Kismegszakítók alkalmazása jelleggörbe figyelembevételével. Ez itt a fórumon már többször téma volt. A lakások tekintetében nagyon sokan a C" leoldású kismegszakítókat alkalmazzák szeretettel. Én személy szerint elsősorban a B" leoldású kismegszakítókat támogatom a lakásoknál. Kivéve ha villanymotor védelmére van beépítve. Ki hogyan vélekedik erről, annak ellenére, hogy ez egyértelműen le van szabályozva?
Novill, az a gáz, hogy a dolog nem egyértelműen fehér vagy fekete, ugyanis lakóépület és lakóépület közt óriási különbségek vannak, hiszen van 1 vagy 3 fázisú betáplálású, aztán van egy "sima" társasházi lakás és van egy -esetleg több melléképülettel megbolondított kertesház, ahol pl vannak fénycső armatúrák, fémhalogén lámpák, szivattyú(k), egyéb kézi gépek, stb. Nálam az szokott lenni a gyakorlat, hogy egy villany tűzhelyet, átfolyós villanybojlert, hőpaneleket (ha 3-nál több van és egyenként 500W-nál nagyobb teljesítményűek) mindig B-s kismegszakítóra -szigorúan 3 fázisra!!- kötök, de pl a konyhai gépek, mosó, szárítógép dugaljait általában C karakterisztikájúra és nem 1, hanem legalább 2 fázisra (4-nél több konyhai dugalj esetén), nyilván minimum 2.5-es kábellel, de volt már olyan is, hogy 4-es volt a konyhai dugaljakig menő kábel és csak a függőleges kábelszakaszok voltak 2.5-ök, tehát azok, melyek a kábeltálcára erősített OBO-tól az egyes dugaljakig mentek, hiszen azok 2-2 dugaljat láttak el. Világításra általában B 6A-es, esetleg B10A-es kismegszaki megy, kivéve a fémhalogének esetében, mert ott inkább C-st szoktam feltenni, pláne amennyiben 2, vagy több lámpa megy 1 kismegszakiról. Ha kültéri elosztóból kapják a betápot, akkor Db II-es olvadóval mennek, gL karakterisztikával, hiszen az olvadó verhetetlen szabadtéren. Mocik, szivattyúk általában C-vel vannak szerelve, vagy Db esetén gG/gL karakterisztikájúval, hiszen itt fontos, hogy amennyiben a gép maximális induló áramfelvétele mondjuk 4.2 A, akkor 6A-nél nagyobb betét ne legyen. 1 szó, mint 100; egy vérprofi villanyásznak tudni kell már a tervezés stádiumában, hogy mik az igények és ehhez kell igazítani az egyes Á.K-k megbiztosításának mikéntjét.
Én ugyan még nem vagyok villanyszerelő de, talán nem baj, hogy véleményemet nyújtom. A ,,B" jelölésű a gyors leoldás miatt a hálózat vezetékeinek, konnektorainak a védelmére szolgál. Esetleg világítási áramkörök védelmére. ( Ez utóbbira a kismegszakítón felül nem is nagyon kell más)
,,C" jelölésű az lassabb kioldású, inkább általános bekapcsolású készülék vezetékeit védi, tehát a készülék vezetékét.
,,D" jelölésű a leglassabban kioldó, nagyon nagy bekapcsolási áramfelvételű eszközök vezetékeinek védelmére használják.
Ha jobban megnézzük a legtöbb háztartásban előforduló készülék csatlakozó vezetéke 0,5 0,75 ill1 mm2 és általában (persze nem mindegyikben) a készülékben van valamiféle olvadó betét, vagy hő kioldó. Ha pedig motort kötünk be, annak mindenképp ajánlom a hő kioldót, aztán ez mágnes kapcsolós vagy mechanikus, azt már a felhasználási területe dönti el. Mostanában megjelentek az egész kicsi kioldási értékű kismegszakítók is, 2, 4 A többi eddig is volt.
