Villanyszerelő Szakmai Fórum

Szakmai kérdések - válaszok => Erõsáram => A témát indította: petike199600 Dátum 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT

Cím: Késes biztosító
Írta: petike199600 Dátum 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT
Sziasztok!
Lenne egy pár kérdésem erről a késes biztosítékról.
Hol alkalmazzák elsősorban?
Hogy működik?
Milyet szokás beépíteni házaknál?
Milyen sűrűn kell cserélni?
Egyenlőre ennyit szeretnék tudni.
Az iskolában jellemzően nemsokat írtunk róla.
Köszönöm szépen!
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: nova Dátum 2012. december 23., 11:53:05 DÉLELŐTT
Családi házaknál inkább kismegszakítók alkalmazása jellemző. A régebbi szerelési házaknál találkozhatsz olvadó betétekkel. A késes betétek inkább az iparban használatosak, hiszen nagyobb teljesítményeknél használják.

IdézHogy működik?

Olvadóbiztosító (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?action=kb;area=article;cont=6)

Cserélni üzemszerű működésnél tudomásom szerint nem kell, tehát nem tudok olyanról, hogy meghatározott élettartammal rendelkeznének a késes olvadó biztosítók.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 13:44:53 DÉLUTÁN
Üdv petike199600!

Idézetet írta: petike199600 Dátum 2012. december 23., 11:05:44 DÉLELŐTT
Hol alkalmazzák elsősorban?
Hogy működik?
Milyet szokás beépíteni házaknál?
Milyen sűrűn kell cserélni?

Főleg transzormátor állomások 0.4kV-os elosztóiban, és az iparban használják, ahogy azt már írták is.
Úgy működik, mint bármely olvadó betét, vagyis egy méretezett keresztmetszetű áramvezető szál van benne, ami a névleges áram fölött kiolvad.
Ebben homokkal töltött térben van a szál, ami egy perforált lemez szándékosan kialakított gyenge pontokkal. A homoknak az ívoltásban van szerepe. A fő olvadó szál mellett van egy rugóval előfeszített ellen ellenőrző szál is. Amikor a betét kiolvad, ez is megszakad és a kívül elhelyezett rugó "kirúgja" magát, látható jelét adva annak, hogy a betét ki van olvadva.

Cserélni olyan sűrűn kell, amilyen sűrűn kiolvad :)

Többféle méretben készül. NH000, NH00, NH0, NH1, NH2, NH3. Egymástól fizikai méretben és sorozat maximális áram értékében térnek el egymástól.

Alkalmazásának oka a nagyobb áram érték mellett a nagy zárlati szilárdság (van 16A-es is ilyenben).  Százezer amper körüli zárlati áramot el tudnak viselni. Nagy zárlati szilárdság ott fontos, ahol kicsi a hálózat "belső ellenállása", mert zárlat esetén ott rövid ideig nagyon nagy áramok tudnak kialakulni.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 14:02:52 DÉLUTÁN
Én még kiegészíteném annyival,hogy van hozzá,egy úgynevezett "vasaló" szerkezet,aminek segítségével feszültség alatt ki lehet szedni ezeket a biztosítókat a helyükről,és be is lehet rakni,nem kell hozzá feszültségteleníteni a hálózatot.
Nálam is vannak ilyen biztosítók a földkábel fogadó szekrényében 3 darab,családi házban lakom.
Arra,hogy mekkorák,sajnos már nem emlékszem,de szerintem a kollégák tudják.
Működése az áram hőhatásán alapszik.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 14:11:42 DÉLUTÁN
Üdv!

Köszönet az előttem szólónak, épp ezt akartam még hozzáfűzni.
Meg azt még, hogy valóban, olykor elkerülhetetlen, hogy feszültség alatt ki kell venni.
De nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha áram is folyik a betéten, akkor nem szabad kivenni. Pl. ha nem azért kell kivenni mert kiolvadt, hanem mert áramtalanítani kell valamit.
Főleg ha a betét nagy áramú, több 100A-es és jelentős áram folyik rajta és az aljzat az a hagyományos "meztelen" ívoltó nélküli jófajta magyar típus, akkor nagyon csúnya dolgok történhetnek egy ilyen óvatlan művelet során. Főleg az áram alatti eltávolítás kritikus a kialakuló ív miatt.

