Kismegszakítók alkalmazása jelleggörbe figyelembevételével.

Indította Novill, 2014. augusztus 25., 19:21:52 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Kismegszakítók alkalmazása jelleggörbe figyelembevételével. Ez itt a fórumon már többször téma volt. A lakások tekintetében nagyon sokan a C" leoldású kismegszakítókat alkalmazzák szeretettel. Én személy szerint elsősorban a B" leoldású kismegszakítókat támogatom a lakásoknál. Kivéve ha villanymotor védelmére van beépítve. Ki hogyan vélekedik erről, annak ellenére, hogy ez egyértelműen le van szabályozva?

Gyurmaúr(fi-relé)

Novill, az a gáz, hogy a dolog nem egyértelműen fehér vagy fekete, ugyanis lakóépület és lakóépület közt óriási különbségek vannak, hiszen van 1 vagy 3 fázisú betáplálású, aztán van egy "sima" társasházi lakás és van egy -esetleg több melléképülettel megbolondított kertesház, ahol pl vannak fénycső armatúrák, fémhalogén lámpák, szivattyú(k), egyéb kézi gépek, stb. Nálam az szokott lenni a gyakorlat, hogy egy villany tűzhelyet, átfolyós villanybojlert, hőpaneleket (ha 3-nál több van és egyenként 500W-nál nagyobb teljesítményűek) mindig B-s kismegszakítóra -szigorúan 3 fázisra!!- kötök,  de pl a konyhai gépek, mosó, szárítógép dugaljait általában C karakterisztikájúra és nem 1, hanem legalább 2 fázisra (4-nél több konyhai dugalj esetén), nyilván minimum 2.5-es kábellel, de volt már olyan is, hogy 4-es volt a konyhai dugaljakig menő kábel és csak a függőleges kábelszakaszok voltak 2.5-ök, tehát azok, melyek a kábeltálcára erősített OBO-tól az egyes dugaljakig mentek, hiszen azok 2-2 dugaljat láttak el. Világításra általában B 6A-es, esetleg B10A-es kismegszaki megy, kivéve a fémhalogének esetében, mert ott inkább C-st szoktam feltenni, pláne amennyiben 2, vagy több lámpa megy 1 kismegszakiról. Ha kültéri elosztóból kapják a betápot, akkor Db II-es olvadóval mennek, gL karakterisztikával, hiszen az olvadó verhetetlen szabadtéren. Mocik, szivattyúk általában C-vel vannak szerelve, vagy Db esetén gG/gL karakterisztikájúval, hiszen itt fontos, hogy amennyiben a gép maximális induló áramfelvétele mondjuk 4.2 A, akkor 6A-nél nagyobb betét ne legyen. 1 szó, mint 100; egy vérprofi villanyásznak tudni kell már a tervezés stádiumában, hogy mik az igények és ehhez kell igazítani az egyes Á.K-k megbiztosításának mikéntjét.

980POWER

Én ugyan még nem vagyok villanyszerelő de, talán nem baj, hogy véleményemet nyújtom. A ,,B" jelölésű a gyors leoldás miatt a hálózat vezetékeinek, konnektorainak a védelmére szolgál. Esetleg világítási áramkörök védelmére. ( Ez utóbbira a kismegszakítón felül nem is nagyon kell más)
,,C" jelölésű az lassabb kioldású, inkább általános bekapcsolású készülék vezetékeit védi, tehát a készülék vezetékét.
,,D" jelölésű a leglassabban kioldó, nagyon nagy bekapcsolási áramfelvételű eszközök vezetékeinek védelmére használják.
Ha jobban megnézzük a legtöbb háztartásban előforduló készülék csatlakozó vezetéke 0,5 0,75 ill1 mm2 és általában (persze nem mindegyikben) a készülékben van valamiféle olvadó betét, vagy hő kioldó. Ha pedig motort kötünk be, annak mindenképp ajánlom a hő kioldót, aztán ez mágnes kapcsolós vagy mechanikus, azt már a felhasználási területe dönti el. Mostanában megjelentek az egész kicsi kioldási értékű kismegszakítók is, 2, 4 A többi eddig is volt.

