Nemrég voltam felülvizsgálaton /EBF/ .Az összes hõelem max-ra fel volt tekerve,mondom a helyi kollégának ezeket be kell állítani.Erre megszólal a lakatos teljesen felesleges mert õ úgy is feltekeri mert õneki ne oldjon le semmi. C tûzveszélyességi osztályba tartozik az üzem.Persze jegyzõkönyveztem.Várom a véleményeteket.
IdézAz összes hõelem max-ra fel volt tekerve,mondom a helyi kollégának ezeket be kell állítani.
Értem,hogy mire gondolsz,de a hõelem-szót általában a méréstechnikában alkalmazzák.
IdézErre megszólal a lakatos teljesen felesleges mert õ úgy is feltekeri mert õneki ne oldjon le semmi.
Ez a kijelentés,nem csak az ott lévõ kolegát minõsíti,hanem az egész üzem munkavédelmi-biztonságtechnikai fegyelmét is. Mindenki azt csinál amit akar..... :) :)
Hát igen a szakmai javaslat szerint a hõkioldót a motor névleges áramerõsségére kell állítani általános esetben. A célja, hogy védje a motort a túlterheléstõl, továbbá ha a motor ( menetzárlat, kötés lazulás,stb.) egyéb hibái elõfordulnak jelezze a védelem. A hõkioldó értéke alatta van a zárlati áram védelemnek. Így ha valaki a hõkioldó értékét felfelé tekeri, ami adott esetben többszöröse lehet a motor névleges áramerõsségének, a berendezés tönkretételébe segít bele. A gyakorlati tapasztalom szerint a motorok újra tekercselése nem nyújtja azokat a mûszaki paraméterek, mint a gyári gépek.
Örökzöld téma, hogy ugyebár a H0-2K, vagy H0-K hõkioldók egy bizonyos (pl 1.5-2.2A, 2.2-3.3A, stb) tartományban tekergethetõek. Nomármost, mi van abban az esetben, ha motorunk mondjuk 1.7A-es üzemi áramú és a birtokunkban lévõ hõkioldó pl 2.2-3.3A közötti tartományú? Szerintetek, mekkora tûréshatára van egy motornak, mármint túláramilag,tehát megoldottuk -e a problémát azzal, ha azt 2.2A-re tekerjük, vagy mindenképp csere?? ::)
Szerintem egy új motor vagy a tekercselés ára még mindig sokkal több, mint egy hökioldóé, én cserélném.
Ezer éve tanulókoromban a gyakorlati helyemen a cégnél komplett kapcsolószekrényeket is gyártottak. Itt az összes hökioldót beépítés elött lepróbálták a beállított áramerösséggel, a megrendelö csak igy vette át. (VMK sorozat van aki még emlékszik..)
Idézetet írta: Gyurmaúr(fi-relé) Dátum 2012. augusztus 18., 12:00:36 DÉLUTÁN
Örökzöld téma, hogy ugyebár a H0-2K, vagy H0-K hõkioldók egy bizonyos (pl 1.5-2.2A, 2.2-3.3A, stb) tartományban tekergethetõek. Nomármost, mi van abban az esetben, ha motorunk mondjuk 1.7A-es üzemi áramú és a birtokunkban lévõ hõkioldó pl 2.2-3.3A közötti tartományú? Szerintetek, mekkora tûréshatára van egy motornak, mármint túláramilag,tehát megoldottuk -e a problémát azzal, ha azt 2.2A-re tekerjük, vagy mindenképp csere?? ::)
Van a motornak egy bizonyos tûréshatára. De nem célszerû nagyobb értékhatárú hõkioldót alkalmazni.
Én javasolnám a cserét, és a hõkioldó beállítását a névleges áramra. ;)
Üzenet összefûzve: 2012. augusztus 18., 18:21:47 DÉLUTÁN
Idézetet írta: Novill Dátum 2012. augusztus 18., 10:04:47 DÉLELŐTT
Hát igen a szakmai javaslat szerint a hõkioldót a motor névleges áramerõsségére kell állítani általános esetben. A célja, hogy védje a motort a túlterheléstõl, továbbá ha a motor ( menetzárlat, kötés lazulás,stb.) egyéb hibái elõfordulnak jelezze a védelem. A hõkioldó értéke alatta van a zárlati áram védelemnek. Így ha valaki a hõkioldó értékét felfelé tekeri, ami adott esetben többszöröse lehet a motor névleges áramerõsségének, a berendezés tönkretételébe segít bele. A gyakorlati tapasztalom szerint a motorok újra tekercselése nem nyújtja azokat a mûszaki paraméterek, mint a gyári gépek.