De azt sem szívesen próbálnám ki, hogy mi történik 500A-es betét cseréjénél, amikor az újat rátolják egy fázis zárlatra. Szóval legalább a terhelést nem árt kiszakaszolni az elmenő oldalon.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 14:50:54 DÉLUTÁN
Azért ehhez is hozzá tenném,hogy a terhelést ne szakaszoló kapcsolóval szakítsa meg valaki,ugyanis a szakaszoló kapcsolóval megint csak árammentes állapotban lehet kapcsolni.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 14:56:04 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 14:11:42 DÉLUTÁN

De azt sem szívesen próbálnám ki, hogy mi történik 500A-es betét cseréjénél, amikor az újat rátolják egy fázis zárlatra. Szóval legalább a terhelést nem árt kiszakaszolni az elmenő oldalon.

Azon kívül, hogy nyomban kiolvadna, mi történne?
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 15:07:29 DÉLUTÁN
Üdv Villanyreszelő!

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 14:50:54 DÉLUTÁN
Azért ehhez is hozzá tenném,hogy a terhelést ne szakaszoló kapcsolóval szakítsa meg valaki,ugyanis a szakaszoló kapcsolóval megint csak árammentes állapotban lehet kapcsolni.

Igen. De az én értelmezésem szerint (a fenti üzenetemre hivatkozva) a kiszakaszolás nem azt jelenti, hogy kapcsoljunk le üzemi áramot szakaszoló kapcsolóval, hanem azt, hogy az elmenő szakaszról lekapcsoljuk a terhelést. (szakaszoló kapcsolót én nem említettem).
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szelei Dátum 2012. december 23., 15:08:08 DÉLUTÁN
Nem elég a szigetelt NKI fogó használata de kötelező a védőkesztyűt is felvenni, használni!
Hogy mi történik ha egy zárlatos rendszerre akarunk feszültség alatt vissza helyezni betétet. Lehet, hogy csak ki olvad, ez a szerencsésebb megoldás, vagy egyszerűen felrobban a biztosíték és az olvadt kvarc homok be ég a kezedbe, bőrödbe, szemedbe szóval akár rokkanttá is tehet!

Ismerek egy két villanyszerelőt akinek mint egy tetoválás örök emlék a nem szakszerű betét csere.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 15:18:55 DÉLUTÁN
Hali balzsi!

Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 14:56:04 DÉLUTÁN
Azon kívül, hogy nyomban kiolvadna, mi történne?

Az sok apró körülménytől függ. Pl. hogy mekkora erővel és sebességgel toljuk be a betétet, konkrétan milyen kialakítású az aljzat, hogyan érintkezik az első pillanatban. Lehet hogy a betét érintkezőjének a sarka nem bír 100kA áramot és elvillan, begyújt egy szép ívet a fázisok között vagy a föld felé, ami okozhat gyűjtősín zárlatot.
Nevezhetjük szerencsének / szerencsétlenségnek, de jobb biztosra menni.

Én már láttam olyat, hogy 100kW-os motorra rátolták 200A-es betétet két fázison. A motor morogni kezdett amikor megjött neki a 2. fázis, ettől a tag megijedt és kivette. A második hibája volt a súlyosabb. A kerámia aljzat egy része is leolvadt, a szerelőlapról a festék egy nagyobb szakaszon. A tag égési sérüléseket szenvedett, átmenetileg megvakult.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 15:26:16 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 15:07:29 DÉLUTÁN
Üdv Villanyreszelő!

