Földelések összekötése és szétválasztása

Indította JUVILL, 2012. december 16., 11:05:01 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

Novill

Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2012. február 1.-jei üléséről készült cikkből idézve:
Ami ugyan nem ad választ még, de majd otthon bele nézek az említett szabványba.
Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.4.1. szakasza fogalmazza meg a TN- rendszerhez
szükséges feltételeket. Az említett szakasz a következőket írja:
,,A TN- rendszerekben a berendezés földelésének sértetlensége a PEN- vagy PE- vezető
megbízható és hatásos földcsatlakozásától függ. Ha a földelés a közcélú vagy más táphálózatból
származik, akkor a berendezéshez szükséges külső feltételek megfelelőségéért a táphálózat kezelője a
felelős."
Ennek alapján a TN- rendszerhez szükséges feltételeket a helyi hálózati engedélyesnek kell
biztosítani. A szabvány magyarázatos kiadásában ismerteti a már visszavont MSZ 172-1:1986 szabvány
3.3.5.1. és 3.3.5.2. szakasza szerint a ,,nullázás külső és belső feltételeit". Az ún. ,,belső feltételekből" a
következők vonatkoztathatók a fogyasztóra:
a) a fogyasztói vezetékhálózaton kialakították az EPH- hálózatot – ez ma is követelmény,
b) melyhez legfeljebb 10 Ω ellenállású földelés csatlakozik,
c) a fogyasztói vezetékhálózatról ellátott valamennyi fogyasztó berendezés nullázva van – ez szintén
ma is követelmény!
A b) ponttal kapcsolatban a ma érvényes szabványok vitatható módon nem fogalmaznak
egyértelműen: Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 411.4.2. szakaszának 2. megjegyzése szól csak a TN  rendszerben
az épületenkénti földelés létesítéséről:
,,A védővezetőket (PE vagy PEN) ajánlatos ott földelni, ahol azok az épületekbe vagy helyiségekbe belépnek..."

Andris

A 20 m-en belüli földelések potenciálterei összeérnek, azaz nem minősülnek külön földelőként.

JUVILL


Hm... Tanulni nem szégyen.
Nem is tudom, hogy a szabvány miért vélekedik erről másképpen?
A másik.
Ha ez így van, miért találták ki a gyűrűs földelőrendszert, és miért kötelező robbanásveszélyes környezetben villámvédelmi szempontból például F4/r földelés létesítése :)
Vagy mégis van összekötés nélkül potenciálkülönbség? ;)

helcs

Ez a 20 m egy mérésekkel alátámasztott, a gyakorlatban általánosan használható távolság, melyet azért az adott helyszín viszonyai befolyásolhatnak. Amennyiben a föld alatt különféle  vasszerkezetek vannak elásva azok kvázi rövidzárat képeznek, minek következtében az egyik földelő árama a másik földelő potenciálját befolyásolja. A földelők közötti potenciál-eloszlás méréssel felvehető.
Namost ha ezek a földelők egyazon felhasználási helyhez tartoznak, akkor a távolságtól függetlenül össze kell őket kötni. Ha nem, akkor egy szakszerűen kivitelezett TN rendszer esetében a PEN vezetőn keresztül nem szándékoltan, de összekötésre kerülnek. Kérdés, hogy erre gondolunk-e a földelések összekötése téma kapcsán?

JUVILL


Helcs!

Nem erre gondolok, és nem is erről van szó.
A 20 m-en belüli földelések talajban, vagy talaj feletti összekötéséről.
Hogy ezek a földelések egymásra potenciálbefolyással vannak, az igaz.
Éppen ezért kell az összekötés. Teljesen mindegy, hogy erősáramú földelések, vagy villámvédelmi földelések ezek.
A mérés céljára megválasztott földelőszonda helyét ezért kell nullpotenciálú helyre telepíteni (ami nagyon nehéz nem mezőgazdasági területen).

Ha van egy villámvédelmi rendszer, mely fémesen összefügg, mivel a felfogón keresztül a földelések össze vannak kötve. Ezeket az összekötések sem felelnek meg a földelések egyesítésének.

zsizsi

Tisztelt Kollégák!

Véleményeteke kérem az alábbi kérdéssel kapcsolatban:
Adott egy új építésű közintézmény, melynek a telekhatárában van felszerelve az épület gázóra doboza. Ebbe kerül a főmérő, ez az épülettől cca. 30 méterre található. Az EPH biztosítását (bekötését?) a következő képpen gondolnám. A gázóra felett lévő bejövő és elmenő csöveket szabványos EPH bilincsekkel és  M-kh 6-os z/s vezetékkel összekötném. Viszont mivel az épület messzire van egy a  szekrény mellé leverendő 2-3 méteres keresztföldelővel adnám meg a kellő földpotenciált...
Természetesen az épületen belül a kazánházban az eph kialakítás elkészült..

