Új létesítményeknél a használatbavételi eljárás keretén belül milyen villamos dokumentációkat kérnek be a hatóságok a villamos hálózat létesítése után. Mit értünk az elsõ ellenõrzésen és kell-e még ezt produkálni? Mik a gyakorlati tapasztalatok az ilyen eljárások folyamán melybõl tanulni lehet?
Ha az elõírások szerinti a mûszaki átadás, akkor kell készülni egy megvalósulási tervnek, ez a "D" terv.
Úgy tudom, hogy meg kell történni a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatoknak. Érintésvédelmi szabványossági, az erõsáramú villamos berendezések (már vitatott) szabványossági - tûzvédelmi, az épület villámvédelmi felülvizsgálatának. Ezen kívül még szükséges a kivitelezési nyilatkozat is.
A mûszaki átadást megelõzõ felülvizsgálatok úgynevezett elsõ felülvizsgálatok.
Ezt meg kell elõzni az elsõ szerelõi ellenõrzésnek.
Elsõ felülvizsgálati megnevezéssel kell kiadni a minõsítõ iratot, ha egy újonnan létesített berendezést vizsgálunk, és akkor is, ha a meglévõ berendezések bõvítése, átalakítása, javítása utáni ellenõrzés mûszeres mérést igényel.
Az elsõ ellenõrzés egy mindenre kiterjedõ szigorú ellenõrzés.
Ha az elsõ felülvizsgálat(ok) alatt hibák jelentkeznek, azok fennállásáig nem adható ki minõsítõ irat.
Ha mégis le kell zárni a felülvizsgálatot, akkor nem minõsítõ irat, hanem hibajegyzék készül.
Az elsõ ellenõrzés az egy összevont minõsítõ irat, mely tartalmazza az EBF és ÉV villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot? Továbbá kell a felelõs mûszaki vezetõi nyilatkozat is.
Nem tudom, hogy egy minõsítõ iratban elfogadják-e.
Készítettem, készítettünk már ilyet, ezek mindig - felülvizsgálatonként - különállóak voltak. Nem vagyok meggyõzõdve róla, hogy ez mennyire helyes.
Ha információt kaphatnék arról, hogy ezeket lehet-e egy minõsítõ iratban dokumentálni, és hogyan, azt megköszönném.
Milyen rendelet, elõírás vonatkozik arra, ha egy minõsítõ írat van kiállítva az összes elsõ felülvizsgálatról.
Esetleg azt el tudom képzelni, hogy egy a minõsítõ irat száma, de abban külön - külön fejezetek tartalmazzák az ÉVF, EBF, VVF témákat.
Az MSZ 2364-610:1998 szabvány óta megjelent MSZ 2364-610:2003 szabvány illetve az MSZ HD -6:2007 szabványok vonatkozásában hogyan változott vagy változott-e az elsõ felülvizsgálatra vonatkozó elõírás?
Nekem megvan az MSZ EN 60364-6 szabvány. Az elsõ ellenõrzésrõl amit ír, az nagyon kevés, és általános.
A végén megad egy fejrészt, de szerintem ez is kevés.
Nincs olyan konkrétum, amibõl ki lehetne indulni.
A felülvizsgálatokat leírja, de ezek szerintem érintésvédelmi felülvizsgálatra vonatkoznak.
Az MSZ 10900- 2009 az EBF-et írja le, a villámvédelmi felülvizsgálat véleményem szerint most már elsõ felülvizsgálat esetén, csak norma szerinti felülvizsgálat lehet az MSZ EN 62305 szabványnak megfelelõen.
Nem találok olyan leírást, rendeletet, ami egyértelmûen megadná az elsõ felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeket.
Sziasztok!
Én még csak most készülök a norma szerinti vizsgára /márciusban lesz/de Juvill-nak igaza van újat csak így lehet csinálni,de a tanár úr mondta hogy még nincs olyan tervezõ aki vizsgázott volna a norma szerintibõl .Mivel újat csak tervezõ tervezhet , akkor ez most hogy van?
Jelenleg is épülnek olyan épületek, amelyek villámvédelmét a régi un. nem norma szerinti elõírások alapján tervezték. Értelemszerûen ezek felülvizsgálatát a tervezés alapját képezõ szabványok, rendeletek szerint kell végezni. Tehát a kiviteli terv dátuma számít ebben az esetben. Szerintem még jövõre is találkozunk olyan villámvédelmi tervvel, ami 2011. október 6.-a elõtt készült. Egyébként a Mérnöki Kamara nyilatkozata szerint áprilisig 30.-ig olyan tervezõ is tervezhet norma szerinti villámvédelmet, aki csak regisztrált, de még nem vizsgázott.
Novill témaindítása óta voltak hozzászólások.
A mai nap rátaláltam egy írásra a 2010-es kiadású Érintésvédelmi felülvizsgálók kézkönyvében. A 233. oldal 8.1. fejezet "a" pontban foglakozik az elsõ felülvizsgálattal.
"Ellenõrzás a berendezés készre szerelése (tehát új létesítés, bõvítés, átalakítás, hibajavítás)után."
" ... sok esetben a teljes körû vizsgálatokra (érintésvédelmi, szabványossági állapot és villávédelmi felülvizsgálatra) adnak megbízást, amit a felülvizsgáló el is tud végezni. Ez esetben, ha felülvizsgáló egyszerre is végzi a vizsgálatokat, azokat a különbözõ szempontok szerint külön - külön kell értékelni és külön kell dokumentálni."
Vagyis úgy értelmezhetõ, hogy külön az ÉV és EBF minõsítõ iratot kell készíteni új létesítés esetén? Mi az elsõ ellenõrzésre egy minõsítõ iratot állítottunk ki. Igaz ebben mind az Év, mind az EBF tartalmi részei megtalálhatóak voltak. Egyébként jobban szimpatizálnék a külön minõsítõ irattal. Ez az eredménye egyébként a folyton változó és átgondolatlan szabvány változásoknak, hogy bizonytalanná tesz bennünket.
A leírtakból úgy értelmezem, hogy igen, külön - külön minõsítõ írat szükséges.
Az állandó szabványváltozásokból adódó bizonytalanságok szinte "naprakészek".
Nap mint nap felvetõdnek olyan kérdések, amin el kell gondolkodni, hogy mi a helyes megoldás.
Ezért is vetettem fel az elsõ ellenõrzés dokumentálását, mert volt a forgalomban egy ilyen dokumentáció minta, melyet a hatóságok támogattak annak idején. Én használom a mai napig is. A jegyzetekre hivatkozni szoktunk, de valljuk be õszintén a szabvány a mértékadó igazából. És itt a kérdés is egyben. A szabványok olykor viszont hiányosak.
Bele néztem a szabványba, folytatva a hozzászólást.
Az elsõ ellenõrzéssel kapcsolatosan az MSZ HD 60364 szabvány 61.4 pontjai között a következõk vannak leírva:
A jelentés elkészítése új létesítés, bõvítés és érdekességként a – módosítás – ellenõrzése esetén. A dokumentáció tartalmazza a szemrevételezés és vizsgálati leírásokat és eredményeit. A hiányosságokat elõtte még ki kell javítani. A vizsgált áramkörök leírása, áramköri azonosításokat, védelmi eszközöket és vizsgálataikat, javaslatok, a minõsítõ irat aláírása. ... Ez elég kevés az elsõ ellenörzésre....
A szabványt végig olvasva és a mellékleteit is átnézve a közös (ÉV és EBF) minõsítõ iratra van burkolt utalás inkább. Én továbbra is az új létesítésnél a közös minõsítõ iratot készítem el. Szerintem, ha külön készül Év és külön EBF minõsítõ irat meg védhetõ.
Ezen nem veszünk össze. Eddig is külön végeztük a minõsítést. A baj az, hogy nem egyértelmû, és nem csak ÉV és EBF vizsgálatról, ha nem VVF-rõl is szó van az elsõ felülvizsgálat alkalmával.
De mi lenne, ha minden egyértelmûen le lenne írva az elõírásokban és a szabványokban.
A lényeg, hogy nekünk át kellett venni az európai szabványokat, attól függetlenül, hogy a Magyar Szabványok jók voltak, és könnyebb volt eligazodni bennük.
Lehetséges hogy az a baj velünk, mûszaki területen dolgozó emberekkel, hogy alaposak, és mindenre odafigyelõek vagyunk? Igényeljük a pontos szabályozást, konkrét megfogalmazásokat? Talán mert ehhez szoktunk hozzá a régi szabványokban? Lehetséges az új szemlélet azt jelenti hogy legyünk nyitottak mindenre, és amit a szabvány nem tilt, azt szabad? Lehet, hogy úgy kellene feltenni a kérdést, hogy tiltja-e valami, hogy egy jegyzõkönyvben, vagy külön-külön végezzük az elsõ felülvizsgálatot? Tehát mint megénekelte a Bikini: "Mindent szabad ami nem tilos"?
Kedves Fecó!
Szerintem mi, és akik manapság a szabványokkal foglalkoznak, felülvizsgálnak, ezek szerint kiviteleznek, terveznek, nagyon nyitottak.:)
Oly annyira, hogy egy-egy alkalommal már teljesen zavarban vagyunk, hogy mi, mikor jelent meg, meddig volt hatályos a régi, és mérlegelünk, hogy mikor lehet az enyhébb, és mikor a szigorúbb elõírást figyelembe venni.
Ez nem is annyira baj. De elég idõt rabló munka. Az viszont jobban sért bennünket, ha valaki egyáltalán nem ismeri ezeket, nekilát egy kivitelezésnek, és majd hõbörög, ha a felülvizsgáló (finoman fogalmazva) nemtetszését fejezi ki.
Idézetet írta: Fecó Dátum 2012. február 12., 12:44:27 DÉLUTÁN
Lehetséges hogy az a baj velünk, mûszaki területen dolgozó emberekkel, hogy alaposak, és mindenre odafigyelõek vagyunk? Igényeljük a pontos szabályozást, konkrét megfogalmazásokat? Talán mert ehhez szoktunk hozzá a régi szabványokban? Lehetséges az új szemlélet azt jelenti hogy legyünk nyitottak mindenre, és amit a szabvány nem tilt, azt szabad? Lehet, hogy úgy kellene feltenni a kérdést, hogy tiltja-e valami, hogy egy jegyzõkönyvben, vagy külön-külön végezzük az elsõ felülvizsgálatot? Tehát mint megénekelte a Bikini: "Mindent szabad ami nem tilos"?