Ez érdekes téma.
Mik a tapasztalataid?
Teljesítmény, tekercselés, áramfelvétel, melegedés?
Az újra tekercselt gépeknél a tapasztalatom szerint kb 60%-ban újra kellett tekercselni, annak ellenére, hogy hõkioldó az adat tábla szerinti névlegesre áramerõsségére volt állítva. Általában nem jellemzõ a gyakorlatban az áramerõsség mérés, a motor adat tábláján lévõ adatokkal dolgozunk. Csak akkor van mérés, ha valami probléma merül fel.
Ez elég szomorú tapasztalat, biztos, hogy helytálló.
Láttam tekercselõ mûhelyt, több tekercselést végignéztem.
Méreteznek. Tekercselõ vezetékátmérõ, menetszám, lakkozás, kiégetés...
Próbapad, mérés...
De a gép adattábláját a mért adatokkal nem jellemzõ módosítani.
A hõkioldó müködése ugye az áram hõhatása alapján müködik. Tehát ha precízek akarunk lenni akkor figyelembe kellene venni a hõkioldó környezeti hõmérsékletét is, tehát a névleges értékhez képest korrigáltan kell beállítani. Ha a kapcsoló szekrény(ben) tartósan meleg van, névleges értékre állítva tévesen kioldhat, tehát növelt áram értékre kell állítani.
Idézetet írta: Marton Dátum 2012. augusztus 18., 22:24:45 DÉLUTÁN
A hõkioldó müködése ugye az áram hõhatása alapján müködik. Tehát ha precízek akarunk lenni akkor figyelembe kellene venni a hõkioldó környezeti hõmérsékletét is, tehát a névleges értékhez képest korrigáltan kell beállítani. Ha a kapcsoló szekrény(ben) tartósan meleg van, névleges értékre állítva tévesen kioldhat, tehát növelt áram értékre kell állítani.
Ez tény. Vannak azért jól szellõztetett és klimatizált szekrények, de fõleg a klimatizáltak drágák.
Amennyiben a szerelés általános, a motorvédelemre szolgáló hõkioldó például tartósan meleg szekrényben van, és a védelmet ezért nem a motor névleges áramára, hanem magasabb értékre kell beállítani, miként lehet meghatározni a helyes beállítási értéket?
Léteznek olyan hõkioldók ahol környezeti hõmérséklet kompenzáció történik(Pl.: Schneider LDR...), így a hõkioldó kioldási karakterisztikája konstans a -20 - +60 Celsius fokos tartományban
Idézetet írta: czapi Dátum 2012. augusztus 18., 23:57:34 DÉLUTÁN
Léteznek olyan hõkioldók ahol környezeti hõmérséklet kompenzáció történik(Pl.: Schneider LDR...), így a hõkioldó kioldási karakterisztikája konstans a -20 - +60 Celsius fokos tartományban
Ezeket ismerem, köszönöm hozzászólásod.
Az eredetileg feltett kérdésemre, hogy amennyiben hagyományos a szerelés - nem szellõztetett, vagy klimatizált a szekrény, és ezért a motorok névleges áramánál nagyobb értékû hõkioldót kell választani, illetve másabb értékre kell beállítani - hogyan történik az állíthatóság tartománya szerinti kiválasztás, a beállítás?
Van-e erre elõírás? Környezeti hõmérsékletet figyelembe vevõ táblázat?
Mivel ezeket a motorokat is védeni kell. Amennyiben a névleges áramnál kisebb értékre állítjuk a hõvédelmet, mert a szekrényben meleg van, és a bimetál ezt természetesen érzékeli, lekapcsolt a kívánt terhelés elõtt, ha nagyobbra, elõfordulhat, hogy leég a motor.
