Gondoltam ez egy jó kis téma indító lehet. :D
EPH rendszereket már mindenhol alkalmazni kell. Családi házaktól kezdve az ipari, irodai létesítményekig.
Például szerintetek mennyi értelme van a fürdõszobába a kádakhoz és a zuhanytálcákhoz eph vezetõt vezetni? Mert ugye a zuhanytálca, fürdõkád már mûanyag, és a falban futó csövek is léteznek már mûanyag kivitelben.
A régi nagy ismert szakemberek erre mondták, hogy a víz is vezeti az áramot. Ez igaz is lehet adott esetben. A lefolyó csõ belsõ falára rárakodó szennyezõdés tudja vezetni az áramot a vízzel együtt. Mi azt szoktuk tanácsolni, hogy a csaptelepet kössük össze a lefolyó csõvel, a lefolyócsõbe iktatott erre a célra kialakított fém résszel. Melyet az EPH-ba kötünk be. A potenciál kiegyenlítés mindig lényeges szempont lehet sok esetben.
Jó téma tényleg. ;)
Szerintem is érdemes minden fém felületet bekötni. Ja és a víz tényleg vezeti az áramot. :)
Ipari kivitelkezésél ami sokszor lemarad az a fém csatorna rendszerek összekötése. A villamos kapcsolószekrények különbözõ pontjainak összekötése. Például az ajtók eph rendszerbe történõ bekötése, amikor villamos kapcsoló készülék van az ajtón.
Fémpolcok összekötése. Lehetne sorolni még egy két példát nekem most hirtelen ezek ugrottak be. De ugye másoknak is lehetõséget kell biztosítani a hozzászóláshoz...
Kábeltálcákról még annyit, hogy az a szép még ebben mikor ugye egyszeresen szigetelt kábelek szaladgálnak rajta és például megsérül valamelyik szigetelése.
Elsõ az ÉLET védelme, de szerintem van ebben némi üzlet is, (pl.OBO). Viszont a szabvény ma már elõírja a mûanyag lefolyócsövek EPH bekötését, van rá megfelelõ megoldás Hiszen az áram útja kifürkészhetetlen! szerintem ezt már sokan megtapasztalták
Üdv MM !
IdézViszont a szabvány ma már elõírja a mûanyag lefolyócsövek EPH bekötését, van rá megfelelõ megoldás
A múlt héten több mûanyagcsõ üzletben is érdeklõdtem EPH idom iránt. Azt sem tudják mi az.
Ha már szabvány írja elõ, akkor csak kellene lennie a kereskedelemben. Vagy a "van rá megfelelõ megoldás" azt jelenti, hogy csináld magad? Már én is gondoltam, hogy esztergálok egy csõtoldót rézbõl. Ti ezt hogyan oldjátok meg?
Valamikor régebben vásároltam a Bp.X. Maglódi út 14b szám alatt – kád lefolyó összekötõ EPH idomot - eléggé borsos áron. Próbálj érdeklõdni náluk.
• 1106 Budapest, Maglódi út 14/b
• Tel.: 260-0470, 260-1405, 260-4187
• Fax: 431-7388
• e-mail: info@merkapt.hu
De ha az épületgépész kollégával megbeszélitek olcsóbban is meg fogjátok oldani.
Köszönöm a címet, megpróbálom. Nekem ráadásul szinte a szomszédban van. :) Konkrétan zuhanytálcához kell remélem tudnak segíteni.
Egy jól átgondolt és megvalósított EPH rendszer többet ér mint egy FI relé. Ezzel nem aszt akarom mondani, hogy az FI relé nem jó megoldás. Csak az egyik egy passzív védelmi rendszer, ha jól meg van csinálva akkor hosszú ideig probléma nélkül ellátja a feladatát, míg a FI relé egy kicsit macerás, néha beragad, néha nem lehet bekapcsolni és idõnként tesztelgetni is kell stb, de egy, egy gép védelmének az ellátására kiváló.
Visszatérve az EPH gyakorlati kialakítására.
Az nem lehet kérdés, hogy az alapszerelésnél már ki kell alakítani az EPH vezetékezést, függetlenül attól, hogy fém vagy mûanyag kád, vagy zuhanyzó kerül beépítésre.
A kérdés a hogyan.
Családi ház: fürdõszoba, zuhanyzó:
Ma már általában mûanyag szifonokat használnak, EPH-nak bekötési helye nincs, régebben voltak a réz szifonok azokon volt is szem kialakítva. Ezért a vízszintes részbe a vízvezeték szerelõvel de csak is vele be kell építeni egy a csõnek megfelelõ fém áttoló karmantyút, mind a két oldala tokos ennek az a szépséghibája, hogy nincs rajta bekötõ kapocs. (Lehet, hogy már van gyári még nem láttam, pedig már régóta kellene, hogy legyen.) Erre az áttoló karmantyúra aztán az EPH bilincset vagy szalagot rá lehet szorítani csak ez plusz költség. Ennek az áttoló karmantyúnak is van szépséghibája mégpedig az, hogy ha a vízvezeték szerelõ a két oldalról a PVC csövet összetolja gyakorlatilag összeér akkor nem tud a fémcsövön belül egy vezetõképes réteg kialakulni majdnem úgy néz ki a dolog, hogy kívülrõl leföldeltük a PVC csövet.
Fali korongnál a hideg és a HMV-nél ha ötrétegû csõvel szerelik a vizet szinte lehetetlen korrekt módon a vezetéket bekötni az EPH-ba. Ha fém a fali korong vagy keretre van már eleve szerelve, akkor jobb a helyzet.
És ez eddig csak egy darab vezeték a két véggel és még nincs vége.
Késõbb folytatom!
Ezt a mûanyag csõ közé iktatott fém karmantyút úgy képzelem el, hogy mûanyag csõ utána közbetoldva egy fémcsõ aztán megint a mûanyag csõ következik. Gondolom a fém csõ darab csak pár centis, ahova csatlakoztatni lehet az eph bilincset.
Jól gondolom, hogy valami hasonlóra gondoltál?
Igen Jól.
Ez egy kb. 10cm hosszú fém közdarab.
Igazság az, hogy ez nem EPH bekötésre készült.
Érdekes és egyben ötletes megoldás is :)
Várjuk a folytatást... ;D
Folytatás: Családi ház, fürdõszoba, és még mindig a zuhanyzókról:
Tulajdonképpen nem csinálunk mást mint a lefolyó csövét saválló áttoló karmantyúnál és a keverõcsap fali korongjait összekötjük egy darab vezetékkel, ha sütött csõbõl szerelik a vízvezetéket akkor nehezebb a helyzet, de megoldható. Úgy, hogy a zuhanyzónál vagy a kádnál, fali korongnak nem a sütött alkatrészét használja a vízvezeték szerelõ, ha nem, a fém fali korongot szólóba vagy a szerelõ kerettel, építi be. A sütött csövet kmcs-vel be tudja kötni amihez már a mûanyag csövet hozzá tudja illeszteni. Ez egy kicsit macerás mert kommunikációra kényszerülünk a vízvezeték szerelõvel. Van aki érti van aki nem.
Mindez a fali burkolat alatt van, tulajdon képen ebbõl az egészbõl nem látszik semmi, éppen ezért a helységen belüli EPH nyomvonalat illene és kellene is dokumentálni . Ez az egész macera azért van, hogy (valahol lehetett olvasni, hogy mi volt a társasházban) ne az éppen zuhanyzó emberen keresztül záródjon a "kóboráram" ha nem a falba beépített vezetékszakaszon keresztül, mivel ennek az ellenállása kisebb mint az emberé, gyakorlatilag rövidre zárjuk a lefolyót és a csaptelepet, ha és itt jön a lényeg, hogy a kötések jól és tartósan vannak kialakítva, pld. ott ahol a kád fölött van a villanybojler. Mert ha laza, vagy oxidos a kötés akkor az egész nem ér semmit. Milyen vezeték, milyen keresztmetszet, milyen típusú kötés legyen ,errõl majd késõbb írok, ha tudok fotót mellékelni.
Ha jól emlékszem a zuhanyzó és a kád körüli (széle+60cm) mennyezetig körzetben nem lehet villamos csatlakozásokat kialakítani dugalj, lámpa, kivéve a villanybojler, ha tévednék akkor szóljatok. Ma már sok féle méretû és típusú zuhanyzót lehet kapni.
Ezek között is van már ami el van látva masszázs szivattyúval, gõzgenerátorral, világítással, rádióval stb.
Nyilván ezeket a készülékeket külön áramkörrel FI relével, zárlatvédelemmel kell ellátni a szinti vagy helyi elosztóból, és bekötni a helységen belüli EPH-ba, amit az alapszerelésnél már kialakítottak, hogy hogyan majd késöbb.
Most ennyi! Folyt.köv.
A fürdõkádaknál az villamos alapszerelés alkalmával régebben is oda volt vezetve az EPH vezetõ, ami beépítés után ugye nem látszott hiszen a kád alatt helyezkedett el. A dokumentálás az jó dolog lenne, ha mûködne én azt szoktam mondani a mai világba érdemes mindent lefotózni és kamerázni mielõtt elfedjük a szerelés nyomait (csövek helyzete a falban). Sajnos a dokumentálással az a baj, hogy sokszor még az ipari felhasználásban is pontatlanok. Vagy ha a kialakítás pillanatában pontosak is a késõbbi átalakítások sokszor nincsenek felvezetve a dokumentációra.
Ha fotókat is tudsz beilleszteni az szerintem mindenképpen hasznos lehet, ha valaki esetleg a témában szeretne tájékozódni, ad neki egy irányvonalat. :D
Üdv flatskerrobert és mindenki !
Egy lakás felújítás "projekthez" gyûjtögetem az infókat. Az EPH kialakítással kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
A honlapon található rajz szerint a gázóra csövei külön-külön vezetékkel vannak bekötve az EPH gerincvezetékbe. Eddig még csak azzal találkoztam hogy át volt hidalva a két bekötõcsonk és jobb esetben a lakás felõli oldalon volt földelés. A rajz szerinti megoldás szabvány, vagy egy megnövelt biztonsági szint? Esetleg az is megfelelõ lenne ha megszakítás nélkül egy vezetékkel kötném be az EPH-ba a csonkokat?
A vízcsapok és kádak, zuhanytálcák esetleg mosogatók áthidalását mindenhol leírják. A rajzon ezek is közös EPH csomópontra vannak kötve de külön-külön. A kérdésem itt is hasonló.
A fürdõszobába, konyhába kiegészítõ /alap/ fûtésnek elektromos padlófûtést tervezek.
Ide vonatkozóan EPH szempontból van e valamilyen szabály?
Az aljzatbetonba tett vashálót is be kell-e kötni?
Van vagy 100m 7.5-es gégecsövem, ha ebbe bújtatom a vezetéket mi az a legkisebb
Keresztmetszet amit használhatok az EPH-hoz. A leírás szerint 2.5 mm2 ha jól értelmezem, de Ti 6 mm2 vezetéket használtok.
Válaszaitokat elõre is köszönöm.
Csak ha valaki nem tudná melyik honlapra gondolsz ;D
(http://novill.hu/images/stories/NOVILL%20villanyszereles%20EPH.jpg)
Igen, erre a rajzra utaltam. Kösz a segítséget és várom a válaszokat.
A ,,flatskerrobert" írását szakmailag rendkívül hasznosnak tartom, ezért továbbá hozzászólásait örömmel látjuk.
L.ZOLTÁN hozzászólásához az alábbiakat fûzném hozzá:
Az EPH kialakításának régi hagyományai vannak (MSZ 04-115:1982: egyen potenciálra hozás hálózatának kialakítása, MSZ 172 sorozat: érintésvédelmi szabályzat leírásaiban, ma már nem ezek az érvényesek), ekkor még döntõen az épületgépészeti vezetékek fémcsõbõl voltak kialakítva. Vagyis a fémes kapcsolatot folytonosan biztosították. Ezért a régi elõírások megengedték a fémcsövek felhasználását EPH vezetõnek is. De igazából a mostani elõírásokat is már akkor is alkalmaztuk a szereléskor. Vagyis EPH leágazásokkal csatlakoztunk a EPH gerincvezetékre. A régi szabvány apró betûs részénél az EPH vezeték soros kötését megengedte (megemlítve a védõvezetõk soros kötésének szigorú tiltását), ezért láthatóak ma is még a régebbi kialakításoknál ezek az áthidalások és felfûzések. Jó megoldások voltak a gyakorlat az EPH bilincs bekötõ csavarján keresztül húzott folytonos vezetõ is. Ugyanígy a csaptelepek összekötése a káddal vagy tálcával. Ha jól emlékszem meg volt határozva az EPH vezetõ falon kívül mechanikai sérülésnek ki tett helyen vagy védett helyen való vezetése. A legkisebb keresztmetszet MCU 2,5-es vezeték volt meghatározva. Én személy szerint a családi házaknál Mkh 6-os vezetéket alkalmazok leágazó és gerincvezetéknek is. Az EPH vezeték keresztmetszete az épület fõvezetékének a védõvezetõje határozta meg az EPH vezetõ keresztmetszetét.
Természetesen a társasház EPH kialakítása hasonló a családi házakhoz, de nem teljesen ugyanaz, vagyis eltérõ az épület villamos energia technikai szempontok miatt. Az új EPH kialakításokat a mûanyagcsövek alkalmazása miatt váltak szükségessé.
A fûtõkábeleknél a kábel árnyékolása van kötve a védõvezetõhöz (PE vezetõhöz) és így vesz részt a védelemben. Arra nincs elõírás, hogy a vashálót be kell kötni a védelembe. De értelem szerûen nem követünk hibát el, ha bekötjük a védelembe megfelelõen. Gyakran alkalmazzuk az épületeknél a teljes vasszerkezet bekötését a védelembe.
A vashálót is EPH ba kell kötni ha fûtõkábel van rárakva beltéren és kültéren.
Lényeg az, hogy a vezeték megszakítán nélkül legyen illetve, ha megbontják a gázszerelvényt akkor is meglegyen a folytonosság. A 6-os vezetéket ott szükséges, kell alkalmazni, ahol fennáll a mechanikai sérülés veszélye. Védett helyen megfelel a 2,5-es is. Jelenleg az épület összes fémszerkezetét, beleértve a vasbeton vasszerkezeteit is be kell kötni az EPH hálóba. Egy lényeges dolog van a vezetékezésben, kerülni kell a soros kötéseket pl egy csavar két saru. Ez azért lényeges, mert lazulás, szétkötés esetén a folytonosság megmarad. Ezt megoldhatjuk iker hüvellyel vagy nagyobb keresztmetszetû saru dupla vezeték
Idézetet írta: lackó Dátum 2011. március 09., 19:57:17 DÉLUTÁN
A vashálót is EPH ba kell kötni ha fûtõkábel van rárakva beltéren és kültéren.
Ezt most lehet, hogy rosszul értelmezem, de vasbeton szerkezet kialakításakor amikor a fémhálót a betonba helyezik, azt is be kell kötni? Amikor azt pééldául csak a beton réteg zárja köröl, mert az kicsit furcsa lenne.
Az érintésvédelem alapvetõ funkciója a megelõzés. Az esetlegesen átnedvesedett beton vezetõvé válhat, ez már lehet egy indok a térháló és a vasbeton szerkezet bekötésére. Új építésnél az alapozásnál elkezdik berakni a vasat és ez az egész házat a födémig behálózza. Ezek a betonvasak, térhálók össze is vannak egymással drótozva, esetleg hegesztve. Az EPH bekötést a hatalmas behálózott terület miatt vált szükségessé, szerintem. Az utólagosan, egyedileg lerakott térháló bekötése, ezt nem tudom
Szerintem a vasbeton vasháló szerkezetének ilyen módon történõ bekötése esetén, mindenképpen hegesztet kötést kell létrehozni, hiszen a dróttal egymáshoz kötésük nem éppen a legmegfelelõbb erre a célra. Igaz, hogy erõsen meghúzzák a drótot a betonvas szerelõk.
Természetesen célszerû bekötni a vashálót a földelõ hálózatba, de azt se felejtsük el, hogy a kötözõ drót nem jelent vezetõi folyamatosságot. Csak a hegesztés vagy speciális kötés jelenthet megoldást. Csak a gyakorlatban örülünk, ha már a monolit szerkezet összekötését tudjuk megoldani. Hamarabb végig fektetünk egy folytonos 10-es tûzi horganyzott vezetõt még. Tanácsolni én csak annyit tudok mindent mindennel célszerû összekötni, mert annál hatékonyabb a védelem.
Érdekes ez a túzihorganyzott vezetõ. Utána kellene pontosan nézni, nekem az rémlik iskolai oktatás során került szóba (ÉVÉ felülvizsgáló) nem szabad horganyzott földelõ szondát használni. Az indoklás az volt, hogy a védõréteg sérülése esetén helyileg kialakuló oxidáció rövid idõ alatt képes a fémet lebontani és emiatt jelentõsen romolhat a földelési ellenállás értéke. A földelõ szondák a bevonat miatt kisebb keresztmetszettel készülnek és többnyire ezek vannak forgalomban is
Én még találkoztam rézbõl készült földelõkkel nagyon régen, érdekesség benne hogy jó földelési ellenállás értéke volt. Állítólag még a háború elõtt készítették. De a tanulmányaim során már úgy tanították, hogy földelés céljára csak vasat lehet használni. Ha megnézzük a vonatkozó szabványokat, a régieket és az újakat is ezt támasztja alá. Viszont szigorúan tiltották réz és alumínium felhasználását földelés céljára. A mai álláspont viszont földelés céljára csak tûzi horganyzott vasat lehet felhasználni. Ugyanígy a villámhárító vasanyagai is tûzi horganyzottak lehetnek. Abban teljesen igazad van, hogy régebbi elõírásoknál kisebb keresztmetszet volt a megengedett, mint a nem tûzi horganyzott anyagnál.
Csak néhány gondolat okulásként. A munkahelyemen nemrég volt idõszakos évsz félülvizsgálat, nagyjából minden a zöld-sárga vezetékek bekötési módjára, sorrendjére fókuszálódott. Természetesen találtak más jellegû hibákat is. Ugyanazzal a céggel lett a hiányosságok pótlása is megcsináltatva. Az egyik elosztószekrény oldalán volt egy 5P 16A-es (MENNEKES) fk dugalj, melybe naponta többször dugvillát cseréltek. Hozzáteszem, több ilyen tipusú dugaljunk van, eddig nem volt gond velük! Az egyik alkalommal a dugalj belsõ mûanyag része kiszakadt, nagy durr és szóltak a vill szerelõnek ,hogy mi történt és hogy õ kikapcsolta a fõkapcsolót, nehogy gond legyen. Ez két nappal a "hiányosságok pótlása" után volt. Oda mentünk megnézni és akkor derült ki a dugalj a fõkapcsoló elé volt kötve!
25A-es mignon lomha olv.betéttel biztosítva!-a lemez szekrény elég régi szerelésû volt- VGK40-es kapcsoló a szekrény ajtón, egyik sem lett bekötve az EPH-ba, amúgy beraktak egy szabványos N PE sínt a régi SK sorkapocsba volt bekötve a táp alu kábel fóldelése az elmenõ földelés és az elmenõ nulla, amit õk szakszerûen szét is választottak. Szerintem az egész elosztót le kellett volna nekik tiltatniuk, amíg teljesen át nincs alakítva.
Ezt, csak azért írtam le mert a tanult kollégák a legnagyobb figyelem ellenére is (velem együtt),
képesek igen egyértelmû hibákat nem észrevenni, mert kizárólag a "zöldsárga" vezetékre koncentrálnak.
A nagyon régen kialakított villamos hálózatok, elosztó szekrények felülvizsgálata során sajnos a mai szemmel nézve elképesztõen rossz mûszaki állapotokat is lehet találni. Amelyek a mai napig is nagyon jól mûködnek. Az esetek többségében még karbantartási munkák is el vannak hanyagolva. A felülvizsgálóban sokszor felmerül a kérdés, na most mit is tegyek. Ha közvetlen életveszély nincs, csak javaslatokat tud tenni. De figyelembe kell venni a létesítéskor érvényes szabványok elõírásait és e szerint minõsítünk. Ugyan megjegyezzük a minõsítõ iratban, hogy a mai elõírásoknak megfelel vagy nem. Az igazság hogy szakember és szakember között is van különbség sok esetben. Az általad leírt hiányosságok mellett kérdés, hogy szándékos ment-e el. De azért gondolom, ha cég megbízta a javítással, akkor azt is kifizette volna. A problémát ott látom, hogy a piacgazdasági szempontok miatt az olcsó felülvizsgálót választják ki a cégek. Na, már, most ha olcsón dolgozik, akkor sietni kell, és nem fordítanak rá annyi idõt, mint amennyi szükséges lenne. Ez helyett szúrópróbaszerû ellenõrzést végeznek sok esetben. Így természetesen sok minden mellett elmennek. Hibázni csak az hibázik, aki dolgozik is. Ha viszont tudatosan hibákat követünk, akkor nagyon nagymértékben meg fog emelkedni a hiba százalékunk.
Sziasztok! Kezdõ villanyszerelõként az EPH val kapcsoltban lenne pár kérdésem. Sajnos nem találok hozzá megfelelõ leirást a 172 szabvány elavult :( mekkora keresztmetszetû vezeték használható? külön védõcsõbe kell húzni? ha igen akkor kötõdobozban át lehet vinni, ahol más áramkörök vezetékei vannak? Sajnos a tankönyveben kb. 5 mondatban lerendezték az egész témát :( hol kell kialakitani a csomópontot, azt olvastam a gázmüveknél, hogy kell egy a cirkónál. hogy kötöm össze az EPH gerinvezetékkel mi a szabvány? Tud valaki ebben segiteni? Köszönettel! Laci
Hmm, izgi téma! Mivel még a vérprofi "veteránok" nem nyilatkoztak meg, ezért bátorkodom pár szóban írni neked valami értelmeset, megosztani veled az én fogásaimat. Elõször is; mi az EPH? Népies nevén Egyen Potenciálra Hozás, tehát ez annyit tesz, hogy különbözõ fémes tárgyakat, villamos berendezéseket, nagy kiterjedésû fémvázas szerkezeteket egy közös földpotenciálra hozunk, mindezt azért, hogy amennyiben rajtuk bármilyen havária okán veszélyes érintési feszültség haladna kersztül, az az EPH-n át távozzék a föld felé. Az EPH legfontosabb kelléke az EPH "sín", melynek mára egyértelmûen meghatározott helye van, s ez a hely leginkább a "B"-s (szikraközös) túlfeszvédelmi egységet magában foglaló tokozottban található. Ennek az EPH sínnek egy megfelelõ,azaz min 16mm2-es Cu (én most az Al vezetõvel nem foglalkoznék, mert az én nem tartom megfelelõ alternatívának) vezetékkel kell összekötve lenni vagy a földelõ szondával, vagy pedig a betonalap földelõvel. A legjobb, ha mind kettõ van, de nyilván egy régebbi építésû épület esetén nem biztos, hogy van alapföldelõ hálózat. Az EPH síntõl megy el a mért fõelosztó felé egy min 10-es keresztmetszetû földelõ vezeték, mely amennyiben MKh,akkor logikusan toldás nélkül, ha azonban MT, vagy MBCu,akkor a mérõszekrényben kialakított szakszerû toldással megy a mért fõelosztó felé, immár mint az 5 eres MT, vagy MBCu egyik ere. Az EPH sín másik "tagja" a "B"-s túlfeszvédelmi egység felé haladó, min 16mm2-es MKh, következõ tagok; 1 min 6mm2-es, a kád és/vagy zuhanytálca (amennyiben fémkádról beszélünk, hisz értelemszerûen az akrylkádat nem lehet földelni) felé menõ MKh, majd egy további min 6-os MKh megy a gázórához, ahol is a méretlen szakasz csonjákoz kell azt kötni és a gázórát áthidaló vezetékszakasszal a mért gázcsõvet is be kell kötni. Amennyiben a ház belsõ vízhálózata akár részben fém, akkor természetesen azt is min 6-os MKh-val be kell kötni az EPH-ba, lehetõleg a villanybojler közelében,s ugyanez vonatkozik a gáz kombicirkóra, illetve az olyan kazánokra is, melyekbe elektromos alkatrész is található. Végûl,de nem utolsó sorban min 16-os Cu vezetékkel az EPH-ba kötendõ a villámvédelmi hálózat leszálló ága, hiszen egy esetleges, az épületet érõ villámcsapás esetén ebben az esetben nyujthat hatékony védelmet a több lépcsõs villlám/túlfeszvédelem. A legfontosabb, hogy az EPH rendszer vezetékeit semmilyen körûlmények között ne húzd közös csõbe, illetve ne helyezd közös kötõdobozba az egyes Á.K-k vezetékeivel!!! Egy esetben lehet kivételt tenni, ha kábeltálcán -mely szintúgy bekötendõ az EPH-ba!- elhelyezett MT és/vagy MBCu kábelek mellé helyezed a zöld-sárga EPH vezetõket. Ja és még valami: több, különálló épület esetén mindegyik épületnek kötelezõ önálló EPH csomópontot kialakítani (saját földelõ szondával), még akkor is, ha a fõelosztótól esetleg egy bitang vastagságú kábel táplálja azokat, mely mondjuk 5 eres. Ha pedig a tápkábel csak 4 eres, tehát 3 fázis + PEN, akkor eleve nem képezheti vita tárgyát a helyi EPH kiépítése, mégpedig az épület fogadó csatlakozó szekrényében, a PEN-PE,N szétválasztási pontot követõen. Nem olyan ördöngõs egy fullos EPH-t kialakítani, csak akkor szokott lenni a probléma, ha a villanyász ezt elmismásolja, mondván, hogy "úgyis megvan az üzemi földelõ hálózat, meg a Fi-relé(k), minek ezzel ennyit görcsölni, meg különbenis erre már nincs pénze a kunschaftnak és egyéb közhelyek..." Igenis, törekedjük a minõségi EPH, illetve PE rendszer kiépítésére,majd annak ÉV-zésére, mert ezen akár életek is múlhatnak!!! Remélem, sikerült qualitatívan összefoglalnom az EPH világát, ha valamit esetleg kihagytam volna, kérem a szeretve-tisztelt kollégákat, legyenek oly jók és egészítsék ki, illetve mivel mégiscsak a legtöbben vizuális típusúak lennénk, illusztrálják a témát 1-2 csini fotóval! Köszi...
Üzenet összefûzve: 2012. március 04., 17:29:01 DÉLUTÁN
Sorry, de írtam egy félreérthetõ részt, mégpedig: (...)"mért fõelosztó felé egy min 10-es keresztmetszetû földelõ vezeték, mely amennyiben MKh,akkor logikusan toldás nélkül, ha azonban MT, vagy MBCu,akkor a mérõszekrényben kialakított szakszerû toldással megy a mért fõelosztó felé"(...) Ez inkább úgy hangozzék,hogy amennyiben a mért fõvezeték 5x10-es,vagy nagyobb +metszetû MT, vagy MBCu, akkor az EPH csomóponttól a mérõ felé haladó min 10-es PE MKh az óraszekrényben kialakított szakszerû toldással csatlakozik ennek PE eréhez. Fõ az éberség, még így vasárnap d.u.,a kispolgári ebéd utáni órákban is!!!
Köszönöm a választ!
Sajnos nincs betonalap földelõ ez még a 60 as években épült családiház! A régi földelõ szondát tegnap bontottam ki tejesen el volt korrodálva, az már a méhbe sem vették volna át. Holnap teszek le egy uj földelõszondát. Ha jól értelmezem akkor kell egy eph sint vennem a gázóra bekötéséhez, kell egy majd ahol lesz a cirkó, kell egy a vegyes tüzelésû kazánnak, kell egy a fürdõszobába. És az egészet az óraszekrényben közösitve kötöm a földelõszondára? És 6mm2 mkh hasznánék az óraszekrénybe lévõ sinig, onnét egy 16mm2 kötném a földelõszondára. Ha ezt igy csinálom meg, akkor a gázosok nem fognak kötekedni?
Nem árt átolvasni az MSZ HD 60364-4-41:2007 és a MSZ HD 60364-5-54:2007 szabvány ide vonatkozó részeit. A telepített földelõ szonda földelési ellenállás értékét is le kell mérni mindenképpen és törekedni kell a jó érték elérésére. Itt a fórumon már több hozzászólás és rajz is található, érdemes elolvasni. A gázosok nem szólnak bele nekik csak a papír kell, hogy valaki vállalja a felelõsséget. Viszont a felülvizsgáló megfogja követelni a szabvány elõírásait, méréssel ellenõrizni fogja. Ezért mindenképpen oda kell figyelni a szakszerû kialakításokra. Így például a földelõ szondánál nem a földben kötjük rá az MKh vezetéket, sajnos találtam már ilyen kötéseket is.
Tisztelt mindenki!
Egy buta kérdés? Itt olvasom valamelyik hozzáoszlásban,hogy az EPH-t gázcsõre kötötték. A kérdés ebbe nem köt bele senki?
Kedves Krisztián!
Nem tudom, hogy mire gondolsz.
Hogy az EPH-t gázcsõre kötötték?
Szerintem a gázcsövet mindenképpen be kell vonni az EPH-ba, sõt a gázmérõ fölött még a betáp- és az elmenõ csövet is át kell hidalni.
Krisztián szerintem ebben a hozzászólásba (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=59.msg494#msg494)beillesztett kis rajz választ adhat a kérdésedre.
Az EPH kényege pont az, hogy egyen potenciálra hozol minden fémes felületet, a gáz csõ is bele tartozik.
Egyre több helyen futok bele kivitelezés során, adott cégek mûszaki átvevõje által megkövetelt, minden ésszerûség nélkülözõ EPH bekötést. 150×150-es fém ablak, kábeltálca szakaszonkénti összekötése (szerintem a kábeltálca megfelelõ csavaros összekötése esetén egy szerkezetnek tekinthetõ) fém ajtókeret, és a fém ajtó bekötése, 2 m-es polc bekötése, lépcsõházi fém korlát. Találkoztatok már olyan esettel, amikor baj történt ezen összekötések nélkül? Sehol nem találtam sem a régi, sem az új szabványokban ezen dolgok kötelezõ bekötését...
Ezek pont azok amik legjobban szem elõtt vannak. Ajtókeret és az ajtó, ablak és fémkábeltálcák. :) (ezek náluk is elõkerülnek)
Ebben a témában csak a képzelet szab határt, az pedig -mint tudjuk- korlátlan. A közelmúltban egy cukrászdában jártam (munkavégzés céljából) és elhûlve tapasztaltam, hogy a munkavédelmis még a vendégtérben lévõ fém asztalkákat és álló pultokat is beköttette az EPH-ba.
Én már csak a sztriptízbárban lévõ krómcsõre lennék kíváncsi, gondolom azért egy szép zöld/sárga 4-es MKH oda is jár :) Csak bele ne gabalyodjanak a lányok :) Akkor még kitalálhatnánk a fém lábtörlõrácsot, és mivel kézzel megfogható, az esõcsatornákat, de talán a fém ajtókilincs is a fa ajtón, csak a zsanér nehogy becsípje a vezetéket. Sajnos az ilyenek miatt lesz komolytalan ez a dolog. De van a gyereknek egy fém távirányítós autója, lehet hogy egy 40 m MKH-t odakészítek, hagy legyen biztonságban az a gyerek :)
Nem olyan vészes azért a helyzet. Van egy MSZ 172/1-1986. számú szabvány, mely sajnos már hatályon kívül van helyezve.
Úgy gondolom, ha valaki betartja ezen szabvány 3.2.4.2. pontjában leírtakat, az nem hiszem, hogy nagy hibát követ el.
Ez a jó öreg Magyar Szabvány ebben a fejezetében egyértelmûen leírja, hogy EPH hálózat kiépítése esetén, milyen fémszerkezeteket kell ebbe bekötni.
A gyakorlatban a mostani MSZ HD 60364 szabvány sorozatnak is megfelelõen, hogyan alakítjátok ki a tökéletesnek nevezhetõ EPH rendszereket? Tekintve akril kádak, mûanyagcsövek, több rétegû csövek, fémcsövek vannak jelen az épületgépészetben. A gyakorlatban nagyon sok féle variáció van a nem kialakítástól a túl bonyolítottig. A veszélyes potenciál különbségek kialakulásának a megakadályozásán van elvileg a hangsúly. Ennek érdekében a különbözõ összekötéseket kell elvégezni. Nem mindegy, hogy milyen keresztmetszetû vezetékkel alakítjuk ki. Gyakorta találkozni olyan összekötéssel amikor a legközelebbi hálózat PE pontjára kötik rá a kötõdobozban az EPH vezetéket. Természetesen ez a szakszerûtlen megoldások közé sorolható. A PE vezetõ és EPH vezetõ( régi elnevezés szerint) fogalmilag különbözik.
EPH-val kapcsolatban kérnék egy kis segítséget. A problémám a következõ.
Ipari csarnokban nagy fém polc rendszert telepítettek. A helyi villamos szaki megmutatta hol a legközelebbi EPH osztó amire ráköthetek. Idáig sima a dolog. A mûveletrõl Érintésvédeli jegyzõkönyvet kérnek, a polcrendszer EPH ra való rákötésérõl. Mivel kezdõ vagyok ebben a dologban amikor papíroznom kell, így csak az került a jegyzõkönyvbe hogy a fémszerkezet folytonos és EPH ba bekötve. Na ezt nem fogadták el mer ilyen nincs. Én nem vitatkozok velük, viszont megoldást keresnék olyat ahol van egy tuti elfogadott séma erre. A gázszolgátató fele van egy csomó hely ahonnan lehet letölteni( ezekkel nem is volt gondom soha), de ilyenre még nem találtam. Ha jól emlékszem az EPH-t elég szemrevételezéssel ellenõrizni, de ezt mérési jegyzõkönyvbe leírni?....
Idézetet írta: APeti Dátum 2012. június 02., 20:22:49 DÉLUTÁN
EPH-val kapcsolatban kérnék egy kis segítséget. A problémám a következõ.
Ipari csarnokban nagy fém polc rendszert telepítettek. A helyi villamos szaki megmutatta hol a legközelebbi EPH osztó amire ráköthetek. Idáig sima a dolog. A mûveletrõl Érintésvédeli jegyzõkönyvet kérnek, a polcrendszer EPH ra való rákötésérõl. Mivel kezdõ vagyok ebben a dologban amikor papíroznom kell, így csak az került a jegyzõkönyvbe hogy a fémszerkezet folytonos és EPH ba bekötve. Na ezt nem fogadták el mer ilyen nincs. Én nem vitatkozok velük, viszont megoldást keresnék olyat ahol van egy tuti elfogadott séma erre. A gázszolgátató fele van egy csomó hely ahonnan lehet letölteni( ezekkel nem is volt gondom soha), de ilyenre még nem találtam. Ha jól emlékszem az EPH-t elég szemrevételezéssel ellenõrizni, de ezt mérési jegyzõkönyvbe leírni?....
Érintésvédelmi jegyzõkönyvet ne kérjenek, csak érintésvédelmi minõsítõ iratot, vagy EPH megfelelõségi nyilatkozatot.
Ez az egyik.
A másik.
Csak akkor állíthatsz ki a saját neved alatt érintésvédelmi minõsítõ iratot, ha van érintésvédelmi vizsgád. Ha nincs, de erõsáramú szakember vagy, akkor csak szerelõi ellenõrzést végezhetsz. Ez mért értéket nem tartalmaz.
Formai követelménye is van, sajnos egységesítve nincs.
A fórumon már foglalkoztunk ezzel, de elült a téma.
Ha például van érintésvédelmi vizsgaanyagod, abban találsz erre vonatkozó mintát.
De az internetrõl is tölthetsz le ilyet. Pl. EPH megfelelõségi nyilatkozat néven.
Kedves kollégák..
Engem a következõ érdekelne: Adott egy 30-éves családi ház fa vill óra tokkal A guman tábla alatt megkötve a földelés TT rendszer.. Ebben az óratokban hogy alakítanátok ki az eph csomópontot?? elég ha csak kihozom a földelésre kötött vezetéket egy dobozba (eph sínre) és onnan indítom a 6-os gerincvezetõket?
Másik szituáció Családi háznál kialakított mûanyag szekrény TN rendszer. Az eph csomópont a mérõnél nincs kialakítva.. Itt a pe kapocsból lehet indítani az eph gerinc vetõket??
Elõre is köszi a válaszokat! :)
Idézetet írta: savair Dátum 2012. augusztus 14., 20:10:13 DÉLUTÁN
Kedves kollégák..
Engem a következõ érdekelne: Adott egy 30-éves családi ház fa vill óra tokkal A guman tábla alatt megkötve a földelés TT rendszer.. Ebben az óratokban hogy alakítanátok ki az eph csomópontot?? elég ha csak kihozom a földelésre kötött vezetéket egy dobozba (eph sínre) és onnan indítom a 6-os gerincvezetõket?
Másik szituáció Családi háznál kialakított mûanyag szekrény TN rendszer. Az eph csomópont a mérõnél nincs kialakítva.. Itt a pe kapocsból lehet indítani az eph gerinc vetõket??
Elõre is köszi a válaszokat! :)
Bocs, de nem nagyon tudom elképzelni, hogy TT rendszer legyen kialakítva.
Szeretném megkérdezni, hogy miért TT és miért nem TN?
Mi az akadálya, hogy TN rendszer legyen kialakítva?
Válaszod elõre is köszönöm.
A második részben, mûanyag szekrényrõl beszélsz, akkor ez szabványos fogyasztásmérõ szekrény?
Ebbe EPH sínt építeni nem lehet. Az EPH csomópontot (sínt) létesítheted az elsõ elosztótáblánál. Az EPH sínre egy EPH gerincvezetékkel csatlakozol. Ezt az EPH gerincvezetõt az elosztótábla PE sínjérõl tudod leágaztatni.
Gondolom annak idején amikor a bekötést csinálták nem voltak a nullázás külsõ feltételei adottak.... és azóta úgymaradt, nem lett korszerûsítve.. 6-os aluminium (L.N)vezeték jön az órától és 6 os zöld-sárga a földelés dobozától egyenesen az elosztóig.
Nem lesz teljesítmény növelés ezért nem nyúlok a plombához sem marad a régi rendszer
Szóval ebben az esetben is elegendõ a földelõ (pe) kapocsról leágazni az eph csomópontnak??
Igen ez egy szabványos mûanyag szekrény... akkor a PE kapocsról egy 16-os mkh-val leágazhatok az eph csomópontnka?
Régi elnevezés szerint a lakóépület érintésvédelmi módját a mérõtõl kijövõ mért hálózatnál lévõ házi elosztónál célszerû kialakítani. Adva vagyon az ott kialakított szondával az üzemi földelõ. A földelõ fém tûzi horganyzott vezetõt és az elmenõ földelõvezetõt (PE zöld/sárga Mkh 10-es vezetõ) be viszed a házi elosztó PE pontjára. Ide csatlakoztatod a régi elnevezés szerinti EPH vezetõt, ami minimum 6-os zöld/sárga Mkh vezetõ és minden egyéb földelõ vezetõt. Ettõl a ponttól indulnak ki az áramkörökkel menõ PE vezetõk. Ezen a bejövõ földelés földelési ellenállását leméred, mely 10 ohm alatti értéket kell produkálni. És ha teljesülnek a feltételek a TN rendszerre elõírtak, itt az indulási ponton össze kötöd a nulla vezetõvel. Így feltehetõen a hurok ellenállási értékek elfogadhatóak lesznek. Célszerû áramvédõ kapcsolót is beépíteni az elmenõ áramkörök védelmének. Ekkor a TN kialakulást az ÁVK elõtt kell elvégezni.
Ha viszont maradsz a TT rendszernél , akkor feltehetõen nem fog tudni kialakítani megfelelõ érintésvédelmet. A 16-os Mkh vezeték az feltehetõen a túlfeszültségvédelmi kialakításnál jön be. Röviden talán ez a lényeg, ha nem tévedek. De ha tévedek akkor a nagyobb tudású szakemberek úgyis kijavítanak. :)
Idézetet írta: savair Dátum 2012. augusztus 16., 20:05:49 DÉLUTÁN
Gondolom annak idején amikor a bekötést csinálták nem voltak a nullázás külsõ feltételei adottak.... és azóta úgymaradt, nem lett korszerûsítve.. 6-os aluminium (L.N)vezeték jön az órától és 6 os zöld-sárga a földelés dobozától egyenesen az elosztóig.
Nem lesz teljesítmény növelés ezért nem nyúlok a plombához sem marad a régi rendszer
Szóval ebben az esetben is elegendõ a földelõ (pe) kapocsról leágazni az eph csomópontnak??
Igen ez egy szabványos mûanyag szekrény... akkor a PE kapocsról egy 16-os mkh-val leágazhatok az eph csomópontnka?
Szerintem igen, de nem értek egyet a szereléssel, mert már a nullázás feltételei adottak, ha jól értelmezem.
De ez az én véleményem.
Egyébként ha a szerelés régi, akkor vegyük alapul az MSZ 172/1-86 számú érintésvédelmi szabványt.
Nem tesz különbséget az EPH kialakításában TT és TN rendszer esetén tudomásom szerint.
A 3.1.2. pontjában leírja, hogy EPH hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védõvezetõs érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejûleg érinthetõ, kiterjedt fémszerkezet is van.
A szabvány védõvezetõs érintésvédelemrõl beszél. A TT és a TN rendszer is ez.
Közben Novill kolléga is válaszolt, és szintén a TN rendszerre történõ szerelést javasolta.
Teljes mértékben egyetértek írásával, mert egyáltalán nem mindegy, mennyi a mért hurokellenállás értéke.
Köszi a választ mesterek!!
Persze a nullázás lenne a legmegfelelõbb de én úgy tudom hogy nullázni a az épületbe csatlakozó fõvezeték legelsõ kötési pontjánál szabad , ami ez esetben plomba alatt van... Az pedig nem háborgathatom anyagi okok miatt... ismereteim szerint óra után nem szabad nullázni.. Én tudom rosszul???
De még mennyire,hogy lehet, sõt kell is! Nézzük pl a "népszerû" FK.A dobozt, abban ugyebár van egy 10mm2-es MCu vezetékdarab, mely gyárilag kerûl bele és összeköti a fent található N sínt az alant található PE sínnel és melyet eltávolítani csak akkor lehet, ha RCD-t teszünk az FK.A-ba! Egyébként, épp ezért a legjobb,ha a méretlen hálózatban alakítasz ki egy PEN; PE-N szétbontási pontot, melyet akár egy plombálható tokozottban alakítasz ki, az EPH csomóponttal - melyre érkezik az utcai önhordó betápkábel, vagy a földkábel PEN vezetõje- egyetemben. Ezzel egyébként nem teszed lehetetlenné a földtõl érkezõ PE hálózat -mérési célból történõ- bonthatóságát, hiszen azt ugyebár ezen cucc alatt, max 1 méteres távolságon belûl elhelyezett 100x100-as dobozban kell kialakítanod, ahol ugye találkozik a min. 8-as köracél (esetleg betonacél) a 16mm2-es MKh fõ PE vezetékkel, természetesen egy odaillõ (pl.Ensto) kötõelemmel... 8)
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. augusztus 18., 12:10:37 DÉLUTÁN
De még mennyire,hogy lehet, sõt kell is! Nézzük pl a "népszerû" FK.A dobozt, abban ugyebár van egy 10mm2-es MCu vezetékdarab, mely gyárilag kerûl bele és összeköti a fent található N sínt az alant található PE sínnel és melyet eltávolítani csak akkor lehet, ha RCD-t teszünk az FK.A-ba! Egyébként, épp ezért a legjobb,ha a méretlen hálózatban alakítasz ki egy PEN; PE-N szétbontási pontot, melyet akár egy plombálható tokozottban alakítasz ki, az EPH csomóponttal - melyre érkezik az utcai önhordó betápkábel, vagy a földkábel PEN vezetõje- egyetemben. Ezzel egyébként nem teszed lehetetlenné a földtõl érkezõ PE hálózat -mérési célból történõ- bonthatóságát, hiszen azt ugyebár ezen cucc alatt, max 1 méteres távolságon belûl elhelyezett 100x100-as dobozban kell kialakítanod, ahol ugye találkozik a min. 8-as köracél (esetleg betonacél) a 16mm2-es MKh fõ PE vezetékkel, természetesen egy odaillõ (pl.Ensto) kötõelemmel... 8)
Bocsi, de megkérdezem.
Az FKA tábla eredetileg beépített PE és N sínjének összekötését akkor sem veszed ki, ha a betáplálás már mondjuk 3 eres? (A védõ és a nulla vezetõ már külön - külön érkezik.) ;)
Tehát, nekiállok ismét a válasznak, mert a senkiházi T-mobile mobilnetje egy akkora hulladék, hogy ilyenért máshol statáriális tarkólövés járna!! (Konkrétan BUdán sem képes a megfelelõ sávszélességre, ezért bontódik a kapcsolat)
Szóval, a lényegre térve; én az FK.A-t már csak leszerelni szoktam, tehát nálam egy ilyen kérdés ebben a formában fel sem merûl. S mert a PEN; PE-N szétválasztást szinte minden esetben az óra elõtt elhelyezett "B"-s túlfeszvédelmi egységet is tartalmazó NH0-ás késesbiztis, valamint EPH sínt, továbbá NnD0-ás nullbontót is tartalmazó csatlakozó tokozottban végzem el, így illetve mert minden esetben teszek be fõ RCD-t, ezért a mért fõelosztóban soha nem hagyok, ill helyezek el összekötést. Azonban savair barátunk esetében én úgy érzékeltem, hogy õ kész tények elé lett állítva, tehát 2 db mért fõvezetéke jött az órától, így mindenképp a mért fõelosztói szétválasztást javallottam neki, mint üdvözítõ -ámde korántsem a legjobb!!- megoldást... :-\
Ahhan most már tiszta a kép :) :)
Ezen én is gondolkoztam már hogy óra után nullázok az érintés védelem hatásossága így lenne a megfelelõ az tény!!!!
Arra lennék kíváncsi hogy az áramszolgáltató hogyan vélekedik errõl az óra utáni nullázásos dologról, valami szakirodalmat tudtok erre vonatkozóan?? :)
A szolgáltatók úgy vélekednek errõl a dologról, hogy nem szeretik a pecsétzár alatti érintésvédelmi kötéseket. Ha van csatlakozó fõelosztó vagy villámvédelmi tokozat akkor abban kell megcsinálni a szétválasztást és ide kell kötni a földelõ vezetõt is, de azt a pecsétzáron kívülre. Ezek hiányában pl. családi ház esetében a mért fõelosztón tudjuk ezt megvalósítani. A mért vezeték ebben az esetben még kettõ ill. négy eres.
Ezzel kapcsolatban nekem olyan gondom merült fel, hogy ha a mért vezeték hosszú, tehát a lakáselosztó nem közvetlen a mérõ fölött vagy ahhoz nagyon közel kerül kialakításra, akkor hol készítsek felállást az épület földelõ rendszerérõl. Az egyik logikus megoldás az lenne, ha a mérõ tokozatában megoldhatnám de ez áramszolgáltatóilag nem támogatott, bár E.on déldunántúli részérõl hallottam, hogy ott pedíg így kell. Cáfoljátok vagy erõsítsétek meg az információt. Még egyszer kiemelném, hogy ahol nincs csatlakozó fõelosztó vagy túlfesz. tokozat, ott a megoldás nem tisztázott minden részletében, ellentmondások feszülnek az alkalmazott megoldások és a szabványok között valamint a szolgáltatói területek sem egységesek abban, hogy mit fogadnak el. A regisztrált villanyszerelõk kézikönyve sem nyújt támpontot, mert ha egy mondat úgy végzõdik hogy ez igazából nem helyes megoldás, akkor várnám a helyeset is. Próbáljuk meg közösen tisztába tenni ezt a kérdést.
A felvetett téma figyelemre méltó kérdés. Az áramszolgáltatói méretlen oldalhoz nem tudunk hozzá férni csak záró pecsétek eltávolításával. Ami a probléma mert a regisztrált villanyszerelõnek is be kell jelentenie a zárópecsét eltávolítását. Ami költséget is jelent, nem beszélve arról hogy nem minden felülvizsgáló rendelkezik e joggal. Úgy gondolom nem követünk el nagy hibát ha a fogyasztásmérõbõl kijövõ mért vezeték elsõ pontján hatjuk végre a nullázást. Így meg marad az a lehetõség, hogy mûszeresen bármikor elvégezhetjük az érintésvédelmi jellegû ellenõrzéseket áramszolgáltató bevonása nélkül. Ha nincs szerencsénk a méretlen oldalon van az összekötés, nem találjuk a földelést mert elvakolták, stb. nem tudjuk hitelt érdemlõen igazolni mûszeresen a nullázás feltételeit. Mindenképpen szükséges úgy gondolom a földelési ellenállás meghatározása.
A 0,4KV-os elosztó szekrényeknél ugyanez a kérdés, de mégis más a helyzet. Legtöbb esetben hozzáférhetõek a méretlen oldalon lévõ sínek, így vizuálisan is látható az összekötés. Természetesen ennek a résznek zárópecséttel kellene ellátni. Én is kíváncsian várom, hogy mit mond errõl a vonatkozó szabvány, és mely pontja írja le. Továbbá az áramszolgáltatói elõírások mit írnak elõ.
"2.4.2. Ha az érintésvédelem nullázás (TN-rendszer), akkor a védõvezetõnek a PEN-vezetõrõl való leágaztatását vagy az elsõ túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó elõtt, vagy a fogyasztói fõelosztón kell megvalósítani. A védõvezetõt a fázisvezetõkkel együtt (pl. közös védõcsõben, közös többerû vezetékben) kell vezetni.