Idézetet írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 14:50:54 DÉLUTÁN
Azért ehhez is hozzá tenném,hogy a terhelést ne szakaszoló kapcsolóval szakítsa meg valaki,ugyanis a szakaszoló kapcsolóval megint csak árammentes állapotban lehet kapcsolni.

Igen. De az én értelmezésem szerint (a fenti üzenetemre hivatkozva) a kiszakaszolás nem azt jelenti, hogy kapcsoljunk le üzemi áramot szakaszoló kapcsolóval, hanem azt, hogy az elmenő szakaszról lekapcsoljuk a terhelést. (szakaszoló kapcsolót én nem említettem).

Üdvözöllek!

Rendben,nem is azért írtam,mert rosszat írtál,csak azért hogy véletlen se szakaszolóval kapcsoljanak terhelést. :)
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 15:44:22 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 15:18:55 DÉLUTÁN
Hali balzsi!

Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 14:56:04 DÉLUTÁN
Azon kívül, hogy nyomban kiolvadna, mi történne?

Az sok apró körülménytől függ. Pl. hogy mekkora erővel és sebességgel toljuk be a betétet, konkrétan milyen kialakítású az aljzat, hogyan érintkezik az első pillanatban. Lehet hogy a betét érintkezőjének a sarka nem bír 100kA áramot és elvillan, begyújt egy szép ívet a fázisok között vagy a föld felé, ami okozhat gyűjtősín zárlatot.
Nevezhetjük szerencsének / szerencsétlenségnek, de jobb biztosra menni.

Én már láttam olyat, hogy 100kW-os motorra rátolták 200A-es betétet két fázison. A motor morogni kezdett amikor megjött neki a 2. fázis, ettől a tag megijedt és kivette. A második hibája volt a súlyosabb. A kerámia aljzat egy része is leolvadt, a szerelőlapról a festék egy nagyobb szakaszon. A tag égési sérüléseket szenvedett, átmenetileg megvakult.

Így már világosak a veszély lehetősék, csak azt nem értem, hogyan tud egy villanymotor azonnal indulni a betét behelyezésekkor, mivel a vezérlésnek olyannak kellene lenni, ha egyszer elejt áramkimaradás miatt, akkor csak újbóli indítással indul.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szelei Dátum 2012. december 23., 15:48:22 DÉLUTÁN
Kedves Petike.
Más a vezérlő biztosíték és a motor biztosíték ekkora teljesítményeknél. Persze kell egy laza villanyszerelő aki ki próbálja a kapcsolók nem sérültek-e. És elfelejti azokat ki kapcsolni mielőtt betétet cserél. >:(
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: petike199600 Dátum 2012. december 23., 15:52:54 DÉLUTÁN
Ezt nekem írtad?
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szelei Dátum 2012. december 23., 16:12:11 DÉLUTÁN
Bocs Petike.
Balzsinak szántam! Csak most én néztem el. :(
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. december 23., 16:17:12 DÉLUTÁN
Am engem illet; ha csak tehetem, teszek késesbiztit családiházak csatlakoztatásához is, hiszen ilyen esetben mindig építek be "B"-s túlfeszvédelmi egységet is ("C"-st is!), tehát ilyenkor KELL a minimum 00-ás méretű (én inkább 0-ás méretűt használok, biztos, ami zicher...) késesbizti a túlfeszvédelmi cucc miatt is! Ha van rá mód, akkor megszakítóházas NH0-át építek be, hiszen azt minden gond nélkűl -a fogantyújánál fogva- ki lehet rántani, még akár terhelés alatt is, hiszen annak háza eleve olyan anyagokból gyártódik, melyeket laborban bevizsgáltak -többek közt- a keletkező ív tekintetében is, tehát ott nem fordulhat elő olyan gixer, mint a "vasaló foganytús" ráncigálás közben. Egyébként, ha jól tudom, bizonyos terhelés esetén minden esetben kötelezően a produkció előtt -terheléskapcsoló segítségével- áramtalanítani kell az adott Á.K-t, ezzel elkerülendő a keletkező ív okozta irreverzibilis folyamatok elkerülését.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 16:37:06 DÉLUTÁN
Üdv balzsi!