Régen a konnektorokra az volt írva hogy 10/16 A ma 16A. ezek a régiek csak 10 Aig lehettek folyamatos terhelésen, de pl. ha indítottunk valamit, akkor max 16 A lehetett rajt rövid ideig? Ez a kérdés csak úgy eszembe jutott, mondjuk ugyan ebbe a családba tartozó kapcsolóra, csak 6A van írva, ezzel fénycsöveket nem is lehetett kapcsolni?
Persze erről a szakembereknek nagyobb tapasztalata van.
Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 25., 22:22:07 DÉLUTÁN
Zárlati megszakító képesség szerint is van több féle csoport. Mi az a tényező ami meghatározza, hogy mekkora értékűt válasszunk?
A lakás hálózatának legkisebb vezeték keresztmetszete rézvezeték esetén 1,5mm2, amely 10 A-ral védhető le maximum. Gyakorta jellemző, hogy hosszabbítók sokaságát alkalmazzák. Például irodákban a nem megfelelő leoldási görbéjű kismegszakítók esetében a felülvizsgálatkor C-ről B-re való cserét javasolnak a felülvizsgálok. A lakásokban jellemzően sokszor találkozunk olyan esetekkel amikor minden kismegszakító C" leoldású görbével rendelkezik. Semmi sem indokolja a C" jelleggörbéjű kismegszakítók felszerelését általános esetekben. Sokan azért választják a C jelleggörbéjű kismegszakítókat, hogy ne kapcsoljon olyan hamar le. Vannak esetek ilyenkor amikor nullázási hurok ellenállást mérünk, ezek már nem lesznek megfelelőek.
Az, hogy B vagy C jelleggörbéjű kismegszakítót szereljünk a fogyasztás jellege határozza meg. A mellék épületben kialakított műhelyben az erőátvitelnél ( motoroknál) a C"-s kismegszakítók beépítése lesz indokolt, egyéb esetekben inkább a B"-s kismegszakítókat kell beépíteni. Ehhez a fázis számnak semmi köze. A lakásokban lévő mosógépek és konyhai gépek nem indokolják a C"-s kismegszakítókat. Részben azért sem mert általában a motor áram felvételénél nagyobb a védelem, mivel a nagyobb áram felvételt a fűtőbetétek jelentik. Többnyire a lakásokban elegendő a B"-s kismegszakító, a kivételek lehetnek például a régebbi típusú klímák. A lakáson belül már csak kismegszakítók jöhetnek számításba, az olvadó betétek már a múlté. Igaz sajnos még mindig vannak ilyen lakások az 1981 év előttiekből. Ugyanis egy rendelettel 1981-ben előírták a lakásokban a kismegszakítók alkalmazást.
Üdv. a Kollégáknak!
Jelleggörbe helyett a jellegsáv a helyes kifejezés. De ami még kimaradt, van 13A-es kismegszakitó az MCu1,5-es vezetékhez. Az újabb porszivók igénylik a C10A-t, vagy a takaritógépek a C16A-t. A hölgyeket meg kell tanitani arra is, hogy porszivózáskor a min. fordulatszámmal inditsanak!
Üdv.TothGyula.
Így igaz Gyuszi, épp ezért mondottam volt, hogy ez a kérdés nem fehér, vagy fekete... Ja és az olvadóbiztinél is egyértelműen leírtam, hogy KŰLTÉRI, illetve műhelyben, garageban lévő elosztó/csatlakozó szekrényekbe teszem, mert jobban ellenállnak az időjárás viszontakságainak, mely szerintem sokkal fontosabb, mint az, hogy valamiért félünk az olvadóbiztiktől, merthogy nem tom, miért, főként ha még illesztőgyűrű is van az aljzatban...