A végén nehogy úgy járjunk, mint az USA-ban, ahol egy egyszerû kalapácsra is olyan biztonsági figyelmeztetési címkék garmadája van felragasztva, hogy elég lenne akár ötre is. Azokon csak az van feltüntetve, hogy mit ne csinálj vele! Ez azért van, mert precedens perekben döntötték el, ha valaki ráütött az ujjára és azt bizonyítottan a kalapács használatából eredõ helytelen használat következtében érte a sérülés, miközben az a helytelen munkafolyamat nem volt a figyelmeztetések között feltüntetve és ezért olyan kártérítésre kötelezték a forgalmazót, hogy majd beleszakadt. :P
Nálunk is ez volna az egyetlen és helyes járható út? Mindenki hülye, aki nem normális? Amit nem tiltanak, azt szabad? Bár csak ilyen egyszerû volna, akkor legalább egyértelmû lenne egy jogi per kimenetele is, de mint tudjuk, pont azért fogalmaznak ködösen, hogy mindig az legyen a büntethetõ, akinek kevesebb pénze van az ügyvédre. :(
Üdvözlet mindenkinek ! Ezzel a témával kapcsolatban arra keresem a választ hogy az "Elsõ felülvizsgálat"-ot milyen képesítéssel lehet elvégezni, melyik rendelet írja elõ.
Rendelet számot fejbõl nem tudom. Az viszont biztos, hogy felülvizsgálói jogosultság szükséges hozzá. Valószínû mindhárom, ha érintve van.
Elsõ felülvizsgálatnál elõször az ebf -kell elvégezni ott ha hiba van ki kell javítani csak hibátlan be rendezésre lehet kiadni az elsõ jegyzõkönyvet, utána jön év. és a vill. védelem természetesen mindenhez vizsga kell.
ELEKTOR-KALANDOR!
Mi írja ezt elõ, hogy elõször az EBF-et kell kiadni?
Villamos berendezés ellenõrzése
• MSZ 2364-610:1998 ↔MSZ HD 60364-6:2007
Nekem ez a szabvány megvan. Ebben ilyet nem találok, lehet, hogy elkerülte figyelmen.
Másold már be légy szíves ezt, az ide vonatkozó részt belõle.
Pedig ott van MSZ HD 60364-6 61.6.Az 28/2011 OTSZ.ben is le van írva a villámvédelemnél egy kicsit megbonyolítva.
Idézetet írta: Zappa Dátum 2012. április 08., 10:18:34 DÉLELŐTT
Pedig ott van MSZ HD 60364-6 61.6.Az 28/2011 OTSZ.ben is le van írva a villámvédelemnél egy kicsit megbonyolítva.
Igen ott van. De akkor meg kellene nézni, hogy mire is vonatkozik?
Mert nem az EBF-re, hanem az érintésvédelemre.
Megvan az új OTSZ is, annyira nem bonyolult, csak töredékben foglalkozik ezekkel a témákkal, nem úgy, mint a 9/2008-as OTSZ rendelet.
Az MSZ HD 60364-6 számú szabvány kitér az elsõ ellenõrzésre, az EPH-ra, a védõvezetõre, de azt nem mondja ki, hogy az elsõ ellenõrzéshez elõször az EBF-kell. Azt igen, ha hiba van, ezt feltárja az elsõ felülvizsgálat, mit hogyan kell jegyzõkönyvezni és javítani.
Azt viszont ne mondja senki, hogy az elsõ felülvizsgálathoz érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat nem kell, csak EBF, és azt sem, hogy csak akkor kell a villámvédelmet ellenõrizni, ha jó az EBF.
Mivel az OTSZ-en kívül az elsõ felülvizsgálat nem csak az MSZ HD 60364-6 szabványról szól, még akkor is, ha ezt ez a szabvány írja elõ, mivel a villámvédelem elsõ felülvizsgálatát is (maradjunk most a norma szerinti komplex felülvizsgálatnál), az MSZ EN 62305 számú szabványsorozat szerint kell elvégezni, az EBF-nél pedig meghatározó az MSZ 10900:2009-es szabvány.
Arról már itt ebben a fejezetben volt több hozzászólás, ki hogyan készít errõl minõsítõ iratot. A 3 felülvizsgálatot egy minõsítõ iratban az elsõ felülvizsgálatról, vagy külön - külön ÉVF, EBF, VVF. Mi külön végeztük eddig is, ez után is.
De ha erre valaki tud olyan elõírást, mely kimondja, hogy egy minõsítõ iratba kell foglalni, azt megköszönöm.
Kedves nyaki! Azért ne parázz ennyire, mert -sajnos, vagy hál' Istennek- nálunk még nincs precedensjog! Az viszont tény, hogy szubbalkáni állapotok vannak, s ez különösen igaz a villamosságra, a villanyászok egynémelyikének melóvégzésére. Ha én lennék az, aki még -egyenlõre- nem vagyok, nemes egyszerûséggel azt mondanám, szereljen mindenki -akár mérõhelyet is-,akinek van errõl "papírja", tehát szakmunkás, szakközép, netán egyetemi bizije,de... De viszont a szerelés készre jelentését követõen be kéne, hogy jelentse ennek tényét a területi áramszolgáltatónál, aki 48, igen negyvennyolc órán belûl kiküldené a randomszerûen kisorsolt, náluk lajstromszámmal és természetesen ÉV-s jogosultsággal rendelkezõ felûlvizsgálót -tehát, nem a koma, bratyó jönne ki, mint manapság- ,aki a villanyász és a megrendelõ jelenlétében elvégezni az ÉV vizsgálatot, melynek eredménye egybõl a mûszerébõl a neten keresztûl a területi áramszolgáltató szerverére vándorolna, mindenféle bevatkozás nélkül,s amennyiben bármi gáz van, nos addig nem lenne bekapcsolás, ameddig ezt a villanyász el nem hárítja! Ennyi...
S ha már Bikini, akkor íme:
Elsõ ÉV-re üzembevétel elõttire MSZ HD60364-5-51 514.5 -ös szakasz továbbá 4-41 áramütésell. véd mód ,514.3 nulla és védõvezetõ jelölése ,nem akarok mindent felsorolni. JUVILL Nem azt mondtam hogy nem kell év-t w-t csinálni. ZAPPA is megtalálta .
Idézetet írta: ELEKTOR-KALANDOR Dátum 2012. április 09., 16:06:08 DÉLUTÁN
Elsõ ÉV-re üzembevétel elõttire MSZ HD60364-5-51 514.5 -ös szakasz továbbá 4-41 áramütésell. véd mód ,514.3 nulla és védõvezetõ jelölése ,nem akarok mindent felsorolni. JUVILL Nem azt mondtam hogy nem kell év-t w-t csinálni. ZAPPA is megtalálta .
Tisztelt Uraim!
Ismétlésbe nem bocsátkozom.
Maradok az elõzõekben leírtaknál.:)
Gyakorlati oldalról közelítek. A tûzoltóság kéri a használatbavételi engedélyhez az EBF felülvizsgálatot. Aki pedig elvégzi az EBF felülvizsgálatot, annak kötelessége ellenõrizni az Érintésvédelmi és Villámvédelmi jegyzõkönyvek meglétét, érvényességét, vagy saját maga megcsinálni ezeket a felülvizsgálatokat is. Új létesítményt átadni, csak hibamentes jegyzõkönyvvel lehet, tehát minden felülvizsgálatnak meg kell történni. Nem tudok sorrendrõl, de például az érintésvédelem ellenõrzését jogszabály is elõírja (8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet KLÉSZ):
"A kivitelezõ feladatai
22. § A rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói vezetékhálózatot, illetve annak részét képezõ érintésvédelmi rendszert -
ideértve az EPH-t is - létesítõ, bõvítõ, átalakító vagy javító kivitelezõ vállalat köteles a munkálatok befejezõ mûveleteként a
vonatkozó szabvány elõírásainak megfelelõen
- ,,az érintésvédelem szerelõi ellenırzését" elvégezni, illetve
- ,,az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatá"-nak az elvégzésérõl gondoskodni."
A szabványok nem az ellenõrzéseket írják elõ, azokat jogszabály teszi, a szabványok az ellenõrzések mûszaki körülményeit, lefolyását és dokumentálását rögzítik. A tûzvédelmi és villámvédelmi mérést az új OTSZ (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) írja elõ. Hiszen a szabványok betartása "csak" önkéntes, így viszont a jogszabályok kötelezõvé teszik! 215. § leírja kik végezhetik.
A tûzoltó már nem kér semmit,a tûzoltó csak locsol.Az új szervezet a katasztrófavédelem,annak is a hatósági, egyes esetekben az iparbiztonsági osztálya ellenõriz.Mindent!ÉV,EBF,VV, gázkészülékek felülvizsgálata,porraloltók megléte érvényessége,kijáratjelzõ-vészvilágítás,menekülési útvonalak,befogadóképesség,szóval mindent.Már az 300e. ha nincs meg valamelyik jegyzõkönyv vagy a elõzõ hibajegyzéke nincs kijavítva.Kéthavonta ugyanazért büntethetnek.Új seprû jól seper,de fentrõl küldözgetik is õket állandóan.A szabvány és jogszabály hivatkozással nagyon vigyázni,mert dobálják vissza a jegyzõkönyveket. A 2364-es sorozat szinte teljes egészében érvényét vesztette a 9/2008-ért meg ölnek.
Ezek tényében talán elindul egy pozitív változás. A szakszerûtlenül és rendkívül olcsón dolgozó felülvizsgálók kiszorulnak a piacról talán.
Üdv!
"...A szabvány és jogszabály hivatkozással nagyon vigyázni,mert dobálják vissza a jegyzõkönyveket. A 2364-es sorozat szinte teljes egészében érvényét vesztette a 9/2008-ért meg ölnek."
Ezért most meg mééér? Mi változott már megenn?