Mi a véleményetek ezzel kapcsolataban?

Kérlek modjátok meg melyik szabvány írja le ezt a 20 méteres távolságot illetve mi alapján mondjuk ki a 20 m-t?

nyaki

Üdv!
Emlékeim szerint a 20m onnan ered, hogy anno mérésekkel bizonyították, hogy egy levert földelőnek a potenciálkúpja 20m-es sugarú körre terjed ki, ami magával hozza azt a tényt is, hogy a 20m-en belül létesített újabb földelőket össze kell kötni, mert potenciáljuk azonos tartományba esik. Azok a földelők, amelyeket ezen kívül létesítenek, külön potenciált képviselnek, amely idegen potenciált hozhatnak be a már kialakított EPH hálózatba és ha megsérül valamilyen oknál fogva a helyi földelő, akkor a lakás védtelen maradhat és a földelővel rögzített gázcső lesz az egyetlen kapocs az anyafölddel. A gázcső távolságán felléphet akkora érintési hibafeszültség, ami akár veszélyes is lehet. Ez azt is előrevetíti, hogy a gázcsövön áram fog folyni, ami kifejezetten tilos.
Én úgy gondolom, hogy magát a 30m-re található gázórát nem kell külön földelni, hanem elegendő az épületen belül, a belépési pontnál egy min. 6mm2 vezetővel a szabályosan kialakított EPH hálózatba bekötni. Az átkötésnek nem a földelés a lényege elsősorban, hanem a két cső közötti potenciálkiegyenlítés, hogy szikra véletlenül sem fordulhasson elő akkor, ha a gázóra csatlakoztatását megszüntetik.

Simon Endre

Üdvözletem !
Természetesnek tartom a gázhálózat (egyen)potenciális EPH összekapcsolását ha az fémből van, de mit mivel, és főleg miért kell összekötni és földelni ha a gerinchálózat műanyag? Nézzük pl. a nyilvánvalóan fém elzáró szerelvények is átkötendőek, mert én olyat még nem láttam, meg mi értelme lenne? Azt tudom korábban  kötelező, (vagy javasolt) volt, hogy a KPE csöveket vagy rátekert, vagy mellé fektetett nagyobb keresztmetszetű zöldsárga szigeteléső (jelölésű) sodrony kisérje, ezt firtatva a csővonal építői a fémkeresős fellelhetőséget bizonygatták az EPH-ról azt sem tudták micsoda. Földben, talajban a sztatikus feltöltődés baromság, ráadásul a gázvezetékek csőanyaga kifejezetten (grafitporral) antisztatizált a fürdőkádaknál hivatkozott potenciális(!) elektrolítikus vezetés itt még szóba sem jöhet. A műanyag csöveknél a szerelhetőségét bíztosító fém közarabok pedig egyenértéküek a gázmérők saját fém szerkezetével és ahhoz is csatlakoznak, ezért az érinthető részek nem hozhatnak idegen potenciált és így a környezethez képest sem lehet bármiféle kockázata. Nyilvánvalóan a csak egyik oldalon alkalmazott fém csövek estében minden EPH kötelezettségnek értelme és hatája van és ha estünkben a főmérőnél is ez áll fenn az átkötés érelemszerűen kötelező, de a helyi szondaföld szerintem értelmetlen és szükségtelen.
Amennyiben lehetőségem lenne rá előírnám a gáz gerincvonalak létesítéskor lefektetendő vele egy árokban futó korrozióálló kisérő földelő rudat vagy szallagot és minden fém szerelvényt erre kötném (kötettném) rá és ez lenne a gázhálózat saját EPH-ja. Természetesen ez szolgáltatói (elosztói ) kötelezettség is lenne a villamos analógia szerinti PEN vezeték mintájára.

Wa82

Tisztelt Urak,

nem villanyszerelőként olvasom a fórumot, hogy jobban értsem mit találok a házban és melléképületekben.
Mérőszekrény újratelepítése után vagyok. Regisztrált szerelő elmondása alapján környékünkon 18m-n találtak 10 Ohm-nyi földelést, namost ennyit leszúrni fizikailag valószínűtlen, de második földelőszondát leszúrni kivitelezhetőbb.

