MSZ EN 60898-1 számú szabvány

Indította nova, 2012. február 01., 21:48:56 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

nova

Váltakozó áramú kismegszakítók és alkalmazásai.
Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

Novill

Na ezeket a kismegszakítókat manapság a villanyszerelésben nap mint nap  használjuk.Igazából ezt a szabványt nem volt még szerencsém olvasni, nincs is meg nekem. Így amit tudunk mi villanyszerelõk ezekrõl a kismegszakítókról röviden: Vannak 1,2,3,4 pólusú kivitelben, jellemzõjük a névleges megszakítóképességük 6,10,13,16..... Itt a 13 A nem régi találmány az új szabvány hozta elõ az MCu 1,5mm2 vezetékek védelmére. Ezen felül még a névleges zárlati áram védelem amit általában KA-ban is megadnak. A leoldási jelleggörbe szerint B,C,D típust különböztetünk meg. Legtöbb a B jelleggörbéjû, melyeket fõként vezeték védelemre használjuk. A C jelleggörbéjû kismegszakítókat általában induktív jellegû fogyasztók védelmére használjuk fel. A D jelleggörbéjûeket pedig az elektronikus készülékek védelmére használjuk. Régen használtuk a gyors és lassú kioldás elnevezést is. Gondolom a szabvány ennél jóval konkrétabb mûszaki követelményeket határoz meg a gyártók számára.

JUVILL


Tegnapi témaindításomban eredetileg a MSZ EN 60898- 1 és MSZ EN 60898-2 szabványokkal együtt indítottam az MSZ EN 60269-1 számú szabványt.
Az MSZ EN 60898-1 és az MSZ EN 60898-2 számú szabványok a kismegszakítókkal, az MSZ EN 60269-1 számú szabvány az olvadóbiztosítókkal foglalkozik.
Hogy ezek a szabványok a gyártóknak mit írnak elõ, azt nem tudom, feltételezem, hogy ismerik, mert a legyártott készülékeknek a felhasználás területének mûszaki feltételeit tudni kell.
A témaindításomnak ez ez volt a céjla.
A biztosítót (olvadóbiztosítók, kismegszakítók) több funkciót látnak el egyszerre.
Van túlterhelésvédelmi funkciójuk, ami például elláthatja a vezetékek, kábelek túlterhelhetõségét.
De nem mindegy, hogy milyen olvadóbiztosítót, kismegszakítót alkalmazunk motorindítás esetén. Itt lényeges a karakterisztika.
Addig nincs baj, míg ezek a védelmi készülékek ellátják ezeket a feladataikat.
A gond akkor kezdõdik, mikor például érintésvédelmi célból nem felelnek meg, mert vagy a karakterisztikájuk, vagy a névleges áramerõsségük miatt, az áramkörnek a megengedettnél magasabb a hurokellenállása. Amennyiben például megfelelõ hurokellenállás érték miatt, érintésvédelmi célból kisebb értékût választunk, a terhelés hatására kiolvad, vagy ha nem tudunk "lomhább" jellegût választani, akkor például a motorindítás lesz nehezebb.

Novill

Igen a felülvizsgálat során gyakorta valóban elõállnak olyan esetek, amikor nem megfelelõ értékû  védelmet építettek be. Ezért jó ha villanyszerelõ kollégák megfelelõ védelmet építenek be. A túlméretezés a villamos berendezés tönkre meneteléhez vezethet, továbbá tûzveszélyt is jelenthet.

JUVILL


Lehet jól méretezni. Megfelelõ biztosítót, kismegszakítót alkalmazni a villamos teljesítményhez, vezeték keresztmetszethez.
Helyesen megválasztjuk az olvadó biztosító és a kismegszakító karakterisztikáját.
De eredetileg a kivitelezés helyszínén nem ismerjük a betápláló hálózat jellemzõit.
Majd jön az érintésvédelmi felülvizsgálat, és kiderül, hogy minden helyes méretezés ellenére - a számítások alapján - nem megfelelõ a mért hurokellenállás értéke. Több, mint a megengedett. 

Gyurmaúr(fi-relé)

Tudod, Juvill; szerintem -saját megélt tapasztalatok- sok esetben nehéz elsõre eltalálni azt, hogy pl egy teljesen egyértelmû rendeltetésû helyiségbe, mondjuk annak falán található csatlakozó szekrénybe beépített kismegszakítók, esetleg olvadó biztik tutira jók lesznek-e a késöbbiekben yökeresen megváltozó igények hatékony kielégítésére. Nálam sok esetben elõfordult, hogy pár hónap múlva cserélnek kellett 1-2 kismegszakítót, vagy Db II-es olvadót, pl "B"-rõl "C"-re, illetve gyorsról gL-re,stb. Persze, ilyenkor nyílván elfog az aggódás, hogy vajon a következõ ÉV mérés alkalmával hogyan alakulnak a hurok impendanciák, dehát mit tehet a villanyász, ha a kedves ügyfél mondjuk olyan szerszámgépet szeretne használni, melynek a nagy induló árama okán csak "C"-s kismegszakító jöhet szóba? Persze, volt már olyan is, amikor egy helyiség "fogyasztási szokásai" úgy változtak, hogy az addigi C16-os helyett B10-es kismegszakító is elég lett, tehát egyetlen percig nem volt kérdés, hogy cseréljek... 8)

JUVILL


Gyúrmaúr(fi-relé) által említett biztosító cserék sok esetben elõfordulnak.
Az valóban szerencsés, ha egy "lomhább" jellegû automatára, olvadóbiztosítóra van szükség egy új gép beüzemelése alkalmával. Az alfa kioldási szorzó kisebb értéke miatt, nagyobb a megengedett hurokellenállás értéke. Ha ez nem lehetséges, ÁVK alkalmazásával segíthetünk a problémán. Ez érzékeny a hibaáramokra, de a biztonság érdekében javasolt.
Például, ha van egy C 25A-os kismegszakítóval védett végáramkör, akkor TN rendszer esetén a megengedett hurokellenállás érték 0,92 ohm. Ha ennél magasabb a mért érték, és a lekapcsoló szerv 30 mA-os ÁVK, akkor már a megengedett hurokellenállás értéke 766,6 ohm, mivel az ÁVK kioldóáramát kell figyelembe venni.

Novill

Na erre mondom lehet, hogy ezt megengedi a szabvány. De fõ a biztonság. Ezen általad említett helyzettel nem találkoztam.  Személy szerint biztos nem minõsítenem (766,6ohm)megfelelõnek. Mivel számomra a védõvezetõ folytonosság és az ehhez kapcsolódó hurokellenállás megengedett értéke, az amibõl nem engedek. Mivel az áramkapcsolót  kiegészítõ védelemnek tekintem továbbra is. Nem beszélve arról, hogyha meghibásodik a fi relé máris gyenge lábakon áll a védelem. Úgy gondolom nekünk szakembereknek is meg van az alkotói szabadságunk, ezért olykor a szabvány elõírásait felülbírálhatjuk a nagyobb biztonság érdekében. Ha egy szigorúbb követelmény felé igyekszünk ösztönözni a mûszaki megoldásokat, a gazdasági szempontok mentén azzal nem követünk el hibát. Mert lehet, hogy idõvel a szabvány is ez irányba fog elmozdulni.

JUVILL


ÁVK esetén R kisebb / egyenlõ U (o) / I (delta/n).
Egyébként ebben az esetben 7666 ohm.
Ezért kell az ÁVK-t olyan gyakran tesztelni.
A szabványokat nem mi alkotjuk.