Úgy emlékszem a B és C karakterisztikájú kismegszakítók túlterhelésre egyformán oldanak le, csak a zárlati tartomány különbözteti meg Őket. Tehát egyáltalán nem lehet tartósan jobban terhelni mondjuk egy C-t mint egy B-t! A "B" 3-5× névleges áramnál, a "C" például 5-10× áramnál kapcsolódik le. Emiatt nem mindegy, hogy az előírt kikapcsolási idők miatt, melyiket alkalmazzuk. Mostanság, amikor ÁVK-val védjük már az összes áramkört, szerintem nem annyira fontos, de ha ez az érintésvédelmi kikapcsoló szerv, valóban inkább a B karakterisztika javasolt.
Kollégák!
Van egy lényeges kérdés ebben a témában.
Az, hogy milyen keresztmetszetű vezetéket hány amperrel biztosítunk, az a terhelhetőségre vonatkozik. Itt nem annyira lényeges a karakterisztika, hogy B-s, vagy C-s.
A kismegszakító karakterisztikája az érintésvédelem kialakításánál lényeges.
Az érintésvédelmi hurokellenállás mérésekor és a megengedett hurokellenállás számításakor figyelembe kell venni a kismegszakító karakterisztikáják akkor, hogy ha az áramkörben nincs áram-védőkapcsoló, mivel ÁVK esetén az ÁVK a nullázásos érintésvédelem lekapcsoló szerve.
A B-s vagy C-s jelleg meghatározó, mivel az R (kisebb/egyenlő) = U fázis / I (b) x "alfa"
Itt a képletben az "alfa" a biztosító, jelen esetben a kismegszakító karakterisztikája.
B-s kismegszakító esetén az "alfa" mindenkor 5. Legyen az TN, TT rendszer, vagy végáramkör.
C-s kismegszakítónál viszont másabb az "alfa" értéke. TN rendszerben 5, TT rendszerben és végáramkör esetén viszont 10.
Mivel az "alfa" tényező a nevezőben szerepel, meghatározza a megengedett hurokellenállás értékét. 10-es karakterisztikánál (C-s kismegszakító) a megengedett hurokellenállás értéke fele a B-s kismegszakítóval védett áramköröknek.
Ez akkor igen csak lényeges, ha a mért érték határon van, vagy magasabb a megengedettnél, de a C-s kismegszakító B-sre történő cseréjével a mért (számított) hurokellenállás megfelelő lesz.
Ezért részesítem előnyben a B-s kismegszakítókat azon berendezéseknél, ahol nem szükséges egy C karakterisztikára jellemző lomha kioldás.
Jó estét
Egy panzióhoz hívtak verte le a FI relét. Földszint külön kismegszakítók emelet külön.
Az emeleten két szoba és két kinti lámpa kismegszakítójának a felkapcsolásakor veri le a FI relét Amikor az egyik kinti lámpát kapcsolom akkor veri le.HA nincs égő a lámpába akkor nem veri le. Próbáltam hagyományos,takarékos és ledes égővel is,mindig veri le.
LE kapcsolva semmi gond. Le szereltem a lámpát és feltettem egy vadi új foglalatot,mikor be rakom az égőt semmi gond, ha felkapcsolom azonnal lekapcsol bármilyen típusú égővel a 10A-es kismegszakítót egyszer sem veri le.Nem tudom mi lehet a gond Ha valaki tudna segíteni . KÖSZÖNÖM
Új szerelés, korábban jól működött?
Nagy valószínüséggel a lámpa nulla vezetője nem a FI relén keresztül van vissza vezetve, vagy felcserélték a nullát és a föld vezetékét.
De lehet részleges beázás miatti fázis-föld vezetés ami még zárlati áramot nem generál, de a FI-relét már leoldja.
Az ÁVK bemenetén sorosits be egy 5-10 W-os izzót ha világit akkor beázás vagy elkötés és leoldást csak akkor okoz, ha lökőáram járul hozzá.
A szerelés mostanáig jól működött kb 5éves panzió.A tulaj most mondta, hogy a múlt héten kicserélték aFIrelét de azt mondja,hogy azt gondolták,hogy az a hibás,nem lehet,hogy a bekötéskor felcserélték a null-fázist.Holnap megprobálom az égőt sorositani.
