Utcai önhordó vezeték "célbaérése"...

Indította Gyurmaúr(fi-relé), 2012. július 24., 16:18:48 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Gyurmaúr(fi-relé)

Azaz, miként "ügykezelõdik" az épület falához érkezõ  önhordó betáp szabadvezeték? Beérkezik egy 150x150-es, csvarozható, zárópecsételhetõ dobozba, s ott -mondjuk egy (azaz 4 db, hisz 3 fázisról + PEN-rõl beszélek) SK63-as, vagy egyéb min 25mm2-es vezeték befogadására alkalmas sorkapocs segítségével, immár 4x16mm2-es kábelként, vagy 16-os MKh-ként halad mondjuk az épület külsõ falán elhelyezett késesbiztis, EPH-s, "B"-s túlfesz levezetõ egységet magában foglaló tokozottig, vagy -amit elég nehezen tartok kivitelezhetõek- megszakítás nélkûl, betolva egy -mondjuk 40-es- bergmannba megy a fentebb nevezett tokozottba??  Ki hogyan vélekedik errõl??   ::)

Fecó

Nem feltétlenül kell kötõdoboz, de kötés egyáltalán nem. A vezeték megszakítás, toldás nélkül megy a fõbiztosító szekrényig (ha van ilyen) vagy a mérõhelyig. A tetõtartótól vagy fali horogtól nem lehet hosszabb a méretlen fõvezeték mint 10 méter (ha jól emlékszem). Lehetõség szerint minél kevesebb iránytöréssel, ha 2 könyöknél több van, akkor szokták kérni a 150×150-es plombálható kivitelû "átfutódobozt", de nem kötnek benne. A fõbiztosító szekrény és mérõszekrény közötti méretlen fõvezeték kiépítése már a regisztrált vállalkozó dolga, innen már lehet dolgozni rézzel, megfelelõ keresztmetszettel.

Gyurmaúr(fi-relé)

Kösz, Fecó! Tehát akkor az önhordó, azaz 3 szigetelt 16-os Alu vezetõt és 1 szigeteletlen PEN-t, mely ugye a spannung is egyben, tehát ezt a 4-es fogatot be lehet tuszkolni egy, mondjuk 40-es bergmannba?? Tényleg csak azért kérdezem, mert a fali horog esetén sok helyen van az a megoldás, hogy az érkezõ légvezetéket bevezetik egy 150x150-esbe, mely ugye csavaros és plombálható és ott kötik -pl SK63-mal- a már az épület falában, 40-es bergmannban futó vagy 4x16-os kábelhez, vagy a 4db 1x16-os Alu, vagy MKh-hoz. Nyilván, egyszerûbb és logikusabb megszakítás nélkül vinni a méretlent egészen a késesszekrényig, csak vajh mennyire könnyû téma ez?? A 10 méter az valóban fennáll.   

helcs

Az új csatlakozók létesítésénél már nincsen szigeteletlen PEN. A szolgáltatók a többszálfeszítéses NFA2x tipusú csatlakozót használják, ez megszakítás nélkül halad a csatlakozási pontig. Két töréssel az említett dobozok beiktatásával és megfelelõ behúzószál segítségével ez megvalósítható. A csatlakozóvezetéket nem kötjük-toldjuk.
Ha mégis vágni kell pl. ahogyan említetted a falihorognál, akkor itt lesz a csatlakozási pont, innen betápláló fõvezetékként halad tovább. Ez további kérdéseket vet fel, ti. hány fogyasztási helyet lát el a betápláló fõvezeték ? A 10 m emlékeim szerint földkábelre vonatkozik, ennyi haladhat magánterületen, ha a csatlakozási pont nem a telekhatáron van. Szabadvezetékre vonatkozóan még lapozgatok keveset. MSZ 447-ben egész jól benne vannak a csatlakozóra vonatkozó elvárások, csak ki kell válogatni a speciálisan rád vonatkozó megoldást.

Fecó

helcs kolléga helyesen írja, már új típusú vezeték van, mind a 4 ér szigetelt! 40-es csõ nem pontos, MüI 36 a követelmény ha minden igaz. A földkábelnél nekem a 10 m úgy rémlik, hogy annyit ad ingyen a szolgáltató, a felette lévõ rész fizetõs! Sok helyen csak a telekhatárra engedik a földkábelt, úgy is jártunk, hogy a kerítéstõl 5-6 m-re lévõ épületig nem engedték.

helcs

A csatlakozási rendelet szerint szabadvezetékbõl 30 m földkábelbõl 15 m ingyenes felhasználási helyenként. Nem minden szolgáltató engedi az épületfali csatlakozást, kábelnél jobb szeretik a telekhatáros mérést, a 15 m ezt sem biztos hogy kiadja.
DÉMÁSZ pl. szabadvezetékkel sem csatlakozik épületre, csak segédoszlopon a telekhatáron. De kezdünk eltérni fórum- (sors-szak-és egyéb)társunk felvetésétõl.

