Pót gőzturbina bekötése

Indította Dezsi, 2016. december 28., 14:02:44 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Dezsi

Üdv!
A következő témában kérnék tanácsot: Jelenleg egy új gyár beüzemelésén dolgozom, a normál termelés energiaigénye 1 000 kVA alatt meg fog állni. Ugyanakkor szükségünk lesz időszakosan egy gázzal működő nagynyomású gőzfejlesztőre, és szintén időszakosan plussz 1 000 kVA villamos teljesítményre. Vagy az egyik kell, vagy a másik. Ezért aztán az lenne a terv, hogy amikor a gőz kell, akkor a gőzt az azt használó gépre irányítjuk, amikor meg a villamos teljesítmény kell, akkor egy turbinára. Természetesen a váltások között nem 5 percek telnek el, hanem minimum napok, de inkább hetek.
Elvileg megtehetnénk, hogy a villamos teljesítmény csak a kiegészítő termelésre hasznosítjuk, de úgy gondolom jóval elegánsabb lenne, ha a turbina által termelt energia a gyár hálózatába menne, és sokkal nagyobb lenne a szabadságunk amikor a termelés energiaigényét kell kielégíteni. Nem termelnénk vissza, csak a saját hálózatunkba termelne a turbina. Az lenne az igazi, hogy amikor kell mondjuk 1 800 kVA, akkor 1000-t vesz a hálózatból, 800-t meg a turbináról. Esetleg fordítva, a gazdasági számítások még folynak.
Ha jól sejtem ez nem egy olyan nagyon egyszerű téma, szinkronizálni kell a turbinát a hálózathoz, valahogy megoldani hogy a két erőforrás megossza a teljesítményigényeket. Megoldható egyáltalán?
A segítséget előre is köszönöm.

Simon Endre

Mindent lehet amit itt kívánságlistára tetél, csak érdemes-e ?  A drága gázon saját fejlesztésű gőzzel turbínát hajtani ? A "húzó" oldalon lessz (megcsapolásos) fogyasztás, vagy kondenzáció és hűtőtorony, akkor már miért nem direkt gázturbína, mert az legalább olcsóbban pocsékol persze nagyon zajos is, vagy még inkább gázmotoros generátor égéstermék oldali hőhasznosítással, mondjuk gőzfejlesztéssel. Egyébként a turbína utáni gőzfelhasználás termelési célra lenne megfelelő, csak ha nem nagyon torlaszt vissza a technológia. A mai generátorok, (energia termelő egységek) nagyon jól kézbentarthatóak szinkronizálás, termelési igény és vattos-meddő tekintetben is természetesen a megvalósításhoz jelentős tervezői feladat is jár.

Dezsi

Üdv!
A gázturbina nem jön szóba, mert kell a 20 baros gőz is, nem hagyhatjuk ki.
Tény, hogy a gáz nem olcsó, viszont a beruházás, amely során meg 1 000 kVA teljesítmény kapunk a villamos szolgáltatótól szintén elég nagy összeg. És ráadásul nem is használnánk ki folyamatosan, csak évente kb 83 napnyit. Amiért még plussz költséget is kirónának. Nem tudom mennyire lenne hatékony az egyéb gőzfejlesztési módszer, ha egyáltalán elő tudnánk ezeken a módokon állítani a nagy nyomású gőzt. A turbinát viszont viszonylag olcsón hozzácsapják a gőzfejlesztőhöz.
A turbina utáni gőzt már nem tudjuk használni, az említett nyomásigény miatt.

Üzenet összefûzve: 2016. december 29., 11:26:15 DÉLELŐTT

Jelenleg ott tartok, hogy az automatikus szinkronizálást megoldom egy kis vezérléssel, majd pedig a generátort is generátor üzembe tudom kapcsolni.
Kérdésként már csak az maradt, hogy hogyan oldható meg hogy a teljesítményigények úgy osszanak meg, ahogy azt én szeretném. Van erre esetleg ötlet?

Simon Endre

A teljesítménymegosztás gerjesztésszabályozás kérdése a forgatónyomatékot a gőzrendszer kezeli a gerjesztés nagyságától függ az energiairány és a fázisszög igy akár szinkronmotoros üzem vattos és túlgerjesztve meddő termelés is lehetséges.

Üzenet összefûzve: 2016. december 29., 13:17:19 DÉLUTÁN

Hány fokos a túlhevítés (tervezett) értéke és mit csináltok a "fáradt" gözzel a turbína után?