MSZ 447-bõl. " Ekkor a lakáselosztóban lesz a fõ földelõ sín ami TN rendszerben a PEN sínnel azonos tehát ide kell kötni a PEN vezetõt, az épület földelõ berendezését, az EPH gerincvezetõt, (erre írja a reg.szer. kézikönyv, hogy nem teljesen helyes), innen indulnak az áramkörök PE és N vezetõi. Itt helyezkednek el a kismegszakítók, Fí relé(k). Egy másik témában megegyeztünk abban, hogy egy lakáselosztók ennyi minden befogadására vezetékkeresztmetszetek és hely szempontjából csak hosszas válogatás és anyagi ráfordítás után alkalmasak. Támogatnám a mérõ mellett a kismegszakító DIN 35-ös sínjének szabad részén elhelyezett nagy keresztmetszetek befogadására alkalmas masszív többpólusú sorkapocs alkalmazását a PEN vezetõ fogadására és a PE-N vezetõk indítására. Ez pecsétzáras térben lenne, de mind a földelõvezetõ (a földelõ összekötõ dobozban a mérõ alatt) mind a PE vezetõ (a lakáselosztóban) hozzáférhetõ maradna. A lakáselosztó így mentesülne néhány nagy kereszmetszetû vezetéktõl.
Az áramszolgáltató nem kötekedik, ha a nullázás feltételei adottak.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. augusztus 19., 21:21:07 DÉLUTÁN
Az áramszolgáltató nem kötekedik, ha a nullázás feltételei adottak.
Mire gondolsz, miben nem kötekednek.
Idézetet írta: helcs Dátum 2012. augusztus 19., 21:58:40 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. augusztus 19., 21:21:07 DÉLUTÁN
Az áramszolgáltató nem kötekedik, ha a nullázás feltételei adottak.
Mire gondolsz, miben nem kötekednek.
Arra, amit írtam már korábban is. Ha a nullázás feltételei adottak nem kötekednek azzal, hol van a kötés. Ha pecsételhetõ doboz kell bontani ezt a regisztrált vállalkozó bejelenti. Ez költséges. De miért nem lehet elvégezni a nullázást a mérõ után, az elsõ táblán?
Mi tiltja ezt?
Ide, az elsõ fogyasztói táblához kell bevezetni a földelést is.
Itt kell a betáplálást leföldelni. Egyébként új létesítéseknél földelés nélkül be sem köt az áramszolgáltató.
Semmi nem tiltja az elsõ fogyasztói elosztón a nullázást, de a fentebb leírt problémák miatt (helyszûke, költségproblémák, eltávolodás a csatlakozási ponttól) agyaltam kicsit egy általam jobbnak ítélt megoldáson. Egy új bekapcsolásnál a fogyasztásmérõvel egybeépített elosztóval könnyen megoldható, mert ezek az elosztók jók nagyok masszívak. De pl. egy szabványosításnál ahol a lakáshálózat kiinduló pontja már adott, az új mérõhely ettõl távolabb készül a létesítési elõírásoknak megfelelõen közterületrõl látható módon falsíki tetõtartóval, választhatok vagy a lakáshálózatot csövezem ki jelentõs átalakítással, vagy a mért elosztót szakítom el a mérõhelytõl.
Sajnos rossz a diszpozícióm, a környéken még senki sem kért szabványosítást azért mert tetszenek neki az új kialakítások, megrendelõim igen nagy része csak így tud visszatérni az áramszolgáltatásba. Ezt már tárgyaltuk egy másik témában.
Ha jól értem szerinted nem lenne kifogása a szolgáltatónak a pecsétzár alatti kötéssel ?
Urak, ez lassan már kezd egy hurrikánhoz hasonlítani egy pohár vízben! Miért nem lehet az EPH sín, melyre ugye érkezik az utcáról az önhordó kábel PEN vezetõje, vagy a földkábel PEN-je, tehát az EPH sín a PE-N szétválasztás helye és ugye ez az EPH egy min 16mm2-es MKh-val van ezen plombált csatlakozó tokozott alatt 1 méteren belül bonthatóan összekötve egy nem plombált 100x100-as dobozban a földelõ szondától érkezõ köracéllal, vagy betonacéllal és ugye ez a pont a mérési pont és passz... Szerintem, ez oly egyszerû, mint az 1x1, ráadásul megkíméljük magunkat egy csomó felesleges melótól, ill a kedves üf-ünket egy csomó feleslegesen kiadott Ft-tól, hiszen a mért fõelosztóhoz már egy szétválasztott PE és N megy, azaz egy 5x10-es MT vagy MBCu, kinek melyik tetszik jobban, illetve melyikkel tud jobban szerelni.
Gyurmaúr(fi-relé) megoldását megrajzolva szeretném látni ha lehetséges.
Huuh, hát ezt most nem fogom neked prezentálni, mert ahhoz scannelnem kéne, amit scanner hiányában itt és most nem tudok abszolválni. De pl azt hamarosan megtehetem, hogy az épp elkészült legutóbbi családiház szerelésen készített mérõhely fotóját felteszem, melybõl világosan látható lesz, mire is gondoltam. Bár, semmi ördöngösség nincs benne, hiszen mindenhol mindenki így csinálja, azaz a mérõk, ill a tokozott csatlakozó alatt, nagyjából a lábazat felsõ részén helyezi el a 100x100-as, csavarozható tetejû dobozt, melyben bonthatóan összeköti a 8-as köracélt az EPH sín felõl érkezõ MKh 16-ossal.
Gyurmaúr(fi-relé) Ez eddig világos de ha jól emlékszem van egy túlfesz tokozatod egy vaskos PEN sínnel?
Sziasztok!
Adott egy 100 éves társasház a budapesti Wekerle telepen. Egy első emeleti lakás elektromos felújítását, új cirkóbekötést, EPH kialkítást kellene végeznem, a gázszoolgáltató felé szükséges dokumentációk elkészítésével.
Jelenleg a mérőórából 2 db 10-es aluvezeték jön ki, ez után minden másnak a kialakítása rám vár. Földelésre utaló szerelést sehol az épületben nem találtam. Rámértem (hurokellenállást) a meglévő vízcsövekre, 1000 Ohm feletti értéket kaptam, a gázcsövön 0,4 Ohm-ot. Sorry ha nem teljesen szakszerű szavakat használok.
Azt tervezem, hogy az automataszekrényben kialakítok egy nullázást, FI relével. Vagyis a mérőórából kijövő nulla vezetőt mint PEN vezetőt rákötöm a földelősínre, innen átkötöm a nulllasínre, ezzel megkapom a PE és N sineket. Jön a FI relé és a lakás elektromos hálózata. Ez eddig megfelelő?
Miként alakítsam ki az EPH hálózatot? Az EPH gerincvezetőt elindíthatom/leágaztathatom az fenti földelősínről? Leágazok róla egy 4-es rézvezetővel egy 100x100-as kötödobozba és ide hozom össze a bekötendő EPH 2.5-ös vezetékeket.
Viszek egyet a cirkóhoz. A cirkót bekötő 3x1.5-es földelővezetője nem jó erre? Külön el kell vinnem kettő zöld/sárgát? Egy 1.5-eset az elektromos bekötéshez és egy 2.5-eset az EPH-hoz, amit a csövekre kötök csőbilincsel?
A cirkó alatti mind az 5 csövet (2 hideg+2 meleg+1 gáz) csőbilincsezem és ezt hozom össze a cirkó melletti kötődobozban ami megy az automataszekrény melletti kötődobozba.
Ugyanígy a gázmérő bejövő és elmenő csövét és a mellette lévő vízóra bejövő (?) és elmenő (?) vízcsövét?
Valamint ugyanígy a fürdőszoba vízcsöveit is.
Mi a véleményetek, jó lesz ez így?
Lehet abból gond, hogy az egész társasházban csak ebben a lakásban lesz rákötve a vízvezeték az EPH-n keresztül a PE kapocsra? Ha máshol is rá lenne kötve, nem mértem volna 1000 Ohm feletti értéket...
Gondolom egyértelmű a kérdésem, de ha kell, rajzot is mellékelek. KÖSZÖNÖM!
(Sűrgős lenne...)
Üzenet összefûzve: 2012. november 25., 19:16:19 DÉLUTÁN
Tulajdonképpen nem is kell rajz, mert most látom, hogy nagyjából ugyanazt szeretném, mint ami Nova rajzában van itt: http://www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-eph-halozatot (http://www.novill.hu/magazin-fooldal/hogyan-kell-kialakitani-eph-halozatot)
A "helyi" kötődobozok 100x100-asok, a cirkó, a gázóra és a fürdőszoba megfelelő helyén. A különbség, hogy a "házi elosztó PE pontja" nem más, mint mint az automataszekrény (kismegszakítók táblája) nullázott földelősinje, "üzemi föld", villlámvédelem meg ilyesmi az meg nincs.
Az "idegesít", hogy ha az egész házban csak ebben a lakásban lesz EPH, akkor ha bármelyik lakásban pl. fázis kerül a vízcsőre, az "feljön ide" és az "én EPH vezetékemen" keresztül záródik az "én villanyórám" nulla vezetőjére. Jól gondolom?
Szorgalmazni kell a társasház közös képviselőjénél az EPH kialakítást. Fel kell hívni a veszélyre a figyelmét. Mert ez komoly érintésvédelmi problémát jelenthet adott esetben.
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. november 25., 20:08:26 DÉLUTÁN
Szorgalmazni kell a társasház közös képviselőjénél az EPH kialakítást. Fel kell hívni a veszélyre a figyelmét. Mert ez komoly érintésvédelmi problémát jelenthet adott esetben.
Köszönöm, erre is gondoltam, megfogadom, hiszen a lakás az Anyósom lakása.
De egyébként jónak tartod a megoldást amit tervezek kivitelezni?
Idézetet írta: Xtro Dátum 2012. november 25., 18:50:21 DÉLUTÁN
kialakítok egy nullázást, FI relével. Vagyis a mérőórából kijövő nulla vezetőt mint PEN vezetőt rákötöm a földelősínre, innen átkötöm a nulllasínre, ezzel megkapom a PE és N sineket. Jön a FI relé és a lakás elektromos hálózata. Ez eddig megfelelő?
mint PEN vezetőt rákötöm a földelősínre, innen átkötöm a nulllasínre, ezzel megkapom a PE és N sineket. Jön a FI relé és a lakás elektromos hálózata.
Ezt hogy érted hogy jön a FI relé?Azt hogyan szándékozod bekötni?Itt a fórumon már úgy beszéltük meg a mesterekkel hogy így kell csinálni:
Órából a PEN jön a földelősínre onnan megy az ÁVK ba és az ÁVKból pedig megy az N sínre.Azt nemtudtam hogy másképp is lehet csinálni.
Most akkor melyik a jó verzió?
Most nem nézem át az előző hozzászólásokat ebben a témában.
Megpróbálom leírni a bekötést, és arra kérnélek, hogy jegyezd meg.
Bejön a betáplálásod az óráig. Egy fázis eseten 2 vezeték. Ebből az egyik a PEN vezető.
3 fázis esetén 4 vezeték. 3 fázisvezető, egy PEN vezető.
A fázisvezetők és a PEN vezető áthalad a fogyasztásmérőn. A mérőből kijövő PEN vezetőt fogadott a PE sínen. A fázisvezetőket és egy vezetőt a PE sínről (ami tulajdonképpen már a leválasztott nullavezető GERINCE) átviszed az ÁVK kapcsolón. Ezt az ÁVK-n átmenő, PE sínről lekötött vezetőt, az ÁVK után rákötöd a nullasínre.
Megtörtén a PEN vezető szétválasztása úgy, hogy be van kötve az ÁVK kapcsoló is.
A fázisvezetőket szükség szerint áramkörökre osztod az ÁVK után. Az áramkörök PE és N vezetóit a sínekről ágaztatod tovább.
NA akkor úgy néz ki hogy jól tudom. ;D
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. november 26., 07:15:14 DÉLELŐTT
Ezt hogy érted hogy jön a FI relé?Azt hogyan szándékozod bekötni?Itt a fórumon már úgy beszéltük meg a mesterekkel hogy így kell csinálni:
Órából a PEN jön a földelősínre onnan megy az ÁVK ba és az ÁVKból pedig megy az N sínre.Azt nemtudtam hogy másképp is lehet csinálni.
Most akkor melyik a jó verzió?
Sorry, pongyolán fogalmaztam, te pedig szó szerint vetted.. :-[
A "jön a FI relé" alatt azt értettem, hogy "bekötök egy FI relét is"... Természetesen a nulla sín a FI relé
után van. Különben hamar lekapcsolna ... ;D
Üzenet összefûzve: 2012. november 27., 20:04:46 DÉLUTÁN
Óh.. hát csalódott vagyok... :(
Reméltem, hogy válaszoltok, véleményeztek, segítetek, hogyan oldjam meg az EPH kialakítását. De sajnos egyetlen konkrét választ sem kaptam. Lehet éppen roszkor tettem fel a kérdéseimet.
Üdvé s vigyázzatok amikor csupasz vezetőt fogtok .. :P
Nos, megpróbálok válaszolni.
Ebben a házban súlyos hibák vannak, többek között és ebből kiindulva nagy valószínűség szerint nincs helyi földelés kialakítva, ami által EPH-t sem tudsz maradéktalanul kialakítani, ezért a vízvezeték hálózaton nem mértél szinte semmit, az N(PEN) vezető között. Az első lenne ennek a kialakítása.
Ha Te a jelenlegi N vezetőt kinevezed PEN-nek és abból leágaztatva a PE-t, akkor nagy hibát ugyan nem követsz el a lakásban, de ha véletlenül a társasházba bejövő nullán szakadás lesz és van egy testzárlatos készülék valahol az lakásban, akkor a hiányzó földelés miatt, a védelmek nem fognak működni, mert az általad kialakított EPH pontja, azonos potenciálon volt az N vezetővel, így az is megszűnik létezni.
Ha ez a probléma megoldva, akkor folytathatjuk a részletezést, hiszen Novill nem véletlenül hívta fel a figyelmed a hiányosságra.
Ha netán arra "vetemednél", hogy a lakásnak külön kialakítassz egy helyi földelést valahol, akkor számolj azzal, hogy a lakásba bemenő 10mm2-es alu lesz az egyetlen kapocs az anyaföldhöz az egész ház számára, ami beláthatatlan következményekkel fog járni, különösen akkor, ha azt ráadásul még rá is kötöd a vízvezeték rendszerre.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. november 27., 23:14:20 DÉLUTÁN
Ebben a házban súlyos hibák vannak, többek között és ebből kiindulva nagy valószínűség szerint nincs helyi földelés kialakítva
Köszönöm a válaszodat. Szívesen "megvitatnék" néhány benne lévő gondolatot, mert részben nem értem, részben másként értelmezek. Szerintem is vannak ebben a társasházban súlyos hibák, mint a többi, több száz társasházban ezen a lakótelepen, hiszen mindegyik háza 80-100 éves és gondolom, 100 éve még sem az EPH sem a nullázás vagy a védővezető nem volt alkalmazott módszer. Ezért érdekelne, hogy ma, milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre?
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. november 27., 23:14:20 DÉLUTÁN
Ha Te a jelenlegi N vezetőt kinevezed PEN-nek és abból leágaztatva a PE-t, akkor nagy hibát ugyan nem követsz el a lakásban, de ha véletlenül a társasházba bejövő nullán szakadás lesz és van egy testzárlatos készülék valahol az lakásban, akkor a hiányzó földelés miatt, a védelmek nem fognak működni, mert az általad kialakított EPH pontja, azonos potenciálon volt az N vezetővel, így az is megszűnik létezni.
Igen, ez így van, azonban ez a "hivatalos" nullázás kivitelezési módja, nem? Jelenleg (itt) minden lakásban ez van. Ez így szabályos, ha jól tudom. Pl. ebben a 14 lakásos társasházban, minden lakásban a bejövő N vezető "ki van nevezve" PEN-nek és szét van ágaztatva PE és N vezetőre. Ez által "van védővezető" az elektromos készülékekhez. Ez a nullázás érintésvédelmi módszere. (De szóljatok ha rosszul tudom) Valóban, ez azzal jár, hogy ha a nullázás ELÖTT szakadás van, a testzárlat nem eredményezi az érintésvédelem aktíválódását, hiszen a testzárlatos fázis a "levegőben lóg". Azonban ez az Elektromos Művek "gondja", nem? Hiszen a méretlen szakaszról beszélünk, ahol nekik van lehetőségük gondoskodni a szakadásmentességről. Nullázás esetén nincs szükség külön védőföldelésre, hiszen ha lenne védőföld, akkor nem kellene a nullázás.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. november 27., 23:14:20 DÉLUTÁN
Ha netán arra "vetemednél", hogy a lakásnak külön kialakítassz egy helyi földelést valahol, akkor számolj azzal, hogy a lakásba bemenő 10mm2-es alu lesz az egyetlen kapocs az anyaföldhöz az egész ház számára, ami beláthatatlan következményekkel fog járni, különösen akkor, ha azt ráadásul még rá is kötöd a vízvezeték rendszerre.
Ha kialakítok egy helyi földelést, akkor viszont megszüntetem a nullázást, nem? Vagy nullázás vagy földelés. A kettő együtt, minek? Ha készítek egy földelést, akkor lesz fázis, nulla és földelő vezetőm, külön-külön. Így a többi lakás testzárlatát nem veszem át, az náluk fog a "levegőben lógni", vagy a nullázásukon keresztül záródni. a nálam lévő testzárlat meg a földelésen keresztül.
Na, most jön az EPH, ami "beleköp a levesbe"... Szóval akkor mi a jó megoldás? Ha a 14 lakásból én cirkót szeretnék, és ahhoz "kell" az EPH, akkor mind a 14 lakásnak készítsem el az érintésvédelmét? Hogyan és ki fizeti? És ha nem is akarják? Szóval ezt nem értem, akkor most mi a jó megoldás?
Írjátok, hogy "meg kell oldalni". No, jó, de HOGYAN?
Köszönöm a türelmeteket, remélem értitek mi a problémám, dillemám, kérdésem. Vagy "hülyeségeket" írtam? :-[
Hozzáteszem, ugye ez egy első emeleti lakás. Ide, hogy készítsek egyéni védőföldelést?
Valamint látom az egyik földszinti lakást felújította egy "kolléga" és látom készített helyi földelést, legalábbis a földelőszonda le van verve, be van kötve. Még megnézem majd, ha tudom, hogy alakította ki a védelmeket.
Nem akarom a kollégáktól el venni a válaszolás jogát. De néhány gondolatot hozzá fűznék az egészhez villanyszerelői szemmel elméleti összefüggések nélkül.
Induljunk ki onnan, hogy a kifeszültségű közcélú hálózat a transzformátor szekunder oldaláról indul ki. Ez többnyire csillag kapcsolásba van kötve a transzformátor szekunder tekercsei, ennek a csillagpontját leföldelik. Innen indítják el a 3 fázis vezetőt ( L1,L2,L3) és a nulla vezetőt (PEN) A közcélú hálózat nulla vezetőjét meghatározott szabályok szerint több helyen még ( föld potenciálra igyekeznek hozni) földelik. A fogyasztókhoz való becsatlakozásnál szintén földelik a nulla vezetőt. Ez társas házaknál is megtörténik. Ez az alap elv már nagyon régi az áram szolgáltatok be is tartották minden esetben. Érdemes a társasház becsatlakozásánál jól körbe nézni, mert biztos hogy meg kell lennie a földelésnek. A nyaki kolléga nagyon jól rá világított a lehetséges problémára. Az EPH kialakítás is már nagyon régi. Gondoljunk bele ezeknél a régi házaknál még ólomcsövek voltak, és ezen megtalálhatóak voltak a bilincsek. Ezeken keresztül csatlakoztak a földelésre. A védő földelés és a nullázás megvalósításánál feltételek vannak. Sokan tévedésben vannak ha a földelést kihagyják a létesítésnél, és nulla vezető és a védő vezető áthidalásával oldják meg. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy ilyen létesítési kialakításánál a rendkívüli esemény bekövetkezése után a hatóság által kirendelt szakértő el fogja marasztalni a kivitelezőt. Ezért komolyan kell venni a társasházak villamos hálózatának a kialakítását, egyrészt a méretlen hálózat, mérőhely kialakítás és az egységes érintésvédelmi rendszer kialakítása a lakóközösség közös feladata. Ez nem zárja ki annak a lehetőséget, hogy a lakás tulajdonosa magasabb biztonsági szintre emelje a lakása villamos hálózatához kapcsolódó érintésvédelmi szintet. Ezért a társasházak esetében elkerülhetetlennek tartanám a műszeres vizsgálatok elvégzését. Jól tudom nagyon sok hiányosságokkal lehet találkozni az ilyen házaknál. Azt is tudom, hogy nehéz helyzetben van a villanyszerelő egy ilyen társasházban egy lakásra kapott megbízás esetén.
Üdv. A csapatnak!
Egy 3.emeleti társasház EPH kialakításáról lenne szó.
Tanakodtunk,hogy a mosogató melletti terjedelmes fém borítású asztalt bekössük e az EPH rendszerbe.
Egyikünk szerint mivel elhúzható, ezáltal kiszaggathatja a vezetékrendszert.
Szerintem be kellene kötni,mivel kézzel hozzáférhető nagy kiterjedésű fém felület.
Szerintetek?
Továbbá adott egy gázkonvektor,melynek csőrendszere a gázmérő óránál be lesz kötve az EPH rendszerbe,és áthidalva az óránál.
Folytonossági méréssel bizonyítottan elegendő ha a konvektor így csatlakozik az EPH hálózatra,vagy külön vezetőt érdemes kiépíteni a konvektrohoz?
A véleményem, hogy a fém asztalt be kell kötni az EPH-ba.
Azt nem értem, hogy ha elhúzzák, kiszaggatja a vezetékrendszert.
Nem lehet hosszabb EPH vezetékkel bekötni? Ezzel biztosítani az asztal elhúzhatóságát.
Rosszat nem követsz el, ha a csőkötést EPH vezetékkel áthidalod. Egy csap, vagy konvektorcserénél ezzel kizárod az esetleges szikraképződést.
Éppen erre gondoltam,de mivel nem feltétlen helyhez kötött nem voltam benne biztos.
Feltekerem az EPH vezetőt egy hurokba,és laza szigetelő szalag kötéssel összefogom,ha megrántják az asztalt szétesik a kötés,és megy az asztal után a madzag :)
Arra gondolt a srác,hogy a külön csatornába húzott EPH vezetőt kiránthatják az asztallal.
A gázkonvektornál megpróbálom földelő szalaggal megoldani csap után ha van folytonosság a készülék,és a csőcsatlakozás közt,ha nem,akkor felsaruzom valahol ahol van fémes csatlakozás mindenhez.
Köszönöm a segítséget.
Más téma:Az az igazság, hogy régebben megígértem, hogy teszek fel fotót a kádnál a lefolyó cső EPH bekötéséről.
Ez nem egy gyári megoldás, de jobb nem jutott eszembe.
A vízvezeték szerelő beépítette a saválló közdarabot, erre pedig egy OBO földelő szalag került.
Mi a véleményetek?
FR.
Ha be van dugózva a kád,akkor még a víz sem éri ezt a csőszakaszt szerintem.
Én esztergáltattam egy lapos 0.5 rézprofilt a lefolyó fém csatlakozásához,és úgy oldottam meg itthon.
Nem akartam beleszólni, de nem tudom megállni.
Hogy nem éri víz a lefolyó csőszakaszt, ha ...
Én úgy látom, úgy értelmezem, hogy ez lefolyócső. Víz éri, nem is akár hogyan.
Ha műanyag is a lefolyócső, be kell építeni egy fém közdarabot. Ezt kell bekötni az EPH-ba. Erre a csőhálózat belsejében történő szennyvízlerakódás miatt van szükség, mely villamosan vezető anyag.
Én meghajlok a gyakorlottabb szakemberek tanácsai előtt,de titokban magam kíváncsiságának kielégítése végett elvégeznék egy ilyen bedugózott lefolyónál egy fi relés kísérletet :)
Hidd el, úgy vinné le, mint a szél, főleg, ha már régebbi a csőrendszer. ;)
Óh.. hát van itt élet, csak ezek szerint nekem nem tudtatok konkrétumokat írni ... :)
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. december 09., 22:54:37 DÉLUTÁN
Hidd el, úgy vinné le, mint a szél, főleg, ha már régebbi a csőrendszer. ;)
Pontosan miként is történne a mérés? Beledugnád a fázisvezetőt a kád vízbe? Én sem értem mi értelme van pl. egy akril kádnál a lefolyócső EPH-ba való bekötésének?
Ugye a lefolyócső be van falazva. A fürdőszobában lévő ember az akrilkáddal és a benne lévő vízzel van érintőleges kapcsolatban, amit pl. a lefolyó műanyag bedugója tökéletesen elszigetel elektromosan a lefolyóba épített fémdarabtól. Max. a lefolyócső falán lévő lerakódások vezethetnek valamelyest. Amikor a dugót kihúzom, akkor változhat a helyzet, kérdés mennyire?
Tehát pl. egy méréskor, mit is kellene mérnem? Hová és milyen mérőfelületeket kellene tennem? Nyilván a lefolyócsőhöz semmilyet mert az be van falazva. Akkor mit mérjek? Az akrilkád belső oldalát, vagy mit?
Légyszi írja le valaki, hogy pl. a fémkádat miért is kell bekötni az EPH-ba? Tudom, hogy be kell, de miért?
Közben készítem az általam felvetett társasházi EPH-t, mivel nem adtatok gyakorlatilag semmilyen konkrét kivitelezési tanácsot, így a hozzászólásomban eredetileg felvázoltak szerint. A földszinti lehetőségeket még kutatom, eddig nem volt időm megvizsgálni.
Valamint kérdeznélek Beneteket, hogy az EPH vezetékét (én most 4-es sodrott piros vezetőből húztam be) vihetem-e a többi áramkörrel (dugalj-világítás) együtt, közös falon belüli védőcsőben, valamint köthetem-e közös kötődobozban pl. a dugaljakkal?
Hogy miért is fog vezetni egy ledugózott műa. kád? Nos, azért, mert ugyan le van műa. dugózva a lefolyó és a víz nem folyik le a csövön, de a lefolyó fém kerete szoros összeköttetésben van a lefolyócső falára, az idők alatt lerakódott vezető masszával, ami elektromosan igen jól vezethet. (A fémkád meg eleve jól vezet.)
Hogy miért kell a kádat bekötni az EPH-ba? Mivel a lefolyó kivezetése egy távoli potenciálra mutat a szennyvízhálózat vagy a szennyvízakna által, azaz egy távoli potenciálkülönbséget vezet a lefolyó fémkarikájára/fémkádra, így ez az idegen és ismeretlen nagyságú potenciál a kád vizén keresztül, a vizesen jól vezető testedre hat és a csapot megérintvén ez a potenciál különbség olyan nagyságú és erősségű lehet, hogy áramütést szenvedhetsz. Tehát ez az áramütés adódhat a csapon a ház felől létrejövő esetleges hibafesz vagy/és az idegen potenciál okozta feszemelkedés eredményeként. Azzal, hogy a lefolyót bekötjük az EPH-ba, kizárjuk annak lehetőségét, hogy bármilyen jellegű és nagyságú hibaáram folyjon a kád vizén és az élő organizmuson keresztül, a csaptelep felé.
Nyilvánvaló, hogy egy 30mA-es ÁVK nagy segítség lehet ebben az esetben, de a fürdéskori drasztikusan lecsökkenő testfelületi ellenállás miatt, a belső szervek felé is magasabb áram folyhat, amit már egyes embereknél a szerv nem fog tolerálni.
Remélem érthető volt és nem bonyolítottam túl. ???
Üzenet összefûzve: 2012. december 10., 00:19:36 DÉLELŐTT
"Valamint kérdeznélek Beneteket, hogy az EPH vezetékét (én most 4-es sodrott piros vezetőből húztam be) vihetem-e a többi áramkörrel (dugalj-világítás) együtt, közös falon belüli védőcsőben, valamint köthetem-e közös kötődobozban pl. a dugaljakkal?+
??? Na, ez elég kusza.
Milyen EPH vezeték? Gerinc, leágazás? Rejtett, vagy falon kívüli?
Mi az hogy piros? Ilyen színű vezeték nincs is a villanyszerelésben, mint erősáramú vezeték, hacsak nem valami készüléken belüli szerelés. EPH-nak és PE vezetőnek csakis zöld-sárga használható, minden más TILOS.
Üzenet összefûzve: 2012. december 10., 00:24:42 DÉLELŐTT
"Pontosan miként is történne a mérés? Beledugnád a fázisvezetőt a kád vízbe? ..."
Ha be van falazva az új műanyag kád, azt sajnos csakis bontással lehetne egyértelműen ellenőrizni. Ha már régebbi, akkor a kád fém lefolyógyűrűjén keresztül.
Fémkádnál ez a kérdés sokkal egyszerűbb.
Üzenet összefûzve: 2012. december 10., 00:31:50 DÉLELŐTT
Ja, bocs ez lemaradt!
Ugyan viheted az EPH-t a dugalj és világítás vezetékeivel egy csőben (ha belefér), de nem ajánlatos, de ami a leglényegesebb, hogy külön kötődobozának kell lenni.
Köszönöm az eddigi válaszokat, még visszatérnék majd néhány részletre. Most komolyan, az EPH vezető nem piros? "Na ezt megnézem a szabványban, én pirosra emlékszem" .. ???
Szükségem lenne még néhány gyors és konkrét válaszra, segítségre. Most ott tartok, hogy minden lehetséges helyre elvittem az EPH vezetőt (4-es, sodrott piros - mostmár így marad... :-[) és rá kellene kötni a csövekre, csőbilincsel. A kérdésem, hogy melyik helyekre kössem és melyikre nem a következőkből:
1. Gázóránál a bejövő gázcső
2. Gázóránál az elmenő gázcső
3. Vízóránál a bejövő vízcső
4. Vízóránál az elmenő vízcső
5. Kombi cirkónál a bejövő gázcső
6. Kombi cirkónál a bejövő fűtés cső
7. Kombi cirkónál az elmenő fűtés cső
8. Kombi cirkónál a bejövő hidegvíz cső
9. Kombi cirkónál az elmenő melegvíz cső
10. 20 L-es bolylernél a bejövő hidegvíz cső
11. 20 L-es bolylernél az elmenő melegvíz cső
12. Akrilkád alatti lefolyócső
13. A fürdőszobában bármilyen más lefolyócső
14. A konyhai mosogató lefolyócső (nincs kapcsolatban a fürdőszobaival)
A csőbilincs rákötéssel a következő gondom van még, töb helyen falbontással vagy betonfelröréssel tudom csak rákötni. Ugyanis a mostani állapot: aljzatbeton és vakolás készen, padlóburkolás, csempézés még ez után. Csakhogy a vízcsövek vakolat alatt vannak. Csak úgy tudom rákötni, ha kivésem, ráteszem a csőbilincset és utána vissza lesz vakolva. Ez így jó? Hol és hogyan kössem rá?
Ugyanez a helyzet a lefolyócsövekkel is. Ahová tehetnék fém szakaszt az mind vakolatban vagy aljzatbetonban van. Nem is értem, Ti hová teszitek be a fém közdarabot. Hiszen pl. a kád lefolyó most függőlegesen kiáll a betonból 3 cm-re. Erre kerül közvetlenül a kád lapos műa. szifonja és nincs hely hová betenni közdarabot, legfeljebb betonfeltöréssel a beton alatti vízszintes szakaszba.
Üzenet összefûzve: 2012. december 11., 06:11:02 DÉLELŐTT
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. december 10., 00:08:38 DÉLELŐTT
Milyen EPH vezeték? Gerinc, leágazás? Rejtett, vagy falon kívüli?
Mi az hogy piros? Ilyen színű vezeték nincs is a villanyszerelésben, mint erősáramú vezeték, hacsak nem valami készüléken belüli szerelés. EPH-nak és PE vezetőnek csakis zöld-sárga használható, minden más TILOS.
EPH gerincvezetőnek MÜIII-as védőcsőben a többi áramkörrelegyütt a leágazó dobozokig és leágazásoknak falon kívül (lengő) a csőbilincsekig.
Ezzel a zöld-sárga EPH vezetékkel most "felizgattál". Én pirosra emlékszem és szinte naponta járok különböző intézmények gépészeti területein, rengeteg EPH vezetéket látok, de kivétel nélkül mind piros. Úgy emlékszem még nem is láttam zöld-sárga EPH vezetéket. Ekkorát nem tévedheztek. Vagy mégis.. Ma megnézem újra.. Köszi!
Üzenet összefûzve: 2012. december 11., 06:23:22 DÉLELŐTT
Ráadásul a "logikám" is azt mondja, nem lehet zöld-sárga mert akkor, hogy különböztetem meg az EP vezetőtöl? Persze ettől még lehet igazad ... nem foglalkozom a témával napi szinten, ezért is jó, hogy itt beszélgetünk erről, legalább frissül, potosul az infó.
Nova rajzán látható az EPH rendszer kialakítása, csomóponttal a fürdőszobában.
Flatskerrobert, szeretném megkérdezni tőled, hogy a képen miért látok két vezetéket?
A kád, zuhanytálca már volt soron a hozzászólásokban. Engem a fém csaptelepek, fűtőtestek bekötése érdekelne, ugyanis a műanyag csövek itt is jelen vannak. Az EPH csatlakozások a lefolyócsöveknél elrejthetőek, míg egy műa. csővel szerelt radiátornál ez problémát jelent.
A közdarabot úgy kell elhelyezni a lefolyócsőbe épületgépész közre működésével, a lefolyóvíz kapcsolatba kerüljön vele a lerakodó iszapon keresztül. Egyébként lehet kapni ilyen idomot.
A műanyagcsövek esetén is a rézidomra csatlakozik a csaptelep. Erre a rézidomra sarúval vagy forrasztva a 6-os MKh zöld/sárga színű vezetékkel meg lehet oldani az EPH bekötést.
1. Az EPH vezető zöld-sárga
2. A fémborítású konyhaasztal milyen idegen potenciált hoz a konyhába ami miatt be kellene kötni az EPH-ba ?
Korábban volt egy hozzászólás, mely szerint egy felülvizsgáló a presszó fémasztalait be akarta köttetni az EPH-ba, valamint szóba került a rúdtáncos rúdja is gúnyos, irónikus hangvétellel. Most akkor mi a helyzet ?
Laandro! A kérdés jogos a két vezetékre vonatkozóan.
Ez egy tetőtéri lakás kis fürdőszobával. Az EPH vezeték indul a vízórától halad a fürdőkádig, majd a csaptelepig, innen a kazán alatti dugaszolóaljzatokig, illetve a kazán alatti csövekhez, majd lemegy a fűtési osztóhoz, radiátorhoz és a mosógép dugaljaknál ér véget. Az EPH vezeték nincs megszakítva sehol, csak visszahajtva saruzva vagy csokizva.
A dugaljaknak elágazó szerelvénydoboz van beépítve, ahol az EPH, PE és dugalj PE van kötve. A világításnak 3x1,5Mcu, a dugljnak 3x2,5Mcu, a mosógépnek 3x2,5 Mcu van kiépítve. A dugaljaknak külön FI relé van beiktatva a vílágításnak nincs. A lakáselosztó 4m-re van a fürdőtől.
Nyilván sokféle képpen lehet kilakaítani a fürdőszobai EPH-t. Az emberi bőrnek vizes állapotban a legkisebb az ellenállása ez nyilván való. 1-2 V potenciál különbség is problémát okozhat bizonyos embereknél. Fém beépített tárgyakat amit az ember egyszerre meg tud fogni, vagy elér, ha az a burkolat alatt össze van kötve, akkor nem tud kialakulni potenciálkülönbség, nem fog csípni, nem fog rázni. Ha jól van kivitelezve az EPH rendszer akkor sokáig egy nagyon jó passzív védelem lesz, kiegészítve a FI relével, illetve ciklikus műszeres felülvizsgálattal.
Az igaz, hogy privát szférában az ÉV mérés nem kötelező sajnos, de ismeret terjesztést felvilágosítást azt lehet csinálni.
FR.
Idézetet írta: Xtro Dátum 2012. december 11., 00:02:44 DÉLELŐTT
Köszönöm az eddigi válaszokat, még visszatérnék majd néhány részletre. Most komolyan, az EPH vezető nem piros? "Na ezt megnézem a szabványban, én pirosra emlékszem" .. ???
Szükségem lenne még néhány gyors és konkrét válaszra, segítségre. Most ott tartok, hogy minden lehetséges helyre elvittem az EPH vezetőt (4-es, sodrott piros - mostmár így marad... :-[) és rá kellene kötni a csövekre, csőbilincsel. A kérdésem, hogy melyik helyekre kössem és melyikre nem a következőkből:
1. Gázóránál a bejövő gázcső
2. Gázóránál az elmenő gázcső
3. Vízóránál a bejövő vízcső
4. Vízóránál az elmenő vízcső
5. Kombi cirkónál a bejövő gázcső
6. Kombi cirkónál a bejövő fűtés cső
7. Kombi cirkónál az elmenő fűtés cső
8. Kombi cirkónál a bejövő hidegvíz cső
9. Kombi cirkónál az elmenő melegvíz cső
10. 20 L-es bolylernél a bejövő hidegvíz cső
11. 20 L-es bolylernél az elmenő melegvíz cső
12. Akrilkád alatti lefolyócső
13. A fürdőszobában bármilyen más lefolyócső
14. A konyhai mosogató lefolyócső (nincs kapcsolatban a fürdőszobaival)
Ha esetleg tudok segíteni, akkor...
Először is egyezzünk meg abban, hogy az EPH vezető zöld/sárga.
Ha valahol látsz piros EPH vezetéket, az nem baj, mert 1986-ig ilyen volt a szabványos szín. Ezek EPH hálózatokról (lapos acélokról) ágaztak le. Az acélok, mint EPH hálózatok, feketére voltak festve, később zöld/sárgára.
A kérdések.
Kialakítasz egy EPH csomópontot. Innen EPH gerincvezetővel ágazol le például a cirkokazánhoz. Itt összekötöd a csőhálózatokat. Gáz, víz, fűtés.
A vízóránál és a gázóránál EPH vezetővel áthidalod a bejövő, és elmenő csöveket.
Bekötöd az EPH-ba a mosogató fémtestét.
A szennyvíz csőszakaszának bekötését a kollégák leírták.
Ha a vízcsőhálózatod fém - és nincs benne műanyag darab - szerintem a bojlernél nem kell EPH kiépíteni rájuk, mert a kazán alatt ezt már elvégezted, és a csőhálózat folytonos.
Nos, megnéztem és azt találtam, az EPH vezető zöld/sárga VAGY piros VAGY fekete VAGY gyakorlatilag bármilyen színű lehet ... :-[
MSZ: "Alkalmazható erre a célra zöld/sárga színjelölésű ..."
Vagyis mivel nem írja, hogy CSAK zöld/sárga alkalmazható, így alkalmazható zöld/sárga VAGY bármilyen más színű
Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve:
"Az EPH vezető jelölése nem tisztázott kérdés. Ha csupasz akkor feketére szokták festeni, ha szighetelt, akkor zöld/sárga vagy vörös szigetelést szoktak e célra használni. Van olyan elképzelés, hogy - a védővezetőtől való megkülönböztetés érdekében az EPH vezető színe legyen vörös, ott, ahol a védővezető színe következetesen zöld/sárga."
Én erre az utolsó mondatra "emlékeztem", ezért alkalmazom a piros színt EPH vezető esetében, meg azért mert annál a több mint 500 telephellyel rendelkező nagyvállalatnál, ahol dolgozom, is ezt az elvet alkalmazzák. Ezért írtam, hogy csaknem naponta látok piros EPH vezetőt pl. az új létesítésű épületek álmenyezeteiben is.
Idézetet írta: Xtro Dátum 2012. december 11., 20:28:01 DÉLUTÁN
Nos, megnéztem és azt találtam, az EPH vezető zöld/sárga VAGY piros VAGY fekete VAGY gyakorlatilag bármilyen színű lehet ... :-[
MSZ: "Alkalmazható erre a célra zöld/sárga színjelölésű ..."
Vagyis mivel nem írja, hogy CSAK zöld/sárga alkalmazható, így alkalmazható zöld/sárga VAGY bármilyen más színű
Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve:
"Az EPH vezető jelölése nem tisztázott kérdés. Ha csupasz akkor feketére szokták festeni, ha szighetelt, akkor zöld/sárga vagy vörös szigetelést szoktak e célra használni. Van olyan elképzelés, hogy - a védővezetőtől való megkülönböztetés érdekében az EPH vezető színe legyen vörös, ott, ahol a védővezető színe következetesen zöld/sárga."
Én erre az utolsó mondatra "emlékeztem", ezért alkalmazom a piros színt EPH vezető esetében, meg azért mert annál a több mint 500 telephellyel rendelkező nagyvállalatnál, ahol dolgozom, is ezt az elvet alkalmazzák. Ezért írtam, hogy csaknem naponta látok piros EPH vezetőt pl. az új létesítésű épületek álmenyezeteiben is.
Gondolom vannak itt komoly szakemberek is. ;D
Olyanok, akik a rendeleteket és a szabványokat is ismerik. ;)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. december 11., 19:50:20 DÉLUTÁN
Ha esetleg tudok segíteni, akkor...
Persze, hogy tudsz, köszönöm. Fényreklámok telepítéséve, karbantartásával foglalkozom főállásban, az EPH-val nem vagyok napi szintű kapcsolatban, így most igyekszem tájékozódni. Ezek szerint az álmenyezetekben még meg kell néznem alaposabban azokat a "piros EPH" vezetékeket... :-[
Mosogató? Hm.. erre nem is gondoltam. Sajnos nincs rajta semmilyen csatlakozási lehetőség. Mit javasolsz, miképpen kössem rá a vezetéket?
A vízvezetékre (nézve a kolléga fotóit) ezek szerint a falban is ráköthetek? Vagyis mivel nincs a falon kívül hozzáférhető csöszakasz így kivésem, ráteszem a csöbilincset és visszagipszelem. Így csak az EPH vezeték fog a vakolatbó kilógni (illetve a vakolat alá bebújni).
Sajnos a vízszerelőnek eszébe sem jutott és én meg már késő gondoltam rá, hogy mint ahogy olvastam egy oldalon: "A gépész szakemberek együttműködésének teljes hiánya. Hiába kéri ugyanis a villanyszerelő a gépészt, hogy például a csempénél a kiállásoknál egy 1 cm-es csaphosszabbítót helyezzen el, hiszen erre már könnyen fel lehet szerelni a bilincset: szinte sohasem veszik figyelembe ezt a kérést. "
A mosogató fémtest bekötése érdekes téma.
Az újakon már van csatlakozási lehetőség.
Meg lehet oldani a régieken is, és különböző típusoknál.
Van olyan, melynek fém a lábazata, és erre szerelt a fémtest. Akkor a lábazatra teszel bilincset. Ha a falra (falhoz rögzített), akkor a tartószerkezetnél. Ha a fém vízcsőhálózat EPH-ba kötött, akkor a fém csapszerelvény már ad olyan kontaktust, hogy a mért érték megfelelő. Megfúrni nem szokták (ez nem esztétikus), de ipari környezetben láttam már ilyet is. A felső perem volt így kialakítva, és ide csatlakozott az EPH vezető.
Biztos vagy annyira találékony, hogy meg tudod keresni a módját.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. december 11., 19:50:20 DÉLUTÁN
Először is egyezzünk meg abban, hogy az EPH vezető zöld/sárga.
Ha valahol látsz piros EPH vezetéket, az nem baj, mert 1986-ig ilyen volt a szabványos szín. Ezek EPH hálózatokról (lapos acélokról) ágaztak le. Az acélok, mint EPH hálózatok, feketére voltak festve, később zöld/sárgára.
Na várjunk csak még ne dobjuk ezt a témát.... ;D
Az általam említett "Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve", 2002-es lektorálású, 2006-os kiadású, 2007-ben (még) ebből tanítottak és vizsgáztattak az ÉV felülvizsgáló vizsgán. Ebben van:
"Az EPH vezető jelölése nem tisztázott kérdés. Ha csupasz akkor feketére szokták festeni, ha szigetelt, akkor zöld/sárga vagy vörös szigetelést szoktak e célra használni. Van olyan elképzelés, hogy - a védővezetőtől való megkülönböztetés érdekében az EPH vezető színe legyen vörös, ott, ahol a védővezető színe következetesen zöld/sárga."
Ez alapján lehetséges, hogy a 2007-es ÉV tanfolyamon és vizsgán az oktatók és vizsgáztatók nem ismerték az 1986-os szabványokat? ???
Félreértés ne essék, hiszek Neked, csak érdekelne, hol téved el az infó? Kérlek írd meg, idézd be, hol írja a szabvány, hogy piros szinű nem lehet az EPH vezető (2012-ben)? Lehet, hogy csak szövegértelmezési probléma van?
Üzenet összefûzve: 2012. december 11., 22:51:45 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. december 11., 21:01:15 DÉLUTÁN
A mosogató fémtest bekötése érdekes téma.
Van olyan, melynek fém a lábazata, és erre szerelt a fémtest. Akkor a lábazatra teszel bilincset. Ha a falra (falhoz rögzített), akkor a tartószerkezetnél. Ha a fém vízcsőhálózat EPH-ba kötött, akkor a fém csapszerelvény már ad olyan kontaktust, hogy a mért érték megfelelő. Megfúrni nem szokták (ez nem esztétikus), de ipari környezetben láttam már ilyet is. A felső perem volt így kialakítva, és ide csatlakozott az EPH vezető.
Biztos vagy annyira találékony, hogy meg tudod keresni a módját.
Hát, bizony most törhetem a fejemet, mert egyik általad vázolt verzió sem érvényes nálam... konyhai fa munkapultba helyezett mosogatótálca, nem érintkezik a csappal CSAK a fa asztallal. Tudod, egy préselt lemez tepsi, beleszilózva az asztalkivágásba + néhány rögzítőfül ami a fához szorítja. Na ezekből a fülekből fogok "megfúrni" egyet, valószínűleg.
Üzenet összefûzve: 2012. december 11., 23:06:47 DÉLUTÁN
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. december 10., 00:08:38 DÉLELŐTT
"Pontosan miként is történne a mérés? Beledugnád a fázisvezetőt a kád vízbe? ..."
Ha be van falazva az új műanyag kád, azt sajnos csakis bontással lehetne egyértelműen ellenőrizni. Ha már régebbi, akkor a kád fém lefolyógyűrűjén keresztül.
Na, ezt most nem értem... minek kibontani?
Tehát konkrétan: Van az akrilkád, befalazva az alja. A lefolyócsőben a fém közdarab, bekötve az EPH-ba. Minden, ahogyan kell. Szeretném méréssel ellenőrízni, hogy a kádban lévő víz (nem a fém közdarab, hanem a víz) tehát az amivel a kádban fürdő ember érintkezik plusz a kád BELSŐ oldala (amin ül/áll az ember) hatásosan védett-e? Miként lehetséges az ellenörzés, mit és hogyan mérjek?
Azt is figyelembe véve, hogy az elektromosságot (ahogyan írtátok) a lefolyócsőben lévő lerakódások vezetik. Csak, hogy NINCSENEK lerakódások, mivel minden gyári új, lerakódástól mentes. Lehetséges, hogy csak a lerakódások "lerakódásával" alakul ki majd (idő mulva" a védelem? Ez menyi idő? Napok, hónapok? Vajon egy erőteljes lefolyótisztítás, vízkőoldás ami "kitisztítja" a lefolyót, "káros", mert csökkenti, megszünteti a védelmet?
Lehet bugyuta de logikus kérdések, nem?
Igaz, közben már a megoldás is az eszembe jutott, de mostmár kíváncsi vagyok, Te/Ti is rájöttetek-e? :P
Na szóval:
MSZ 172/1-1986 számú szabvány:
3.2.4.1.2. A központi EPH-csomóponthoz - földelővezetőn keresztül - közvetlenül kell bekötni:
- a betonalap-földelést; - az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket; - az önállóan is számottevően földelt házi fémhálózatokat; - az épület villámhárító berendezésének legközelebbi földelését; - az épület villamos berendezéseinek érintésvédelmére kiépített, közös védővezető-rendszer (ha van ilyen) egy pontját (nullázás esetén a betápláló vezeték PEN-vezetőjének vagy ilyen hiányában nullázóvezetőjének legközelebbi kötéspontját). Erre az összekötésre csak olyan - csupasz vagy szigetelt - villamos vezetékanyagból készült vezetőt szabad alkalmazni, amely nincs közösen szerelve a fogyasztói vezetékhálózattal.
Megjegyzések:
1. Alkalmazható erre a célra zöld/sárga színjelölésű külön szerelt laposvas vagy egyerű szigetelt vezeték.
2. Nem alkalmazható csővezeték, vasszerkezet vagy a fogyasztói vezetékhálózat kábelének, többerű vezetékének vagy védőcsőbe húzott vezetékeinek egyik ere, még abban az esetben sem, ha azt más célra nem használják. ;D
Jó munkát az EPH létesítéséhez. ;)
Az EPH a kádnál a kialakuló vezetőmassza miatt kell elsősorban, ami majd idővel kialakul, tehát ha új, akkor nincs is mit védeni egyenlőre, tehát újonnan kiépítve és befalazva mérni sem tudod, hacsak ki nem bontod. Nem a vizen keresztül kell mérj, hanem csak a lefolyó fém gyűrűjénél, hiszen a kád vize és a delikvens azzal kerül szorosabb kapcsolatba... ::) talán már írtam. Ha teljesen műa. a lefolyó, akkor ügyesen trükközve kell a lefolyó felől hozzáférni a fémbetéthez, ha nem sikerül, akkor maradna a bontás, de ezt eddig még senki nem vállalta fel az általam ismertek közül, ráadásul az sem volt bizonyos, hogy van kiépítve, így bőszen kerülik ezt a témát a kollégák a felülvizsgálatokkor...sajnos :-\ .