Idézetet írta: Zappa Dátum 2012. április 12., 19:43:30 DÉLUTÁN
A szabvány és jogszabály hivatkozással nagyon vigyázni,mert dobálják vissza a jegyzõkönyveket. A 2364-es sorozat szinte teljes egészében érvényét vesztette a 9/2008-ért meg ölnek.
Öljenek!
Azért ez nem teljesen így van.
Minden felülvizsgálatot a létesítés idején érvében volt elõírások (rendeletek, szabványok) alapján kell elvégezni.
Ha a létestés ideje alatt, az MSZ 2364 szabványsorozat volt érvényben, akkor azt figyelembe kell venni. Ha a létesítés ideje alatt a 9/2008. rendelettel kiadott OTSZ-t kellett alkalmazni, akkor azt is figyelembe kell venni.
Sõt, ezeket a szabványokat és rendeletet illik feltüntetni a minõsítõ iratban, hogy milyen szabványok és rendelet alapján történt a felülvizsgálat.
Hiába van jelenleg MSZ HD 60364 szabványsorozat érvényben, és 28/2008 BM rendelettel kiadott OTSZ, mivel ezek a létesítés idején nem voltak.
A jelenlegi elõírásokat is kell alkalmazni, például nem adhatunk már 9 éves érvényességet egy "D" vagy egy "E" besorolású létesítményrõl készített EBF vagy VVF minõsítõ irat elkészültekor. De abban az esetben is például, ha a létesítés idején az MSZ 172/-1986 számú érintésvédelmi szabvány elõírásai szerint készült a létesítés, a felülvizsgálatkor nem alkalmazható rá sem a 2364, sem a 60364 szabvány.
Egyébként mi van az említett két passzus helyett jelen pillanatban(?), mert én még mindig feltüntetem az ÉVF-en. Tán rosszul teszem?
Mindig az adott feladatra, feladatnál létesítéskor érvényben lévõ rendeleteket és szabványokat kell feltüntetni. Egy elõadáson hívták fel a figyelmünket erre. Addig nálam is minden fel volt tüntetve. Ami ugyan jó ha meg van, csak mindig át kell nézni ezt a fejezet részt. A nem érvényeseket az adott munkánál törölni kell, ami viszont nincs benne fel kell venni a listába. Legjobb a 2012 évi kiadású ÉV jegyzett és a szabványok figyelembevételével össze állítasz egy minta minõsítõ iratot, amit az adott feladatnál felülírsz. Ez ettõl még lehet egyedi, hogy tartalmazza az elõírtakat. Lehet, hogy nem ártana a titok kamrában összeállítani egy ilyen mintát, amit a változások folyamán frissíteni lehetne. De ez most gondolom sokunkat gondot jelentene idõ hiány miatt.
Igen, :) ez a jegyzet összeállítás tényleg jó lehet. Én gondolok pl. arra, hogy helyszíni példákkal alátámasztva, az arra éppen hatályos szabványok és rendeletek legyenek beletéve, így mindenki ki tudja választani a neki megfelelõ összeállítást és aki ide be van regisztrálva és érdemes rá, legalább már Õt nem érheti meglepetés.
Idézetet írta: nyaki Dátum 2012. április 13., 14:49:28 DÉLUTÁN
helyszíni példákkal alátámasztva, az arra éppen hatályos szabványok és rendeletek legyenek beletéve, így mindenki ki tudja választani a neki megfelelõ összeállítást és aki ide be van regisztrálva és érdemes rá, legalább már Õt nem érheti meglepetés.
Milyen helyszíni példákra gondolsz?
Ahány helyszín, annyiféle szerelés, annyi idõben egymáshoz eltérõ szabvány alkalmazás.
Úgy van ahogy mondod!
Gondolom mindenkinek van a praxisa alatt egy olyan eset, amit meg tud osztani a közösséggel, azután a sokból ki tudja választani a neki legmegfelelõbbet kiegészítve, vagy elvéve belõle. ;)
Kicsit elértettük egymást.Persze hogy a létesítés évében levõ szabvány az ok,de 2012-es új létesítéskor már nem jó a 2364-610 mert 2009-ben visszavonták.Ha valakinek kell a szabványjegyzékem ami felsorolja hogy melyik szabvány mettõl meddig volt hatályos,és most mi van még hatályban, írjon a( zocsak@gmail.com) címemre elküldöm nagyon szívesen.
Zappa!
Ez az érvényes szabványjegyzék a fórum aktív tagjainak elérhetõ.
Ki van dolgozva.
Sziasztok!
Villamos átadási dokumentáció tartalma fejezetekbe szedve:
Fejlap vagy címlap
I.Tartalomjegyzék
II. Kivitelezõi nyilatkozat
III.Villamos közmû nyilatkozat
IV.Felelõs mûszaki vezetõ nyilatkozata
V. MSZ 60364-6 "Elsõ felülvizsgálat" jegyzõkönyve (EBF. jegyzõkönyvbe "integrálva" az .ÉV. VV felülvizsgálatok .mellékletek vagy fejezetekként)
VI. Mûbizonylatok a beépített anyagokról (felsorszámozva, tartalomjegyzékkel az elején)
VII. Kiviteli terv
Hát kb..ennyi..ha minden terv szerint ment..
Adminisztrátori bejegyzés: A fórumon a csupa nagybetûs bejegyzés nem megengedett, ezért átírtam. (hivatkozás fórum szabályzata (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=503.0;topicseen))
Érdeklődni szeretnék, Ti hogyan oldjátok meg a következő felülvizsgálati kérdést. Adott egy hatalmas csarnok kis sarkában egy kazánház (pár négyzetméter) miben teljes elektromos felújítás volt. Új tápkábel a főelosztótól, új elosztó, lámpatest, 1 db dug. aljzat, 2-3 szivattyú. A megrendelő a kivitelezőtől az első ellenőrzés jegyzőkönyvét kéri a felújítás miatt. Az érintésvédelmi mérés megoldható egyszerűen, a helyiség kicsi, 5-6 szerelvény van benne, van saját elosztója de EBF felülvizsgálat során ellenőrizni kell a villámvédelmi jegyzőkönyv meglétét is. Na most ha nincs meg, akkor ugye első ellenőrzés jegyzőkönyv felejtő, hiszen hiányos a dokumentáció, de emiatt mivel a kazánház egy hatalmas csarnokban van, az egész létesítmény villámvédelmét felül kell vizsgálni gondolom. Ilyenkor a kivitelező értetlenül nézi az embert, hogy Őneki nincs köze az egész épület villámvédelméhez, csak a kis helyiségben végzett munkát! Ugyanez a kérdés felmerül ha mondjuk egy bevásárlóközpont kis bérüzletében végzek "első ellenőrzést" és nem jutok hozzá a komplex létesítmény villámvédelmi felülvizsgálatának dokumentációjához, hogyan adhatok ki EBF jegyzőkönyvet?
Fecó!
Az MSZ HD 60364-6:2007 szabványban amely az első ellenőrzés menetét írja le, egy betű sincs villámvédelemről. Az első ellenőrzésnek ezzel nem kell foglalkoznia, ezért nyugodtan kiadhatod a minősítő iratot. Az időszakos EBF vizsgálatban már valóban meg kell említeni a villámvédelmet, de egy bevásárlóközpont, pláza stb. területén található kis üzletnél ennek ellenőrzése kivitelezhetetlen, ilyen esetben én azt szoktam írni, hogy erről az épület tulajdonosának, vagy kezelőjének kötelessége gondoskodni. Sajnos egy ilyen helyen még a főelosztóban esetlegesen meglévő túlfeszültség védelmek ellenőrzése sem megoldott, mert az üzemeltető műszaki személyzet kerek-perec megtagadja a belépés lehetőségét. Sajnos már jártam így. Az üzlethelyiség bérlőjének viszont minősítő irat kell a működési engedélyhez, ezért marad a fent leírt hivatkozás. Ha valakinek jobb ötlete van írja le. Visszatérve az első ellenőrzésre, nyugodtan kiadhatod a "villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése" dokumentumot a villámvédelemre való hivatkozás nélkül is, hiszen mint írtam ennek ellenőrzése nem a fent hivatkozott szabvány szerinti felülvizsgálat feladata. (Ha kell mintajegyzőkönyv írj emailt, elküldöm.) Safety
Safety által leírtakkal egyetértek.
Kiadható az EBF minősítő irat. Ez a kazánház az épületnek egy része.
Ami az épület villámvédelmét illeti, az már nem olyan egyszerű szerintem.
Ha a régi MSZ 274 szabványsorozatot tekintjük - és az épület villámvédelmi kialakítása ezen szabvány szerint készült - akkor az épület villámvédelmi csoportosítását a létesített kazánház több mint valószínű, hogy nem fogja befolyásolni.
Ha viszont az épület villámvédelmi berendezése új, és már az MSZ EN 62305 számú szabvány szerint létesült, akkor lehet vitatható a téma.
Korábban is beszéltünk erről, hogy ez a szabvány az épület villámvédelmét kockázatelemzéssel határozza meg. Ebbe a kockázatelemzésbe beletartozik - egy esetleges villámcsapáskor - a gazdasági érték elvesztése.
Itt mérlegelni szükséges, milyen értékű az épület berendezése, többek között a villamos hálózat, és a beépített elektronikus szerkezetek.
Egy korszerű kazánház ilyenekkel rendelkezik. Ezt minősítő iratban szerintem szükséges rögzíteni a villámvédelmi fejezetben, és felhívni a megrendelőn keresztül a tulajdonos figyelmét a változásokra.
Az épületek régiek, valószínűleg még a 274 szerint szükséges felülvizsgálni Őket. A kazánház régen is kazánház volt, de ezt megelőzően gőzzel fűtöttek egy központi rendszerről, most meg bekerült gázkazán, gázvezeték, és teljesen fel lett újítva, épületautomatika is telepítve lett a helyiségbe, hálózati kommunikációval. A villámvédelem már csak amiatt is kérdéses, mert a gázvezeték egy része a tetőn van vezetve új szereléssel, de erre egy villámvédelmi felülvizsgálat adhat minősítést, a hozzászólások szerint az EBF jegyzőkönyvben csak a figyelmet kell felhívjam a villámvédelmi felülvizsgálat szükségességére, illetve érvényességi idő betartására.
Üdv az uraknak!
