Becsatlakozási pont földelése

Indította Dietzel Péter, 2014. október 30., 17:56:24 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Villanyreszelő

Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 01., 11:50:25 DÉLELŐTT
Üdv Villanyreszelő!
Mivel itt a PEN szakadásról értekezünk, így a N-t ne az ÁVK-ból vedd ki

Üdv Nyaki!

"a nullát megszakítva megkerülve az ÁVK-t"
Szétszedtem a földelőcsatlakozót is.

nyaki

Én értettem amit írtál, de itt nem erről van szó.
Ha megkerülöd az ÁVK-t a N vezetővel, nyilván működnie kell, hiszen felborul az egyensúly. Esetünkben nem kerültünk meg semmit, minden a TN-rendszer feltételei szerint van bekötve és mégis nagy a baj.
Rajzolj fel egy ilyen bekötést és szakítsd meg a PEN-t.
Hogyan fog záródni az áramkör és mi történik, ha a testhez érsz?

Villanyreszelő

Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 01., 23:58:47 DÉLUTÁN
Hogyan fog záródni az áramkör és mi történik, ha a testhez érsz?

Az ÁVK-n keresztül a föld felé záródok. Ezt a legrosszabb esetű  emberi testnek megfelelő ellenállással helyettesítettem ami 1000 Ohm. Az ÁVK lekapcsolt.

nyaki

Nem értjük egymást. Csinálok egy skiccet, hátha így jobban érthető.

pgz

Idézetet írta: Novill Dátum 2014. november 01., 09:01:12 DÉLELŐTT
A téma jó és elgondolkoztató. Ha a gyakorlatban megnézzük, hogy hány lakásnál nincs egyáltalán " számottevő" földelés. Míg úgy képezik a PE vezetőt  a PEN vezető szétválasztásával, hogy előzőleg össze van kötve a nulla és a védő vezető .  Vannak kollégák akik ilyenkor fi relé beépítésével meggyőződéssel állítják, hogy minden rendben van. Anélkül hogy műszeres vizsgálattal meggyőződtek volna róla. Az ÁVK beépítése is nagyon fontos, de csak a többivel együtt jelent hatásos védelmet. Az országos ingyenes villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok és a javítások során elképesztő hiányosságokkal találkoztam. Elszomorító amikor egy bővítés során a meglévő érintésvédelmi hiányosságokat tovább viszik az új létesítésre is. Ne feledjük nagy felelősség terhel bennünket a villamos biztonságtechnika területén. A kollégák figyelmébe ajánlom az egyik BME jegyzetében megjelent írást a villamos áram élettani hatásairól.

"Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait belső, ún. bioáramok vezérlik. Ha ebbe a jól szervezett, összehangolt rendszerbe valamilyen külső hatás következtében idegen áramingerek, impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek és nem kívánt, sokszor szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos baleseteket
eredményezhetnek. Igen sok, élő és elhalt emberen, valamint állatokon végzett vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek a villamos árammal szembeni érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi átlagos értékeket állapították meg
- érzetküszöb 0,5 – 1 mA
- erős rázásérzet 6 – 14 mA
- izomgörcs 20 – 25 mA
- szabálytalan szívműködés 25 – 80 mA
- szívkamralebegés 80 – 100 mA
- pillanatos halál 100 mA felett. "

Igaz ezek az értékek a különböző írásokban olykor eltérnek egymástól.
Hogy ezen értékekről ne kelljen beszélnünk, sokat kell még javítanunk a villamos biztonságtechnika érdekében a fejekben is. Vannak kollégák akik nagyon profik ebben, de a műszaki felvilágosításban is ki kell venni részüket a pozitív változás érdekében.

Üzenet összefûzve: 2014. november 02., 14:41:45 DÉLUTÁN

Lemarad a kérdésem.
A Novill féle táblázatban nincsenek időtartamok a megfelelő mA értékekhez rendelve, ez is érdekes lehet
Mert pl közvetlen fázisérintés esetén ávk-nál a kioldás a méréseim alapján kb 10-20ms közé esik.


Novill

Igen valóban lemaradt az idő intervallum beidézése a jegyzetből.  A  40 ms feletti idő már nagyon kritikus lehet. Minden emberre más - más érték lehet a jellemző, ami nagyon sok mindentől függhet. Jók ezek a mai ÉV műszerek,mert nagyon sok információt kaphatunk a mérésekkor, ha kíváncsiak vagyunk rá. Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.

Villanyreszelő

Idézetet írta: nyaki Dátum 2014. november 02., 12:14:00 DÉLUTÁN
Nem értjük egymást. Csinálok egy skiccet, hátha így jobban érthető.

Igen így már letisztult a kép. :)
Az ÁVK táplálása a földről PEN szakadás miatt.
Kipróbálom így is a kisérletet.

Dietzel Péter

Tisztel Kollégák!

