EPH rendszerek, kialakítások

Indította zsozsó, 2010. december 26., 10:35:41 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

s.peter

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy napelemes rendszerben T2 túlfeszültségvédelem alkalmazása esetén a mellékelt képen jelölt 1-es gerincvezetőnek elegendő a 6mm2-es rézvezető (ill. a többi védővezetőnek is), vagy van egyéb előírás, amely nagyobbat követelne meg?

Valamint az inverter védővezetője (2) nem minősül megerősített, megnövelt keresztmetszetű védővezetőnek a szigetelés-ellenőrző funkció miatt? (Valószínűleg ez a mérőáram 10mA alatti.) Így a fázisvezetőkkel együtt vezetve, védve min. 2,5-ös elegendő, ha a fázisvezetőkkel megegyezik?

Dehn ajánlás alapján a tartószerkezetet a galvanikus elválasztás nélküli inverter miatt kialakuló kapacitív áramok és a szigetelésellenőrző funkció miatt üzemi földelővezetővel kell ellátni, ennek elég a 6mm2 (melyik szabvány szerint?). Ellenben ha ezek az áramok meghaladnák a 10mA-t, akkor megerősített védővezetőként min. 10mm2-es Cu szükséges?

(A T2-es (C) túlfeszültséglevezető földelővezetéke 4-es és 6-os szolárkábel esetén is min. 6mm2.)

Fogalmilag lehet ebben a rendszerben védő egyenpotenciálra hozó vezetőkről, EPH gerincről beszélni, vagy csak (üzemi) védővezetőkről?

nyaki

Üdv!
MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványt, azon belül is az 543.6-7 pontjait ajánlanám szíves figyelmedbe.
A fenti szabványt figyelembe véve, sajnos a rajzon feltüntetett védővezetős elrendezés helytelen. A PV tartószerkezet EPH védelmét a központi földelőkapocsról ajánlatos vezetni vagy figyelembe kell venni a fenti szabvány pontját. Az üzemi védővezető keresztmetszetekre, a fenti szabvány egyértelmű iránymutatást ad.
Véleményem szerint, a Dehn ajánlását érdemes követni.

jucsaba

Üdvözletem mindenkinek
Kérdésem , amit már több hozzáértőnek is feltettem , sőtt hobbielektronika fórumán sem volt senki aki tudott/akart válaszolni , ezért remélem valaki számomra is elfogadható infót tud adni .
Konkrétan ipari környezetben kötöttem ( ez volt a munkám, több kollégával együtt ) be elektromos szekrényt , 3-6 frekiváltós ventillátort  , amik kívül nem vezetékkel hanem kontakt alátéttel voltak eph szerűen a 4 ből az egyikkel a fém vázhoz kötve . A ventillátorok belül a burkolathoz - fémvázhoz kötve a zöld sárga vezeték (védőér) , és az erősáramú kábelek is bekötve (1-3 fázis) védőérrel .
A kész szekrényen ÉV mérést csináltak , ami kétségem volt , (nem alaptalanul ) mi van ha nem sikerült a védőér bekötése , a ventillátor a felerősítésen át megkapta az EPH-t , amit kimértek , kipipáltak , de ezt hogyan lehet megbízhatóan ellenőrizni , a védőér megbontása nélkül , továbbá a kontakt alátétet mennyire fogadja el a magyar szabvány ( az egyik felerősítő csavart  látták el ezzel a megoldással )német tulajdonú cég volt ez , (már nem ott dolgozom ) . Aki a belső  utasítások szerint kötötte a szekrényt mennyire vonható felelőségre , ha ez nem szabvány szerinti munka - szerintem nekünk a német és a magyar szabványt is figyelembe véve kell(ett volna) dolgoznunk , és a szigorúbbat alapul véve dolgoznunk .
Várom a véleményeket .

nyaki

Üdv!
Ha a motortartó fémváz egyértelműen szabványosan kialakított EPH potenciálon van, akkor a motortestet már nem szükséges külön EPH vezetékkel ellátni. Ha a motortartó fémváz több motor rögzítését oldja meg egyszerre, akkor ezen csak egy ponton kell az EPH kötést megcsinálni, azonban ha nem egy egységet képeznek, akkor mindegyikhez külön EPH vezetőt kell létesíteni. A kontaktalátét (rugós alátét, fogazott alátét) teljesen jó és szabványos megoldásnak számít.
A motor PE vezetőjének PE-EPH horokértékét, a motornál a PE vezető megbontásával lehet kimérni, a szabványos 200mA-es ellenállásméréssel.