A legjobb, ha Chapi által írt hõkioldókat alkalmazzuk, de nem mindenki fizeti ezt meg, holott az új motorok beszerzési költsége, vagy a javítás ennél sokkal többe kerül.
A korrigált érték helyes beállításához konkrét adatom nekem sincs, probálkozással, méréssel lehet beállítani. Ha kiold egy hõkioldó és nem látványos az oka akkor mindig ajánlatos megmérni a fogyasztó (motor) áramát. Ha az nem több a névlegesnél és a szekrény ill. a környezeti hõmérséklet magas akkor minden bizonnyal nem a motorral van a gond. Ha tartósnak mondható a környezeti hõmérséklet, akkor kell próbálkozással kissé emelni a kioldási értéken. Egyébként számomra kérdéses, hogy mely gyártók, gyártmányok amper skálája tekinthetõ hitelesnek, hihetünk-e egy sorozatgyártott termék skálájában? Ha biztosra akarunk menni, hogy jó a beállítás, le fog-e majd oldani ha kell akkor próbaképpen névleges érték alá állítva lehet tesztelni, hogy bizonyos idõn belül leold-e? Persz itt figyelembe kell venni a kioldási idõt a karaszterikája szerint. Ez persze elég macerás módszer, idõigényes.
Ezt írja az irodalom:
Üdv szakik!
Bár a téma régi, de nem lezárt volna hozzá egy kis adalékom. Az a kis kioktatás a hőelem vonatkozásában jogos, mivel a hőelem fogalmilag a méréstechnikai tárgya.
Ez a szakmai nyelvhelyességgel hőmás relének, nevezett eszköz amely soros kapcsolása révén képes az azonos áram hatására több-kevesebb szerencsével a villanymotor,( esetleg egyéb fogyasztó) védelmére. Létezik olyan helyzet hogy nem a motorvédelem a cél, hanem a hajtott berendezés, vagy a gyártott termék megóvása, ilyenkor nem szempont a névleges áram, mivel a motor akár célzottan jelentősen túlméretezett lehet, pl. oldók, pasztásítók, emelőgépek vagy nagy tömegtehetetlenségű hajtások. A cél szentesíti az alacsonyabb védelmi beállítást. Ehhez némi gépészeti támogatás-tapasztalat jól jöhet, lényeg hogy a beállításhoz üzemi körülmények mellett áramot kell mérni és beállítani A korszerű hőkioldók rendelkezésre álló záróérintkezője jelzésre, esetleg más felügyeleti célra felhasználható, ilyenkor a vezérlés "magas" pontján van a védőelem alkalmazva, hogy a jelzéshez a táp üzemen kivüli gépállapotnál is fennáljon. Vitára ad okot, főleg saját megvalósítású vezérléseknél, hogy az egyes tipusoknál választható kézi-automatikus visszaállítás váltója milyen módban legyen. Szabálynak tekinthető és gyári mevalósításoknál is igy szokásos, hogy a közvetlen működtetésnél kézi, öntartásos vezérlésnél automatikus visszaállás dukál. Fontos tudni, hogy a hőkioldó nem szuverén védőelem, nem alalmazható az önműködő lekapcsolás olyan hajásoknál, ahol a váratlan kikapcsolás életveszélyt vagy jelentős anyagi kárt okozhat. Az említett körülmémyek esetén csak a túlterhelés jelzése javasolt illetve megengedett! Még egy kis adalék, olyan berendezéseknél ahol a motor ritkán , de nagy terheléssel indul, lépcsős védelem is kialakítható, pl. magas fordulatszámu ventillátorok, vagy direkthajtású centrifugák, esetén. A védelem indításhoz nagyobb áramú, üzemállapotban pedig a névlegesre méretezett értékü legyen. Átkapcsolásra időrelé vagy áramrelé alkalmazható. Ha a hálózat terhelése megengedi ezeknék a gépeknél a csillag delta átkapcsolást ne álkalmazzuk, mert csillagban kisebb lesz a motor bilenő nyomatéka és csak az átkapcsolás után tud majd felpörögni addíg meg csak hőt termel.
Áramváltós hőkioldót semmiképp ne javítsunk, vagy barkácsoljunk, mivel az összeépítve lett a gyártásánál bevizsgálva. Némely gyártó az összetertozást plombálásal bizonyitja.