Régen a konnektorokra az volt írva hogy 10/16 A ma 16A. ezek a régiek csak 10 Aig lehettek folyamatos terhelésen, de pl. ha indítottunk valamit, akkor max 16 A lehetett rajt rövid ideig? Ez a kérdés csak úgy eszembe jutott, mondjuk ugyan ebbe a családba tartozó kapcsolóra, csak 6A van írva, ezzel fénycsöveket nem is lehetett kapcsolni?

Persze erről a szakembereknek nagyobb tapasztalata van.


Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 25., 22:22:07 DÉLUTÁN

Zárlati megszakító képesség szerint is van több féle csoport. Mi az a tényező ami meghatározza, hogy mekkora értékűt válasszunk?

Novill

A lakás hálózatának legkisebb vezeték keresztmetszete rézvezeték esetén 1,5mm2, amely 10 A-ral védhető le maximum.  Gyakorta jellemző, hogy hosszabbítók sokaságát alkalmazzák. Például irodákban a nem megfelelő leoldási görbéjű kismegszakítók esetében a felülvizsgálatkor C-ről B-re való cserét javasolnak a felülvizsgálok. A lakásokban jellemzően sokszor találkozunk olyan esetekkel amikor minden kismegszakító C" leoldású görbével rendelkezik. Semmi sem indokolja a C" jelleggörbéjű kismegszakítók felszerelését általános esetekben. Sokan azért választják a C jelleggörbéjű kismegszakítókat, hogy ne kapcsoljon olyan hamar le. Vannak esetek ilyenkor amikor nullázási hurok ellenállást mérünk, ezek már nem lesznek megfelelőek.
Az,  hogy B vagy C jelleggörbéjű kismegszakítót szereljünk a fogyasztás jellege határozza meg. A mellék épületben kialakított műhelyben az erőátvitelnél ( motoroknál) a C"-s kismegszakítók  beépítése lesz indokolt, egyéb esetekben inkább a B"-s kismegszakítókat kell beépíteni. Ehhez a fázis számnak semmi köze. A lakásokban lévő mosógépek és konyhai gépek nem indokolják a C"-s kismegszakítókat. Részben azért sem mert általában a motor áram felvételénél nagyobb a védelem, mivel a nagyobb áram felvételt a fűtőbetétek jelentik. Többnyire a lakásokban elegendő a B"-s kismegszakító, a kivételek lehetnek például a régebbi típusú klímák. A lakáson belül már csak kismegszakítók jöhetnek számításba, az olvadó betétek már a múlté. Igaz sajnos még mindig vannak ilyen lakások az 1981 év előttiekből. Ugyanis egy rendelettel 1981-ben előírták a lakásokban a kismegszakítók alkalmazást.

tothgyula

 Üdv. a Kollégáknak!
Jelleggörbe helyett a jellegsáv a helyes kifejezés. De ami még kimaradt, van 13A-es kismegszakitó az MCu1,5-es vezetékhez. Az újabb porszivók igénylik a C10A-t, vagy a takaritógépek a C16A-t. A hölgyeket meg kell tanitani arra is, hogy porszivózáskor a min. fordulatszámmal inditsanak!
Üdv.TothGyula.

Gyurmaúr(fi-relé)

Így igaz Gyuszi, épp ezért mondottam volt, hogy ez a kérdés nem fehér, vagy fekete... Ja és az olvadóbiztinél is egyértelműen leírtam, hogy KŰLTÉRI, illetve műhelyben, garageban lévő elosztó/csatlakozó szekrényekbe teszem, mert jobban ellenállnak az időjárás viszontakságainak, mely szerintem sokkal fontosabb, mint az, hogy valamiért félünk az olvadóbiztiktől, merthogy nem tom, miért, főként ha még illesztőgyűrű is van az aljzatban...

