PEN vezetõ

Indította JUVILL, 2012. július 22., 09:07:06 DÉLELŐTT

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Szeretném, ha egy pár hozzászólásban megvitatnánk ezt a témát.
A TN-C hálózatok 4 eresek. Itt a védõvezetõ szerepét általában a PEN vezetõ tölti be.
TN-S hálózatoknál már a PEN vezetõ szét van választva PE és vezetõre. A szabvány azt mondja, hogy a szétválasztás után a PE és az N vezetõk újra összekötni tilos.
Valamint kimondja, hogy a betáplálás esetén a PEN vezetõt mindig a védõvezetõ kapcsára (sínjére) kell csatlakoztatni, valamint azt, hogy a PEN vezetõ színe lehet kék vagy zöld/sárga.
Felülvizsgálat alkalmával rengeteg szekrényt látok. Ezek felében a PEN vezetõ a betáplálásnál a nulla sínre van csatlakoztatva, fõleg ha a színe kék.
A betáplálásnál már azonnal külön van választva a nulla és a védõvezetõ, ki van építve a két gyûjtõsín. Természetesen egy darab sínnel, vagy megfelelõ keresztmetszettel ezek a sínek össze is vannak kötve.
A minõsítõ iratban a szabvány elõírásaira hivatkozva beírom, hogy a betáplálás PEN vezetõje nem a védõvezetõ sínen van fogadva, akkor jön a felháborodás a javítás során, hogy mi ezzel a baj, hiszen már ott a helyszínen össze van sínezve, nem mindegy akkor, hogy melyik sínre van kötve.
A kollégáknak mi errõl a véleménye?

Gyurmaúr(fi-relé)

Tökéletesen igazad van, semmilyen körûlmények között nem lehet összekötni TN-S hálózat esetén a PE és az N vezetõket, ha pedig ezen hálózat szétválasztását követõen RCD is be van építve, akkor egyenesen TILOS! Bár, én már -igaz ipari környezetben, tehát ahol RCD max 1-1 kisebb végponti elosztóban van, szóval ott láttam olyant, hogy bizonyos távolságok között, fõként 1-1 5x10-es, vagy 5x16-os kábel által táplált elosztószekrény betáp kapcsainál, PE és N sínjénél rendre össze volt kötve a PE és az N vezetõ. Ami pedig a PEN szakszerû csatlakozását illeti, én általában -fõként pl "B"-s túlfeszvédelmi egységet is tartalmazó csatlakozószekrény esetén- ezt az EPH sín kifejezetten (OBO 1801 típ.) erre a célra szolgáló kapcsára kötöm és onnét ágazok ki -már kék 10-es,16-os MKh-val- az NnD típ nullbontó betáp oldali kapcsára, s innnét már ugye 5 vezetõs TN-S hálózat megy a mérõ(k) felé.
Logikusan egy, mondjuk 1000A-es gyûjtõsínes szekrény esetén TN-C a rendszer akár az egész szekrény belsejében, mely az egyes elmenõ Á.K-k leágazásaink válik TN-S-re, illetve amennyiben a szekrény egyben a fõelosztó is, akkor már a betápnál szétválik TN-C rõl TN-S re a téma, fõként, ha esetleg mindegyik fésûssín elején található 1-1 RCD.  ;)

JUVILL


Köszönöm véleményed.
A probléma, amit leírtam részemrõl továbbra is fennáll.
Ha a PEN vezetõ a betáplálásnál nem a védõvezetõ sínre csatlakozik, hanem a nullára, ez nem szabványos.
De a két sín közvetlenül az adott helyen össze is van kötve, mert itt van szétválasztva a védelem és a nulla. A betáp 4 eres, és a keresztmetszete megfelelõ.
Leírom a minõsítõ iratban, hogy nem szabványos a PEN vezetõ csatlakoztatása, elküldenek balra nagy ívbe, hogy mi a bajom ezzel.
Természetesen a a két sínen mért nullázási hurokellenállás értéke megegyezõ.
Miért van ez így kitalálva, ha közvetlenül helyben van az PE és N sín összekötése?

Gyurmaúr(fi-relé)

Valószínûleg azért lett ez így kitalálva, mert amennyiben a PEN-t egy bontható -hisz annak a betápnál bonthatónak KELL lennie- N betápra kötik, akkor annak bontásakor megszûnik a PEN folytonossága, s esetleg 400V-os feszültség megy olyan Á.K-ra is, ahová nem kéne, hogy menjen (igaz, ez elõfordulhat a nullbontó felelõtlen szétkapása esetén is... :'( ), illetve esetleges potenciálkülönbség léphet fel a távoli trafó földelt csillagpontja és a kábel másik végpontjánál lévõ elosztó között, hiszen annak földelése a közelben lévõ földelõ berendezéstõl indított földelõ vezetõtõl függ. Szerintem ezek a legfontosabb indokai a PEN megfelelõ helyre történõ kötésének?!

