Csáó mesterek!
a következõ lenne a kérdésem:
Többször láttam már hogy a 220\24-es transzformátor szekunder oldalán mind a két kivezetést biztosítják.. miért szükséges ez??
Mondok egy konkrét példát 250VA-es 220\24-V os trafó. A primer oldalon egy db 6 amperes kismegszakító a szekunder oldalon mindkét kivezetésen egy-egy 6A-es Db2-es ....
Érdekes ez a kérdés, tényleg pazarlásnak gondolom én is régóta a két szekunder oldali biztosítékot. Lehet, hogy valaki mégis tud rá racionális választ. Még ha földeletlen is a szekunder oldal akkor is túlzásnak tûnik, fõleg ha még a bizti elhelyezése is szinte a trafó mellett van. Ilyen duplázás biztonsági áramkörökben szokás. Ezt egy túllihegett dolognak vélem.
Az általad példának hozott biztosítékok értékei szerintem nem helyesek, priméren legfeljebb 4A, szekunderen viszont 10A is lehetne a 250VA trafó esetén. Mindenesetre ha a feszültségek 10szeresek, az áramok (biztosítékok) sem egyformák.
Így van szerintem hasraütött értékek...
Mi úgy tanultuk hogy a transzformátor elméletileg úgy is biztosított a védelme ha csak a primer oldalon van biztosítva mert szekunder oldali zárlatkor akkora áramot vesz fel hogy a megfelelõen méretezett primer bizti is leold.. Persze ezt csak ilyen kis trafoknál lehet kivitelezni vagy még itt sem....
Szóval a lényeg hogy én is túlzásnak tartom.....
Bocsássatok meg, de ez nem így van.
Hogy miért van a szekunder oldalon kettõ biztosító, erre egy kicsit késõbb térjünk vissza, mert ez sem véletlen.
Az elõbbi hozzászólásra egy pár sor.
250VA fölötti transzformátorok esetén mindkét oldalt védeni kell.
Ráadásra speciális transzformátor védelemre van szükség.
"B" karakterisztikás védelem esetén az érték: (3 - 5) x I névleges
"C" karakterisztikás védelem esetén az érték: (5 - 10) x I névleges
"D" karakterisztikás védelem esetén az érték: (10 - 20) x I névleges
A névleges áramok (primer és szekunder oldalon) kiszámíthatók az S = U x I képletbõl.
Bezzzonyám, egy komolyabb trafónak mind a primer, mind a szekunder oldalán kötelezõ mind az L, mind az N -lehetõleg olvadóbizivel történõ- védelme, természetesen a primeren min 1"számmal" kisebbel, mint a szekunderen, hiszen egy 250VA teljesítményû trafó a 230V-os oldalon kb. 1.5 A-t, míg a 24V-os oldalon kb 10A-t idéz elõ, legalábbis, amennyiben 100%-os kiterhelésben részesül, amit elvileg nem tehetnénk meg vele, dehát az élet néha kegyetlen tud lenni még egy trafóval is... :'(
Íme egy szépség, melyet általában mûlép beolvasztásra használ gazdája, ill néhanapján én is, ha épp ott vagyok és sok a mûléptelen keret... ;)
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. szeptember 26., 21:27:06 DÉLUTÁN
Bocsássatok meg, de ez nem így van.
Hogy miért van a szekunder oldalon kettõ biztosító, erre egy kicsit késõbb térjünk vissza, mert ez sem véletlen.
Az elõbbi hozzászólásra egy pár sor.
250VA fölötti transzformátorok esetén mindkét oldalt védeni kell.
Ráadásra speciális transzformátor védelemre van szükség.
"B" karakterisztikás védelem esetén az érték: (3 - 5) x I névleges
"C" karakterisztikás védelem esetén az érték: (5 - 10) x I névleges
"D" karakterisztikás védelem esetén az érték: (10 - 20) x I névleges
A névleges áramok (primer és szekunder oldalon) kiszámíthatók az S = U x I képletbõl.
Na ezt sem tudtam hiába "jó pap is holtig tanul".. :) Miért is kell a szekunderre mindkét kivezetésére biztit tenni??? ÉS miért pont 250 VA felett????
Mert a nagyobb tudású szakemberek 250VA-nél húzták meg a határt. :D
Gondolom, nem véletlenül kötötték egy teljesítményhez.
(egyébként az EBF-en is így oktatják még mindig)
Tegnap írtam, hogy miért kell a szekunder oldalon kettõ biztosító, erre térjünk vissza késõbb.
Még nem jutottam el addig, hogy pontos információt adjak. De megkeresheted te is.
Van egy 1977-ben írott mûszaki szakkönyv.
Címe: Villamos automatikák. Ha jó a memóriám, Horvát Béla írta.
Abban megtalálod a mûködtetõ áramköröket, a kapcsolási rajzokkal, és a két szekunder oldali biztosítót is. ;)
Nem találom a könyvet. Ebben olvastam valaha a mûszaki választ.