Nem tudom van e az oldalon, kerestem de nem találom.
Tudna e valaki segíteni nekem valaki abban, hogy új épület első üzembe helyezésénél kivitelező villanyszerelőnek milyen dokumentációkat kell benyújtani a jelenlegi szabványok szerint.
És ami a legfontosabb tudna e valaki ezekről jegyzőkönyv mintát adni. Nagyon nagy segítség lenne.
Keresgéltem a szabványok között, de minden olyan kusza, hogy nem tudok rajta elmenni. Főleg hogy bárhol keresem. sehol sem találok pontosan leírva semmit, hogy na ezt ird ide, ezt ird oda igy nézzen ki.
Szóval előre köszönöm aki segiteni tud. :)
Üdv!
Budapesten elfogadott minták a VIBITE.HU oldalon vannak.
Itt le van írva az engedélyeztetés menete és a benyújtandó dokumentációk.
A hatályos 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet értelmében, az MSZ HD 60364-6:2017 szerint kell minden erősáramú berendezést dokumentálni, amennyiben az első üzembehelyezés történik.
Idézetet írta: S/K Dátum 2019. augusztus 22., 20:48:48 DÉLUTÁN
Üdv!
Budapesten elfogadott minták a VIBITE.HU oldalon vannak.
Itt le van írva az engedélyeztetés menete és a benyújtandó dokumentációk.
A villanyszerelő részéről kiadandó dokumentációk nincsenek. Csak a többi. Azt tudom, hogy miket kell leadni, csak maga a minta kellene, hogy
mit és hogyan.
Szia!
Ezt a szabványjegyzéket hol tudom elérni?
Köszönöm
Idézetet írta: JUVILL Dátum 2012. április 14., 18:48:49 DÉLUTÁN
Zappa!
Ez az érvényes szabványjegyzék a fórum aktív tagjainak elérhetõ.
Ki van dolgozva.
Tisztelt Kollégák!
A segítségeteket kérem, mert nem tudok egyértelműen eligazodni a szabványokban és egymásnak ellentmondó leírásokat találok a szakmai weboldalakon.
Az érintésvédelmi szabványossági és szerelői ellenörzés alkalmazása és az időszakos felülvizsgálatok témakörében akadtam el, amibe még az is belejátszik, hogy munkahely vagy nem pl. egy irodaépület?
Tehát engem konkrétan az érdekelne, hogy pl. egy pénzintézet (bank) világító reklámberendezései minek minősülnek és milyen érintésvédelmi ellenörzéseket igényelnek?
Jelenleg úgy látom, hogy az új berendezés kivitelezése után, szabványossági felülvizsgálat és ez után, 6 évente szerelői ellenörzés szükséges. Valamint javítás, átalakítás, bővítés, felújítás után (az új beüzemelés előtt) ismét szabványossági (vagy szerelői?) ellenörzés és ezt követően 6 évente szerelői ellenörzés.
Köszönöm a segítő hozzászólásokat!
"Minden villamos berendezést – az észszerű megvalósíthatóság keretein belül – a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell."
Ezt írja az MSZ HD 60364-6 szabvány az első ellenőrzés című fejezetében. Azt, hogy az első ellenőrzést ki végezheti el, erről csak ennyit ír:
"Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
Nos, a szabvány alapján ehhez elegendő egy villanyszerelő, aki hivatalos megbízást kap a feladatra. Ez a jelenlegi szabványi követelmény. Mi vonatkozik munkahelyekre? A 10/2016. Ő ezt kéri az új berendezéseknél:
"19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;"
b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.
Tehát ezt mindig el kell végezni munkahelynek minősülő helyeken, de van még tovább is:
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.
Tehát új berendezés létesítésekor már szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. Viszont Magyarországon már nagyon is szabályozva van hogy ki végezheti a szabványossági felülvizsgálatot, ehhez megfelelő végzettség szükséges. A gyakorlatban új berendezések esetében szükséges Érintésvédelmi felülvizsgáló megkeresése, aki egy lépésben elvégzi az első felülvizsgálatot és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot is, hiszen ez a jelenlegi MSZ HD 60364 alapjain nyugszik már.
Időszakosan:
(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente;
b) * az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;
c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.
(7) * Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot - a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezései kivételével - szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.
A legtöbb egyszerű iroda az aláhúzottba belefér, és 6 évente. Ha a felülvizsgáló túl szorgos, gyakran ráír 3-at :)
Tudni kell, hogy minden munkahelyen, meghatározható ennél szigorúbb rendszer is ha a belső munkavédelmis a kockázatelemzés alapján úgy látja.
Tehát új szerelés, felújítás, bővítés, átalakítás, javítás után szabványossági felülvizsgálat, utána 6 évente szerelői ellenőrzés. Viszont hogy legyen némi dilemma, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet meg azt írja 32 A vagy felette lévő berendezés már jelentősnek számít, és azt meg 3 évente szabványossági felülvizsgálattal kell...
Idézetet írta: Fecó Dátum 2019. szeptember 23., 17:42:40 DÉLUTÁN
Tehát új szerelés, felújítás, bővítés, átalakítás, javítás után szabványossági felülvizsgálat, utána 6 évente szerelői ellenőrzés. Viszont hogy legyen némi dilemma, a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet meg azt írja 32 A vagy felette lévő berendezés már jelentősnek számít, és azt meg 3 évente szabványossági felülvizsgálattal kell...
Köszönöm a részletes és korrekt választ..
Két kerdéses rész maradt számomra jelenleg:
Mi számít javításnak? Mivel, ahogy írod, a szabvány alapján javítás (vagy nagy javítás?) után is szabványossági felülvizsgálat szükséges. A kiégett fénycső csere is javítás vagy az armatúra szétszerelésével járó fojtótrafó csere? Konkrétan, pl. egy 30 fénycsőarmatúrát tartalmazó szereőcsarnokban az egyik armatúrát javítani kell. Kikötöm, leszerelem, szétszerelem, átvezetéketem, trafócsere, stb, majd visszaszerelés. Mit kell szabványossági felülvizsgálattal ellenőrízni? Azt az egy armatúrát és erről az egyről jegyzőkönyvet készíteni?
A másik, a 32 A-es határ. Ez vajon pontosan mire vonatkozik? Nálam, konkrétan az a helyzet, hogy általában nem egy komplett (fogyasztásmérőtől végíg) berendezéseket kell ellenőríznem és jegyzőkönyveznem, hanem csak részegységeket, jellemzően a reklámberendezéseket. Tehát adott pl. egy munkahely, irodakomplexum, ahol bőven 32A felett van a bejövő betáplálás, azonban a reklámberendezések már csak 16A utáni létesítések. Ez nekem, aki a reklámberendezésekről adok érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvet, minek számít, 32 A feletti vagy alatti berendezésnek?
Ez kicsit zavaros, de lehet csak még nem látom át. Ha a 32A utánit 3 évente szabványossági a 32A alattit 6 évente szerelői ellenörzéssel kell ellenőrízni, akkor ez miképpen oszlik meg egy nagy épületben?
Idézetet írta: Fecó Dátum 2019. szeptember 23., 17:42:40 DÉLUTÁN
...Azt, hogy az első ellenőrzést ki végezheti el, erről csak ennyit ír:
"Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
Nos, a szabvány alapján ehhez elegendő egy villanyszerelő, aki hivatalos megbízást kap a feladatra...
Bocsánat, én másképp látom ezt, a feljogosításnak általában az az értelme, hogy a feladatra külön képzést kapott, és ebből vizsgázott is, melynek eredményeként papírja van róla. De az eredeti szöveg erről is szól, a feljogosítás az a "kompetens a minősítésben" fordítása.
Amellett van ott még egy megjegyzés, mely ezeknek a részleteit a nemzeti hatáskörbe utalja.
Ez valóban így igaz, de a mai napig nem tisztázott pontosan maga az első ellenőrzés képesítésére vonatkozó dolog. Még csak az hiányozna, hogy az érintésvédelmi, EBF és villámvédelmi tanfolyamon kívül, indulna egy első felülvizsgálói OKJ-s tanfolyam is. Továbbá az sem világos, ha külön képesítéshez kötik az első felülvizsgálatot, akkor annak a képesítésnek mi a neve? EBF felülvizsgálóként végezhetek olyat ha nincs meg az érintésvédelmi papírom? Hogyan, hiszen vannak érintésvédelmi dolgok is benne, amihez külön végzettség kell. Vagy az érintésvédelmes csinálhatja? Sehol nem található pontosan ez leírva. Nekünk az utolsó oktatáson még úgy tanították, hogy nincs meghatározva jelenleg külön OKJ-s végzettség hozzá, csak villanyszerelő kell legyen.
De számomra akkor is rejtély, ha az OTSZ-ben egész pontosan meg tudják határozni az EBF felülvizsgálói jogkört, akkor ezt miért nem?
A legújabb EBF tankönyvben hivatkoznak a 191/2009. Kormányrendeletre is, és az általa megkövetelt ellenőrzésekre, dokumentációkra. Ebben olvastam:
"Az idézett kormányrendelet jelenleg csak indirekt módon, közvetve írja elő az új villamos berendezések első ellenőrzését. Megköveteli a vizsgálati jegyzőkönyvek és a minősítő irat átadását, amelyeket nyilván vizsgálatok nélkül nem lehet elkészíteni! (Arról sem rendelkezik, hogy ki és milyen szakképzettséggel végezheti e vizsgálatokat, mit kell vizsgálni, és ki ellenőrizheti ezeket.) A kialakult gyakorlat szerint általában a kivitelező erősáramú szakembere (pl. MEO-ja) végzi el az első ellenőrzéseket az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány alapján, és a nagyobb létesítmények műszaki átadását a mindenkori műszaki biztonsági hatóság és a BM.OKF. is ellenőrizheti.!
Viszont van egy érdekes pont a 40/2017-ben:
"1.1.10. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja
a) a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatra vonatkozó szabványban foglaltak szerint;"
Viszont a "Minősítő Irat" mint fogalom, az már jobban definiálva van, ezt csak szabványossági felülvizsgáló készíthet.