Üdv Endre!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. augusztus 27., 20:26:01 DÉLUTÁN
leoldást csak akkor okoz, ha lökőáram járul hozzá.
Lökőáram? Az mi? Ilyet a kóbor áram óta nem hallottam. Mondjuk óvatos vagyok, van aki azon röhög hogy "terepi busz" :-)
(elnézést az offolásért!)
Üdv Endre!
Ezt a sorositást pontosan ,hogy is gondoltad?
Üdvözletem !
A lökőáram (min olyan,) az összes motortfajtánál és váltóáramú elektromásneses működtetésnél jelen van ez nem szorul magyarázatra, de egyéb fogyasztók is produkálják azt. Az izzók a wofram PTK-ja miatt pl. a 15W-os izzó üzemben kb.3,5 kohm, hidegen talán ötszáz ohm. A kondenzátor előtétes fogyasztók is "löknek" ha utána egyenirányító van, ezeknél a soros ellenállás ezt hivatott csillapítani. Némely fogyasztó kapcsolóüzemű tápja is ilyet produkál a pufferkondi miatt és a transzformátoros fogyasztók is, ha szekunder oldalukon kondenzátor van, (mikrosütők , hegesztőberendezések.) Fénycsövek fázisjavító kondenzátorai okoznak ilyet, mivel, nem nagy eshetőség van rá, hogy pont nullámenetben kapcsold rá a tápot. Egyes transzformátorok szintén bekapcsoláskor produkálják, ha nagy remanenciájú vasmaggal épített, (vagy valahol jól felmágneseződött) de ez csak max. fél periódusíg tart és természetesen random. Régi képcsöves eszközök (kihalóban) a "tablettás" demagnetizálás miatt szintén nagyot harapnak és az ilyen PTC-kel índított egyfázisú hűtőkompresszorok is.
Üdv Endre!
Szóval a "lökőáram" az "inrush current" magyarra erőltetett változata.
Én kérek elnézést, de nekem ez lelökte a szíjat úgy ahogy van. Ebben a formában még soha nem hallottam
Sejtettem én hogy erről lehet szó, de a kifejezés lehengerlő újdonságként hatott.
Nem lenne szerencsésebb "indítási áramnak" "bekapcsolási áramlökésnek" stb. nevezni? Mert lökésnek lökés, de nem éppen az áram lök!!
Helló Szírty !
Ezt nyilván nem én találtam ki és ezt a tűrőképességet kifejezetten ÁVK-ra külön meg is adják. (Már ahol!) Zárlatállósági dinamikus hatásoknál is alkalmazzák, ott egy kiépített rendszerre vonatkoztatott határadat, de egyenáramú összetevőként is kezelik, ha a rendszer korszerű zálatmegszakítóval szerelt, mivel ezek jóval a 10 ms-on belül működnek.
Üdv Endre!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2014. augusztus 28., 19:19:41 DÉLUTÁN
Ezt nyilván nem én találtam ki és ezt a tűrőképességet kifejezetten ÁVK-ra külön meg is adják.
Persze! Nincs ezzel semmi gond.
Én csak a konkrét kifejezést kifogásoltam, nem azt amire alkalmazzák!
De befejeztem, nem offolok...
Jó estét
Két nap nem tudtam a panzióba menni beszéltem a tulajjal telefonon nem járt a hibás lámpával és akkor nincs semmi gond, holnap vissza szerelem a lámpát kiváncsi vagyok meg tudom-e oldani a hibát.
