egy vezető PEN vezető.
Ez lehet egy hálózati betáplálás. Itt nincs szétbontva a PEN vezető.
A szolgáltatói hálózat ilyen. Ez a PEN vezető csatlakozik a szolgáltató transzformátorának - TN-C hálózatnál - a földelt csillagpontra. Tulajdonképpen itt van összekötve. Innen indul a PEN vezető.
Ha megérkezik a PEN vezető, a mérő után is szét lehet választani. Az első fogyasztói táblánál. Ha itt áram-védőkapcsoló van, akkor a fázis-és a nullavezető ezen át van vezetve, de a védővezető soha, mert akkor az ÁVK nem fog működni.
Ha az első fogyasztó táblánál szét lett választva a PEN vezető PE és N vezetőre, ezeket a vezetőket távolabbi ponton újra összekötni tilos!
Miután Juvill nagyon is érthetően leírta, én egy egyszerű képpel kiegészíteném. Természetesen ezt is lehet variálni.
Közben én is készítettem egy rajzot a szemléletesség kedvéért.
Köszönöm a rajzokat és válaszokat rzrk segítettek a legjobban.
Az első rajzon Balzsi rajzán ott hol van összekötve a nulla és a föld?
Köszönöm szépen!
Ahola kék vonal a zöld vonallal találkozik.
Üdv!
A Marton kollégáé egyértelmű! ;)
Igen ott eéh egyértelmű.
De az nem baj hogy a PEN a nulla kapocsra jön?
Igen.
Szerencsésebb lenne, ha a PEN vezető a mérőből egyből a PE sínre érkezne. Utána össze lenne kötve a PE sín az N sínnel. Itt történne meg a szétválasztás. A PE sínről leágazna az EPH sín. A PE sínről a védővezetők, az EPH sínről az EPH vezetők. A nulla sínről a nullavezetők.
Balzsi rajzán nincs is összekötve a PE sín az N sínnel.
Most akkor melyik rajz a jó?
Ha az előbbi hozzászólásomat nézed, akkor mind a két rajz egy kicsit "sántít".
A balzsi rajzán a PEN vezető a PE sínre érkezik. Erről egy központi áram-védőkapcsolón keresztül halad a nullavezető a nullasínre. Erről a sínről ágaznak le a nullavezetők.
Az előzőekben leírtam, hogy szerintem hogyan lenne jó.
Ezek a rajzok - véleményem szerint azért "sántítanak", mert mind a 2 rajzon a főbetáplálásba épített áram-védőkapcsolók vannak.
Tegnap leírtam, hogyan kell szétválasztani a PEN vezetőt.
Abból a szempontból mind a két rajz helyes, hogy már a főbetáplálásba van ÁVK építve.
A gyakorlat viszont - főleg a régebbi szereléseknél - nem ez.
Nem akarom jobban bonyolítani ezt a témát, hónapokkal ez előtt a fórumon, írtam a szelektív áram-védőkapcsolás kialakításáról.
Ha a főbetápláláson - a rajok szerint - már van ÁVK, akkor a szelektív áram-védőkapcsolást javaslom. Ha ilyen nincs, akkor bármelyik berendezés hibaárama esetén, a betáplálásba épített áram-védőkapcsoló, az összes berendezést lekapcsolja a hálózatról.
Olvasd el légy szíves, amit tegnap írtam 20.18-kor.
Ovastam a tegnapi 20:18 -as hoszzászólást.
Balzsi rajzán nem az a hiba hogy miután a PEN megérkezett a PE sínre onnan kell vinni egy nullázóvezetéket egy sorkapocsba és onnan megy az áramvédő kapcsolóba?
Nem ez a hiba ott?
Szerinted csak 1-1 áramkörre kellene áramvédő kapcsoló?
A rajzok sémarajzok.
Ha megnézed balzsi által feltett rajzot, ott a PE sín és az N sín az áram-védőkapcsolón át van összekötve nullavezetékkel. (A nullázó vezető az más. Az védővezető.)
Jók ezek a rajzok, csak azért írtam, hogy "sántítanak", mert nem ez az általánosan jellemző szereléskialakítás. Van ilyen is.
Ezért írtam, hogy a rajzokon főáramkörbe szerelt ÁVK-k vannak. Ha csak itt van ÁVK, akkor bárhol legyen hibaáram, akkor a lekapcsolás miatt sehol nem lesz feszültség.
Az nagyon drága, ha az áramköröket külön szereled fel áram-védőkapcsolókkal.
Nincs is erre szükség szerintem. Ha a rajzok szerint szerelsz, és a betáplálásba 100 mA-os ÁVK-t építel, és a fürdőszobához az előírt 30 mA-os áram-védőkapcsolót, akkor már ez egy szelektív megoldás lehet. Hogy a többi áramkört - csoportosan - hogyan véded le ÁVK kapcsolókkal, az egyrészről pénzügyi kérdés, de ahová a szabvány ilyet ír elő, ott nincs mérlegelési lehetőség.
Ez az én véleményem.
Idézetet írta: zick56 Dátum 2012. augusztus 27., 12:50:12 DÉLUTÁN
Kedves Kollégák!
Új vagyok ezen a fórumon, és egy probléma megoldásában kérném a véleményeteket.
Adva van egy iroda szint felújítás kb30 szoba. A felújítás világítási és a dugalj hálózatot is érinti. Lámpatest csere, dugalj csere de vezeték csere az nem, plussz a régi meglévõ dugalj hálózat bõvítése. (kb 10db 2-es aljzat).
A szabvány az "új" szereléseknél elõírja az ÁVK használatát a dugalaknál (de ebben az esetben csak a meglévõket bõvitik), nagyobb szobákat gipsz kartonnal választják le , és az elsõ legközelebbi dobozból állank le az aljzatokhoz. Ez esetben is be kell építeni ÁVK-t? Ha igen ezet alapból kellene tudnia a kivitelezõnek? ugyanis az árajánlat kiíró mûszaki tartalomban, lápatest, dugalj csere darabszám benne van de az ÁKV beépítés az nem szerepel. Ha be kell építenie hány áramkört láthat el egy ÁVK.
Ja és még valami, ez a plussz munka az én költségem? vagy neki kell benyelnie mivel az árajánlatában nem szerpelt. A dologhoz tartozik, hogy erre a hiányosságra egy független mûszaki ellenõr hívta fel a figyelmünket.
Köszönettel:zick
Szerintem Az ÁVK független az áramköröktől pusztán áramterhelhetőségre választanám.
Tanárunk szerint van egy ÁVK,az védve van zárlat ellen,és annyi.
Viszont ott van a lépcsőzetes elrendezés,vannak szivárgó áramok is,de gondolom olcsóbb,és kényelmesebb is,ha nem 20 ÁVK-t kell visszakapcsolgatni.
Tehát akkor végül is szerinted így kell lenni? Juvill
Pen ami jön az órából az a PE sínre jön.
A PE sínről jön egy vezeték az ÁVK ba.
Az ÁVK ból pedig megy a nulla sínre.
Az már másik kérdés ki hova teszi az ÁVK-t
Ez így jó már?
Köszönöm szépen!
Nem jó!!!
Sajnos téged megtévesztenek a rajzok.
Tegnap leírtam, hogy PE, azaz védővezetőt nem szabad átvinni az ÁVK-n, mert akkor hibaáramokra nem fog működni.
Ha egy ÁVK-t szerelsz, és ezt a betápláláshoz építed be, akkor úgy szerelj, mint például balzsi rajzán van.
Ne tévesszen meg az balzsi rajza szerint, hogy ott egy vezető a PE sínről megy az ÁVK-ba. Ezért is "sántít" ez a rajz.
Ezt a rajzot értelmezd úgy, hogy a PEN vezető a mérőn keresztül csatlakozik a PE sínre.
Itt kerül szétválasztásra a PE és az N vezető. Az a vezető, amelyik a PE sínről - balzsi rajza szerint - csatlakozik a NULLASÍN felé, az az összekötő vezető, a PE és az N sín között. De mivel ebben a rendszerben a betáplálásba ÁVK van szerelve, ez az összekötő vezető - mint NULLAVEZETŐ - az ÁVK-n keresztül van kötve az N sínre.
Ha az ÁVK nem itt lenne beépítve, hanem például egy másik elosztónál, akkor egyértelmű lenne számodra, hogy az ÁVK-n az elosztó nullasínéről csatlakoztasd a nullavezetőt az ÁVK-ra, és onnan tovább a berendezéshez. A berendezés a védővezetőjét közvetlen a PE sínről kell, hogy kapja.
Tehát akkor végül is Balzsi rajza szerint kell szerelni?
Nekem a Marton rajza tetszik jobban. Mindkét rajznál össze van kötve ha jól megnézed.
Ott egy sorkapoccsal van összekötve ugye?
Itt milyen sorkapcsot kell használni?
Te is a Marton rajza szerint szoktad csinálni?
Még feltöltöm egy korábbi "tervem", remélem ebből is le tudsz szűrni valamit. Itt három FI relé látható, egy az éjszakai áramhoz, egy a "vizes részleghez", valamint egy négypólusú a többi áramkőrhöz és maradt egy áramkör, mely nincs védve FI relével. Ilyen pld. a hűtő. Itt gyakorlatilag kettő N sín van. Az elsőre vannak kötve a FI relék, valamint a nem védett áramkör, a másikra pedig csatlakozik a négy pólusú relé áramköreinek az N vezetékei.
Ha jól értelmezem akkor itt a PEN egy PE sorkapcosra csatlakozik és onnan megy egy vezeték az N sorkapocsra.