Én 2010-ben szereztem meg az ÉV vizsgámat és akkor az oktatónk, majdan a vizsgabiztosunk, azt mondta, hogy minden erősáramú tankönyv, ami a piacon van, nagyon sok dezinformációt tartalmaz, ezért mindig a saját, friss jegyzeteiből tanított, amit nekünk körmölni kellett bőszen. Arra minden esetben felhívta a figyelmünket, hogy jelen harmonizációs szabványsorozatokban is, az EPH vezető zöld-sárgának van megjelölve, nem említve más alternatívát, de a régebbi kialakításoknál, az akkori szabványoknak megfelelően elfogadják még a pirosat az első felújításig. Ha Ő mondja, biztos úgy is van, hiszen hatósági szagértő is egyben és én hiszek neki, sőt már olvastam is valahol... ::) de hogy hol? ::) Sőt kint dolgoztam a németeknél és ott sem ismernek más színt az EPH vezetőnek, pedig azok nagyon raplisok minden szabálytalanságra!
Hmm, az EPH, mint olyan... Nem lehet elégszer beszélni egy épület esetén az EPH hálózat milyenségéről, hiszen amennyiben az nincs, illetve van, de az inkább egy ninccsel ér fel, nos akkor igen nagy grimbuszok lehetnek! Épp ezért gondoltam, hogy pár fotóval illusztrálom, én hogyan is állok ehhez a kérdéshez. Íme:
Látom gyurmaúr minőségi túlfeszültségvédelmi berendezést alkalmazol, tudtommal ez a legjobb minőségű termék. A első kép a méretlen oldali védelem, a második az elosztóban lévő védelem. Nem látom de gondolom lépcsős védelem elve érvényesül. A harmadik képen ha jól látom egy napkollektor központi egysége látható. Itt jelenik meg az EPH kialakítás is szabványos bilincsekkel.
Így igaz, Novill, valóban itt most a Dehn került beépítésre, de van, hogy az OBO MC-B, melyet személy szerint jobban kevelek, mert az ugye moduláris felépítésű, tehát 1-1 db-ból összerakhatsz akár egy 1 fázisú, akár egy 3 fázisú TN-C, vagy TN-S egységet. Hogy melyiknek milyenek a jellemzői, tehát, hogy éles helyzetben hogyan viselkednek, nos azt még nem volt szerencsém kitapasztalni. Remélhetőleg amennyiben beüt a mennykő, nos akkor valóban csakis az fog "megszólalni", amelyiknek kell, de az tutira?! ::) Valóban,a 3. képen egy fűtés és/vagy melegvíz rásegítő napkollektor rendszer beltéri egysége látható, igaz, ezt még nem kötötték be a telepítő cég szakijai. Elvileg az 500 L-es pufferbe vill fűtőszál is telepíthető, ezzel turbózható a rendszer. Már nagyon várom, hogyan fog muzsikálni,mert egyenlőre még a kombicirkó sem hajlandó (újra) működni, igaz annak gyógyítása sem az én asztalom, de annyit ma kitapasztaltam, hogy a felmelegedő víz nem távozik belőle, ezért a keringtető szívattyúra gondolok, mint fő bűnösre.
Mörfi szerint meglehet, hogy csak egy csapot kéne ki nyitni.
Sajnos, azon már többedszer túlvagyunk, hiszen eleve el sem volt zárva sem az elmenő, sem a visszatérő ág főcsapja... :'( Egyébként az elmenő ág csapja még forró, de az azontúli csőszakasz már nem. Igaz, hogy ez a csak közvetlen a készülék csonkja után következik, tehát a 85-90C -os víz melegítheti át.
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. december 17., 19:47:41 DÉLUTÁN
Hmm, az EPH, mint olyan... Nem lehet elégszer beszélni egy épület esetén az EPH hálózat milyenségéről, hiszen amennyiben az nincs, illetve van, de az inkább egy ninccsel ér fel, nos akkor igen nagy grimbuszok lehetnek! Épp ezért gondoltam, hogy pár fotóval illusztrálom, én hogyan is állok ehhez a kérdéshez. Íme:
Nem kekeckedés képen, megkérlek, adj választ egy - két kérdésre a képekkel kapcsolatban.
Az első képen az EPH sínről (ha jól látom, akkor az) egy nullbontón keresztül csatlakozik a védővezető a szerelőpanelre.
Miért szereled ezt így bonthatóan?
A második kép - vagy hasonló - egyszer már fel lett téve a fórumra. De lehet, hogy tévedek.
Ha a memóriám jó, Novill, akkor megkérdezte, miért olyan hosszú a zöld/sárga vezeték, Nova pedig azt, hogy a kismegszakítók alsó síne miért nincs leszigetelve.
Részemről fel lett téve a kérdés, miért zöld/sárga vezetőkkel van kötegelve a fázisvezető, és megkérdezem újra, miért van a zöld/sárga vezeték - nem látom tisztán - fekete vagy kék szigetelőszalaggal - távolságonként - betekerve?
Bocsánat, de részemről nem teljesen világos a szerelés.
Jobban nézd meg, nem úgy van én is azt hittem, de a saruban nem látod a vezetéket, csak úgy látszik!
Biztos voltam benne, hogy kiszúrod!
FR.
Az első képen a nullbontó egyik oldalán földeléseknek míg a másik oldalon PE (kék)vezetékeknek kéne lenni a logikám szerint de meglehet én tudom rosszul?
Idézetet írta: flatskerrobert Dátum 2012. december 18., 20:45:09 DÉLUTÁN
Jobban nézd meg, nem úgy van én is azt hittem, de a saruban nem látod a vezetéket, csak úgy látszik!
Biztos voltam benne, hogy kiszúrod!
FR.
Megnézem úja, de melyik képre gondolsz?
Az elsőn nullbontóra van kötve a védővezető.
Ez már Szelei kollégának sem tetszik.
A másik kép szerelése nekem nem jön be.
Megnézem FR! Melyiket nézzem tüzetesebben?
Azt nem tudom, hogy mi a neve, de ahol a 160A betét van, mellette egy nullbontó annak a felső részénél csak egy sarú van felfogatva de nincs benne vezeték, de úgy látszik mintha a szerelőlapra lekötött z/s vezeték a nullbontóba lenne bekötve. Erre gondoltam.
A többivel egyetértek.
FR.
Igen! Igazad van! Nagyon csalóka a kép, mert nullbontóra szerelt saru, és a sínről a panelre kötött védővezető képe egybe esik.
Remélem a saruba akkor nem zöld/sárga vezető lesz kötve. ;)
Kérdés: A nullbontó alsó részénél lévő z/s vezeték becsatlakozik az EPH gyári sínbe? És ezen üzemi áram fog majd folyni? Biztos vagyok benne, hogy Gyurmaúr(fi-relé) reagálni fog majd.
FR.
Hűű, Urak; látom, heves érzelmi húrok pendültek itten meg, épp ezért válaszolnék a kérdésekre. Tehát, a nyitott túlfeszvédelmi szerkényről készűlt kép már kb 3 hónapos, tehát az ELMŰ bekötés után már kissé másként néz ki. Ami az NnD0-ás nullbontót ileti, azt én úgy terveztem, hogy a felső bekötőcsavartól menne az N vezető a mérő felé, a zöld-sárga vezetéken is már csak N jön, hiszen az utcai betáp PEN-je az EPH összekötő megfelelő kapcsára van kötve, majd ott kerűl szétválasztásra. Tehát a bontó csak N-t szakít meg! Egyébként az ELMŰ alvállakozói úgy ahogy van, 1 az 1-ben kihagyták ezt a 0 bontót, tehát az EPH sínről hozták ki a mérő felé menő méretlen N vezetőt, sajnos...
Ami pedig a mért főelosztót illeti; mint említettem, ebben 2 oldalú "PE" betáplálás van, egyrészt az épület alapföldeléséből, másrészt a csatlakozó szekrény alatti talajban, 70cm mélységben a földelő acélrúddal összehegesztett, onnét további 2m mélységbe levert földelőszondával a fő EPH sínen keresztűl összekötésben lévő 16mm2-es (NYY kábel) fő PE kábel által. A kábelkötegeket azért zöld-sárga szigszalaggal kötegeltem, mert akkor épp az volt kéznél, ami pedig a Fi-relétől távozó -egyébként sötétkék szigszalaggal betekert zöld-sárga mért fő N kábelt illeti, szintén megfelelő kék kábel hiánya volt az okozója. Elnézést, hogy nem vagyok mindig 100%-ig precíz, de azt mondom, hogy legyen az elkészűlt szerelés inkább üzem és életbiztos, mint harmóniát sugárzó...
Csak szakmai kíváncsiság van nem heves érzelmi reakciók. :)
A téma felmelegítve: Műanyag lefolyócsőbe EPH közdarab beszerelés. VL 103. szám, 11. oldal.
Mi a véleményetek a szabványértelmezésről?
Igen a szabványok értelmezése mindig is gondot jelentett. A leírt szabvány szövegét lehet magyarázni. A kivitelezés során a vagy a felülvizsgálat szerint nekünk kell értelmezni az adott szöveget. A jó vagy rossz szöveg értelmezés is mi felelősségünk. Minden esetben a megfelelő biztonsági műszaki szint szavatolása a lényeg. Így előfordul, hogy nagyobb biztonsági szint javára tévedünk, abból nem lehet probléma. Legfeljebb itt jönnek be a gazdasági tényezők, ami olykor újbóli értelmezést jelenthet műszaki oldalról is. Az előzőekben már beidéztem az említett szabványból részleteket.
Az említett VL (Villanyszerelők lapja) cikket én is olvastam a nagy tekintélyű fiatal kolléga ( remélem egyszer ő is ide talál) tollából. Beidézem az említett cikk részletet:
" Kiegészítő egyen potenciálú összekötés. A vezetékezés részét alkotja még a kiegészítő védelem: helyi egyen potenciálú összeköttetés szerelése. Alapelv: kiegészítő egyen potenciálú összekötést kell létre hozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségeken belül a testek ( pl. vezető anyagú kád vagy zuhanyzó tálca) és a hozzáférhető idegen testek védővezetőhöz való csatlakoztatásával. Az EPH vezetőre vonatkozó követelményeket az MSZ HD 60364-5-54:2007 tartalmazza. Nem kell bekötni azokat a vezetékeket, amelyek már be vannak kötve az épület fő egyen potenciálú összekötésének hálózatába. ( például gázvezeték hálózatok, hozzá férhető épületszerkezetek, fűtési és légkondicionáló rendszerek, vízvezeték hálózatok fémes részei.)Műanyag köpenyű fémcsöveket csak akkor kell a kiegészítő egyen potenciálú összeköttetéshez csatlakoztatni, ha azok a helyiségben hozzá férhetők, vagy ha egyébként helyi EPH-hoz nem csatlakoztatott hozzáférhető vezetőképes részekhez vannak csatlakoztatva. Sokszor felmerül a kérdés, hogy kell-e a műanyag lefolyóba vezető anyagú passz darabot iktatni, és a kiegészítő EPH-ba bekötni. A szabványban semmilyen utalás nincs erre. A PVC lefolyócső épületszerkezeti elem ugyan, de nem vezető anyagú." A cikk folytatódik tovább, érdemes elolvasni. Így most már még közelebb kerülünk a szabvány értelmezéshez.
Bízunk benne, hogy a "nagy tudású kolléga" egyszer idetalál.
Akkor valahol megtanulhatná, hogy a PVC csőbe iktatott fém közdarabbal nem is az PVC csövet köti be az EPH-ba (az akkor sem fog vezető anyagúvá válni ;D), hanem az idő folyamán abban lerakódó, vezetőképes anyagot.
Lehet, jobban járna, ha cikkei nyomtatása előtt a Villanyszerelő Szakmai Fórumhoz fordulna, hol "cenzuráznák" írásait. ;)
Egyébként nagyon hasznosak ezek a cikkek, amit persze nem mindig kell szó szerint venni. A szabványt viszont igen szó szerint kell venni, hivatkozva az azon belüli pontokra. A szakemberek nagyon jól el tudnak gondolkozni a szakmai témákon. Ezért idéztem be a vonatkozó szabvány pontokat és a Villanyszerelők Lapjában megjelent cikket. Az EPH lényege egyszerűen fogalmazva a földpotenciálra hozás meghatározott szabályok mellett. Amivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülhetünk az föld potenciálon ( ezt még lehetne folytatni) legyen. A JUVILL kolléga nagyon helyesen látja a két pont közötti potenciál különbség kialakulását. A csaptelep és az emberi test között kialakulhat veszélyes potenciál különbség. Több olyan villamos baleset volt már amikor a nem jól kialakított EPH miatt voltak problémák. A cikk folytatásaként a kolléga megemlíti ezt a vezetőképes lerakodást. Az említett kolléga rendszeresen publikál az említett szakmai folyó iratban. Mint minden cikk írója a saját véleményét fogalmazza meg, ez jó, hogy van ilyen is. Ezeket a szakmai véleményeket célszerű megvitatni, mert ezzel mi is sokat tanulunk. Az EPH kialakítás nagyon régi találmány, nagyon sok szabvány módosításon esett át. Sajnos a most érvényben lévő szabvány e tekintetben gyengébb a véleményem szerint. Visszatérve a műanyag lefolyó passz darabhoz, mint ahogy cikk írója is írja nem kötelező. Erre mondjuk mi, hogy viszont jó ha be van építve. Régi téma ez és még időszerű is. Emlékszünk egy időben mindig téma volt a zuhany tálca bekötése is. Egy létesítmény kialakulásánál nem mehetünk el az EPH kialakítás, üzemi földelő, védővezetők folytonossága, RCD alkalmazása, szelektív zárlat védelem, hiba és alapvédelmek, stb. mellett.
Járatom a lapot, de ezt a cikket nem olvastam. Köszönöm, hogy felhívtátok figyelmünket rá. Ettől függetlenül vannak benne érdekes, és helytálló írások. Legyen az EPH, túlfeszvédelem .... stb.
A szerző további cikkeit követni fogom.
Helye lenne ebben a szakmai csapatban, legalább alapot képeznének részére a hozzászólások, és szakmai szempontból, elképzelhető, hogy megfontoltabb lenne. ;)
Lehetne cikkezni az EPH-t illetve a belső villámvédelem témájában is, mert ez is egy légyeges a kivitelezés miatt, és az a tapasztalatom, hogy volna miről eszmecserét futtatni itt is, mert a szerelések sokak számára nem egyértelműek a mai napig.
Sajnos ehhez hozzájárul a szabványváltozás is.
Lakatos műhely Fémasztal.
Gondolom nem ártana az EPH bekötés.
A felülvizsgálatnak erre ki kell térni, ellenőrizni kell, és mérni is rajta.
Ily messziről honnan tudod, hogy nincs bekötve? ;)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. február 20., 21:07:25 DÉLUTÁN
A felülvizsgálatnak erre ki kell térni, ellenőrizni kell, és mérni is rajta.
Ily messziről honnan tudod, hogy nincs bekötve? ;)
Ott jártam,és megnéztem multiméterrel.
Kérdeztem az ott dolgozókat,és rendszeres felül vizsgálaton esik át.
A legszebb hogy EPH rendszer sincs kiépítve,erre a felülvizsgáló is felhívta a figyelmet.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. december 09., 17:52:09 DÉLUTÁN
Nem akartam beleszólni, de nem tudom megállni.
Hogy nem éri víz a lefolyó csőszakaszt, ha ...
Én úgy látom, úgy értelmezem, hogy ez lefolyócső. Víz éri, nem is akár hogyan.
Ha műanyag is a lefolyócső, be kell építeni egy fém közdarabot. Ezt kell bekötni az EPH-ba. Erre a csőhálózat belsejében történő szennyvízlerakódás miatt van szükség, mely villamosan vezető anyag.
Nem most íródott a szöveg, de mint érdeklődő kérdezném ezzel kapcsolatban. A lefolyó csőt azért kell bekötni a EPH-ba, mert ugye a víz ionos állapotban mint vezető vesz részt az "elektromos" rendszerben. A szennyvíz vezetéken a lefolyó víz rendelkezik bizonyos potenciállal, ha ez a potenciál nem egyezik meg pl: a víz vezeték, vagy radiátor potenciáljával, akkor U1-U2 = (delta U) és ez a (delta U) lehet egész nagy értékű és a randira készülő :'( pasit, esetleg hölgyet lehet, hogy újra kell, ha egyátalán lehet éleszteni!
Üzenet összefûzve: 2013. március 11., 18:40:10 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. március 04., 16:56:27 DÉLUTÁN
Hmm, izgi téma! Mivel még a vérprofi "veteránok" nem nyilatkoztak meg, ezért bátorkodom pár szóban írni neked valami értelmeset, megosztani veled az én fogásaimat. Elõször is; mi az EPH? Népies nevén Egyen Potenciálra Hozás, tehát ez annyit tesz, hogy különbözõ fémes tárgyakat, villamos berendezéseket, nagy kiterjedésû fémvázas szerkezeteket egy közös földpotenciálra hozunk, mindezt azért, hogy amennyiben rajtuk bármilyen havária okán veszélyes érintési feszültség haladna kersztül, az az EPH-n át távozzék a föld felé. Az EPH legfontosabb kelléke az EPH "sín", melynek mára egyértelmûen meghatározott helye van, s ez a hely leginkább a "B"-s (szikraközös) túlfeszvédelmi egységet magában foglaló tokozottban található. Ennek az EPH sínnek egy megfelelõ,azaz min 16mm2-es Cu (én most az Al vezetõvel nem foglalkoznék, mert az én nem tartom megfelelõ alternatívának) vezetékkel kell összekötve lenni vagy a földelõ szondával, vagy pedig a betonalap földelõvel. A legjobb, ha mind kettõ van, de nyilván egy régebbi építésû épület esetén nem biztos, hogy van alapföldelõ hálózat. Az EPH síntõl megy el a mért fõelosztó felé egy min 10-es keresztmetszetû földelõ vezeték, mely amennyiben MKh,akkor logikusan toldás nélkül, ha azonban MT, vagy MBCu,akkor a mérõszekrényben kialakított szakszerû toldással megy a mért fõelosztó felé, immár mint az 5 eres MT, vagy MBCu egyik ere. Az EPH sín másik "tagja" a "B"-s túlfeszvédelmi egység felé haladó, min 16mm2-es MKh, következõ tagok; 1 min 6mm2-es, a kád és/vagy zuhanytálca (amennyiben fémkádról beszélünk, hisz értelemszerûen az akrylkádat nem lehet földelni) felé menõ MKh, majd egy további min 6-os MKh megy a gázórához, ahol is a méretlen szakasz csonjákoz kell azt kötni és a gázórát áthidaló vezetékszakasszal a mért gázcsõvet is be kell kötni. Amennyiben a ház belsõ vízhálózata akár részben fém, akkor természetesen azt is min 6-os MKh-val be kell kötni az EPH-ba, lehetõleg a villanybojler közelében,s ugyanez vonatkozik a gáz kombicirkóra, illetve az olyan kazánokra is, melyekbe elektromos alkatrész is található. Végûl,de nem utolsó sorban min 16-os Cu vezetékkel az EPH-ba kötendõ a villámvédelmi hálózat leszálló ága, hiszen egy esetleges, az épületet érõ villámcsapás esetén ebben az esetben nyujthat hatékony védelmet a több lépcsõs villlám/túlfeszvédelem. A legfontosabb, hogy az EPH rendszer vezetékeit semmilyen körûlmények között ne húzd közös csõbe, illetve ne helyezd közös kötõdobozba az egyes Á.K-k vezetékeivel!!! Egy esetben lehet kivételt tenni, ha kábeltálcán -mely szintúgy bekötendõ az EPH-ba!- elhelyezett MT és/vagy MBCu kábelek mellé helyezed a zöld-sárga EPH vezetõket. Ja és még valami: több, különálló épület esetén mindegyik épületnek kötelezõ önálló EPH csomópontot kialakítani (saját földelõ szondával), még akkor is, ha a fõelosztótól esetleg egy bitang vastagságú kábel táplálja azokat, mely mondjuk 5 eres. Ha pedig a tápkábel csak 4 eres, tehát 3 fázis + PEN, akkor eleve nem képezheti vita tárgyát a helyi EPH kiépítése, mégpedig az épület fogadó csatlakozó szekrényében, a PEN-PE,N szétválasztási pontot követõen. Nem olyan ördöngõs egy fullos EPH-t kialakítani, csak akkor szokott lenni a probléma, ha a villanyász ezt elmismásolja, mondván, hogy "úgyis megvan az üzemi földelõ hálózat, meg a Fi-relé(k), minek ezzel ennyit görcsölni, meg különbenis erre már nincs pénze a kunschaftnak és egyéb közhelyek..." Igenis, törekedjük a minõségi EPH, illetve PE rendszer kiépítésére,majd annak ÉV-zésére, mert ezen akár életek is múlhatnak!!! Remélem, sikerült qualitatívan összefoglalnom az EPH világát, ha valamit esetleg kihagytam volna, kérem a szeretve-tisztelt kollégákat, legyenek oly jók és egészítsék ki, illetve mivel mégiscsak a legtöbben vizuális típusúak lennénk, illusztrálják a témát 1-2 csini fotóval! Köszi...
Üzenet összefûzve: 2012. március 04., 17:29:01 DÉLUTÁN
Sorry, de írtam egy félreérthetõ részt, mégpedig: (...)"mért fõelosztó felé egy min 10-es keresztmetszetû földelõ vezeték, mely amennyiben MKh,akkor logikusan toldás nélkül, ha azonban MT, vagy MBCu,akkor a mérõszekrényben kialakított szakszerû toldással megy a mért fõelosztó felé"(...) Ez inkább úgy hangozzék,hogy amennyiben a mért fõvezeték 5x10-es,vagy nagyobb +metszetû MT, vagy MBCu, akkor az EPH csomóponttól a mérõ felé haladó min 10-es PE MKh az óraszekrényben kialakított szakszerû toldással csatlakozik ennek PE eréhez. Fõ az éberség, még így vasárnap d.u.,a kispolgári ebéd utáni órákban is!!!
Egy kicsit megkésve, de az olvasás közben jönnek elő a kérdések, sokszor a nem megfelelően értelmezett olvasás miatt. :)
A központi EPH csomóponti sínbe kötöm a külön gerinceket jelentő 6-os z-s Mkh-at. Gondolok a gázórához, bejövő vízvezetékhez, kádhoz, gázkazánhoz külön, külön gerinc.
A kazánnál külön EPH csomópont sínt érdemes elhelyezni az öt csőhöz tartozó EPH vezetékekhez: hidegvíz, melegvíz, előre és visszatérő fűtéskör, gázcső.
Kérdésem lenne KPE cső jön be rajta elzáró réz szerelvény erre érdemes rákötni a 6-os Mkh-t egy bilinccsel.
A konyhai mosogató tálcát is érdemes bekötni?
Van olyan értelmezés miszerint a lefolyó csöveket is érdemes bekötni (a szennyvíz jó vezető) az EPH-ba, vagy esetleg a fő ejtőgerincet kellene bekötni.
Na és utoljára az összes csap hideg, illetve meleg csöve is külön, külön EPH-ba kell kötni?
Nem sürgős a válasz és köszönöm előre is a fáradozásodat, remélem nem sértelek meg a tegeződéssel!
Semmi gond, sőt itt egyenesen kötelező a tegeződős stílus, hiszen szakemberek értekeznek szakemberekkel, illetve olyan, a szakma iránt nyitott, fogékony emberekkel, mely igen körülményes lenne magázódósban...
A lényegre térve: Ezt a témát, mármint az EPH-t sem kell túlspilázni, viszont félvállról venni sem! Célszerű, ha a fő EPH sín (pl OBO 1801) még a méretlen szakaszban kerüljön kialakításra, hiszen akkor fog kifogástalanul működni, ha közvetlenül a földelő szondával, illetve a betonalap földeléssel, valamint az utcai hálózatból, tehát végeredményben a 10/0.4-es trafó csillagponti földelésével (PEN) van kapcsolatban. Ez a fő EPH sín hívatott szolgálni a beérkező PEN bontását is, tehát ha valahol,akkor itt (nyilván szabályos szerelés esetén) megfelelő hurokimpendancia érték van, ergo ha innét indítasz -mondjuk egy 10mm2-es Mkh-val- egy fő EPH gerincet, akkor egészen biztos lehetsz abban, hogy az erra a gerincre felfűzött kényes végpontok, mint pl a gázmérő + méretlen, illetve mért gázcsövek, valamint a fűtés, hideg-meleg vízcsövek, egyéb kiterjedt fémtárgyak egyaránt kellően Egyen Potenciálon lesznek. Fontos, hogy 1-1 hosszabb csőszakasz legalább 2,egymástól kellő távolságra levő helyen rá legyen kötve -a megfelelő bilincsekkel!!!- az EPH gerincvezetőre, főként amennyiben azon csőszakaszokban található 1-2 csap, mérőóra, miegymás érdekes... Ami a lefolyókat illeti; igen, mindenképp be KELL őket kötni az EPH-ba, legalábbis a kádak, zuhanytálcák, fém mosogatók esetén, hiszen a PVC nyomócsövekben idővel lerakódó emberi bőrzsír, illetve a kajás edényekből származó zsírréteg kitűnő vezetőképességgel bír. Sajnos, a PVC lefolyók hatékony bekötését segítő közdarabok -saját tapasztalat- nem tartoznak a könnyen beszerezhető cuccok közé, mert "nincs igény rájuk". Ezt saját 2 fülemmel hallottam több olyan boltban, ahol szerettem volna beszerezni ilyet! No comment... Szummaszummárum; nem ördöngösség egy fullos EPH rendszer kiépítése, de a nüanszokra mindenképp figyelni kell, mert azokon el lehet csúszni és amennyiben egy ÉV mérés brutál számokat hoz ki, akkor az biza bekerül a jegyzőkönyvbe és lesz ám sírás rívás! :'(
Íme, 1-2 témába vágó fotó:
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. március 11., 20:34:42 DÉLUTÁN
Semmi gond, sőt itt egyenesen kötelező a tegeződős stílus, hiszen szakemberek értekeznek szakemberekkel, illetve olyan, a szakma iránt nyitott, fogékony emberekkel, mely igen körülményes lenne magázódósban...
A lényegre térve: Ezt a témát, mármint az EPH-t sem kell túlspilázni, viszont félvállról venni sem! Célszerű, ha a fő EPH sín (pl OBO 1801) még a méretlen szakaszban kerüljön kialakításra, hiszen akkor fog kifogástalanul működni, ha közvetlenül a földelő szondával, illetve a betonalap földeléssel, valamint az utcai hálózatból, tehát végeredményben a 10/0.4-es trafó csillagponti földelésével (PEN) van kapcsolatban. Ez a fő EPH sín hívatott szolgálni a beérkező PEN bontását is, tehát ha valahol,akkor itt (nyilván szabályos szerelés esetén) megfelelő hurokimpendancia érték van, ergo ha innét indítasz -mondjuk egy 10mm2-es Mkh-val- egy fő EPH gerincet, akkor egészen biztos lehetsz abban, hogy az erra a gerincre felfűzött kényes végpontok, mint pl a gázmérő + méretlen, illetve mért gázcsövek, valamint a fűtés, hideg-meleg vízcsövek, egyéb kiterjedt fémtárgyak egyaránt kellően Egyen Potenciálon lesznek. Fontos, hogy 1-1 hosszabb csőszakasz legalább 2,egymástól kellő távolságra levő helyen rá legyen kötve -a megfelelő bilincsekkel!!!- az EPH gerincvezetőre, főként amennyiben azon csőszakaszokban található 1-2 csap, mérőóra, miegymás érdekes... Ami a lefolyókat illeti; igen, mindenképp be KELL őket kötni az EPH-ba, legalábbis a kádak, zuhanytálcák, fém mosogatók esetén, hiszen a PVC nyomócsövekben idővel lerakódó emberi bőrzsír, illetve a kajás edényekből származó zsírréteg kitűnő vezetőképességgel bír. Sajnos, a PVC lefolyók hatékony bekötését segítő közdarabok -saját tapasztalat- nem tartoznak a könnyen beszerezhető cuccok közé, mert "nincs igény rájuk". Ezt saját 2 fülemmel hallottam több olyan boltban, ahol szerettem volna beszerezni ilyet! No comment... Szummaszummárum; nem ördöngösség egy fullos EPH rendszer kiépítése, de a nüanszokra mindenképp figyelni kell, mert azokon el lehet csúszni és amennyiben egy ÉV mérés brutál számokat hoz ki, akkor az biza bekerül a jegyzőkönyvbe és lesz ám sírás rívás! :'(
Íme, 1-2 témába vágó fotó:
Nagyon köszönöm a kimerítő válaszodat és a képeket!
Sajna nálam annak idején az áramszolgáltató szakemberei a GANZ-os mérőszekrényben, a méret szakaszban választották szét a PEN vezetőt PE-re és N-re. Régen volt, de úgy emlékszem egyszerűen sorkapcsot használtak. A dobozig nekünk kellett a kiselosztótól a 3 db 10-es Mkh-t behúzni a mérő dobozáig. Sajna a szerelő a lakásban annak idején (10 éve) EPH-t elfelejtett kialakítani. A víz bejövő KP, lakáson belül MOFÉM gömbcsap, utána ragasztott műanyag csőrendszer, a gépészettel nincs probléma. Utólagosan legalább a kazánnál, illetve a lefolyócsöveknél fémközdarabbal kiépíthető-e úgy az EPH, hogy az EPH gerincet csatlakoztatom egy EPH sínen keresztül a lakáselosztó PE elosztó sínjére (ez lehet, hogy nem megfelelő elnevezés).
Köszönöm előre is a válaszodat!
Vagy te írod rosszul, vagy én értem félre.
Tisztázzunk egy-két fogalmat.
Az EPH gerinvezetőt nem az EPH sínen keresztül csatlakoztatod az elosztó PE sínjére.
Az EPH "gerinc" az egy EPH gerincvezető. Ez köti össze a PE védővezető sínt az EPH sínnel (EPH csomóponttal). Ez egy zöld/sárga vezető, melynek keresztmetszete minimum 6 mm2-es, de a 25 mm2-t nem haladhatja meg. Az EPH sínről ágaztatod le az EPH vezetőket. Ezekkel kötöd be a fém csőhálózatokat, nagy kiterjedésű fémtárgyakat, fürdőkád, mosogató fémtest, zuhanytálca ....
Az új előírás kötelezővé teszi a műanyag szennyvízcsövek bekötését is, melybe fém közdarabot kell iktatni, és erre csatlakoztatod az EPH vezetőt. Erre - mint korábbi hozzászólásokból is kiderül - azért van szükség, mert a műanyag csőhálózatban is lerakódik a "zagy", mely vezetőképes.
"Igen a szabványok értelmezése mindig is gondot jelentett."
Szerintem nem gond az, hanem feladat. :-) Az MSZ egy "jogi szöveg" ami tartalmában müszaki megfogalmazásokat tartalmaz. Ezért is nagyon fontos a pontos értelmezés.
Például volt már itt szó az EPH vezeték színéröl. Többen ragaszkodnak a zöld-sárga szin kizárólagos alkalmazásához, pedig ez sehol sincs a szabványban elöírva. Pl. piros szinü vezetö is alkalmazható. Aki szerint nem, az egyszerüen helytelenül értelmezi a szabvány idevonatkozó szövegét.
Most olvasom pl.: "Az új előírás kötelezővé teszi a műanyag szennyvízcsövek bekötését is"
Miféle "elöírás" valamelyik MSZ pont? Tudomásom szerint, a jelenleg érvényes MSZ szerint, NEM KÖTELEZO bekötni az EPH-ba a müanyag szenyvízcsöveket.
Persze lehet, hogy vannak általam még nem ismert MSZ pontok, ez esetben köszönettel veszem ha tájékoztatást adsz róluk, hogy változtathassam a véleményemet.
Mivel, mint a példa is mutatja, az MSZ pontjait lehet nem teljesen egyertelmuen is ertelmezni, ezért mindig annak a felulvizsgálónak a szava dönt, aki a jegyzökönyvet aláírja. Hiszen pl. bár szabad alkalmazni piros szinu EPH vezetot is, ha az adott rendszert felülvizsgáló úgy dönt, hogy csak akkor fogadja el, ha zöld-sárga van, akkor bizony ki kell cserélni. Vagy másik felülvizsgálótól kérni jegyzökönyvet. Mindkettö helyes megoldás lesz.
Úgy gondolom, hogy ezt a témát itt a fórumon korábban már "lerágtuk" ;D
A piros színű EPH vezetőkkel együtt. :)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 12., 19:28:43 DÉLUTÁN
Vagy te írod rosszul, vagy én értem félre.
Tisztázzunk egy-két fogalmat.
Az EPH gerinvezetőt nem az EPH sínen keresztül csatlakoztatod az elosztó PE sínjére.
Az EPH "gerinc" az egy EPH gerincvezető. Ez köti össze a PE védővezető sínt az EPH sínnel (EPH csomóponttal). Ez egy zöld/sárga vezető, melynek keresztmetszete minimum 6 mm2-es, de a 25 mm2-t nem haladhatja meg. Az EPH sínről ágaztatod le az EPH vezetőket. Ezekkel kötöd be a fém csőhálózatokat, nagy kiterjedésű fémtárgyakat, fürdőkád, mosogató fémtest, zuhanytálca ....
Az új előírás kötelezővé teszi a műanyag szennyvízcsövek bekötését is, melybe fém közdarabot kell iktatni, és erre csatlakoztatod az EPH vezetőt. Erre - mint korábbi hozzászólásokból is kiderül - azért van szükség, mert a műanyag csőhálózatban is lerakódik a "zagy", mely vezetőképes.
Én fogalmaztam egy kissé rosszul! Amit leírtál teljesen OK, így értettem!
Amit kérdezni akartam, hogy az EPH sínre minden egyes bekötendő pontot csillagban kell bekötnöm?
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 12., 20:23:32 DÉLUTÁN
Úgy gondolom, hogy ezt a témát itt a fórumon korábban már "lerágtuk" ;D
A piros színű EPH vezetőkkel együtt. :)
Sorry, nem tudtam, hogy volt már téma. Bár, ahogy a keresöben nézem a találatokat, most sem találok rajtam kívül mást aki azt írta volna, hogy lehet piros is az EPH szine. :-[
Idézetet írta: egusztika Dátum 2013. március 12., 20:51:05 DÉLUTÁN
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. március 12., 19:28:43 DÉLUTÁN
Vagy te írod rosszul, vagy én értem félre.
Tisztázzunk egy-két fogalmat.
Az EPH gerinvezetőt nem az EPH sínen keresztül csatlakoztatod az elosztó PE sínjére.
Az EPH "gerinc" az egy EPH gerincvezető. Ez köti össze a PE védővezető sínt az EPH sínnel (EPH csomóponttal). Ez egy zöld/sárga vezető, melynek keresztmetszete minimum 6 mm2-es, de a 25 mm2-t nem haladhatja meg. Az EPH sínről ágaztatod le az EPH vezetőket. Ezekkel kötöd be a fém csőhálózatokat, nagy kiterjedésű fémtárgyakat, fürdőkád, mosogató fémtest, zuhanytálca ....
Az új előírás kötelezővé teszi a műanyag szennyvízcsövek bekötését is, melybe fém közdarabot kell iktatni, és erre csatlakoztatod az EPH vezetőt. Erre - mint korábbi hozzászólásokból is kiderül - azért van szükség, mert a műanyag csőhálózatban is lerakódik a "zagy", mely vezetőképes.
Én fogalmaztam egy kissé rosszul! Amit leírtál teljesen OK, így értettem!
Amit kérdezni akartam, hogy az EPH sínre minden egyes bekötendő pontot csillagban kell bekötnöm?
Kötheted csillagba, azaz minden berendezést külön - külön ágaztatsz le az EPH sínről. Ez jó, de például a "házi fémhálózatokat" lehet láncolni.
Ha például van egy kazán, ide leágaztatsz egy "EPH gerincet". Rákötöd ez "első" fémcsőre, a többit bilincsezed, és láncolod egymáshoz. Ezt nem tiltja a szabvány.
Lehetséges, hogy átsiklottam a következő problémán. Adott egy kocka 11 szintes vasbeton bérház. Hogyan oldom meg az EPH-ra hozást a lakáson belül, nincs-e ennek akadálya (az tuti eredetileg nincs). A lakásba a mérőtől bejövő védővezető (PE), az információm alapján talán 6-os alu, természetesen az N és L is hasonló paraméterekkel bír. A méretlen szakaszon lévő automata 20 A!
Gondolom a mért szakasz gerincét cserélni kellene a kiselosztóig és utána talán megoldható a probléma. Gondolom a munkához szükséges olyan szerelő akinek van jogosultsága a plombák megsértéséhez, mert az összes csatlakozás (L, N, PE) leplombált helyen van! Közös mérőóra szekrény van kialakítva a szinten!
Üdv. JUVILL!
Ezt, úgy érted, hogy rá az első fémcsőre, utána ezt a csövet elosztóként használva külön-külön rákötni a többi közelben lévő fémcsövet? És ez akkor is helytálló, ha a kiszemelt cső egy gázcső?
Nem azt írtam, hogy a gázcső, vagy bármelyik cső adja az EPH gerincvezetőt.
Egyébként a gázcső folytonosságát még az gázmérők fölötti szakaszban is biztosítani szükséges.
A gázmérők feletti csonkokat is át kell hidalni, biztosítva ezzel az EPH-t, valamint azt, ha a mérőt alkalomadtán cserélik, a csőhálózaton nem lehet potenciálkülönbség, és szereléskori szikraképződés.
Gondolom voltál már több kazánházban.
Itt például van egy EPH csomópont. A kazán alatt összefut az összes cső. Gázcső, vízcsövek, fűtéscsövek. Nagyon sok esetben láttam már, és erre kifejezetten vannak szabványos bilincsek, melyek láncolással kötve biztosítják a csőhálózatok EPH-ját.
Ha viszont tudsz olyan előírást, mely a házi fémhálózatok ilyen EPH bekötést tiltja, akkor megköszönöm, ha megadod itt a fórumon. Tanulni nem szégyen még nekem sem.
Természetesen az nagyon jó megoldás, ha egy EPH csomóponthoz külön- külön kötöd be EPH leágazóvezetőkkel a csöveket.
Megjegyezném, hogy az EPH kialakítása és szerelése az MSZ HD 60364 szabványban nincs részletesen kifejtve.
Az EPH szerelésre vonatkozó műszaki megoldásokat még mindig az érvényben lévő KLÉSZ, és már hatályon kívül helyezett MSZ 172/1-1986 számú szabvány adja.
Előző hozzászólásom lakásra vonatkozott. Természetes egy ipari üzem, vagy egy társasház EPH rendszere ennél sokkal bonyolultabb. Nem csak a csőhálózatok bekötéséről kell gondoskodni. Nem akarom részletezni itt a belső villámvédelmet, a liftet, szemétledobók ... EPH bekötését.
De ne tévesszük össze a védővezető, a földelővezető és az EPH vezető fogalmát sem.
Az EPH vezetők láncolását nem tiltja semmi.
Nem tartom valószínűnek, hogy egy raktárban elhelyezett DEXION tárolópolcok ne láncolva, hanem külön - külön lennének bekötve az EPH-ba.
A védővezetőket láncolni viszont tilos!
Lakásokban, a kazán alatt összefutó fémcsövek, müa. vízcső fémcsatlakozók EPH -összekötésére vonatkozott a kérdés. Elnézést kérek, pontatlan volt a megfogalmazás.
Kíváncsi lennék rá, hogy mennyire tartjátok elfogathatónak a láncolásos EPH kialakítást, és milyen hibáival találkoztatok?
Abszolút elfogadhatónak tartom, olyannyira, hogy én rendszeresen -csak 1-1 helyiségen belűl, tehát nem úgy, hogy a lakás főelosztójából kijön a méretlen gázcsőig egy 10-es Mkh, oszt onnét megy szerte-szét a szélrózsa minden irányába, mert az nem szabványos!- felfűzöm az 1-1 helyiségben található fémhálózatok mindegyik elemét az abba a helyiségbe érkező min 6mm2-es EPH vezetővel, természetesen úgy, hogy a beérkező EPH vezetőt egy -mondjuk OBO, vagy egyéb más membrános- elág dobozban elhelyezett sínbe vezetem, ahonnét kihozok 2-3, egyenként min 2.5, de inkább 4mm2-es Mkh vezetéket és azokat kötöm az elág doboztól távolabbi csőszakaszokhoz a nekik megfelelő EPH bilinccsel, majd onnét indítom a hozzájuk közeli csövek, egyéb fémes tereptárgyak felé menő 2.5-ös Mkh-kat. Azért célszerű helyiségen belűl legalább 2-3 párhuzamos EPH vezetéket kiágaztatni, mert ha csak 1-et fűzöl fel, akkor kiteszed magad annak a veszélynek, hogy az elszakad, megsérül és akkor a helyiségben található összes cucc EPH nélkül marad, mely ugye nem szerencsés eset... :'(
Kedves Kollégák!
Milyen kötéssel/fűzéssel kellene megoldani egy raktár (irattár) fémpolcainak a bekötését, ha többféle különálló polcszerkezet található (normál Salgó polc, sínrendszeres irattári, egyéb fémpolcok) kb 25 méter hosszan. Fölfűzhetem az egészet, vagy külön kellene indulnom egy EPH csomópontból?
Ha végigfutna a folyosón egy EPH gerincvezető, és 5 helyen kellene leágaznom az irattárba, akkor mindenhol EPH sínt kellene beépítenem, vagy valami más kötéssel is leágazhatok?
Deve94
Üdv!
Ha a polcok soronként vannak elhelyezve és össze vannak kötve csavarosan, akkor a 4mm2-es gerincről elég minden sort bekötni egy EPH vezetékkel. Ha a vezetéket védetten el lehet rejteni, akkor egy csattintós WAGO csatlakozóval leágaztathatsz róla, mert sodrott 4mm2-es vezetékig megbízható kötést ad, mely kötést egy A11-es dobozba beteheted.
A legjobb egyébként a 6mm2-es gerinc lenne. Az A11-es dobozban is megkötheted sima rézsín darabbal. A végleges kialakítást a helyszín adja meg.
köszönöm a választ;
Tehát akkor Obo doboz, benne csavaros rézsín, és megy tovább. Ha lehet ez így akkor jó lesz. 6-os lesz a MKh, a gurolós polcokhoz meg 10-est használunk, a mechanikai tartósság miatt.
Idézetet írta: deve94 Dátum 2013. május 23., 00:58:05 DÉLELŐTT
Kedves Kollégák!
Milyen kötéssel/fűzéssel kellene megoldani egy raktár (irattár) fémpolcainak a bekötését, ha többféle különálló polcszerkezet található (normál Salgó polc, sínrendszeres irattári, egyéb fémpolcok) kb 25 méter hosszan. Fölfűzhetem az egészet, vagy külön kellene indulnom egy EPH csomópontból?
Ha végigfutna a folyosón egy EPH gerincvezető, és 5 helyen kellene leágaznom az irattárba, akkor mindenhol EPH sínt kellene beépítenem, vagy valami más kötéssel is leágazhatok?
Deve94
Kialakíthatod egy EPH csomóponttal, amit megtáplálsz egy EPH gerincvezetővel.
Az EPH csomópontból ágaztatod le az EPH vezetőket. Az elrejtés esztétikai kérdés.
Arra viszont ügyelni kell, hogy a polcok fémes összekötése megbízható legyen, ezt körmös alátétek alkalmazásával meg lehet oldani.
A guruló polcokhoz feleslegesnek tartom a 10mm2-es lekötést. Én inkább a flexibilisségre fektetném a hangsúlyt.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. május 23., 22:03:03 DÉLUTÁN
A guruló polcokhoz feleslegesnek tartom a 10mm2-es lekötést. Én inkább a flexibilisségre fektetném a hangsúlyt.
Hogyan érted a flexibisségre fektetett hangsúlyt? Vékonyabb MKh, vagy valamilyen speciálisan hajlékony?
6mm2-es szilikon vezeték, speciális spirálcsőben.
Köszönöm, hogy megelőztetek a kérdés kiboncolásával.
Hasonló feladatot adott a munkahelyem nekem is egy salgó rendszerhez.
Gondolom a futó, "guruló" sínek is természetesen bekötendők az EPH-ba.
Bár az nehezebb eset lesz kicsit.... pl.: rálépés, botlás veszély >:(
No de majd süllyesztek! ;)
Üdv mindenkinek!
Kérdésem ,hogy csövek-csővezetékek EPH-rendszerbe való bekötéséhez a HILTI-szalag használata elfogadott-e?
A válasz egyértelmű nem.
A kezdetek idején nagyon régen bevett szokás volt a hiti szalag alkalmazása. A mai jelenlegi szerelés értelmében már a Hilti szalagot senki sem fogadja el. Ma már minden cső méretre van megfelelő méretű cső bilincs, ezek stabil kötést biztosítanak. Kapható EPH csomóponti elemek, de léteznek szalagok is nagyobb méretű csövekre. Ezek a termékek minősített termékek, amelyeket felhasználhatunk EPH-ra.
Köszönöm a választ.
Nem akarom feszegetni a dolgot csak mindenfélét lát az ember manapság így még egy kérdésem lenne.
Ha a csövekre vagy fémszerkezetekre hegesztő szakik csavarkötést (M6 vagy M8) készítene és a villanyászok így kötik be az EPH-ba akkor ez se szabályos?
Úgy gondolom Novill meg adta a választ.
A csövekre hegesztéssel egy kicsit óvatosan, mert nem mindegy, hogy milyen közeget szállít a csővezeték.
Hő hatására esetleg egy tűzijáték is létrejöhet. Ritkán lehet ilyen kötést látni.
Nem nevezném szabványosnak, mert a hegesztés felülete oxidálódik, és nem mindegy mivel csatlakozol rá. A körmös alátét hasznos, de ez sem fekszik fel a rádiuszos cső felületén, és itt is lényeges a megfelelő érintkezés.
Kiváló EPH bilincsek vannak, melyek még ráadásra esztétikus szerelést is adnak.
705.5.54. Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földeloberendezések, védovezetok
és egyenpotenciálra hozó vezetok
705.544. Egyenpotenciálra hozó vezetok
705.544.2. A kiegészíto egyenpotenciálú összekötések vezetoi
Az egyenpotenciálra hozó vezetoket védeni kell a mechanikai sérülések és korrózió ellen, és azokat az elektrolitikus
hatások elkerülése szempontjából kell kiválasztani.
Például a következo anyagok használata ajánlott:
legalább 30 mm x 3 mm méretu tuzi horganyzású acélszalag, vagy
legalább 8 mm átméroju tuzi hoganyzású köracél, vagy
legalább 4 mm2 keresztmetszetu rézvezeto.
Más megfelelo anyagok is használhatók.
A témával kapcsolatban /ezt találtam/ tudtam beidézni.A csőre hegesztést nem találtam hogy tiltaná ,de más fejezetben lehet hogy igen.Valamikor régen laposvasból készítettünk fület megfelelő furattal ,a hegesztő befuttatta rézzel és ezt hegesztettük fel .Ma már ahogy a kollégák is írták a képen látható bilincseket használjuk
Üzenet összefûzve: 2013. július 18., 10:05:08 DÉLELŐTT
Annyit még hozzá fűznék hegesztési és tűzgyújtási engedély nélkül nem is lehet hegeszteni. Na meg ugye TV. szakvizsga.
A lényeg más előírások minden olyan szerkezetre megfelelőséget kérnek, amit vagy valamely szabványban rögzített szerkezetre lehet adni, vagy az adott szerkezetre mivel szabványban nem szerepel el kéne végezettet ni egy megfelelő akkreditációval rendelkező vizsgáló laborban.
Egy ilyen ráhegesztésnek mit is kéne biztosítani:
- megfelelő szakító szilárdságot => nem tudjuk ezt igazolni
- megfelelő villamos kapcsolatot => nem tudjuk ezt igazolni
- megfelelő nyomatékkal kéne meghúzni a csavart de ez mekkora? megtudjuk adni nem.
vagyis egy ilyen kötésre semmilyen módon nem tudunk majd azt kimondani minden szempontnak megfelel.
Ja igen a szakma 80% jogászkodás már :) de közelítsük meg máshonnan a kérdést, mi történik ha a kötés hibájából valamilyen kár vagy életre gyakorolt hatás következik be?
A hatóság mit fog először is vizsgálni? igen megvannak e a megfelelőségi papírok, mível nincsenek = szabálytalan a felfogásuk szerint = a teljes felelősség azé aki átvette és azé aki elkészítette illetve aki erre utasítást adott. Ergó a melós fogja vinni a balhét.
Idézetet írta: recens Dátum 2013. július 17., 21:50:50 DÉLUTÁN
Ha a csövekre vagy fémszerkezetekre hegesztő szakik csavarkötést (M6 vagy M8) készítene és a villanyászok így kötik be az EPH-ba akkor ez se szabályos?
Szerintem ez lenne a legszabályosabb és a legmegfelelöbb, a gyakorlatban azonban sok esetben nincs lehetöség heggesztett földelöcsavarral való ellátására a berendezésnek. Ha mégis van lehetöség, én minden esetben ezt választom és heggesztett csavart kérek. Ez a legjobb...
Sziasztok!
Szeretném itthon kialakítani az EPH hálózatot és ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Be szeretném kötni a gázcsövet és a vízcsövet.
