Villamos felülvizsgálatok minõsítõ irataiban elõforduló hiányosságok és hibák

[Novill]

Sajnos az információim szerint az ÁVK ellenõrzését a hatósági ellenõrzések során megkövetelik, vagyis dokumentálni kell. Nem elég azt megállapítani, hogy a vizsgálatkor mûködõképes volt és a technikai adatok felsorolása. Új létesítményeknél már el kell végezni. Juvill által említett 2012 évi ÉV jegyzett 261 oldalon szereplõ táblázatban szereplõ hasonló vizsgálatokat el kell végezni. A villanyszerelõk lapjában Rátai úr a felülvizsgálatokkal kapcsolatos hasznos infókat tett közé a folyó iratban már többször. Érdemes bele olvasni.

[Fecó]

Köszönöm a hozzászólásokat. Egy "D" tûzveszélyességi osztályba sorolt gépészeti helységnél a mûszaki ellenõr szeretne tõlem ilyen felülvizsgálatot a "mûszerek kábeleire". Nem igazán értem, hogy 2 db nyomástávadó mûszer érzékelõihez futó kábelre (3×1 mm2 YSLCY) mi szükség van erre? Elkészítettem az EBF dokumentációt, lemérve egy teljes elosztó és vezérlõszekrényt, a hozzá tartozó perifériákkal, kábelekkel, eszközökkel együtt, és hiányolja a kábelek tételes szigetelési ellenállásának a mérését is. Én úgy tudom hogy a "kábelek szigetelési ellenállását" az MSZ 13207 tárgyalja, az MSZ 4852 pedig "villamos berendezés" szigetelési ellenállását kéri, amit ha jól értelmezek, mérhetem egybe az egészet. Ez az RLC dolog viszont nekem új, még nem volt dolgom vele. Ha jól értettem Safety kolléga szavait, ez a vizsgálat robbanásveszélyes helyiségekben aktuális?

[Safety]

Valóban az RLC méréseknek kizárólag robbanásveszélyes térségekben van jelentõsége, normál térségben nem oszt, nem szoroz. A mûszaki ellenõr valahol hallotta, hogy létezik ilyen és mint általában a mûszaki ellenõrök õ is papírgyûjtést végez, mint a kisiskolások az iskolában.  Mint Novill is írja a Villanyszerelõk Lapjában megjelent egy cikksorozat Rátai Attila tollából az elsõ felülvizsgálat követelményeirõl és a helyes megvalósítás módjairól. Ajánlom mindenki figyelmébe!

[metrigraf]

A kérdés mûszaki részére már fentebb érkezett válasz. ( Safety kolléga)  Én a kapcsolatos vállalkozási szerzõdésre szeretném felhívni a figyelmet. A vállalkozási szerzõdésben pontosan rögzítsük az átadás feltételeit (pl. milyen mérési jegyzõkönyvet, dokumentációt kérnek). Ha nincs a felsorolt dokumentációk között a hiányolt jkv. vagy dokumentum, akkor annak az elkészítése nem a mi dolgunk.
Az ajánlatadás elõtt célszerû elkérni a tervet -ha készült- abból következtetni lehet arra, hogy kb. mibe fognak "belekötni".

[JUVILL]

A kérdés mûszaki részére már fentebb érkezett válasz. ( Safety kolléga)  Én a kapcsolatos vállalkozási szerzõdésre szeretném felhívni a figyelmet. A vállalkozási szerzõdésben pontosan rögzítsük az átadás feltételeit (pl. milyen mérési jegyzõkönyvet, dokumentációt kérnek). Ha nincs a felsorolt dokumentációk között a hiányolt jkv. vagy dokumentum, akkor annak az elkészítése nem a mi dolgunk.
Az ajánlatadás elõtt célszerû elkérni a tervet -ha készült- abból következtetni lehet arra, hogy kb. mibe fognak "belekötni".

Ez nem teljesen így van.
Természetesen a vállalkozási szerzõdésnek pontosnak kell lenni és tételesnek.
Ha van terv, az nagyon sokat jelent.
De egy elsõ felülvizsgálatnak mindenre ki kell terjedni.
Az elõfordul, hogy a szigetelési ellenállásmérést más vállalkozó, cég végzi. Az viszont nem jellemzõ, hogy a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat feldarabolnák, és ezt így rögzítenék. Pályafutásom alatt rengeteg vállalkozói szerzõdést írtam alá, akár elsõ felülvizsgálatra is. Egyikben sem volt meghatározva, hogy pl. egy érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálaton belül, az áram-védõkapcsolók mérési jegyzõkönyveit, vagy egy villámvédelmi felülvizsgálatkor a földelési ellenállás méréseket más cég végezné. De minden elõfordulhat.

[metrigraf]

Köszönöm a kiegészítést!

Nekem úgy általában az a meglátásom, hogy lassan el kell térnünk az "így szoktuk csinálni" sablontól, mert körülöttünk változik a világ és csak akkor tudjuk magunkat védeni váratlan helyzetben, ha mindent rögzítettünk ami az adott esetben szerintünk elõfordulhat, akkor is ha az elsõ felülvizsgálat a kivitelezõ kötelezettsége. (Szerintem a témában szereplõ RLC vizsgálat D tûzveszélyességi osztályú helyiségben nem magától értetõdõ.)
Ha nem rögzítjük az átadási feltételeket a szerzõdésben, akkor a megrendelõnek szinte korlátlan lehetõsége van utólagos kifogások keresésére. (Lásd elhúzódó bírósági perek a jogos teljesítések kifizetésérõl.)

Nem gondolom, hogy az egyes vizsgálatokat más-más cégnek kellene végezni, hanem a saját feladatunkat rögzítsük minél pontosabban.