De akkor OKJ-s érintésvédelmis, vagy OKJ-s EBF-es készíthet ilyen jegyzőkönyvet? :) Vagy mindkettő? :)
Passz. :)
Én mondjuk nem bánnám ha végre összevonnák az ebf és érintésvédelmi felülvizsgálói jogkört, és egy egységes, mindenre kiterjedő felülvizsgálat lenne. Állandóan vacilálok hogy ezt vagy azt most beírjam, vagy az inkább érintésvédelmi probléma, stb.
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Lehetne!
Üdv!
Most voltam az EMOSZ konferencián és arról ment a csevej, hogy 2020-ra/ban megalkotják az új rendeletet, melyben az eddigi felülvizsgálói jogköröket össze fogják vonni, továbbá szigorítani és pontosítani fogják a szerelői ellenőrzésre vonatkozó részeket, azaz át fog változni ÉVF-re.
Itt hangzott el pl. az is Horogh Gyula hatósági szakértőtől (elmondása szerint ő írta a 40/2017-et), hogy az érvényben lévő 191/2009. Kormányrendelet szerint, minden régi és új lakáson elvégzett átalakítás és mérőhely kiépítés/felújítás is tervköteles, mert állítása szerint a kivitelező nem tervezhet és különben is, elsőre felülvizsgálni csak egy kézzel fogható terv alapján lehetséges, meg aztán mit sem számít a 7,36kW alatti tervmentesség.
Ez az ember mondott olyan vad dolgokat, hogy ha minden szavát betartanánk, akkor egy villanyszerelőnek és egy felülvizsgálónak már önállóan gondolkodni sem szabad, mert az a tervező dolga.
Mondott valami olyasmit is, hogy ha pl. az EBF felülvizsgálatnál egy berendezésben nincs kapcsolási rajz, akkor a felülvizsgáló nem készíthet még egyvonalas rajzot sem hiánypótlásként, mert nincs tervezői képesítése.
Mi a véleményetek?
Szerelői ellenőrzés már csak munkahelyeken létezik, a 40/2017 nem ír elő ilyet már azt hiszem. Inkább megszüntetni kéne az egészet, és rendesen felülvizsgálni a munkahelyeket is. A tervezők úgy el vannak havazva, nem tudom hogyan fognak mindent megoldani, azért túlzásnak tartom hogy azt gondolja valaki, a villanyszerelő már semmit nem tud önállóan. Sokszor a szerelő javítja a tervező munkáját. Ebf esetében sem világos, nem megtervezni kell a berendezést, csak egy vázlatot kell készíteni a 32 A feletti részekről, hogy megkönnyítse a ellenőrzést. A vbsz-t nem egy ember csinálta, de valóban én is úgy tudom, ő is benne volt a kidolgozásában. Azért vannak abban is hibák és félreértések bőven, lásd 1*32 A jelentős berendezés, 3*25 A meg nem, stb...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Na, ez a vázlat szerinte már tervnek számít, mert másoknak ad rajzbeli utasítást és mivel az EBF-s nem tervező, így nem jogosult annak elkészítésére.
A 2016-os Erintésvédelmi Felülvizsgálók Kézikönyve így fogalmaz:
271 oldalon:
Érvényességi feltételek, záradék, aláírás:
"A Minősítő Iratot mindig a képesítéssel rendelkező, felelős felülvizsgáló és az őt ellenőrző, szintén képesítéssel rendelkező személy írja alá."
Tehát 2 ÉV ember szükséges az első ilyen vizsgálat során? Ez még 2016-ban volt most is igaz ez még? (vagy a gyakorlatban ezt senki nem tartja be?)
Én azt javaslom inkább szabványokban és jogszabályokban kutakodjunk, mert arra lehet hivatkozni ha probléma van, a könyvekbe meg lehet írni "mindenfélét"
Én találtam pár dolgot erre vonatkozólag szabványi szinten:
Elvileg a mérés nem FAM tevékenység:
"MEGJEGYZÉS: Azok a műveletek (elsősorban kezelési, mérési és egyes állagfenntartási műveletek), amelyeket kizárólag e szabvány követelményeit teljesítve végeznek, a jogszabály szerint ,,egyszerű feszültség alatti művelet"-ek, amelyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. (Ezek végzéséhez tehát nem szükséges a FAMBSZ-ben meghatározott képzés.)"
De azért figyelni kell:
"Ha fennáll a csupasz aktív részek érintésének a kockázata, akkor a mérést végző személyeknek egyéni védőeszközt kell használniuk és óvintézkedéseket kell tenniük az áramütés, valamint a zárlat és az ívelés hatásai ellen."
Több lehetőség is felmerülhet munka közben:
"Szükség esetén a feszültségmentes munkavégzés (6.2. szakasz), a feszültség alatti munkavégzés (6.3. szakasz) és a feszültséghez közeli munkavégzés (6.4. szakasz) szabályait kell alkalmazni."
A munka "könnyebbik" része:
"A villamos berendezések szemrevételezéses ellenőrzését legalább IV. csoportba tartozó feljogosított személy egyedül is elvégezheti, ha a közelítési övezetbe vagy a robbanásveszélyes térbe nem kell behatolnia."
Ezek szerint ha behatol, akkor kell a 2 fő hozzá.
A nehezebbik:
"Feszültség alatt szabad végezni azokat az üzemszerű kezeléshez tartozó munkákat, amelyeket csak feszültség alatt lehet elvégezni (feszültségmérés, terhelésmérés, fázisegyeztetés, szigetelésvizsgálat stb., valamint a 7.4. szakaszban felsorolt műveletek). Ezeket a munkákat csak a célnak megfelelő, rendszeresített munkaeszközökkel, műszerekkel szabad végezni."
De találtam egy másik kapaszkodót is a 6. pontban:
"6.4.1.6. Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
Ez "egyes" számban van, nem többesben. illetve a 6-os pontban található jegyzőkönyv minta alapján lehet egy vagy több felülvizsgáló is a dologban. Én annyit szűrtem le, hogy a felülvizsgálat 2 embert kíván, főként a villamos munka veszélyei miatt, és mint segítő szerepeltetheted a jegyzőkönyvön, de nem muszáj 2 felülvizsgáló hozzá. Hátha valaki tud még infót, majd megcáfolja.
Szerintem itt két dologról van szó.
Amiről Szoke85 kérdez, az az, hogy ha a felülvizsgálatot nem egyszemélyes vég végzi, akkor lehetne a belső hierarchiában egy főnök, aki átnézi a felülvizsgáló megállapításait. Egyszemélyes cégnél, vagy amelyik cégnél egyetlen ehhez értő ember van, ilyen nyilván nincs.
(Egyébként pár oldallal előbb is már szerepel ez, a 8.2.3. a, pontjában.)
Amiről meg Fecó értekezik, az a villamos munka feltételei. Ebben én - sajnos vagy nem sajnos - sosem találtam egyértelmű leírását annak, hogy egyedül is lehet felülvizsgálni. Ami van, az a nyugatról érkezett szabványban változatlanul benne van 2001 óta, a 6.3.10 álló betűs szövegében, hogy:
...de az egyedül történő munkavégzés esetén a munkát végző személynek képesnek kell lennie minden kockázatnak a felmérésére és elhárítására.
Hát ezt kéne alátámasztani egy előgondolkodással, milyen valószínűtlen esetek fordulhatnak elő, és ezek ellen hogyan lehet védekezni - de ha szembejön egy hatóság, akkor prezentálni is tudni kell az ehhez esetleg szükséges eszközöket. :)
Tiszteletem!Szoke 85.
Feco mindent pontosan leírt. Az ÉVÉ,EBF,VV felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket, méréseket mindíg 2személy végezze.
Amit Sztrogoff Kolléga is írt, hogy az"egyedül munkát végző személynek képesnek kell lennie minden kockázatnak a felmérésére és elhárítására." (pl:áramkörből való kiszabadításra).
Az MSZ 1585:2012/2016 4.2 szakasz előírja, hogy a felülvizsgálatokat IV/e csoportba tartozó személy végezheti, de a mérősöd lehet villanyszerelő,gjmű szerelő vagy a III.csoportba tartozó kioktatott személy is. A jegyzőkönyveket mindketten aláírjátok.A VIBITE is azt javasolja, hogy "FELELŐS FELÜLVIZSGÁLÓ".
Egyébként ha egyedül bevállalod, nem is haladsz jól a munkával. Volt esetem, amikor a Dafr324 typ. 5pólusú dugalj N helyére fázis volt bekötve.Ezt egyedül nem biztos, hogy észreveszed!
Lehet hogy nem fogalmaztam egyértelműen. Én nem arra vagyok kíváncsi, hogy magát a munkát elvégezheti e 1 fő vagy sem. Hanem csakis az aláírás a kérdés. Szóval mégegyszer a lényeg: a könyv úgy fogalmaz hogy az első ellenőrzés DE CSAKIS az első (tehát beüzemelés) jegyzőkönyvét két szakképzett személynek kell aláírni. és ad is egy jegyzőkönyv mintát amiben szerepel:
felelős felülvizsgáló neve, bizonyítvány száma.
ellenőrző személy neve, bizonyítvány száma.
amint látható itt egyértelműen két BIZONYÍTVÁNYAL rendelkező személy szerepel. (nem főnök stb)
(forrás: magyar elektronika egyesület ÉRINTÉSVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLÓK KÉZIKÖNYVE (2016-OS KIADÁS) 271, 281 oldal.)
Akkor még a klész volt érvényben illetve egy pár szabvány is változott azóta.
Üdv szoke85!
MSZ HD 60364-6:2007
"61.1.6. Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
MSZ HD 60364-6:2017
"6.4.1.6 Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti."
Én úgy veszem hogy egy személy végezheti, nyilván egy is ír alá.
Ha úgy lenne írva hogy "szakképzett személyek végezhetik" akkor nyilván kettő vagy több végzi. Ha ketten végzik akkor is kell egy felelős felülvizsgáló.
Szerintem egy szakképzett és jogosult személy aláírása elegendő.
...és ez szabványban van leírva, nem könyvben.
(tudom szabványok betartása nem kötelező......)
Eddig is így csináltam a hatósági átadásokat is. A legutóbbi előadáson már az első ellenőrzés elvégzéséhez szükséges a három jogosultság bemutatása/csatolása a hatósági átadásoknál.(ÉV, EBF, VV)
Szoke85! Üdvözletem!