Az 1. kérdésem: A gázóra az elosztószekrénytől körülbelül. 40 méterre van és nem szeretnék ennyit fel ásni és főleg nem bevezetékezni a föld alatt. Viszont a mért gázvezeték a háznak a mások oldalán fut végig ami az elosztószekrénytől körülbelül 6-7 méterre van. Az lenne a kérdés, hogy beköthetem-e én itt a csövet, vagy muszáj a gázóránál bekötni?
A másik kérdésem a vízcsővel kapcsolatos: Vízcső körülbelül 20 méterre található az elosztószekrénytől és ez a szivattyúnál van lent egy aknában. Ide megy egy 3x1,5mm2-es MAl vezeték egy 25mm-es Bergmann csőben (elég régi szerelés). Az lenne a kérdés, hogy én ebbe a csőbe belehúzhatom-e a 6mm2-es MKH vezetéket.
Képeket töltök fel a jobb megértés érdekében.
Várom a válaszotokat!
Köszönöm szépen!
Petike!
Nem kell ezt annyira megbonyolítani, és az EPH vezetéket -megfelelő keresztmetszet esetén - szabadon is szerelheted, nem kell belehúzni a védőcsőbe.
A leírtakból arra követeztetek, hogy az elosztószekrényből - a védővezető sínről, vagy sorkapocsból - kiállsz egy 6 mm2-es EPH gerincvezetővel. A legrövidebb távolságon belül - azt írod 6 - 7 m - bekötöd a gázcsövet. A gázmérő fölött áthidalod EPH vezetővel a két csövet. Ezzel be lesz kötve a gázcső bejövő- és elmenő csőhálózata.
Ez a gázcső valahol beérkezik az épületbe, például a gázkazánhoz. Itt a kazán alatt megtalálod a bejövő víz, és a fűtés csőhálózatát. (Ha ezek is fémből vannak szerelve.) A kazán alatt összeláncolod a csőhálózatokat.
Az, hogy a mosogató, fürdőkád, zuhanytálca... hogyan kerül bekötésre az EPH hálózatba, azt a helyszíni adottságok döntik el.
Az EPH vezetők szükséges keresztmetszetéről, színéről olvashatsz a fórumon.
Köszönöm a válaszodat!
A gáz bekötést megértettem. Köszönöm!
Viszont a víz bekötésnél írtad, hogy nem muszáj védőcsőbe húzni, hanem lehet szabadon is szerelni.
Az a baj, hogy oda ahol vízcső van csak a földbe tudom elvinni a vezetéket egy már meglévő védőcsőben amiről a szivattyú kapja a tápot.
Az baj, ha a vezetéket egy olyan csőbe húzom ahol már megy az erősáramú kábel is?
Köszönöm!
Visszakérdezek.
A vízcsőhálózat gondolom fém és folytonos.
Ha bekötöd a kazán alatt, akkor miért kell bekötni a szivattyúnál is?
Nincs kazán.
Házi vízműről vagyis a szivattyúról van víz. Gázbojlerünk van.
A vízcsőhálózat ólom csőből van.
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. július 27., 10:24:59 DÉLELŐTT
Nincs kazán.
Házi vízműről vagyis a szivattyúról van víz. Gázbojlerünk van.
A vízcsőhálózat ólom csőből van.
Akkor azonnal cserélni!!!
Feltételezem, hogy az ólommérgezésre gondol Czapi.
Miért? Olyan rossz az ólomcső?
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. július 27., 11:34:19 DÉLELŐTT
Miért? Olyan rossz az ólomcső?
Minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat alakjában jut a szervezetbe.
http://www.kislexikon.hu/olommergezes.html#ixzz2aEq0q9lb (http://www.kislexikon.hu/olommergezes.html#ixzz2aEq0q9lb)
Pedig szerintem ez a cső sokkal öregebb mint én. :-X
Idézetet írta: petike199600 Dátum 2013. július 27., 12:26:21 DÉLUTÁN
Pedig szerintem ez a cső sokkal öregebb mint én. :-X
Ez nem függ a kortól.
A rómaiak vízvezetékek, vízvezeték-hálózatok kiépítésénél használták előszeretettel.
Könnyű volt megmunkálni, de fogalmuk sem volt a káros hatásairól.
Erre szerettem volna felhívni a figyelmedet.
Vízvezetéki ólomcsövek felújÌtása és cseréje (http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/uzem/2002/01/0107.pdf)
Köszönöm szépen, hogy erre is felhívtátok a figyelmemet! :)
Üdvözlet!
Szeretnek felvilagositást kapni,véleményeket a következövel kapcsolatban,mert mar annyi pro es kontra veleményt mondtak,hogy tanácstalan vagyok.
Lakasunk fürdöszoba felujitasakor a vizvezetékeket müanyag csövekre,a kádat akrilra cseréltük.A vizvezeték szerelö azt mondta nem kell a csöveket,csapokat földelni ,közös potencialra hozni mert az felesleges hisz müanyag a vezeték.A burkolo is elvegezte a munkat,és akkor jött egy vélemény,hogy igenis kell,a földeles a müanyag ellénere.
Na most akkor mégis,hogyan tovább?
Utolagosan elhuzni a sárga zöld vezeteket,csak ugy tudom,ha a csapoknál,a fugát a burkolatszélen kimélyitem ugy,hogy a vezetéket besülyesztem megfelelö mélységben,ami nem gond elég széles a lapok közötti fuga,és ugy elvezetem egy gyujtö dobozhoz,az akril kádat meg nem tudom hogyan földelem,hova kössem.
Régi epületröl leven szo nincs EPH gerincvezetek a furdöszobaig(a villany bojler földelése megvan) ,de mondjuk ez is megoldhato egy vezeték elhuzasa es a biztositek szekrenyben a földelesre köthetö.
A gerincvezetö keresztmetszete 6 nmm elég? És a csaptelepektöl kádtol mekkora keresztmetszetü vezeték kel?Sodrott vagy tömör?
Várom a véleményekedt.
Üdv.
Ha jól értem a csaptelepekig műanyag csövek lettek alkalmazva, nem réz cső?
Üdvözlet!
Igen a csaptelepekig müanyag csövek vannak alkalmazva.
A kulcsszó: lefolyó EPH közdarab, melyet a kád és/vagy zuhanytálca lefolyójához kell beapplikálni, de csak abban az esetben, ha van kiépített EPH hálózat, mely vagy a mért főelosztótól, vagy a méretlen csatlakozó tokozott-tól, azaz ahol a bejövő méretlen kábel PEN-je szétágazik PE, N vezetőre, tehát ezen pontoktól indul és minimum 10mm2-es MKh gerinc, melyről lehetséges leágani a gázmérő (ha van) méretlen és a mért csőhöz, a cirkó (ha van) gáz, valamint bejövő hideg és elmenő meleg, valamint bejövő és elmenő fűtési ágához, persze amennyiben ezek mindegyike műanyag, akkor oda nem kell. Ezeken túlmenően minden 5 m-nél hosszabb kiterjedésű fém tárgy is bekötendő, nem is beszélve a bejövő 3play (net,TV,tel) kábelről, valamint a külső (ha van, ha nincs, de az épület jellemzői okán kellene, akkor azt ki KELL építtetni!) villámvédelem leszálló vezetőjét. Ennyi...
Tehat azokat a csaptelepeket amelyek müanyag csövel vannak szerelve,nem kell az EPH ba kötni.
Jol ertelmezem?
A lényeg,hogy a csaptelep és a kád lefolyója között ne tudjon potenciál különbség kialakulni. Az EPH bekötés egyébként hasznos lenne!
Tehát akkor minden csaptelepet,zuhanykádat stb be kell kötni az EPH ba.
Az esetemben EPH nincs kialakitva a lakasban. Igy utolag kell kiépitenem.A csaptelepekig a burkololapok fugái között tudom elrejteni a vezetéket. ( Kimélyitem megfelelöen,és bele helyezem,majd ujbol a fugázas következik.)
A gerincvezetéket már könnyebb lesz megoldani.A gyüjtö dobozbol a biztositoszekrényig elvezetem ,majd ott a földelésre kötöm.Külön érkezik a föld vezetek egy 16nmm (én ennyinek saccolom,de ettöl csak több lehet,talan 25) A 3 fazis es a nulla,pedig egyben.
Az EPH gyüjtö dobozt hova kell elhelyezni? Hol a szabalyos helye?
A gerincvezetek sodrott,vagy tömör legyen?
Üdv.
A zuhanykád, mosdó esetében igen, a műanyag csövekkel szerelt csapok esetében szerintem totál felesleges az EPH-zás, így teljesen felesleges a fugázást szétcseszned, mert csak nagyobb lesz a kár, mint a haszon! A gerincvezetéket honnét is szeretnéd kihozni??? Mi az a "gyüjtő doboz"?? Tán csak nem az NH0-ás késesbiztis tokozottra gondoltál, ahol ugye szétválik a PEN PE-re és N-re?? Abban elvileg kell(ene) lenni egy fő EPH sínnek, ha az van benne, akkor jó lesz onnét indulni a 10mm2-es MKh-val, mely felfűzésre kerül egyrészt a mért főelosztóban, majd ha annak közelében van a gázmérő,akkor oda mehet egy 4mm2-es MKh, mely CSAK a gázmérőé, ott áthidalással, megfelelő csatlakozó bilincsekkel érintenie kell a méretlen és a mért gázcsövet. A mért főelosztóból mehetsz tovább 10mm2-es MKh-val az első olyan pontig, ahol leágazol az egyik vizes helyíséghez (konyha), de ha rögtön ott van a fürdő is, akkor egy elágdobozban megoldhatod az összes vízes helyiség EPH bekötését. Innentől már elég a 4mm2-es MKh is az egyes heyliségekben található felfűzendő pontokig. Ha pedig még a cirkód is a közelben van, akkor oda is mehet ugyanonnét egy 2.5-ös MKh a cirkó gáz betáp csövéhez, illetve az abból kijövő és bemenő fém csövekhez, ha vannak?! Az elágdobozban az érvéghüvelyezett bejövő, elmenő EPH vezetékeket egy közönséges réz PE sínnel kötheted össze, így könnyebb lesz ellenőrizni, mérni. Sok sikert, nem egy ördöngős dolog kiépíteni, de annál életbevágóbb! Ja és a külső nagy kiterjedésű fémtárgyakat se feletsd el bekötni, azokat inkább minimum 6mm2-es MKh-val, csövezve, vagy MCS csatornában! A lakáson belűl is MCS I-es csatiba applikáld be, felesleges a nagyobb mutatvány.
A gerincvezeteket a lakasban levö biztositék dobozbol szeretnem inditani. Ugyanis a méröorak a földszinten vannak,es onnet megy minden lakasba( en a 3. emeleten vagyok) egy 4X4nmm es kabel melyben a 3 fazis es a nulla fut be a bizt. szekrenybe ami az en elöszobamban van.A földeles egy kulön 16,vagy szerintem 25 nmm es vezeteken szinten a biztositek dobozba csatlakozik egy gyujtösinre,ahonnan törtennek a leagazasok a vedöfoldelesek vezetekei.Nos en innet tudnam inditani a sajat EPH gerincvezetekemet.A 3 fazis es a nulla egy Fi relen keresztul taplalja a kismegszakitokat,a nulla pedig egy gyujtösin en keresztul az oszes nulla vezeteket.A föld vezetek es a nulla az en biztositek dobozomban mar kulön jön,tehat nem ott van szetvalasztva,ha egyaltalan az ösze van kötve meg lent . Ezt nem tudom. Viszont hozzam mar kulön erkezik a föld es nem egy kabelben a 3 fazissal es a nullaval.
A "gyujtödobozon" en az EPH elagdobozt ertettem amelyben a Pe sin talalhato.Ennek a helyet szeretnem tudni,hol a szabalyos.Tehat hova véssem be a falban.Van pontosan meghatarozott helye,vagy az a szerelöre van bizva.
Visszatérve a csaptelepekre,es a muanyag csövezlsre. Csak a lakasban vannak muanyag csövek az azt megtaplalo mar fem csö.Tehat a föcsaptol ami a furdöszobaban van onet indul a muanyag vezetek.Ez alig 3 metercsövezetek öszesen.Ösze van kötve a villanybojlerrel,csaptelepekkel(mozsdo es zuhanykad,stb.Gazbojler es cirko nincsenek.Az elfolyo is reszben muanyag,mert 1 meter utan csatlakozik a fem lefolyoba.
Tehat,akkor szeretnem tisztazni,ha a muanyag csövekkel szerelt csaptelepeket nem kell az EPH ba kötni,akkor miert kell az akril kadat,es a mozsdot megis EPH csomopontba kötnöm?Pl ha a villanybojlerem meghibasodik,akkor a viz nem vezeti a csaptelepig a muanyag csöben az aramot?Ott nem jelenik meg feszultseg?
Kicsit nem vilagos szamomra a muanyag vizvezetekezes nel kialakult helyzet,mert ugye regen a femes csövezes egyertelmuve tette,hogy mindent le kell földelni.Csaptelepeket,vizvezetekeket,fem kadakat,mozsdot,mindent,meg akkor is ha azok femes kapcsolatban vannak a csövezetekkel,ami valoszinuleg mindenkepp le van földelve,es az olom csövekkel öszekötött elfolyok szinten a fem elfolyo vezetekekkel.
Kicsit kusza szamomra a mostani helyzet az akril kadakkal,es muanyag csövekkel.Ezert elnezest kerek,ha unalmasnak,es erthetetlennek tünök a kerdeseimmel,de szeretnek tisztaban lenni a dolgokkal,es ezert kerdezek ,töletekszakembereket ebben a Temaban.
Köszönöm a megerteseteket,es szivesen olvasom a hozzaszolasokat.Nagyon hasznosak szamomra.
üdv.
Csaba
Az érintésvédelem durván lesarkítva megfogalmazva a lényeg a szabványoktól és rendeletektől függetlenül. A kádak, csaptelepek és műanyag csövek tekintetében.A védelem egyik lényeges eleme a földpotenciálra hozás. A földön járkálunk, a földről tudunk megérinteni akarva akaratlanul tárgyakat, ami veszélyes potenciál különbségeket hordozhat. Az EPH kialakítássál kiegyenlítjük vagyis földpotenciálra visszük le a bekötött tárgyakat. Hogy miért van értelme bekötni műanyag tárgyakat és csöveket? A csövekben folyó vizet nem lehet szigetelő anyagnak tekinteni, vagyis képes a víz potenciál különbséget hordozni. Ugyanígy a lefolyó csövekben lévő víz, ezen kívül a cső falára lerakodó iszap is képes potenciál különbséget hordozni. A műanyag csövekre csatlakoznak a csaptelepek,amelyek már fémek. Ezt megérintve elvileg potenciál különbséget áthidalhatjuk kézzel. Minden ember más az érzékenysége. Ezt tudjuk abból is amikor panaszkodnak,hogy megcsípett a csaptelep. Amikor oda megyünk megnézzük megérintjük a csapot nem érzünk semmit. A szabványok tudtommal nem teszik kötelezővé ezek bekötését. Az egyéni véleményem ha új-házat építünk, felújítunk,akkor mindenképpen csak javasolni tudom ezek bekötését.
Az EPH kialakítás az egész társas házra vonatkozóan egy közös feladat. A lakásokat egyenként önállóan is célszerű kialakítani. Az PE vezető és a nulla vezető összekötését célműszerrel lehet ellenőrizni. Az összekötés a bejövő résznél kell elvégezni a többi helyen már nem kell.
Idézet:
"Az EPH kialakítás az egész társas házra vonatkozóan egy közös feladat. A lakásokat egyenként önállóan is célszerű kialakítani. Az PE vezető és a nulla vezető összekötését célműszerrel lehet ellenőrizni. Az összekötés a bejövő résznél kell elvégezni a többi helyen már nem kell."
Tehat,fuggetlenul a többi lakastol,en kiepithetem a sajat EPH rendszeremet,es azt a biztositek szekrenyben a föld vezetekre köthetem.A földet es a nullat nekem mar nem kell öszekötnöm.
Jol ertelmezem?
Egyebkent mi a helyzet akkor,ha a nulla es a föld nincs sehol összekötve.Attol meg az EPH t raköthetem a föld vezetekre?
A régi szerelesnel egyébkent csak a villanybojler volt a föld re kötve.A bontasnal csak ezt talaltam. A csö vezetekek mar nem,es az öntöttvas zuhanykad sem. Csak annyi,hogy a fem lefolyoval olom csövel volt bekötve. A nyomocsö pedig valoszinu valahol meg a fö bejövetnel lehet leföldelve. Igy lehetett valamilyen EPH vedelem kialakitva.Ami ugye nem a legjobb.
A társasháznak kötelezettsége van jogi értelemben 6 évente érintésvédelmi szerelői ellenőrzést elvégeztetni, melyet bizonyíthatóan kell elvégeztetni. Ha nincs kialakítva a szabványos érintésvédelem,az bizony nagy probléma. A társasház esetében összetett feladat az EPH kialakítás, mivel a potenciál különbség ( hiba feszültség bármely lakástól kiindulhat. Úgy gondolom, hogy az a védővezető keresztmetszet elég stabilnak értelmezhető. A nálad lévő fi relé a lakásod által esetleg keltett hiba áramra le fog kapcsolni. A más lakás által keltett potenciál különbséget kiegyenlítődik,levezetődik a PE vezetőn keresztül. Tehát ha a saját lakásodnál megfelelő vezetékkel kialakított EPH kialakítás csak javíthat a védelmen szerintem.
Sürgősen javaslom a társasház érintésvédelmét ellenőriztetni.
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. augusztus 15., 21:46:29 DÉLUTÁN
villámvédelem leszálló vezetőjét. Ennyi...
Tegyuk fel: szabvany szerinti EPH halozat talalhato a hazamban. Belevag a villam a villamvedelembe. Fogat mosok, kezelem a fem csaptelepet a villamcsapas pillanataban. Meghalok-e?
Én úgy 20 éve a Megyei Kórháznál dolgoztam. Itt egy 200 m-es légvezetékünk volt ami villámcsapást kapott. E végett a kapcsolótérben le robbant a légvezetéket tápláló 120 A-es sorkapocs, 2 db. 100 A-es vészvilágítás átkapcsoló olajos kapcsoló, a kábelek cserére szorultak.
Válasz a kérdésedre: Ha lakás betápláló légvezetéket úgy 50 m-en belül találja meg a villám, szerintem el tünteti a villámvédelmi berendezésedet és ha nincs szerencséd marad még akkora energia benne, hogy meg etesse veled a fogkefédet. Egyszóval nagy lenne az esély egy elhalálozásra. :'(
Ezek szerint, ha nem lenne EPH, egy ilyen veszély nem fenyegetné. Akkor ez egy potenciális veszélyforrás a társasházunkban is, és nem a villám miatt. Értelmesebbnek tűnik inkább mindent ÁVK-val ellátni, lehet az sem kerül több pénzbe.
A hazhoz erkezo legvezetek masik veget latom az ablakon kitekintve. Kb 20 meterre van. Egyszer valahova ide csapott a villam (hang- es fenyjelenseg egyidoben zajlott le). Nem kozvetlenul a vezeteket erte, mert csak a CRT monitor ment szet meg a konnektor, amibe bevolt dugva.
Üdv Szelei!
Idézetet írta: Szelei Dátum 2013. november 26., 20:22:26 DÉLUTÁN
Válasz a kérdésedre: Ha lakás betápláló légvezetéket úgy 50 m-en belül találja meg a villám,
IdézBelevag a villam a villamvedelembe.
Ha minden szakszerűen van kialakítva ( megfelelően kialakított EPH hálózat, A védőföldelés megfelelő földelési ellenállás értékkel, megfelelő keresztmetszetekkel, megfelelően kialakított folytonos védő vezetőkkel, vagyis minden aminek földpotenciálon kell lennie, stb.) nem valószínű a baleset bekövetkezés lehetősége. A villámcsapáskor a villámáram a lehető legrövidebb úton fog levezetődni a föld felé, nem valószínű, hogy a fogkefés embert keresi meg. Mert már előtte megkeresi az utat a föld felé. Egyébként is kicsi a valószínűsége, hogy a fürdő szobába be fog jutni. Ha viszont közvetlen villámcsapás ér,az ellen nincs igazi védelem. Ez szerencse kérdése. Az ÁVK csak akkor véd, ha a saját lakásod hálózatában van a hiba. Mivel az ÁVK-nál a fázis vezetőn keresztül a fogyasztón át ugyanannyi áram (Il+In =0) folyik vissza a nulla vezetőn. Ha valamilyen hiba vagy szigetelési hiba következik be, akkor nem tud vissza folyni ugyanannyi áram, ezt érzékelve az ÁVK lefog kapcsolni.
Igen a szakszerű és működőképes védelem esetén az EPH-ra szükség van és részt vesz hatékonyan a védelemben..
Tisztelt uraim.
Ezzel nem azt kívántam mondani, hogy a villámvédelem nem kell, pláne nem fölösleges!
Csak a közeli, közvetlen villámcsapást szinte lehetetlen ki védeni. Láttam komplett lakást ahol vezeték nem marad a falban, szinte ki robbant.
A hálózatba be iktatott minden védelem a felhasználót szolgálja. Az életveszély csökkentése, károk mérséklése a lényeg. Sajnos a villámcsapás erejét sem szabad le becsülni, a kiszámíthatatlanságát pedig végkép nem. Folyamatosan fejlesztik a felfogókat, levezetőket, szerelés módozatait, mégis tüzeket, baleseteket, károkat okoz. A vízvezeték gerinceit műanyag, eternit csövekkel szerelik amik nem igazán vezetik az áramot. A hozzá szólásommal nem akartam el bagatellizálni a konkrét veszélyt. Sok régen épült családi háznál a földelőszonda 6 mm2-es alumínium vezetékkel van bekötve, ami nem teljesen biztos ilyen esetben nagy védelmet biztosítana.
Remélem magyarázatomat el lehet fogadni az adott válasz végett. ;)
Üdv!
Idézetet írta: Novill Dátum 2013. november 26., 20:59:56 DÉLUTÁN
A villámcsapáskor a villámáram a lehető legrövidebb úton fog levezetődni a föld felé, nem valószínű, hogy a fogkefés embert keresi meg.
Jön egy 100kA-es impulzus bele a villámhárítóba. A néhány tized Ohmos (jobb esetben) földelési ellenálláson lesz egy kb. 1000V-os impulzus, ami benne ,esz az összes mindenségben ami csak fém és rajta van az EPH hálózaton.
Fogmosó ember legyen a talpán akinek ez nem okoz minimum meglepetést.
Persze nehéz blöffre megjósolni hogy megöli-e, mert az túl sok egyéb körülménytől is függ, de egy ilyenen egy "hú b@aszdmeg" használata nélkül, gondolom nehéz átélni...
IdézEgyébként is kicsi a valószínűsége, hogy a fürdő szobába be fog jutni.
Valószínű? Nem ez a jó szó. Biztos, hogy be fog jutni, mert eleve be van vezetve. Az EPH vezető által.
A villamvedelmet nem szabad kulon, EPH-tol fuggetlen szondara kotni? Az ordog nem alszik.
Pontosan ezért tenném én kötelezővé minden épület esetén a "B"-s és a "C"-s, valamint a "D"-s túlfesz védelmi egységek kiépítését, kerül amibe kerül! Ugyanis, amennyiben az utcai 0.4-es szabadvezeték(ek)be csap a villám, akkor a keletkezett 10-50kV túlfeszültséget, illetve 5-30kA áramerősséget nagy részben már a "B"-s (mérők előtt elhelyezett szikraközös egység, minimum 100A-es gG/gL 120kA-es zárlati áramtűrő képességű késes biztivel párhuzamosan kapcsolva) egység levezeti a minőségi módon kialakított földelő szondán keresztül a földbe, illetve a mért főelosztóban található "C"-s egység is "lenyeli" túlfeszültség még fennmaradó részét, melyet a "B"-s még átenged. És ha még marad ici-pici túlfeszültség (<1.5kV), akkor azt még a "D"-s egységek tolják a föld felé a PE hálózaton keresztül. Szóval, ha valaki fosik attól, hogy beleég a fogsorába a fogkefe, akkor tessen megfelelő túlfesz védett mérőhelyet és mért főelosztót készítetni, illetve amennyiben a 3play hálózat is a közcélú oszlopokon érkezik, akkor annak a házhoz beérkező pontjánál is el kell helyezni egy filtert, mely min. 6mm2-es MKh-val csatlakozik a fő EPH sínre, s így a földelő rendszerhez.
A társasházunkban nincs kiépitve a lakásokban az EPH, csak nálam, most már, de nem érzem biztonságban magunkat addig, amig a többieknél nincs meg, ezért az indulópontot kikötöttem. Jelenleg úgy érzem, inkább fi-reléket pakolok mindenhová, azt biztonságosabbnak gondolom.
Üdv Gyurmaúr(fi-relé)!
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. november 26., 21:37:31 DÉLUTÁN
És ha még marad ici-pici túlfeszültség (<1.5kV), akkor azt még a "D"-s egységek tolják a föld felé a PE hálózaton keresztül. Szóval, ha valaki fosik attól, hogy beleég a fogsorába a fogkefe, akkor tessen megfelelő túlfesz védett mérőhelyet és mért főelosztót készítetni
Elnézést, de tessen már észrevenni, hogy a kérdés nem arról szólt, hogy mi van ha a betáp drótba bevág a villám és jön a túlfesz, hanem arról, hogy ha a
villámhárítóba csap bele, ami konkrétan rá van kötve az EPH rendszerre így az bevezeti a házon belül mindenbe a "villámot"!
ne izgulj, egy kezemen meg tudom számolni -és még az is sok lenne hozzá- azon társasházak mennyiségét, ahol minden kecóban, illetve a közös helyiségekben is minden olyan cucc be van kötve az EPH-ba, melynek kellene! Igaz, hogy a felszálló gáz, víz, szennyvízcsöveket, antenna elosztókat be kell kötni az EPH-ba, viszont az egyes lakások csövei, kádjai, zuhanytálcái, mért gázvezetékei nincsenek. Szerintem 1. lépésben inkább csinálni kell egy ÉV mérést, s ha ott jó hurokimpendancia értékek vannak,akkor nem kell aggódnod, de addig tényleg érdemes üzemen kívül helyezni a saját EPH-d.
Üdv!
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. november 26., 21:55:07 DÉLUTÁN
ne izgulj, egy kezemen meg tudom számolni -és még az is sok lenne hozzá- azon társasházak mennyiségét, ahol minden kecóban, illetve a közös helyiségekben is minden olyan cucc be van kötve az EPH-ba, melynek kellene!
Ezt most úgy kell érteni, hogy ebben az esetben örüljünk, hogy nem szabványos a szerelés?
IdézSzerintem 1. lépésben inkább csinálni kell egy ÉV mérést, s ha ott jó hurokimpendancia értékek vannak,akkor nem kell aggódnod
Mekkora a megengedett maximális impedancia? 1 Ohm? 0.1 Ohm? Én még úgy is aggódnék, egy villám ekkora átmeneti ellenálláson kilovoltakat ejt!
A villámcsapásnak van ugye elsődleges és másodlagos hatásai, de itt most csupán a közvetlen csapásról értekezek, a felvetett probléma tükrében. Megemlíteném azt is, hogy az sem mindegy, hogy műanyag vagy a talajjal közvetlenül érintkező fémcsövön jön a víz a házba. Én a fémet veszem most alapul.
Vegyük azt az esetet, amikor minden szabályosan ki van alakítva, tehát van villámhárító és van EPH. A legjobb és leghatásosabb védelem a ház betonalap földelése, ugyanis ha a villám a villámhárítónkat találja el, akkor annak az esélye, hogy áramütés érjen minket, itt a legkisebb esélyű, hiszen a levezető(k)ön fellépő feszültség ugyan rákerül az egész ház EPH rendszerére, de ez a potenciálemelkedés az egész házra érvényes, a benne tartózkodókkal egyetemben, így a csaptelep ás a mellette álló delikvens közeli potenciálon vannak.
Vegyük azt az esetet, amikor minden szabályosan ki van alakítva, tehát van villámhárító és van EPH, de nem betonalap földelésünk van, hanem csak egy vagy több rúdlevezetőnk. Mivel itt nincs közvetlen kapcsolat az épület szerkezetével, jelentősebb potenciál különbség fog fellépni a csaptelep és a delikvens között. Ennek nagysága attól függ, hogy milyen a levezető(k) hatékonysága, azaz értéke, valamint az, hogy milyen távolság van a padlón álló delikvens és a levezető(k) között, de mindenképpen nagyobb az esélye az áramütésnek, mint az előzőnél. Ezért lenne célszerű önálló levezető(k) esetén a ház minden sarkára egyet leütni és azokat egyetlen egységgé hegeszteni, hogy csökkentsük a potenciálkülönbséget az épületszerkezet és a fémes hálózat között.
Egyébként ha a házunk alacsonyabban van is, mint a környezeti tereptárgyak, nagy a valószínűsége annak, hogy a szívócsúcson, vagy a gerincvezetőn keresztül bizonyosan minket találjon meg.
Vegyük azt az esetet, amikor nincs villámhárító, de van szabályos földelés és EPH. Ekkor a villám eltalálja valahol az épületet, és véletlenül a legrövidebb úton bekerül az épület fémes vezetékrendszerébe, miközben a falazat potenciálját is megemeli, de jelentős különbségek is lehetnek közöttük. A potenciálkülönbség hatására nagy eséllyel kialakulhat olyan nagyságú áram a delikvens és a padozat között, ami már életveszélyes is lehet. A közvetlen környezeti károk esélye itt már sokkal nagyobb.
Vegyük azt az esetet, amikor nincs se földelés, nincs EPH, nincs villámhárító. Ebben az esetben csak a véletlenen fog múlni, hogy a villám hol és hogyan fog eltalálni, valamint távozni az épületből. Az áramütés és a környezeti károk veszélye itt a legnagyobb, hiszen ha a falon át a fémes vezetékrendszerbe egyszer bekerül, az onnan már nemigen akaródzik egyszerűen a föld felé távozni és jelentősen megemeli a falazat és a csőrendszer közötti potenciálkülönbséget. Itt még nagyobb a jelentősége annak, hogy a környezeti tereptárgyak a lakásunknál magasabb vagy alacsonyabb, hiszen ha a mi lakásunk kisebb és ráadásul a szomszédnak van villámhárítója, akkor már nagyban csökken a közvetlen csapás esélye, ellenkező esetben nő a kockázata.
Bár ez nem volt a kérdés tárgya, de vegyük azt az esetet, amikor nem közvetlenül a házunkba vág, hanem a szabadvezetékes villamos közüzemi hálózatba, de van kiépítve szabályos földelés és EPH. Ekkor a közüzemi hálózat kiépített A osztályú villámáram levezetője és a kiterjedt földelői hálózat által, sokkal kisebb energiájú áram jut el a lakásba és az áramütéses veszélyek nagyban csökkennek, a környezeti károk elmaradnak, sőt a beépített ÁVK-k is megbolondulnak, de a villamos készülékek tönkremehetnek. Ekkor lehet(ne) arról értekezni, hogy be lehet(ne) mindenhová építeni a B/ésC/ésD túlfeszlevezetőket, mert a kisebb energiákat szabályos kivitelezés esetén, hatásosan csökkenthetjük, de az EPH rendszerbe ez mit sem fog beleszólni.
Lehetne itt még arról értekezni, hogy mi van akkor, ha valami nem szabályosan van kiépítve, de ez egy külön téma.
Az elso es egyben legbiztonsagosabb (betonalap foldelve) kapcsan tortenhet-e nullponteltolodas? Ha az EPH megemelkedik, akkor a nulla is, a fazisok pedig maradnak 230V-on. Vagy nem igy mukodik?
De igen, így működik, a fázisfeszültségek a fázisonkénti terhelésváltozások hatására "keringőt" fognak járni, azonban a betonalap földelés, az épületeknél költséghatékonysági szempontból a legolcsóbban kialakítható, igen jó értékű földelést ad, a potenciál eltolódása a szondás kialakításhoz képest nagyon minimális. Gyakorlatilag egy mai korszerű készüléknek ezt a fesznövekedést simán le kellene kezelnie. A legjobb földelést a földelőháló, vagy a kút földelő adja.
Üdv nyaki!
A villámcsapás áramának időbeni lefolyása impulzus jellegű. Ezért a földelő és EPH hálózat induktivitása szerepet fog játszani abban, hogy az ohmos ellenállás szerint várhatónál nagyobb potenciálkülönbség alakuljon ki.
Okozhat-e ez problémát illetve egyáltalán foglalkozik-e a villámvédelem ezzel a problémával? Esetleg meg sem említi (nem tud róla) vagy elhanyagolhatónak tartja az ohmos ellenálláshoz képest az impedanciát?
Üdv Szirty!
Gondolom ::) Te most a vezetékrendszerre akarsz fókuszálni?
A kapacitás és az induktivitás egy olyan jelenlévő problémája bármely épület villamos hálózatának, amit megszüntetni nem tudnak, de figyelembe venni igen és a villám/túlfeszvédelemben bele is kalkulálnak. Mint tudjuk, egy egyszerű egyenes vezetőn áthaladó áram is létrehoz maga körül erőteret és egy épületen belüli kusza vezetékrendszer tulajdonképpen egy impedanciával jellemezhető kört alkot, melyben az átfolyó áram hatására egy önindukciós áram is jelen van, mely a vezetékeket szintén terheli, de a vezeték kapacitások ezt azért csökkentik is egyben. Normál esetben az indukált áram nem számottevő, de egy villámáram és kiterjedt vezetékhálózat esetén, ez már jelentős is lehet. A korszerű túlfeszlevezetőkkel és hatásos EPH rendszerrel ezt a hatást szépen lehet csökkenteni, mert annak tök mindegy, hogy milyen irányból folyik. Egy közvetlen villámcsapás esetén sok okoskodást a kútba lehet dobni, mert szerintem senki nem tudja megmondani azt, hogy ez az indukálódott áram mekkora lesz, de mivel ugyanazon rendszeren indukálódik, mint ami a villámáramot és a túlfesz áramát is levezeti, a potenciálba ez úgymond beleintegrálódik és különálló potenciálkülönbséget nem fog okozni, csupán a villám- és túlfeszvédelmi eszközöket, a vezeték és földelő rendszert terheli, ám ezeket eleve ráhagyásokkal tervezik meg.
Nyilván egy nagyobb beruházásnál, ahol komolyabb tervezés folyik és nyomvonaltervek is készülnek behatóbb számításokkal, ott már az EMC-re vonatkozó szabványok és előírások betartása miatt, az impedancia értékek hozzávetőlegesen számíthatóak, de mire elkészülnek az épülettel, nagy a valószínűsége, hogy már az sem lesz igaz, ráadásul a villámcsapás másodlagos hatásait számítani egy vezetékrendszerben elég bajos lenne, de a készülékekre vonatkoztatva azért korlátozni lehet.
Erről bővebben egy villám- és túlfeszvédelemmel foglakozó tervező kollégát is lehetne faggatni, mert azok napi szinten foglalkoznak a témával; én csupán felidéztem az eddig tanultakat, mert szeretem az elméleti dolgokat is.
Üzenet összefûzve: 2013. november 28., 17:36:13 DÉLUTÁN
...vagy esetleg a csatoló-fojtós megoldás miatt kérdezed?
Üdv!
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. november 28., 16:49:23 DÉLUTÁN
...vagy esetleg a csatoló-fojtós megoldás miatt kérdezed?
Impedanciára gondoltam, nem indukcióra!
Hali!
Sajnos az impedanciából nem lehet kihagyni az induktív összetevőt, sőt egy épületen belüli kusza hálózat esetén, a villámláskor fellépő erőtér miatt, ez az elsődleges, de a tervező ismerőseim, akikkel kapcsolatban állok és igen sokat konzultálok, nemigen foglalkoznak vele. Közülük csak talán egy van, aki tervez nagy kiterjedésű közép- és nagyfeszültségű hálózatokat, Ő már annál inkább foglalkozik vele, mert a veszteségeket csökkentenie kell, de ez a téma eddig nem igen érdekelt érintetlenség okán.
A kisfeszültségű hálózatoknál a csatolóinduktivitás kérdése is csak akkor kerül képbe náluk, ha villám- és túlfeszvédelmet akarnak tervezni. Ez elég érdekes, de gondolom nem véletlenül teszik. Tudom, hogy terveikben utalnak az EMC-re és alá is írják a papírt, mert kötelező, de inkább a hatásos védelem kiépítésére fókuszálnak, elsősorban a gyártók készülékspecifikációi alapján, bízva azok valóságtartalmában. Eddig nem hallottam arról, hogy ezek miatt bárki is megütötte volna a bokáját, tehát jól csinálják, amit csinálnak ...vagy nem ::)
Üdv nyaki!
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. november 29., 12:10:19 DÉLUTÁN
Sajnos az impedanciából nem lehet kihagyni az induktív összetevőt, sőt egy épületen belüli kusza hálózat esetén, a villámláskor fellépő erőtér miatt...
Persze hogy nem, mert más aspektusból köze van hozzá.
De az én kérdésem teljesen másra vonatkozik, mint aminek nekifutottál.
Amit kérdeztem annak nincs köze az erőterekhez, az indukcióhoz, az EMC-hez, a veszteségekhez, a nagyfeszültségű hálózatokhoz, de még a túlfeszültség védelemhez sem.
A villamvedelmi rendszer, mint passziv ketpolus, rendelkezik valamilyen frekvencia-atviteli jelleggorbevel. Tekintettel van-e erre a villamvedelem?
Sziasztok.
Pár éve foglalkozom É.V. E.B.F. és V.V. felülvizsgálattal. Néha akad, hogy más ellenőrzése után megyek javítani. Most szállodát kell rendbe tegyek.
EPH hiánynak írta be a következőket a kolléga pl:
Tűzcsap szekrény fémszerkezete
Tároló polcok fém szerkezete (1-2m-esek)
Mosogató pult fém szerkezete
Rack szekrény
Hűtőpult
Hűtőgépek
Mosógépek
Szárítógépek
Én a négykiterjedésűeket (5m-nél több), csöveket, stb mindig bekötöm.
Fürdőben kiegészítő EPH készítek (kád, törülközőszárító, zuhanytálca). De hűtőket, kis polcokat, rack szekrényt nem szoktam.
A mosogató pultot be szoktam kötni.
Lehet a jó öreg MSZ 172/1-86 alábbi részletére hivatkozva kell bekötni több szerkezetet.
"3.2.4.2. EPH-hálózat kialakítása esetén ebbe be kell kötni minden olyan fémszerkezetet (gépet,
épületszerkezetet stb), amely az alábbi feltételek valamelyikét kielégíti:
- függõleges kiterjedése az adott helyen lévõ épületrész egy teljes szintmagasságánál nagyobb,
vagy
- vízszintes kiterjedése 5 m-nél nagyobb, vagy
- (ERRE A RÉSZRE GONDOLOK) az épületet elhagyó vagy ide csatlakozó fém csõvezetékektõl nincs - elhelyezésébõl eredõen
vagy szándékos intézkedéssel - villamosan elszigetelve, vagy
- az elõzõekben felsoroltaktól nincs - elhelyezésébõl eredõen vagy szándékos intézkedéssel -
villamosan elszigetelve, vagy
- fémbõl készült fürdõkád vagy legalább 500 l ûrtartalmú, helyhezkötött fémtartály"
Vagyis, mivel elektromos szerkezetek közelében van pl. a hűtőpult, a mosogató, azért kell ezeket bekötni.
De a konyhai illetve a mosodai gépeket is be kell kötni? (hűtő, mosógép, szárítógép, stb) Furkáljam meg az oldalát és sarus, préselt kötéssel kössem be az EPH-ba? Ez nekem új. És nem is találok rá egyértelmű leírást, se a régi sem az új szabványban.
Lehet már tárgyaltátok, de nem találtam rá. Mit szóltok hozzá?
Köszönettel.
hacsate@gmail.com
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2013. november 26., 21:55:07 DÉLUTÁN
Szerintem 1. lépésben inkább csinálni kell egy ÉV mérést, s ha ott jó hurokimpendancia értékek vannak,akkor nem kell aggódnod, de addig tényleg érdemes üzemen kívül helyezni a saját EPH-d.
Elvileg a saját EPH-d csak javítani tud a saját lakásod érintésvédelmén nem? Bár társasházi lakás esetében, ahol nincs rálátásod a többi lakás és a lépcsőház villamos állapotára bennem is felmerült a kérdés egyszer-egyszer hogy nem-e okoz esetleg valami problémát egy EPH kialakítás pl. felújításkor. Elvileg ha a ház földelője rendben van akkor nem tudja megemelni az EPH ill a PE potenciálját egy másik lakásból érkező hibaáram ha jól gondolom, ill az EPH össze van kötve a lakás PE pontjával így a földelésedet is javítania kell a víz/fűtéscsövek miatt!?
A tapasztaltabb szakembereknek mi a meglátása?
Elvileg minden lehetséges és annak az ellentetje is! A saját EPH egy társasházban sajnos értelmezhetetlen, hiszen annak a gyakorlatban az szerves részét képezi a th teljes EPH-jának, épp ezért kiemelten fontos, hogy annak minden eleme egyaránt hibátlan legyen és a különböző pontokon mért hurokimpi értékek közelítőleg hasonlóak legyenek. Erre egyébként megvannak a protokollok, hiszen gondoljunk csak bele, hogy egy 10-15, netán 20 emeletes (társas)ház esetében milyen veszélyeket rejthet, ha bárhol is súlyos eltérések vannak az EPH valamely eleménél! Önmagában sem a gáz, sem a (szenny)vízcső nem lehet sem PE, sem EPH vezető, azt minden esetben min 6mm2-es MKh vezetékkel kell úgymond "szerves részévé" tenni az EPH hálózatnak, melynek gerincvezetője min 10mm2-es kell legyen!
Tisztelt kollégák!
Már rengeteget nézelődtem EPH kontra müanyagcső ügyben, de még mindíg bizonytalan vagyok. Én speciel a bejövő általában KPE vízcső végén lévő golyóscsapnál végzem el a bekötést. Valaki megmutathatná egy képen, hogyan lehet pl. egy Wawin műanyag falikorongot bekötni úgy, hogy ne látszódjon, a vizesnek se legyen vele baja stb. Olvastam itt, hogy saru, meg forrasztás, de ezt el se tudom képzelni. A földelőszalagok is túlságosan vastagok, hogy a toldóra rá lehessen szerelni és a takaró karimája a csapnak rendesen passzoljon...
Hátha valakinek meg van a technikája, és esetleg le is van fényképezve, valamint nem fél elmondani illetve megmutatni.
Előre is köszi!
Tessék parancsolni, íme: http://www.inoxcenter.hu/termekek.html
(http://www.inoxcenter.hu/termekek.html)
...és itt konkrétan mit is kellene nézni? ::)
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2014. február 10., 20:50:17 DÉLUTÁN
Tessék parancsolni, íme: http://www.inoxcenter.hu/termekek.html
(http://www.inoxcenter.hu/termekek.html)
Nem erre gondoltam. Próbálok csinálni a napokban egy képet, hátha előkerülnek a tippek, megoldások...
Szerintem ez a link nem ide való, a pasz idom a műanyagcsőbe konkrétan jobb lett volna :).
A tűzoltó lefogja köttetni a tűzoltó szekrényről az EPH vezetéket!!! A felsoroltakat pedig kösd be a szabvány előírásai szerint. Ilyen felülvizsgálat nem tekinthető szabványosnak és megfelelőnek. Csak a mérési pontok kellettek neki! Üdv.Toth Gyula felülvizsgáló
A fórumon szerintem ez az egyik téma, amit hosszasan lehetne kivesézni, rengeteg félreértés van belőle. Jómagam is találkoztam mindenféle véleménnyel, és rengeteg hibával, illetve vélt hibával. Talán próbáljuk meg összegezni tárgyilagosan a dolgokat, és egyszer s mindenkorra rendbe tenni, mi írja elő az EPH bekötést, és az előírások szerint mit kell bekötni. Kezdjük a KLÉSZ előírásaival, abba most ne menjünk bele ez milyen épületekre érvényes, ezt talán mindenki tudja:
"7. § (1) Az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van
a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével egyidőben,
b) meglévő épület esetén a házi fémhálózatok, illetve az épületben lévő méretlen villamos fogyasztói hálózat felújításával
egyidőben."
A "házi fémhálózat" is definiálva van:
"a) Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető fémszerkezet, amelynek mérete
függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5 m-nél nagyobb."
Tehát egyértelmű hogy kell, nézzük mit kötünk bele és hol:
"(2) Azokat a házi fémhálózatokat, amelyek az (épület szekció) legalsó szintjére (pl.: pince, szerelőszint) is kiterjednek,
ezen a szinten fémesen jól vezető módon össze kell kötni egymással, valamint a földeléssel (pl.: vasbetonalap földeléssel),
továbbá
a) nullázás esetén a nullavezetővel - az MSZ 447 előírásait is figyelembe véve - elsősorban a házi főelosztó
berendezésben, vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztásmérő berendezés, illetve a fogyasztói
főelosztótábla közelében,
b) földeléses érintésvédelem esetén a közös érintésvédelmi vezetővel elsősorban a házi főelosztóberendezésben vagy a
házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztómérő berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla közelében.
(3) Azt a házi fémhálózatot, mely az épület - (2) bekezdésben említett - legalsó szintjére nem terjed ki, az előfordulásának
megfelelő legalsó szinten kell összekötni.
a) nullázás esetén a nullavezetővel, illetve a nullázó vezetővel,
b) földeléses érintésvédelem esetén az érintésvédelmi védővezetővel.
(4) Meglevő épület házi fémhálózati, illetve méretlen fogyasztói hálózatának felújítása esetén a (3) bekezdés szerinti házi
fémhálózatnak az EPH-ba való bekötése megoldható a fémes vízvezeték csővel való összekötésével is.
(5) Az épületnek legalább négy szintjére kiterjedő házi fémhálózaton a (3) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti
összekötést az előfordulásának megfelelő legfelső szinten is el kell készíteni."
Bocsánat hogy szó szerint betettem, de legyünk pontosak és tárgyilagosak. És most ezt a mondatot próbáljuk értelmezni:
"(6) Az EPH-ba be kell kötni a fürdőkádakat, fémből készült mosdóvályúkat és más olyan üzemszerűen érinthető nagy
kiterjedésű fémtárgyakat, amelyeknek felszerelési módjukból következően viszonylag jó vezető villamos kapcsolata lehet a
földdel."
A kád nem kérdéses régi dolog. Itt ez a mosdóvályú. Ez most a fürdőszobában használatos? Emiatt írja elő, a fürdőszoba veszélyes volta miatt? A mosdóvályú talán nem egyenlő a fém mosogatótálcával? A magyar nyelv elég jól megkülönbözteti a kettőt.
"és más olyan üzemszerűen érinthető nagy kiterjedésű fémtárgyakat,"
Az üzemszerűen érinthető határaiba ne menjünk bele, mindenki előtt van a kis ábra a méretekkel, nem ezen van a hangsúly, hanem a "nagy kiterjedésű" szavakon. Mi számít annak? Csak jó lenne valami egyértelmű mérethatár nem? Talán a régi MSZ 172 tudja:
"függőleges kiterjedése az adott helyen lévő épületrész egy teljes szintmagasságánál nagyobb,vagy- vízszintes kiterjedése 5 m-nél nagyobb,"
Na, ezt szeretem, ez kézzel fogható. De a KLÉSZ csak azon nagy kiterjedésű fémtárgyak bekötését írja elő: "amelyeknek felszerelési módjukból következően viszonylag jó vezető villamos kapcsolata lehet a földdel."
Ugye itt már megint lehet vita, hiába van meg valami 5 méter hosszú, még így is lehet, nem szükséges a bekötés. Talán a KLÉSZ hatálya alá tartozó épületeket megbeszéltük. Nézzünk bele a régi MSZ 172-be:
"3.1.2. EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet
alkalmaznak, és az épületben a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető,
kiterjedt fémszerkezet is van."
Itt megint felbukkan a "kiterjedt" szó, gondolom nem a fél méteres pocokra és pár fémtestű berendezésre gondoltak. Írnak "helyhezkötött" berendezésről is mint feltétel a kialakításnál. És ha a fenti feltételek alapján kialakították az MSZ 172 alapján az EPH hálózatot:
"EPH-hálózat kialakítása esetén ebbe be kell kötni minden olyan fémszerkezetet (gépet,
épületszerkezetet stb), amely az alábbi feltételek valamelyikét kielégíti:
- függőleges kiterjedése az adott helyen lévő épületrész egy teljes szintmagasságánál nagyobb,
vagy
- vízszintes kiterjedése 5 m-nél nagyobb, vagy
- az épületet elhagyó vagy ide csatlakozó fém csővezetékektől nincs - elhelyezéséből eredően
vagy szándékos intézkedéssel - villamosan elszigetelve, vagy
- az előzőekben felsoroltaktól nincs - elhelyezéséből eredően vagy szándékos intézkedéssel -
villamosan elszigetelve, vagy
- fémből készült fürdőkád vagy legalább 500 l űrtartalmú, helyhezkötött fémtartály.
Én itt nem látok sem mosogatótálcát, sem kis fém asztalkát, sem pizzasütő fém burkolatát, sem fém tűzcsapszekrényt, sem hűtőszekrény (esetleg külön az ajtaját a zsanér miatt).
Na de ez volt a múlt, hiszen már pár éve van új szabványunk, ami megfelel a modern kor követelményeinek. Én az MSZ HD 60364-4-41:2007-ben találtam:
"411.3.1.2 Egyen potenciálú Összekötés
Az egyen potenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lékapcsolásával működő áramütés elleni
védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka.