Az N sorkapocsról pedig megy az ÁVK-k hoz.Az ÁVK-ból ha egy lenne (ami a betáplálásnál van) akkor az ÁVK-ból menne az N az N sínre ugye?
Én így csinálnám legalábbis tehát a pen bejön egy zöld sárga sorkapocsra onnan egy vezeték a kék sorkapocsra és a kékről megy a N
az ÁVK-ba.És az ÁVK-ból pedig a nulla megy az N-sínre.
Ez így jó?Ja és a zöld-sárga sorkapocsból megy egy vezeték a Pe sínre.
Ez így jó?
petike199600, egyértelmübb lenne ha Te is lerajzolnád az elképzeléseid. Így szövegesen leírva félreérthető a dolog, elbeszélhetünk egymás mellett. Elég ha kézzel papírra rajzolsz, azt lefényképezed digitális fényképezőgéppel (mobiltelefonnal) és beszúrod a hozzászolásodhoz. Lényeg azért, hogy jó kontrasztú rajzolat legyen a képen is.
Tehát mint elöttem szólók is írták, hogy az itt feltett rajzok csupán sémák, vázlatok. A részleteket eldönti mindig az adott helyszín is. A kivitelezés nagysága is meghatározza a részleteket, egy kis családi háznnál szerintem nem valószínű, hogy kettö vagy több ÁVK beépítésre kerül. Egy több lakásos társasház vagy kissebb üzemépület megint más részletmegoldást kíván. Lényeg az alapelv, első a biztonság, azaz első a védőföldelés jósága, megbízható folytonossága. Fázis vagy nullavezető lehet szakadt, legfejebb nem müködik a készülék, nem világít a lámpa. De ha a védőföld körben szakadás van és kialakul egy földzárlati helyzet akkor azt emberi élet kioltását is jelentheti szerencsétlen helyzetben. Én nem épület szereléssel foglalkozom, nem ismerem a mindennapi rutin megoldásokat ebben, nálam autentikusabb kollégák majd kijavítanak ha szükséges. Mindenesetre Juvill leírása mérvadó ebben a dologban.
Oké érte makkor amint hazajöttem lerajzolom hogy hogyan is gondolom.
Most megyek iskolába.
Sziasztok!
És KÖSZÖNÖM!!!
Üzenet összefûzve: 2012. november 12., 17:26:34 DÉLUTÁN
Sziasztok!
Na itt a kép a Bekötésről amit ígértem.
Nézzétek meg hogy jó-e.
Egynek jó is lesz, bár én azt az AVK előtti N kapcsot kihagynám. Teljesen felesleges. :)
Rajzzal már egyértelműen látható, hogy miről is van szó.
A rajzolást is lehet továbbfejleszteni, a "fogyasztók" ábrázolása lehetne egyértelmübb, szakszerübb. Elágaztatásoknál kötéspontot megjelölni egy ponttal (bizosítékok elött).
Üzenet összefûzve: 2012. november 13., 10:48:27 DÉLELŐTT
Papírt se fotózz vakuval szemből, visszatükrözés miatt túlvilágos a közepe, általános világítást használj vagy napfényt.
Sziasztok!
Teszek fel egy képet egy új rajzomról.(a minőség lehet rossz mert telefonnal csináltam a képet)
Ezt a rajzot úgy nézzétek nekem mintha ez alapján kellene nektek megcsinálni valamit mint szakemberek.
Tehát használhatom-e ezt a mindennapi életben.
Holnap bevinném iskolába megmutatni a tanárnak és nem szeretném hogy belekössön hogy valami nem jó a rajzomom.
Itt a rajz és javítsatok ki ha valami nem jó rajta.Azt szeretném hogy tökéletesen tudjam és többet nem "zaklatlak" ezzel a témával
benneteket.
Igen jó lesz, de a "sínre szerelhető sorkapocs" elnevezésű elemet hagyd ki. A PEN és az ÁVK N bemenete közvetlenül érkezzen a PE kapocsra,... ami szintén lehet sínre szerelhető.
Tehát akkor a PEN ami jön az órából az mennyen a PE sínre onnan az ÁVK bemeneti részre.Ávk kimeneti része pedig mennyen a nulla sínre.
Így kell akkor szerelni mindíg?
Mindenki igy gondolja hogy ez a tökéletes szerelés?
Én így, de hogy a Többiek hogyan az egy más tészta, de az biztos, hogy nem sokan fognak ezzel vitába szállni. ;)
Tisztelt Kollégák!
Adott egy telephely, különböző műhelyekkel (lakatos, hegesztő, csőszerelő, villamos stb.)
Javasolható-e itt az áramvédők alkalmazása az egyfázisú dugaszolóaljzatokhoz?
Esetleg kőtelező ezeket ellátni RCD-vel vagy sem?
A háromfázisú dugaszolóaljzatokra is megkövetelhetik?
A kérdés alapját ez a cikk határozta meg.:
http://www.meter.hu/publikacio/mubi/eve_munk_2013_aprilis.pdf
igaz itt üzlethelyiségről beszél
megjegyzés d) részhez a cikkben.
de a műhelyekben is munkavállalók dolgoznak nem a tulajdonos !
részlet a 3 oldalról
7.) Kiss Katalin (Debrecen) kérdései szintén az áram-védőkapcsoló alkalmazásával voltak
kapcsolatosak. A kis üzlethelyiségében elvégezték az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot és
a felülvizsgáló áram-védőkapcsoló alkalmazását írta elő. Valóban szükséges e drága készülék
alkalmazása? – kérdezi a levél írója.
VÁLASZ:
A nem szakemberek biztonsága érdekében az áramütés elleni védelemmel foglalkozó
MSZ HD 60364-4-41:2007 jelű szabvány 411.3.3. szakaszában előírja:
,,A váltakozó áramú rendszerekben áram-védőkapcsoló alkalmazásával kiegészítő védelmet kell
biztosítani a képzetlenszemélyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges
áramú csatlakozó aljzatok számára, és a szabadtéri használatú legfeljebb 32 A névleges áramú mobil
fogyasztó készülékek esetén."
A továbbiakra hívjuk fel még a figyelmet:
a) A szabvány ezt írja: ,,általános használatra szánt csatlakozó aljzat"! Tehát, ha egy dugalj nem
általános használatra szánt, pl. csak kimondottan a hűtő vagy a fagyasztó szekrény számára alkalmazzák
és soha sem másra, akkor nem kell eléje áram-védőkapcsoló. Ekkor az illető dugaljat figyelmeztető
felirattal kell ellátni: ,,CSAK HŰTÖSZEKRÉNY RÉSZÉRE!".
b) Nem követelmény minden áramkörre külön-külön áram-védőkapcsoló felszerelése, elegendő
egyetlen közös (a bolt teljes villamos berendezését együttesen kapcsoló) áram-védőkapcsoló
alkalmazása is.
c) A felülvizsgáló szakember méréssel ellenőrizte, hogy a boltban bekövetkező meghibásodás,
testzárlat esetén az érintésvédelem kikapcsoló szerve kikapcsol-e. Feltehetőleg jók voltak a mérési
eredményei, így közvetlen életveszély nem áll fenn. Ez esetben javasolható, hogy a bolt villamos
hálózatának legközelebbi felújításkor (pl. egy nagyobb átrendezés, festés stb. esetén, amire különben is
nagyobb összeget szánnak) szereljék be az áram-védőkapcsolót!
d) Ha a boltban kizárólag a tulajdonos dolgozik, (nincs sem alkalmazottja, sem segítő
családtagja) akkor a szabvány követelményeinek teljesítése jogilag nem kötelező – de ekkor is célszerű
az áram-védőkapcsoló alkalmazása. Ha viszont más is dolgozik itt, akkor a 14/2004 (IV. 19) FMM
rendelet értelmében a szabványok biztonsági követelményeinek teljesítése kötelező. Ennek hiányában
munkavédelmi felügyelő bármikor megbírságolhatja a tulajdonost.
Háát, én úgy gondolom ::) , mint ahogyan már itt azt többször átbeszéltük, hogy a felülvizsgálatot a létesítéskori szabványoknak megfelelően kell elvégezni. Ha az üzlet létesítéskori évében nem volt még szabványban/rendeletben, akkor csak javaslatot tehet a felülvizsgáló az ÁVK beépítésére. Ha azonban jelentős mértékű átalakítások történtek időközben, vagy éppen új kialakítás, akkor viszont joggal kérheti.
Mondjuk, Kiss Katiról az a véleményem, hogy amennyiben sokall egy -feltételezhetően 4 pólusos, 40A-es 30mA-es RCD-re (vaterás ár) 5-7 rugót, nos akkor azt üzenem, hogy egy áramütés miatti azonnali és hosszabbtávú fiziológiás károsodás nem ennyibe lesz... Kati, szeretnél továbbra is emberként élni, vagy elég a zombi vegetálás, mert akkor nem kell az az RCD, népi nevén Fi-relé! ;D
Recens!
Előzőekben megszólítottál ehhez a témához kapcsolódva.
Természetes olvastam, nem szóltam hozzá, mivel a kollégák már elmondták előttem véleményüket.
Ez azért érdekes téma, mert az áram-védőkapcsolást mint önálló érintésvédelmi módot az MSZ 172/1-1986. számú érintésvédelmi szabvány megszüntette.
Addig sem volt kötelező, most viszont az ÁVK a nullázásos érintésvédelem (új szabvány megnevezésben a táplálás önműködő lekapcsolása) érintésvédelmi mód lekapcsoló szerve.
