SELV és PELV biztonsági törpefeszültség.

Indította Novill, 2013. március 19., 19:56:56 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Novill

Szerintem csak értelmes szakmai vitának van helye a fórumon, ami építő jellegű. A villamos szakma egyre nagyobb követelmények elé van állítva. A szűkölő piac, az állandó továbbképzési kötelezettségek, változó rendeletek és szabványok tömkelege  nehezíti az életünket. Egyre több problémával kell szembenéznünk. Úgy gondolom nagyobb  megértést kell tanúsítanunk egymással. Csak az visz előre ha igazi szakmai tartalom kerül fel, ebbe bele fér sok minden. Az szakmai ismereteket itt is lehet tanulni, én sok mindent tanultam már innen.

Új létesítésnél kénytelenek vagyunk kiadni a szerelésről és felülvizsgálatról dokumentációkat. Nem lehet kihagyni például egy  led tápegység felülvizsgálatát sem. Ma már nagyon sok féle tápegység kerül beépítésre, több féle vizsgálat és adat kerül be a minösitő iratba. El lehet ez mellett menni, de volt rá példa, hogy vissza dobta a hatóság a minősítő iratot. Mert nem voltak benne szerepeltetve a törpefeszültségű berendezések. Igen a SELV és PELV áramkörökről van szó. Előfordulhat olyan eset is amikor valaki nem tudja ezeket az elnevezéseket értelmezni. Ettől lehet nagyon jó szakember, mivel nem a mai szabványokon nőtt fel, vagy éppen nem fér hozzá a szabványokhoz.

JUVILL


Javasolnám, hogy egy kis időre térjünk vissza a SELV és PELV törpefeszültségre, valamint a törpefeszültségű berendezések felülvizsgálatára, és azok minősítő iratokban feltüntetésére. Legyen az ÉVF, vagy EBF.
Az MSZ 172/1 számú szabvány érintésvédelmi törpefeszültségről beszél, III-as ÉV osztályban. Az MSZ HD 60364 számú szabvány SELV, PELV és FELV törpefeszültségekről.
A FELV az működtetésre használatos, mint korábban írtam a SELV biztonsági, a PELV védelmi törpefeszültség. Korábban is kérdeztem, mikor melyiket szükséges alkalmazni, mi határozza meg ezt?

Egy érintésvédelmi minősítő iratban - a mérési jegyzőkönyvben - ezek szerepelnek, a megjegyzés rovatban TF, azaz törpefeszültség. Elég ennyit feltüntetni?
A másik az EBF.
A nevében is benne van, hogy erősáramú berendezésekre vonatkozik.
Azért, mert a berendezés törpefeszültségű, attól viszont még lehet erősáramú.
Véleményem szerint ezért is szükséges ezek felülvizsgálata is.

nyaki

Ha konkrétan a erősáramú technikában használatos eszközöket vesszük alapul, akkor a SELV alá tartozik pl. a biztonsági csengőtranszformátor, gyakorlatilag minden, ami ketősszigetelésű és törpefeszültséget szolgáltat . A PELV estén megemlíthetjük a hagyományos lemezelt vasmagos biztonsági trafókat, míg a FELV esetén megemlíthetem pl. a halogénlámpákhoz használatos toroid trafókat, hiszen annak nincs sem védővezetővel ellátható része és nem osztott csévetestű, vagy esetleg a moduláris, potenciálfüggetlen kimenettel rendelkező vezérlőáramkörök. ::)
Nyilván a gyengeáramú technikában több készüléket lehetne említeni.

Novill

A SELV és PELV biztonságinak nevezett III.év. osztályba tartozó berendezéseknél nem minden esetben kettős szigetelésről beszélhetünk. Nagyon sok esetben nem is tudjuk vizsgálni mivel el vannak dugva, illetve beépítve. Sok esetben már inkább az elektronikus egységek a jelezőek. A tűzvédelmi szempontok a nem ellenőrizhető helyeken, azonosítási adatok hiánya, stb. Vizsgálni a szekunder oldal feszültség szintjét, a primer és szekunder oldal közötti szigetelést, a vasmagos régi rendszereknél a vastesthez való szigetelést, stb. A feszültség áthatolásnál nem igazán tudunk vizsgálódni az elektronikus egységeknél. Egyik továbbképzésen említették, hogy nagyon sok esetben a felülvizsgáló kollégák nem is szerepeltetik ezen SELV és PELV egységeket. Itt is azért amit nem igazán értek, hogy a PELV egységek mitől  ( szekunder oldal törpefeszültségén kívül) biztonságiak.