A földelővezetőt, a földelőkapcsot, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részeket minden egyes
épületben be kell kötni az egyen potenciálú összekötésbe:
- az épületben levő közüzemi csővezetékeket, pl. gázvezetékeket, vízvezetékeket;
- a szerkezeti idegen vezetőkepés részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhető, a fémes központi
fűtés és a légkondicionáló berendezéseket;
- a vasbeton épületszerkezetek fémrészeit, ha a fémrészek hozzáférhetőek és megbízhatóan össze vannak egymással kötve. "
Na itt van egy kis változás, mert az MSZ 172 nél az EPH rendszer kialakításának feltétele:
""3.1.2. EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet
alkalmaznak, és az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető,
kiterjedt fémszerkezet is van."
Ehhez képest most:
"Az egyen potenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lékapcsolásával működő áramütés elleni
védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka."
Tehát gyakorlatilag szigorúbb az előírás, már mindenhol ki kell alakítani. Na de a fenti felsorolásban sincs benne sem a fém dagasztógép, sem a fém virágállvány, sem a többi agyrém. A fenti szabványban hivatkoznak a KLÉSZ-re, és a régi MSZ 172-ben foglalt már idézett felsorolásra. Itt nem tértem ki a helyi összekötésekre, csak általánosan az EPH hálózatra. Természetesen nyilván nem gonosz dolog az EPH, és a biztonságot hivatott növelni, de nem mindegy hogy valami kötelező és megköveteljük, esetleg jegyzőkönyvekben hibapontként szerepeltetjük, vagy csak "ajánljuk" a bekötést! Elnézést ha kicsit "bő lére" eresztettem, de talán nem árt ismételni dolgokat, és természetesen nekem is van mit tanulni. A különleges helyiségekre (fürdőszobák pl.) további szabványok vonatkoznak, elsőre általánosságban akartam összeszedni pár dolgot...
És természetesen ha már szabványok, előírások, rendeletek által meg van valami követelve, ráadásul jól csengő módon " megbízható villamos kapcsolat, megfelelő villamos összekötés stb...", akkor illene, hogy ne nekünk villanyszerelőknek kelljen kitalálni, hogy ezt-azt mégis milyen módon kössük be az EPH-ba. Illene, hogy legyen rá kidolgozott, a megrendelők és a többi szakma által is elfogadható megoldások. Gondolok a már sokat emlegette lefolyócső bekötésre (akárkivel felmerült eddig mindenki idiótának nézett...) műanyag csövek, valamint a falikorongok esete...
Mégcsak állásfoglalásról sem igen lehet hallani, nemhogy kézzel fogható megoldási javaslatról, legalábbis amennyire utánanéztem a témának. Esetleg valaki nyomon követi az ÉVÉ MUBI üléseit?
Egyébként az írásod nagyon jó. Örülök, hogy ennyi energiát szántál arra, hogy elinduljon egy beszélgetés amiből talán mind tanulni fogunk.
Nos, a fürdőszoba megér egy külön misét. Sajnos itt is érvényes a "ki-hogyan értelmezi" elmélet. Nézzük csak az egyszerű dolgoktól kezdve. Tudjuk, hogy az új szabványunk megköveteli a fürdőkád (azt régen is kellett) és most már a zuhanytálca bekötését is. Oké, ez idáig kézzel fogható dolog. Tudjuk, hogy 30 mA érzékenységű áramvédő kapcsolót kell használjunk minden áramkörre! Na jó, tesz kivételt: villamos elválasztással védett áramkörre, és SELV, PELV törpefeszültséggel védett áramkörökre. Továbbá egyértelmű az is, hogy speciális nemzeti feltételnek bekerült, hogy a kizárólag forróvíztárolónak szánt áramkört nem kell Fi relével védeni. Ez még sétagalopp, talán eddig könnyen érthető. De itt jön a 701.415.1. Kiegészítő védelem: kiegészítő egyenpotenciálú összekötés. Szóval fürdőkádat és/vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben (remélem ez a Ravak vagy Sanimix raktárra nem vonatkozik) "helyi, kiegészítő összekötést kell létrehozni a testek és a hozzáférhető idegen vezetőképes részek védővezetőhöz való csatlakoztatásával."
Na, itt már többször is el kell olvasni a mondatot, és kezd a kristálytiszta kép elhomályosulni. Megengedi a szabvány (MSZ HD 60364...) hogy az összekötések a helyiségen kívül vagy belül, lehetőleg közel az idegen vezetőképes részek helyiségbe való belépési pontjához történjenek. Példaként felsorolja mik lehetnek ezek a félelmetes dolgok:
- vízvezetéki hálózatok, vagy szennyvízhálózatok fém részei
- a fűtés és légkondicionáló rendszer fémes elemei
- gázvezeték-hálózat fémes részei
- a hozzáférhető épületszerkezeti fémes részek
Na most lehet vitatkozni. Az Én lefolyórendszeremnek nincsenek gyárilag fém részei, tehát ez alapján be kell kötnöm? Ha nincs fém rész, akkor a fenti szöveg alapján nem. Egy szó sincs róla, hogy Én alakítsak ki fém részeket benne. Hogy a szennyvíziszap is lehet vezetőképes, és hozhat idegen potenciált a fürdőbe? Elképzelhető. De ha szó szerint veszem, akkor csak "ajánlott" lehet a lefolyóba való fém idom beépítése és bekötése, a szabványszövege nem utal erre kötelezően. Na most ismét kapaszkodjunk meg:
"Műanyag köpenyű fémcsöveket nem szükséges a helyi, kiegészítő egyen-potenciálú összekötéshez csatlakoztatni, feltéve, ha a helyiségben nem hozzáférhetőek és nincsenek összekötve olyan hozzáférhető vezetőképes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az összekötéshez."
Tudom, ezt is több alkalommal kell elolvasni, az ember agya tiltakozik a kitekert megfogalmazás ellen. Vegyünk egy alupex csövet. Műanyag köpenyű. Ha csak úgy "megy" a falban, tehát nem hozzáférhető, akkor nem kell bekötni. De mi van, ha egy csaptelep csatlakozik hozzá? Akkor elvileg ez a rész érvényes: "olyan hozzáférhető vezetőképes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az összekötéshez." A csaptelep lenne a vezetőképe rész? Az Én olvasatomban igen. De figyeljünk csak, nem a csaptelepet kell bekötni, a szöveg úgy kezdődött hogy "műanyag köpenyű vízcsöveket nem kell bekötni csak..." Tehát a csövet kössük be, sok sikert hozzá.
Na most még tekerjünk egyet a dolgon. Bekötöttük már a gázcsövet, vízcsövet, kádat, tálcát. És jön a csattanó:
"Olyan esetekben, ha az épületben nincs fő egyenpotenciálú összekötés, a fürdőkád és/vagy zuhanyt tartalmazó helyiségbe belépő következő idegen vezetőképes részeket a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez kell csatlakoztatni:
- az ivóvízvezeték-hálózatok vagy szennyvízhálózatok részeit;
- a fűtési és légkondicionáló rendszerek részeit;
- a gázvezeték-hálózat részeit."
Próbáljuk meg még egyszer elolvasni, hagyjuk ülepedni. MI van??? Tehát ha van fő egyenpotenciálú összekötésem (mondjuk a kazánházban megcsináltam már gáz-víz-fűtéscsövek) akkor a fürdőben már nem kell Őket még egyszer összekötni? Na de az elején meg azt olvastam hogy kell! "helyi, kiegészítő összekötést kell létrehozni a testek és a hozzáférhető idegen vezetőképes részek védővezetőhöz való csatlakoztatásával."
A kígyó a farkába harapott. Vagy csak valami fordítási hiba? És ez csak pár mondat a szabványból. A Németek nemzeti feltételeinél egyértelműen szerepel, hogy azokban az épületekben, ahol a fő egyenpotenciálú összekötés a teljes villamos berendezésben hatásos, a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés elhagyható. Végül is az általam utoljára idézett mondat is ezt hivatott megerősíteni a saját szabványunknál is.
Egyébként az Érintésvédelmi Munkabizottságnak is vannak állásfoglalásai, de Én már jártam úgy, hogy mutogattam a műszaki ellenőrnek, aki azt mondta, "na és, ez nem szabvány"
De talán mások is megpróbálják értelmezni, lehet hogy csak Én gondolom ezt bonyolultnak...
Üdvözlök mindenkit!
Kerdesem az lenne,hogy egy falbasulyesztett elosztodobozban (160X110)több aramkör elkötesekor a védöföld vezetékeket öszeköthetem egy csomopontban?
Esetemben 3 aramkörre szétosztott osztott dugalyakrol van szo.
Köszönöm.
Szabványos kötőelemmel, igen.
"Minden áramkör rendelkezzen egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel
E szakasz szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt a főáramköri vezetők mellett kell
vezetni, nem megengedett sem az a megoldás, hogy egy adott főáramkörre csatlakozó villamos szerkezethez védővezetőként
egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől
független "gyűjtő" védővezetőt alkalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együttes (közös csőben, közös kábelben)
haladó főáramkörnek közös védővezetője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése
miatt szükséges!) Lásd meg a 411.5.1. szakaszt is!"
A szabvány megköveteli hogy minden áramkörnek külön védővezetője legyen, mely azonos nyomvonalon halad az üzemi vezetőkkel. Könnyítés, hogy egy kábelen, vagy egy védőcsövön belül, ha több áramkör is halad, lehet közös a védővezető. A különböző áramkörökhöz tartozó védővezetők összekötéséről nem találtam tiltást.
Fel sem merülhet az összekötésük, mivel különböző áramkörök vezetékeinek a kötődobozon való áthaladásakor csak egyetlen áramkörön lehet kötés.
Ha egyetlen betáppal és 3 elmenővel a végein kettős dugaljjal van dolgunk, má' mé' ne lehetne? ::) ...legalábbis nekem ez jött le a kérdező hozzászólásából.
Illetve amennyiben adva van egy nagyobb helyiség, melyben több helyről jön betáp kábel -mindegyikben PE vezetővel- ,akkor azokat a PE vezetőken miért nem lehet 1-2 helyen összekötni, quasi egy körkörös PE hálózatot alkotva?? ::)
A kérdésre válaszoltam és nem találgattam, hogy hány bejövő meg elmenő van. Idézem"3 aramkörre szétosztott osztott dugalyakrol van szo." A három áramkör nekem azt jelenti, hogy nem egy áramkörről három dugalj, hanem három áramkörön szétosztott akárhány dugalj. Egy áramkörön lehet kötés, a többi az csak áthalad a dobozon.
Elvileg azért nem, mert ha a pl. egy ÁVK-s érintésvédelemmel ellátott rendszernél keresel hibát és csak egy áramkörnél akarnád keresni, akkor a védővezető felé történő hibát csak akkor tudod kiszúrni, ha az összes, abba a kötésbe menő minden védővezetőt kikötöd az elosztóban. Ezzel az a baj, hogy ha időközben valahol keletkezik egy testzárlat, az rákerül a közösített védővezetők mindegyikére és ezzel a vizsgálat alatt nem résztvevő eszközökre is.
A régi MSZ 1600 szabványnak valóban voltak feltételei ezzel kapcsolatban, itt keressétek: "8.6 Közös doboz" Itt fogalmazott úgy, hogy több áramkört tartalmazó közös dobozban, csak egy áramkörön lehet kötés. Az új szabványban Én nem találtam tiltást, de bevallom nem lapoztam végig tételesen mindent. nyaki kollégának igaza van, hogy bizonyos esetekben, pl. hibahely keresésnél ez gondot okozhat. Ugyanakkor valaki azt is mondhatja, az összekötés egy plusz biztonságot, megnövelt keresztmetszetet, kisebb hurokellenállás-értéket ad. Aki tud valami konkrét szabványpontba ütköző dologról, feltétlen jelezze, ez valóban érdekes lehet. Addig fogalmazhatunk úgy is, hogy "nem ajánlott, de nem tilos" ?
Harom különállo áramkörröl van szo. Mindegyik egy egy kismegszakitorol. Az elosztodobozban a földelesek közös kötése ,hogy idézzem Fecot
" Ugyanakkor valaki azt is mondhatja, az összekötés egy plusz biztonságot, megnövelt keresztmetszetet, kisebb hurokellenállás-értéket ad." meggondolasbol kötném egy csomopontba. Igaz ez a hibakeresesnel okozna gondot,viszont en nem latom semmi okát annak,hogy ez nem lenne biztonsagos,vagy veszelyes.
Tehat ezt tiltja valamilyen szabályzat?
Én bizony beépítettem a boyler ák-be is egy RCD-t 30mA-st, és javaslom mindenkinek. Így védve vagyok a tusoló gégecső (nálam műanyag) ill. csaptelepek csipkelődésétől! Üdv. aki olvassa! Toth Gyula felülvizsgáló
Gyula!
A csipkelődéstől nem az ÁVK fog megvédeni, hanem a helyesen kialakított EPH. Az ÁVK már csak hab a tortán. ÁVK mellett is csipkedhet a csap, csak nem fog életveszélyesen megrázni, ha rossz a kialakítás. ...szerintem. ::)
Az a bizonyos csipkelődés egy korábbi esetből idézve, ahol az "elhagyott" régi gázcső vitte a fürdőkád alá a kóboráramot nem a közvetlen környezet villamos hibája okozta és azok rendben lévő érintésvédelme sem óvhat meg ettől, sőt a fürdőkád EPH-ja csak fokozta bajt, mivel a kádlefolyó csatlakozószerelvény volt a "rázós" elem. Ezért kell a mőanyag lefolyócsőbe fém EPH-ba beköthető csőszakasz. A lefolyócsövek falán kialakuló szenny másodrendű vezető, (elektrolit) akár életveszélyes is lehet.
Igazad van, köszönöm a kijavítást.
Üdv:Gyula
Sziasztok!
Megint csak az elvállalt házzal kapcsolatban szeretnék tőletek kérdezni, ezúttal EPH témában.
Gyakorlatban az EPH-t, hogy szokták kialakítani?
Elméletben tudom, hogy be kell kötni az 5m-nél nagyobb vízszintes kiterjedésű fém tárgyakat, meg a közművezetékeket ( a gázt, a vízt, központi fűtés csövei ).
A telken nem lesz gáz, tehát itt a gáz EPH bekötésével nem kell foglalkoznom, viszont lesz víz és lesz központi fűtés is. A bojlernél kell valamit az EPH-val foglalkozni? Ott is van vízcső, nem? ;D
Üdv!
A bojlerhez nem kell külön EPH kiépítés, hiszen a belecsatlakozó vízvezetéken már van, sőt a betáplálása is védővezetős.
Nyaki,és az elmenő melegvízcsővel mi lesz?
Új szerelésnél egyszerű, mert mindent meg lehet oldani a hálózat építésekor. Ilyenkor az EPH gerincvezetőt ( ez a fogalom a mai szabványok szerint nincs ugyan) végig célszerű kiépíteni az EPH csomópontokig. Ezek például kazán, gázóra, villany és gázbojler, kád, stb. Ezeken a pontokon EPH csomópontra külön-külön csatlakozunk.
Üdv Kalandor!
Én egy tervezőtől azt hallottam, hogy ha a villanybojlerhez min. 2,5mm2-es rézvezetővel csatlakoznak közvetlenül az elosztótól, akkor nem kell külön EPH vezető, mert a keresztmetszet kielégíti az EPH követelményeit, valamint hogy a bejövő és távozó vízcsőre pedig egy átkötést kell építeni, mint a gázóráknál. Nem tudom, hogy ezt rosszul tudja-e vagy sem, de a szakmai képességeiben nem kételkedem.
Így már sokkal egyértelműbb.
Üdv. Mindenkinek!
Az lenne a kérdésem, hogy külön EPH csomó pont kiépítése nélkül is elfogadható a szerelés, ha közvetlenűl a lakáselosztó táblától
a PE sínről vinném külön-külön a vezetékeket a bojler, zuhanytálca, víz- gázcső, lefolyócsatorna, mosogatótálca részére.
4-es vezetékem van bőven és 7.5-ös gégecsövem is.
Akkor azonos irányba kettő-három vezeték is elindul? Nem biztos, hogy ésszerű, nem csak a többlet anyag felhasználás miatt, több a munka is vele. Amúgy szerintem megfelelhet az előírásoknak.
Üdv!
Megfelel, ha a betápláló vezető minimum 5(3)x10mm2 réz és a mérőszekrénynél ki van alakítva a helyi földelő vagy ha a mérőtől 4(2)x10mm2 jön és az elosztó PE sínjére csatlakoztatva van a közelében kialakított földelő min. 10mm2 vezetővel és ide csatlakozik a N vezető is.
Horganyzott laposvas EPH gerinc, ill EPH" körvezetéket" külön jelöléssel el kell-e látni?
Festés , feliratozás stb.
Mi az előírás a szabvány szerint?
Ha jól értem arra gondolsz, hogy a horgonyzott laposvasat milyen színre kell befesteni? Vagy milyen felirattal kell ellátni?
Pontosan!
Tehát festés, feliratozás, külön szimbólummal megjelölni stb....
Van erre valami szabály, előírás?
Üzenet összefûzve: 2014. május 21., 17:09:33 DÉLUTÁN
Ha jelölni kell akkor milyen távolságokban esetleg folyamatosan vagy méterenként?
Üdv. Mindenkinek!
Itt a Fórumon lerágott csont az akrilkádak, tálcák EPh-ba kötése.Mégis ezzel kapcsolatban volna egy nem is szakmai kérdésem.
Minap a haveromnál jártam aki büszkén mutogatta a felújítás alatt lévő fürdőszobáját. Ott volt a mester "úr" is.
Minden csili-vili tehát van pénz! Kérdezem tőle: a kádlefolyóhoz miért nem lett berakva egy EPH. közdarab. Elmondtam mire való. A mester felfigyelt a kérdésemre, négykézláb állásból feltápászkodott /ahogy a törzsfejlődésből tanultuk/ és kis előadást tartott ( úgy hogy a csőfogó végig a kezében volt), a műanyag csövekről, kádakról stb. Ő már x ideje van a szakmában megette a kenyere javát ne oktassam ki. Ő nem fog a vízszintes szakaszba ragasztott kötést tenni mert valamilyen hülye villanyszerelő kitalálta.
Ezután a haver is kotnyeleskedésnek vette a dolgot. Miután a mester"úr" elment, sör mellet folytattuk a beszélgetést, de már egészen más témákról.
Megemészteni nem tudtam ezért a kérdéseimet szeretném megosztani veletek.
A mester urat a bunkó stílusa ellenére / mert az volt / nem hibáztatom. Sőt a vízszintes ragasztott toldással kapcsolatban egyenesen igazat is adok neki. De!!
Miért nincs mind a két szakmában közösen kialakított gyakorlat az EPH.-t illetően. A felújítást végeztető meg pláne nem tudja miről van szó amíg nem volt még "bizsergő" érzése fürdés közben.
A saválló csődarabon kívűl én sem tudok más megoldásról. Miért nem gyártanak a szokványos méretekben olyan közdarabot, tokkal tömítéssel ami ugyanúgy néz ki mint egy rövid lefolyó cső, de fémből és a mi kedvünkért még saru csatlakoztatási lehetőséggel is ellenne látva.
Mi a véleményetek lenne ennek piaca? Részemről komoly a kérdés mert akár bele is fognék a gyártásba. (A meglévő munkám ügyfélköröm úgyis elszállt).
Nyitott kapukat döngetsz, mert ez már egy jóideje létezik! Íme az a site, ahol megtalálod: http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html (http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html)
Üdv. Gyurmaúr(fi-relé)!
Elolvastam az írást. A csaj rendben, ott kimondottan ellenzem is az érintés védelmet! ;)
A kérdésem arra vonatkozott, hogy olyan szabványos csőidomot látott-e már valaki ami fémből van?
Mivel nagyon jó humorúnak tartalak úgy mondom: láss magad előtt egy kb. 10-15cm-es mondjuk 50-es lefolyócső darabot.
Na most, rendezd a PVC atomjait saválló anyaggá majd nyomj egy entert. Látod?
Ha igen küldd el a fényképét. :)
Üzenet összefûzve: 2014. június 11., 09:01:56 DÉLELŐTT
Bocs! kiegészítésként még csak annyit, ha esetleg csak egy levágott csődarabra gondolna valaki.
Az ugye lehet a két vége és akár a közepe is a csőnek. Én a tokkal ellátott felére értem a dolgot,
a tömítőgyűrűvel együtt.
Zoli, lehet hogy kissé lemerültem agyilag az utóbbi hetek agyalós, eszelős szerelései miatt, de kajakra nem értem, miről beszélsz?? ::) Ezt az idomot a kád/zuhitálca lefolyócsövébe kell applikálni, minél közelebb a dagonya vályúhoz, mertugye az emberfia -ki jobban, ki kevésbé- zsíros, ergo a bőrzsírja szépen lerakódik a csőbe, melytől azon egy masszív vezetőréteg fog kialakulni, osztán majd jónapot lesz... :'(
Figyelj az a lényeg hogy nem egy darab saválló csövet kellene a vízszerelő mester úrnak begányolni a csőkígyóba hanem az
általam kitalált EPH csőidomot hozzálegózná az alkotásához. Plug and Play :) A mester is így mosolyogna!
Ezzel ki lenne küszöbölve a különböző anyagok hőtágulása, rossz ragasztás stb. által okozott probléma is.
Én még ilyet nem láttam, azon az egy darabon kívűl amit magamnak esztergáltam. Ha esetleg mégis látott már valaki ilyet szóljon, hogy ne görcsöljünk tovább. ;D
Üdv!
Szerintem Te erre gondolsz:
http://cso-idomok.hu/szerelvenybolt/browse/64-pvc-cs-kge-lefolyocs.html?sef=hc (http://cso-idomok.hu/szerelvenybolt/browse/64-pvc-cs-kge-lefolyocs.html?sef=hc)
Ezt már én is keresgetem egy ideje. Valamelyik vizesmester mondotta vala, hogy állítólag létezik rozsdamentes anyagból tokozott kivitelben, különféle méretben, de hogy hol, azt már elfelejtette megmondani.
Kedves nyaki!
Így van, azért nem tettem be egy lefolyócsőnek a fotóját mert úgy gondoltam hogy a leírásom alapján egyértelmű, hogy mire gondolok.
Na most, ha abból indulunk ki "...állítólag létezik...", akkor minden valamilyen magára adó víz-gép szaküzletben lenne. Amikor nekem ilyenre volt szükségem sehol nem találtam, csak a már többször említett tok nélküli saválló csődarabot. Azt is csak egy üzletben a többiek azt sem tudták miről van szó. Idézném az egyik eladót"... Nekünk csak PVC csöveink vannak...", majd én"... Nekem EPH idomra van szükségem..."
Most figyelj: "... megnézem a katalógusban , hogy EPH-ból van-e..." Azt hittem kimegyek a falon!!!
Akkor berágtam, és esztergáltam saválló anyagból egy tokozott csőidomot / olyat amilyen az általad küldött fotókon látható /
És akkor újra feltenném a kérdést, látott-e már valaki ilyen csőidomot. Amennyiben ma sem létezik a leggyakoribb 50-es méretben
arra gondoltam kéne gyártani. Még fület is hegesztenék rá, hogy saruval lehessen bekötni és nem kellene az acél bilincs.
Mint gyakorlott villanyszerelők tudnátok ilyet értékelni?
Én még soha nem láttam, ilyen-olyan barkácsolás létezik, de semmi egységes. Például milyen hosszú legyen a fémes darab? Na, most vázolom, hogy az új unijós rendszerben hogyan gondolkodj.
Először is, szembesülnöd kell azzal, hogy a vállalkozásod tevékenységi jegyzékében nem szerepel a gépi esztergálás, marás és egyéb fémipari dolog. Tehát irány az ügyvéd, cégmódosítás, okmánybélyeg, egyebek. Ha ezzel megvagy, csak akkor végezhetsz ilyen tevékenységet, ha megfelelő szakképesítés birtokában vagy, esetleg alkalmazol erre szakembert. Nosza, irány egy OKJ-s képzés, nehogy már még egy embert erre felvegyél! Megvan a bizonyítványod, hazamész, és leporolod a faterod öreg esztergapadját. ekkor rádöbbensz, álljon meg a menet, hiszen a kockázatelemzésből kimaradt az esztergálás! Felhívod hát a munkavédelmist, pár nap, néhány elköltött tízezres, és máris rendben van minden, persze némi oktatás védőfelszerelés szükséges, de ez belefér. Meggyötörve ugyan, és némi pénztől megszabadítva, legyártod a nagy művet! Rögvest viszed a következő nagy melódhoz, majd fognak ámulni a műszaki ellenőrök ha meglátják Te mennyire profi vagy! Elküldöd sörér a vízvezeték szerelőt, és befészkeled magad a kádhoz. Jön a műszaki ellenőr, átnéz a vállad fölött és megkérdezi mit csinálsz. Bólogat, jegyzetel, majd érdeklődik, a megfelelőségi nyilatkozat megvan hozzá? Te értetlenkedsz, hiszen be kell kötni a lefolyót, és már vágod is a szabványszámot, de Ő kérlelhetetlen. Uram, ez nem házibarkács, ide csak minősített anyagokat lehet beszerelni, nem gondolja hogy egy ilyen fontos életbevágó bekötést a saját kút fejéből készített anyaggal kell megoldani. Közben visszatér a vizes, lábával megbökdösi a csődarabodat, és ingatja a fejét. "Lalikám, ne szívassál már meg, mi a f....sz ez? Nem fér ide a flexicsövem, így is alig van hely, és betonozásnál elb....ták a helyét is. Én ezért nem vállalok felelősséget, eláztatod az egész szintet ezzel a szarral!" De nem adod fel! Most megmutatod, a villamos szabványokkal nem lehet tréfálni! Első utad egy tervezőhöz vezet, aki alaposan megtervezi és kiszámolja a dolgot. nem drága, csak neked egy 20-asból megvan. Most már csak a gyártmányod minősítése van hátra, mind villamos szempontból (legalább fél év és párszázezer forint), majd gépészeti szempontokat figyelembe véve is minősítik, hiszen mégis a lefolyórendszer része lesz, el kell viselnie hőingadozásokat, vegyi igénybevételeket, stb.
És az a vicc, hogy ez nem vicc :)
Üdvözöllek Fecó!
Fetrengtem a röhögéstől ;D . Annyira jól leírtad ezt az Unijós szart.
Nagyjából én is tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal. Igazából én úgy gondoltam, hogy gyártatnám de nem esztergálva.
Ismerek egy nagyon profi céget akik kimondottan rozsdamentes, saválló anyagokból dolgoznak. tejipar, söripar stb. cégeknek.
Ott csak minősített anyagokból dolgozhatnak. Gyönyörűen felszerszámozott csarnok, nekik ez egy könnyed újjgyakorlat lenne.
Tudom még így is rengeteg buktatója lenne a dolognak,de talán így kevésbé lenne rögös út a kész termékig.
Ez még csak ötlet részemről, sajnos vagy hálistennek van időm ilyeneken filózni.
Visszatérve a kiinduló pontra, az EPH kialakítása más országokban is ilyen szigorú, mint nálunk? Máshol ezt hogy csinálják?
A szabvány elvileg egységes, bár vannak nemzeti kitételek pár dologban. Talán nyugat felé nem kínai szifon van a kád alatt, talán arra létezik gyártmány hasonló bekötéshez...
Én még mindig nem értem, hogy mire, miért ez a vihar egy pohár vízben, amikor igenis van korrekt EPH lefolyó közdarab, mint ahogy a miskolci kolléga is pontosan tájékoztatott engem, s mert én közkinccsé tettem anno itt a fórumon, ezáltal mindegyiktek tájékozódhatott... Tessék megkeresni az akkor írott kommentemet!
Ugyan má' Gyurmaúr! :)
Ne légy szófukar. Tudod, az ismétlés a tudás anyja. ;)
Üdvözöllek Gyurmaúr!
Az említett EPH közdarabbal az a gond, mint Te is említetted hogy nehezen beszerezhető "...nincs rá igény..." ahogy leírtad.
Az említett cég gondolom 6m szálban kereskedik vele. Megveszed, levágsz 20centit, marad 5.80, majd elfogy.
Tehát az előbbi változat kézenfekvőbb, ha nehezen is de méregdrágán kapható.
Mi a bajom vele? Nem csap, hüvely kapcsolatban köthető. Az a megoldás amit Flatskerobert is említett: PVC cső-áttoló karmantyú-EPH közdarab /savállócső/- áttolókarmantyú-PVC cső. A csőre bilincs és beköthető.
Még ez tünhet a legkorrektebb megoldásnak.
De játszunk egy kicsit a gondolattal. A mester úr hosszúnak találja a csövet, elő a kéznél lévő flex amivel előtte az acél menetszárakat aprította. Levágja, körbenyalja a sorját, ha nagyon alapos a cső belsejét is lesorjázza. A fent említett módon összerakja.
Pár év múlva kopog az alsó szomszéd, mert egy nagy vizes folt van a plafonján. Bontás, a cső korrodált. A mesterúr hetedhéthatáron is túl.
A fenti "technológiát" ha nem is lefolyóval kapcsolatban de volt módom megtapasztalni.
És akkor, még nem beszéltem az illesztéseknél fennakadó hajszálakról stb, amiből meg a csőgörényes jól megél.
Akkor mi a megoldás? Szerintem az általam "kitalált" EPH idom, / Nem közdarab!/ pofon egyszerűvé tenné a dolgot.
A víz-gép bolt pultján kitéve még kíváncsivá is tenné a szakikat, sokan még most sem ismerik a fontosságát.
Engem már csípett meg lefolyó cső. Itt a fórumon közzé is tettem, fotókkal. Ugyanabból a hibából, a tőlem két emelettel feljebb lévő szomszéd fizikoterápiás kezelést is kapott a kádban. Még jó hogy nem verte agyon az áram.
Ezért nem értem hogy a neves gyártók palettáján miért nem szerepel egy ilyen idom. Nincs rá igény?? Ez elfogadhatatlan!
Tudjátok mi az érdekes?
Amikor kint voltam a német kórház építésénél, külön fejezetet szenteltek az EPH rendszernek és a felülvizsgálatok végzése közben feltűnt a tervrajzokon, hogy a műa. zuhanytálca és kád nincs az EPH-ba bekötve, mint kiemelt célpont. Kérdésemre a német villamosmérnök építésvezető válasza ez volt(szabatosan fogalmazva): A fémet kötelezően bekötik, mert a náluk kapható tisztálkodó alkalmatosságoknál ki van alakítva a csatlakozási lehetőség, de a műanyagot minek is?
Én magyaráztam a kérdésem miértjét, de mintha tudatlan keletinek nézett volna, ezért nem erőltettem tovább a dolgot. Innentől kezdve folyamatosan megkérdőjelezte mindazt a tudásom, amit az évek alatt magamra szedtem és folyamatosan kioktató jelleggel magyarázott.
Nálunk egyre-másra erőltetik ezt, odakünn meg le sem szarják. Ez némi aggodalommal tölt el, mert megvezetve érzem magam saját országomban. Nem-i lehet, hogy a Magyarországon csöveket forgalmazó nagy cégek legjava német tulajdonú és innen ered eme "hiányosságuk"? ...esetleg az júnyiós szabványokat csupán nekünk találják ki, a büntethetőség miatt?
Nyaki!
Érdekes dolgokat mondasz. A németek olyan lóellenzősek. Nekem is volt alkalmam velük vitába bocsátkozni egy gép telepítésénél.
Én azt láttam bennük, hogy ami kivan adva le van írva azt köbe vésetten betartják. Akkor sem enged, ha van más megoldás is.
Ennek azért van előnye, probléma esetén nem lehet kibúvót találni.
De maradjunk a témánál. Nem ismerem a szabványokat és ahogy visszaolvasgatok, ez ügyben voltak már viták.
Most akkor mi a pálya?
Egy dolog egészen biztos, én méréssel is megállapítottam a vízcső és a lefolyócső közötti potenciál különbséget, ráadásul gumiharangon keresztül.
A szomszédom meg úgy ugrott ki a kádból mint egy szamuráj.
Tehát valós probléma! Nem tudom, a németeket nem rázza a víz?
Próbáltam külföldi oldalakon is megoldást keresni, hát meg sem említik. Ez akkor most HUNGARICUM?
Igen, annyiban "hungaricum", hogy az NSZK-ban pl már rég elfelejtették a bojlereket, míg nálunk mindenki arra erektál, pedig rég túlhaladott rajtuk az idő, mert csak abban az esetben ÁSZ, ha mondjuk van egy napkollektorod, esetleg egy fekete csőcsigád az alu tetőn, melyből ohne zsanér mehet be az akár 65-70C fokos víz, anélkül, hogy 1 percre is be kellene kapcsolni a bojlert. Az NSZK-ban, amennyiben villannyal melegítenek vizet, nos ez esetben van -egyebek mellett- a fullos Stiebel Eltron átfolyós villanybojler, mely ugyan 18kW-tól indul, viszont csak addig fogyaszt áramot, ameddig engeded a meleg vizet. S mert azt gondosan bekötik az EPH-ba, illetve földelik is egyben, ezért sokkal elnézőbbek a kád/zuhitálca EPH-ba való integrálásával kapcsolatban. A legfontosabb, hogy általában véve sokkal jobbak, minőségibbek az ingatlanok mért hálózatai, beleértve a PE, ill az EPH hálózatot is! Persze, lehet erre mondani, hogy könnyű nekik a 3000 ojrós átlagbérekkel, minőségi villanyászati cuccokkal, de hát tényleg az van, hogy az tud gavallér lenni, akinek van miből... :(
üdv.
tudom,hogy szerelővel kell megnézetnem a dolgot, de szeretném megérteni egy két független hozzászólásbol a problémámat.
Adott egy családi ház. új vízbekötés.tehát a régi fém csövezés ki,az új műanyag egész a fűrdőszobáig műanyag csőbe megy,onnan fém.
gázóra kint a ház oldalán,újratelepítve.védőföldeléshez szonda leszúrva a gázóra közelébe.
Ház egész villamos hálózata újravésve,újravezetékelve. A védőföldelésnél EPH jegyzőkönyves szerelés megtörtént.
A ház belső egyik részében gázkazán.cirko.szintén földelve a fűtéscsövek.
egy bajom van. épített zuhanytálca.sebess kézzel zuhanyiozva vettem észre,hogy amint vízbe ér a lábam, "ráz" a tus.nem nagy kb mint egy zyeblámpa elem,annyi csípkedést érzek a nyelvemen.
tehát nem fém zuhanytálca,és csíp a csap.
ja. 3 fázis megy a házba, ez után egy FI relé van bekötve.
szerelőnek szóltam,hogy nézze meg,sőt egy másiknak is,aki majd függetlenül átnézi újra a bekötéseket.
kérdésem hozzátok,hogy mi a helyes bekötése ennek a rendszernek?
de mondom, a ház az eontól hivatalos EPH jegyzőkönyvet kapott, mérve tökéletes volt minden, de szerintem valami nem frankó
tisztelettel köszönmöm a választ.
" védőföldeléshez szonda leszúrva a gázóra közelébe."
Ez gyanús nagyon, mert a háznak egységes védőföldelésének kell lennie.
Javaslom, hogy a leválasztott állapotban a bejövő földelési ellenállást kell lemérni. Ez nagyon sok esetben már nem megfelelő.
Az eph kialakításnak az összes épületgépészeti és négykiterjedésű fémszerkezetének bevonásával a házi elosztó PE pontjára kell bekötni. A védővezető folytonosságát és keresztmetszetét ellenőrizni kell. Ha ezek mind megfelelőek, akkor lehet nullázni. Az eph bekötéseket műszerrel kell leellenőrizni.
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. augusztus 05., 16:06:00 DÉLUTÁN
" védőföldeléshez szonda leszúrva a gázóra közelébe."
Ez gyanús nagyon, mert a háznak egységes védőföldelésének kell lennie.
Javaslom, hogy a leválasztott állapotban a bejövő földelési ellenállást kell lemérni. Ez nagyon sok esetben már nem megfelelő.
Az eph kialakításnak az összes épületgépészeti és négykiterjedésű fémszerkezetének bevonásával a házi elosztó PE pontjára kell bekötni. A védővezető folytonosságát és keresztmetszetét ellenőrizni kell. Ha ezek mind megfelelőek, akkor lehet nullázni. Az eph bekötéseket műszerrel kell leellenőrizni.
Ugy ertem a foldeloszonda le van utve a gazora kozelebe,onnan megy be a villanyoraszekrenybe a foldeles. De kint ra van kotve szinten a szonda csatlakozojara a gazcso bejovo elmeno resze. Jegyzokonyv szerint megfelelo a kiepites.
Tapatalk-kal küldve az én GT-I9305-el
Mennyi a földelés földelési ellenállás értéke?
Idézetet írta: Novill Dátum 2014. augusztus 05., 16:21:17 DÉLUTÁN
Mennyi a földelés földelési ellenállás értéke?
Ezt fejbol nem tudom. Hetvegen jon a szerelo.megnezi.mas gond miatt lehet a leirt problemam?
Tapatalk-kal küldve az én GT-I9305-el
No. Annyi történt,hogy hívtam egy villanyszerelőt. Eonos. EPH rendszer jó. Kapcsolószekrényben kötések jók.
Attól függetlenül az épített zuhanykabinom lefolyója saválló fémlapra lépve a csap továbbra is csíp sebes kézfelületen.
Az eph jegyzőkönyvem nem találtam meg.de november december magasságába mérték,és kaptam a jegyzőkönyvet.Máskülönben nem adták volna.
Egyéb ötlet,hogy miért van a jelenség? vízcső,lefolyó cső műanyag természetesen.
Füldelési ellenállás értéket nem tudok.
Van-e a műanyag hálózatban (szennyvíz) fém közdarab, és ez be van-e kötve az EPH-ba?
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2014. augusztus 28., 07:53:53 DÉLELŐTT
Van-e a műanyag hálózatban (szennyvíz) fém közdarab, és ez be van-e kötve az EPH-ba?
Nincs. a bejovo viz is muanyag,a bojler elott fem.a falban kb egy meter hosszan.de hoszigetelt rezcso.
Tapatalk-kal küldve az én GT-I9305-el
Zsola!
A szennyvízhálózatra kérdeztem. Ide be kellene építeni egy fém közdarabot, és bekötni az EPH-ba. A leülepedett szenny vezetőképes.
Az, hogy a cső, itt konkrétan a rézcső hőszigetelt, annak az érintésvédelemhez nem sok köze van.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2014. augusztus 28., 08:27:29 DÉLELŐTT
Zsola!
A szennyvízhálózatra kérdeztem. Ide be kellene építeni egy fém közdarabot, és bekötni az EPH-ba. A leülepedett szenny vezetőképes.
Az, hogy a cső, itt konkrétan a rézcső hőszigetelt, annak az érintésvédelemhez nem sok köze van.
Koszi.valaszoltam,h sajna nincs fem benne. A pincebol jon a csovezes a szennyviznel.gondolom ott is eleg egyik majdnem vizszintbe levo csobe betoldani,nem kell szetkunvenialni az uj jarolapozast. Bar a viz es a szennyviz csovezese is uj teljesen.gondolom nincs lerakodas.
Tapatalk-kal küldve az én GT-I9305-el
Tanácsokat szeretnék kapni egy régi kertes ház földeléséhez és nullázásához.
A földelés a vízvezetékre van kötve. Próbáltam szondával új földelést csinálni 2,5 m vasrúddal, de hiába locsoltam a földelésellenállása mérve kisebb volt, mint a vízvezetéké. A vízvezetéké 2 ohm volt mérve. A vasrúdé 300 ohm. Homokos omlékony talaj a nedvességet hamar elvezeti, a talajvíz nagyon mélyen van.
Hogyan tudnék jó földelést csinálni és a villanyoszlopról a nullát hozzákötni, hogy az egyesített föld-nulla hálózatot létrehozzam.
Úgy hallottam, hogy a villanyoszlopokról az egyesített nulla és fóld jön és az oszlopok is földelve vannak.
Ha megszakad a nulla vezeték, akkor rossz földelésnél a fázis rámehet saját ellenállásuk arányában a földelt készülékek házára.
Köszönettel: gombocda
Nem tudom milyen műszerrel mértél? Volt már példa rá, hogy egy mérnök kolléga multiméterrel mért. Amivel nem lehet hitelesen mérni földelési ellenállást. Valamilyen érintésvédelmi célműszert kell használni. Az önmagában a vízvezetékcsőre kötés földelésként nem elfogadott. Mindenképpen kell a becsatlakozásnál egy jó földelést készíteni. Lehet több szondát párhuzamosan ( több szonda) bekötni, fúrt kút fémcsöve is felhasználható, épület vasbeton alapföldelés, kerítés alap, szalag , háló földelők is használható. Az első fogyasztói elosztó táblához megy be a bejövő földelő, ide fut be az EPH gerinc vezető is. Ha az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványban meghatározott feltételek teljesülnek akkor lehet nullázni. Kiegészítő védelemnek egy 30mA érzékenységű fi relé szerelendő be. Továbbá folytonos védővezető kiépítése mindenhova indokolt.
Földelésellenállás mérővel mértem.
Üzenet összefûzve: 2014. szeptember 03., 21:35:12 DÉLUTÁN
Köszönöm a válaszod.
Valamelyik földelési móddal el kell érnem egy jó földelésértéket.
Esetleg FI relé.
Sziasztok.
Lenne pár kérdésem az EPH-val kapcsolatban! :)
Most újítjuk fel a lakást fürdőszobába fém kádat vettünk ezt természetesen be kell kötni az EPH-ba zuhanytálca nincs! De viszont a régi fémcsövek ki lettek cserélve műanyag felxi csőre az egész lakásban ezért a csaptelep bekötése picit problémás! A fűtés és gáz csövek már össze lettek kötve csak a fürdő maradt! A fürdőben villanybojler van felszerelve! Szerintetek hogyan kellene megoldani?
Előre is köszi :)
Üzenet összefûzve: 2015. április 12., 20:11:59 DÉLUTÁN
Sziasztok.
Lenne pár kérdésem az EPH-val kapcsolatban! :)
Most újítjuk fel a lakást fürdőszobába fém kádat vettünk ezt természetesen be kell kötni az EPH-ba zuhanytálca nincs! De viszont a régi fémcsövek ki lettek cserélve műanyag felxi csőre az egész lakásban ezért a csaptelep bekötése picit problémás! A fűtés és gáz csövek már össze lettek kötve csak a fürdő maradt! A fürdőben villanybojler van felszerelve! Szerintetek hogyan kellene megoldani?
Előre is köszi :)
Üdv!
A műanyag vízcsövek fali szerelvényei fémek. Ezt át kell hidalni egy min. 4mm2-es vezetékkel. Ha a bojler betápja min. 2,5mm2-es kábelszerű vezetékkel van táplálva közvetlenül a főelosztótól, akkor a hideg és meleg kivezető csonkokat is át kell hidalni. Ha nincs 2,5-es, akkor a csonkokhoz külön oda kell vezetni egy min. 4-es vezetéket.
Hali.
A bojler tápja közvetlenül az elosztóból érkezik MT2.5mm2 vezetéken
EPH leállásnak 6mm2 MKH kábelt vittem a fürdőbe fel lett szerelve egy OBO potenciál kiegyenlítő sín ide kötöttem be a fürdőkádat gázt és a fűtést(EPH csomópont)! Mivel a fürdőkád fém így a lefolyóhoz nem barkácsoltam fém közdarabot. A csaptelep falon kivüli részére nem akarnék vezetéket tenni(nem túl szép látvány és már kész a burkolás) Az elég lenne ha a bojlernél átkötöm a hideg és meleg csonkot és úgy kötöm be az EPH csomópontba?
Előre is kösz a választ:)
Ez a fürdőkád téma az egyik legkényesebb a potenciál különbség miatt, mivel itt van közvetlen érintkezés az emberi testtel. Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor a csaptelepet is be kell vonni az EPH hálózatba,még pedig a csempe alatti összekötéssel. Még akkor is ha műanyagcsővel van szerelve. Tehát itt a kád vagy lefolyócső és a csaptelep összekötése javasolt mindenképpen.
Üdv!
Ha már csak a bojler alatt tudod a fémes átkötést biztosítani, az is megfelelő.
A kádat be kell vonni az EPH-ba, ahogy Novill is írta.
Szép-szép az első hallásra gondosan kiépített EPH, de azért tisztelettel érdeklődnék, hogy ugye van annak a boálőrnek egy saját max 30mA-es Fi-reléje (vagy Fi-relével kombinált kismegszakítója) és persze egy olyan főkapcsolója, mely L-t és N-t is leválaszt??
Mi van akkor ha a fi relé nem működőképes? Mert a gyakorlatban ez gyakran előfordul. Ezért a EPH kialakítást nem lehet mellőzni, de még könnyíteni sem. A biztonság az elsődleges mindenképpen!
Hali.
A bojler biztosítva van egy 30mA fi relével és egy B16A kismegszakítóval! Ma vissza bontottam a csempét és az alatta lévő sárgaréz idomba(talpas kivitelű gondolom felfogatás végett) saválló csavarral alátéttel 2db anyával bekötöttem az EPH csomópontba! :) A mosdót már nem kötöttem be(nincs már több csempe)de a kadból nem lehet elérni! Így már nem kell összekötni a hideg meleg csonkot a bojlernél? :)
Melyik az a szabály amelyik tényként határozza meg, hogy a bojlernek kell Fi-relé. Függetlenül attól kérdezem, hogy én is mindenképp tennék neki. Leválasztó kapcsoló az egy más kérdés, minden helyhez kötött berendezéshez (kivétel a világítási berendezések) kell külön-külön egy-egy belőle, amit a lakáselosztó kalapsínére is lehet tenni vagy a csatlakozó doboz elé a berendezés közelében. (használati utasításban előfordul, hogy megvan határozva a helye)
Idézetet írta: Novill Dátum 2015. április 13., 08:45:47 DÉLELŐTT
Ez a fürdőkád téma az egyik legkényesebb a potenciál különbség miatt, mivel itt van közvetlen érintkezés az emberi testtel. Ha nagyon precízek akarunk lenni, akkor a csaptelepet is be kell vonni az EPH hálózatba,még pedig a csempe alatti összekötéssel. Még akkor is ha műanyagcsővel van szerelve. Tehát itt a kád vagy lefolyócső és a csaptelep összekötése javasolt mindenképpen.
eppen ez az. Nalam epitet zuhanytalca,es akrill kad van. A vizcso eph ba kotve. Efi rele a kapcsoloszekrenyben. A zuhanyban csip a tusolo amintt leer a viz a foldre. Azt nem tudom foldelni. Minden eleme muanyag lefolyocsonek. Ember nincs itt zalaban,aki hallott volna a muanyag 110 es csobe rakhato ephba kotheto kozdarabrol. Es emiatt ideges is vagyok.
Tapatalk 2-vel küldve az én SM-G900F-ről
zsola, őszintén sajnállak, hogy Zalában ilyen szinten állnak a villanyászok (természetesen, kinek nem inge, gatyája...), mert ez a közdarab réges régóta kötelezően beépítendő az acryl kádak, zuhanytálcák lefolyócsövéhez.
Csak hogy képben legyünk, íme egy link: http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html (http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html)
Valamikor a '90-es években nagyon sok ház épült fel és ekkor jelentek meg a magyar piacon a műa. kádak zöme és az EPH-ba való bevonásuk még magzati korban sem volt.
Eddigi tapasztalataim szerint ezen házak majd 98%-ánál nincs megoldva, de még az új építések legalább 60-70%-ánál sem. A régebbiek felújításakor pedig a költségvetés csupán a csempére és a belső berendezési tárgyakra irányul, azaz a látványelemekre és amit a fal rejt, az hanyagolva van, legtöbbször az anyagi források kimerülése okán és mivel a villamos hálózathoz nem nyúlnak, tehát a 10%-ot meg sem közelíti a villamos hálózat felújítása, így a régebbi szabványok értelmében kötelezni sem lehet a tulajokat a kád EPH-ba való bevonására, csupán javaslatot lehet tenni. Amikor megtudják, hogy ez milyen anyagi és lelki teherrel jár az amúgy is pénzhiányos gyarmati gazdaságban, akkor már hallani sem akarnak róla, különösen akkor, ha már a burkolót is kifizették mondván, hogy eddig sem történt semmi, hát ezután sem fog.
Véleményem szerint ebben a témában csak nagyon sok idő után lesz igazán rend és addig a fejekben is fejlődni kell, de különösen a szakmai fejekben.
Hat nem bontatom fel a furdot az biztos. Vadi uj a lefolyo cso is es a vizcso is.vizcso eph ba.lefolyo csap alatt fem,onnan muanyag.kad zuhany muanyag. Max a pinceben ami megy lefolyo,abba rakatok egy idomot. De annak 110 ea lefolyora ra kellene mennie. Szoval ez orvendetes. Se viz se villanyos nem mondta az epht. De meg az eph jegyzokonyvet keszito se mondta,h valami rossz. A falban szigetelt rez csovek vannak.
Tapatalk 2-vel küldve az én SM-G900F-ről
Üzenet összefûzve: 2015. április 16., 12:54:00 DÉLUTÁN
Idézetet írta: zsola Dátum 2015. április 16., 12:48:09 DÉLUTÁN
Hat nem bontatom fel a furdot az biztos. Vadi uj a lefolyo cso is es a vizcso is.vizcso eph ba.lefolyo csap alatt fem,onnan muanyag.kad zuhany muanyag. Max a pinceben ami megy lefolyo,abba rakatok egy idomot. De annak 110 ea lefolyora ra kellene mennie. Szoval ez orvendetes. Se viz se villanyos nem mondta az epht. De meg az eph jegyzokonyvet keszito se mondta,h valami rossz. A falban szigetelt rez csovek vannak.