Részletesen idéztél az előírásokból. Ehhez sokat hozzátenni nem lehet. A jelenlegi szabvány (MSZ HD 60364) úgy fogalmaz, hogy a felügyelet nélküli dg.aljatokat el kell látni ÁVK-val. Ha azt vesszük figyelembe, hogy amennyiben egy helyhez kötött berendezést is el lehet "költöztetni", akkor a csatlakoztatásra felszabadult dugaszoló aljzat elképzelhető, hogy már a felügyelet nélküli kategóriába fog tartozni.
Ezért célszerű központi áram-védőkapcsoló (kapcsolók) létesítése.
Ha viszont a létesítés még régi, már hatályon kívül helyezett szabvány szerint készült, oda nem írhatjuk elő kötelezően az alkalmazását, mert nem is tudunk milyen szabványpontra hivatkozni.
Lényeges szempont viszont a környezet jellege. Régi létesítések esetén ezekre a villamos berendezésekre célszerű javaslatot adni alkalmazására, a biztonság növelése céljából.
(A fórumon vannak fiatalabb kollégák, akik nem biztos, hogy emlékeznek arra, hogy valamikor meg volt különböztetve - többek között a környezet jellege miatt - fokozott- és egyszerű érintésvédelem.)
először is köszönöm JUVILL gyors válaszát .
Nos,értem amit írtok :-[
csak ez a szakasz homályos továbbra is:
Ha a boltban illetve műhelyben kizárólag a tulajdonos dolgozik, (nincs sem alkalmazottja, sem segítő
családtagja) akkor a szabvány követelményeinek teljesítése jogilag nem kötelező – de ekkor is célszerű
az áram-védőkapcsoló alkalmazása. Ha viszont más is dolgozik itt, akkor a 14/2004 (IV. 19) FMM
rendelet értelmében a szabványok biztonsági követelményeinek teljesítése kötelező. Ennek hiányában
munkavédelmi felügyelő bármikor megbírságolhatja a tulajdonost.
Valahogyan úgy kell ezt értelmezni, hogy a tulajdonos felelőssége az ÁVK beépítése.
Amennyiben csak a tulajdonos dolgozik, nem büntethető, ha viszont már alkalmazott is, akkor lehet felelősségre vonni a tulajdonost munkavédelmi szempontból.
Ebben az a faramuci, hogy ha nincs ÁVK, a tulajdonos ugyan úgy balesetet szenvedhet, mint az alkalmazott.
De mit ír erről a még mindig hatályos 1993. XCIII. számú Munkavédelmi Törvény?
Amennyiben ez ott nincs rögzítve - mert tudomásom szerint nincs - akkor esetleg nincs itt újfent egy joghézag?
Vagy akkor ki melyikkel védekezhet? ;)
Csak megjegyzem: a 14/2004 (IV. 19) FMM rendelet vissza hivatkozik A KLÉSZ-re,amely továbbra is érvényes. Ez alapján a felelősségre vonást lehet eszközölni jogi értelemben. Vagyis ha tetszik vagy nem, akkor is a végén a szabványok alkalmazása burkoltan ( az uniós jogharmonizáció véget) kötelezővé válik. Mert szabványban megfogalmazott műszaki biztonságot kell tartani. Ezen kívül nem jellemző,hogy sokan fogalmaznának meg követelményeket külön. Így van lehet bírságolni,mert jogi értelemben nagyon jól le vannak szabályozva.
Nekem nagyon rég óta megvan a KLÉSZ.
Megkérhetnélek arra, hogy idézd azt a KLÉSZ előírást, ami leírja kötelezően az ÁVK beépítését.
Üzenet összefûzve: 2013. július 08., 22:29:30 DÉLUTÁN
Várnám ezt az idézetet.
Már csak azért is, mert a tulajdonost valóban felelősség terheli, amennyiben nem tarja be a KLÉSZ előírásait, de arról ez idáig nem tudtam, hogy kötelezően elő lenne írva az ÁVK létesítése benne.
Eltelt egy kis idő, de nem kaptam választ.
Idézném az ide vonatkozó előírást.
A kötelező jellegű beépítést viszont nem találtam. :)
A hatályosban sincs, de a szabványokban igen ha olyan a helység.
Ha már meg lettem szólítva a JUVILL kolléga által,akkor válaszolok rá egy kicsit késve. Valóban egyértelműen nincs előírva a KLÉSZ-ben az ÁVK mindenhova.
- Vegyük figyelembe azt is,hogy régen a nemzeti szabványok alkalmazása kötelező volt, Ma nem kötelező az uniós jogharmonizáció véget.
- Ma a kornak megfelelő műszaki biztonságot kell szavatolni, illetve ezt kell tudni bizonyítani adott esetben.
- Vannak rendeletek melyek utalnak vagy nem utalnak a szabványok kötelező alkalmazására, például legutóbbi OTSZ is ilyen.
- A mai uniós szabványok sem teszik kötelezővé mindenhová az ÁVK alkalmazását.
- Vannak általános bevett szakmai szokások is szakembertől függően, ilyen például amikor a mérőből kijövő mért fővezetékbe építik be az ÁVK-t.
Ezek után minden villamos balesetet vizsgáló szakértőnek felteszi a kirendelő hatóság a következő kérdést.
Ön szerint a villamos baleset elkerülése lehetett volna olyan műszaki megoldást alkalmazni amivel a villamos baleset el kerülhető lett volna?
A szakértő az objektív és szubjektív megítélésétől függően az esetek többségében az ÁVK alkalmazását megjelölik, akkor is ha találnak rá szabványi vagy rendeleti hivatkozást. A hivatkozások pontos hivatkozásokkal történnek,vagy ha nincs az is le van írva.
Valóban megszólítottam NOVILL-t. Tettem ezt azért, hogy elevenítsük fel ezt a témát.
Természetesen más elfoglaltság is van ezen kívül, nincs is idő mindig válaszolni.
A KLÉSZ-t azért idéztem, mert még mindig megállja helyét, bármilyen régi is.
Foglalkozik az ÁVK beépítéssel. Leírja alkalmazását.
Az is igaz, hogy sajnos a tulajdonosok ezt nem ismerik. (Az ide vonatkozó szabványokat sem, mert általában nem villamos szakemberek.)
Baleset bekövetkezésekor a szakértő hivatkozik előírásra, szabványra. Leírja, leírhatja
az ÁVK alkalmazást, beépítését.
Kérdés, hogy volt-e ezen a helyen valamikor is felülvizsgálat, tettek-e javaslatot az ÁVK beépítésre, felhívták-e a tulajdonos figyelmét erre?
És megint itt meg kell említeni a környezet jellegét.
Egyáltalán nem véletlen, hogy az új létesítéseknél, a forróvíztárolóknál, kötelező a 30 mA-os ÁVK beépítése.
Lehet hivatkozni a szabványokra, de a létesítés idejének kell megfelelni a villamos szerelésnek biztonságtechnikai szempontból.
Az már megint más téma, hogy ha elmaradnak a felülvizsgálatok, hogyan lehet felelősségre vonni a tulajdonost.
(A fórum főoldalán van egy pár piros pont, de a tapasztalatom az, hogy nem igazán van megkeresés még az ingyenes felülvizsgálatra sem.)
Jól látod, még nem érkezett ingyenes felülvizsgálati kérelem hozzám sem, de ami késik, az nem múlik ugye. ;)
Még egy gondolat az ÁVK-hoz. A szabályozások sokszor félre értelmezéseket szülhet, kell alkalmazni, illetve nincs előírva az alkalmazása. Az is kérdés jók ezek a szabályozások. Ha fel tesszük a kérdést, hogy ÁVK alkalmazása esetén csökkenthetőek-e a villamos balesetek száma? Mi lenne a szakemberek válasza erre egyértelműen? Mi az oka,hogy az uniós szabványok sem teszik kötelezővé egyértelműen, lásd az MSZ HD 60364-4-41 szabványt például? A tárgyaló teremben az ügyvédeknek, ügyészeknek és bíróknak a kérdésére szakértőnek kell válaszolnia. Ezeket a válaszokat értelmezik így is úgy is a jogi szakemberek. A személyes véleményem ha tanácsolhatok a kollégáknak, nem követnek el szabálytalanságot csak a biztonsági szintet emelik ha ÁVK-val védenek le minden áramkört. Ez költségben nem jelent akkora ( a+d=10eFt olcsóbb termékkel) összeget, amit nem lehetne elviselni.
Akkor az ingyenes felülvizsgálattal kb. 4-5 db-l jó helyen állok. Most tervezem a településünkön a helyi újságban a felhívást ingyenesen leközölni, most van folyamatban a tárgyalás. Remélem lesz nálunk itt egy kis előre mozdulás. Én is több jelentkezőt vártam a kollégák közül és a fogyasztók részéről. Úgy látszik ebbe is több munkát kell befektetni. A józan ész azt diktálja, hogy ezt a lehetőséget jobban ki kellene használni az embereknek. Mert amikor a baleset meg történik az már késő. A villamos balesetek száma a tapasztalatom szerint a háztartásokban következik be nagyobb számmal. Nem rég volt egy halálos kimenetelű ( 45 éves családos férfi) villamos baleset a fűnyírógép által, amit el lehetett volna kerülni.
Jó estét
Egy ma történt esettel kapcsolatba szeretnék tanácsot kérni
Egy lakásnál van 2 db kinti lámpa benne 20 w energia takarékos égő
1 db lámpa bent egy folyóson 2 db 20 w halogén égő
Ezek egy áramkörön vannak 16 A kis meg szakitóval védve.
Szereltem a kismegszakitó helyett egy 16 A-30mA FI rellét mivel a folyóso végére
szerelnek egy tusolót amihez kelleni fog egy dugalj de ez még nincs beszerelve .