Fecó

Nekem most kicsit kusza a dolog, most az EPH vagy a védőföldelésekről beszélünk? Mert a motort kötelezően kell védőföldeléssel ellátni, de EPH-ba (már nincs is ilyen fogalom) nem írja elő semmi a bekötését. De kapiskálom a lényeget, arra gondolsz, mi van akkor, ha nem a védőföldelés erén záródik a hurokban folyó hibaáram, hanem a motor testjén, a szerkezeten keresztül? Nos, a felülvizsgálót semmi nem kötelezi rá, hogy minden egyes villamos berendezést szereljen le a gépről (ventillátorokat, szivattyúkat, motoros szelepeket, stb.) és így végezze el a mérést. Elviekben ha belegondolsz, abban az esetben ha a nagykirterjedésű fém szerkezetek, csőhálózatok valóban be vannak kötve az (EPH) rendszerbe, akkor is valamilyen szinten "besegítenek" a mérésbe, hiszen még a jól bekötött védővezető esetében is több áramút alakul ki, és kisebb ellenállásértéket mér a felülvizsgáló. Szerintem ez nem baj, az meg hogy nincs bekötve a védővezető rendesen, szemmel, vagy szerszámmal ellenőrizve is elég jól kivehető kell legyen. Még egy kis adalék vagy segítség, visszanyúlva az MSZ 172-höz:

"Azokat a fémszerkezeteket, amelyek egyes részei egymással - technológiai vagy szerkezeti, illetve kivitelezési okokból - villamosan vezetői összeköttetésben vannak, egyetlen szerkezetnek kell tekinteni. Ezeket elegendő egyetlen helyen az EPH-hálózatba kötni."

Még azt sem tartom lehetetlennek, hogy magát a szerkezetet helyezték így földpotenciálra felhasználva a motorok védőföldelését.

nyaki

Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a ipari környezetben nagyon sok hibát el lehet követni, amit csak a mindenre kiterjedő érintésvédelmi vizsgálattal lehet kideríteni. Mivel a frekiváltó és a motor közé tiltókapcsolót kell kötni, a legtöbb esetben itt követik el a hibát azzal, hogy a 3 eres motorvezeték árnyékolását, mint PE vezetőt, a tiltó kapcsoló dobozában nem kötik össze a frekiváltótól jövő PE-vel vagy az árnyékolással mondván, hogy úgy is meg van a védelem az EPH miatt, meg aztán kurva nehéz a szűkös helyen biztonsággal kialakítani a kötést. Ebben az esetben, ha felületes a felülvizsgálat, akkor a motordekliben a felülvizsgáló ugyan látja bekötve a PE kapcsot és mérni fog jó hurokértéket, de a PE vezető hatásosságát már nem tudja igazolni, ami minden szabvány szerint kötelezően elsődleges kötésnek számít, ha van EPH, ha nincs.
Innen nézve a dolgot, sajnos bontani kell a motor PE kapcsát, a PE folytonosság igazolásához.
Szerintem... ::)

jucsaba

Nem véletlenül kérdeztem a megbontás nélküli opciót : többször is előfordult - és nem kekeckedés szándékkal - hogy rosszul kötött z-s vezetéket találtam / nyilván a gondos tervezésnek köszönhetően nehezen hozzáférhető helyen / .
Na meg a gép tetejére fellétrázni , ki/becsavarni motoronként 4 fedélcsavart , és utána kötni oda- vissza sok időt rabolna el , és akkor  az ellenőr is hibázhat , műanyag fedél és lemezcsavar , tömítés , becsípődhet a leggyakorlottabb kollégánál is , kiszakadhat a csavar...
Szóval olyan megoldáson gondolkodtam , mint egy lakatfogó (mint tranzformátor ), ami bizonyos áramot kelt a z-s vezetékben , ami mérhető , és a mért értéket nem" rontja "el a többi vezeték .

Fecó

Frekvenciaváltós motornál nem is nagyon lehet hurokellenállást mérni, ezt valamelyik topikban kiveséztük. Vagy van valamilyen trükk?

nyaki

Fecó!
PE/EPH hurokról megy rege. :)

jucsaba!
Nincs ilyen módszer, mert az EPH és motor PE vezetők minden irányból bezavarnak. Ha biztosra akarsz menni, akkor sajnos meg kell bontani minden motor PE vezetőt, akár mennyire babrás a dolog. :-\

jucsaba

Pedig amit írtam , a z-s vezeték épségének és eph -ra kötésének ellenőrzésére (megbontás nélkül) alkalmas elvileg .
Villamos szekrényekben általában van egy földelő sorkapocs , amit mint ha árammérés lenne lakatfogó szerű eszközzel megbontás
nélkül lehetne mérni/tesztelni .
A z-s vezeték nem szokott tekerccsel megszakítva lenni , sőtt törekednek minél több helyen összekötni a fémvázzal
(ipari berendezés ) ezért szerintem akár KHz frekivel is lehetne tesztelni , a mérőáram akár 10A nagyságrendű is lehet .
csak az elképzelésemet gondoltam megbeszélem veletek , véleményeket várok.
Köszi