[Fecó]

Van esetleg valamilyen gyakorlatban alkalmazható jegyzõkönyv-minta? Mik a határértékek, milyen mûszer szükséges hozzá?

[Safety]

Feltételezem továbbra is az RLC mérésre gondolsz! Mivel mint már írtam, hogy alapesetben RLC mérésre robbanásveszélyes térségben üzemelõ gyújtószikramentes áramkörök kábeleinél van értelme, (most hagyjuk a felharmonikus szûrést, fázisjavítást, rezgõköröket stb.) mert a mûszaki ellenõr is erre gondolt feltehetõleg, amikor megfogalmazta az óhaját. A határértékek minden esetben a gyújtószikramentes leválasztó vagy a zener gát dokumentációjában (EK tanúsítványában) találhatók. És ha ez nincs, akkor hiába végzed el a mérést, nincs mihez képest kiértékelni a kapott eredményt. A mûszer természetesen kalibrált célmûszer, amely 1kHz-en és 120Hz-en végzi a méréseket. Az én mûszerem AVO MEGGER B 131 típusú. Ha tényleg "D" tûzveszélyességi osztályban üzemelõ távadók kábeleirõl van szó akkor nem fogod tudni megfelelõen dokumentálni a mérést a fentebb leírt okok miatt, ennek ellenére szívesen segítek a jegyzõkönyv mintában, az email címem publikus.

[rabszolga]

Tisztelt kollégák!
A közelmúltban találkoztam egy kolléga által felvetett problémával, de azóta több helyen is beszélgetés tárgyát képezte a következő. Kíváncsi lennék a véleményetekre. A saját álláspontomat nem írom le, mert nem szeretném befolyásolni a "publikumot".
Érintésvédelmi felülvizsgálat.
A hely előzőleg nem látott felülvizsgálót, semmilyen irat nincs.
Valószínűsíteni lehet, hogy a berendezés létesítésekor érvényes előírások, szabványok az MSZ 172/1-86 idejéből valók. Elvileg ez alapján vizsgálta felül a felülvizsgáló.
Szerintetek minek kell szerepelni a jegyzőkönyvben és milyen szabványokra kell hivatkozni?
A jelenlegi szabályozás nem ismeri a rövidített mérési jegyzőkönyv fogalmát, tehát minden egyes mérési hely külön szerepeltetendő. A jól ismert 172/1-86 5.3.9 szakasz szerinti "mód" használható vagy sem? Hiszen elvileg a felülvizsgálatot a létesítés évében érvényes szabványok alapján kell végezni. Akkor a jegyzőkönyv formátumára, tartalmi és alaki megjelenésére is? (Ami azóta azért sokat változott...)(Bár szerintem a régi érthetőbb és áttekinthetőbb volt. Ez csak huszonegynéhány éves pályafutásom mondatja velem.)
Használható-e az 5.3.9.6. szakasz előírása? (25A-nél nem nagyobb áramkörökre vonatkozóan...)
Szerepeltetni kell-e a jelenleg érvényben lévő előírásokat? Amennyiben igen, melyeket és miért, amennyiben nem, szintén ez a kérdés...
Mennyire elfogadható a "saccolt" létesítési év?
Szerintem eléggé egyértelmű a helyzet, de meglepett, mennyire nem egységes e tekintetben (sem) a szakma!
Kinek van igaza?  Mi is az az igazság? No jó, nem ragozom...

[JUVILL]

Szép téma!
Az igaz, hogy a berendezéseket mindig a létesítési idején érvényben volt szabványok alapján kell felülvizsgálni.
Az is igaz, hogy az MSZ HD 60364 számú szabvány rövidített mérési jegyzőkönyvet nem ismer.
A felülvizsgálatot jelen időszak szerint végzed. A jelenleg érvényben lévő szabványt, és "elődjét" az MSZ 2364-et azért illene megemlíteni, már csak azért is, mert kizárt dolognak tartom, hogy 1986 óta semmilyen változás nem történt.
Ami viszont a 25A-nél kisebb biztosítású áramköröket illeti, és az MSZ 172/1-86. számú szabvány 5.3.9.6 pontjában leírtakat, az a "felülvizsgálók csapdája."
Amennyiben nem mérsz rá a 25A-nál kisebb biztosítóval rendelkező áramkörre, akkor egyáltalán nem vagy meggyőződve annak megfelelő érintésvédelméről.
Ha ez teljesen megfelelt volna a valóságnak akár az MSZ 172/1-86 számú szabvány idejében, akkor egy 6 - 10 - 16A-al biztosított világítási, vagy dugaszoló aljzat áramkör, az arról üzemeltetett fogyasztó zárlat esetén akár áramütéses balesetet is okozhatott volna. Természetes ez vonatkozik egy 20A-os áramkörre is.
Ha a megengedett hurokellenállás nagyságát számolod az MSZ 172/1-86, vagy a jelenlegi MSZ HD 60364 számú szabvány szerint, a képlet egyértelmű. R (h) kisebb - egyenlő, mint fázisfeszültség/ I (b) x "alfa". Nem látom azt a képletben, hogy 25A alatti berendezésekre ez nem vonatkozna.
Az megint más téma, ha az MSZ 172/1-86 számú szabvány idején létesített berendezésen, az MSZ HD 60364 számú szabvány életbe lépése óta felújítás volt, hogyan számolod a megengedett hurokellenállás értékét. Már csak azért is, mert kissé megváltoztak az "alfa" értékei, bevezetésre került a végáramkör fogalma.
Netalán kisebb, mint 25A, de attól még okozhat halálos áramütést.