A 45/2011.(XII.7.)BM r.a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett.... módosítva a 67/2012.(XII.14.)BM r-tel 1.§-a azt írja, hogy "Szakvizsgával kell rendelkezni annak a vezetőnek(munkáltatónak) is, aki az 1.melléklet 1-9.és12. 13.pontjában meghatározott tevékenységét végzők munkáját közvetlenül irányítja."
A 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet 1.1.10.pontja előírja, hogy
"A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozathoz csatolja:
a.,a villamos berendezések ELSŐ ELLENŐRZÉSÉRŐL szóló minősítő iratot
b.,kiépített villámvédelem esetén a vill. véd. felülvizsgálat minősítő iratát
c., kábel és veztékhálózat szig.mérési jegyzőkönyvét
d., egyéb bizonylatokat..."
Tehát jogszabályok előírásai ezek, nem szabványelőírások.
"...és ez szabványban van leírva, nem könyvben"
Hát igen, csak a szabvány a nemzeti mellékletekről beszél, ami ugye (még?) nincs, viszont ez a könyv az nem a női felmenőnk serdülő korában írt szakácskönyv jegyzete, nem is az Aranybulla, vagy egy Jókai, hanem annak a tanfolyamnak a jegyzete, amelyik képesít a felülvizsgálatra, és a képesítés feltételét meg jogszabályok írják elő, szóval nyugodtan lehet a könyv előírásait kötelezőbbnek venni, mint egy szabványét. Hát ebből vizsgázik az ember, nem?
Az egy más kérdés, hogy mikor kell a józan ésszel lektorálni a tananyagban írottakat. Például abban is kell, amit Szoke85 úgy vesz, hogy csak az első felülvizsgálatnál kell még egy, a felülvizsgálót ellenőrző személy. Mert igaz ugyan, hogy ez csak ott van leírva, de az időszakosnál meg van említve, hogy az a papír bizony úgy néz ki, mint az elsőé. Mint ahogy a minták is egyformák, csak más kis dobozt kell pipálni vagy ikszelni elsőnél és időszakosnál.
Egyébként a mintákban nem kettő, hanem több személy is van. :)
Van ugye
- felelős felülvizsgáló
- segítő felülvizsgáló
- ellenőrző (szintén felülvizsgáló)
Az nyilvánvaló, hogy egyszemélyes cégnél egy ember neve szerepel mindhárom soron (ez elég hülyén hangzik :D ), vagy üresen van hagyva, és ezzel nincs is semmi baj. Baj legfeljebb ott lehet (reméljük, megrendelők ezt nem olvassák :) ), hogy a megrendelő minőségbiztosítást intéző cége ezen elgondolkodik, és azt mondja, ezentúl ne alkalmazzunk ilyent, vagy legyen ott három különböző név, vizsgabizonyítvány számmal, és kész, slussz.
Kissé mellékesen, én azért óva intenék bárkit attól, hogy az idézett szabványszöveget, miszerint a
"csak az arra feljogosított, szakképzett személy"
egy vitás ügy kapcsán valami hivatalos fórumon valaki arra hozza fel utasításnak, hogy egy személy elég. Ez a fogalmazás arról szól, hogy nem feljogosított személy nem végezheti, nem pedig arról, hogy egy feljogosított személy végezheti egyedül.
Üdv!
Most én kérnék Tőletek egy kis segítséget.
Adott egy 0-24 órában üzemelő kiterjedt, ipari gyárépület rendszer, melyet bővítettek egy új épületrésszel, ahova újabb erős- és gyengeáramú kapcsolószekrényeket, erősáramú terepi eszközöket telepítettek. Minden terepi eszköz rendelkezik erősáramú betáplálással és gyengeáramú vezetékezéssel is az eszközvezérlésekhez, állapot visszajelzésekhez és egyéb kommunikációkhoz (frekiváltók, frekiváltóval egybeépített motorok, motoros szelepek, fan-coilok, stb.). Elvileg a kapcsolószekrényekről külön vannak gyártói/telepítői műbizonylatok és jegyzőkönyvek, de sajnos csak elviekről beszélhetek, mert a megrendelőm szakági felelős műszaki vezetője által összeállított anyagba nincs betekintésem. Engem az újonnan telepített erősáramú terepi eszközök és vezetékszakaszaik első felülvizsgálatára kértek fel.
Az MSZ HD 60364-6:2017 szerinti ellenőrzést elvégeztem, dokumentáltam, de a SELV/PELV terepi részekre nem csináltam méréseket, mert ád egy nem kértek fel rá, ád kettő meg is tiltották, hogy egy üzemelő rendszerbe ne nyúljak bele, mondván, a telepítője majd nyilatkozik róla, meg egyébként is csak bajt okozhatok vele a SCADA rendszerben és foglalkozzak csak az erősáramú terepi részekkel. Az általam kiadott dokumentációban egyértelműen feltüntettem, hogy ezen részekre nincs adatom. Az épület teljes átadásakor mindent elfogadtak tőlem ilyen formán és most az akkori megrendelőm 1,5 év távlatában jelezte felém, hogy a beruházó mégis csak hiányolja a SELV/PELV dokumentet és rajtam próbálja érvényesíteni, ami azt sejteti, hogy valamilyen okból, a gyengeáramos kivitelező mégsem készített róla iratot és/vagy nem csatolták az átadási dokumentekhez.
Szerintetek ilyen esetben, mi lenne a helyes és célravezető megoldás?
Köszi
A felülvizsgáló egy szolgáltatást végző vállalkozó, aki azt a feladatot végzi el, amire a megbízója megbízást ad. Nyilván felhívhatod a figyelmét, hogy a rendeletek és jogszabályok, illetve szabványok szerint mire kell kiterjednie a felülvizsgálatnak, de ha határozottan "beszűkíti" a munkaterületet, akkor nincs más dolgod, mint ezeket a határokat pontosan rögzítve elvégzed a munkát. Én még bele is szoktam foglalni, ha az általam vizsgált részeken belül valami "kimarad" a megbízó kérése miatt, hogy azokra a részekre is el kell majd végezni az első felülvizsgálatot. A megoldás nyilván a hiányzó részek felülvizsgálata, de gondolom új megbízással, új kifizetéssel.
Tisztelt Urak!
Kezdő vagyok a témában és némi segítséget kérnék egy első felülvizsgálattal kapcsolatban!
Új építésű 12 lakásos társasház lakásonkét 1x32A a közösségi
3x32A.
Átadáshoz kellene prezentálnom dokumentációkat, itt most csak az érintésvédelemre szorítkoznék mert a villám védelemmel nem nekem kell foglalkoznom.
Ha jól értelmezem az eddig tanultakat akkor az MSZ HD 60364-6:2007 szerint kell elvégeznem ilyen olyan vizsgálatokat.
Első felülvizsgálat hurok impedancia jegyzőkönyvében a még fel nem rakott mennyezeti, oldalfali lámpatesteket is fel kellene tüntetnem?
Valószínűleg igen, de akkor csak hiba jegyzéket adhatok ki amit nem fognak elfogadni az átadáshoz.
Mi a megoldás erre?
Köszönöm a segítséget előre is!
Első felülvizsgálat elvégzése a lakáselosztókig. A mérésügyi hatóság elfogadja a használatbavételihez, és kiköti, hogy a belsőrészt majd befejezés után. Földkábeles betápok esetén kérni fogják a nyomvonaltervet, kábelleltárt és szig.ell. mérési jegyzőkönyvet. Elosztókon gyártói adattábla (ennek megléte a felülvizsgálónak is kell), minden elosztóhoz dokumentáció, eu megfelelőségi, kezelési-karbantartási, darabvizsgálati jk+a tervező elosztórajza. Villámvédelemhez kockázatelemzés, terv, felülvizsgálat. Jegyzőkönyvet alaposan átnézik, igyekezz korrekt munkát végezni. Ha villanytűzhelyesek a lakások, és még az MSZ 447:2009 alapján létesültek, eltérési nyilatkozat az 1×32 A miatt a tervezőtől, szakági FMV-től és beruházótól. Mindez feltöltve az ETDR felületre...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Üdv!
MSZ HD 60364-6:2017 szerint kell elvégezni. Ha nem a kivitelező feladata a lámpák felszerelése és beüzemelése, akkor a majdani lámpákat tápláló vezetékvégek felől fogsz mérni hurokimpedanciát, szigetelési ellenállást, valamint védővezető folytonosságot feltéve, hogy az ÁVK hatásosságát egy ponton már igazoltad. Az összes villamos berendezésen mért adatot belefoglalod a szabvány által meghatározott kinézetű és tartalmú mérési jegyzőkönyvekbe, mellé megcsinálod az alapdokumentációt, aláírod, lepecsételed ezeket és ha minden flottul ment, akkor a lóvét felmarkolod. :)
Ha a lámpák felszerelése a kivitelező feladata, akkor a lámpatestek felszerelése után azokra ismét el kell végezni többek között a védővezető folytonosságát igazoló mérést is, amiről újabb jegyzőkönyv kerül kiállításra vagy a régiben hivatkozhatsz annak későbbi kiegészítésére.
Fecó, Nyaki!
Köszönöm!
Az fmv nyilatkozat, 32A nyilatkozat, villámvédelem megvan.
A darab vizsgálaton szintén átvergődtem.
A mérésügyi hivatal most selv/pelv/villamos elválasztásról, hurokimpedancia mérésről, szigetelési ellenállásról követeli a jegyzőkönyvet.
A selv/pelv/villamos elválasztás nem alkalmazható. Ilyenkor elég jelezni a megfelelő sorban ezt vagy ki kell töltenem az ehhez kapcsolódó jegyzőkönyvet és bele írni a vizsgálat nem alkalmazható?
Nekem úgy tűnik a hurok ellenállás miatt el kell készítenem az egész épületről nem csak az elosztókig a méréseket és vizsgálatokat.
Itt idézem a mérésügy levelét:
"Az ÉTDR felületről az alábbiak hiányoznak:
1.) Az MSZ HD 60364-6: 2017 szerinti Villamos Berendezés Első Ellenőrzésének jelentésének alábbi részei:
- Villamos berendezés szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyv az MSZ HD 60364-6:2007 szerint, SELV, PELV érintésvédelmi módok jegyzőkönyvei, Táplálás önműködő lekapcsolásának mérési jegyzőkönyve (hurokellenállás)."