Fecó

Úgy emlékszem a B és C karakterisztikájú kismegszakítók túlterhelésre egyformán oldanak le, csak a zárlati tartomány különbözteti meg Őket. Tehát egyáltalán nem lehet tartósan jobban terhelni mondjuk egy C-t mint egy B-t! A "B" 3-5× névleges áramnál, a "C" például 5-10× áramnál kapcsolódik le. Emiatt nem mindegy, hogy az előírt kikapcsolási idők miatt, melyiket alkalmazzuk. Mostanság, amikor ÁVK-val védjük már az összes áramkört, szerintem nem annyira fontos, de ha ez az érintésvédelmi kikapcsoló szerv, valóban inkább a B karakterisztika javasolt.

JUVILL



Kollégák!

Van egy lényeges kérdés ebben a témában.
Az, hogy milyen keresztmetszetű vezetéket hány amperrel biztosítunk, az a terhelhetőségre vonatkozik. Itt nem annyira lényeges a karakterisztika, hogy B-s, vagy C-s.

A kismegszakító karakterisztikája az érintésvédelem kialakításánál lényeges.
Az érintésvédelmi hurokellenállás mérésekor és a megengedett hurokellenállás számításakor figyelembe kell venni a kismegszakító karakterisztikáják akkor, hogy ha az áramkörben nincs áram-védőkapcsoló, mivel ÁVK esetén az ÁVK a nullázásos érintésvédelem lekapcsoló szerve.

A B-s vagy C-s jelleg meghatározó, mivel az R (kisebb/egyenlő) = U fázis / I (b) x "alfa"
Itt a képletben az "alfa" a biztosító, jelen esetben a kismegszakító karakterisztikája.
B-s kismegszakító esetén az "alfa" mindenkor 5. Legyen az TN, TT rendszer, vagy végáramkör.
C-s kismegszakítónál viszont másabb az "alfa" értéke. TN rendszerben 5, TT rendszerben és végáramkör esetén viszont 10.
Mivel az "alfa" tényező a nevezőben szerepel, meghatározza a megengedett hurokellenállás értékét. 10-es karakterisztikánál (C-s kismegszakító) a megengedett hurokellenállás értéke fele a B-s kismegszakítóval védett áramköröknek.

Ez akkor igen csak lényeges, ha a mért érték határon van, vagy magasabb a megengedettnél, de a C-s kismegszakító B-sre történő cseréjével a mért (számított) hurokellenállás megfelelő lesz.
Ezért részesítem előnyben a B-s kismegszakítókat azon berendezéseknél, ahol nem szükséges egy C karakterisztikára jellemző lomha kioldás.


faxelektro

Jó estét
Egy panzióhoz hívtak verte le a FI relét. Földszint külön kismegszakítók emelet külön.
Az emeleten két szoba és két kinti lámpa kismegszakítójának a felkapcsolásakor veri le a FI relét Amikor az egyik kinti lámpát kapcsolom akkor veri le.HA nincs égő a lámpába akkor nem veri le. Próbáltam hagyományos,takarékos és ledes égővel is,mindig veri le.
LE kapcsolva semmi gond. Le szereltem a lámpát és feltettem egy vadi új foglalatot,mikor be rakom az égőt semmi gond, ha felkapcsolom azonnal lekapcsol bármilyen típusú égővel a 10A-es kismegszakítót egyszer sem veri le.Nem tudom mi lehet a gond Ha valaki tudna segíteni . KÖSZÖNÖM

Marton

Új szerelés, korábban jól működött?
Nagy valószínüséggel a lámpa nulla vezetője nem a FI relén keresztül van vissza vezetve, vagy felcserélték a nullát és a föld vezetékét.
De lehet részleges beázás miatti fázis-föld vezetés ami még zárlati áramot nem generál, de a FI-relét már leoldja.