Tapatalk 2-vel küldve az én SM-G900F-ről
raadasul most kicsereltettem a vill ora es a lakaseloszto kozt a vezetekelest is.azt se tudom jo e. Bejon 3 fazis,1 nulla.a plombalt kismegszakitohiz.onnan az oraba. Viszont a 0 ossze van kotve egy foldelessel az oszloprol,es egY foldeleessel ami a haznal van.onnan megy at a lakaselosztoba,ahil szinten egy ujabb folld 0 ossze van kotozve. Mert a regi foldelesem meghaggytak,de vam egy uj. A regi az ora ala csatlakozik,az uj az ora utan a lakaselosztoba. Es vam egy fi rele. Dedasz atvette. Papiron TN halozatom van. Laikus vagyok,nem tudom jo e igy
zsola, nem szeretnék bántó-kioktató okostojás szerepében tetszelegni, de nem kellett volna a felújítás tervezésekor erre a site-ra felcsatlakoznod és akkor elárasztanod bennünket a kérdéseiddel, melyekre mi a legjobb tudásunk szerint a legoptimálisabb és legjobb ár/érték arányú megoldásokat szállítottuk volna részedre, mely még pénzedbe se került volna! Legfeljebb az a kolléga kért volna, aki elnyerte volna a megbízásod és a végén mindenki happy lett volna... Az egészben az a leg szarabb, hogy lett egy minden bizonnyal szépen megcsinált kéród egy olyan vill hálózattal, mely most látatlanban kijelentve; néminemű kívánnivalót hagy maga után és még örülhetsz, hogy ennek nem lesznek a jövőben (mivel nem vagyok Thomas Morus, ezért nem fogok utópizálni) esetleg súlyos, netán rázós következményei! Bevallom, én ilyenkor vagyok nagyon elkeseredve és aszondom, hogy a francba az egész villanyász tudással, mert ebben az országban egész egyszerűen széles néprétegek nem tisztelik/félik oly mértékben a villamosságot, mint mondjuk a vizet, vagy épp a gázt, hiszen az áram nem önti el és nem robbantja fel az egy élet melójával összeküszködött, netán néminemű (már HUF) alapú hitellel is megbolondított 1 szem családi kecót... :'( >:(
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2015. április 16., 18:38:43 DÉLUTÁN
zsola, nem szeretnék bántó-kioktató okostojás szerepében tetszelegni, de nem kellett volna a felújítás tervezésekor erre a site-ra felcsatlakoznod és akkor elárasztanod bennünket a kérdéseiddel, melyekre mi a legjobb tudásunk szerint a legoptimálisabb és legjobb ár/érték arányú megoldásokat szállítottuk volna részedre, mely még pénzedbe se került volna! Legfeljebb az a kolléga kért volna, aki elnyerte volna a megbízásod és a végén mindenki happy lett volna... Az egészben az a leg szarabb, hogy lett egy minden bizonnyal szépen megcsinált kéród egy olyan vill hálózattal, mely most látatlanban kijelentve; néminemű kívánnivalót hagy maga után és még örülhetsz, hogy ennek nem lesznek a jövőben (mivel nem vagyok Thomas Morus, ezért nem fogok utópizálni) esetleg súlyos, netán rázós következményei! Bevallom, én ilyenkor vagyok nagyon elkeseredve és aszondom, hogy a francba az egész villanyász tudással, mert ebben az országban egész egyszerűen széles néprétegek nem tisztelik/félik oly mértékben a villamosságot, mint mondjuk a vizet, vagy épp a gázt, hiszen az áram nem önti el és nem robbantja fel az egy élet melójával összeküszködött, netán néminemű (már HUF) alapú hitellel is megbolondított 1 szem családi kecót... :'( >:(
nem vagy banto.mindent elterveztem a keroban.a kamera a net,es egyeb dolgokat. A szakik voltak olyanok,hogy a kazan beuzemeles elotti napon szoltak,hogy eph kell. Aztan kijottek,mertek,jegyzokonyveztek. Atvettek. Meg a penzt is. Ennyi. Amugy a villany is korrekt modon vam kotve a hazban.nem hagy kivannivalot maga utan. Csak a szakemberek penzehes hozzaallasa. Itt ez van. Sajna.hitel meg nincs a hazamon.egybe fizettem. Szerencsere
Tapatalk 2-vel küldve az én SM-G900F-ről
Szerintem a 110-es pvc csőbe is lehet tenni EPH közdarabot, az még nincs olyan messze a kád és egyéb lefolyóktól, hogy lényeges potenciálkülönbség tudna kialakulni. A kádat, zuhanyt mosdót mosogatót, illetve a szokásos szöveg a fémhálózatokról, keresztmetszetekről, csomópontokról, de a WC, piszoár, bidé lefolyóit nem említik meg, pedig elég megrázóélményben lehet része az illetőnek akinek egy laza könnyítéskor az altesttáján egyenlítődik ki a potenciálkülönbség. Nem tudom ki, hogy van ezzel?
Igazából úgy lenne jó, ha a fürdőszobában (vagy a fürdőszoba falának a másik oldalán, ami egy száraz helység) is lenne egy csomópont.
Sziasztok.
Nálam jelenleg be van kötve az EPH-ba a fűtes a gáz a fém fürdőkád és a fürdőkád csaptelepe! Mi van olyankor ha példáulha testzárlatoa lesz a sütő mosógép stb... olyankor feszültség alá kerül a kád is? Nálam TN rendszer van kialakítva egy 3 fázisú fi relé 0.03A és a bojlernak is külön fi relé! És egy 3m földelő szonda leütve!
Válaszokat előre is köszönöm
Üdv!
Lemegy az épület ÁVK-ja, míg a bojleré nem.
Szia Nyaki.
Igen valószínűleg le fog oldani a fi relé de mivan ha nem működik..
Akkor az egész ház (mármint ami rá van kötve EPH-ra) feszültség alá kerül! Elvileg ugye a kád is és a kádnál lévő csap is így érhet minket áram ütés? Elvileg ilyenkor rajtunk keresztül nem folyik áram mert a csap és a kád is egy potenciálon van! Baj csak akkor fordulhat elő ha megfogunk egy másik potenciálon lévő testet)
Ez nagyon csípte a szemem !
Mit gondolsz mi a célja az EPH-nak és mi a célja helyi földelésnek és a PEN-nek és a helyesen megválasztott huzalkeresztmetszetnek és kismegszakítónak ? Az ÁVK csak csúcsdisz ezekhez képest az alapvédelem mindenképp önmagában is hatékony kell legyen !
EZ kifogott rajtam, van egy iroda ház, fa ajtókeret előtte fémrács, szokásos a munkavédelmis kitalálta (szóban) közölte, hogy kössék be EPH-ba. Végig nyálaztam a munkavédelemről szóló törvényt a KLÉSZ-t az OTSZ mellékletét de erre nem találok olyan egyértelmű vagy erre az esetre ráhúzható szabályt miszerint ilyen fémes tárgyakat védővezetős rendszerbe be kell vonni. Helyi kialakítás szokásos kb 10 cm vezeték csatorna falon de erre nem nyílik rá a rács. Szabvány MSZ HD 60365-5-54:2007 sem ad semmilyen irány mutatást ebben az esetben nekem. Magyarul nekem az a véleményem, hogy nem kell bekötni. Idegen feszültség hiba esetén sem kerül rá, szándékos rongálás esetén előfordulhat ha széttépik a csatornát majd a benne vezetett kábeleket és hozzá érintik.
Az a gond hogy ha nagyon szabványosak akarunk lenni még a közelben sincs olyan vezeték (földelő) amire rá lehetne kötni megfelelően.
Szerintetek? Kérjük meg az írásos indoklást?
Üdv!
Van erre valami szabály, de sajnos nem jut eszembe. ::)
Ebben kb. az áll, hogy nagy kiterjedésű, fémből készült bejárati ajtókat, kötelező bevonni az EPH-ba, valamint az ajtó tokját és szárnyát is külön vezetővel kell összekötni, ha azok kinyújtott karral és szabad kézzel érinthető közelségben vannak egy idegen potenciálú fémtesthez vagy áramvételezési helyhez.
Valami ilyesmire emléxem. ::)
Az EU szabvány pontos szövegét a kollégák majd megadják.
Mikori létesítésű az épület?
A jó öreg MSZ 172/1-1986 számú szabvány 3.1.2. pontja szerint:
EPH- hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van.
A 14. oldalon azt hiszem már alaposan kiveséztük a kérdést, van ott egy összefoglalás a szabványokból vett idézetekkel is. Ne kezdjük elölről, szerintem érdemes visszaolvasni, elég sok témát átvettünk már itt a kollégákkal, bár sok esetben nem fekete vagy fehér a dolog...
Idézetet írta: Fecó Dátum 2015. április 19., 15:37:50 DÉLUTÁN
A 14. oldalon azt hiszem már alaposan kiveséztük a kérdsét, van ott egy összefoglalás a szabványokból vett idézetekkel is. Ne kezdjük elölről, szerintem érdemes visszaolvasni, elég sok témát kiveséztünk már itt a kollégákkal, bár sok esetben nem fekete vagy fehér a dolog...
Elnézést, hogy hozzászóltam.
Kedves JUVILL kolléga, dehogy, nem neked szólt a megjegyzésem, bár valóban igazad van, és kicsit "olyanformára" sikeredett. A mondandóm NagyPS kolléga felvetésére vonatkozott, a ráccsal kapcsolatosan, hiszen már "rágódtunk" közösen pár dolgon, mit kell, szabad, és mi kötelező. Csak arra céloztam, hogy érdemes visszaolvasgatni, akár ebben a témában, akár máshol is, mert elég sok kérdéskört érintettünk. Ettől persze még maradhat nyitott téma ami megválaszolásra vár, csak "ajánlottam" a dolgot. Tehát kérlek ne haragudj rám, eszembe sem jutott hogy "bántólag" érinthet a dolog, tényleg szerencsétlenül fűztem be a mondandómat. Természetesen Én a magam nevében, és szerintem sok másik szakember nevében kijelenthetem, hogy igényt tartunk továbbra is a hozzászólásaidra.
Kedves Fecó!
Semmi gond! Semmilyen sértődés nem volt bennem.
Hogy kinek szólt a hozzászólásod, azt nem tudhattam.
Miért is kellene haragudni.
Inkább még egy gondolat ehhez a témához.
Valóban sok helyen foglalkoztunk már az EPH-val. Azért írtam az MSZ 172 szabványból az idézetet, mert eléggé egyértelműen fogalmaz. De megadja azt is, mit nevezünk nagy kiterjedésű fémtárgynak.
Megmondom őszintén az MSZ HD 60364 szabványt nem tartom annyira jónak és egyértelműen. Véleményem az, ha valaki jelenleg is a régi Magyar Szabványok szerint létesít, nagyot nem téved. Legyen az EPH, vagy egyéb érintésvédelmi téma.
A témában itt egy ajtó fémrácsa van megadva, ehhez van több hozzászólás.
Mérlegelni kell, hogy ha a rácsa az adott vezetékcsatornát megsértheti-e, be kell-e kötni az EPH-ba.
Én a biztonságosabb szerelés híve vagyok.
Üdvözlet Mindenkinek !
Az EPH gerincvezetéket kell utólag létrehoznom,az elágazó dobozig. (gyüjtö doboz)
Két megoldás lehetséges.
Müanyag csatornában huzom el a 6nmm es sodrott EPH gerincvezetéket a fürdöszoba belsö falán,mondjuk egészen a menyezet tövében.(Ez igy megengedett?)
A másik megoldás az lehetne,hogy az elöszobában levö álmenyezet fölé tudnam behuzni a vezetéket,ugy hogy helyenkén megbontom a gipszkartont,és be füzöm . Befektetem közvetlen a hordozó fám szerkezetre.
Itt nem tudom Müanyag csatornába helyezni,de mivel 6nmmm eres keresztmetszetü vezeték révén nem hiszem,hogy bármilyen mehanikai sérülés érheti a menyezet felett a gerincvezetéket. Innen már megvan a falba helyezett védö csö melyen az elág dobozba tudom kötni ,
Rendben van ez igy?
A furdö ben viszont kénytelen leszek a csempelapok fugáit kivakarni,és ott tudom a csaptelepig elvezetni a 4nmm es vezetéket. Sajnos az utólagos beszerelás sokkal nehezebb,de ugygondolom még mindig jobb mintha nem lenne.
Üdvözlettel:
Csaba
Mind kettő jó megoldás az első az egyszerűbb és gyorsabb a másodiknál kell azért valami védelem neki mert az álmennyezet tartószerelvényei eléggé élesek, pld gégecső.
Üdv. BRUT!
Nem írtad, hogy tömb lakás vagy családi ház. Utóbbi esetben a padlástérben is dolgozhatnál.
A vízvezeték fémcső vagy műanyagcső? Egy biztos, az EPH kötéseknek tartósaknak és megbízhatóaknak kell lenni.
Én a fürdőszobákban a tusolófém-gégecső cseréjét is szoktam javasolni műanyagra. Igy elkerülhetőek a későbbi csipkedések.
Üdv: TothGyula felülvizsgáló.
Üdv. Toth Gyula !
Régebbi épitésü társasházról van szó. Tehát padástér kizárva. Az elöszobában egy álmenyezet van,ahová betudnám fektetni a gerincvezetéket. Ahogy irtam a fürdöben is elvezethetém,de azt nem tudom megengedett-e.Közvetlen a menyezet alatt egy müanyag csatornában,például.
A vizvezetékcsövek ki lettek cserélve müanyagra. Tehát a csaptelepeket mindenképp be kell kötni az EPH ba. Ezért kell a fugák között elvezetnem. Ki is próbáltam egy darabon. A fuga könnyen eltávolithato egy vibrációs barkácsgéppel.(fuga kikaparására tökéletes szerszám) Megfelelö mélységü vájatot lehet kialakitan.
A csaptelepek bekötésére láttam megfelelö bilincseket,gondolom nem probléma beszerezni,viszont a zuhanytálca szifonjaihoz használando fém köz darabot,még sehol sem láttam. Ugyanis a lefolyo is müanyag. Egyáltalán lehet kapni hagyományos fém szifonokat?
Egyenlöre gerincvezeték fektetése kell,hogy megtörténjen.
Üdv.: Csaba
Igen kapható, csak már nem ezt nevezzük hagyományosnak az ára miatt. http://e.mart.hu/star-buzelzaro-szifon-mosdohoz-leeresztoszeleppel (http://e.mart.hu/star-buzelzaro-szifon-mosdohoz-leeresztoszeleppel) Ezekre lehet EPH bilincset vagy EPH szalagot tenni, én bilincs párti vagyok a vékonyabb átmérőjű csöveknél, vastagabbaknál a szalag is elég feszesen ráhúzódik a csőre.
Kedves BRUT.
A MSZ HD 60364-5-54:2007 sz. 544.21pontja azt írja:
"A nem vezeték vagy kábel részét képező védő egyenpotenciálra hozó vezető mechanikailag védettnek tekinthető, ha védőcsőben, vezetékcsatornában, sajtolt vezetékágyban fekszik, vagy hasonló módon van védve."
Én ilyen esetben nyomvonalrajzot adok a tulajnak megőrzésre, hogy esetleges későbbi fúrásoknál, tiplizésnél (pl.ruhaszárító felszerelésénél) nehogy megfúrják a vezetéket!.
Üdv.TothGyula felülvizsgáló.
Üdv. Tóth Gyula !
Akkor ezekszerint a gerincvezeték mehet a müanyag csatornába a menyezet alatt.
A csaptelepekig viszont csak a csempe fugái között tudom már utólag befektetni. Viszont az uj fugázás után már védett lesz. Igy akkor gondolom rendben lesz. Egyedül a zuhanytálca bekötésénél lesz szabadon a vezeték.
A csaptelepek bekötésénél a az EPH vezetö mehet a padlóhoz közel horizontálisan is Vagy kizárólag a menyezet alatti sávban?
Üdv.:
Csaba
Üzenet összefûzve: 2015. július 29., 18:07:35 DÉLUTÁN
Ime egy fotó ,az egyik csaptelep EPH bekötésének a nyomvonalárol. A nyil mutatja,hogy a fal tulsó oldalán hol található az eph gyüjtődoboz.
A csaptelepeket miért kell bevonnia védőhálózatba? ???
Lefolyóról, zuhanytálcáról, kádról már hallottam.
Üdv. Recens!
Visszakerestem az EPH témában a nyaki (2014.aug.12.-i) válaszát. Légyszives olvasd át.Csak annyit írok, hogy a víz a radiátorral is vezetői kapcsolatban áll.
TothGyula felülvizsgáló.
Üzenet összefûzve: 2015. július 29., 20:21:34 DÉLUTÁN
Üdv. BRUT!
Mivel süllyesztve lesz, szerintem mehet a padlóhoz közel.Mindenesetre hívd fel a tulaj figyelmét, hogy 6 év múlva ÉVÉ ellenőrzés kötelező! Ez még nem eléggé ivódott be a köztudatba.
Üdv.TothGyula
Üdv. Toth Gyula !
Ha a padlóhoz közel vezetem,akkor tehetem müanyag csatornába is az EPH vezetöt? Mivel a zuhanytálca ugyis eltakarja. Az mögött szépen el lehetne rendezni az egészet. Igy akkor csak vertikálisan kell lejönnöm a csapteleptöl ,majd horizontálisan végigfutna ,és ki a fürdőböl pont a fal másik oldalán lévő gyüjtő dobozba.
A másik lényeges kérdés. A csaptelep mindkét vizvezetékét be kell kötni?
Üdv.:
Csaba
EPH vagyis, Egyen Potenciálra Hozó. Mit kell egyen potenciálra hozni? Amik közt potenciál különbség léphet fel. Mik közt léphet fel potenciál különbség? Olyan villamos vezetőanyagok közt, amelyek nincsenek villamos vezetőképes kapcsolatban egymással. Veszélyt akkor jelentenek, ha elérhető távolságon belül van legalább két ilyen anyag és az érintési feszültség túl magas. Talán így tudom egyszerűen összegezni, persze a szabvány előírja mit kell belevenni, érdemes átolvasni!
980POWER!
Volt már arra példa-lehet nem olvastad-hogy a zuhanyozó kabinban a lefolyón állva, kapott a fél a fémgégecsövet kézbentartva áramütést.Neked sem kell magyarázni, hogyha ugyanezt gyermek teszi mennyivel nagyobb az áramütés kockázata! Vékonyabb, felázott bőr, pszichés állapot, időtartam stb.!!!
Nem lehet ezt komolytalanul kezelni.
Üdv.TothGyula
Üzenet összefûzve: 2015. július 30., 07:29:44 DÉLELŐTT
Üdv.
Megtaláltad a tökéletes megoldást, a kötések jók legyenek, fogazott alátét stb.Mindkét ágat be kell kötni!
Üdv.Gyula.
TothGyula
Lehet, hogy elbeszéltünk egymás mellet, de ugyan arra gondoltunk. Azért írtam mert mind a két ágat érdemes bekötni, mert nem biztos, hogy fémes kapcsolatban van az egyik ág, a másikkal. A műanyag gégecső mellet még érdemes a csap tekerő részét is kicserélni műanyagra, bár nekem nem tetszenek esztétikailag, de ha a zuhanykabin fémvázból van, azt szintén érdemes bekötni, viszont nem tudom, mi a helyzet a kabin ajtókkal?
Megnéztem pár Videót,pl zuhanykabin beszerelésröl.
Érdekes,hogy a csaptelepek földeléséröl sehol nem beszélnek. Ugyanez a helyzet a zuhanytálcák beépitésénel. Szépen lárható ahogyan a müanyag szifont,csatlakoztatják a lefolyóba. Sehol a közbeiktatott elem.
Se EPH vezeték.
Semmi..........
Ilyen lefolyó csőbe iktatható EPH elemet próbáltam szakkereskedésben vásárolni. Elég furcsán néztek rám. Nekik ilyen sosem volt meg nem is keresi egyébként senki sem. Annyit azért tudtak az egyik helyen, hogy ezt Németországban kötelezően beépítik.
Üdv. aki olvassa!
Visszatérő témát boncolunk. Nekünk felülvizsgálóknak és szerelőknek kell a köztudatba eljuttatnunk az EPH fontosságát és jelentőségét mint KIEGÉSZíTŐ VÉDELEMNEK.A kereskedelem is rá ébred ennek szükségességére és be fogják szerezni a speciális EPH elemeket.Nem is olyan olcsók ezek.
Már a létesítéskor legyen beépítve a szükséges idom, gégecső, stb.Ez a tisztelt tervezőknek is szól. Megjegyzem, hogy a legtöbb tervben megvan.A vizes és az erősáramú szakmának kell megtalálni az összhangot,kapcsolatot.Meg persze a burkolók is jó ha tudják ennek szükségességét.Olyan esetem is volt persze, hogy a TULAJ nem engedte utólag beépíteni a pocsék bilincset.Adtam részére a kivitelezői nyilatkozatot, melyben felhívtam a figyelmét az EPH fontosságára és hiányának veszélyére!
Évekre visszamenőleg sok hozzászólás található e témában.(Talál a legtöbb!)Majd megszokják az emberek, mint a gázmérő áthidalást.
Érdekes az ellen nem tiltakoznak, persze az ÉGÁZ-GÉGÁZ nem köt be addig, amíg nincs EPH nyilatkozat.
Meg kell követelnünk tehát az EPH kiépítését sőt 6 évenkénti ellenőrzését.
Tisztelettel: TothGyula. felülvizsgáló.
Ismétlés a tudás jó édes muterja, ezért íme sokadjára egy hely, ahol egész biztos fellelhető a cuccka, független attól, hogy a vill tervező (számos dologról halovány fogalmuk sincs, hogy azt eszik v. isszák, tisztelet a kivételnek!) nemes egyszerűséggel kihagyta a tervből...
http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html (http://villanyszereles.sgtherm.hu/furdokad_eph_bekotes.html) 8)
Ezt én is olvastam már.
Csak még sehol nem láttam ilyen közbeiktatható idomot.
Idézet a cikkböl:
" A másik esetben a műanyag szifont a káddal (tálcával) összekötő szakaszt egy rozsdamentes csővel kell összekötni (EPH közdarab) amelyre az előbb említett bilincs segítségével már rögzíthető az EPH vezető. "
A zuhany tálcában pontosan hová kell elhelyezni? A tálca és a szifon közé? Vagy a szifon hajlékony bordás elvezető csövét, a lefolyó vezetékkel?
Van erről kicsit részletesebb foto?
Mindig a lefolyó csőbe, mert az zsírosodik el a bőrzsírtól. Kinél előbb, kinél később, de mindenki alapvetően többé-kevésbé zsíros, ergo a lefolyó is előbb-utóbb azzá válik...
Ami a csapokat illeti; azok csak abban az esetben bekötendőek az EPH-ba, ha fém/réz csővel vannak összekötve a bojlerrel, függetlenül attól, hogy az cirkó, átfolyós villany (3 fázisú Stiebel Eltron és tettestársai), vagy "normál", tehát forró víz tároló bojler, bár amennyiben a bojler hideg, illetve elmenő meleg víz csöve a készüléknél be van kötve, akkor már a csapoknál nem kell ismét bekötni, feltéve hogy a fémesség nincs megszakítva.
Csapok ...........
Eddig épp az volt a téma,hogy a müanyag vezetékkel kiépitett rendszereknél külön a csapokat is EPH ba kell kötni.
Nekem mostmár nem világos.
Azért egy kerámiabetétes egykaros csaptelep, műanyag működtetőkarral elég bizarr lehet :)
A szabvány a kiegészítő egyen potenciálú összekötést megengedi a fürdőszobán kívül is, lehetőleg közel a helyiségbe való belépési ponthoz. Sok esetben ez meg is valósulhat, bár a szabvány a "közelre" nem ad pontos távolságot. Fontos megjegyezni, hogy az EPH és a helyi egyenpotenciálú összekötés nem teljesen ugyanaz. Az utóbbinál például még külön EPH vezető sem szükséges, elég lehet egy dugaljban található földelés is. Említ viszont "idegen vezetőképes részeket". Erre találtam egy magyarázatot is: ,,Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, azonban alkalmas valamely potenciál – általában földpotenciál – odavezetésére".
Az MSZ HD sorozat hozza is a példákat erre:
- vízvezeték
- fűtés, klímacsövek
- gázvezeték
- épületszerkezet fémes szerkezeti részei
Egy 2009.-ben kelt Érintésvédelmi munkabizottsági jegyzőkönyvből:
"Az európai szabvány tehát – az MSZ 172/1 korábbi előírásával szemben – nem ad pontos méretet, hanem – az új ,,szabványfilozófiának" megfelelően – a szabványt alkalmazó szakemberekre bízza, hogy egy adott esetben képes-e a szóban forgó fémszerkezet más potenciált odavezetni vagy sem. (Egy falba épített egyedi vasajtó vagy fém ablakkeret nyilván nem.)"
A műanyag borítású vízvezeték csövek is felmentést kaptak, kivéve ha összeköttetésben vannak hozzáférhető vezetőképes részekkel. A vezetőképes részek pedig a távoli földpotenciál odavezetésére alkalmas, viszonylag nagyobb kiterjedésű dolgok. Én olyat hogy csaptelep nyakára rakjak bilincset, meg zuhanykabin fém keretére zöld/sárga vezetéket saruval, nem találtam. Esetleg fém szappantartó, vagy WC kefe tartóra sem, ahogyan egy padlóösszefolyó saválló kis fém fedlapja is igen érdekes lehet, tényleg valaki megpróbált ilyet bekötni már? Mondjuk ha a zuhanykabin egy vasszerkezetre van építve, esetleg ilyen zártszelvényes tábori zuhanyzó, akkor megfontolandó lehet. Kétség esetén pedig elő az ellenállásmérő műszert, és a a két fémszerkezet közötti ellenállás kielégíti a váltakozó áramú rendszerekben R ≤ 50 V/Ia, képlet követelményeit (Ia általában 30 mA lesz az ÁVK miatt) akkor megfelelőnek kell minősítsük az összekötést.
Üdv. Mindenkinek !
Kérdésem lenne.
Egy elöszobában gipszkarton álmenyezet lemez tartó szerkezetét be kell kötni az EPH ba?
Másik kérdésem az,hogy meg kell hosszabbítanom egyik csaptelephez vezetö EPH vezetéket,mivel a csap át lett helyezve.
Uj vezeték csere nem megoldható. Tehát a falban kell megtoldanom. Hogyan csináljam,hogy biztonságos legyen a kötés?
Másik alternativa,hogy egy emeleti elosztótáblába be tudom huzni az EPH vezetélet,és ott megtoldhatom a védöfoldeket összegyüjtö sinen. Vagy egy ott elhelyezett sorkapocsban. Illetve a fent említett gipszkarton menyezet lemez szerkezeténél egy közös kábelérvég ben. Viszont ha a menyezetet egyszer eltávolítják,félö,hogy az EPH vezetéket elvágják,és akkor a csaptelep már nem lesz bekötve.
Mi lenne a jó megoldás?
Rövid válasz: IGEN, illetve NEM!
Korrektebb válasz: álmenyó CD, ill. UD profiljai, vagy az ún. kazettás álmenyó rács tartószerkezete abban az esetben kötendő be az EPH-ba, ha annak valamely fémes része fémesen érintkezik bármilyen villamos berendezéssel, illetve amennyiben 5 méternél hosszabb az álmenyó fémes tartó szerkezetének bámelyik irányú kiterjedése. Jobb, ha legalább 1 helyen -szigorúan párhuzamosan- min 6mm2-es MKh-val, ill az EPH kötéséhez szabványosított elem segítségével bekötöd a legközelebbi EPH csomópontba, mely akár egy OBO 1801 is lehet, ahová kötendőek az egyéb tereptárgyak -pl. csapok, lefolyó csövek, miegymás- EPH vezetékei is.
Köszönöm Gyurmaúr(fi-rele)!
Mi legyen az EPH vezetékemmel,amit meg kell toldanom a falban?(Mint emlitettem a csaptelep áthelyezése miatt meg kell hosszabbítanom) Hogyan csináljam,hogy biztos jó kötésem legyen?
Én préselhető toldóelemet javaslok, zsugorcsöves lezárással. Ha földkábelekhez működik, akkor a fürdőben is helyt fog állni.
A konyhkáról kevés szó esik.
Ott is kötelezö az EPH bekötés? Esetemben ismét teljesen müanyag csöves szerelés. A melegvizet kis villanybojler biztosítja.
A fém csapot itt is ajánlott eph ba kötni?
Elég sokmindenre lesz majd ajánlott figyelni,hogy ne furjuk majd meg a vezetékeket a butorok felszerelésekor.
Már nem árt pontos rajzot biztositani ,milyen vezeték hol halad a falban. Mert a dugaljak elhelyezkedése még figyelmeztet a falban futó vezetékekre,de az EPH vezetékeket már nem lehet megsaccolni. Nembeszélve arrol mennyire könnyü megfurni, pl. egy müanyag vizcsövet a falban.
A konyhába érkező vízhálózat elvileg bekötésre kell kerüljön valahol, ahol az épületbe belép, esetleg a kombi cirkó alatt, ahol adja magát a teljes rendszer, a fűtéssel együtt. Esetleg ha van légtechnika, vagy klímaberendezés, akkor azok csöveit is be kell vonni a rendszerbe. Innentől már csak ajánlásokat lehet tenni, de ha jól tudom a szabvány másra nem "kötelez".
Üdv. Mindenkinek !
Nem épp ide tartozik a kérdésem,de azért leirom.
Ha már a konyhát emlitettük ,alsószerelésü kis villanybojler mely a mosogató pult alatt van elhelyezve,annak
be táplálása szintén a pult alatti hagyományos dugaljból történik Ez ígyrendben van? Szintén a konyhában a pult alatt mosógép. Annak dugalja hagyományos,és ugyancsak a pult alatt. tehát mindkét dugalj 60 cm re a padlótol.
EPH elágdoboz az egyik dugalj alatt a padlótol 40 cm re helyezkedik el.
Ez igy rendben?
Üdvözletem!
Ha vízmentesek a dugaljak és van RCD és jó EPH és még jegyzőkönyv is, akkor rendben!
Üdv: TothGyula felülvizsgáló.
Üdv mindenkinek. Miért is kell konyhába vizmentes dugaljat szerelni?
Klaci
Ha a helységben a páratartalom meghaladhatja a 75%-ot vagy páralecsapódásra kell számítani akkor nedves, vagy időszakosan nedves helységnek megfelelő szerelvényeket kell alkalmazni és ennek megfelelően kell elhelyezni. A konyha nem az, de a leboruló víz nem biztos, hogy nem folyik rá a pult alatt lévő dolgokra, ezért védeni kell a freccsenő viz ellen vagyis IP 44 jelölésű ajzatott kell használni!
Szerintem egy átlagos lakásban általában nincs időszakosan nedves helyiség. IP 44-es dugaljba ha be van dugva egy dugvilla akkor továbbra is IP44-es, Vagy csak akkor ha rajta van a csapfedél?
Nem kekeckedni szeretnék, csak sok olyan dolgot tényként irtok le mintha előirás lenne.
Ennyi erővel alagsori konyhába akár IP68-as dugalj is jöhetne mivel csőtöréskor viz alá kerülhet.
Azt nem mi határozzuk meg hogy melyik helység milyen besorolást kap, hanem a szabvány MSZ 1600, időszakosan nedves helységre pedig az MSZ 1600-3 alkalmazandó.
"Idõszakosan nedves az a helyiség, amelyben - rendeltetésszerû használat esetén - a levegõ relatív nedvességtartalma csak
rövid idõre haladja meg a 75 %-ot, illetve idõszakosan pára- vagy gõzképzõdés, ill. nedvességlecsapódás keletkezik, a
helyiség azonban gyorsan kiszárad.
Megjegyzés: Idõszakosan nedves helyiségek, pl. a lakások fürdõszobái és zuhanyozófülkéi, a lakások konyhái, egyes
vegyi laboratóriumok és ipari üzemek hasonló helyiségei.
Nedves az a helyiség, amelyben - rendeltetésszerû használat esetén - a levegõ relatív nedvességtartalma tartósan
meghaladja a 75 %-ot, ill. pára, gõz vagy nedvességlecsapódás tartósan jelentkezik.
Megjegyzés: Nedves helyiségek pl. a mosodák; a lakóházak közös mosókonyhái; a közös zuhanyozófülkék; a fürdõk; az
üzemi öltözõknek mindazon helyisége (teljes egészében), amelyben zuhanyozó van; a hûtõházak, konzervgyárak egyes
helyiségei; a húsfeldolgozó üzemek, tejüzemek, bõrgyárak és festõdék nedves helyiségei; egyes ipari üzemek hasonló
jellegû helyiségei; a rosszul szellõzött pincék; a kutak; az érc- és szénmosók; egyes vízszivattyú-állomások; egyes
kazánházak; közétkeztetési konyhák; állatok tartására és etetésére szolgáló hagyományos helyiségek."
Ezek szerint te minden szerelésednél fenti helyiségekbe IP 44-es szerelvényt teszel?
A HD 60364 mely sorozatában irnak erről, mert ugye az 1600-as csak régi szerelésekre alkalmazható.
Az MSZ HD 60364 szabvány fürdőszobára vonatkozó része előírja a 2 sávban (kádtól vagy zuhanyzó szélétől mért 60 cm-en belül) AZ IP X4 szerelvényeket. És ott bizony meztelen, vizes emberek álldogálnak mezítláb. De távolabb már nem kell. Ha a régi 1600 nézzük, az időszakosan nedves helyiségeknél szintén csak 60 cm-ig követeli meg a fürdőszobákban az IP X4 védettséget, általánosan IP 21-et ír elő. Én nem hinném hogy egy konyha veszélyesebb lenne mint egy fürdőszoba 3-as zónája, tehát az Én véleményem szerint a hagyományos dugaszoló aljzat megfelelő lehet.
Konyhában, fürdőszobában 150 cm magasra kell tenni a hálózati csatlakozó aljzatokat, zónán kívül nem kell IP 44-es. A pult alatt, ha garantáltan nem érheti víz, mert pl. a bútor oldalfala ezt meg akadályozza vagy felülről sem tud semmi ráfolyni, akkor oda sem kell IP 44-es. De, ha a nedvesség bejutásának bármi csekély esélye fenn áll, akkor természetesen az IP-44 kötelezően alkalmazandó.
150 cm-es zónát melyik szabvány tartalmazza?
Tegnap ebben az irodaházban kábeleztünk, kb 8 éve adták át. 2 wc-ben fotoztam ezeket a képeket. Az egyik szinte mosdómagasságban lévő dugalj IP44-es, a másik sima dugalj. Megjegyzem ebben az esetben én is biztos IP44-est tettem volna mindkét esetben. Az irodaház másik felét a napokban adták át. Ott is a konyhában jellemző 120-130 cm-es magasságban sok dugalj van. Egyik sem védett.
Üdvözlet Mindenkinek!
Felállításra került egy mintavevő készülék a munkahelyemen, mely a beszállított szemes termény (búza, kukorica, napraforgó, stb.) szállítójárművön történő mintavételét fogja végezni. Az elektromos táplálás 5*2,5-ös kábelen történik, 16A-os kismegszakítók által védve. A mintavevő távolsága a kezelőhelységtől (mázsaház), ami egyúttal az áramellátás helyszíne is, közel 70m. Minden alkatrészt a francia gyártó kuldött, a már említett 5*2,5-ös kábel mellé 16-os vezetéket az EPH-nak. A kérdésem az lenne, hogy valóban szükséges a 16-os méret? A helyszínen van kialakítva földelés a betonalapzatba.
Szerintem 5X6mm NYY vagy MBCu, ott meg hozzákötitek a földelést, azt jó napot.
Az azért van mert nem bíznak a kiépítettben, és azért mert vannak olyan helyek, ahol nincs is kiépítve tehát az egységcsomag alaptartalma, ha már küldtek, építsétek be abból hiba nem lesz.
Egy ettől független kérdés, hogy látja a kezelő, hogy pont oda menjen a kocsin a mintavevő rúd ahová szeretné? Kamerarendszeren?
Köszönöm a válaszokat, természetesen be lett kötve, csak én 6-os EPH gerincről hallottam ezért is érdeklődtem itt, hogy a leírt helyzetben tán más értékek az irányadóak.
980POWER, az irányítása még nem kiforrott. A következő héten jönnek a kamerás fiúk bővíteni a kamerarendszert, már csak az a kérdés, hová is szereljék a kamerát (vagy kamerákat). A próbaüzem elég vicces volt, mivel szurkáltunk vele mindenhová csak oda nem ahová kellett volna a nagy távolság miatt.
Csak halkan jegyezném meg, hogy az alkalmazott kábelkeresztmetszet erre a távolságra nagyon sovány lesz ahhoz a 16A-es kismegszakítóhoz. ;)
Recens ötletét támogatnám, mint határesetet, de még ez a kábel is elbukna egy ÉV vizsgálaton.
A 16mm2-es vezetéket azért írták elő, mert helyi földelő lett kialakítva és ebben az esetben a min. keresztmetszet földelővezetékként a 10mm2. A helyi földelőt össze kell kötni a bejövő kábel PE vezetőjével és a gjmű. fém vázával is egy külön vezetékkel. Az ÁVK természetesen kötelező.
Milyen értelemben bukna el a kábel az ÉV vizsgálaton. A keresztmetszet elég a 16A-hez (2,5mm2), hurokellenállása is megfelelő 70 m-nél. Feszültségesés az lesz biztosan.
Bocs, de én hirtelen 1,5mm2-es vezetéket olvastam és arra asszociáltam., ezért a 2,5mm2-es vezeték már az ÉV-n ugyan tényleg nem bukna el, de a kötelezően megengedett maximális feszesés százalékos értéke túl nagyra adódik és ez helytelen keresztmetszet alkalmazását vetíti előre. Motoros üzem esetén a probléma csak fokozódik, bár kétségtelen, hogy igen jó előtétnek számít bekapcsoláskor.
Kettő kérdés is felmerült bennem.
- A jelenleg érvényben lévő szabványok közül, hol írják elő pontosan a megengedhető feszültségesést, és mennyi % ez?
- Biztos hogy az 5×1,5 mm2 kábel nem terhelhető 16 A-rel? Hiszen az elhelyezési módról, környezeti hőmérsékletről, stb. nem tudunk semmit, az új szabvány pedig figyelembe vesz több szempontot is.
Természetesen preferálom magam is a 2,5 mm2 kábelt ebben az esetben, csak ne hamarkodjuk el hogy 16 A-ra már nem lehet jó alanyi jogon az 1,5 mm2.
Egy számotokra szerintem egyszerű kérdésem volna, adott egy vendéglátóegység, konyha, kiadopult, étterem résszel. Nincs Eph kialakutva. A bejövő vezeték alu 16mm2. Gerincnek Mkh 16, vagy 10-est huzzunk? Polcok fémek falirol beszélünk, be kell kötni a hálozatba? Baj ha esetleg a lekötésnek 6-os mkhba gondolkozom, vagy maradjak 2.5-esnél ill a mechanikai sérülés gyanus helyeken a 4-rsnél?
Sent from my Radar C110e using Tapatalk
Sziasztok!
Előre is köszönöm, ha valaki végigolvassa és még jobban, ha bármilyen ötletet tud nekem adni!
Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, amire eddig senki sem tudott magyarázatot adni és már az idegeimre megy. Röviden összefoglalva, csíp a csaptelep és víz a fürdőben és bizsereg a zuhanyrózsa a kezemben fürdés közben.
Adott egy családi ház alsó szintjén kialakított lakás, külön villanyórával, biztosítéktáblával, ÉV relével. A fürdőszoba fel lett újítva és egy épített zuhanykabin lett kialakítva, tálca helyett járólap az alja. A fürdőszoba tégláig lett leverve felújításkor, minden ki lett cserélve. A réz vízvezetékek EPH-ba vannak kötve, ezek mindenhol "átvisznek", tehát jó a ház földelése. Ami nincs EPH-ban, az a zuhanykabin alja, tehát a lefolyó és a padló(ami ugye sima járólap, tehát nem vezető elvileg.) A probléma ott kezdődik, hogy időszakosan ez a csípő/bizsergő érzés erősebben érezhető néha pedig kevésbé-nekem már ez is érthetetlen. Aztán elolvastam itt a fórumon sok régi témát és barkácsoltam egy gyűrűt a lefolyóba, amin mindenképp átfolyik a víz ha fürdök, és ezt rákötöttem a falból kiálló vízvezetékre. Semmi változás nem történt. Megpróbálkoztam egy régi multiméterrel ellenállást mérni a fürdőben található fém tárgyakon. Ami nem csatlakozik a vízvezetéken keresztül az EPH-hoz, ott nyilván más értékeket mértem, mint azokon ami össze van kötve...De hogy van az, hogy a járólapon és a fugákon is kileng a multiméter??! Nem vagyok egyáltalán hozzáértő, fizikaórákra sem emlékszem már nagyon, de ez furcsa. És bármit kötök össze bármivel, a jelenség ugyanúgy fennáll. Egyedül, ha gumiszőnyegen + papucsban fürdök, akkor nem érzem ezt a bizsergést. A villanyszerelőm is eltöltött pár órát a fürdőmben méricskélve de semmi ötlete nincs már neki sem. A ház elektromos hálózata és az EPH tökéletes, földelés rendben, én viszont még mindig papucsban fürdök! Van valakinek ötlete, hogy mi okozhat nálam ilyen potenciálkülönbséget amitől ilyen csípést-bizsergést érzek? Vagy egyáltalán bárkinek bármi ötlete...
Üzenet összefûzve: 2015. október 24., 20:44:23 DÉLUTÁN
És amit még nem írtam le: a fürdőben teljesen új villanybojler és egy mosógép található. Viszont a jelenség akkor is fennáll, ha a házon kívüli főmegszakító le van nyomva,tehát az egész házban nincs áram. Tehát zárlatos készülékek és stb kizárva, az ÉV relé miatt is.
A betáplálás is le van földelve? Rögzítve van a potenciál?
Üzenet összefûzve: 2015. október 24., 21:21:44 DÉLUTÁN
Még hozzáfűzném. A nulla- és a védővezető nincs felcserélve sehol?
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2015. október 24., 20:57:00 DÉLUTÁN
A betáplálás is le van földelve? Rögzítve van a potenciál?
Üzenet összefûzve: 2015. Október 24., 21:21:44 pm
Még hozzáfűzném. A nulla- és a védővezető nincs felcserélve sehol?
Felcserélve nincs, elvileg minden rendben, feszültséget nem lehet mérni semmin. A házban van még fürdőszoba máshol is, fürdőkáddal. Sehol máshol nem lehet ilyet érezni csak ebben a helyiségben. Mivel annyira nem értek hozzá villanyszerelő mérte végig a házat (NEM kókler vagy ismerős), tehát villamos hálózatban probléma nincs. A földből a lefolyócsövek esetleg össze tudnak szedni valamit amit a járólap is képes továbbítani felém? Másra már nem tudok gondolni.
Nehéz eset. Idegen potenciál jön be. Okoskodni lehet, de ez nem megoldás. A helyszínt nem ismerjük.
Az építkezés során nem lett megsértve valamilyen közműhálózat?
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2015. október 24., 22:14:30 DÉLUTÁN
Nehéz eset. Idegen potenciál jön be. Okoskodni lehet, de ez nem megoldás. A helyszínt nem ismerjük.
Az építkezés során nem lett megsértve valamilyen közműhálózat?
Nem tudok ilyenrôl. A fürdôn kívül máshol nem volt nagyobb átalakítás. De az, hogy lenyomott biztosítéknál is van ez a jelenség az nem zárja ki, hogy valami belsô elektromos hiba van? Vagy rosszul gondolom?
Üdv!
Olyan anomália áll fenn, ami szakszerűen kialakított EPH és földelő rendszer esetén nem létezhetne, hiszen ekkor bármilyen idegen potenciál is legyen jelen, azt az EPH vezetőknek át kellene hidalni, mivel egy vezeték impedanciája nagyságrendekkel kisebb, mint az emberi test ellenállása.
Mint ahogyan Juvill kolléga is gyanakodott rá, a lekapcsolt főbizosítóval az anomáliának meg kellene szűnnie, hacsak, idegen potenciál nem kerül rá a vezeték hálózatra, de ez a rosszul kialakított EPH miatt érezhetővé válik.
Lényeges lenne tudni, hogy az a bizonyos EPH hogyan van kialakítva, pontosan hol vannak a kötések. ...az a központi 30mA-es(?) ÁVK minden dugaljról és védővezetőt igénylő lámpatestről működik? Egyáltalán ÉV mérést végezetek-e célműszerrel?
Én úgy kezdeném a dolgot, hogy megszüntetnék minden kapcsolatot a külvilággal, tehát a házról lekötném a vizet, szennyvizet, áramot, kommunikációs vezetéket stb., majd az épület védővezetője és az előbb említett közművek között potenciálkülönbséget mérnék. Ha mérek ilyen különbséget, akkor a hiba okozóját megtaláltuk, de ez nem ad választ arra, hogy az EPH miért nem küszöböl ezt ki, tehát az épület villamos hálózatában kutakodnék tovább.
Ha nem mérek potenciálkülönbséget, akkor nyilvánvalóan az épületben van a hibaforrás.
Tudom, hogy ez gyakorta megvalósíthatatlan feladatnak tűnik, de akkor is meg kell lépni és időigényes feladat lesz..
Mindenképpen utána akarok járni a dolognak, fogok is keresni még szakembert, aki foglalkozik ilyennel, de mivel ez tényleg idôigényes lesz, addig fordítva gondolkodom: el tudom-e szigetelni magam fürdés közben mindentôl? Esetleg egy akryl zuhanytálca EPH-ba kötött lefolyóval megoldás lehet?
Mivel nem tudjuk az EPH jóságát és ehhez hozzávesszük a víz vezetőképességét, kétségeim vannak afelől, hogy a probléma megoldódna.
Az okot kellene megszüntetni.
Az tutifix, hogy a zuhanytálcát is be KELL kötni az EPH-ba, mert anélkül hiába van bekötve még az öreg Isten haragja is, pont a leglényegesebb jószág -melyben egyebek közt pancsol mindenki full vizes testtel- nincs potenciál kiegyenlítve, ami nonsence! Azonban az általad leírt haváriára ez nem fog megnyugtató megoldást jelenteni, azt bizony hosszas molyolással kell felderíteni, mert még az is elképzelhető, hogy egy banális kötési hiba esete állhat fenn a fő EPH hálózat és a fürdőszobai leágazás közt. Én a magam részéről minden esetben a mérőhelynél található fő EPH cs.p-től szoktam az épületbe bevinni a min. 10mm2-es MKh-t, függetlenül attól, hogy a mért főkábel már 5 eres, tehát TN-S rendszerű, ahol a PE már szeparat megy a mért főelosztóig (azért beszélek folyton/folyvást földkábelről ( pl. 5x16-os NAYY-J), mert ugye manapság már csak a kertbe helyezhető a mérőhely, mármint családi kecó esetén. Az épületben pedig a főelosztóban csinálok egy helyi EPH cs.p-t, abba érkezik pl. a gázmérő felé elmenő min. 6mm2-es MKh, illetve onnét megy tova (a kábeltálcán) a 10mm2-es EPH gerinc a kazán, vagy épp a fürdő felé, ahol dettó 1-1 helyi EPH sínből ágaznak ki a min. 4mm2-es, ide-oda futó helyi EPH csatlakozó MKh-k, így könnyen leválasztható és mérhető bármelyik helyiség.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat a felvetett problémámra de persze tudom, hogy a hely pontos ismerete nélkül senki sem fogja tudni megmondani, hogy mi nálam a baj. Ezért annyiban szeretném a segítségeteket kérni, hogy nem ismertek-e Sopron környékén valakit aki ilyennel foglalkozik? Vagy egyáltalán kihez forduljak? Bármilyen villanyszerelőhöz, vagy keressem meg az EON-t ezzel vagy mégis kit? Egyébként visszaolvasva a fórumban felmerült már egy elég hasonló probléma (épített kabinban csíp a víz) idén áprilisban Zsola nevű tagnál, ott EPHba köthető lefolyó közdarabot javasoltatok neki. Viszont az már nem derült ki, hogy lett-e bármilyen megoldás erre. Szívesen megkeresném őt is, hátha nála megjavultak a dolgok, de nem tudok semmi elérhetőséget, mert a profilját nem engedi megnézni a fórum.
Adott egy fémkonténer, mely eddig raktár szerepét töltötte be, most viszont szeretnénk bele áramot vezetni dugalj és világítás miatt. A konténer kb. 1 m távolságra van a betáp szekrénytől. A kiépített EPH-hoz (betonon kiépített laposvas összekötés) gondoltam hozzáhegeszteni egy összekötő laposvasat (nagyobb mint 50mm2), másik végen a fémkonténerhez. Valamint a konténerben lévő fémtestek (satupad, polcok) össze lennének kötve 4mm2-es sárga-zöld vezetékkel és a fémkonténerhez rögzítve. Ez ebben a formában megfelel-e a jelenlegi szabványoknak, vagy külön földelést kell létrehozni a konténernél?
A mai munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson elhangzott a fém polcrendszerek EPH-ban való bekötése. Az előadó szerint, csak 200 négyzetméter felület felett kötelező. Ez valóban így van?
Ha visszaolvasol ebben a témában, már több alkalommal összefoglaltuk az új szabvány szerinti (MSZ HD 60364) a régi MSZ 172 és a KLÉSZ előírásai szerint is a bekötendő dolgokat. De ez a 200 m2 nekem új. Kicsit meg is mosolygom, mert látom magam előtt ahogy morfondírozik a villanyszerelő. Összesen 60 m2 polcfelület, de vajon ha 5 sorban van, akkor összeadódik? És ha a polcrendszer raklapokhoz készült, és nincs is hagyományos értelemben vett felülete, csak állvány az egész? Ha létezik ilyen dolog, akkor nem villamos szabvány írja elő szerintem. Viszont már megvan, a munkavédelmisek honnan szedik az eszement ötleteket :)
Hát nem, az alapszabály változatlan az érintési távolság ha van a polc rendszerhez érintési távolságban villamos berendezés akkor kell. Plusz amit a már ismert szabványok egyes esetekben megkövetelnek. Meg ha a tervező ezt bekötésre előírta.
