Motorvédős leágazás alfa szorzó

Indította zz79, 2012. december 01., 19:09:28 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

Villanyreszelő

és mi van akkor,ha egy nagyobb teljesítményű motort szerelnek fel,ami nagyobb kioldási áramot igényel?
Akkor átállítják az motorvédőt,vagy szerelnek fel egy másikat.

JUVILL


Megbocsáss, de nem értem.
Ha olvadó biztosító lenne felszerelve, az esetben nagyobb teljesítményhez azt nem kellene cserélni? ;)
Nagyobb teljesítmény igény esetén nagyobb az áramerősség, nagyobb biztosító szükséges.
Itt viszont már alfa kioldási szorzóval kell számolni.

Ha a felszerelt motorvédő kapcsoló állítási tartománya olyan, hogy az új motor névleges árama belefér, elég átállítani.

Villanyreszelő

Én úgy gondolom a biztosítóval elég a vezeték keresztmetszetet védeni,ha csak a katalógus más biztosítót nem ír elő,egy gG porcelán 50 kA-ig védi is.
Arra céloztam hogy a maximálisan beállítható árammal számoltok,vagy az éppen beállított értékkel.

JUVILL


A védelmi szerv kioldási áramával számolok.
Hogy más mivel, azt nem tudom.
A szabvány ezt adja meg.

Ami a kérdés első felét illeti.
Akkor miért is vannak kifejezetten motorokhoz fejlesztett aM, gM biztosítók?
Vagy éppen gR karakterisztikával rendelkezők, úgynevezett szupergyors félvezetővédők?
Ezek nem vezeték védelemre vannak fejlesztve.
Úgy gondolom különbséget kell tenni a készülékvédő és a vezetékeket túlterhelés szempontból védő biztosítók között.
Az említett biztosítók más-más karakterisztikával rendelkeznek, másabb az alfa kioldási szorzójuk.

Villanyreszelő

Ez már meghaladja tudás szintemet :)
A félvezető biztosítóknak szerintem nem sok köze van a motorikus berendezéshez,bár ha a frekiváltót nézem,már más a helyzet,de annál a típusnál amit kíváncsiságból szétszedtem található üvegcsöves betét.
Az aM típusok,a motorok indító áramához vannak fejlesztve,és rövidzálati funkciót látnak el.
A motorok áramának védelmét pedig ellátja a motorvédő kapcsoló

Fecó

Abban az esetben, ha a motorvédő névleges áramával számolok, mitől lehetek biztos a 0,4 s-on belüli kikapcsolásban, ha nem látom a készülék kioldási görbéjét és nem használok alfa szorzót. Nekem úgy rémlik, közvetlen kioldóárammal csak FI relénél kell számolni...

Szelei

Tisztelt Fecó.

Mint az a nevében is benne van! Nem életvédelmi készülék, hanem motor védő kapcsoló és biztosíték. Tehát feladata túlterhelés védelem és zárlat meg szüntetése. Ne képzelj bele többet mert nem tud.

gyulagy

Nemrég Moeller motorvédőket ellenőriztem, és tervező biztosítónak is  ezt használta, a diagramokból kiolvasva, és a gyártóval egyeztetve 14-es alfa szorzót használtam.

Átlagember

Gyártót megkérdeztem (schneider) ő a katalógusban leírt mágneses kioldási áramot javasolja, 1-es alfával. Mivel ez általában megegyezik a termikus kioldási áram max. beállítható értékének a 14-szeresével (Eaton és Schneider esetén pl.) azt is meg lehet oldalni, hogy a skála max termikus áramát használjuk 14-es alfával szerintem.
Persze ezután lehet számolgatni, hogy pl. a 223A-re megadott mágneses kioldási áramú eszköz (GV2ME20) előtti megszakító értéke befolyásolja-e a megengedett hurokellenállás értéket.

nyaki

Én inkább megfordítanám a dolgot, azaz a hurokellenállás határozza meg a kioldási értéket.
Semmi köze a hurokellenálláshoz az, hogy mit tettél be előtte és mit utána., mert ez a beépített vezetékrendszerre (kötésekkel együtt) jellemző érték, melynek változtatása csak a vezetékhálózat cseréjével oldható meg, vagy ha méretre  és számolásra jó a vezeték, akkor kötési hiba esetén, annak javításával, míg a biztosítást bármikor variálhatod a szabványi tűréseken belül.
Ha a hurokellenálláshoz képest az alkalmazandó biztosítás nem megfelelő, de a végkészülék igényli, akkor vezetékcsere.