Ha felkapcsolom egy dupla kapcsoloval akár a folyósó akár a kinti lámpát leveri a
FI relét . Ki vettem a két halogén égöt akkor nem verte le de mikor a kinti lámpát
felkapcsoltam leverte Mit csináljak , szereljem le mind a három lámpát úgy
próbáljam meg
Köszönöm a segitséget
Először is meg kell győződni, hogy a nulla vezető a lámpáknál mindenhol valóban nulla vezető-e. Továbbá nincs-e szigetelési probléma a fázis vezetőnél és a nulla vezetőnél. Tekintve a fázis vezetőn a fogyasztón keresztül a nulla vezetőn át folyik az áram üzemszerű állapotban. Ettől eltérő állapotnál hiba áram folyhat , mely által az ÁVK leold. A kismegszakító szerepe a zárlati áram és túlterhelés elleni védelem. A fi relé az érintésvédelem lekapcsoló szerve. A tusoló szerelésnél a szerelési sávokat is figyelembe kell venni biztonsági szempontból.
Köszönöm,majd hétfőn meg nézem.
Egy kicsit bővebben légyszives a szerelői sávokról
Köszönöm
Először is a biztosítékot vissza kell tenni mert e-nélkül nincs zárlat védelem.
Másodszor nem elég csak a fázisokat ki keresni amik a lámpákhoz mennek hanem a nulla-vezetőt is. Majd ezeket be kötni a FI relé elmenő oldalába. Ha nincs a nulla elvíve a FI reléig hanem valahol más helyen van összekötve más kör nullájával mint hiba le fog oldani a FI relé!!!
És szerintem mos nálad ez okoz problémát. :'(
Hogy ne véssem szét a frissen meszelt falat a tusoló egyik fala közös a kamra
falával és azon van egy földeléses dugalj , ha abból kiveszem a fázis- nullát
átviszem a FI relén a tusoló dugaljába plussz földelés úgy jó lessz-e ?
A kamrának van egy 10 A bisztositékja . A lakás szerelése vadi ujj .
Kössz
Idézetet írta: faxelektro Dátum 2013. december 14., 21:02:36 DÉLUTÁN
Köszönöm,majd hétfőn meg nézem.
Egy kicsit bővebben légyszives a szerelői sávokról
Köszönöm
Üdv!
Nem nekem szólt a kérdés, remélem Novill nem haragszik meg, hogy beleszólok :)
MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültségű villamos berendezések
7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó
követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal
701.5. A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése
701.512.2. Külső hatások
Kiegészítés:
A beszerelt villamos szerkezetek (lásd a 701.512.4. és 701.55. szakaszt) védettségi fokozata legalább a következő
legyen:
0-s sávban: IPX7;
1-es sávban: IPX4;
2-es sávban: IPX4.
....
701.512.4. A kapcsoló- és vezérlőkészülékek és szerelvények szerelése a külső hatások figyelembevételével
Kiegészítés:
A sávokon belül a következő kapcsoló- és vezérlőkészülékek és szerelvényeik használata megengedett:
0-s sáv:
semmilyen.
1-es sáv:
azok a csatlakozódobozok és rögzítőelemek, amelyek a 0-s és 1-es sávban a 701.55. szakasz szerint
megengedett fogyasztókészülékek tápellátásához tartoznak;
a legfeljebb 25 V a.c. és 60 V d.c. névleges feszültségű SELV-vel vagy PELV-vel védett áramkörök szerelvényei,
köztük a csatlakozóaljzatok. Ezek tápforrását a 0-s és 1-es sávon kívül kell létesíteni.
2-es sáv:
szerelvények a csatlakozóaljzatok kivételével;
SELV-vel vagy PELV-vel védett áramkörök szerelvényei, köztük a csatlakozóaljzatok. Ezek tápforrását a
0-s és 1-es sávon kívül kell létesíteni;
az EN 61558-2-5 szerinti borotvatápegységek;
SELV-vel vagy PELV-vel védett jelző- és távközlési készülékek és szerelvényei, köztük a csatlakozóaljzatok.
Jo napot
A dugalj szabályosan lesz beépitve nem a tusoloba mivel a tusolo egy kis szobában van és a távolságok
be tartásával lesz telepitve egy falonkivúli LEGRAND vizmentes konektor .
A gond a dugalj kűlön FI relével védett áramkörének kialakitásával van mivel frissen festett lakás és nem
kellene falat rombolni ezért gondoltam,hogy az a négy lámpa áramkörére teszek egy FI relét és ebböl
kikötöm a dugaljat.
Még egy kérdés a padláson megy át a másik fűrdőszoba fűrdökádjának a betápja 3x1,5 10A-30mA FI
relével védve Ebből ki köthetném a tusoló dugalját?
Köszönöm a segítséget
Csak puszta kíváncsiságból, ha nem tolakodó kérdésem, milyen célt szolgálna az a dugalj a tusolóban?
Egy tuskabin amibe 12V adapterrel táplált rádio és LED világitás villás dugojának
betáplálására szűgséges
Üzenet összefûzve: 2013. december 15., 22:06:57 DÉLUTÁN
Pontositás Nem a tusoloba kell a dugalj ez egy 2x2-m-es szoba 2,50 magas és
2,20 ra a szoba csempézett falára kell szerelni a dugaljat
Lehet, akkor egyszerű megoldásként, egy dugaljas áramvédő megfelelne a célnak.
Erre nem gondoltam,ez szerintem is jó lenne.
Minden képen vízmentesen kéne elhelyezni a FI relét, mert szerintem a zuhany felett hiba forrása lesz a páralecsapódás mid az aljzatnál mind a relénél.
A zuhanyzó dugaljába menő vezetéknek, már ÁVK-val védettnek kell lenni!
Jó estét mindenkinek
Ki kötöm a másik fűrdő szoba kádjának a betápjából igy egy FI relén lesz a
kád meg a tuskabin
Furdö szobában egy vizmentes LEGRAND dugalj betápja 3x2,5 kábel 4m-re van a bisztositék tábla.
A dugalj egy 30mA-10A FIreléröl van táplálva.Elég a FIrelé vagy kell kismegszakito is.
Kösz a segitséget
A zárlatvédelmet csak a kismegszakítóval tudod biztosítani!Az RCD csak hibaáramra kapcsol le. És az egészet a fürdőszobán kívül helyezd el. MSZHD 60364-7-701:2007 szabvány 701.5 pontjai. Üdv.TothGyula felülvizsgáló
Idézetet írta: faxelektro Dátum 2014. március 09., 15:06:59 DÉLUTÁN
Furdö szobában egy vizmentes LEGRAND dugalj betápja 3x2,5 kábel 4m-re van a bisztositék tábla.
A dugalj egy 30mA-10A FIreléröl van táplálva.Elég a FIrelé vagy kell kismegszakito is.
Kösz a segitséget
Üdv!
A segítséghez megadhatnád a fi relé pontos típusát, vagy egy képet.
A megadott adatokból ez még kombinált fi relé is lehet és akkor megfelelő.
JÓ NAPOT
Ma elvágtam fegyelmezetlenségböl egy 3x1,5 kábelt feszültség alatt és az érdekes a fentieket olvasva, hogy nem a 16A-kismegszakitot vetrte le hanem a25A-220V-30mA-FI relét a föbisztositék táblában pedig ez tökéletes zárlat volt,
Mi a véleményetek
faxelektro
Nem véletlenül figyelmetlenségből? Egyébként lehet, mert ha azt monták ne vág el, te meg azért ís...... Na de félre a hülyeséggel, bizonyára az történt hogy előbb oldott le az ÁVK, mivel csak giotinnal tudtad volna midhárom eret összezárni 20 mS-on belül. Gyakorlatilag a fázis PE, vagy a Nulla PE összezárása előbb vált ki leoldást az ÁVK álltal mint a kismegszakítók jóval hosszabb reagálása, amihez a fázis nulla rövidzár elsőbbsége kelett volna.
Valószínű, hogy a fogó előbb a fázis vezetőt és a védővezetőt zárta. Így elvileg az ÁVK gyorsabban reagálhatott, mint a kismegszakító.
És mi van ebben az esetben az zárlati áramerősséggel? Vajh hány kA lehetett ott? Egyáltalán mekkora zárlati áramerősségre vannak a mi szeretett RCD-ink edzve?? Lehet pl mondjuk 1000A-es gyűjtősínről leágaztatni, pl egy 20kA-es zárlatiáram tűrő kismegszakítót, vagy éppen egy Db III-as 35A-es gG/gL olvadóbiztit követően egy átlag, mondjuk 40A-es üzemi áramú 100mA-es RCD-t? Erről is érdemes beszélni, mert én már nem 1, nem 2, nem tucatnyi olyan elosztóval találkoztam, ahol orrba-szájba voltak Fi-relék (amúgy helyesen), de vajon gondol-e arra tervező, kivitelező, hogy mi a helyzet a masszívabb zárlati áramokkal??
Üdv!
Szerintem a tervezők gondolnak erre és betervezik a megfelelő fokozatokat,
csak nem minden villanyszerelő (tisztelet a kivételeknek) fordul hozzájuk, hanem jól/kevésbé jól megoldják saját maguk.
Minket 2011-es indulás óta csak olyan villanyszerelő keresett meg, akinek utólag kellet tervet csinálni. >:(
JÓ estét
Egy hasonló eset ma reggel fél hét órakor hivott egy idös néni ,hogy este egy pukkanást halott és
sötétségbe maradt az egész lakás. Meg néztem és egy régi tipúsú fűggö láma égöje volt kiégve
Az érdekes hogy az elöszobában lévö biztositék táblában is le volt kapcsolva a 10A kismegszakitó
és a mérönél lévö 25A-30mA-AVK is le volt kapcsolva.Égöt cseréltem vissza kapcsoltam mindkettöt és
működik rendesen. A lámpa nincs földelve még földelés sincs a lámpánál.
Miért verhette mind a kettőt le .
Szia faxelektro !
A lakásban valószínűleg rejtett nullázás van, de olyan kis ellenállás értékű, hogy az üzemszerű feszültségemelkedés a nullán, (nagy valószínüséggel kevéssé terhelt a lakás hálózata) nem indítja meg az ÁVK leoldását, lefeljebb akkor ha, mint esetünkben nagy árammal járó zárlat következik be. Vegyük figyelembe az ÁVK a nulla diferenciális áramát is észleli ami a rejtett nullázás miatt keletkezik.
Hogy lehet legegyszerűen ki szűrni a rejtett nullázást
Idézetet írta: faxelektro Dátum 2014. március 16., 12:49:30 DÉLUTÁN
Hogy lehet legegyszerűen ki szűrni a rejtett nullázást
Üdv!
A betáp lekapcsolása és feszültség mentes állapot ellenőrzése után az óradoboznál leválasztod az N sínt/vezetéket a PE/PEN sínről
és megméred a PE és az N közötti ellenállást ha rövidzárat mérsz akkor valahol rejtett nullázás van.
faxelektró !
Ha a mért főelosztónál elbontod a bejővő nullát, természetesen lekapcsolt betáp mellett és a nulla PE közt zártlat vagy átvezetés van pl. rosszul bekötött fogyasztón keresztül, akkor a rejtett nullázás fennáll. A lakás fogyasztóit hagyd csatlakoztatottan, mert a hiba azokban is lehet. Régi szerelésű (nullázott) lakásban találkoztam olyan átfolyásos vízmelegítővel ahol a fémbeszövéses csatlakozótömlő volt a "földelés". A vízmelegítő dugaszolórol ment a dualjzatban csak egy rövidzár volt a nulla és az érintésvédelmi csatlakozó között. A (szolgálati) lakás korábban KÖJÁL labor(!) volt a panasz az vot hogy bekapcsolt melegítőnél "egy kicsit" rázott a mosogatóvíz.
Üdv Urak!
Szabadna érdeklődnöm, Czapi és Simon Endre ajánlásaiban hasonlóan szerepel, hogy az óradoboznál, mért főelosztónál el kell bontani a nullát. Ezt hogyan csináljam? Meg kell bontani az órát? Ezt nem tehetem. Vagy rosszul értelmezem?
Igen, rosszul, mert nem a mérő alatt van a PEN PE-N szétválasztó/csatlakozópont, hanem vagy előtte, azaz mondjuk a késesbiztis csatlakozó szerkénynél, vagy pedig a mért főelosztónál, egész pontosan ott, ahol a földelő szondától érkező fő PE vezető kerül közeli kapcsolatba a bejövő PEN vezetővel, azaz akár a fő EPH sínnél. Remélem, nem gáz, ha a válasszal most elvettem Czapi, illetve az Endre "kenyerét" ??
Természetesen halálosan megsértődtem, hah !
Azért maradt egy kis csücsök a kenyérből, mert ugye van ÁVK és az hol is van, netán nem ott van a bejövő nulla és az elosztott (elágaztatott) nullák kötéshelye? Továbbá legalább átmenő, méginkább elágazó kötés jelleggel a gerinc PE is, meg néhány kismegszakító, ajtócsengő, (tanyahelyen szárazkolbász, csizmavakaró, lakáskulcs, stb.) mert hát ez a mért főelosztó bizonnyal és ez lehet akár a fogyasztásmérő szekrényben is, ha régi a szerelés.
Jó estét
Nem tudom jártas-e valaki a villanypásztor szerelésben . Van egy AKO-BA-1035 márkájú villanypásztor amit a műhelybe szeretnék felszerelni és onnan vezetném ki a nagy feszűltséget a közeli legelöre.Azlenne a kérdésem, hogykötelezö-e tegyek egy 30mA AVK-ot a betápra és milyen kábellel vezethetem ugy 5-6 métert a földalatt Ugyanakkor vihar esetén elégséges-e az AVK-lekapcsolása vagy mi a tökéletes meg oldás, hogy ne legyen gond
Köszönöm a segitséget.
Idézetet írta: faxelektro Dátum 2014. március 18., 20:05:13 DÉLUTÁN
Azlenne a kérdésem, hogykötelezö-e tegyek egy 30mA AVK-ot a betápra és milyen kábellel vezethetem ugy 5-6 métert a földalatt Ugyanakkor vihar esetén elégséges-e az AVK-lekapcsolása vagy mi a tökéletes meg oldás, hogy ne legyen gond
A kerítés földpontja és a PE nem azonos, nincs összekötve a készülékben. A kimeneti nagyfeszt egy belső trafó szekunder tekercse biztosítja, mely egyik pontját ugye le kell földelni a kerítés melletti szondával. Nagyon nem ajánlom a nagyfeszt hosszasan, főleg földben vezetni mert elveszik az energiája. A kábel itt kondenzátorként is viselkedik, ez is terhelésként foghatjuk fel, "nyeli" az energiát. Ajánlatos a készüléket a kerítéshez minél közelebb telepíteni.
Villámvédelem: a betáplálás leválasztása nem védi meg a készüléket a kerítésre jutó villám ellen. Mindenféleképpen kell legyen egy feszültség korlátozó szikraköznek amely már védelemként müködhet. Ez személy, állat és készülék védelem miatt is kell. Vihar esetén a kimeneti nagyfesz vezeték bontása védheti meg a készüléket villám ellen.
Kábelként az autóknál használatos gyertya kábel használható, ez ugye nagyfeszültségre méretezett szigetelésű. De esetlegesen földbe fektetve is kiegészítő szigetelés kialakítása ajánlott.
Üdv a forumozóknak!
A nagyfeszülségű oldal ha profi impulzusgenerátor táplálja akár 50m-ig is toldható, de csak olyan kábellel aminek nincs árnyékolása, nincs közvetlenül a földbe fektetve és nem a kordonról leágaztatott. A kordonátkötés 1-5 m-ig nem kritikus hossz. Az egyes gyújtókábelek azért nem alkalmasak az árnyékoltak meg kifejezetten nem, mert némelyikben az "ér"tulajdonképpen grafitpor ami a gyújtókörben elosztott paraméterű (szélessávú) zavarszűrő, itt viszont soros ellenállás a tovavezetett impulzusáramok vonatkozásában. Én max 25m-ig hosszabítottam (tápláltam) gond nélkül mivel vagyonvédelmi okokból a munkagép aksi és a borsos árú generátor zárt helyen lett elhelyezve a telekommunikáció és az infrakamerák beltéri elektronikájával együtt. A föld, (út) alatt kb. 5m kábelhossz 50-es csatornacsőben lett átfűzve. A többi kábel karókra kötött zászlózsinórra lett ráfozva (polietilén spirál kábelkötegelővel) ezeket adták a kábelhez. Esős időben és harmatosan a nagyfesz kábel kulseje is elég rendesen ráz, jó vigyázni vele. Sárga jelzőcimkét oda is tettünk. Nagy rendszereket nem érdemes egy generátorra építeni, mert zárlat esetén a teljes rendszer megbénul, rugós kapukat meg lovakhoz nem ajánlom, mert a farka beakad a ló megvadul és lebontja az egész kerítésrendszert.
Üdv! Lenne egy kérdésem a témához valamennyire kapcsolódóan. Adott egy gépgyár, 230V-os csatlakozókkal elektromos kéziszerszámok számára. Ahogy bővült a cég kb. 15-20 év alatt kialakításra kerül kb. 200 db ilyen csatlakozó aljzat. A gond az hogy ezek áramvédő kapcsolói vegyesen 300-100-30mA kioldási áramértékűek. EBF kapcsán felmerült a kérdés, hogy elfogadható-e a 30mA-nál nagyobb kioldási áramértékű AVK. Ki kell e cserélni a 100 és 300 mA-es AVK-kat 30mA-re?
A szabvány a létesítéskori évet veszi számításba, valamint hogy az átalakítás a komplett rendszer milyen százalékát érinti.
Én amondó vagyok, hogy nem ártana.
Tudtommal 100-300mA-es ÁVK-t már csak felvonulási területeken engedélyeznek. ::)
Az este végeztem némi szabvány áttekintést. Ami úgy néz ki hogy
MSZ 172-1 1986 Annyit ír, hogy úgy kell megválasztani hogy a várható üzemszerűen szivárgó áram ne okozzon indokolatlan kioldást, valamint daruknál 200mA, Építőipari gépeknél 100mA, lakásoknál 30mA.
MSZ 2364-410:1999 412.5.1 30mA
MSZHD 60364-4-41:2007 30mA
Tehát én is azon a véleményen vagyok, hogy indokolt a csere.
Jó estét
Ma egy áramszűnethez hivtak valami verte le ÁVK-ot egy kis keresés útán rájöttem, hogy a napkolektor
dugaszát ha ki húzom a dúgaljbol akkor nem veri le és meg probáltam egy nem földeléses hosszabitoval és
akkor nem verte le. Nem ismerem a napkolektor működését a dugaszbol egy 3x1,5ös kábel megy fel a tetöre a
a napkolektorhoz a zárlat szerintem ott lehet csak nem tudom mi. Egyelöre nem hagytam földelés nélkűl működni
Kösz bármilyen tanácsot.
KELLEMES HÚSVÉTI ŰNNEPEKET
Egy napkollektor ( PV) bekötésekor a telepítő, úgy kérte a kialakítást, hogy a mért oldalon az ÁVK elé csatlakozik az invertertől jövő rész. Vagyis a mérő és az ÁVK közé. Ekkor nem lehet gond.
A napkollektor inverterében van kimeneti zavarszűrés a PE-re kötve. Ha van a hibakaresséshez ismereted és jogosultságod akkor ott keresd. Egyébként az üzemben lévő (termelő) napkollektor NEM FOGYASZTÓ, vagy csak nagyon kis mértékben, ha pl. önbeálló, egyébként a test és egyéb zárlatokat vegetatíve kell kezelnie az elektronikának, mint ahogy a frekvenciaváltóknál. Az hogy egy napkollektor villásdugóval dugaszoló aljzatra csatlakozik egyenesen meglepő, bíztos hogy szabad azt így telepíteni?
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. április 18., 21:37:07 DÉLUTÁN
Egy napkollektor ( PV) bekötésekor a telepítő, úgy kérte a kialakítást, hogy a mért oldalon az ÁVK elé csatlakozik az invertertől jövő rész. Vagyis a mérő és az ÁVK közé. Ekkor nem lehet gond.
Üdv!
Szerintem is oda kell kötni és ez nem napkollektor hanem napelem.
- Ha a ház fogyaszt, akkor az áram keresztül folyik az ÁVK-n, a házban lévők védve vannak
- Ha a ház nem fogyaszt, akkor a hálózat felé folyik az áram, oda nem kell ÁVK
Napkollektor vizet melegít, amit keringtet, tehát fogyasztó, vagy napelem, ami áramot termel?
Igen jól írod!
simca !
A kérdés nem kérdés. A kolléga PV -vel azonosított, tehát napelemrendszer a villásdugó az igazi ciki. Egyébként vannak duplafunkciós napkollektorok, tudtommal az pont egy magyar találmány.
Nem áramot termel hanem csak vizet melegit és nem csak ez a 3x1,5 kábel hanem még egy 2x0,75 kábel is ki megy a tetöre a napkolektorhoz. Gondolom,hogy az a höérzékelöhöz van kivezetve. Azért érdekelne mert nem ismerem az ilyen rendszereket és esetleg müködhet-e a nem földeléses hosszabitobol Kössz
Ha jól emlékszem vissza. Ehhez tartozik egy automatika amibe be van kötve az üzemi és PE vezető, innen csatlakozik a keringető szivattyúhoz, valamint az érzékelőhöz menő vezeték. Úgy tudom,hogy érzékelő is csatlakozhat ezekhez. Amit én láttam a fix bekötésű és I. év. osztályú volt. A bekötést vissza kell ellenőrizni a bekötési rajza szerint. Akkor ez így egyértelműen napkollektor. Meg kell keresni a hiba okát szerintem.
Egy napkollektoros rendszer minimum tartalmaz egy vezérlő elektronikát melybe két hőérzékelő van bekötve meg egy keringető szivattyú. Az egyik hőérzékelő a tetőn a napkollektornál van, a másik meg a tartályon. E kettő érzékelő hőmérséklet külömbségét figyeli az elektronika. Ha a kollektor melegebb mint a puffer tartály, akkor a keringető szivattyút bekapcsolja. A dugvillás csatlakozáson a keringető szivattyú lehet bekötve. A leírás szerint ez a szivattyú testzárlatos.
Űdv Marton
Ugy van ahogy le irod de adugvillás kábel is fel megy a tetöre akkor ott is lenne egy pumpa mert lent
a tartályon is van egy aminek a bekötése az elektronikábol jön.Én is arra gondoltam hogy csak is a tetön van a zárlat mert ha ki húzom a dugaszt semmi gond ha bedugom azonnal v3eri le a biztositékot
Következő kérdés, a felmenő kábel ill. dugalj honnént van megtáplálva? Hálózati feszültség vagy az elektronika valamilyen kimenete. Esetleg a lenti szivattyú lepárhuzamosítása. Innen távolból nem lehet ezeket eldönteni, fel kell tárnia az áramkör forrását és végpontját is. Ha nem lekövethető a nyomvonal, akkor nagyon nehéz megtalálni az eszközöket.
A felmenö kábel egy hálozati földeléses dugaljbol van megtáplálva. Azt irtam az elözökben hogyha bedugtam ebbe a dugaljba egy nem földeléses hosszabitot és abba dugtam be a dugaszt akkor nem verte le a biztositékot
Azért gondoloom, hogy fent van a test zárlat.
Az egyértelmű, hogy testzárlat van. Csak fel kell tárni a nyomvonalt illetve a készüléket, mi is van a kábel végén? Esetleg a kábel sérült valahol a padláson?
Esetleg egy fagyvédelmi fűtés van kiépítve, fűtőkábel?
Nem függ össze az előző hozzászólásokkal, de az ÁVK beépítéssel igen, ha valaki eddig még nem hallott volna róla
Figyelemfelhívás a feszültségfüggő ÁVK-ról:
http://www.proidea.hu/sajtokozlemenyek-6/eletveszelyes-eletvedelmi-keszulekek-8618/schneider_electric_aramvedos_felhivas_szorolap.pdf (http://www.proidea.hu/sajtokozlemenyek-6/eletveszelyes-eletvedelmi-keszulekek-8618/schneider_electric_aramvedos_felhivas_szorolap.pdf)
"Elérhetővé vált Magyarországon az úgynevezett feszültségfüggő áram-védőkapcsoló. Rendkívül veszélyes készülékről van szó, hiszen az életvédelmi funkció - amely az emberek áramkörbe kerülése esetén nyújt védelmet - megszűnhet, például a nullavezető szakadása esetén.
Mivel a megjelent termékek csomagolásán semmilyen jel nem utal erre a tényre, legfeljebb a készülék oldalán található E3 osztályozás (kizárólag a katalógusokban található erre vonatkozó információ), és a termékek árai kecsegtetően alacsonyak, fokozott figyelmet igényelnek az értékesítés során.
Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2013 év végén született állásfoglalása szerint ezeket a készülékeket nem ajánlja a szakma felhasználásra.
Továbbá a feszültségfüggő áram-védőkapcsolók részleteiről szóló szabványok (61008-2-2 vagy 61009-2-2) Magyarországon nem elfogadottak, így azok alkalmazása helytelen.
Kérje a Schneider Electric szakértő kollégáinak segítségét, ne engedjen a csábításnak!
Az Ön felelőssége is, ha az áram-védőkapcsoló életvédelmi készülék emberéleteket veszélyeztet!
Az Érintésvédelmi bizottság állásfoglalása
A munkabizottság 2013 decemberi ülésén hangzott el a következő kérdés:
Lehetséges-e Magyarországon a feszültségtől függő áram-védőkapcsolók (angol kifejezésekkel: ,,electronic RCCB" vagy Voltage Dependant RCCB = VD technológia) használata? Ha igen, akkor milyen területeken és milyen céllal?
Válasz:
A feszültségtől függő működésű elektronikus áram-védőkapcsolók előtti nullavezető szakadás, vagy más okból bekövetkezett feszültség kimaradás estén azok nem működnek. Így nem tudják ellátni a feladatukat – életveszélyesek lehetnek – ezért használatuk nem ajánlható.
Az áram-védőkapcsolók forrásszabványai: az IEC 61008-1, amely a túláramvédelem nélküli, és az IEC 61009-1, amely a túláramvédelemmel felszerelt készülékeket tárgyalja. Mindkét szabványban a 4. fejezet foglalkozik e védőkészülékek osztályozásával. A működési mód szerint lehetnek a hálózati feszültségtől funkcionálisan független vagy függő áram-védőkapcsolók.
A hálózati feszültségtől függő azon kapcsolók alkalmazását, amelyek a hálózati feszültség hibájából bekövetkező vészhelyzetben nem kapcsolnak ki, az IEC szabvány feltételekhez köti, pl. szakember felügyelete alatti felhasználásra ajánlja, és nem javasolja e kapcsolók általános, például lakásokban való felhasználását."
??? Én még ilyennel nem is találkoztam. ...és remélem nem is fogok. ;)
Engem csak az érdekelne, hogy legálisan, engedélyezetten használják -e ezeket az EU-ban, melynek elvileg mi is tagjai lennénk, ergo jó lenne már, ha mi nem találnánk fel állandóan ebben az esetben is a Spanyol viaszt, ugyanis IEC szabványt nem írhat felül honi és passzzz...
Sok szakemberrel beszélgettem a védőföldelés és az áramvédő kapcsolóval kapcsolatosan.
vélemények:
1. Nagyon sokan osztják, ha áramvédő kapcsoló van, akkor a védőföldelésnek nincs jelentősége. Mert bármilyen hiba esetén le fog kapcsolni az áramvédő kapcsoló. Ezek a vélemények vannak többségében a gyakorló villamos szakemberek körében.
2. Mások szerint az előző állítás téves,. Mert általánosságban a Tn rendszer dominál. Ilyenkor az ávk előtt a PEN vezető és PE vezető össze van kötve egymással. Ezért is nagyon lényeges a jó földelő. Teszik fel a kérdést 1 állításkor. Mi van akkor ha bejövő Pen vezetőben szakadás van és nagyon rossz a földelési ellenállás értéke.
Ezen gondolatokat vitára bocsájtom kinek van vajon igaza?