Idézetet írta: balzsi Dátum 2012. december 23., 15:44:22 DÉLUTÁN
Így már világosak a veszély lehetősék, csak azt nem értem, hogyan tud egy villanymotor azonnal indulni a betét behelyezésekkor, mivel a vezérlésnek olyannak kellene lenni, ha egyszer elejt áramkimaradás miatt, akkor csak újbóli indítással indul.

Nem volt áramkimaradás. Szelei kolléga jól látja a helyzetet. A gépkezelő addig erőltetett efy teljesen csontra beffulladt gépet a 110kW-os motorjával, hogy a motor megmozdulni sem bírt, és sokszori motorvédő visszanyomás után elvette két fázison az olvadóbetétet. Persze a kezelő próbálta indítani tovább, de ugye egy fázis kevés ahhoz hogy történjen valami, így szólt a társának. Közben a motor indító csillag-delta kapcsolás szépen deltában behúzva várta a következő lépést (csak a motor erősáramú részét táplálja a kiolvadt betét, a vezérlőfeszültség ettől független).
A következő lépés pedig az volt, hogy kivették a két rossz betétet, és visszarakták az első újat, így a motor két fázist kapott. Az illető nem gondoskodott a lekapcsolásról és nem is figyelte, hogy a motor mágneskapcsolói be vannak húzva amikor behelyezi a betétet.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: flatskerrobert Dátum 2012. december 23., 17:02:39 DÉLUTÁN
Kedves Gyurmaúr!


Azért nem támogatnák senkit sem, hogy terhelés alatt vegyenek ki egy szakaszolót, vagy egy szakaszolhatós nagy teljesítményű biztosítót!
Biztos vagyok benne, hogy ezt Te úgy is tudod. 8 évig voltam elektrikus egy 35/0,4 KV állomáson.
Láttam elég sok (csodát).
FR.

Cím: Re:Késes biztosító
Írta: JUVILL Dátum 2012. december 23., 18:21:51 DÉLUTÁN

"Láttam elég sok csodát."
Igen, sajnos.
Az, hogy a késes biztosítónak van fogantyúja, az igaz.
De az is, ha terhelés alatt vesszük ki a betétet, olyan ív is keletkezhet, hogy nagyon komoly égési sérülést lehet összeszedni.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Könyves Kálmán Dátum 2012. december 23., 20:37:31 DÉLUTÁN
Magam részéről mindig megkülönböztetett óvatossággal kezeltem a késes biztosítékokat és szerelvényeiket. A régebbi, porcelán alapra szerelt kivitelüket egyenesen életveszélyesnek tartom. Általában fázis elválasztó szigetelő lemezek nélkül vannak szerelve, helytakarékossági szempontból, lehetőleg öntöttvas vagy alu elosztószekrénybe. Egyszer csússzon le a kezed, mondjuk egy túl erős rugó miatt. Az ilyen aljzatokat igyekszem a legrövidebb időn belül száműzni a saját területemről. Pillanatnyilag a Schneider Fupact szériáját használom helyettük 63-630A-ig. Karbantartási szempontból is rizikósak a porcelán cuccok, nehéz úgy a csavarokat meghúzkodni, hogy ne pattanjon el a porcelán része.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 21:05:15 DÉLUTÁN
Üdv!

