Kommunális és lakóépületek valamint a kéziszerszámok fogalma

Indította Novill, 2012. április 18., 18:33:53 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Érintésvédelmi felülvizsgálat során mit értünk "kéziszerszámokon" és a " Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken".

JUVILL


Érintésvédelmi felülvizsgálat során "kéziszerszámokon" a villamos mûködtetésû, fémtestû kéziszerszámokat értjük.
Ezek lehetnek I-es, II-es, és III-as érintésvédelmi osztályúak.

I-es érintésvédelmi osztályú kéziszerszámon az úgynevezett "védõvezetõs" érintésvédelmi móddal rendelkezõ, fémtestû kéziszerszámokat értjük.
Elõször a védõvezetõ folytonosságát kell megvizsgálni, majd érintésvédelmi hurokellenállás méréssel kell ellenõrizni az érintésvédelem megfelelõségét.
(Pl. 230V-os forrasztópáka) A felülvizsgálatnak ki kell terjedni a szemrevételezéses ellenõrzésre is.

II-es érintésvédelmi osztályba tartoznak azok a fémtestû, kettõs szigetelésû villamos kéziszerszámok, melyek adattáblája kettõs négyzettel van ellátva.
A szemrevételezéses ellenõrzés után, szigetelési ellenállás méréssel kell ellenõrizni az érintésvédelem megfelelõségét. A kacsoló bekapcsolása után, a dugvilla pólusait rövidre zárva, méréssel ellenõrizni kell a betáplálás és a szerszám fém teste közötti ellenállás megfelelõségét.
(például: pisztolyfúró)

III-as érintésvédelmi osztályba tartoznak a törpefeszültségû kéziszerszámok.

A KLÉSZ a közcélú kisfeszültségû elosztóhálózatokra csatlakozó kommunális-, lakó- és egyéb épületek, fogyasztási helyek, fogyasztói vezetékhálózatok és fogyasztóberendezésekre vonatkozik. Ezek létesítésére és ellenõrzésére ad elõírásokat.


Novill

Azért tettem fel tegnap ezt a kérdést, mert felhívtak egy ÉV. felülvizsgálat árajánlat kérésre. Telefonban több ezer négyzetméteres alapterületrõl és irodai részekrõl volt szó, és közben kiderült 3 mp-rõl van szó. Itt az õ értelmezésükben a kisgépek felülvizsgálatát 3 évente kell elvégezni. Az egyéb részeken 6 évente.Rögtön dobtam egy hátast és javasoltam, hogy a munkavédelmi elõadójuk  nézze meg a vonatkozó rendelet 5§-t is.
Tehát a Juvill kolléga által leírtakat( ami megfelelõ)  még tovább értelmezve. Így például : fúrógép,  flex,stb. egyértelmû de mozgatható nagynyomású mosógép, fóliázógép, hegesztõ és töltõ berendezések, stb. irodai eszközök, számítástechnikai eszközök, fodrász és kozmetikai eszközök,stb. Ezek közül mit értünk kézi szerszámokon?  Ezért gondolom ezt a témát jobban kibeszélni.
Ha a  vonatkozó/ c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelõi ellenõrzéssel;/ rendeletet nézzük nem is kell mûszeres ellenõrzést végezni.  JÓ????
Ugyanígy soroljuk fel mi is tartozik a "Kommunális- és Lakóépületek" közé, mert is vannak értelmezési gondok. Persze, lehet , hogy meg kellene keresni a rendelet fogalom értelmezését és ide bemásolni.

Safety

A kéziszerszámokkal kapcsolatosan évek óta hasonló problémával küzdünk. Sajnos sehol nem található definiálva ez a fogalom, talán azért, mert a szabványalkotók azt gondolták teljesen egyértelmû. Hát nem! A munkavédelmi szolgáltatók nagy része -biztos, ami biztos alapon - általában minden dugvillával rendelkezõ gyártmányt (még az 500 literes fagyasztóládát is) kéziszerszámnak minõsítenek és megkövetelik az évenkénti szerelõi ellenõrzését.
Úgy vannak vele ahogy anno a bakter oktatta a fiát "Tanuld meg fiam, ha a sorompó le van engedve, abból már nagy baj nem lehet"
Tehát félre a tréfával napi problémát okoznak ahogy Novill is írta pl.: a kávéfõzõk, mikrohullámú sütõk, számítógépek stb. Mi egy nem hivatalos definíciót alkalmazunk jobb híján, de hálás lennék, ha valaki találna egy hivatalos verziót is. Tehát: "A használat közben kézben tartott, vagy hálózatra kapcsolt állapotban könnyen mozgatható, 18kg-nál könnyebb elektromos eszközök kéziszerszámnak tekinthetõk"
Hangsúlyozom ez nem hivatalos megfogalmazás.

Novill

Igen erre  írtam az ehhez hasonló esetekhez egy másik topikban itt, hogy nincs egy értelmûen jogi értelemben leszabályozva az egyes kérdések. Joghézag van. Én is várom hátha valaki tud egyértelmû jogilag is elfogadható definíciót adni e témában.