Dezsi

Köszönöm az infót.
A rendszer még tervezés alatt áll, így pontos információim nincsenek, mert ez az ötlet pont az ünnepek előtt jött fel.
Így aztán a túlhevítésről nincs infóm, illetve a generátor pontos adatait sem tudom.
Van egy gőzfejlesztőnk, ami előállítja a normál termeléshez szükséges 13 000 kg/h @ 7 bar gőzt. Van ugyanakkor egy szárítónk, amihez szükséges 7 000 kg/h @ 20 bar gőz.
Még nincs minden kiforrva, de valószínű egy olyan kombinált megoldás lesz, hogy egyrészt a nagynyomású gőzt egy szelepen és egy nyomáscsökkentőn keresztül összekötjük a két gőzrendszert (ha esetleg a normál gyártás gőzigénye meghaladná a tervezettet), illetve a fáradt gőz is hasonlóan vagy visszamegy a nagynyomású gőzfejlesztő tartályába, vagy nyomáscsökkentőn keresztül összekötve a két rendszert.

Fecó

Az áramszolgáltatóval is kellene egyeztetned, értem én hogy nem terveztek visszatáplálást, de ha párhuzamosan fog járni a külső hálózattal akkor bizony igen komoly követelményei vannak a szolgáltatónak is. Gondolj bele, egy külső áramszünet esetén, ha nem megfelelően van tervezve a rendszer simán rátáplálhat a szolgáltató hálózatára. Első körben főljön a tervező feje ezzel kapcsolatban, és az engedélyeztetéssel kapcsolatban is, ezen a szinten itt csak ötletelgetni tudunk, de azért ez kevés...

Sztrogoff

Idézetet írta: Simon Endre Dátum 2016. december 29., 12:44:51 DÉLUTÁN
A teljesítménymegosztás gerjesztésszabályozás kérdése a forgatónyomatékot a gőzrendszer kezeli a gerjesztés nagyságától függ az energiairány és a fázisszög igy akár szinkronmotoros üzem vattos és túlgerjesztve meddő termelés is lehetséges.

Üzenet összefûzve: 2016. december 29., 13:17:19 DÉLUTÁN

Hány fokos a túlhevítés (tervezett) értéke és mit csináltok a "fáradt" gözzel a turbína után?
Bocs, ez kicsit félreérhető, a gőzzel lehet generátor vagy motor üzemállapot között váltani, a gerjesztéssel kapacitív vagy induktív üzemállapot között. Mármint, ha hálózatra van kötve.

Simon Endre

A régi  erőtelepi rendszerekben a segédüzemi tartalék generátor melegen tartott turbínával hónapokíg ment motoros üzemmódban jóval a szinkron fordulatszám alatt nyilván a hálozatról vette fel a veszteségi energiát. A hálózatra termelő gépeket már nem kapcsolják "szinkronra" az kis nyomatékú fdelpörgetés közben már a hálozaton lehet a fázishelyes beállásig. A mai automatikák szinte feleslegessé teszik a mélyebb szakmai ismereteket, csak az igényeket kell közölni a rendszerrel és a hibaüzenetekhez kell szinvonalas műszaki háttér vagy emberi döntés. Nem szakterületem az energetika de nagyon közel voltam hozzá a tűzvédelmi (szükség) energiaellátás kapcsán, de megismertem az ország néhány fűtőerőművét is és egy OVIT-os csúcserőműhöz is volt szerencsém. Szakmai avulásom az utolsó 5 (nyugger) év következménye elnézést ha nem vagyok képben.

Dezsi

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását.
A dolgot leegyszerűsítve tehát akkor a következő lenne a folyamat:
- Gőz irányítása a turbinára
- Szinkronizálás hálózattal
- Rákapcsolás a hálózatra, ez ha minden igaz teljes szinkronba is hozza a generátort
- Generátor módba kapcsolás
- Gerjesztő egyenáram szabályzás a teljesítményigénytől függően, egyben fordulatszám szabályzás a turbinán, hogy tartsa a szinkron fordulatot. Ha nő a teljesítmény  igény, növelni kell a gerjesztést, ami növeli a nyomatékigényt a turbinán, ami majd több gőzt eredményez.

Persze sok védelem kell még a teljes működéshez, de most már tudom mire figyeljek. Köszönöm még egyszer.

Sztrogoff

Idézetet írta: Dezsi Dátum 2016. december 30., 15:26:46 DÉLUTÁN
...
Hajjaj... :)
- Generátor módba kapcsolás: ez szerinted hogyan történik? Generátor attól lesz, hogy gyorsítanád a gőzzel, de amúgy gyorsulni nem gyorsul, mert a hálózathoz van kötve
- Gerjesztő egyenáram szabályzás a teljesítményigénytől függően, egyben fordulatszám szabályzás a turbinán, hogy tartsa a szinkron fordulatot. Ha nő a teljesítmény  igény, növelni kell a gerjesztést, ami növeli a nyomatékigényt a turbinán, ami majd több gőzt eredményez: Nincs fordulatszámszabályozás a hálózatra kapcsolt szinkrongépen... A  hálózat tartja a szinkron fordulatszámon, akár motor, akár generátor. A gerjesztés növelése, mint feljebb megjegyeztem, nem növeli a wattos teljesítményt. Az utolsó bekezdést meg nem értem.