Ismét csak csatlakozom az előttem szólóhoz!
Nekem a személyes kedvencem konkrétan ez a típus:

Rendkívül praktikus, könnyített bakelit aljzat, aminek az alja van a szerelőlapra csavarozva és a késes érintkezőt alumínium szegecsek rögzítik a bakelithez. Alapvetően kétféle műanyag létezik: a hőre lágyuló és a hőre szenesedő, itt a gyártó az utóbbit alkalmazta.
Igen biztonságos, amikor feszültség alatt (de lekapcsolt fogyasztó mellett) a megfelelő fogóval kivesszük a betétet, akkor szépen letörik az aljzatról a felső, betáp oldali érintkező és rajta marad a betéten amit immáron a kezünkben tartunk, húzzuk a kábellel és betéttel együtt, benne a feszültség. Jobb esetben van a közelben valaki aki ki tud menteni ebből a helyzetből :)

A gyártmány másik párját ritkító előnye a kis helyigény. Ha a képen is látható módon szerelik fel teljesen egymásba tolva, akkor olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a szomszédos fázisok olvadóbetétjeinek fém részei között mm-es távolság marad. Egy betét behelyezése feszültség alatt úgy, hogy ne készüljön fénykép, ne harsanjon fel a trombita, nem kis kihívás (mellesleg ezt tudva komoly vakmerőség is).
Ezt a problémát a tervező is felismerhette (vagy utólag szóltak neki) mert lehet hozzá kapni ilyen kis "sárhányókat", amik hőre lágyuló, rugalmas, többnyire fehér műanyag szigetelő lapok és be lehet helyezni az aljzatok közé, ami ha magától nem esik ki, akkor maga a szaki fogja kivenni legközelebb, mert a "vasaló" (NKI fogó) nem fér hozzá ezektől a lapoktól a betétekhez.

Ha a fenti kettőt sikerül átvészelni, akkor jön a képen is jól látható "C" alakú szorító rugó rendkívül elmés kialakításának köszönhető tulajdonsága, miszerint olykor hajlamos lepattanni a helyéről a betét behelyezése vagy kivétele közben. Valamilyen tudományosan nehezen magyarázható okból a lepattanás után leírt útvonala lényegében ütközőpálya a szomszédos biztosíték aljzat legközelebbi feszültség alatt lévő pontjával.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Villanyreszelő Dátum 2012. december 23., 21:34:59 DÉLUTÁN
Ahogyan ezt prezentáltad,az mindennel felért  :D
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Novill Dátum 2012. december 24., 09:03:32 DÉLELŐTT
Na ebből is látszik a fejlesztő mérnöknek nem ártott volna előtte  egy időt eltölteni villanyszerelőként. Nem akarok senkit megsérteni, de azok a mérnökök akit lentről indultak felfelé azok valahogy általában jobb gyakorlatias mérnököké váltak az életben. Igaz nekik már az egyetemen az elektrotechnikai alap elméletet nem kellett megtanulni, mert már úgy érkeztek oda. Így könnyebb is volt nekik tovább fejlődni, magasabb szintre jutni.  De ugyanez elmondható a technikusainkról is akik előtte szakmunkás képzőt végeztek.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: flatskerrobert Dátum 2012. december 24., 09:40:36 DÉLELŐTT
      Teljes mértékben egyetértek Szirty retrós dizaine kiértékelésével.
Ezeket még lehet vásárolni?
Egy kis megjegyzés: Ehhez a típusú aljzathoz volt egy olyan NKI fogó ami a két választólap közé is befért. Csak az a baj, hogy az  a fogó nem mindig volt kéznél.
FR.

Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Szelei Dátum 2012. december 24., 09:42:10 DÉLELŐTT
Tisztelt Szirty.

Köszönöm a költői le írást.
Sajnos ez 30-40 év óta változatlan kinézettel gyártás alatt van! Viszont a tervezők ennyi idő alatt sem értették meg a távolság növelése biztonságot jelent. De a gyártó sem talált ki megfelelő elválasztó anyagot. Számomra ezért is nagy öröm a mostanában egyre terjedő ajtóba épített NKI tartós aljzatok. A rugóval teljesen egyetértek a leg váratlanabb pillanatban képes ki ugrani. Mivel sok szekrény alatt szerelő akna, pince van ennek a rugónak meg keresése lehetetlen. Vastagabb kábelsaru esetén (alumínium) esetén le kellet bontani, hogy csavart lehessen cserélni. Csak két kulccsal lehetett meg húzni, ami a bekötött kábelerektől igen kalandossá vált. ;)
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Sztrogoff Dátum 2021. június 13., 17:57:56 DÉLUTÁN
100 A-t ki lehet kapcsolni a fogóval.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Simon Endre Dátum 2021. június 13., 18:56:46 DÉLUTÁN
A " kapcsolni" szó itt  nem találó.
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Atis57 Dátum 2021. június 13., 21:29:50 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Szirty Dátum 2012. december 23., 21:05:15 DÉLUTÁN
Üdv!