Gyurmaúr(fi-relé)

Idézetet írta: helcs Dátum 2012. július 25., 18:03:07 DÉLUTÁN
. A csatlakozóvezetéket nem kötjük-toldjuk.
Ha mégis vágni kell pl. ahogyan említetted a falihorognál, akkor itt lesz a csatlakozási pont, innen betápláló fõvezetékként halad tovább. Ez további kérdéseket vet fel, ti. hány fogyasztási helyet lát el a betápláló fõvezeték ?
Tehát, akkor vannak olyan esetek,amikor az új -én is találkoztam ilyennel, de csak tetõtartós megoldással, ott nyilván nem kellett toldani- önhordó légkábelt lehet végeztetni a ház falához érve és a 150-es doboztól már más kábel megy a mérõkig, vagy a késesbiztis, túlfeszvédõs tokozottig??? Igen, az is megér egy misét, hogy a moderált szó áramszolgáltató hová engedi kiépíteni a mérõhelyet? Nyilván, ha az épület közel van a kerítéshez, akkor totál egyértelmû, hogy az épület utcához legközelebb esõ (nem utcafronti) falába lehet rakni a cuccost. Ami a 10m-t illeti, az össz csatlakozó vezetékhossz több is lesz, mint 10,de a falban haladó tutira nem lesz annyi.

helcs

Ha a csatlakozó vezeték behúzható az elsõ túláramvédelmi készülékig akkor nem toldja a tetõtertónál. Ez inkább már meglévõ csatlakozás esetén szokás ha pl. egy közcélú hálózat felújítása során a régi csatlakozót nem tudja visszakötni. Ilyenkor vág a tetõtartónál és az oszlopig kicseréli a csatlakozót. A csatlakozási pont a tetõtartónál lesz, tovább már betápláló fõvezetékként halad, melynek a tulajdonosa a felhasználó. Itt már te húzod a vezetéket, a szabványok betartása mellett rézbõl min. 10 mm2 alu. min 16 mm2, de választhatsz, hogy ez mi legyen. Ez csak akkor mûködik, ha a csatlakozó fázisonként legfeljebb csak egy felhasználási helyet lát el,(a vezérelt mérés nem jelent külön felhasználási helyet) más esetben a leágazási pont és a mérõ(k)-nél elhelyezet kismegszakítók közé a csatlakozási ponton túláramvédelmi készüléket kell elhelyezni, magyarul csatlakozó fõelosztót kell létesíteni ami ugye a tetõtartónál nem megodható. Nem írod, hogy miér kellene ragaszkodnunk a toldáshoz.

Gyurmaúr(fi-relé)

helcs, én nem ragaszkodom a toldáshoz, sõt Isten õrizzen tõle, hiszen ahány "csoki", tehát amennyi toldás, annyi idõzített bomba... Mivel egyébként ez egy meglévõ családi ház, tehát 1 fogy hely, ezért kérdeztem, hogy egy ilyen helyzetben, ahol régebben emígyen -tehát toldva- volt kialakítva a fali kampós megoldás, most hogy az épület átépítésre kerûl -beleértve az eddigi 1 fázisú csatlakozás bõvítését 3-ra-, így tehát már az új önhordó vezeték fog felkerûlni, mely a ház falában ugye min 36-os Mü II-es csõben fog haladni úgy, hogy egy kanyar lesz a csõben, tehát oda 150x150-es csavarozható (zárópecsételhetõ) doboz kerûl. Kérdés persze, hogy hogyan jövünk ki olcsóbban, ha a légvezeték házhoz érkezését követõen mégis toldjuk a betáp kábelt és onnantól a késes szekrényig mondjuk egy 4x16-os MBAL, vagy MBCu kábelt húzunk be. Kérdés tehát, hogy az önhordó légvezeték házfalban futó, mondjuk 8 méteres hosszáért kell-e és ha igen, akkor mennyit kell csengetni??? 

Novill

Sajnos csak úgy a legolcsóbb ilyen esetben ha  a szolgáltató felõli rész nem bõvítés, hanem új fogyasztói bekapcsolás.