helcs

Egyet értek az elõttem szólóval. A szabvány kimondja, TN-rendszer esetén minden betápláló vezeték épületbe való becsatlakozása közelében a védõvezetõt egy önmagában is számottevõ mesterséges vagy természetes földelõhöz vagy épületalapföldelõhöz kell csatlakoztatni. És innen kell a nullavezetõket tovább táplálni.
Nem biztos ugyanis, hogy a rendszer itt TN-S-é alakul.(de ha szétválik akkor is) Elsõ az áramütés elleni védelem és csak utána jön az üzemvitel. A nulla szakadása esetén az érintésvédelem így továbbra is fennmara, a PEN vezetõnk elég vastag ahhoz hogy nagy valószínûséggel nem szakad el. Félrevezetõ néhány tankönyv ábrája, ahol a TT-bõl úgy csinálnak TN-t, hogy a fõ földelõ sínt a nulla sínnel összekötik, és ezt így is csináltuk, amikor kezdtek teljesülni a külsõ nullázás feltételei.(70-es évek) És ez a reflex még tartja magát, és valóban csábító a PEN esetleges kék szine. Összefoglalva: nem a PE vezetõket ágaztatjuk le a PEN-rõl hanem a nullákat.

JUVILL


Kaptam egy pár választ. A feltett kérdésre vonatkozót nem igazán.
Félreértés van. Nincs szó nulla vezetõ szakadásról, és arról sem, hogy milyen vezetõket ágaztatunk le a PEN sínrõl.
A kérdés az volt részemrõl, hogy amennyiben van egy szabványnak megfelelõ 4 eres betáplálás, mely 3 fázis és egy PEN vezetõt tartalmaz, akkor a szabvány az írja, hogy a PEN vezetõt a betáplálásnál a védõvezetõ sínre kell csatlakoztatni. Kérdeztem, hogy miért?
A PEN vezetõt megszakítani tilos. Talán éppen ezért kell a védõvezetõ sínre csatlakoztatni, mert egy PEN vezetõ megszakítás, esetben a védõvezetõs érintésvédelemmel ellátott (I-es ÉV osztályú berendezések) érintésvédelme megszûnik. 
A betáplálás szekrénye például 5 sínes. Van benne 1 védõvezetõ és egy-egy nulla vezetõ sín. Akkor szabványos a szerelés, ha a PEN vezetõ erre a védõvezetõ sínre csatlakozik és nem a nullára.
A két sín össze van kötve, mivel itt történik a védelem és a nullák szétválasztása, de a szabvány nem fogadja el a PEN vezetõ nulla sínen fogadását akkor sem, ha megfelelõ keresztmetszetû, 4 eres kábel érkezik a szekrénybe.
Nincs szétbontás, nincs nulla vezetõ szakadás, de PEN vezetõ szakadásról sincs szó, csak szabványos szerelésrõl.


gyulagy

Szerintem az átkötés eltávolításával a védelem szélsõséges esetben megszûnik, azt hiszem a munkabizottság is foglakozott vele.

helcs

Akkor szorítkizzunk a miért-re. Azért mert a PEN vezetõ védõvezetõ, tehát ott a helye.
Az üzemvitel csak második a sorban. Nem tudok jobb indokot. A szabványalkotó gondolatmenetét kellene ismernünk.

JUVILL

Idézetet írta: gyulagy Dátum 2012. július 24., 20:24:54 DÉLUTÁN
Szerintem az átkötés eltávolításával a védelem szélsõséges esetben megszûnik, azt hiszem a munkabizottság is foglakozott vele.

Már mint, ha a védõvezetõ és a nulla vezetõ sín összekötését bontod meg.
Mert, ha a PEN vezetõ a védõvezetõ sínre csatlakozik, akkor nem szûnik meg az érintésvédelem.
Ha a PEN vezetõ a nulla sínre csatlakozik, és szétbontod a védõ- és a nulla sín összekötését, akkor honnan kapnak érintésvédelmet a berendezések, feltéve hogy a szerelés szabványos, és a nulla sínrõl csak nulla vezeték ágazik el?

savair

Ez valóban  érdekes  dolog..
Én villanyszerelõként  dolgozok egy  cégnél mérõszekrény összeszerelésekor  a fõnökünk megköveteli hogy  a PEN vezetõt  a  N-sínre  kössük rá  és arról ágaztatjuk le a Pe-sínre   holott  a  fentiekben leírtakat  kellene  követni..
A furcsa  az a  dologban hogy az áramszolgáltató emberei is  rendben találják  ezt,  ha  a  földelés  anker vasa kicsit rozsdás  azért  szólnak,  de  ez senkinek nem tûnik fel....