Szerintem ez az alapszabály változott, a fenti állítás a régi MSZ 172-re volt igaz, ahol is minden olyan helyen ki kellett alakítani EPH hálózatot, ahol védővezetős az érintésvédelmi mód, és a HELYHEZ KÖTÖTT villamos szerkezet testével egyidejűleg érinthető, KITERJEDT fémszerkezet van. A szabvány rögzíti a "kiterjedt" fogalmát is. De ez már nem így van, mert az új, MSZ HD 60364-4-41:2007 szerint, gyakorlatilag MINDENHOL ki kell alakítani, ahol védővezetős az érintésvédelmi mód. Tehát megszünteti az egyidejűleg érinthetőség kritériumát! A szabvány előírja mit kell bekötni:
- az épület közüzemi vezetékeit, gáz, víz, stb... (a példákat a szabvány hozza)
- szerkezeti idegen vezetőképes részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhetők ( a szabvány példaként hozza a központi fűtés és légkondicionáló berendezéseket, polcot nem említ)
- vasbeton épületszerkezet fém részeit
Nos, ez a 3 dolog van, természetesen a különleges helyiségeknél szerepel még a fürdőkád és zuhanytálca. Én itt polcot, asztalkát stb. nem látok. A felsorolás "gyenge" pontja talán a második, a szerkezeti idegen vezetőképes részek. De a példák alapján, ezek olyan nagy kiterjedésű, több helyiségen, akár épületszinteken, vagy több épületen is áthaladó fémes rendszerek, ahol átláthatatlan hogy milyen helyről "hurcol" át valamilyen távoli potenciált. Találtam egy magyarázatot is az idegen vezetőképes fogalomra, mely szerint az a vezetőképes rész, mely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamilyen potenciál (általában föld) odavezetésére. Példákat is találtam itt is, víz, fűtés és klímacsövek, gázvezeték, épületszerkezet fémes részei. Szóval polc itt sincs. Tehát szó sincs az új szabványban arról, hogy ha van a közelben villamos berendezés akkor be kell kötni. Némelyik tervező maga sem ismeri a szabványokat ami alapján tervez, előír hát mindent, az a biztos. A munkavédelmis meg bekötteti még a fém korlátot, kis fém asztalkát, fél méteres fém fali polcot is, mert szilárd meggyőződése, hogy ami fémből van, az rázhat. Továbbra is az a véleményem, hogy ha igaz ez a 200 m2 polcbekötésre vonatkozó dolog, akkor sem villamos szabvány írja elő ezt a határt. A régi MSZ 172-ben is az számított nagy-kiterjedésűnek, aminek a vízszintes mérete meghaladta az 5 métert, vagy függőleges kiterjedése a szintmagasságot. Már régen sem volt szó asztalkákról, kis polcocskákról. Most meg sírva látom hogy 2 méteres fém öltözőszekrényt fúrogat a villanyszerelő, és próbál bekötni saruval rá EPH vezetéket, mert a munkavédelmis előírta. Ez agyrém..
Köszönöm szépen a hozzászólásokat, ezek után azt a következtetést vontam le, hogy 2x2,5 méteres fémpolc bekötése az EPH rendszerben felesleges.
Üdvözletem !
A következő lenne a kérdésem: eph csatlakozó blokkokat lehet-e sorba kötni ? Egy aránylag nagy kiterjedésű kész üzemcsarnokban kellene a technológiai berendezéseket bekötni az EPH rendszerbe (tartályok,csövek,szivattyúk stb).Egy központi rozsdamentes EPH keret kiépítésére már sajnos nincs lehetőség ,ami körbe menne az épületen.Szabványosan milyen lehetőségek vannak?
A nagy alapterület miatt akár több EPH csomópont is létrehozható. Azért valamilyen rendszert, egységességet kell belevinni. A gerincvezetők keresztmetszetei feleljenek meg a szabványi követelményeknek.
Üdv!
Itt minden van, ami a szemszájnak ingere:
http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/csatlakozoblokkok (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/csatlakozoblokkok)
http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok (http://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/sorkapcsok/fovezeteki-elosztokapcsok)
Olvasgatom a MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványt, viszont EPH-ba kötni kell a gázórát is? Erről nem találtam infót.
A gázórát nem kötöd az EPH-ba, "csupán" átkötöd, hogy fémesen tudjon érintkezni a gázvezetékrendszer nyomásszabályozó utáni és a gázmérő utáni vezetékszakasz, amit ugye, mint kiterjedt fémhálózatot az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány szerint már kötelezően bekötöttél az EPH-ba.
11/2013. (III. 21.) NGM rendelet 3.2.6.2.9. Villám- és érintésvédelem része.
találtam itt egy ilyen képet:
https://www.google.hu/imgres?imgurl=http://ringeisen.hu/K%2525C3%2525A9pek/N%2525C3%2525A9vtelen.jpg&imgrefurl=http://ringeisen.hu/index10.html&h=366&w=535&tbnid=Km3UIxjBQuqlZM:&docid=1tvA1-yesYZKFM&ei=DbD-VvGxDIKfsAGp_pn4AQ&tbm=isch&ved=0ahUKEwix7NXO--3LAhWCDywKHSl_Bh84ZBAzCA0oCjAK&biw=1920&bih=967
akkor most mi a helyzet? :) átkötöm, vagy belekötöm. Nem tiszta. Bocs, ha értetlen vagyok.
Átkötöd, mivel a gázórát nem lehet bekötni szabványos földelőkapocs hiányában.
Az átkötést úgy oldod meg, hogy a távoli főföldelőkapocsról vagy EPH sínről leágazol egy szabványos keresztmetszetű vezetővel és a gázórához elérve a bejövő gázcső szakaszra rákötöd. Ebbe a kötési pontba az EPH vezetővel összefogsz egy másik ui. vezetőt egy közös érvéghüvelybe, majd a megmaradt vezető szabad végét átkötöd az óra elmenő csőszakaszára. Ez teljesen szabványos eljárás és felesleges két külön vezetőt húzni az EPH sínről, hacsak a mérő nincs az EPH sín közvetlen közelében. Jelenleg megtűrt még az is, ha egyéb okok miatt nem lehet kiépíteni a gázmérőhöz a közvetlen EPH vezetőt, akkor a lehető legközelebb hozzá, a csőre kötöd, majd a mérőnél átkötést csinálsz. A lényeg a folytonosság biztosítása.
Üdvözlet mindenkinek!
Régi építésű 4emeletes panelház Év. felülvizsgálatára kértek fel.
A lépcsőházban lévő fém korláton nem mérhető hurokimpedancia érték illetve szemmel láthatóan nincs sehol bekötve az EPH hálózatba. Régen én úgy tanultam hogy az ilyen korlátoknak mindkét végét be kell kötni az EPH-ba.
Másik dolog, hogy a szinteken lévő lencsebúrás lámpatest fém alja nincs földelve, nincs rajta gyári földelőcsavar, nincs kiépítve a lámpához védővezető, a lámpa adattábláján nincs feltüntetve a kettős szigetelés jele sem.
Hogy fogadták el vagy hogy szerelték ezeket régen, miért nincsenek földelve ezek a lámpák?
Véleményetek szerint ezek beírhatók hibának vagy van valami régi szabvány ami alapján ez régen elfogadottak voltak?
Az MSZ 172-ben ez van írva: Minden erősáramú villamos berendezésben ki kell alakítani a védővezetős érintésvédelmi módok (3. fejezet) valamelyikét. Ennek azonban nem kell kiterjednie a berendezés azon részeire, amelyek valamely más (a 4. fejezet szerinti) érintésvédelmi móddal vannak ellátva.
A létestés idején szerinted voltak-e ilyen "lencse alakú" lámpák?
Szerintem nem.
A lámpákat cserélték olyan hálózati részen, ahol eredetileg sem volt védővezető.
Itt a legjobb megoldás lett volna a kettős szigetelésű lámpatestek felszerelése.
Létezik "lencse alakú lámpában" is - azaz UFO lámpában, kettős szigetelésű.
A lépcsőkorlát bekötésén lehet vitatkozni.
A KLÉSZ 1981-es kiadású, és még mindig érvényes, ezt kell volna alkalmazni.
Ha viszont még korábbi, akkor az MSZ 172/72 számú szabványt.
Idézetet írta: SimJoci Dátum 2016. április 22., 14:30:56 DÉLUTÁN
Üdvözlet mindenkinek!
Régi építésű 4emeletes panelház Év. felülvizsgálatára kértek fel.
"Régi építésű..."
Már megint a létesítés idején érvényes szabvány. Nem furcsa, hogy nap mint nap felbukkan? Ki tudja, mikor volt a létesítés??? :)
Idézetet írta: rabszolga Dátum 2016. május 30., 21:11:16 DÉLUTÁN
Idézetet írta: SimJoci Dátum 2016. április 22., 14:30:56 DÉLUTÁN
Üdvözlet mindenkinek!
Régi építésű 4emeletes panelház Év. felülvizsgálatára kértek fel.
"Régi építésű..."
Már megint a létesítés idején érvényes szabvány. Nem furcsa, hogy nap mint nap felbukkan? Ki tudja, mikor volt a létesítés??? :)
Azért egy kis gyakorlattal lehet tudni. mikor volt az a "rég építésű" épület létesítése.
Dokumentáció nincs, de szakismeretnek azért illene lenni.
Azért csak ki lehet azt deríteni. ;)
Elég megnézni a "régi épület" villamos berendezéseit.
A villamos berendezés mindent elárul.
A vezetékek. "Posztós szigetelésű. (sajnos van még ilyen is) Alumínium, vagy már réz a vezeték. Piros a védővezető, VERTESZ gyártmányú az elosztó, van vagy nincs létesítve EPH.
Van-e védővezető létesítve a lépcsőházi lámpatestekhez, vagy éppen az épület mérőhelyeinek kialakítása, vagy felszerelt kapcsolók típusai, a lámpatestek típusai.
Ezeknek azért mondani kellene valamit az időt illetve.
Amennyiben be van határolva, akkor elő lehet venni az MSZ 172/72, az MSZ 172-1/1986 érintésvédelmi szabványokat, az 1981-es IPM rendelettek iadott KLÉSZ-t, vagy az MSZ 1600-as szabványsorozatot.
Időbeni összehasonlítás alapján azért nagy valószínűséggel megállapítható a létesítés ideje, és akkor meg is van milyen "régi" előírások vonatkoznak, a "régi épület" "régi létesítésére.
Az uniós szabványt ez esetekben alkalmazni nem biztos, hogy célszerű.
Üdv Mindenkinek !
A régi témával kapcsolatban lenne kérdésem.
Tehát müanyag csövel szerelt fürdöszobában a csaptelepek EPH ba kötését megtudná nekem mutatni valaki?
Fotoval ilusztrált magyarázatra gondoltam.
Mert nekem sehogy sem sikerül bekinlódnom a bilincset a csapteleppel öszekötö excenter idomra. Vagy egyáltalán hova kössem.
Mert ugye egy dolog az,hogy arrol beszélun miért kell müanyag vezetékek esetében is az EPH bekötés. A vizvezeték szerelök értetlenül néznek rám mit is akarok én tulajdonképpen leföldelni? Hiába magyarázom.
Jogoss a kérdése ,mutassam meg,hogyan képzelem. Sajnos én sem tudtam arra a kis csonkra ami a falbol kiáll a bilincset ráhelyezni. Maximum egy Würt vizvezeték bilincs alá betolni a lepucolt vezeték végét. Igy megoldva az érintkezést. Bár a réz és a cink idom kapcsolata nemhinném,hogy jó megoldás.
Sehol nem találtam fotót ilyen kötésröl Pl fém vezeték bekötéséröl van ilusztráció böven. A móanyagcsövekröl semmi.
Megosztaná velem valaki a tapasztalatait?
Elöre is köszönöm.
Üdv.
Lapozz vissza 2016.04.01. Padavan által feltett képekre, melyek igen pontosan,szabványosak, alaposak.
Én már tettem be 10mA érzékenységű RCD-t is, ezzel is megbízhatóbbá igyekeztem tenni a rendszert. Persze csak a fürdőszobára. Konkrét ajánlatot nem tesz sem a MSZ EN 61140, sem az MSZ HD60364-5-54:2007/2012 sem.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Világos számomra,hogy a csaptelepet be kell kötni az EPH ba,csak épp szeretném látni,hogy kell aztt a bilincset felszerelni.
Magyarul nem nagyon van hova.
Ezért szeretném látni pl. egy fotón az egész kivitelezést.
Felturtam a netet már, de nem találtam semmit. :(
Üzenet összefûzve: 2016. augusztus 04., 08:44:16 DÉLELŐTT
Ezt a videot találtam:
7:50 nél látható miként oldotta meg a szerelö a csaptelep EPH bekötését.
https://www.youtube.com/watch?v=bTJvJ1jKixQ
Nekem továbbra sem világos mi írja elő hogy a fém csaptelepet be kell kötni külön az EPH hálózatba. De még a kiegészítő EPH-ba sem értem. Hol szerepel ez pontosan? Ugye azt tudjuk, hogy a szabvány a kiegészítő EPH összekötést megengedi akár helyiségen kívül is kialakítani? Azzal is tisztában kell legyünk, hogy a távoli földpotenciál "behurcolása" jelenti a veszélyt, tehát főként a nagyobb kiterjedésű fémhálózatok okozzák az aggodalmat. Ráadásul a csaptelep javítása, cseréje során kötve hiszem hogy szépen visszaszereli a vizes, pláne ha előtte szo.ik vele hogy leszedje a közcsavart. Én a vízhálózat helyiségbe való belépési pontja közelében alakítanék ki (legtöbbször a gázkazán alatt) egy összekötést, ahol könnyen létrehozható és ellenőrizhető marad egy fém közdarab vagy idom EPH bekötése. A 30 mA ÁVK pedig kötelező. Nem hinném, hogy egy csaptelep külön gondol egyet, és eltérő potenciálra keveredik önmagában. Abban az esetben, ha biztos akarsz lenni a hatékonyságában:
"Ha kétség merül fel a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés hatékonyságával kapcsolatban, azt kell igazolni, hogy az egyidejűleg érinthető testek és az idegen vezetőképes részek közötti R ellenállás kielégíti a következő feltételeket: váltakozó áramú rendszerekben R ≤ 50 V/Ia, míg a a fürdőszoba 1-es sávjában R ≤ 25 V/ Ia. Ia a túláramvédelmi eszköz 5 s-hoz tartozó kioldó árama. Áram-védőkapcsoló esetébenn Ia helyébe IΔn azaz az áram védőkapcsoló különbözeti kioldóárama irandó."
Ugye mindenki tudja már hogy az eddig érvényben lévő MSZ HD 60364-7-701:2007 szabvány, ami magyar nyelven íródott már nem érvényes, helyette az angol nyelvű MSZ HD 60364-7-701:2007/A11:2012 szabvány van...:)
Idézetet írta: Fecó Dátum 2016. augusztus 04., 20:23:13 DÉLUTÁN
Nekem továbbra sem világos...
...Ugye mindenki tudja már hogy az eddig érvényben lévő MSZ HD 60364-7-701:2007 szabvány, ami magyar nyelven íródott már nem érvényes, helyette az angol nyelvű MSZ HD 60364-7-701:2007/A11:2012 szabvány van...:)
Én is szeretném tudni, mert az utolsó álláspont, amiről tudtam, az volt, hogy a szennyvízcső hozhat be fájdalmas potenciált, a tiszta víz nem.
Az említett A1 az csak egy kiegészítés, és nem szól másról, mint arról, hogy a dán és osztrák nemzeti bizottság kérésére a 2007-es kiadásból törölni kell
a ZA mellékletből a 30.3.b), a 415.2, az 55. és az 512.3.a) pontokat,
a ZB mellékletből az 55. pontból az A eltérést (Ausztriára vonatkozó részt?)
Üdvözletem.
Rövid leszek. Bizonyára volt módotok 15-20éves boyler vízkövesedését megtapasztalni és kijavítani.
A csaptelep is szépen vízkövesedik, attól függően, hogy milyen kemény a víz.Innen belátható, hogy a víz is egy elektrolit. Az, hogy az előírás nem szerepel szabványokban, már leírtam. De minden bizonnyal belekerül a következő szabvány átdolgozásba.
Üdv:TothGyula felülvizsgáló.
Az ÉVÉ munkabizottság azt nyilatkozta a központi fűtések EPH bekötéséről Alupex csövek esetén:
"Amennyiben a központi fűtés rendszerben keringő folyadékot elektrolitnak, tehát vezetőképesneknek lehet tekinteni a benne lévő szennyeződések, adalékanyagok miatt, akkor elég egy helyen, általában a kazánnál rögzíteni a rendszer potenciálját, tehát ott bekötni a védő egyenpotenciálú hálózatba."
Továbbra is "barkácsmegoldásnak" tartom a csaptelep nyakára tekergetett mindenféle szalagokat, sok esetben tisztességes gyári bilincs rá sem fér. Amennyiben a vízben lévő oldott ásványi anyagok miatt azt is elektrolitnak tekintjük, és bekötjük a helyiségbe való belépés előtt, elfogadható hogy ezzel rögzítjük a vízhálózat potenciálját. A csaptelep önmagától nem kerül más potenciálra. A szabvány példákat is hoz a kiegészítő összekötésre, ezek mind "négykiterjedésű" szerkezetek, fűtési rendszerek fémes részei, légkondicionáló rendszerek, vízvezeték-gázvezeték hálózatok. Innen már csak egy lépcső a fém szappantartó, fém vécékefetartó EPH bekötése is, esetleg a mosdó fém tartókonzolja...
Sziasztok. Elég nagy a zűrzavar ebben a tekintetben sajnos.
Kérdés: családi ház, gáz nincs, víz: 5 rétegű, kád akril. Mit mivel hogyan? Persze lefolyóba nincs egy deka fém sem.
Köszi:Laci
A jelenlegi szabvány nem írja elő, hogy építs be fém közdarabot a lefolyóba. Azt viszont előírja, hogy ha fémből készült a lefolyód, akkor azt kösd be. A víznél talán csak van valami kis csődarab, idom, közdarab ott, ahol beérkezik az épületbe, és átvált alupex csőre. Vagy a meleg-vizet mi csinálja? Villanybojler? Csak van ott egy kis csőnyak, ahova fel tudsz tenni egy normális EPH bilincset a hideg-meleg vízre. Nagyjából, ezen kívül nincs mit csinálni...
Gázkazán bekötést kellene csinálnom.
Kérdés ,hogy az EPH és a kazán betápja dugaszoló ajzat kötődobozából leköthető?
Vagy inkább egy külön betápot létesítsek az élosztótól ,3X2,5 MT-vel és innen ágaztasam le az EPH is.
Gázkazánokhoz külön FI relé is kötelező amúgy?
Az elosztóban már van egy 30mA os.
A dugajhoz nyugodtan lekötheted a kazán betápját, mi több, még ÁVK sem kell, mert a központi megfelelő lesz, azonban az elmondásod alapján azt feltételezem, hogy nincs EPH kiépítve, ezért kénytelen leszel megindulni egy EPH lekötésre alkalmas pontról egy min. 6mm2-es vezetővel a kazánház felé.
Sajnos a a kötődobozból nem állhatsz le EPH-nak, mert az MSZ HD 60364-5-54 egyértelműen leírja, hogy milyen vezetékek alkalmasak erre. A kötődobozokra jellemező max. 2,5mm2-es rézvezeték még alkalmas is lenne erre a feladatra, de csak akkor, ha az áramkör egyetlen berendezést látna el és egy köpenyen belül futna a berendezést ellátó többi vezetékkel, valamint közvetlen az elosztóból ágazna le és ekkor a berendezés védővezető kapcsáról EPH lekötést készíthetsz a táplált berendezés fém vázára, de csak arra.
hali, recens kolléga!
Én így csináltam a kombicirkókat (szám szerint 3 volt az elmúlt 3-4 évben, szal nem lobogott a hajam...) és mindenki meghajolt, beleértve a gázmű okostojásait is...
Ja, bocscsesz, a kombi készülék széle a kép jobb szélén látható, de tényleg ott van, viszont a lényeg- mármint az EPH elág doboz, melybe a 6-os MKH a mért elosztóban lévő EPH alcsomóponttól érkezik (L. kép!)- tökéletesen látható.
Igen, a hensel KV-ba egy 10-es EPH gerinc érkezik a mérő alatti OBO 1801-től, tehát nem az 5x16-os NYY PE ere az EPH gerinc is...
Üdvözletem !
Kérdésem lenne.
EPH bekötéssel kapcsolatban.
Egy többlakásos háztömben,egy fürdöszoba felujitáskor a csövek müanyagra lettek cserélve. EPH bekötést megoldottam,ugy,hogy a csaptelepek elötti kitoldo fém elemet bilincsel,és 6 mm2 vezetékkel a gyüjtö dobozban ,EPH gerincvezetékre kötöttem. Viszont azon a ponton ahol a falban valahl a régi fém csö vizvezeték megtáplálja az uj müanyag vezetéket,nem került bilincs. Tehát a fürdöszoba nincs fémes kapcsolatban az épület vizvezeték hálózattal. Kizárólag a lakás saját EPH gerincvezetékre van kötve. Maradhat ez igy?
Üzenet összefûzve: 2016. október 06., 23:08:28 DÉLUTÁN
Mivel nem fém vizvezeték képezi az EPH gerincet,igy ugy gondoltam nincs szükség arra,hogy a lakás EPH ba bekössem.
Nem zárható ki, hogy a megmaradt vas csővel szerelt rész, be van kötve az épület központi EPH rendszerébe. Bár én abban a kötésben -ha tényleg létezik is- nem bíznék meg. Ami az új részre került, az a lakáson belül végzi a dolgát, ha szükségesé válik.
Köszönöm a választ. Én is igy gondoltam. Esetleg anyibol lenne hasznos azt is bekötni,az EPH ba ,hogy igy többponton lenne biztos a föld potenciál,
Üzenet összefûzve: 2016. október 07., 12:40:49 DÉLUTÁN
Esetleg ha sikerül megtalálnom a fém csövet, azt is kössem be az EPH ba?? Vagy kár ezért falat bontani.
Az még dilema számomra,hogy mi a jobb megoldás? Ha a saját EPH rendszerem független a közös vizhálózattol a többlakásos lakóépületben, vagy ha van kapcsolat. Esetemben mivel a fürdöszoba már teljesen müanyag csövekkel van szerelve kizárólag csak a saját EPH vezetékre van bekötve a csaptelepek elötti kitoldó elem,vagyis ez az egyetlen pont ahova a bilincset fel lehet szerelni. Egy esetleges EPH gerincvezeték hibája szakadás,vagy a földelés pontnál rosz kapcsolat esetén épp a csaptelepen jelenne meg a feszóltség. Ha lenne fémes kapcsolat a régi vascsövekkel,akkor még az átvenné a szerepet,persze ha helyesen és jól van bekötve azaz földelve.
Üzenet összefûzve: 2016. október 08., 20:11:14 DÉLUTÁN
Az a helyzet,hogy már szinte minden szerelés kész. Egyedül az EPH kötö dobozba nincsenek bekötve a csaptelepek vezetékei,mint elözöleg emlitettem azok a csapok elötti kitoldó elemekre szerelt bilincsekre vannak szerelve,mivel a fürdöszoba csövezetékei müanyagbol vannak.
Most ott állok határozatlanul,hogy akkor jó dolog lesz a bekötést elvégeznem ,vagy nem. Mivel ugye azt kiveséztük,hogy a müanyag csoveket semilyen szabály nem irja elö,hogy földelni kell. Persze az nem egyértelmü,hogy a csaptelepekkel viszont mi a helyzet.
Tehát mi a jó? Bekötni,vagy nem bekötni? Ez itt a kérdés.
És a csaptelepek bekötését sem írja elő semmilyen szabvány. Nem értem tisztán, Van a lakásban egy EPH kötődoboz, ami az épület fő földelőkapcsához csatlakozik, és végigmegy minden szinten mint önálló EPH gerincvezető? Egyébként pont a KLÉSZ ajánlja, hogy ahol a fémes szerkezetek nem terjednek ki az épület alsó részére ahol bekötésre kerülhetne, ott megfelelő megoldás összekötni a fém vízvezetékcsővel. De ugye a víz kiterjed rá. Viszont ez a régi fémcső az, ami nálatok pont nem hozzáférhető. Egy épületen belül nem létezhet ilyen hogy "külön EPH". Pont ez a lényeg, hogy nem lehet "szigetüzem", minden nagy kiterjedésű, távolról idegen földpotenciált "behurcolni" képes dolognak egymással és a fő földelőkapoccsal fémes összekötésbe kell kerüljön. Az a tapasztalatom, még régi társasházak esetében is, hogy a pinceszinten szokott lenni (és kell is lennie a szabvány szerint az épület legalsó szintjén) az épületbe belépő közművek, víz, gáz, távfűtés EPH bekötése. Menj le, ellenőrizd, lehet hogy vasbilincsek vannak rajta, nem szép OBO-s cucc, és az is lehet jó régi 25-ös piros szigetelésű alumínium vezeték, vagy lapos acél a gerincvezeték, de valami van. A jó megoldás ennek az ellenőrzése és rendbetétele lenne első körben. Mivel menet közben, akár több szinten is cserélve lehettek a csövek műanyagra, a vízben oldott ásványi anyagok okán ezt "elektrolitnak" feltételezve próbálhatjuk nyugtatni magunkat, minden lakást nem verhetsz szét hogy megnézd hol-milyen cső van. Én úgy vélem, társasházak fürdőszobáiban már csak a "kiegészítő egyen-potenciálra hozó hálózatot" tudjuk létrehozni, amihez elég a 2,5 mm2 réz vezeték is. Itt öszekötheted a földelést a gázcsővel, a káddal, zuhanytálcával, esetleg ha bármi szerkezeti acél van, azzal is. De a lényeg igazából az egész épület földszintjén lévő bekötés jósága lenne, illetve az EPH gerincvezető állapota, főelosztóba csatlakozásának a megfelelősége. Sajnos általában mindenki a maga lakásában próbál megoldani mindenféle hasonló ügyeket, és a közös dolgokra mindenki tojik rá, mert az nyilván nem az övé. Pont Te is azt feltételezed, mi történik ha a központi EPH gericvezetővel valami "baj" lesz! Hát akkor ellenőrizzük le az állapotát, tegyük rendbe, cseréljük ki a korrodált kötőelemeket, bilincseket, húzzuk meg a csavarokat. És hívjuk fel a figyelmét a közös képviselőnek a 6 évenként kötelező időszakos szerelői ellenőrzésre. És ha nem vagy biztos a kiegészítő EPH fémes kapcsolatában, akkor ismét:
"Ha kétség merül fel a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés hatékonyságával kapcsolatban, azt kell igazolni, hogy az egyidejűleg érinthető testek és az idegen vezetőképes részek közötti R ellenállás kielégíti a következő feltételeket: váltakozó áramú rendszerekben R ≤ 50 V/Ia, míg a a fürdőszoba 1-es sávjában R ≤ 25 V/ Ia. Ia a túláramvédelmi eszköz 5 s-hoz tartozó kioldó árama. Áram-védőkapcsoló esetébenn Ia helyébe IΔn azaz az áram védőkapcsoló különbözeti kioldóárama irandó."
Köszönöm a választ.
Tehát. A lakás egy 4 eres 6mm2 réz kábellel van megtáplálva a földszintröl. Ez már a mért vonal.
A védö földelés külön egy nem szigetelt 10mm2sodrott réz vezeték. Ez fut be a lakés elosztószekrénybe. Ahol a védöföld sinre van kötve. Itt történik a lakás EPH gerincvezeték leválasztása szintén egy 10mm2 es réz sárgazöld vezetékkel és ez az EPH eloszto dobozig fut. A dobozbol vannak leágaztatva a csaptelepek földelö vezetékei,melyek 6mm2 keresztmetszetü sárgazold szigeteléssell. Ezek vannak a csaptelepek elötti kitoldo elemre kötve. Mivel a csövek müanyag vezetékek,igy ezek földelése nem kötelezö,de én mégis megcsináltam. Akkor eszméltem rá ,hogy ha bekötöm ezeket,akkor ha a földem nem tökéletes , a feszültséget pont azokra a pontokra vezetem ahová épp nem kellene. Természetesen ez csak akkor állna ha a védöföldem nincs rendben. Egyetértek azzal,hogy a földelés hiánytalanságát ellenörizni kell. De addig amig ez nem történik meg,mi a helyes? Bekötni,vagy nem a csaptelepeket. Elvileg ha nem kötöm be, nem teszek a szabályok ellen. Hisz azt nem irja elö. De ha már megvan csinálva akkor mi legyen vele?
Üzenet összefûzve: 2016. Október 08., 23:56:08 pm
Az még kimaradtt,hogy a fürdöszoba melegviz ellátása villanybojlerrel történik,mely egy 3X2,5 kábellel van megtáplálva. Szabályszerüen sárgazöld vezeték a megjelölt helyre kötve.
Üzenet összefûzve: 2016. Október 09., 08:29:13 am
Idézetet írta: Fecó Dátum 2016. október 08., 22:24:54 DÉLUTÁN
"Ha kétség merül fel a kiegészítő egyenpotenciálú összekötés hatékonyságával kapcsolatban, azt kell igazolni, hogy az egyidejűleg érinthető testek és az idegen vezetőképes részek közötti R ellenállás kielégíti a következő feltételeket: váltakozó áramú rendszerekben R ≤ 50 V/Ia, míg a a fürdőszoba 1-es sávjában R ≤ 25 V/ Ia. Ia a túláramvédelmi eszköz 5 s-hoz tartozó kioldó árama. Áram-védőkapcsoló esetébenn Ia helyébe IΔn azaz az áram védőkapcsoló különbözeti kioldóárama irandó."
Tehát mivel a villanybojlerem egyidejüleg érinthetö a zuhany csaptelep fém részével,akkor ez esetben indokolt a csap külön földelése,hisz az igaz,hogy müanyag csö a vizvezeték,de maga a viz ilyen rövid távon elég jó vezetö lehet?
Üzenet összefûzve: 2016. október 09., 08:51:48 DÉLELŐTT
Gyakorlatilag Én feleslegesnek találom a 10-es vezetékkel kialakított EPH gerincet, ráadásul a bejövő is csak 6-os. Persze a biztonság rovására mindig lehet "tévedni". Az idézetem ami "Ha kétség merül fel" kezdetű, arra irányul, hogy ha nem tudod biztosan hogy összeköttetésben van 2 dolog egymással, akkor mérd meg a 2 pont közötti ellenállást, tekintve hogy FI-relé kötelező a fürdőben az Ia 30 mA lesz. Az idézetben szó sincs róla hogy be kell kötni a csapot. Elviekben ha bármi hiba történik , és egységesen van kialakítva az EPH hálózat, akkor minden eszköz, minden berendezés potenciálja egyformán "eltolódik" és egymáshoz képest akkor sem lesz potenciálkülönbség. Pont akkor van a baj, ha valami szigetüzemben van elszeparálva. Én személy szerint a bojlerhez vitt 2,5 mm2 z/s vezetékéről leágazva (mechanikailag védett elhelyezés esetén elég a 2,5 mm2) megcsinálnám a "helyi EPH-t", és összekötném a szabványban közölt dolgokat, és ha már megcsináltad a csapoknál a kialakítást, akkor most már kösd be azt is. A munkád végén egy ellenállásmérővel ha gondolod mérhetsz minden érinthető pont között, hogy kielégíti-e a feltételeket az összekötésed. De főként lemennék a pincébe, ellenőrizném és karbantartanám a központi EPH bekötéseket is.
Fecó !
Nagyon szépen köszönöm a kimeritö részletes válaszokat. Nagyon sokban segitettek a hozzászólásaid.
Hozzá teszem még,hogy igen a lakás táp kábel 6mm2,de a különálló vádövezeték 10mm2 es ezért lett folytatva az EPH kötö dobozig is ugyanez a keresztmetszet.
Közben egy kis próbálkozás után megtaláltam a falban futó fém csö vezetéket is. Itt kivésem majd megfelelö mélységig ahol rögziteni tudom a földelö bilincset,és azt majd egy 6mm2 es sárga zöld vezetékkel bekötöm az EPH ba. Gondolom ez igy kielégitö lesz.
Ami a földelést illeti a pincében sehol nem találtam meg azt a pontot ahol a földelés van csatlakoztatva a védö vezetékekhez. Söt a vizhálózatot sem találtam,illetve csak egy fócsapnak tekinthetö szerelvényt mely a falban van.Valószinüleg ez a föcsap. De,hogy hol lett leföldelva az egész az sajnos rejtély számomra. Az épület kb 50 éves és a lakóknak fogalmuk sincs semmiröl.Ezt majd ki kell vizsgálni.
Mindenesetre én kérni fogok egy ÉVÉ mérést a lakásban.
Abban az esetben ha a vízhálózat régi, akkor annak vasból kell lennie, ritkán láttam falba süllyesztve ezt a pinceszinten. Abban az esetben ha felújították, és KPE csövekre cserélték volna, annak megint inkább falon kívül kell lennie, sőt ha több strang van, akkor strangonként főelzáróval. A gáz felszállója is fémből szokott lenni. Érdemes lenne ezt rendbe tenni, ha nincs akkor kiépíteni, ez lenne az egésznek az alapja. Még olyan régi társasházaknál is láttam kiépített EPH-t a pincében, ahol a lakásokban földelés sem volt. Tudom hogy ez melós dolog, de egyébként közös érdek, és a közös képviselőnek pedig kötelessége lenne a közös helyiségek érintésvédelmi szerelői ellenőrzésének elvégeztetése, jegyzőkönyveztetése. Abban pedig, mint hiányosság, azonnal szerepelne is. Sajnos ilyen ellenőrzés szerintem soha nem volt nálatok, sőt, a társasházak 80 %-ban sem. Mondd meg neki, hogy van egy 8/1981 (XII. 27.) IpM rendelet, mely alapján:
"23. § (1) Az ingatlankezelő gondoskodik az épület érintésvédelmi rendszerének a
-rendszeres ellenőrzéséről
-karbantartásáról
-szükség szerinti javításáról"
Nos, ha baleset történik, valami olyan jellegű meghibásodás miatt mely a közös részeket érinti, vizsgálni fogják az ingatlankezelő mit tett, és mit nem. Az hogy valamit nem tudnak felújítani pénzhiány miatt egy dolog, de legalább az ellenőrzés legyen meg. hogy tudják mi az égetően szükséges.
sziasztok.
remélem jo helyre irok...
a dilemmám a következö: a fürdöszobában "csipnek a Csapok" jelenség van :) gondolom illetve tapasztalatbol tudom,hogy ez a villanybojler fütöszál elhasználtságára utal. a gondom az,hogy ha teljes mértékben lekapcsolom a bojlert,akkor is fennáll a dolog. régi a szerelés,illetve a régi szaki aki csinálta hanyag volt,Eph semmi nincs illetve a kád is fém. az sincs bekötve az Eph rendszerbe. valaki tapasztalt már hasonlot?
köszi elöre is!
Üdv!
Az általad vázolt dolgok nem számítanak ismeretlen eseményeknek, sőt...
Ha lekapcsolt bojlernél is jelentkezik, akkor vagy a lefolyó felől vagy a vízhálózat felől, esetleg ha van védővezető hálózat, akkor más védővezetős készüléken keresztül kerül rá az idegen potenciál a rosszul kialakított hálózatra.
Sürgősen keress egy megbízható szakit, mert többe lesz egy temetés.
köszi a választ.
az esetleg bejátszhat hogy a falban- ahol a vizcsövek futnak eléggé rosszul szigetelt és fürdés közben eléggé kapja a vizet-illetve a tuloldalán megy egy szobadugalj ák. és esetleg onnan "kap"a vizcsö?(ezt közben lekötöttem) Ávk van a házban.
Ha nincs a szobai dugaljdobozban nedvesség, akkor elvileg mindegy. A csövek kaphatnak vizet, ha már így lett kialakítva, de ha nincs bevonva az EPH hálózatba, akkor ugyanolyan veszélyforrássá válik, mint maga a bojler vagy a lefolyó.
Az, hogy van ÁVK, az nem jelenti azt, hogy a védelem már is teljes, ugyanis teljességhez hozzátartozik a védővezetős és EPH hálózat, valamint a megfelelő értékű helyi földelő is. Az ÁVK megléte fontos, de önmagában és szerencsés esetben, csak a halálos áramütéstől menthet meg, de a csapok attól még simán rázhatnak.
Sziasztok!
Végigolvastam ezen fórumtéma összes bejegyzését, és teljesen egyetértek a konklúzióval, nagyon jó kis fórum ez!
Egy dolog nem lett kivesézve rendesen - vagy új fórumozó lévén - nem látom rendesen a régi bejegyzéseket, ha így van elnézést; a fűtésradiátorok EPH-ba kötése.
Kérlek írjatok ezzel kapcsolatban pár kötelező érvényű szabályozást, érvet, ellenérvet, szabványt, gyakorlati tanácsot.
A klíma csövezésének EPH-ba kötése hangzott még el; ennek a gyakorlati kivitelezése érdekelne, esetleg fotóval - ezek nem valami erős csövek, hogyan csinálják a profik?
Előre is köszönöm!
Üdv!
A fűtésrendszer az EPH részét kell képezze, hiszen ha a kazán és csövei be vannak vonva az EPH-ba, akkor a fixen csatlakoztatott radiátorok sem maradnak ki belőle vagy vezető anyaga vagy a rendszerben keringő elektrolit okán.
A klímaberendezéseknél különbséget kell tenni a szigetüzemű splitek és fan coilok, központi légkezelő berendezések között. A splitek nem igényelnek külön EPH kiépítést, ha a betápvezetéke min. 2,5mm2 keresztmetszetű.
A másik 2 esetben a nagy kiterjedések miatt, kötelezően minden elemét be kell vonni az EPH hálózatba, függetlenül az azt működtető eszközök érintésvédelmi osztályától.
Köszönöm válaszod.
Valahogy én is így gondoltam.
Normál háztartási split klímáról van szó, 2,5mm2-es vezetékekkel.
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy napelemes rendszerben T2 túlfeszültségvédelem alkalmazása esetén a mellékelt képen jelölt 1-es gerincvezetőnek elegendő a 6mm2-es rézvezető (ill. a többi védővezetőnek is), vagy van egyéb előírás, amely nagyobbat követelne meg?
Valamint az inverter védővezetője (2) nem minősül megerősített, megnövelt keresztmetszetű védővezetőnek a szigetelés-ellenőrző funkció miatt? (Valószínűleg ez a mérőáram 10mA alatti.) Így a fázisvezetőkkel együtt vezetve, védve min. 2,5-ös elegendő, ha a fázisvezetőkkel megegyezik?
Dehn ajánlás alapján a tartószerkezetet a galvanikus elválasztás nélküli inverter miatt kialakuló kapacitív áramok és a szigetelésellenőrző funkció miatt üzemi földelővezetővel kell ellátni, ennek elég a 6mm2 (melyik szabvány szerint?). Ellenben ha ezek az áramok meghaladnák a 10mA-t, akkor megerősített védővezetőként min. 10mm2-es Cu szükséges?
(A T2-es (C) túlfeszültséglevezető földelővezetéke 4-es és 6-os szolárkábel esetén is min. 6mm2.)
Fogalmilag lehet ebben a rendszerben védő egyenpotenciálra hozó vezetőkről, EPH gerincről beszélni, vagy csak (üzemi) védővezetőkről?
Üdv!
MSZ HD 60364-5-54:2012 szabványt, azon belül is az 543.6-7 pontjait ajánlanám szíves figyelmedbe.
A fenti szabványt figyelembe véve, sajnos a rajzon feltüntetett védővezetős elrendezés helytelen. A PV tartószerkezet EPH védelmét a központi földelőkapocsról ajánlatos vezetni vagy figyelembe kell venni a fenti szabvány pontját. Az üzemi védővezető keresztmetszetekre, a fenti szabvány egyértelmű iránymutatást ad.
Véleményem szerint, a Dehn ajánlását érdemes követni.
Üdvözletem mindenkinek
Kérdésem , amit már több hozzáértőnek is feltettem , sőtt hobbielektronika fórumán sem volt senki aki tudott/akart válaszolni , ezért remélem valaki számomra is elfogadható infót tud adni .
Konkrétan ipari környezetben kötöttem ( ez volt a munkám, több kollégával együtt ) be elektromos szekrényt , 3-6 frekiváltós ventillátort , amik kívül nem vezetékkel hanem kontakt alátéttel voltak eph szerűen a 4 ből az egyikkel a fém vázhoz kötve . A ventillátorok belül a burkolathoz - fémvázhoz kötve a zöld sárga vezeték (védőér) , és az erősáramú kábelek is bekötve (1-3 fázis) védőérrel .
A kész szekrényen ÉV mérést csináltak , ami kétségem volt , (nem alaptalanul ) mi van ha nem sikerült a védőér bekötése , a ventillátor a felerősítésen át megkapta az EPH-t , amit kimértek , kipipáltak , de ezt hogyan lehet megbízhatóan ellenőrizni , a védőér megbontása nélkül , továbbá a kontakt alátétet mennyire fogadja el a magyar szabvány ( az egyik felerősítő csavart látták el ezzel a megoldással )német tulajdonú cég volt ez , (már nem ott dolgozom ) . Aki a belső utasítások szerint kötötte a szekrényt mennyire vonható felelőségre , ha ez nem szabvány szerinti munka - szerintem nekünk a német és a magyar szabványt is figyelembe véve kell(ett volna) dolgoznunk , és a szigorúbbat alapul véve dolgoznunk .
Várom a véleményeket .
Üdv!
Ha a motortartó fémváz egyértelműen szabványosan kialakított EPH potenciálon van, akkor a motortestet már nem szükséges külön EPH vezetékkel ellátni. Ha a motortartó fémváz több motor rögzítését oldja meg egyszerre, akkor ezen csak egy ponton kell az EPH kötést megcsinálni, azonban ha nem egy egységet képeznek, akkor mindegyikhez külön EPH vezetőt kell létesíteni. A kontaktalátét (rugós alátét, fogazott alátét) teljesen jó és szabványos megoldásnak számít.
A motor PE vezetőjének PE-EPH horokértékét, a motornál a PE vezető megbontásával lehet kimérni, a szabványos 200mA-es ellenállásméréssel.
Nekem most kicsit kusza a dolog, most az EPH vagy a védőföldelésekről beszélünk? Mert a motort kötelezően kell védőföldeléssel ellátni, de EPH-ba (már nincs is ilyen fogalom) nem írja elő semmi a bekötését. De kapiskálom a lényeget, arra gondolsz, mi van akkor, ha nem a védőföldelés erén záródik a hurokban folyó hibaáram, hanem a motor testjén, a szerkezeten keresztül? Nos, a felülvizsgálót semmi nem kötelezi rá, hogy minden egyes villamos berendezést szereljen le a gépről (ventillátorokat, szivattyúkat, motoros szelepeket, stb.) és így végezze el a mérést. Elviekben ha belegondolsz, abban az esetben ha a nagykirterjedésű fém szerkezetek, csőhálózatok valóban be vannak kötve az (EPH) rendszerbe, akkor is valamilyen szinten "besegítenek" a mérésbe, hiszen még a jól bekötött védővezető esetében is több áramút alakul ki, és kisebb ellenállásértéket mér a felülvizsgáló. Szerintem ez nem baj, az meg hogy nincs bekötve a védővezető rendesen, szemmel, vagy szerszámmal ellenőrizve is elég jól kivehető kell legyen. Még egy kis adalék vagy segítség, visszanyúlva az MSZ 172-höz:
"Azokat a fémszerkezeteket, amelyek egyes részei egymással - technológiai vagy szerkezeti, illetve kivitelezési okokból - villamosan vezetői összeköttetésben vannak, egyetlen szerkezetnek kell tekinteni. Ezeket elegendő egyetlen helyen az EPH-hálózatba kötni."
Még azt sem tartom lehetetlennek, hogy magát a szerkezetet helyezték így földpotenciálra felhasználva a motorok védőföldelését.
Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a ipari környezetben nagyon sok hibát el lehet követni, amit csak a mindenre kiterjedő érintésvédelmi vizsgálattal lehet kideríteni. Mivel a frekiváltó és a motor közé tiltókapcsolót kell kötni, a legtöbb esetben itt követik el a hibát azzal, hogy a 3 eres motorvezeték árnyékolását, mint PE vezetőt, a tiltó kapcsoló dobozában nem kötik össze a frekiváltótól jövő PE-vel vagy az árnyékolással mondván, hogy úgy is meg van a védelem az EPH miatt, meg aztán kurva nehéz a szűkös helyen biztonsággal kialakítani a kötést. Ebben az esetben, ha felületes a felülvizsgálat, akkor a motordekliben a felülvizsgáló ugyan látja bekötve a PE kapcsot és mérni fog jó hurokértéket, de a PE vezető hatásosságát már nem tudja igazolni, ami minden szabvány szerint kötelezően elsődleges kötésnek számít, ha van EPH, ha nincs.
Innen nézve a dolgot, sajnos bontani kell a motor PE kapcsát, a PE folytonosság igazolásához.
Szerintem... ::)
Nem véletlenül kérdeztem a megbontás nélküli opciót : többször is előfordult - és nem kekeckedés szándékkal - hogy rosszul kötött z-s vezetéket találtam / nyilván a gondos tervezésnek köszönhetően nehezen hozzáférhető helyen / .
Na meg a gép tetejére fellétrázni , ki/becsavarni motoronként 4 fedélcsavart , és utána kötni oda- vissza sok időt rabolna el , és akkor az ellenőr is hibázhat , műanyag fedél és lemezcsavar , tömítés , becsípődhet a leggyakorlottabb kollégánál is , kiszakadhat a csavar...
Szóval olyan megoldáson gondolkodtam , mint egy lakatfogó (mint tranzformátor ), ami bizonyos áramot kelt a z-s vezetékben , ami mérhető , és a mért értéket nem" rontja "el a többi vezeték .
Frekvenciaváltós motornál nem is nagyon lehet hurokellenállást mérni, ezt valamelyik topikban kiveséztük. Vagy van valamilyen trükk?
Fecó!
PE/EPH hurokról megy rege. :)
jucsaba!
Nincs ilyen módszer, mert az EPH és motor PE vezetők minden irányból bezavarnak. Ha biztosra akarsz menni, akkor sajnos meg kell bontani minden motor PE vezetőt, akár mennyire babrás a dolog. :-\
Pedig amit írtam , a z-s vezeték épségének és eph -ra kötésének ellenőrzésére (megbontás nélkül) alkalmas elvileg .
Villamos szekrényekben általában van egy földelő sorkapocs , amit mint ha árammérés lenne lakatfogó szerű eszközzel megbontás
nélkül lehetne mérni/tesztelni .
A z-s vezeték nem szokott tekerccsel megszakítva lenni , sőtt törekednek minél több helyen összekötni a fémvázzal
(ipari berendezés ) ezért szerintem akár KHz frekivel is lehetne tesztelni , a mérőáram akár 10A nagyságrendű is lehet .
csak az elképzelésemet gondoltam megbeszélem veletek , véleményeket várok.
Köszi
Ha az MSZ EN 61557 által elismert mérési módszerről van szó, akkor minden zokszó nélkül hivatkozhatsz rá.
Rendben , de én a hozzászólók véleményére vagyok kíváncsi , nem pedig a szabvány előírásaira , azt el tudom olvasni , de ha nem tér ki ilyen esetre , marad a kérdezősködés ...
A lakatfogós mérési módszer elfogadott, de hogy itt fog-e működni... ::)
A puding próbája az evés. :)
Kétes eredmények esetén, más módszerrel történő visszaellenőrzés sokat segít a végeredményen.
"azzal, hogy a 3 eres motorvezeték árnyékolását, mint PE vezetőt, a tiltó kapcsoló dobozában nem kötik össze a frekiváltótól jövő PE-vel vagy az árnyékolással mondván, hogy úgy is meg van a védelem az EPH miatt,"
Ez azt jelenti hogy 1 fázisú motorról van szó ?
Idézetet írta: jucsaba Dátum 2017. július 25., 21:33:16 DÉLUTÁN
"azzal, hogy a 3 eres motorvezeték árnyékolását, mint PE vezetőt, a tiltó kapcsoló dobozában nem kötik össze a frekiváltótól jövő PE-vel vagy az árnyékolással mondván, hogy úgy is meg van a védelem az EPH miatt,"
Ez azt jelenti hogy 1 fázisú motorról van szó ?
Az 3 ér + árnyékolás és az árnyékolás lenne a PE vezető, vagy pedig 4 ér árnyékolás nélkül. A motor 3 fázisú.
Kedves villanyszerelők.
Először is , friss vagyok a fórumon, remélem jó helyen teszem fel a kérdésemet. (ha nem előre is elnézést kérek!)
Azt szeretném kérdezni, hogy az alábbi képen (alábbi helyzetben) ha a képen sárgával jelölt helyen nulla-szakadás lenne, és ha az alattunk lévő szomszédnak is be lenne kötve a gázcső az eph-ba (panellakás), akkor a következő vonalon nem-e folyna tovább az áram a gázcsövön(nem-e tud azon záródni az áramkör, mely veszélyes lenne)? (L3->fi-relé->izzó->N->zöld sín->eph->gázcső->szomszéd->sárga->zöld->kék)
EPH ban nem vagyok túl jártas, szeretnék tanulni ez ügyben. Az alábbi kötés szabályos-e? Illetve mit kellene módosítani, ha nem szabályos?
