Késes biztosító

Indította petike199600, 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

petike199600

Sziasztok!
Lenne egy pár kérdésem erről a késes biztosítékról.
Hol alkalmazzák elsősorban?
Hogy működik?
Milyet szokás beépíteni házaknál?
Milyen sűrűn kell cserélni?
Egyenlőre ennyit szeretnék tudni.
Az iskolában jellemzően nemsokat írtunk róla.
Köszönöm szépen!

nova

Családi házaknál inkább kismegszakítók alkalmazása jellemző. A régebbi szerelési házaknál találkozhatsz olvadó betétekkel. A késes betétek inkább az iparban használatosak, hiszen nagyobb teljesítményeknél használják.

IdézHogy működik?

Olvadóbiztosító

Cserélni üzemszerű működésnél tudomásom szerint nem kell, tehát nem tudok olyanról, hogy meghatározott élettartammal rendelkeznének a késes olvadó biztosítók.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Szirty

Üdv petike199600!

Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT
Hol alkalmazzák elsősorban?
Hogy működik?
Milyet szokás beépíteni házaknál?
Milyen sűrűn kell cserélni?

Főleg transzormátor állomások 0.4kV-os elosztóiban, és az iparban használják, ahogy azt már írták is.
Úgy működik, mint bármely olvadó betét, vagyis egy méretezett keresztmetszetű áramvezető szál van benne, ami a névleges áram fölött kiolvad.
Ebben homokkal töltött térben van a szál, ami egy perforált lemez szándékosan kialakított gyenge pontokkal. A homoknak az ívoltásban van szerepe. A fő olvadó szál mellett van egy rugóval előfeszített ellen ellenőrző szál is. Amikor a betét kiolvad, ez is megszakad és a kívül elhelyezett rugó "kirúgja" magát, látható jelét adva annak, hogy a betét ki van olvadva.

Cserélni olyan sűrűn kell, amilyen sűrűn kiolvad :)

Többféle méretben készül. NH000, NH00, NH0, NH1, NH2, NH3. Egymástól fizikai méretben és sorozat maximális áram értékében térnek el egymástól.

Alkalmazásának oka a nagyobb áram érték mellett a nagy zárlati szilárdság (van 16A-es is ilyenben).  Százezer amper körüli zárlati áramot el tudnak viselni. Nagy zárlati szilárdság ott fontos, ahol kicsi a hálózat "belső ellenállása", mert zárlat esetén ott rövid ideig nagyon nagy áramok tudnak kialakulni.

Villanyreszelő

Én még kiegészíteném annyival,hogy van hozzá,egy úgynevezett "vasaló" szerkezet,aminek segítségével feszültség alatt ki lehet szedni ezeket a biztosítókat a helyükről,és be is lehet rakni,nem kell hozzá feszültségteleníteni a hálózatot.
Nálam is vannak ilyen biztosítók a földkábel fogadó szekrényében 3 darab,családi házban lakom.
Arra,hogy mekkorák,sajnos már nem emlékszem,de szerintem a kollégák tudják.
Működése az áram hőhatásán alapszik.

Szirty

Üdv!

Köszönet az előttem szólónak, épp ezt akartam még hozzáfűzni.
Meg azt még, hogy valóban, olykor elkerülhetetlen, hogy feszültség alatt ki kell venni.
De nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha áram is folyik a betéten, akkor nem szabad kivenni. Pl. ha nem azért kell kivenni mert kiolvadt, hanem mert áramtalanítani kell valamit.
Főleg ha a betét nagy áramú, több 100A-es és jelentős áram folyik rajta és az aljzat az a hagyományos "meztelen" ívoltó nélküli jófajta magyar típus, akkor nagyon csúnya dolgok történhetnek egy ilyen óvatlan művelet során. Főleg az áram alatti eltávolítás kritikus a kialakuló ív miatt.

De azt sem szívesen próbálnám ki, hogy mi történik 500A-es betét cseréjénél, amikor az újat rátolják egy fázis zárlatra. Szóval legalább a terhelést nem árt kiszakaszolni az elmenő oldalon.

Villanyreszelő

Azért ehhez is hozzá tenném,hogy a terhelést ne szakaszoló kapcsolóval szakítsa meg valaki,ugyanis a szakaszoló kapcsolóval megint csak árammentes állapotban lehet kapcsolni.

balzsi

Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 14:11:42 DÉLUTÁN

De azt sem szívesen próbálnám ki, hogy mi történik 500A-es betét cseréjénél, amikor az újat rátolják egy fázis zárlatra. Szóval legalább a terhelést nem árt kiszakaszolni az elmenő oldalon.

Azon kívül, hogy nyomban kiolvadna, mi történne?

Szirty

Üdv Villanyreszelő!

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 14:50:54 DÉLUTÁN
Azért ehhez is hozzá tenném,hogy a terhelést ne szakaszoló kapcsolóval szakítsa meg valaki,ugyanis a szakaszoló kapcsolóval megint csak árammentes állapotban lehet kapcsolni.

Igen. De az én értelmezésem szerint (a fenti üzenetemre hivatkozva) a kiszakaszolás nem azt jelenti, hogy kapcsoljunk le üzemi áramot szakaszoló kapcsolóval, hanem azt, hogy az elmenő szakaszról lekapcsoljuk a terhelést. (szakaszoló kapcsolót én nem említettem).

Szelei

Nem elég a szigetelt NKI fogó használata de kötelező a védőkesztyűt is felvenni, használni!
Hogy mi történik ha egy zárlatos rendszerre akarunk feszültség alatt vissza helyezni betétet. Lehet, hogy csak ki olvad, ez a szerencsésebb megoldás, vagy egyszerűen felrobban a biztosíték és az olvadt kvarc homok be ég a kezedbe, bőrödbe, szemedbe szóval akár rokkanttá is tehet!

Ismerek egy két villanyszerelőt akinek mint egy tetoválás örök emlék a nem szakszerű betét csere.

Szirty

Hali balzsi!

Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 14:56:04 DÉLUTÁN
Azon kívül, hogy nyomban kiolvadna, mi történne?

Az sok apró körülménytől függ. Pl. hogy mekkora erővel és sebességgel toljuk be a betétet, konkrétan milyen kialakítású az aljzat, hogyan érintkezik az első pillanatban. Lehet hogy a betét érintkezőjének a sarka nem bír 100kA áramot és elvillan, begyújt egy szép ívet a fázisok között vagy a föld felé, ami okozhat gyűjtősín zárlatot.
Nevezhetjük szerencsének / szerencsétlenségnek, de jobb biztosra menni.

Én már láttam olyat, hogy 100kW-os motorra rátolták 200A-es betétet két fázison. A motor morogni kezdett amikor megjött neki a 2. fázis, ettől a tag megijedt és kivette. A második hibája volt a súlyosabb. A kerámia aljzat egy része is leolvadt, a szerelőlapról a festék egy nagyobb szakaszon. A tag égési sérüléseket szenvedett, átmenetileg megvakult.