Ezért nem írtam rá eddig. :)
Tisztelt uraim.
Megint anyagiaskodok. 650 Ft./ db. a biztosíték ára. 65 VA-es transzformátor 7 000 Ft. Ha ehhez 1300 Ft. árban teszek plusz védelmet (hibaforrást) minden esetleges szekunder zárlat esetén le old már megérte. Viszonylag érzékenyebbé válik induktív zárlatok (túlterhelés) esetén és ezzel esetleges készüléket megvédte a leégéstõl már meg érte.
Én minden trafó esetén már hagyományból is alkalmazom!
Mutatok egy képet régi vezérlõpultba gyárilag beépített witmanbiztosítékok mint a trafó tartozéka már rajta volt.
PLC alatt középen.
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. szeptember 27., 19:48:53 DÉLUTÁN
Tegnap írtam, hogy miért kell a szekunder oldalon kettõ biztosító, erre térjünk vissza késõbb.
Még nem jutottam el addig, hogy pontos információt adjak. De megkeresheted te is.
Van egy 1977-ben írott mûszaki szakkönyv.
Címe: Villamos automatikák. Ha jó a memóriám, Horvát Béla írta.
Abban megtalálod a mûködtetõ áramköröket, a kapcsolási rajzokkal, és a két szekunder oldali biztosítót is. ;)
Nem találom a könyvet. Ebben olvastam valaha a mûszaki választ.
Ezért nem írtam rá eddig. :)
Juvill, jó a memóriád!
Nekem megvan az említett "Villamos automatikák" könyv. Megtaláltam az ide vonatkozó írást a 304. oldalon. Különösebb magyarázat nélküli.
"A müködtetõ áramkörök zárlatvédelmérõl gondoskodni kell a következõk szerint:
a) ha a müködtetõ transzformátor szekunder tekercsének egyik vége földelt, úgy a szekunder oldal másik ágában;
b) ha a müködtetõ transzformátor középen földelt, úgy a szekunder oldal mindkét pólusában;
c) földeletlen müködtetõ transzformátor alkalmazása esetén a transzformátor primér- és szekunderoldalán mindkét pólusában."
A harmadik esetben továbbra is biztosíték duplázásnak tartom a szekunder oldalon. Magyarázat csak az lehet, hogy számolnak a trafó szekunder tekercsén belüli földzárlattal.
Marton!
Nagyon köszönöm!!!
Sajnos nem találtam meg a könyvet.
Jó a meglátásod a 3 esetet illetõen.
Mesterek köszönöm a választ!!!!
A szóban forgó könyvet én is le akartam tölteni a netrõl, sajnos még nem találtam rá de nem adom fel.. :) :) :)
Üzenet összefûzve: 2012. szeptember 29., 15:40:44 DÉLUTÁN
íme itt egy másféle megközelítés... az utolsó oldalt ajánlom figyelmetekbe.. :) :) :)
http://vili.pmmf.hu/~fuzi/Iranyitastechnika1/it1ea04.pdf
savair!
A bemutatott anyag utolsó oldala van a "Villamos automatikák" címû szakkönyvbõl. Az ott mutatott földzárlati lehetõségek alapján írtam a lépcsõházi automatás idõzítõ alkalmazásához a hozzászolásom is.
Érdekes a harmadik variációs transzformátor esetén a biztosíték alkalmazás leírása (földeletlen szekunder oldal). A könyvben ugye úgy van írva és ábrázolva, hogy a primér és a szekunder oldalon is két-két biztosíték kell, errõl szóltak eddig a hozzászólások. Az "Irányítástechnikai" tananyagban viszont csak a primér oldalra ír biztosítékot, csak egyet mert nem többes számban írta az elõadó (lehetne tartalmasabb is a jegyzet) . Ez viszont már túl kevés. Itt már ábrát sem közöl, félreérthetõ a dolog.
Fura módon a könyv sem ábrázol és nem is ír primér oldali biztosítékról a két földelt szekunderes kapcsolás esetére, pedig úgy gondolom, hogy egyértelmûen kell a primérre is.
A primer oldali biztosító az nem képezte vita tárgyát, az kell! Itt a szekunder oldalon volt a vita.
Mind Marton és JUVILL is kifejtette mikor kell a szekunderre.
Az utóbbi írásommal inkább azt akartam közölni, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak szakanyagokban, még a felsõoktatásban is.
Na igen, Igazad van Marton!! Egyébként én is az általad említett szakkönyvvel értek egyet!! Az interneten sok hiányos dolog van nem szabad mindent elhinni... Érdekesség kép linkeltem be nektek az oldalt.... :) :)
Üdv!
A minap kellett egy modulhoz 30V 5A
A trafó 27.5 V pufferelve 1.45x 39V jelent meg,ami az elkó 35V-os határfeszültségén túl van.
Tekertem le a szekunder körből pár menetet,és pufferelve elértem a 30.4 voltot.
Kérdésem az lenne,hogy nem okoz üzemzavart a trafónál?
5A terhelésen nincs melegedés.
Trafónál elég laza a cséve,emiatt számottevő hangja is volt,gumiszigetelővel rögzítettem.
Műgyantám sajnos nincsen.
A trafónál nem valószínü, hogy üzemzavart okoz a kevesebb menetszám, inkább a tekercsmenetek lazasága miatti rezgése okozta "csiszolódás" miatti esetleges lakkszigetelés sérülhetősége, menetzárlata.
Manapság viszonylag kisméretben és olcsón kapható nagyobb névleges feszültségü kondenzátor. Ajánlott minél nagyobb feszültségü (nem pedig a névleges feszültség közeli müködtetésü) kondi használata, továbbá ha lehet 105 fokCelsius kivitelü.
Ha a feszültség értéke és stabilitása fontos, akkor mindenféleképpen stabilizált tápegység ajánlott. Esetleg kapcsolóüzemü (elektronikus) kivitelü.
Egy stabilizálatlan táp kimeneti feszültsége mindenkor függ a terhelése mértékétől.
Idézetet írta: Marton Dátum 2013. április 24., 21:15:48 DÉLUTÁN
A trafónál nem valószínü, hogy üzemzavart okoz a kevesebb menetszám, inkább a tekercsmenetek lazasága miatti rezgése okozta "csiszolódás" miatti esetleges lakkszigetelés sérülhetősége, menetzárlata.
Manapság viszonylag kisméretben és olcsón kapható nagyobb névleges feszültségü kondenzátor. Ajánlott minél nagyobb feszültségü (nem pedig a névleges feszültség közeli müködtetésü) kondi használata, továbbá ha lehet 105 fokCelsius kivitelü.
Ha a feszültség értéke és stabilitása fontos, akkor mindenféleképpen stabilizált tápegység ajánlott. Esetleg kapcsolóüzemü (elektronikus) kivitelü.
Egy stabilizálatlan táp kimeneti feszültsége mindenkor függ a terhelése mértékétől.
Marton!
A tekercsvégeket szorosan rögzítettem,lazának nem mondható,de erre én is gondoltam,h ez kevés.
Meg volt szabva a maximális 32V betáp. A modul egy 0-tól 30V-ig,és 0-5A ig állítható DC-DC konverter,Stabil kimenetet írtak bemeneti ingadozásnál is. SMD technika
Marton jól mondja, csak egy kicsit pontosítanék a számoláson.
(Usz x √2) - (2 x Uf) = Uki szilíciumos Greatz-kapcsolás esetén, azaz kb. 1,3-1,35-el kell szorozni az Usz feszt, a kondi minőségével arányosan.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2013. április 24., 21:37:25 DÉLUTÁN
Marton jól mondja, csak egy kicsit pontosítanék a számoláson.
(Usz x √2) - (2 x Uf) = Uki szilíciumos Greatz-kapcsolás esetén, azaz kb. 1,3-mal kell szorozni az Usz feszt.
Graetzről van szó,azon esik a feszültség egy voltot ha jól tudom.
3500uF Elkó után pedig 39 voltot mértem Kondi ESR értéke jó,nem szivárog.
Igen, jó minőségű, kis szivárgóáramú kondi esetén és üresjáratban előfordul, hogy csúcsegyenirányításban megy és akkor a √2 érvényes lehet.
Bocsánat, de az EBF tankönyv - és mások is - azt írják, hogy 250 VA felett még egy határig csak ajánlott a szekunder túláramvédelem, kötelező csak akkor, ha... 3 feltétel van.
A témához jobban illő a Gépek villamos berendezése című szabvány, amelyik a vezérlő áramkörökre írja a variációkat.
Régen ez az MSZ 2100 család volt, ma meg az MSZ EN 60204-1:2010
A Villamos Automatikákból vett idézet az az MSZ 2100-hoz stimmelt, de a mostani kissé mást ír.
Miért volt előírva minden pólusban túláramvédelem? Mert az előírás egyszerű volt: minden földeletlen vezetőt zárlatvédelemmel kell ellátni. No de ez nem a műszaki ok. A műszaki ok alighanem kihüvelyezhető lenne, ha a vezérlő áramkörben különböző pontokon elhelyezünk földzárlatokat, és vizsgáljuk, mi mikor működik. A Bánóczyban (Horváth Béla volt egyik szerzője a Villamos Automatikáknak, de Bánóczy György szerkesztette) pár oldallal később, ha nem is pont ez olvasható, de starternak, aperitifnek, gyutacsnak jók azok a rajzok a különböző helyeken fellépő földzárlatok hatásaira - KI gomb hatástalan, BE gomb benyomása nélkül indul, stb.