Üzenet összefûzve: 2014. augusztus 30., 17:10:35 DÉLUTÁN
JÓ napokat
Ideg tépő, vissza szereltem először egy foglalatot majd a díszlámpát ha nem rakok égőt semmi gond ha bármilyen égőt teszek be mikor felkapcsolom azonnal veri le aFI relét egy 3,6W LEED égővel egy pár másodpercig égett. Úgy hagytam égő nélkül hétfőn még megpróbálkozom ,
ÁVK a be tápon van az egész panziónak egy 30mA-es amit ver le ha fel kapcsolom azt a kinti lámpát persze csak ha égő van benne. A 10w égöt az AVK elött a fázisra vagy a nullra kössem sorba
Ha ávk elé kötöd a fázist és nullát, akkor nem veri le. Mert nincs benne az ávk körben. Viszont ha csak az egyik vezetőt kötött, még ha jó is akkor lefog verni. Célszerű lenne műszeresen kimérni a szivárgó áramokat külön áramkörönként. Mert a hiba áramok összegeződnek a különböző szakaszokon. A lámpánál nincs felcserélve a nulla és a föld netán? Ha nincs akkor tüzetesen át kell vizsgálni az oda menő vezetéket.
faxelektro !
Bocs a feledékenységem miatt én bíztattalak a besorosítással azután eltértem a témáról. Nem kötelező a bemenet megbontása a kimenet is épp úgy sorosítható (ahol könnyebb) az a jelentősége hogy ne közvetlenül műszerrel mérj áramot, kiváltképp alacsony méréstartományban, hanem az izzó fénye mutassa, hogy van valami fogyasztás, vagy szivárgóáram a kritikus áramkörben. A rejtett nullázás is kiszűrhető, ha lekapcsolod az ÁVK-t és a védőkapcsoló előtti (!) fázisról próbalámpázol a védőkapcsoló utáni (!) nullára. Ez a fázisra is érvényes, de csak bekapcsolt vagy csatlakoztatott fogyasztókkal indikálható az elkötés. A "próbalámpa" feltétlenül kis teljesítményű legyen, mert a feltételezett áram legfeljebb 10-20mA, amit nagyobb teljesítményű izzó nem mutat ki. Ha nem jutsz düllőre így sem, akkor előre kapcsold fel a kritikus lámpát és vagy az ÁVK-val vagy a hozzátartozó kismegszakítóval kapcsold be az áramkört, vagy csavard be a fényforrást, ha ekkor nem old le a hibát a kapcsolónál keresd!
JÓestét
Délután elmentem felszereltem a lámpát, leszereltem a kapcsolót POLOmárka,nem láttam semmi hibát be raktam egy 60w normál égőt majd egy 11w takarékos égőt mind a két felkapcsoláskor le verte a Fi relét. Az után vásároltam egy új
3,6w kínai LEED égőt és azt be raktam azóta még nem verte le. Mondtam a tulajnak,hogy
hívjon ha le veri de még nem hívott gondolom ,hogy nincs gond. Köszönöm az eddigi segítséget és most vajon miért nem veri le .
üdv!
Szerintem itt nem az izzótól függ, hogy leold-e vagy sem.
Mindenképen ki kell vizsgálni, hogy miért old le akár egy normál izzónál is.
Most mért nem old le? Szerintem, mert kevesebb áram folyik, mint az áramvédő kioldó árama.
Idézetet írta: recens Dátum 2014. szeptember 01., 21:37:33 DÉLUTÁN
üdv!
Szerintem itt nem az izzótól függ, hogy leold-e vagy sem.
Mindenképen ki kell vizsgálni, hogy miért old le akár egy normál izzónál is.
Most mért nem old le? Szerintem, mert kevesebb áram folyik, mint az áramvédő kioldó árama.
Lehet, hogy most két eső között kiszáradt a szivárgó áram helye?
Idézetet írta: Szirty Dátum 2014. augusztus 27., 21:17:53 DÉLUTÁN
Lökőáram? Az mi? Ilyet a kóbor áram óta nem hallottam. Mondjuk óvatos vagyok, van aki azon röhög hogy "terepi busz" :-)
Például egy szabványban: "Egyirányú feszültség- vagy áramlökés, amely jelentősebb lengések nélkül gyorsan emelkedik a
csúcsértékéig, majd – rendszerint – kevésbé gyorsan esik le nullára, nem vagy alig menve át
ellentétes polaritásba.
A feszültség- vagy áramlökés meghatározó jellemzői a polaritás, a csúcsérték, a homlokidő és a
hátidő."