Köszönöm a segítséget!
Két lehetőség van a hatósági átadásra.
1. Kompletten minden a lemérve.
2. Csak a közös területek kerülnek átadásra.
Itt lehet azt megcsinálni hogy a lakások kiselosztóig van mérve/feltüntetve. felülvizsgálat határa a kiselosztók betápláló kapcsai.
Tehát az ÁVK sem kerül jkv-be.
A teljes (lakások is) átadásához nem lehet lógó vezeték. Foglalat sem. Ha a lakó nem veszi meg a lámpatestet akkor szintén két lehetőséget enged a hatóság:
a.) vagy az építtető megveszi az IKEAs vagy KIKAs 800 Ft-os "lámpatesteket" ami ugye egy két eres MT, foglalat, bekötőkapocs. Itt jön a kérdés hogy ez miért megfelelő a foglalat meg miért nem. A vásárolt "lámpatest" egy termék mely be van vizsgálva, továbbá kettős szigetelésű vezetékkel van ellátva, megfelelő rögzítési lehetőséggel.
A vill.szer által felszerelt E27-es foglalat egy alkatrész melyet be kell építeni és csak az MCu vezetéken lóg mely egyszeres szigetelésű.
b.) A lámpatestek helyére OBO doboz, vezetékvég leszigetelve, felszorítva a mennyezethez vagy oldalfalhoz. (fenékbe kivágva a doboz és a vezeték szorítja a falhoz, így nem kell megfúrni a falat.
Fürdőszobákba FEL KELL SZERELNI A LÁMPATESTEKET, nem veszik át OBO dobozzal.
Itt kell nagyon figyelni a sávhatárokra. (épített vagy tálcás zuhany) Sokan itt buknak el.
SELV/PELV meg biztos van. Pl kaputelefon, pláne ha a kaputelefonos rakja össze. megveszi a kültéri és beltéri egységeket, trafót majd a trafót bebiggyeszti egy műa. dobozba itt összesodorja a kötéseket (Cat5 kábelek) majd begyömöszöli és fedő a dobozra.
Itt ugyanúgy szükséges az elosztókra vonatkozó dokumentációk, hisz egy terméket állított elő.
Ha szükséges az ÉTDR lista (amit fel kell tölteni) akkor e-mailt írj és küldöm. 24 féle dokumentum szükséges.
Felvetődött bennem egy kérdés.
Ha egy vállalkozó által gyártott kisfeszültségű kapcsolószekrényben van elhelyezve a terepi készülékek védelmei (motorvédő, kismegszakító, diazed, ÁVK), akkor a terepi készülékek MSZ HD 60364-6:2017 szerinti felülvizsgálatakor, pl. az ÁVK vizsgálatáról készítendő különálló mérési jegyzőkönyv kinek a feladata?
1.) Az MSZ HD 60364-6: 2017 szerinti Villamos Berendezés Első Ellenőrzésének jelentésének alábbi részei:
- Villamos berendezés szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyv az MSZ HD 60364-6:2007 szerint, SELV, PELV érintésvédelmi módok jegyzőkönyvei, Táplálás önműködő lekapcsolásának mérési jegyzőkönyve (hurokellenállás)."
Ezt "általánosságban" kéri, hiszen ő nem tudja mi van a helyszínen, csak felsorolja a dolgokat. A felülvizsgáló dolga tudni hogy mi van a helyszínen. Ha a lakások még nincsenek készen teljesen, szerintem a felülvizsgáló is jobban teszi, ha kihagyja, és csak az elosztóig mér. (Még lehet hogy most rendezik át a fürdőszobát is, és beforgatják a kádat a dugalj alá, te meg már felülvizsgáltad :)
Köszönöm mindenkinek az értékes hozzá szólásokat!
Az már világos, hogy a lakások belsejével jelenleg nem kell foglalkoznom.
Ez kicsit egyszerűsíti a feladatot, ezen a hídon átmegyek ha oda érek.
A vibite oldalán található "http://vibite.hu/#dokumentaciok/msz-hd-60364-6-2017-2018/jegyzokonyv-vbszigell" szerint akkor a lakás és egyéb elosztók szigetelési ellenállás mérését bele rakhatom egy dokumentumba.
12 egyforma lakás elosztó és 12 egyforma garázs elosztó + kazánházi + közösségi + a kaputelefon és természetesen a csoportos mérőhely.
Mellé akkor az alap dokumentációból azonban 28 darabot kell készítenem?
Vagy a felülvizsgálat határai rovatnál beírom, a csatlakozó szekrénytől a mért fogyasztói elosztók betáplálási pontjáig illetve a közösségi területeken lévő áramköri végpontokig terjed a vizsgálat.?
ÁVK jegyzőkönyv szintén fog kelleni a közösségi elosztóban van 1 db.
SELV/PELV akkor ezek szerint kell a kaputelefon miatt. (ezt egy másik cég kivitelezte).
Nyilván ez utóbbi kettőből nem kel mesekönyvet rajzolni 1-1 darab elég lesz.
Tényleg köszönöm mindenkinek a segítséget és a hozzá értést. Ha egyszer végig rágom magamat akkor már nem lesz ennyi kérdésem!
Bocsánat!
Nem a hozzáértést hanem a türelmet!
:D
Az elosztóknál elég lehet egy EU megfelelőségi nyilatkozat is, ha egyértelműen kitérsz rá hogy milyen jelű vagy számú elosztókra vonatkozik. Kezelési-karbantartási is lehet egy, csak egyértelmű legyen hogy mely elosztókra vonatkozik. Rajz esetében is lehet, hogy egyezik minden. De a darabvizsgálati az egyedileg készül mindegyikre, egyedi gyártási számmal. Én azért úgy szoktam csinálni, hogy minden elosztóhoz kinyomtatok mindent, így továbbadható akár a lakók felé is. A felülvizsgálatnál bizony írd körül, hogy mondjuk az "FE" jelű főelosztó főbiztosítójának a betápláló kapcsaitól, a lakáselosztók betáplálásáig, és a közösségi részek esetében az xy tervek alapján beépített villamos berendezésekig. A felülvizsgálati jegyzőkönyvből annyit csinálsz, amennyit akarsz, vagy amennyit a megrendelő kér...
Felvetődött bennem egy másik kérdés is.
Ha egy vállalkozó által gyártott kisfeszültségű vagy törpefeszültségű kapcsolószekrényben van elhelyezve a terepi készülékek tápellátását és védelmét biztosító SELV/PELV tápáramkör, akkor az ide csatlakozó terepi készülékek MSZ HD 60364-6:2017 szerinti felülvizsgálatakor, ezen beépített készülékek vizsgálatáról készítendő különálló mérési jegyzőkönyv kinek a feladata?
Aki legyártja az elosztóberendezést az MSZ EN 61439 szerint, az elvégzi a darabvizsgálatot. De az előbbi szabványban szó sincs a Fi-relék kioldóáramáról, vagy hurokellenállásmérésről:
Az igazoló ellenőrzésnek a következőket kell magában foglalnia:
a) Szerkezeti kialakításra vonatkozóan (lásd a 11.2.11.8. szakaszokat):
1) a burkolatok védettségi fokozata;
2) légközök és kúszóáramutak;
3) áramütés elleni védelem és a védőáramkörök épsége;
4) a beépített alkatelemek beszereltsége;
5) belső villamos áramkörök és összekötések;
6) külső vezetőkhöz való csatlakozókapcsok;
7) mechanikai működés.
b) Működési jellemzőkre vonatkozóan (lásd a 11.9-11.10. szakaszokat):
1) dielektromos tulajdonságok;
2) vezetékezés, üzemi működés és funkció
Alapvetően ez egy villamos szerkezet, melynek a beépítésével a villamos berendezés része lesz. És a beépítés után, a felülvizsgáló tudja ellenőrizni a beépített eszközöknek a kioldási áramát, idejét, hurokértéket, stb.
Erre a SELV/PELV dologra azért kérdeztem rá, mert felkértek a korábban említett rendszer felülvizsgálatára, de kikötötték, hogy lekapcsolni nem lehet a rendszert és hogy állítsam ki így a jegyzőkönyvet.
Én mondtam nekik, hogy a trafók szigetelési ellenállás méréséhez sajnos ki kell kössem azokat és biz ez teljes leállással jár, de erről meg hallani sem akarnak. Azt is közöltem velük, hogy ilyen feltételekkel csak akkor tudom elvégezni a megfelelő méréseket és felelősséggel kiállítani a jegyzőkönyvet, ha az időszakos karbantartások alkalmával teljes leállás lesz a gyárban, addig meg húzzák ki valahogy vagy keressenek egy másik madarat.
Kíváncsian várom a válaszukat.
Megint bele szaladtam a falba.
Első felülvizsgálatnál az épület bejáratánál lévő csatlakozó szekrényt gondolom fel kéne tüntetnem a táplálás önműködő lekapcsolása című doksiban. Ezzel kapcsolatban van némi kereszt kérdésem.
Kellene nekem itt egy hurok impedanciát mérnem. TN-C rendszer itt még. Igen ám de az áram szolgáltató csak akkor kapcsol rá a hálózatra amikor már a villany órákat és ezt a szekrényt is leplombálta. Van egy áram szolgáltatói szekrény is a telekhatáron késes biztosítókkal. Ergo amíg nem plombált le mindent addig ide nem teszi be a betéteket így hurokimpedanciát mérni lehetetlen. Lehet tévúton járok.... Arra a következtetésre jutottam, hogy védelmi módnak a kettős szigetelést adom meg és más adatot nem is tudok kitölteni.
2. probléma kör ugyanez a helyzet a csoportos mérőnél is. Szintén nem tudok hurok impedanciát mérni a betápláló pontoknál.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Köszönöm a türelmet!
Hát odamész a bekapcsolás napján [emoji2]
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Az első ellenőrzést csak a villamoskivitelezés után amikor minden kész akkor lehet elvégezni,amikor minden feszültség alatt van.
Írtad valamelyik előző hozzászólásodban hogy csak a lakások kiselosztóig kell mérni. Akkor ezek szerint a mért fővezetéken sem tudnál "hurkot" mérni csag szig.ellenállást.