Ismét csak csatlakozom az előttem szólóhoz!
Nekem a személyes kedvencem konkrétan ez a típus:

Rendkívül praktikus, könnyített bakelit aljzat, aminek az alja van a szerelőlapra csavarozva és a késes érintkezőt alumínium szegecsek rögzítik a bakelithez. Alapvetően kétféle műanyag létezik: a hőre lágyuló és a hőre szenesedő, itt a gyártó az utóbbit alkalmazta.
Igen biztonságos, amikor feszültség alatt (de lekapcsolt fogyasztó mellett) a megfelelő fogóval kivesszük a betétet, akkor szépen letörik az aljzatról a felső, betáp oldali érintkező és rajta marad a betéten amit immáron a kezünkben tartunk, húzzuk a kábellel és betéttel együtt, benne a feszültség. Jobb esetben van a közelben valaki aki ki tud menteni ebből a helyzetből :)

A gyártmány másik párját ritkító előnye a kis helyigény. Ha a képen is látható módon szerelik fel teljesen egymásba tolva, akkor olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy a szomszédos fázisok olvadóbetétjeinek fém részei között mm-es távolság marad. Egy betét behelyezése feszültség alatt úgy, hogy ne készüljön fénykép, ne harsanjon fel a trombita, nem kis kihívás (mellesleg ezt tudva komoly vakmerőség is).
Ezt a problémát a tervező is felismerhette (vagy utólag szóltak neki) mert lehet hozzá kapni ilyen kis "sárhányókat", amik hőre lágyuló, rugalmas, többnyire fehér műanyag szigetelő lapok és be lehet helyezni az aljzatok közé, ami ha magától nem esik ki, akkor maga a szaki fogja kivenni legközelebb, mert a "vasaló" (NKI fogó) nem fér hozzá ezektől a lapoktól a betétekhez.

Ha a fenti kettőt sikerül átvészelni, akkor jön a képen is jól látható "C" alakú szorító rugó rendkívül elmés kialakításának köszönhető tulajdonsága, miszerint olykor hajlamos lepattanni a helyéről a betét behelyezése vagy kivétele közben. Valamilyen tudományosan nehezen magyarázható okból a lepattanás után leírt útvonala lényegében ütközőpálya a szomszédos biztosíték aljzat legközelebbi feszültség alatt lévő pontjával.

Szia!
Pont ezért nem is véletlenül;a Bánya Biztonsági Szabályzatban  az akkori VGK főkapcsoló után következhetet csak az NKI betét.
Igy feszültségmentesen cserélhető lett.
Természetesen a VGK kapcsolókat is addig fejlesztették mig nem használhatatlan lett. (Ganz KK sorozat ?) Ez meg még pár tipus  ki is volt tiltva a bányabeli felhasználásból.

Volt egy időszak amikor az  NKI betétek elé az NDK-s FLTA szakaszolót kellett beépiteni.
De azután ez is letűnt.

Milyen érdekes; Az MSZ 1600 -53  szerint  az akkori  NKI aljzatokból csak  azonos fázisúak lehettek egymás mellett !
Tehát a 3 betét esetleg 3db tokozottban volt !
Vajon mi motiválta az akkori mérnölölet?
Cím: Re:Késes biztosító
Írta: Sztrogoff Dátum 2021. június 13., 22:16:32 DÉLUTÁN
Gondolkodtam is, de úgy döntöttem, ha az MSZ 1585-nek jó volt ez, nekem is jó.