Váltsunk erről egy pár hozzászólást.
A betáplálástól a legkisebb fogyasztóig.
Hol helyezkedik el a főelosztó, milyen lehetőségek vannak a betáplálásra, hogyan alakítunk ki ezekben mérőhelyet, mérőhelyeket, elosztókat?
A villamos kivitelezés érinti a légtechnikai berendezések vezérléseit. Milyen megoldások ismertek ezekre?
Régi létesítés esetén nem norma szerinti, új létesítés esetén norma szerinti a villámvédelem. Látunk-e különbséget a megvalósult villámvédelmi berendezéseknél ezen épületeknél a külső és belső villámvédelem területén a MSZ 274 és és az MSZ EN 62305 számú szabványt illetve?
Ezek jó kérdések! Az biztos, hogy itt minden földpotenciálon van. Úgy mond természetes földelő. Persze itt a kialakításának is vannak követelményei. Itt a méréseknél is érdemes odafigyelni, mert minden szinte mindennel fémesen össze van kötődve. Kíváncsi vagyok milyen válaszok érkeznek, amiből tanulhatunk.
Úgy gondolom ez eléggé összetett téma, és feltételezem lesz még hozzászólás.
Érdekes az összefüggő acélszerkezet miatt. Mivel sokan vagyunk itt a fórumon, és ha a kollégák szereléstechnikailag hozzászólnának a villamos betáplálást, a légtechnikai berendezések vezérlését, az szellőzőberendezések csőhálózatának EPH-ját illetve, a hozzászólásokból sokan tanulhatnánk. Az ilyen épületek villámvédelme, annak kivitelezése is lehet más és más. Gondolok itt az MSZ 274 számú - ma már nem norma szerinti - villámvédelmi szabvány előírásaira, és az új MSZ EN 62305 számú szabvány norma szerinti villámvédelmi előírásaira.
Van-e különbség a létesítéseket illetve? Gondolok itt a természetes felfogókra, a betonalap földelésre, vagy a kockázatelemzéssel meghatározásra kerülő, norma szerinti villámvédelemre.
Nekem volt már szerencsém acélvázas, azaz Lindab, vagy Frisomat és tettestársai csarnokban szerelni, ahol teljesen természetes volt, hogy mű.a tokozottból alakítottuk ki mind a főelosztót, mind pedig az egyes alelosztókat, fali csatlakozószekrényeket. A betáp kábel pedig KPE csőben jött be, így nem érintkezett közvetlenűl az acélváz egyik elemével sem. A világítás azonban kissé bonyolultabb, bár armatúrák tekintetében egyértelmű volt az IP65-ös por-páramentesek alkalmazása, természetesen mű.a házzal. Ami a fémhalogén csarnokvilágítókat illeti; nyilván jobb egy függesztett, mint egy fémházas, melyet ugye 4 csavarral rögzítünk, de ha van egy fullosan kiépített EPH, akkor ebből sem lehet gond. Kábelek nagyobbrészt Mü III-as csövekbe bújtatott MT/MBCu-k voltak, illetve több kábel, vagy 5x16mm2-nél nagyobb +metszet esetén kábeltálcán nyertek elhelyezést. EPH qualitatív megléte itt "életbevágó" követelmény, hiszen amennyiben valamely vill berendezés zárlatossá válik és ezáltal feszültség alá kerülhet ad abszurdum az egész csarnok épület! Villámvédelem szempontjából is rizikósabb egy acélszerkezetes csarnok egy normál beton, vagy téglafallal rendelkezőnél, ezért itt minden esetben ki kell építeni a megfelelő felfogókból és levezetőkből álló külső és persze szintúgy a "B"-s és "C"-s túlfeszvédelmi egységekből álló belső villám/túlfeszvédelmi rendszert.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 26., 17:47:23 DÉLUTÁN
Úgy gondolom ez eléggé összetett téma, és feltételezem lesz még hozzászólás.
Érdekes az összefüggő acélszerkezet miatt. Mivel sokan vagyunk itt a fórumon, és ha a kollégák szereléstechnikailag hozzászólnának a villamos betáplálást, a légtechnikai berendezések vezérlését, az szellőzőberendezések csőhálózatának EPH-ját illetve, a hozzászólásokból sokan tanulhatnánk. Az ilyen épületek villámvédelme, annak kivitelezése is lehet más és más. Gondolok itt az MSZ 274 számú - ma már nem norma szerinti - villámvédelmi szabvány előírásaira, és az új MSZ EN 62305 számú szabvány norma szerinti villámvédelmi előírásaira.
Van-e különbség a létesítéseket illetve? Gondolok itt a természetes felfogókra, a betonalap földelésre, vagy a kockázatelemzéssel meghatározásra kerülő, norma szerinti villámvédelemre.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. január 26., 09:35:22 DÉLELŐTT
Váltsunk erről egy pár hozzászólást.
A betáplálástól a legkisebb fogyasztóig.
Hol helyezkedik el a főelosztó, milyen lehetőségek vannak a betáplálásra, hogyan alakítunk ki ezekben mérőhelyet, mérőhelyeket, elosztókat?
A villamos kivitelezés érinti a légtechnikai berendezések vezérléseit. Milyen megoldások ismertek ezekre?
Régi létesítés esetén nem norma szerinti, új létesítés esetén norma szerinti a villámvédelem. Látunk-e különbséget a megvalósult villámvédelmi berendezéseknél ezen épületeknél a külső és belső villámvédelem területén a MSZ 274 és és az MSZ EN 62305 számú szabványt illetve?