JUVILL


A PELV-re azt mondja a szabvány, hogy védelmi törpefeszültség.
Ezt alkalmazzák pl. védőelválasztású transzformátoroknál.
Az áramköröket áthatolás ellen védő-elkülönítéssel kell védeni (de ez a SELV-re is érvényes) és földelt, vagy földeletlen áramkörök is megengedhetők.
A testeket megengedett összekötni a földel, vagy a védővezetővel.
Ez egy kicsit érdekes.

pgz

Na akkor lenne egy kérdésem ezzel kapcsolatban, nem elrugaszkodva a valóságtól.
A szétszerelt / oldallemez leszedve, esetleg kívülre tett winchi stb / hogyan minősítendő, ez ugye törpefeszültségről megy, a tápról sok mindent nem lehet tudni, még azt sem hogy biztonsági e egyáltalán, de így simán bele lehet nyúlni .
Persze asztali gépről beszélünk !
Mit mondtok erre, SELV-PELV-vagy FELV ??

És ha FELV, akkor nem szabadna szétszerelve üzemelnie??

Üzenet összefûzve: 2013. április 02., 21:14:53 DÉLUTÁN

BOCS AZ KIMARADT HOGY ASZTALI PC -RŐL VAN SZÓ !!

Villanyreszelő

Üdvözlet!

Számítógép tápról annyit tudok hogy kapcsoló üzemű, védővezetővel ellátva,szerintem PELV.
Zárt rendszerű dobozba szerelve.Kimeneteik 12V,5V DC.

kisraki

Azt hiszem a kulcs már megint a piszok angol rövidítésben rejlik. Ugyemlékszek valahol azt olvastam egyik Protective earth Extra-Low Voltage a másik Sealed earth Extra Low Voltage. Az egyik védőföldeléses a másik szigetelt. Mindkettőnél előírás a leválasztás más aktív áramkörökről. Ez teljessíthető MSZ EN 60742:1999 nek vagy a régi MSZ 9229 nek megfelelő transzformátorral és további intézkedésekkel mint a vezetékek elkülönítése és .... Én ha nem látok ezekre a szabványokra hasonlító feliratot egy tápegységen, biztosan nem említek se PELV se FELV ÉV módot és nem vizsgálom a további feltételek teljesülését. PELV esetén a fém testeket és az aktív áramkörök egy pontját a védővezetővel össze lehet kötni, SELV esetén vizsgálni kell az aktív áramkörök PE-től való szigetelését is. A FELV pedig egyszerűen nem ÉV mód így azt meghagyom az irányítástechnikusoknak és földelek mindent ami fémből van.

pkajos

A téma, és ezekben a tisztánlátás nagyon fontos.
pl. MSZ HD 60364-7-702:2011 (úszómedencék és szökőkutak) esetében az 1.sávban a világítás szerelését..

EZ 12V AC-t jelent az 1-es sávban. 

A LED szalag persze DC ellátást igényel, ezért itt megengedett a max. 30VDC is, a törpefeszültségű táplálás -SELV - védelem szükséges a 24VDC LED szalag táplálására. 
DE az fontos, hogy még a táp (gyártmány) - elektronika- meghibásodása esetén sem lehet 30VDC-nél nagyobb. Az MSZ HD 60364-4-41:2016 -nyilván- kitér arra, hogy mi is a SELV megfelelő  TR, tápegység..
Mindig látszik ezeken, hogy "bevizsgáltan" SELV, - az elektronikusan előállított egyenfeszültség kellő óvintézkedések megtörténtek? 
Szóval mit is kell néznünk az elektronikus tápokon, hogy a max 30VDC-t minden körülmény között tudja? (szabványszámot, mint a bizt TR-on?)
 



nyaki

Szerintem, ha minőségi az elektronikus táp és ellenőrzött forrásból származik, valamint a kettősszigetelés jele is rajta van, akkor elvileg csakis SELV lehet, mert az ilyen módon kialakított eszközök törpefeszültségű kimenete teljesen potenciálfüggetlen a bemenettől és legalább 4 kV-os átütési szilárdságot teljesítenek. A vezérlő áramköreik úgy vannak kialakítva, hogy elhalálozásakor a kimeneten 0 vagy ahhoz közeli feszültség jelenik meg. ...egyébként ezekre az eszközökre külön termékszabványok vonatkoznak.
Sajnos előfordulnak olyan 24V-os SELV-es elektronikus tápok, melyeknek hiba esetén és üres járatban a kimenetén megjelenhet 30V-nál nagyobb fesz, de már egy véletlenszerűen kicsi terhelőáram hatására azonnal visszaesik jóval a megengedett szint alá, ezért használatuk kétségek közötti.
Természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy az online piac tele van olyan hamisítvánnyal és gagyi tápokkal, melyek zöme ugyan teljesíti a ráírt működési paramétereket, de vagy életveszélyes kialakításúak vagy hiba esetén válik élet- és tűzveszélyessé, ezért csakis visszakövethető és megbízható kereskedésekben célszerű ezeket megvásárolni, ahol ha kell, akkor műbizonylatot is tudnak hozzá keríteni.