A válaszokat előre is köszönöm szépen!
kép: https://kepkuldes.com/image/6Sr105
Üdv!
Természetesen, hiszen a gázcső rosszabb esetben, akár át is veheti a nálad megszakadt PEN szerepét.
Van-e jó értékű földelő telepítve nálad, illetve a szomszédnál, esetleg központilag?
A kérdés azért fontos, mert nem működő ÁVK esetén, a földelő(kö)n megoszló áramok nagy mértékben befolyásolja azt, hogy nálad vagy a szomszédnál milyen mértékű lesz a védővezetőn megjelenő hibafeszültség, azaz mekkora lesz a potenciálemelkedés. Annál magasabb és életveszélyesebb, minél rosszabb értékű a földelő(k) és a vezetékek/kötések impedanciája. Ráadásul a gázcsövet tilos áramvezetésre használni! Az EPH pont az ilyen hibák miatt lett kitalálva és az ÁVK sem véletlenül lett kötelező.
Köszönöm szépen a gyors választ!
Külön földelő nincs. Panellakás (bejövő vezetékek: fázis,nulla). A szomszédnál (alattunk, illetve a szomszéd alatt) nem tudni, milyen kialakítás van. Ez esetben mi a megoldás? Inkább a gázcsövet kihagyni az EPH-ból?
Erre van valami szabály? Az elosztótáblánál lévő rész úgy vélem szabályos. (fázis,nulla, nulláról pe-nulla-eph)
Ha belegondolok, más csövekkel is ez a helyet egy társasházban. Akkor itt EPH-t milyen módon (lehet) érdemes kialakítani?
Általában a panellakások folyosóján vannak a mérőszekrények, ahol megtalálható a védővezető is a felszállók között, ami az akkori szabványoknak megfelelően piros színű, hacsak azóta ki nem cserélték. A lakásba menő mért vezetéket célszerű lenne kicserélni rézre és ezzel együtt a védővezetőt is bevezetni. A gázcső és egyéb gépészeti fémcső nagy eséllyel már be van vonva az EPH-ba az épület legalsó és legfelső szintjén, ezért az újabb EPH kialakítása és bekötése nem indokolt (bár nem tiltott) különösen akkor, ha a mérőtől csupán alu PEN vezető megy a lakáselosztóba és ez 16mm2-től kisebb keresztmetszetű. Ezt elvileg bontani sem lehetne, mert nincsenek meg a feltételei. Az EPH meglétét, kialakítását és hatékonyságát szakemberrel felül kell vizsgáltatni és annak eredményeképpen szükséges eljárni.
Távolról nehéz belelátni a jelenlegi állapotokba. :-\
atom94 Üdvözletem!
Nyaki leírta a lényeget. Annyit kiegészítésként, hogy a 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet előírása szerint, a jelenleg hatályos szabványoknak kell megfelelni az érintésvédelmi(hibavédelmi) előírásoknak, és a felülvizsgálónak eszerint kell minősíteni.(MSZ HD 60364-4-41:2007, MSZ HD 60364-5-54:2012 a legfontosabbak. A "Villanyszerelők Lapja" januári száma foglalkozik ezzel a kérdéssel is.
ÜdV: Tóth Gyula .
Köszönöm szépen a válaszokat!
Akkor ha jól értem, egy lakásban ezen csöveket "nem kell" belevenni az EPH-ba. Viszont a még nem földelt esetlegesen nagyobb kiterjedésű fém tárgyakat érdemes belevenni (fém fürdőkád?)?
Illetve az szeretném még kérdezni, hogy az ábra, amit feltöltöttem, melyen a nulla szakadás van, egy családi háznál mi történne?
-A családi házaknál a gázcső le van földelve? (vagy csak akkor lenne ha az EPH ra kötjük?) - Ez esetben a nulla szakadásos ábra itt is máködne , azzal a változtatással, hogy a gázcső után nem a szomszéd következne, hanem a földelt gázcső (ha máshol is földelve van?).
-Továbbá ha már ennél a témánál vagyok, ha egy családi háznál, nincs földelés, viszont a lakó újra szeretné vezetékeltetni a házát, a földelés kialakítása az áramszolgáltató feladata?
Elnézést kérek, hogy ebben az egy posztban ennyi kérdés lett, próbáltam összeszedni minden kérdésemet ezen témában.
A lakásban elhelyezett nagyobb kiterjedésű fémtárgyakat be kell vonni az EPH rendszerbe oly módon, hogy a fém fürdőkádat vagy zuhanytálcát össze kell kötni az épület fém csővezetékeivel, fürdő esetén jellemzően a vízcsővel.
Családi házakba bevezetett gáz- és vízcsövek ha fémből készültek, úgy földeléssel el vannak látva, de mivel a gázcsövet hibaáram vezetésre használni szigorúan tilos, ezért ennek földelőképességére nem lehet támaszkodni. Ma már többnyire műanyag csöveken viszik mindkét közüzemet, így a földelőképességére nem is számíthatunk.
A PEN szakadás családi házas környezetben gyakrabban fordul elő, mint társasházak esetén, ezért különösen veszélyes üzemnek minősül, mert ha nincs vagy rossz értékű a helyi földelőberendezés, akkor az épület fogyasztói 3 fázisú táplálás estén, 0-400V feszültség között bármilyen feszültségszintet megkaphatnak, ami a kisebb impedanciás fogyasztók tönkremeneteléhez vezethet, ráadásul akár egy bekapcsolva hagyott készenléti tápon keresztül, a védő/EPH vezetőkön megjelenik a hálózati feszültség, ami még működő ÁVK esetén is, a kisebb áramokra érzékenyeknél halálos áramütést okozhat. Tehát summázva elmondhatjuk, hogy a jó értékű földelőberendezés PEN szakadás esetén elengedhetetlen és életmentő, aminek kialakítása és időszakos műszeres felülvizsgálata minden esetben, az épület tulajdonosának a feladata és felelőssége.
Bocs, fordítva, a nagyobb impedanciásokra jut nagyobb feszültség. Régen a tipikus helyzetismertetés az volt: bedugtam a vasalót, erre felvillant és kiégett a villanykörte.
Üdv.Nyaki!
Sztrogoff korrekciója a helyes!Mivel a kisebb teljesítményű (nagyobb impedanciájú) fogyasztó húzza a rövidebbet.Lehet, hogy Te is így akartad írni.
Üdv Gyula!
Köszi a helyreigazítást mindkettőtöknek. Természetesen kisebb teljesítményt akartam írni, de közben más szavak szabatossági javítására is fókuszáltam, így a hozzászólás szerkesztgetésekor, véletlenül rosszul maradt benne ez a részlet és a többszöri átolvasás után már simán elsiklottam felette. ...röstellem, de ez van. :-\
A "legjobb" hiba, a műhiba! ;)
Én még annyiban korrigálnám az EPH-ba kötendő tárgyakat, hogy a "nagykiterjedésű" mint olyan, a mostani MSZ HD 60364 sorozatban már nem jelenik meg. Ugye tudjuk, ez a régi MSZ 172-ben volt kezelve (vízszintes kiterjedése 5m-nél, függőleges 1 szintmagasságnál nagyobb...)
Jelenleg bekötendő:
- Közüzemi csővezetékek, gáz, víz stb. nyilván ha fémből van
- Szerkezeti idegen vezetőképes részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhetőek, központi fűtés, légkondicionáló berendezések
(idegen vezetőképes rész: nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas mondjuk a helyi föld villamos potenciáljának odavezetésére)
- Vasbeton épületszerkezet fémrészei, de csak ha azok hozzáférhetőek, és egymással megbízhatóan össze vannak kötve.
Itt nem firtatják a kiterjedést, és ezek alapján a 6 méteres salgó polc is mentesül, a kis fém asztalkával, és a fém mosogatóval egyetemben...
Fürdőszobában helyi EPH:
Kiegészítő eph összekötést kell létesíteni a testek, és a hozzáférhető idegen vezetőképes részek védővezetőhöz való csatlakoztatásával.
Az idegen vezetőképes részt fentebb magyaráztam, a test fogalma: A villamos szerkezet olyan vezetőanyagú megérinthető része, mely üzemszerűen nem, de hiba kapcsán feszültség alá kerülhet.
A fürdőszobára vonatkozó szabvány, az idegen vezetőképes részekre hoz példákat, mint fűtésrendszer, vízhálózat, gázvezeték, (nyilván csak ha ezek fémből vannak) de nem taglalja a hosszakat, hiszen mi van ha a gázvezeték rögtön a fürdőszobai cirkóhoz érkezik, lehet hogy csak 2 méter hosszú. És ami számomra a legérdekesebb, sem a fémből készült zuhanytálca, sem a fémből készült fürdőkád nem szerepel sehol...
Ezek az ún. harmonizációs szabványok nem mindig életszerűek, hiszen gyakorta bebizonyosodott már, hogy szabvány ide-szabvány oda, biz az élet gyakorta mást mutat. Ez van, amikor az ember által tákolt törvényeket az emberekre akarják erőltetni, miközben a természeti törvények mindig magasabb rendűek és az életet hivatottak szolgálni, nem egy szűk embercsoport érdekeit.
https://www.youtube.com/watch?v=4VNQlgqmtck (https://www.youtube.com/watch?v=4VNQlgqmtck)
A szokásos hétvégi "visszaolvasásomban" beletaláltam nyaki (#411) hozzászólásába ahol a PEN és a helyi egyenpotenciál létrehozása az igazi probléma. Abban alapvetően egyetértünk hogy a nem kellő értékü és nem ellenőrzött alkalmatlan helyi fölelések hamis bíztonságérzetet sugalnak és ez nagyon-nagyon formális előírás. Amennyiben a fogyasztói csoport jelentős PEN illetve ennek szakadása esetén FÖLD árama még a veszélyes szint alatt tudja tartani PE-n és így a EPH feszülségemelkedését is, mintegy jelzi hogy baj van de még nem életveszély. Ehhez a himi-humi szondázgatást elfogadhatatlannak tartom. Rokonságom és régebbi ügyfeleim elfogadják a jól megépített és hosszútávon is megbízható helyi földelők kényszerét és költségeit, (Lengyelországban ez kötelező tervezési és kivitelezési tétel.) Némelyeket nem tudtam meggyőzni mert nincs kellő érvem vagy csak a költségtényező az irányadó, onnan még időben elköszönök ezekem már az ÁVK sem segít legfeljebb az "üldözött" TT rendszer meg az emberi testen keresztül záródó PE hiányos "firelézés"
Nekem "csak" annyi bajom van a földeléssel, hogy az nem egy egzakt műszaki fogalom. Az egyik a mérés nehézségei, a másik pedig az időjárásfüggés. Tán valaki még emlékszik rajtam kívül, az MSZ 172/2 kötetes változatában volt egy méréssorozat leírása, ahol bizony kettőig terjedő szorzótényező volt az eredmény.
Azt bármikor lehet mondani, hogy ez a földelés nem 100, hanem 10 ohmos. De azt, hogy ez nem 9,8, hanem 10,2 ohm, na, azt nem.
EPH, de sokkal inkább fő földelősín kialakítási kérdésem lenne.
Elkészült a több földelőszondás földelésem a családi házam körül, melyek talajszinten összekötve, és természetesen hozzá kötve a korábbi üzemi-érintésvédelmi földelőhöz. Ezek így majdnem B típusú keret földelést alkotnak a családi házam alapja körül 80% hosszban. A kvázi B típusú földelő első sorban villám földelés szempontú.
Adottság a ház oldalfalán kívül elhelyezett árammérő szekrény, ami 20évvel ezelőtt, tetőtér beépítéskor kiváltott egy régebbi kisebb óraszekrényt a mostanitól kb 7m távolságban másik falfelületen. A régi óraszekrénynél megmaradt annak földelő szondájára kötött földelése, ez így 40 évig biztosította(?) a földszint védővezetőit. Ez a régi óraszekrény ma már csak lakáselosztó, a nulla vezetőt az új szekrényből kapja, a földelést pedig az elöregedett, hozzáférhetetlen földelőszondáról. Norma szerint szükséges a földben lévő földelőket egymással is összekötni lehetőleg talajszinten, vagy alatta, de ezt az öreg szondát a terasz teljes szétverése nélkül nem tudom elérni.
Az új földelőszondák közül egy nem kapcsolódik villámlevezetőhöz, (de talajszinten bekötve földelések potenciál egyesítő vezetőhöz) ettől jön fel 8mm alu körvezető a képen látható EPH/MEB (főföldelő)sínhez. Az OBO sín kb azonos oldal távolságban van az új, B+C túlfeszlevezetőt is tartalmazó óraszekrénytől és a régi, ma már csak lakáselosztó szekrénytől. A régi és új szekrényhez egy-egy 16mm2 rézvezeték megy az OBO síntől és indul egy EPH gerincvezeték is a lakásba. Ezzel a régi óraszekrény földelése megerősítése és a többi földelővel egyesítése megtörtént. Az új óraszekrényhez menő 16mm2 réz (kb 5m vezeték hossz) megerősíti annak földelő bekötését, mindezt azért, mert az a talajból egy kissé korrodált 8mm-es körvas, szekrény alatt átváltó 10mm2 alu vezetőn kapja a földelőszonda bekötést. További kényszerű adottság, ez az OBO főföldelősín a talajtól 2,5m magasságban van, a két óraszekrényben földelő sín-elosztója talajtól 1,8m magasan, tehát alacsonyabban vannak mint az OBO sín.
Tehát kérdésem:
A/ Az új és aktív óraszekrény ilyen módon megerősített földelése milyen problémát okozhat, ahhoz képest, hogy ennek minél közelebb kellene lenni a talajhoz és a két szekrényhez is?
B/ Alternatíva lehetne az, hogy az új szekrény nem kap közvetlen összekötést ettől az OBO síntől, viszont alul talajszinten, a képen látható módon a potenciál összekötő gyűrűtől a térkő alatt hozzákötés-egyesítése megtörténik a falban felszálló régi 8mm-es köracélra. Ezzel is van kapcsolat az OBO sínnel, de jóval hosszabb úton (8mm-es alukörveztő+potenciál összekötő gyűrű aluvezetője talajjal párhuzamosan).
C/ Maradhat-e mindkét megerősítő bekötés, az óra alatti potenciál összekötő vezetőtől és az OBO síntől menő 16mm2 Z/S vezetővel?
Sziasztok EPH kialakításával kapcsolatban kérdeznék!
Panellakás felszálló gerinc vízvezeték (wc.-hátfal mögött meleg, hideg) fémcsövei cserélve, többrétegű műanyag csőre.
1. a konyhai mosogatóhoz a felszálló többrétegű csövektől, idommal fémcsövek vannak még bekötve kb. 3m
2. fürdőszoba csőhálózata egy korábbi felújítás során többrétegű csőre cserélve (fürdőkád nincs bekötve EPH-ba)
3. a fürdőkád alatt a radiátor fémcsövei húzódnak folytonosság mérése alapján 0,12 Ohm
- Elgondolásom szerint a hátfal mögé tennék egy EPH csomópontot, és ebbe kötném be a lakáselosztóból a 2,5 mm2 MKH vezetéket.
- Innen a fürdőkádhoz (van rajta erre kialakított "fül"?).
- A konyhai csöveket is innen kötném be, de a fürdőszobában lévő mosdókagyló és kádtöltő csaptelepet, hogyan tudnám bekötni? Ezek többrétegű csővel szerelve. A mosdókagyló és a kádtöltő csaptelephez, sarokszelepekhez külön-külön vigyem el? Vagy elég az egyik sarokszelephez és onnan iker érvéghüvellyel átkötöm?
Segítségetek előre is köszönöm.
Üdvözletem !
Egy érdekes dolgot szeretnék mutatni a szakmabelieknek.
Nemrégen vásárolt panel lakásunkban a toalett mögötti épületgépészeti szekrényben nézelödtem.
Eléggé elhanyagolt vélt és benéztem mi mire szolgál. Ott vannak a hideg ,meleg vizórák,lefolyó csó,szellözö vezeték Vizcsövek stb. A sarokba bedobva találtam 2 zöld sárga vezetéket szószerint elvágva.
Majd rátaláltam egy másik kettöre ami fentröl lógott le.
Az elözö 2 vezeték a vizcsövekre van kötve . Minden bizonyal ez lenne a földelés .
A kérdés. Miért vágták azt ott el? Talán amikor a vizórák lettek beépitve utban volt a vizeseknek?
Fogalmam sincs. De most valószinüleg védöföldelés nélkul van a lakásom.
Felteszek fotókat , hogy érthetöbb legyen.
Elképzelhető hogy nincs rendes földelés, de lássuk be ez már a mai világban elég "ingatag" módszer, elég az ha az alattad lévő szinten felújításkor kiváltják a függőleges strangot műanyag csőre, és máris fuccs az egésznek...
Nos földelésem azért nincs mert az egyik vezeték ami el lett vágva az a kismegazakito eloszto szekrényben a föld sinre van kötve. A másik elvágott vezeték pedig a tetötérbe vezet ahol nemtudom hová lehet kötve. Talán a villámhárítóra vagy az EPH gerincvezetékre. A másik két vég egy pontban a vizcsöre van bilincsel rögzitve.
Tehát EPH vezeték ezekszerint el van vágva.
Föld potenciál csak a méröórátol a betáp vezetékemen keresztül van jelen.
De a kérdés , miért vágták el?? Útban volt, vagy rátekeredett a vizcsöre amikor a vizórákat szerelték fel ,vagy valamilyen testzárlat miatt okozott problémát. Fogalmam sincs. Hogy ki csinálta azt már kideriteni nemigazán lehet. Nagyon sok éve állhat már igy
Mit tegyek? Kössem össze a vezetékeket és jónapot?
Szerintem ez nem a védővezető volt. Nincs azon az elosztótábla föld sínen még valami, ami bejövőnek fogható fel? Mondjuk áthidaló?
Jelenleg nem tudom megnézni az elosztótáblát. Majd kb 2 hét mulva.
De ha nem a védőföld akkor mi lehet?
Tehát a vizcsövekröl jön 2 sárga zöld vezeték. Az egyik az elosztótáblához vezet,a másik pedig fel a padlástérbe valószinüleg, mivel zárószinten vagyok.
Ez a vezeték lehet a villámhárítóra kötve, vagy az EPH gerincvezetékre?
Melyik emelet?
4. emelet. Felettem már a tetötér van.
Nem olyan régen még érvényben volt az előírás, hogy a házi fémhálózatokat és a védővezetőt össze kell kötni a legfelső szinten is, ha legalább négyszintes az épület.
Ez a "nem olyan régen" ez nem jelenti azt, hogy most már nem kell, de most ködösebb előírás van, amit tervezőnek kell értelmezni. Magyar tervező úgyis gondolkodás nélkül ezt a négy szintet fogja mondani negyven évig.
Akkor most mi lenne a teendö?
Mérjem meg,hogy ohmikusan van e kapcsolat a csö vezeték és az elvágott szálak között és kössem össze a végeket?
Tisztelt BRUT!
Erősáramú módszerrel mérd meg. Ha nincs műszered,hívj egy felülvizsgálót és ki fogjátok deríteni a hibát. Meglesz a megoldás és nyugodtan alhatsz. Egyébként az EPH új neve: VÉDŐ ÖSSZEKÖTŐ VEZETŐ.
Akkor ez netán egy VÖV ?
Lánykori nevén
vezetéknév: Epház
utónév: Drótika
Nem hiszem hogy kötelező lenne de én összekötném ezeket egy PE síndarabbal.
Az elvágott vezetékekre gondolsz Endre?
Először én is egyböl rávágtam,hogy összekötöm. Majd azon kezdtem gondolkodni,hogy miért vágták el.
Lehet valamilyen kúszóáram okozott kellemetlen csipkedő érzést pl. zuhanyzáskor,és akkor kiagyalták,hogy elvágják a vezetéket. Nemtudom. fogalmam sincs.
Tisztelt fórum társak!
A következő kérdésse3l fordulok hozzátok: adva van egy régi ház ahol EPH rendszert kell kialakítanom. Ismerem a szabványokat de a háznál nem találok földelő szondát. A mérőszekrénynél nincs földelő kötődoboz. A gázkazán messze van a mérőszekrénytől. A kérdésem az lenne, hogy létesíthető egy új földelő a gázkazán mellet ami csak kazán védelmét szolgálná, esetleg a védővezetőn visszaküldeném a házra?
Köszönöm a válaszokat.
Keresztmetszetet tekintve nem lesz szabványos.
És még az is kisebb baj, hogy aki leválasztja ezután a gázkazán áramkörét (ha annak a vége csatlakozik a földeléshez), az megszünteti az elosztótábla PE sínjének a külön vezetékes földeltségét (mert ugye ha ott nullázás volt, a nullavezető is nagyjából földpotenciált visz rá). Az igaz, hogy eddig olyan, mint külön földelővezeték, nem is volt, de azért ez nem egy erős érv.
T. apeter!
Földelni mindenképpen a bejövő PEN vezetőt kell.Az MSZ447:2019 szabvány és az MSZ HD 60364-4-41:2018szabvány alapján is.Max:10 OHM és méréssel igazolni!.
Egy lakástól földkábellel 5x16-os át van vezetve a háromfázis +n+pe egy fürdő medence inverteréhez és a vezérlő táblájához és ott is akarok földelést csinálni mivel kb 40méter a távolság ,helyes-e?
Nem tudok olyan előírásról ami ellenezné ezt.
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Én nem mondom, hogy nincs földelés csak nem találom. Nem vagyok regisztrált villanyszerelő nem bonthatom meg a mérőt. Feltételesen kérdem: ha van földelő szonda az épületen és az össze van kötve a PEN vezetékkel a mérő alatt, tehetek e külön még egy szondát a gázkazán mellé ?
T Apeter!
Tehetsz, de semmi értelme! Gondolom kazán üzembehelyezésről van szó?A 11/2013.(III.21.)NGM rendelet és módosítása 4.27pontja előírja a 30mA-es ÁVK-t. TN rendszerben a földelt PEN vezetőről leágaztatott PE vezetőt kell a kazánhoz vinni.Az MSZ447:2019 szabvány 4.4 szakasza előírja, hogy "a földelőt úgy kell telepíteni, hogy zárópecsét bontása nélkül lehessen azt mérni."
T. Tóth Gyula! Köszönöm válaszát. Ez nem egy új telepítés, a kazán régi de EPH nem volt soha kiépítve. Valamiért beijedtek és most kérik de nem szeretnék csatornáztatni a házba. A villanyóra szekrény egy teraszon van, alatta 50-60cm aljzat. A földelő szondát nem tudom ide leverni, járólapózva a terasz és a 2m-es szondából a fele lehet hatékony, így a 10omos ellenállást soha nem tudom elérni. Ha van valami ötlete szívesen meghallgatom. Köszönöm.
Ha már itt lett kérdés a gáz EPH, akkor csupán jelezni szeretném, hogy a 11/2013.(III.21.) NGM rendelet hatályát veszítette és helyette a 3/2020. (I.13.) ITM rendelet van hatályban.
T.apeter!
Nyaki pontosította a jogszabályt (melyet én módosításnak írtam).Ennek 28.27pontja írja: "Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által kiadott ÉVÉ szabványossági igazolás rendelkezésre áll."
Én már telepítettem úgy új földelőt-a hivatkozott okokra tekintettel-,hogy az épület végén, vagy olyan helyen ahol nem volt leburkolva a terep,ott nyomtam le a 3m-es rúdföldelőt és a padlástérben vezettem a mérő közelébe a védővezetőt.Tudom macerás, de manapság mindent burkolnak!
Idézetet írta: faxelektro Dátum 2020. október 19., 19:58:22 DÉLUTÁN
Egy lakástól földkábellel 5x16-os át van vezetve a háromfázis +n+pe egy fürdő medence inverteréhez és a vezérlő táblájához és ott is akarok földelést csinálni mivel kb 40méter a távolság ,helyes-e?
A szabvány kimondottan ajánlja.
Szép estét!
Társasházi lakásban új földgáz rendszer kerül kialakításra, EPH bevizsgálása még odébb van. A lakás "kiselosztó" szekrényéből 1x6 mm2-es MKH vezeték megy a kazánhoz, és szabványos EPH bilinccsel csatlakozik a 22mm-es gázvezetékre.
1. kérdés:
A kiselosztóba a villanyórától 3x6mm2 MKH vezeték jön, azaz a föld is 6mm2. Szabályos, vagy a földnek 10mm2 kell?
2. kérdés:
A kazán fém csőcsonkjaira (fűtés előremenő+visszatérő; HMV hideg és meleg oldal) milyen módon csatlakozzék az EPH? Kötelező az EPH sín (elosztó), vagy elegendő ha a gázcső EPH bilincsére, a 6mm2-es érvéghüvelyes MKH mellé 1.5mm2 MCu-t kötök (zöld-sárga!), majd láncba fűzöm a kazán vizes csonkjaira erősített bilincsekre? Lásd: https://www.erintesvedelem.hu/hirek/felulvizsgalati-szakmai-anyagok/
Villanyszerelő elmondása szerint sietős szerelők hilti szalaggal (!!!) oldják meg ezt a kérdést. Én nem süllyedek le erre a szintre; csúnya és drága az EPH elosztó sín is, de ha mindenképp az kell akkor az lesz.
Hivatalosan a társasház épületébe belépő fém gázvezetéket nem lakásonként kellene külön-külön EPH-ba kötözgetni, hanem a társasház főelosztó-berendezés közelében kialakított EPH csomópontról vagy fő-földelőkapocsról megfelelő vezetékkeresztmetszettel bekötni valahol az épületbe lépési pontjának közelében. Ide EPH gerincvezető dukál, ami a berendezésben alkalmazott legnagyobb védővezető-keresztmetszetének a fele, nem lehet kisebb mint 6 mm2, és nem kell nagyobbra választani mint 25 mm2.
1. A lakás esetében ha 6-os a betáp, akkor EPH gerincvezetőnek jó a 6-os
2. Gáz-víz-fűtés EPH gerincre kerüljenek, minden 6-os ha a betáp is 6-os, nincs 1,5 itt. Hilti szalag az nem elektromos célra gyártott és minősített bekötőszerelvény, hanem mechanikai rögzítésre létrehozott és bevizsgált anyag! Jól teszed ha rászánod azt a párezret rendes bilincsekre, hiszen a lábunkra sem kesztyűt húzunk ;)
Kedves Fecó,
Köszönöm az észrevételeket. Egy nagyon barátságos villanyszerelő ma megtekintette és a 6-os vezetéket szintén alkalmasnak ítélte lakáson belüli EPH gerincnek. Ugyanis a gerinc kiindulópontja nem a lakáson belüli kiselosztó (ahová a 3x6 vezeték bejön), hanem a villanyóraszekrény. Oda pedig (hivatalosan) 25mm2 sín megy. Bár megjegyezte, hogy a kb. 3 éve elvégzett bővítést (1x32A-re) a kollégák elszúrták, mert már akkor is legalább 10-est kellett volna a szabvány szerint behúzni a lakás kiselosztójába.
A hilti-szalag szerintem is butaság, mivel a 3/4-es hollandira (is) passzoló EPH bilincsek 1000Ft/db, ebből kell 5db. a kazán csonkjaira. A nagyobb, collos csőre (gázóra mért és méretlen oldalának összekötésére) kb. 1300Ft/db. volt a szalagos EPH bilincs. A gázcsőre merev oldalú bilincs megy, de abba csak érvéghüvely mehet bele, nem "átmenős", mint a szalagos bilincsek. Mivel az lesz az első csapolási pont, 2x6-os érvéghüvelyt vezetek bele, onnan megy a kazán csonkjaira. Így biztosítható a megszakításmentes csatlakozás.
Már csak egy kérdésem maradt - örök klasszikus: gáztűzhely!
Emlékszem, amikor még (ennyire sem) nem értettem hozzá (mármint az EPH-hoz), a villanyszerelők mindig belekötöttek, ha 230V-os csatlakozót láttak. Pedig már 20 éve nem lehet kapni dugó nélküli gáztűzhelyt: sütőtér világítás, beépített gyújtómű, sütőtér levegő keringetés, illetve a készülékek fele eleve villamos sütőtér fűtéssel rendelkezik. Persze elbukni még soha nem láttam egy átadást sem kihagyott gáztűzhely miatt, de mindig megemlítették. Mi a szabványos eljárás?
#1: nem csinálunk semmit, végighallgatjuk a szokásos kifogást majd szépen mosolygunk a jegyzőkönyv aláírásakor
#2: levágjuk a kábelt, konnektort nem telepítünk a közelébe és becsszó megígérjük, nem lesz feszültség alá helyezve
#3: a kazánnál alkalmazott eljárással megegyező EPH bekötés: 6-os gerinc, 14-es gázcsőre bilincs, gáztűzhely belépő gázcsonkjára szalagbilincs, ezeket felfűzni a 6-os EPH gerincre
Gáztűzhelyt, mint villamos csatlakozással ellátott szerkezetet, nem kell külön eph-ba kötni. A gázcső az épület belépési pontjában már bekötve, a tűzhelynek meg van védővezetője, és ezek így közös potenciálon is vannak. Az elgondolás onnan ered, hogy a régi "fémharisnyás" bekötőcsöveket átköttették a cső és a készülék között...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
...azért a gáztűzhelyeknél még az EPH-nál nincs vége. Szagelszívó van? Ha van, akkor reteszelési jegyzőkönyv van?
Ha még csak a jegyzőkönyv kéne. Nyílván akkor állítják ki ha a "reteszelés" megfelelő, vagyis a gázvezetékbe megfelelően be van építve a szelep.
Még nincs, de majd lesz. Egy biztos: átadáskor még nem lesz ott, csak egy szokatlan helyen árválkodó konnektor árulkodhat a terveimről. Arra én is kíváncsi leszek, mikor lesz a retesz kötelezően beépítve a gáztűzhelyekhez. Egyébként az ablakon ki lett alakítva a szabvány szellőző.
Ilyen, hogy hatos gerinc, ilyen mintha már nem lenne előírva. Mármint se a hatos, se a gerinc. Ezek a már majdnem 20 éve visszavont MSZ 172 kifejezései és előírásai.
Igen, magam is a "közérthetőség" miatt használtam, de talán a "fő földelőkapocstól induló védőösszekötő- vezető" pontosabb...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2020. december 11., 22:46:09 DÉLUTÁN
Gáztűzhelyt, mint villamos csatlakozással ellátott szerkezetet, nem kell külön eph-ba kötni. A gázcső az épület belépési pontjában már bekötve, a tűzhelynek meg van védővezetője, és ezek így közös potenciálon is vannak. Az elgondolás onnan ered, hogy a régi "fémharisnyás" bekötőcsöveket átköttették a cső és a készülék között...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Ha villamos bekötésű gáztűzhelyt nem szükséges EPH-ba egyesíteni, akár villany sütős, akár csak világítást és gyújtó szikrát táplál a konnektor, akkor a villamos vezérlésű gázkombikazánt miért is kell? Egy dologban plusz a gázkazán, használati víz és fűtés csövek csatlakoznak hozzá. A víz, gáz és fűtés csöveket egyébként kazántól távol is be szokás kötni EPH-ba.
Ha mégis EPH-t kap a gáztűzhely, az vélhetően nem baj. Én nyári villámláskor általában kihúzok majd minden villamos fogyasztót a konnektorból, így a gáztűzhely dugót is, gázkazánét is. Ebben az esetben az EPH bekötés mégis csak előnyös közeli villám, vagy saját külső villámvédőmbe érkező villámkor.
Nálam villamos tápos gáztűzhely előtti gázcső elzáró csap előtt földelő bilincsen kap EPH-t, majd innen a sárga flexibilis gázcsővel együtt futóan a tűzhely fémváza is EPH bekötést kap.
"Villamos vezérlésű gázkombikazánt" sem kell EPH-ba bekötni. Gázcső-vízcső-fűtéscsőről beszélünk. Az épületbe belépő fémcsöveket, közüzemi vezetékeket a belépési pont közelében kellene bekötni. Sok helyen ez a kazán közelében van, és itt minden egy helyen megtalálható. Ha itt bekötöd, akkor nem szükséges a gáztűzhelynél újra bekötni a gázcsövet.
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2020. december 12., 12:49:41 DÉLUTÁN
"Villamos vezérlésű gázkombikazánt" sem kell EPH-ba bekötni. Gázcső-vízcső-fűtéscsőről beszélünk. Az épületbe belépő fémcsöveket, közüzemi vezetékeket a belépési pont közelében kellene bekötni. Sok helyen ez a kazán közelében van, és itt minden egy helyen megtalálható. Ha itt bekötöd, akkor nem szükséges a gáztűzhelynél újra bekötni a gázcsövet.
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
A nem kell, de ha be ott is kötve van, az nem gyengíti, hanem erősíti a védettségi szintet. Igen, a házfal mellett, ahol talajból kilép az 1"-os gázcső, ott billinccsel a villám földelőket is összekötő gyűrűhöz bekötve, majd falon árammérő szekrény közelében a főföldelő OBO sínhez is bekötve a gázcső. A talajban házhoz befutó horganyzott vízcső is villám földelő összekötő 10mm-es horganyzottal összekötve. A gázcső lakáson belül két fogyasztóhoz megy, tűzhely/gázkazán, ott is billincs EPH-hoz. A hideg-meleg vízcsapoknál, mind fémcső, csak 4 helyen tudtam EPH-zni. Ellenben minden lemez fűtő radiátoron ott az EPH bilincs. Tehát ez így szerinted túlzás? Szerintem így biztosabb.
Az irányvonal lényege a következő: (Nem keverendő a fő-földelőkapocshoz csatlakoztatott védőösszekötő vezető és kiegészítő védővezeték összekötő)
"Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba"
Mi a lényeg?:
1. bejövő fémes részek (amik az épületbe vagy létesítménybe "kintről belépnek")
2. veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be
3. nem részei a villamos berendezésnek (ezért nem szükséges a villamos szerkezetek bekötése, kazán, tűzhely)
A lemezradiátor behurcolhat idegen potenciált kintről? Vagy a gáztűzhely? Félreértés ne essék, az EPH bekötésnek nem az a lényege, hogy zárlatos lesz a gáztűzhelyed, és éppen elszakad a védővezetőd, akkor is legyen földelés. Valaki egyszer azt mondta, hogy a fém ajtókeretet azért kell földelni, mert ha odacsípik vele a hosszabbítót, ne rázzon meg senkit. Ez dicséretes, csak a védelmi módok nem az egyszerre 6 féle meghibásodásra vannak kitalálva. Ennyi erővel mindent kössünk be duplán vagy triplán a védővezető-hálózatba. De a radiátorok és műanyag csövek bekötése téma volt az ÉVÉ MUBI egyik ülésén is:
"A MUNKABIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE: Amennyiben a központi fűtés rendszerben keringő folyadékot elektrolitnak, tehát vezetőképesnek lehet tekinteni a benne lévő szennyeződések, adalékanyagok miatt, akkor elég egy helyen, általában a kazánnál rögzíteni a rendszer potenciálját, tehát ott bekötni az védő egyenpotenciálú hálózatba."
Az EPH-ról - szerintem - jó összefoglaló készült a MEE-ben https://www.e-villamos.hu/letoltes/mee-vet-2019-msz447.pdf
(elnézést, ha már valaki küldte volna korábban)
Igen, csak mintha az MSZ 172 és KLÉSZ ihlette volna ezeket a sorokat, és nem a jelenleg hatályos szabványok...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Hát... nem egy nagy anyag. Csak belelapoztam, de ez ugye egy hülyeség:
Száraz homoktalajok, talaj földelési ellenállás érték nem megfelelő, akkor a következő módszereket lehet alkalmazni:
• – növelni kell a földelő talajjal érintkező felületét
– a földelő méretének növelésével (rúd helyett cső)
Az átmérő növelése nagyon keveset számít. Nem véletlenül a szabvány (60364-5-54) közelítő képletében nem is szerepel.
Sziasztok,
az alábbi elvi kapcsolásban megfelelő ponton csatlakozik az EPH vezeték az egész rendszerhez? Vagy inkább a szonda kötésnél lenne jobb?
Előre is köszönöm a segítséget
EPH része elfogadható, de szerintem a mérőbe csak N kéne és nem PEN.
A mérőBŐL PEN jön ki, Elmü területről van szó. Utána, a plombalt szekrény felett történik a PEN szétválasztás.
Jo estét
Egy panzió jakuzzia egy vendég szerint kicsit rázta az ujját ahogy bele nyúlt az este. A tulaj a reggel hívott nézzem meg miután ki üresítette ki mosta majd újra fel volt töltve. A jakuzzi egy BALBOA márka védelme egy 20A-30mA-rcbo-tipA és3kW-os. Én is a tulaj is belenyúltam de semmi rázást nem éreztem működés közben. Egy lakat fogóval 6A-rre alítva rámértem a földelésre ami 6-os réz és 0,0023-at mutatott .EZ jelent valamit vagy egy olyan lakat fogó kelne amivel tudnék mérni 30mA-szivárgo áramot? Le kellene kapcsoljon a védelem? Az után is fürödtek de semmi panasz nem volt vagy itas lehetett a panaszos de azért csak nem hagy nyugodni az eset.
Hol találok 10mA-áramvéökapcsolot háromfázisost ?
Általában villanyszerelő szaküzletekben. :)
https://www.argep.hu/trend/FIRE/Fi-rele-10ma.html
Sajnos csak monofázisost tudnak ajálni a villanyszerelü szakűzletekben is.
...mint ahogy az S/K által adott linken is csak azok vannak.
Hívott egy szaktárs, hogy talált az ABB-oldalán és rendelt is egyet nekem. Ha meg lesz felszerelem és ha van valami szivárgás az tuti le fog kapcsolni.
Ha történés lesz, légyszi tudósíts. )
https://www.e-mile.hu/hu/aram-vedokapcsolo-fi-rele-4p-40a-0-01a-ac-tipus-6ka-analog-tracon-tractfv4-40100/
Gondolom olcsóbb mint az ABB.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2021. augusztus 06., 21:35:16 DÉLUTÁN
...mint ahogy az S/K által adott linken is csak azok vannak.
Valóban.
Neten nem is lehetett olyan gyorsan találni ahogy gondoltam 4P., :) de azért vannak. Lentebb csatoltam.
Ahol még kapható, ezeket hívtam, illetve amikor vásároltam kérdeztem.
TRACON (polcon), MILE (polcon, SONEPAR (volt MARCHIOL) rendelésre, HALUXVILL (rendelésre) stb.
Sziasztok!
Segítsetek kérlek! Rack szekrény és riasztó doboz "földelését" (és ezzel a kábelek árnyékolását is) hogyan kellene szabályosan megoldani? Kollégákkal parázs vita alakult ki, van IT és riasztószerelő ismerősöm is, és mindenki mást mond, a neten sem találtam egyértelmű választ.
A 230-as hálózat földjét kellene használni, vagy a víz/gázcsövekre kötött EPH-t kellene tovább vinni? (Volt aki az egyiket, volt aki a másikat mondta, és voltak olyan szakik, akik azt mondták, hogy "egyiket sem szokták".::) )
Üdv!
Az MSZ EN 61140:2016 szabvány 5.2.2. pontja azt írja elő, hogy pl. az informatikai vezetékek fém kábelköpenyét (árnyékolását) egyesíteni szükséges (ha a kábelek tulajdonosa hozzájárul) az épület védő egyenpotenciálú összekötési rendszerével. Ezen rendszer legalább egyik védelmi részét használni lehet, nevezetesen pl. a fő védővezetőt (PE). Innen nézve jó megoldás a hálózatrésznek azzal a védővezetőjével egyesíteni, amelyről táplálják az adott informatikai készüléket feltéve, hogy annak védővezetőjének keresztmetszete legalább 2,5 mm2 és kiegészítő mechanikai védelemmel ellátott (pl. csövezett vagy az aktív vezetőkkel együtt van vezetve egy kábelköpenyen belül), de akár tökéletes megoldás lehet megfelelő keresztmetszettel a védő egyenpotenciálra hozó vezetékhálózatra (EPH) való csatlakozás is.
Nyaki kollégát annyiban kissé pontosítanám, hogy az említett szabvány évjárat a hivatkozott pont kicsit "megkeveredett".
Az érvényes, 2016-os "évjárat" 5.2.2. pontja az Alapszigetelésről szól.
Vélhetően a 2003-as verzióra gondolt.
Az MSZ EN 61140:2016 5.3.3 pontja részletezi a "Védő egyenpotenciálú összekötést".
Úgy gondolom, hogy először azon kell elmélkedni, hogy itt áramütés elleni védelemről, megoldásról kell-e elmélkednünk, vagy olyan "üzemi" technológiai kérdésekről (pl. zavarvédelem, egyéb "összeföldelések") ami miatt "üzemi földelés", megoldás a kérdés.
EZ utóbbi esetben - mivel pl. nincs "érintésvédelmi" feladata- a zöld-sárga vezető szín sem használható!
Arra viszont figyelmmel kell lenni hogy egy jelávitelre szolgáló kábel árnyékolása csak egyik végén földelhető.
Pont ezért írja a szabvány, hogy "ha a kábel tulajdonosa hozzájárul". Nem mindegy, milyen műszaki megoldást alkalmaznak az adott informatikai kábelszakaszon. Amíg nem volt ez az optikai huncutság, addig pl. a UPC koaxon továbbította a jeleket, mely kábelen megjelent a tápfeladás "áldásos" hatása, ezért a jelelosztókat mindenképpen célszerű volt az épület védővezetős hálózatával egyesíteni, máskülönben kellemetlen csipkedésben volt része a delikvensnek, miközben a központi antennavezetéket a TV-be próbálta tuszkolni.
Tisztelt Kollégák!
Egy 50 éves lakás elektromos hálózatát újítom fel MMfal vezetékkel, MBCU kábelekkel, vakolatba szerelve.
Ez esetben milyen vezetéket kellene használnom a vakolatba süllyesztve, az EPH kialakításához?
Pl. sima 1x6mm (vagy 1x10mm) MCU vezetéket vakolatban?
Köszönöm a segítségeket.
MCu,Mkh (egyszeres szigetelésű) vezetékek csak védőcsőben helyezhetők el.
Idézetet írta: tothgyula Dátum 2022. január 31., 16:53:48 DÉLUTÁN
MCu,Mkh (egyszeres szigetelésű) vezetékek csak védőcsőben helyezhetők el.
Köszönöm, ezért kérdezem, hogy milyen vezetékkel lehetne megoldanom az EPH-t, ha védőcső nélkül szeretném szerelni?
Fura lenne, ha mindenhol MBCU-val szerelek, az EPH-nak meg berakok egy védőcsövet.
Na jó, de az is fura, hogy egy szál 6-os MKH helyett megveszel inkább egy 3×6 mm2 MT kábelt, és azt gipszeled be, melyből csak a zöld/sárgát használod. Ennek az átmérője meg pont annyi, mint mondjuk egy 16-os cső, ami igaz hogy cső, de olcsóbb a réznél...
Idézetet írta: Fecó Dátum 2022. január 31., 19:41:30 DÉLUTÁN
Na jó, de az is fura, hogy egy szál 6-os MKH helyett megveszel inkább egy 3×6 mm2 MT kábelt, és azt gipszeled be, melyből csak a zöld/sárgát használod. Ennek az átmérője meg pont annyi, mint mondjuk egy 16-os cső, ami igaz hogy cső, de olcsóbb a réznél...
Persze, nem szeretnék 3x6-os MT kábelt, vagy nincs más megoldás? Panelben ahol minden beton és ezért MMfal vezetékkel szerelnek, az EPH-nak ott is védőcsövet vésnek a betonba?
Ha berakok egy 3x2.5 MBCU-t és közösítem a három eret, kiadja a 6 MM2-t...:-)
Lehet, egyszerűen kihagyom az EPH-t... eddig se volt 50 évig, eztán se lesz... :-(
Ez panelház?
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: Fecó Dátum 2022. január 31., 20:31:22 DÉLUTÁN
Ez panelház?
Nem, kertes, családi ház, tégla. Csak kérdeztem, hogy beton panelben, ezt miképpen oldják meg?
...amúgy a panel lakásban belül miért kell EPH?
Éppen az összehasonlítás miatt kérdeztem rá én is. Paneloknál a közös részeken szokták bekötni a ház gázcső-vízcső esetleg távhő fémvezetékeit, az épületbe történő belépési pont közelében. Természetesen nem vésik be, megy falon kívül.
IdézHa berakok egy 3x2.5 MBCU-t és közösítem a három eret, kiadja a 6 MM2-t...:-)
Jah, kiadja, ha felétek a szabványos színjelölés nem ismert...
IdézLehet, egyszerűen kihagyom az EPH-t... eddig se volt 50 évig, eztán se lesz... :-(
Szerintem se kell fáradni, a Fi-relé meg csak a helyet foglalja, a túlfeszvédelem beépítését szorgalmazó MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány is csak kekeckedik, meg drága is. Meg hát a munka végén úgy sem lesz felülvizsgálva semmi és különben sem én lakom benne a gyerekekkel...
Az évszázad hozzászólása. :)
Idézetet írta: Fecó Dátum 2022. február 01., 07:40:13 DÉLELŐTT
Paneloknál a közös részeken szokták bekötni a ház gázcső-vízcső esetleg távhő fémvezetékeit, az épületbe történő belépési pont közelében. Természetesen nem vésik be, megy falon kívül.
Én egy lakásos panel családi házra gondoltam, ahol nincs közös rész és falon kívül meg randa lenne...
De megvan a megoldás, 6mm2-es MMfal vezetékkel oldom meg.
Sziasztok! Az EPH gerinc egy 30x3,5mm-es horganyzott acélszalag. Melyik szabvány és mit ír, kell-e festeni, és ha igen milyenre? Köszönöm!
Természtesen zöd-sárga szijelölést kell alkalmazni a "gyári" jelleg pl. OBO kötőelemen felesleges a jelölés.
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2023. július 19., 16:00:03 DÉLUTÁN
Természtesen zöd-sárga szijelölést kell alkalmazni a "gyári" jelleg pl. OBO kötőelemen felesleges a jelölés.
Akkor a 30x3,5-ös acélszalagot festeni kell. :( Azt hittem elfogadja a szabvány horganyztottan.
Azért jó lenne ismerni ennek a villamos berendezésnek a létesítési évét is. Volt idő amikor:
"Megengedett a falon kívül szerelt csupasz védõvezetõ sín színjelölésére zöd/sárga, fekete vagy piros szín alkalmazása."
Ne bolondozzatok már. Láttatok már például a földeléshez hegesztett földelő kivezetőt végig cirmosra festve?
Egyébként MSZ EN 60445:2018 és 2022 6.3.2. pontja szerint, ha a védővezető alakja, stb szerint könnyen azonosítható, akkor elég a csatlakozásoknál a védőföldelés szimbólum, vagy zöldsárga jelölés, vagy PE betűk alkalmazása.
Hát, ez a PE ez kellemetlen, meg a többi is, de 2012 óta ugye minden védővezető, csak azon belül vannak funkciók, és ez a szabvány meg jóval utána adódott ki, úgyhogy benne van a 6.3.6., hogy védőösszekötő-vezetőt a 6.3.2. szerint kell jelölni - és így a kör bezárult.
Kis sajátos értelmezéssel (keresnék rá indokot) én inkább azt alkalmaznám a MSZ HD 60364-5-51-ből, hogy
514.3.Z5. Az azonosítás elhagyása
Az azonosítás színnel vagy más jelöléssel nincs előírva
...
csupasz vezetőkre az olyan esetekben, amikor a tartós azonosításra nincs lehetőség a külső hatások, pl. agresszív légkör és szennyeződés miatt
Idézetet írta: Fecó Dátum 2023. július 19., 16:48:49 DÉLUTÁN
Azért jó lenne ismerni ennek a villamos berendezésnek a létesítési évét is. Volt idő amikor:
"Megengedett a falon kívül szerelt csupasz védõvezetõ sín színjelölésére zöld/sárga, fekete vagy piros szín alkalmazása."
A rendszer már régi (1970-es évek), de felülvizsgálat alkalmával bukott ki, hogy két nagy kiterjedésű fémtárgy nincs bekötve EPH-ba, ami később került oda, kb 2010 környékén.
Mivel olyan helyen van, és állandó napsütéses a terület, így a csupasz 30x3,5 mellett tettük le a voksot.
Idézetet írta: Sztrogoff Dátum 2023. július 19., 17:30:40 DÉLUTÁN
Ne bolondozzatok már. Láttatok már például a földeléshez hegesztett földelő kivezetőt végig cirmosra festve?
Egyébként MSZ EN 60445:2018 és 2022 6.3.2. pontja szerint, ha a védővezető alakja, stb szerint könnyen azonosítható, akkor elég a csatlakozásoknál a védőföldelés szimbólum, vagy zöldsárga jelölés, vagy PE betűk alkalmazása.
Hát, ez a PE ez kellemetlen, meg a többi is, de 2012 óta ugye minden védővezető, csak azon belül vannak funkciók, és ez a szabvány meg jóval utána adódott ki, úgyhogy benne van a 6.3.6., hogy védőösszekötő-vezetőt a 6.3.2. szerint kell jelölni - és így a kör bezárult.
Kis sajátos értelmezéssel (keresnék rá indokot) én inkább azt alkalmaznám a MSZ HD 60364-5-51-ből, hogy
514.3.Z5. Az azonosítás elhagyása
Az azonosítás színnel vagy más jelöléssel nincs előírva
...
csupasz vezetőkre az olyan esetekben, amikor a tartós azonosításra nincs lehetőség a külső hatások, pl. agresszív légkör és szennyeződés miatt
Köszi, én is ilyenre gondoltam. A csatlakozási pontoknál, és pár méterenként megjelöljük, és annak jónak kell lennie. A másik, hogy a földön lesz, így igaz, hogy a festés nem lenne tartós.