Próbálom átolvasni és értelmezni a "Földelések összekötése" témában írtakat. Segítséget kérek, több egymásnak ellentmondó, illetve az igazságot nem minden részében kibontó mondatokat találok.
Villámvédelmi kérdéseket nem figyelembe véve (amennyiben ez lehetséges):

1. kérdés: Amikor "a földelés összekötése 20m-en túl megengedett" mondatot használjuk az azt jelenti, hogy
           a, az elosztószekrénynél kialakított földelőszondához "hozzákötünk" egy másik földelőszondát, de a hálozathoz nem kötjük hozzá ezt a második szondát, tehát megmarad a földelőszonda(szondák) hálózathoz csatlakozása egy ponton?
           b, a második foldelőszondát alapvetően a hálózaton meglévő földelővezetékhez kötjük, és bizonyos felételek megléte esetén pluszban az első földelőszondához is?

2. kérdés: 1/b esetén az EPH is ráköthető a második földelőszondára, azaz egy újabb EPH+védőföldelővezeték összeköttetést végzünk?

3. kérdés: 1/b esetén esetleg csak az EPH köthető a második földelőszondára, de a védőföldelővezeték nem? A védőföldelővezeték meg kell maradjon egy ponton (az elosztó szekrénynél) kialakítottként? (TN rendszer)

4. kérdés: esetleg védőföldelővezeték+EPH úgy is kialakítható, hogy második földelőszondát telepítünk 20 m-n túl távolságban és ez a szonda, illetve az erről épített védőföldelővezeték és EPH egyáltalán nincs összeköttetésben az első földelőszondával, védővezetékkel, EPH hálózattal? De a fázis hálózat összeköttetésben marad a hálózat többi fázis vezetékeivel, hiszen továbbra is csak egy mérőszekrényen keresztül érkezik az áram. Ez egy abszolút NoGo vagy az ajánlott eljárás? (Tegyük fel, hogy a földelési ellenállás megvan 10 Ohm alatti az első és a második szondán is)

Előre is köszönöm


Fecó

A "20 m-en túli földelések összekötése megengedett" mondat nem azt jelenti hogy kötelező ilyen távolra tenni ha több szonda van. Ez talán a régi MSZ 172-ből ered, ahol a 20 m-en belüli, más (pl. villámvédelmi földelővel) való összekötést megkövetelték, de a távolabbiaknál azt írták "megengedhető", de nem kötelező.

1. Mind az a, és b, válasz is megfelelő lehet, feltéve ha a földelők anyaga, és a földelő és védővezetők keresztmetszete ezt lehetővé teszi.

2. Már nincs külön EPH és védővezető, mindkettő a védővezetők "családjába" tartozik, az EPH vezetőből védőösszekötő-vezető lett. A védőösszekötő-vezetőt mondjuk fém gázcső bekötéséhez nem a földelőszondáról "indítják" hanem a fő-földelőkapocsról, ahova akár több földelőszonda is csatlakozhat. Keresztmetszet nem mindegy!

3. Ilyen nincs, hogy mondjuk a kazánházban nem áll rendelkezésre megfelelő keresztmetszetű "EPH" vezető, és lecsapunk egy darab vasat, és rátekerünk egy 6-os MKH-t. Ha a két földelőszonda nincs fémes kapcsolatban, akár eltérő potenciált is közvetíthetnek, pont ezt kellene kiküszöbölni az épületbe belépő vezetőképes közüzemi csöveknél. Szintén megfelelő keresztmetszet kell.

4. Nem, egy épületen belül a védővezető hálózat is egy kell legyen. Nincs ilyen hogy leszurkálunk vasakat mindenfelé, és ezt-azt bekötözgetünk rá.

Gyanítom a kérdések a 3. válaszomban megadott dolgok miatt születtek, tehát nem vihető el a védőösszekötő-vezető megfelelő keresztmetszettel a csövek bekötési pontjára. Ha külön szondát telepítetek, akkor a két szonda megfelelő összekötése miatt kell a nagyobb keresztmetszetű összekötés, tehát ugyanott vagyunk. Abban az esetben viszont, ha a gázkészülék egy másik épületben került elhelyezésre, és mondjuk csak 3×4 mm2 kábel a villamos betáplálás, de a melléképület csatlakozási pontjánál megvan az MSZ 447:2019 szabvány 4.4.2. szerinti potenciálrögzítő földelés az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány  542.3 pontja szerinti keresztmetszetekkel, akkor ezt az a védőösszekötő-vezetőt indíthatod a melléképület fő-földelőkapcsáról.