Mintha ezzel a kérdéskörrel már futottunk egy pár kört. ::)
Az elsők szerint ha van ÁVK, minden körülmény között le fog kapcsolni, ami igaz is, csak az a nem mindegy, hogy a delikvensen keresztül, a talaj felé záródó hibaáram időben meg fog-e szakadni és az adott szervezet milyen áramot tud végzetes károsodás nélkül elviselni. Sajnos a jelen szabványok oly sok engedményt tesznek az ÁVK-val szerelt rendszereknél, hogy a villamos biztonságtechnikát velejéig nem ismerő szakikban, a földelő kérdése blőddé, másodlagos fogalommá kezd válni és csak az ÁVK-ra fognak koncentrálni, mintha az lenne az egyetlen és mindenható. Innen nézve a dolgot egészen addig igazuk is lehet, amíg meg nem hibásodik ez az eszköz, mert hiba esetén nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy nem lesz második esély.
A második csoporthoz tartozók "valamelyest" jobban átlátják a problémakört és joggal ragaszkodnak az alacsony értékű földelőhöz, miáltal nem lutriznak. Egy nagyon jó értékű földelés esetén az ÁVK-nak másodlagos szerep jut, hiszen ezért is nevezik kiegészítő védelemnek. Az elsővel szemben az a legnagyobb előnye, hogy hibás ÁVK esetén, az anyaföld nagy eséllyel meg fog védeni a halálos áramütéstől.
Természetesen mindkét tábor igaza csak akkor lesz igazság, ha a villamos hálózat is hibátlan, mert ha valami gebasz lesz a védelmi vonalban, akkor már tök mindegy, hogy kinek volt igaza. ;)
Idézetet írta: nyaki Dátum 2017. július 14., 20:19:51 DÉLUTÁN
Az elsők szerint ha van ÁVK, minden körülmény között le fog kapcsolni, ami igaz is, csak az a nem mindegy, hogy a delikvensen keresztül, a talaj felé záródó hibaáram időben meg fog-e szakadni és az adott szervezet milyen áramot tud végzetes károsodás nélkül elviselni.
Biztos, hogy minden esetben lekapcsol?
Mi van abban az esetben, ha van egy PEN szakadás és nincs földelés.
Adott egy olyan fogyasztó, melynek külső burkolata kapcsolatban van a PE vezetékkel. Ebben az estben megjelenik a feszültség a burkolaton. Mivel a PE vezetékhez illetve rajta keresztül a burkolathoz az ÁVK nulla vezetékén keresztül érkezik az áram, így is leold az ÁVK?
Attól függ, hogy a PEN össze van-e kötve jó értékű potenciálrögzítő földelővel. Ha össze van kötve, akkor az ÁVK teszi a dolgát úgy, hogy a PEN szakadásból szinte semmit sem fogunk észrevenni. Ezért fontos a nagyon jó értékű földelés.
Ha a földelés gyenge vagy nincs, akkor egy bármely okból feszültség alá került berendezéshez masszívan hozzáérő élő organizmust áramütés fog érni. Az áramütés mértéke attól fog függeni, hogy az organizmuson átfolyó áram milyen arányban oszlik meg a berendezés talaj felé záródó hibaáramával. Ha az összegzett hibaáram eléri az ÁVK lekapcsolási küszöbét, akkor az le fog oldani.
véleményem szerint szó szerint ÉLETBE vágó a kitűnő hurokimpi értékkel bíró PE hálózat megléte, melynek alapja kell legyen a profi módon kivitelezett földelőK -igen, földelők!- megléte, ugyanis -ez szintén sk tapasztalat- egy több melléképületből álló családi kecó esetében édes kevés az akár tényleg full moltogiga jéghideg profi styling kialakított Csatári PVT mérőhelynél ledöfött szabvány szerinti 3-4 méter hosszú szonda + 16mm2-es fő PE MKH + OBO 1801 kombó, mert ha az egyes, a mért főelosztótól akár minőségi 5x16-os NAYY-J földkábellel összekötött távoli alelosztók esetén csúnya hurokimpi értékeket kapunk, ez esetben nincs más hátra, mint ezen pontoknál dettó ledöfött szonda, illetve új építés esetén betonalap földelés, főként amennyiben a mérőknél található "B"-s, az egyes mért fő, alelosztókban "C"-s túlfeszvédelem, melyen ha keresztül halad a bumm, akkor annak a lehető leggyorsabban valahová tova kell távozni, ez pedig csak és kizárólag a helyi földelő alkalmatosság lehet, semmiképp nem mondjuk az NAYY-J zöld-sárga ere.
Pont ez a baj Gyúrmaúr, hogy nincs már "szabvány szerinti 3-4 méteres földelő" A jelenlegi szabvány nem ír elő hosszt! Sőt, még ellenállásértéket sem! A boltban sírok, amikor látom az 1,5 méteres horganyzott anyagot, amit visznek mint a cukrot a vállalkozók. Mikor Én meg keresem a legalább 2 méterest, akkor nevetnek, hogy minek az, nehezebb leverni. De számoljunk csak, egy 30 mA ÁVK kioldóáramával és a 230 V feszültséghez 7666 Ohm a határeset, aminél ki fog kapcsolni az eszköz. Tehát nem igaz, hogy minden földelés jó, viszont ha az érték ennél kisebb, a kikapcsolás meg fog történni. Nem azt mondom hogy nem kell tisztességes földelő, de ha már a szabványunk nem ír elő semmit, jó tudni ha valaki spórol vele, azért többnyire az ÁVK hárít.
Életvédelmi szempontból én az 50V-ot javaslom számításba venni, mert földelő berendezés hiányában és PEN szakadás esetén, egy különleges TT rendszer jön létre, amire szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Azért egy PEN szakadás nem egy normális állapot, erre nem nagyon lehet méretezni. Még egy viszonylag jó földelő ellenállása is megnőhet a terhelőáram hatására, ami PEN hiányában a föld felé folyik, "szárítva" a földelő környezetét. További érdekesség hogy a KLÉSZ alá tartozó létesítményekben 6 évente szerelői ellenőrzés van előírva, ami mint tudjuk nem igényel műszeres méréseket.
Persze hogy nem normális állapot és szerencsére egyre ritkább, de ha már balzsi rákérdezett, ugyan elvi szinten, de kitértem rá.
A másfél méteres földelés az körülbelül akkora szakmai röhej, mintha valaki 0,1 mm-es zománcszigetelésű rézhuzalt akarna a vásárlóra rásózni installációs vezeték gyanánt.
Szerintem a KLÉSZ még tartja az önállóan számottevő földelést, amire normális szakember úgyis úgy gondolná, hogy másfél méter az nem lesz elég - hiszen vagy 4 méter, vagy mérni kell.
"4. § (3) Azokon a helyeken, ahová az MSZ 172/1 a nullavezető földelését írja elő, de ennek szétterjedési ellenállását nem határozza meg, önállóan is számottevő földelés felhasználásával kell a földelést kialakítani." Nyilván 172 helyett a ma érvényes szabványt behelyettesítve.
"A PEN vezető szakadás nem egy normális állapot"
A gyakorlatban ennek ellenére nem ritka eset szeles időben, nem igen találkozni ma a tervszerű karbantartással a méretlen hálózaton. Inkább hiba elhárítás folyik a hálózaton. Ugyan a régi mérőhelyek alatti kötések átvizsgálása sem jellemző. Sőt névátíráskor is csak a plomba ellenőrzése vagy cseréje történik meg. Alatta még ekkor sem vizsgálják át. A fogyasztónak meg eszébe se jut ennek az átvizsgáltatása. Ha netán eszébe jutna, akkor meg szabványosítás költségétől ijed meg.
A mérőhelyet létesítő kollégák, "tisztelet a kivételnek", jellemzően leütik a 1,5 m-es szondát, de már a földelési ellenállást nem mérik meg. Sőt még műszerük sincs! Mondván hiszen ávk van teljesen felesleges, Így aztán utólag mérve gyakran találkozom nem értékelhető földelésekkel. Hiba elhárításkor beépített ávk-nál előforduló feszültség emelkedések, ez meg az ráz panaszok, és az ávk mégse kapcsolt le panaszokkal.
Az áramvédő kapcsolás kiegészítő védelemnek számít. TN rendszer kialakításának még mindig feltételei vannak. Ezért úgy gondolom a jó földelés kialakítását, folytonos védővezető, EPH kialakítását, stb. nem mellőzhetjük. Gyakran előfordul, hogy nincs minden védve ávk-val a mért hálózaton. Igaz ez nem is előírás mindent ávk-val védeni. Több előnye van a jó földelés kialakítanak, mint hátránya. Egyik megtörtént esetben régi mérőhelyen fogyasztás mérőt cseréltek, a szín jelölések már nem látszottak, elmenő oldalon nullázott volt ( szakszerűtlenül) a munka befejezésekor nem végezte el az ellenőrzést. Vissza kapcsolás utáni időkben áramütés következett be. Ha jó földelés van akkor a kismegszakító lekapcsol feszültség alá helyezéskor.
Itt a hozzászólásokban is látszanak az eltérő vélemények. Ezért nem árt ha újra előhozzuk a témát, mert több gondolat menet ütközik, és lesz aki elgondolkodik jobban rajta és a munkája során változtat jó irányba. Tehát érdemes a vitát folytatni mindenképpen, mert lehet, hogy engem is még meggyőznek :)
A szomszédommal folytatott beszélgetés során az elmondottak alapján, számomra gyanús lett az általa emlegetett ÁVK megléte, illetve állapota, mivel a fiát erőteljesen megrázta a mosógép. Ezen az épületen 2 éve új vezetékelés történt, új villanyóraszekrény földkábellel. Az összes munkálatot egyazon regisztrált villanyszerelő végezte. Miután kutakodtam a lakásban kialakított elosztószekrényben, a mellékelt képeken látható látvány fogadott. ÁVK sehol. A PEN bontás a mérőszekrényben megtörtént, majd az elosztószekrényben egyazon sínre bekötve az N és a PE vezeték is. A megszakítók beszerzését sem bonyolította túl :) mindegyik C16-os, 1,5-ös vezetékkel elvíve az épület legtávolabbi pontjához is. Ezek után kivettem a két sín összekötését, szétválogattam a védővezetőket a nulláktól, majd beépítettem a kettő darab ÁVK-t. (Itt nem sajnálták a biztonságra 12000 forintot.) Természetesen itt nem ért véget a történet, a főpróbán leoldott a relé, mivel egy háromfázisú, négypólusú dugaljban a PE érintkezőbe bekötötték az N és a PE vezetéket is, valamint egy átfolyós vízmelegítőn korábban vezetéket cseréltek és az új kínai csodán a fekete volt bekötve a dugvillán a földelésre, aki szerelte, az viszont fázisnak gondolta. Egyébként fekete, fehér és sötétzöld színekből tevődött össze ez a vezeték. Itt azon gondolkodtam el, hogy egy laikus vakon megbízik egy olyan szakember munkájában, aki nemcsak szakképzett villanyszerelő, hanem még regisztrált szerelő is és jogosult mérőóraszekrény kiépítésre és bekötésre. A fórumon többször olvasható volt, hogy ma már villanyt szerel a kőműves és a szobafestő is. (Én az utóbbiakhoz tartozom, igaz soha nem dolgoztam a szakmámban.) Ezek után az szerintem elmondható, hogy egy bizonyítvány, illetve egyéb papírok, nembiztos, hogy elegendőek a minőségi munka elvégzéséhez, kell hozzá némi pozitív hozzáállás is. A képekről várom a véleményt. :)
Vélemény? ::) A kezét törném el az ilyen szaki(?)nak. ...de legalább jó minőségű és ereje teljében lévő kismegszakítókat raktak be. ;D ...és most nagyon pozitív voltam. ;)
Az ilyen felkészültségű papíros emberek tömkelege próbál szerencsét nyugatabbra. Sajnos volt hozzájuk szerencsétlenségem.
Egyébiránt nem egy regisztrált szerelő és EON-os talmi szakival találkoztam már, akinek ugyan volt papírja, ::) még tán helikopterre is, de a szakma rejtelmeihez vajmi köze. Azt a hiú ábrándot kergetem, hogy az idő múlásával csak ragad rájuk valami és nem követnek el ordítóan veszélyes mutatványokat, mi több, hatalmuknál fogva nem akarják a butaságukat ráerőltetni a való szakemberekre.
Nem is értem, mi volt a beüzemelés előtti első felülvizsgálat jegyzőkönyvében? :)
Idézetet írta: balzsi Dátum 2017. július 22., 19:23:19 DÉLUTÁN
A szomszédommal folytatott beszélgetés során az elmondottak alapján, számomra gyanús lett az általa emlegetett ÁVK megléte, illetve állapota, mivel a fiát erőteljesen megrázta a mosógép. Ezen az épületen 2 éve új vezetékelés történt, új villanyóraszekrény földkábellel. Az összes munkálatot egyazon regisztrált villanyszerelő végezte. Miután kutakodtam a lakásban kialakított elosztószekrényben, a mellékelt képeken látható látvány fogadott. ÁVK sehol. A PEN bontás a mérőszekrényben megtörtént, majd az elosztószekrényben egyazon sínre bekötve az N és a PE vezeték is. A megszakítók beszerzését sem bonyolította túl :) mindegyik C16-os, 1,5-ös vezetékkel elvíve az épület legtávolabbi pontjához is. Ezek után kivettem a két sín összekötését, szétválogattam a védővezetőket a nulláktól, majd beépítettem a kettő darab ÁVK-t. (Itt nem sajnálták a biztonságra 12000 forintot.) Természetesen itt nem ért véget a történet, a főpróbán leoldott a relé, mivel egy háromfázisú, négypólusú dugaljban a PE érintkezőbe bekötötték az N és a PE vezetéket is, valamint egy átfolyós vízmelegítőn korábban vezetéket cseréltek és az új kínai csodán a fekete volt bekötve a dugvillán a földelésre, aki szerelte, az viszont fázisnak gondolta. Egyébként fekete, fehér és sötétzöld színekből tevődött össze ez a vezeték. Itt azon gondolkodtam el, hogy egy laikus vakon megbízik egy olyan szakember munkájában, aki nemcsak szakképzett villanyszerelő, hanem még regisztrált szerelő is és jogosult mérőóraszekrény kiépítésre és bekötésre. A fórumon többször olvasható volt, hogy ma már villanyt szerel a kőműves és a szobafestő is. (Én az utóbbiakhoz tartozom, igaz soha nem dolgoztam a szakmámban.) Ezek után az szerintem elmondható, hogy egy bizonyítvány, illetve egyéb papírok, nembiztos, hogy elegendőek a minőségi munka elvégzéséhez, kell hozzá némi pozitív hozzáállás is. A képekről várom a véleményt. :)
Kedves Kollégák!
Mostanában ritkán vagyok itt. Nézegetem a hozzászólásokat. Feco kolléga alul írja, hogy mi is van a minősítő íratban?
Erre nem jött válasz. A feltett képek igen tanulságosak. Elméletileg külön van választva a védelem és a nulla.
De miért is ágaznak el vegyesen a sínekről a PE és az N vezetők?
Ugye ezt nem kérdezted komolyan hogy mi volt a jegyzőkönyvben?
Szerintetek milyen jegyzőkönyvben. Aki azt az elosztót csinálta nemhogy az első ellenőrzésről, de még a villanyszerelésről sem hallott. Pláne a darabvizsgálatokról.
De komolyan kérdeztem, mivel sajnos elolvastam az előző írásokat is ide vonatkozóan.
Ha gondolod egy - két mondatot szívesen írok, ha nincs teljesen lerágva. ;D
Megjegyezném, villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat már akkor is volt, mikor a darabvizsgálatról még szó sem volt.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2017. október 21., 21:30:48 DÉLUTÁN
Kedves Kollégák!
Mostanában ritkán vagyok itt. Nézegetem a hozzászólásokat. Feco kolléga alul írja, hogy mi is van a minősítő íratban?
Erre nem jött válasz. A feltett képek igen tanulságosak. Elméletileg külön van választva a védelem és a nulla.
De miért is ágaznak el vegyesen a sínekről a PE és az N vezetők?
Kedves Juvill!
Az elektronikával elég sokat foglalkozom, viszont a jegyzőkönyves dolgokról nekem sincs semmi ismeretem. Aki villanyt szereltet, az vélhetőleg szintén nincs ezen követelmények ismeretében. Ha kaptak is az érintettek valamilyen valótlan adatokat tartalmazó minősítő iratot, akkor sem foglalkoztak vele sokat.
Valójában ki kéri számon a kivitelezőtől a jegyzőkönyvet?
Nos a védelem és a nulla külön lett választva a villanyóra szekrénynél, de értelme semmi, mivel a képen is látható az összevisszaság, az N sínre rá van kötve a PE és N vezető is és fordítva is.
Kedves Balzsi!
Valójában ki kéri számon a kivitelezőtől a jegyzőkönyvet?
Munkavédelmi felügyelet, Katasztrófavédelem. De elsősorban a megrendelő, mivel a műszaki átadáshoz szükséges az első felülvizsgálat minősítő irata. De kérheti, és kéri is, az időszakos felülvizsgálatot végző.
Itt megjegyezném, hogy ha ezt az elosztót egy felülvizsgáló látja, akkor nincs átadás ameddig a képen látható szerelés van, csak hibajegyzék kiállítás.
Itt kell rögzíteni többek között ezt a csodálatos elosztó szerelés.
Feltételezhetően itt nem volt műszaki átadás, és minősítő iratról sem lehet beszélni.
De újat ezzel nem igen írtam.
Van 2drb PIUSI cube gázolaj pompa 900W-230V szűkséges külön-külön AVK be építése és milyen dug aljt szereljek ami megfelel a szabványoknak. A pompán villamos szekrényén egy kétméteres 3x1,5 kábel földeléses dug villával. A gázolaj tartályból egy cég autóijait működtetik.
Készített már valaki be tápot ilyen tartálynak? Valójában egy dugaljt kell szerelni csak azt nem tudom hová szereljem a tartálytól milyen távolságra mivel a szerelt kábel csak 1,5méter.
Tisztázd mi a besorolása a területnek, ha fokozattan tűzveszélyes vagy ennek valamelyik fokozata akkor az OTSZ TvMI melléklete ad táppontot. De és ebben az esetben biztos raknák egy helyi törpefeszültségű vészkikapcsolót ami a helyben lévő összes villamos berendezést azonnal lekapcsolja. A másik csak olyan anyagot alkalmaznák ami nehezen éghető és IP védett valamint bírja a gázolajat. És nem dugvilláznák. Minden betápra biztos menne saját biztosító + RCD, főkapcsoló és ezek előtt meg egy mágnes kapcsoló ami ott bekapcsolható de a helyszínen lévő vészgombbal lekapcsolható és a be gomb csak kulcsos lenne.
A dugvila mindkét tartályon gyárilag rajta van én is arra gondoltam hogy le veszem és direkt bekötöm abból a szekrényből amibe berakom amiket javasoltál.
Gyerekek a gázolaj "C" besorolásu, egy IP 54-es ÁVK-s dugaljzat és kész.