Maczy

Engedjétek meg, hogy elmondjam a gondolataimat, próbálva értelmezni a szabványt. Véleményem szerint kézi szerszámnak én csak azt minõsíteném amivel ténylegesen munkát tudsz végezni, és nem kell két ember ahhoz, hogy egyik helyrõl a másikra vidd. Annak meg teljesen mindegy hol van, évenként kell szerelõi ellenõrzés. Lehet, hogy a szabványalkotók valamilyen szinten szabad kezet adnak a villamos felülvizsgálónak, hisz egy fodrásznak a hajsütõvas olyan mint a villanyszerelõnek a vésõgép. Mondjuk egy kicsit furcsának találom, hogy évente csak szerelõi ellenõrzés kell a szerszámokon, hisz az nem szûri ki az esetleges szigetelés romlást, viszont oda már mûszer kell, hogy kiderüljön.
Tulajdonképen a KLÉSZ-t olvasva szinte alig van általános értelemben olyan intézmény, berendezés ami nem oda tartozna.
  (2) A KLÉSZ alkalmazásában:
a) Lakóépület:  közvetlenül a közcélú kisfeszültségõ elosztóhálózatról (a továbbiakban: elosztóhálózat) ellátott és
alaprendeltetése szerint
- lakóépület,
- üdülıépület,
- otthonház
abban az esetben is, ha az alaprendeltetéstıl eltérı célra szolgáló helyiség (pl.: üzlet, mõhely) is van benne, továbbá
- az elıbbiek elhelyezésére szolgáló, illetve alkalmas telek;
b) Kommunális épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott és alaprendeltetése szerint az a) pontba nem tartozó
valamennyi épület - a c) pontban meghatározott kivételével - úgymint
- igazgatási és irodaépület,
- szociális épület (bölcsıde, csecsemıotthon, szociális otthon),
- egészségvédelmi épület (gyógykezelı épület, orvosi rendelı),
- mõvelıdési épület (színház, mozi, kultúrház stb.),
- oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelıotthon, sportlétesítmények),
- ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülıszálló)
abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétıl eltérı célra szolgáló helyiség (pl.: lakás, mõhely) is van benne, továbbá
- az elıbbiekhez hasonló rendeltetésõ, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló egyéb épület;
c) Egyéb épület:  közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott különálló épület, amelyben 30 kW-ot meg nem haladó
csatlakozási teljesítményõ mõhely, üzem stb. van
(a továbbiakban együtt: épület).


nyaki

Csuda egy szakma ez a felülvizsgáló! Nemhiába találkozunk annyiféle jegyzõkönyvvel ahány félék vagyunk. Ezért kellene legalább az ide látogatóknak egy egységes útirány. Szerintem :-\ .

Maczy

Hát igen csuda egy szakma :)
A legnagyobb baj, hogy a szabványokat nem írják le tisztán érthetõen. Ennek van gondolom olyan magyarázata is, hogy nem lehet minden eshetõségre írni valamit, hisz bármikor adódhat újabb dolog, illetve így rengeteg kiskapu adódhat. Én ezekben a szabványokban csak azt látom, hogy egyre kevesebbet kell mûszeresen felülvizsgálni :))
Viszont így meg az emberek találgatnak próbálnak okoskodni, persze úgy, hogy a munkájuk is megmaradjon.

Tamás

Üdvözlök Mindenkit!
Adott egy  emeletes családi ház.
A földszinten mûködik egy fodrászüzlet egy kozmetika, valamint egy masszázs szalon, 1996 óta!!!
Eddig semmilyen jegyzõkönyv nem készült a 16 év  alatt!
A közelmúltban azonban betévedt egy munkavédelmis , és persze kérte az  érintésvédelmi , valamint a tûzvédelmi jk.-et!
A mérõ alatt egy 25A C  automata van!
Szerintem  az épület , az üzlet a  KLÉSZ hatálya alá tartozik így ÉVÉ jk. nem kell, csak  szerelõi ellenõrzés!
Az új OTSZ szerint mivel 32A alatt vagyunk tûzvédelmi jk. se kell!
Nem???
Az MSZ 1600/1.  2.73.-ban van egy definíció ami hasonlít a Safety kolléga által alkalmazott meghatározásra:
Hordozható az az a berendezés ( gyártmány) amelynek üzemszerû használata annak mozgatására is kiterjed, vagy amely hálózatra kapcsolt állapotában könnyen átvihetõ
egyik helyrõl a másikra és  átvihetõségét sem használati utasítás, sem más elõírás nem tiltja.
Megjegyzés: A 18 kg-nál nagyobb tömegû gyártmány csak akkor tekinthetõ könnyen átvihetõnek, ha az átvihetõség céljára megfelelõ kialakítású, vagy hordszerkezet van.
  Ilyenek pl. a legtöbb kéziszerszám, barkácsgép ( kézifúró, csiszoló stb.) a háztartási gépek legtöbbje ( kávéõrlõ, hajszárító, mosógép).
Tamás

JUVILL


Tamás!
Bocs, de megkérdezem.
Honnan veszed ezeket?
Kell érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat.
6 évente.
A közbe esõ idõszakban (3 év) szükséges szerelõi ellenõrzés.
Az erõsáramú berendezések felülvizsgálatáról - amit te tûzvédelminek írsz (általában így mondjuk) - az épület, helyiség tûzvédelmi besorolásától függõen kell idõszakos felülvizsgálat, minõsítõ írat.
A leírt helyeken eddig 9 évente elég volt ezt elvégezni, szerintem "D" tûzvédelmi osztályba tartoznak. (Hacsak a fodrász üzlet nincs hajjal kitapétázva, ott lehet "C" besorolás is.:):) ) A 28/2011 BM rendelettel kiadott OTSZ ezt megszigorította. Most a felülvizsgálati idõ 6 év, és a lejárat napja a felülvizsgálat minõsítõ iratának dátuma.
Az általad írott 32A az másra vonatkozik. 32A-ig nem kell egyvonalas kapcsolási rajzot készíteni. De ez sem igaz mindenre.