A korszerű motorvédelem eszköze, gyári értékválasztással a tekercsfejre épített PTC talán ez a leginkább megbízható, az ára még sokáig mellőzötté teszi. Más hasonlóan korszerű védelmi eljárás, (már a KGST időkben is létezett a tekercs rézellenállásának figyelése. A réz nagyon alkalmas hőmérséklet érzékelésére. A frevenciaváltókban megvalósított védelmi mód is ezt alkalmazza, csak az egyik fázistekercs 20 C fokon mért ellenállását kel a megfelelő adatsorba beírni, vagy a motor alapértékeiből program automatikusan kikövetkezteti.
Üdv!
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2013. január 13., 04:38:12 DÉLELŐTT
Még egy kis adalék, olyan berendezéseknél ahol a motor ritkán , de nagy terheléssel indul, lépcsős védelem is kialakítható, pl. magas fordulatszámu ventillátorok, vagy direkthajtású centrifugák, esetén. A védelem indításhoz nagyobb áramú, üzemállapotban pedig a névlegesre méretezett értékü legyen. Átkapcsolásra időrelé vagy áramrelé alkalmazható. Ha a hálózat terhelése megengedi ezeknék a gépeknél a csillag delta átkapcsolást ne álkalmazzuk, mert csillagban kisebb lesz a motor bilenő nyomatéka és csak az átkapcsolás után tud majd felpörögni addíg meg csak hőt termel.
Most valamiért eszembe jutott JUVILL kolléga nehéz indítással kapcsolatos hozzászólása (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1159.msg8193#msg8193)
:)
Véleményem azóta is fenntartom.
De egy profitól nem szégyen tanulni még nekem sem. ;D
Gondolom volt már ezeknek szabványossági - tűzvédelmi felülvizsgálata, és mindenben szabványosak.
Ha motor túlterhelés elleni védelemre moduláris motorvédőt használok - Pl: Schrack MP - a hagyományos hőkioldó helyett, akkor zárlat elleni védelmet is ellátja ez a készülék vagy arra plusz kismegszakítót kell alkalmazni.
A kombinált motorvédő kapcsolók elé is kell zárlatvédelmi eszköz kis(és nagy )megszakító vagy olvadóbíztosíték amelynek értéke a védőkapcsolón jellemzően fel van tüntetve, alapos és minimalista szempontok estén ez akár csoportbíztosíték is lehet.
Újfent felhívnám a kedves szaktársak figyelmét arra, hogy a hőkioldó (hőmás relé) nem hőelem, mert az a méréstechnika eszköze.
Idézetet írta: Szirty Dátum 2013. január 13., 13:22:32 DÉLUTÁN
Most valamiért eszembe jutott JUVILL kolléga nehéz indítással kapcsolatos hozzászólása (http://villanyszerelo.forum.hu/index.php?topic=1159.msg8193#msg8193)
:)
A régi magyar szabványok idejében megengedett volt az indítás idejére a túlterhelésvédelem hatástalanítása.
Ennél persze egy fokkal kulturáltabb (bár drágább) módszer a késleltetés.
És még egy fokkal kulturáltabb (és drágább) a többlépcsős védelem.
Köszönöma a választ!
Csak azért kérdeztem mivel egy ismerős villamos tervező kolléga szerint ezek elé nem szükséges külön kismegszakító. Most a kétféle véleménytől egy kicsit elbizonytalanodtam. :( Ha az eszemre hallgatok ami azt mondja, hogy tegyek elé kismegszakítót akkor nagyot nem hibázhatok. Van ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalata valakinek? Esetleg milyen előírás vonatkozik ide?
Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2016. október 13., 17:41:57 DÉLUTÁN
A kombinált motorvédő kapcsolók elé is kell zárlatvédelmi eszköz kis(és nagy )megszakító vagy olvadóbíztosíték amelynek értéke a védőkapcsolón jellemzően fel van tüntetve, alapos és minimalista szempontok estén ez akár csoportbíztosíték is lehet.
Újfent felhívnám a kedves szaktársak figyelmét arra, hogy a hőkioldó (hőmás relé) nem hőelem, mert az a méréstechnika eszköze.