A kiselosztók meg a mérőhelyek érintésvédelmi osztálya kettős szigetelt, de a táplálás önműködő lekapcsolása az érintésvédelem módja, vagyis mindenhol kell mérni, mert van L1-PE vagy L1,L2,L3-PE.
MSZ HD 60364-6: 2017 6.4.1.
"Minden villamos berendezést- az ésszerű megvalósíthatóság keretén belül- a szerelés alatt és annak befejezése után, az üzemszerű használatba vétel előtt ellenőrizni kell."
Ki kell számolni a hurokellenállást. Ehhez persze tudni kell, vagy meg kell tudni becsülni a hálózat adatait. És ha a mérési eredmény ennek megfelel (mondjuk 20 %-os hibán belül), akkor azt lehet mondani, hogy a szekrénynél annyinak kell lennie, amennyi a számításból következik, ha addig számoljuk. Miután, ugye, a végén mért értékbe már nem fér bele a körben bárhol soros hiba(ellenállás). Ezt a gondolatmenetet az adatokkal mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
Tehát ha két év múlva lesz kész az épület attól még megírhatom a jegyzőkönyvet, hiszen a tervben szerepelnek a biztosító értékek, vezeték/kábelek méretei. Ebből kiszámítható a hurokellenállás csak a feszültséget kell megsaccolnom.
Szerintem ilyen nincs, nem lehet így megcsinálni.
Üzemszerű használatba vétel előtti felülvizsgálat. Addig nincs felülvizsgálat amíg nincs kész.
Az autóval sem megyek amíg nincs rajta fék, mert nincs még kész, igaz használható.
MSZ HD 60364-6:2017 szabvány 6.4.3.7.1. Általános előírások fejezet ad "alternatívát", azért javasolta ezt Sztrogoff kolléga. De egyszerűbb odamenni a bekapcsolás napján, meg fogod tudni oldani a mérést plombálás előtt...
Tapatalkkal küldve az én HTC U11 eszközömről
Idézetet írta: S/K Dátum 2020. február 24., 10:28:43 DÉLELŐTT
Tehát ha két év múlva lesz kész az épület attól még megírhatom a jegyzőkönyvet, hiszen a tervben szerepelnek a biztosító értékek, vezeték/kábelek méretei. Ebből kiszámítható a hurokellenállás csak a feszültséget kell megsaccolnom.
Valamit piszokul félreértettél. Akarom mondani alighanem mindent.
Igen.
Tisztelt szasza7103!
Azt fogadd el, hogy a dokumentációkban leírtakért büntetőjogilag felelős vagy .Egyébként Feco mindent leírt.
Üdv! Én is ilyen problémában vagyok. Vagyis a kiadandó dokumentációkkal. Valaki nem tudna nekem küldeni a beadandó iratokról minta dokumentációt? Mindenhol olvasom, hogy ezt meg ezt kell beadni, meg leírások, hogy mi kell bele, de sehol semmi, hogy "na nesze igy kell kinézni"
Ezek nem ilyen "egy kaptafa" dolgok, kivitelezőként lehet más-más a külalak, a lényeg hogy a szabványi követelményeknek megfelelően legyen kiállítva. Aki felülvizsgáló, annak azért illik tudni hogy néz ki egy jegyzőkönyv, hiszen attól hogy a mérésügyi hatósághoz megy a dolog, semmi újat nem kell benne felmutatni. Az MSZ 13207 szabvány leírja a kábelleltárban szerepeltetni ajánlatos dolgokat, és a szigetelési ellenállásmérést is. Én bátorítok mindenkit, nyugodtan állítson össze magának egyedi külalakot, megjelenítést, semmi szükség az iratok "koppintására". Miben kell pontosan a segítség? Melyik dokumentáció az, amit nem tudsz összeállítani?
Egyetértek,ehhez is fel kell nőni!. De a VIBITE honlapon és a TVMI fejezeteiben is találsz minta jegyzőkönyveket. Ezenkivül a "Villanyszerelők Lapja" is tartalmaz a korábbi számaiban jegyzőkönyv mintákat.
Igen, jogos, hogy tudni a kell egy felülvizsgálónak, meg a szabvány leírja.
DE én villanyszerlőként vagyok jelen. A VIBITE oldalán pont a mezei villanyszerlkre vonatkozó dokumentumok nincsenek.
Értem, hogy a szbványban le van írva, hogy miknek kell benne lenni, meg hogy mindenkinek hás formátumú a a cég miatt, természetesen
A darabvizsgálati jegzőkönyvet, a CE cimkét, is a saját cégre formáltam, de nem tudhatom, hogy amit csináltam, megfelelő e, és még miket kell villanyszerlőként elkészítenem. Ezért kérek minta dokumentációkat, hogy tisztában legyek aformátummal. Nem ellopni akarom a dokumentumokat, csak megismerni a teljes folyamatot.
Jársz a VIBITE oldalon akkor azt is látod hogy mikor és hol vannak előadások. Ott mondják el az éppen aktuális - és most már a katasztrófa védelemmel is egyeztetett - jegyzőkönyv mintákat. Ezek ugyan azok amit a rendeletekben a minták.
(ingyenes és mindenki hozzáférhet)
A darabvizsgálati jegyzőkönyv elvégzésére meg fel kell kérni egy arra feljogosított személyt és elvégzi. (erősáramú berendezés felülvizsgáló)
Egyszer kell megcsináltatni, utána már megtudod. Persze attól függ hogy mit írsz a jogosultsághoz.
Amúgy ezt pénzért árulják, mármint a mintát. 150eFt a teljes dokumentáció.
Itt lehet a VIBITE konferenciáról olvasni/hallani/nézni:
https://youtu.be/t-TSbChB0u0
Sziasztok!
Végül sikerült probléma mentesen átadni határidőre, de volt vele fejfájásom bőven. Így elsőre elég nagy falat volt és rágós.... :D
Most egy másik dologgal küzdök. A katasztrófa védelem egy új abc nyitáshoz kér "erősáramú berendezések tűzvédelmi szabványosági felülvizsgálatot" ez lenne az EBF? Csak azért érdekes mert akkor nem vállalom hiszen erre nincs jogosultságom.
Anno a 12 lakásos társasháznál nem kértek EBF vizsgálatot.
Most akkor ez, hogy van?
Köszönöm!
Bocsánat!
Mint utóbb megtudtam 6 éve nem volt semmilyen kivitelezés, csak a COVID miatt bezártak és most újra nyitnának.
Üdv!
Igen, az EBF leánykori neve VFBF volt, és akkoriban még a tankönyve elején is az volt, hogy a 4/1974. BM sz. rendelet (meg nyilván más) alapján, ami az akkori tűzvédelmi rendelet volt. Szóval az EBF a "tűzvédelmi szabványossági".
Akkoriban azért mindig szó esett róla, hogy ez időszakos vizsgálat, az új létesítményeknél nem kell, mert azoknál van terv, és annak kell megfelelni. (társasházi kérdés)
Üdvözletem ismét!
Egy gyerekkori barátom megkeresett egy működő telephely felülvizsgálatával. Csak villámvédelmi és elektromos berendezések jgyk-t kaptam.
Az utóbbi tele hibával. Nekem csak érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálóm van.
Jellemzően törött lámpa búrák, hiányzó feliratok, kültéren mt kábeles bekötés, törött fedelek. Ezek javítását gondolom elvégezhetem.
Azonban a javításokról kéne egy felülvizsgálat. Elég ide az én papírom vagy kell egy ebf-es kolléga?
Másik kérdés.
Akkora a katyvasz számomra valaki rendbe rakhatná.
Időszakos felülvizsgálathoz milyen végzettség kell a fent említett villamos berendezésnél? Bőven 32A felett van.
Köszönöm!
A javítások elvégzéséről az időszakos "EBF" minősítő irat mellékleteként kell csatolni a hiba javítási jegyzéket.
Ki végezte, képesítése bizonyítványszáma,
Mikor végezte a javítást stb. A hibák átlag sorszámozva vannak, a te jegyzékedben beazonosítható módon kell szerepeltetni a javításokat, és ha több időpontban van a javítás, akkor minden dátumot célszerű aláírni a javítást végzőnek. (van úgy hogy egy hibajegyzékben szereplő hibákat több javító csapat javítja...)
Veheted úgy, mintha egy szerelői ellenőrzést dokumentálnál...
Ha kész bele kell tenni a "jegyzőköny" mellé és kész.
(ez a topic az új létesítményekkel foglalkozik! amit te kérdeztél az meg az időszakos felülvizsgálat :D )
Sziasztok! Kérdésem lenne. Új társasházi lakásoknál kell-e külön lakásonkénti érintésvédelmi jegyzőkönyv? Hozzáteszem napelemes kiépítési lehetőség miatt, a fűtést elektromos radiátorokkal oldották meg, ezért a betáplálás 3x25 A . Igaz Fi-relé van. Probléma merült fel hogy a fürdőbe vízmelegítőnek dug alj-t a kád közelébe rakták, eleve szabványtalan. Csak a tulaj figyelmét felhívtam, hogy járjon utána a jegyzőkönyvnek.
Egy új létesítésnél, társasháznál is - aki építette, kell, hogy igazolja, hogy a pincétől a padlásig az általa létesített villamos berendezés maradéktalanul megfelel az elvárásoknak, előírásoknak, szabványoknak. (A saját részről a lakó kérjen másolatot).
Ez az Első ellenőrzés -üzembe helyezési felülvizsgálat, a 40/2017 NGM szerinti ún "villamos biztonsági felülvizsgálat" a neve.
A későbbi -esetleges bővítést, átalakítás megfelelőségét meg annak kell igazolnia, aki AZT csinálta.
Az időszakos felülvizsgálatokat -majd a lakásban- a Tulajok maguk is csináltathatják, ha a 40/2017NGM rendelet szerint esetleg nem hagyható el.
Az új lakásoknál szinte mindenhol teljesül, ( ha az amúgy kötelező 30mA áramvédő ott van és a lakás -mérő előtti túláramvédelem nem nagyobb 32A-nál).
Ha létesült villámvédelem, nyilván annak a megfelelőségét is az igazolja aki csinálta/csináltatta.