Köszönöm a válaszokat, melyek szerint egyezik véleményünk abban, hogy a PEN- vezetőnek szakadása esetén, annak az épületbe való becsatlakozása közelében történő földelésének hiánya,
-  a védővezetővel ellátott berendezések azonnali feszültség alá kerülését és
-  3 fázis esetén pedig fázisfeszültség-aszimmetria kialakulását is eredményezheti.
Az MSz 447:2009 szabvány szerint: ,, ..... Elhagyható ez a földelés azoknál az épületeknél, melyek 30 mA érzékenységű áramvédő-kapcsolóval védett, mért fogyasztói hálózatról kapják ellátásukat.",

de azt is tudjuk, hogy PEN- vezető szakadásakor, ha nincs végponti földelés, akkor az áramvédő- kapcsoló (ÁVK) nem képes kikapcsolni, nem tudja elhárítani az említett veszélyeket.
A fent leírtak figyelembe vételével, ki milyen minősítést írna az Érintésvédelmi Minősítő Iratban?

Ismét köszönettel várom válaszotokat.

Novill

Tudjuk, hogy a villamos áram hatása egy szerencsétlen esetben egy üzemi hiba folytán egy véletlen érintés által során tragikus lehet. Ha szakemberek vagyunk, akkor tisztában vagyunk ezekkel a veszélyekkel valamint a vonatkozó jogszabályokat , műszaki szabványok ismeretében el tudjuk dönteni a minősítést. A szabvány pontra való hivatkozással le lehet írni ezeket az észrevételeket, hogy van egy ellentmondás, amivel felülvizsgálóként esetleg nem értünk egyet. Ezt a minősítő iratban rögzíthetjük és ennek alapján minősítünk. A felelősség a felülvizsgálóé  az általa végzett munka után. Jelen esetben ha következetesen ragaszkodunk a TN rendszer MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány megfelelő pontjában leírt feltételhez, nem követünk el hibát. Igaz, hogy ez a szabvány nem fogalmaz olyan egy értelműen,mint a régi MSZ 172-1:1986 szabvány. Viszont  ha jobban áttanulmányozzuk az említett hatályos szabványt találunk benne képleteket és árnyaltan fogalmazó szöveget, amivel meg lehet magyarázni. A villamos biztonság technika érdekében úgy gondolom nem árt a nagyobb biztonság, ezt adott esetben a megrendelőkkel is meg kell értetnünk, hisz ez a biztonság az ő érdekeiket szolgálja. Nem elég a folytonos védő vezető, ha ez nincs földpotenciálon. Nem elég az EPH kialakítás, ha nincs föld potenciálon. Mindezekhez feltétel kell, hogy legyen a jó földelés, és így tovább.
Péter kolléga várunk a főoldalon lévő kezdeményezéshez való csatlakozáshoz is  :).

Dietzel Péter

Idézetet írta: Novill Dátum 2014. november 02., 15:40:52 DÉLUTÁN
Kíváncsi lennék a téma feldobójának a véleményére is, hogy ő hogyan látja ezt a kérdést.
Az általam leírt probléma egy újonnan épülő családi háznál merült fel.
Az áramszolgáltatói elosztót a telekhatáron helyezték el, itt látták el a PEN-vezető földelését.
A tőle 70 m-re lévő épületbe való becsatlakozása közelében a védővezetőnek nincs potenciálrögzítő földelése.
Az MSz 447:2009  2.4.5. pontja szerint ez a földelés elhagyható.
A megoldásnak (az engedménynek) komoly veszélyét látom.

Ha én végezném az ,,Első ellenőrzést"  (Üzembe helyezés előtti első Felülvizsgálatot) a véleményemet a köveztkezők szerint írnám le:
,,A becsatlakozási ponton a földelés elhagyása (a szabvány szerint) ÁVK alkalmazása esetén nem kötelező, de a PEN-vezető szakadása, hibás csatlakozása következtében
– valamennyi védővezetővel ellátott berendezés (vill. tűzhely, mosó és mosogatógép, mikró, stb.) fázisfeszültségre kerül és
   annak érintése esetén a teljes hibaáram a védendő személyen keresztül záródik.
–  a 3 fázisú hálózat miatt valamennyi egyfázisú fogyasztóberendezés, fáziseltolódás miatt a névleges feszültségénél nagyobb
   feszültségre kerülhet."

A fentiek figyelembe vételével a villamos fogyasztóberendezések érintésvédelmét nem tartom megfelelőnek!
Felhívom a megbízó figyelmét, hogy a védővezetőnek (PE), és a PEN-vezetőnek potenciálrögzítő földelésének kialakítását feltétlenül szükségesnek tartom.

Még egy hiányosság, amelyet első felvetésemben nem említettem:
,,Az épületben az MSz HD 60364-4-41:2007  illetve a KLÉSZ előírásai szerinti EPH kialakítására sem került sor.
Ezek az előírások az üzem szerűen feszültség alatt nem álló fémszerkezetű berendezések veszélyes potenciál-különbségének megakadályozását szolgálják.
Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka."