MSZ HD 60364-4-41 számú szabvány - Áramütés elleni védelem

Indította JUVILL, 2012. január 29., 19:07:41 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Az MSZ HD 60364-4-41 számú szabvány átfogó tartalommal írja le a mindennapi villanyszereléshez szükséges villamos biztonságtechnikai témaköröket.
Úgy gondolom megér egy - két hozzászólást, mennyire ismerjük ezt a szabványt.
Az alkalmazható érintésvédelmi módok, az alap- és hibavédelem, a védõföldelések, EPH, áram-védõkapcsolások területén, külön - külön érintve a TN, TT, IT rendszereket.
Javaslom, vitassuk meg ezt a szabványt.

nova

Villanyszerelõ fórum szabályzat - Kezdő fórumozók figyelmébe! - Közlemények

Privát üzenet funkció nem szakmai kérdések megválaszolására van fenntartva!

JUVILL


Nem biztos, hogy nekem kellene válaszolni, de ha már indítottam ezt a témát ...
Ez egy átfogó szabvány, bízom benne többen kifejtik véleményüket.
De maradjunk a kérdésnél.
Az MSZ HD 60364-4-41 számú szabvány alapvédelemnek nevezi a közvetlen érintés elleni védelmet.
Az alapvédelem hibamentes állapotban biztosít védelmet, és azokat akkor kell alkalmazni, ha a védelmi mód részeként elõ van írva.
Így például a táplálás önmûködõ lekapcsolása védelmi mód esetében az alapvédelem az aktív részek alapszigetelésével vagy védõfedéssel, vagy védõburkolattal van kialakítva.
A hibavédelem, a közvetett érintés elleni védelem, hagyományosan érintésvédelem.
A hibavédelem lehet pl. védõföldelés, EPH összekötés, önmûködõ lekapcsolás hiba esetén.
Ezeket a védelmeket kell alkalmazni a TN, TT és IT rendszerekben.
A témát valójában a védelmi módok megvalósítása céljából indítottam.
Hogyan történik ezek kivitelezése.
Hasonló, de mégis más a TN és TT rendszerekben. Az IT rendszer bonyolultabb, de vannak a fórumon olyan képzett szakemberek, ki kifejtik ezekrõl szakmai véleményüket, melyeket megvitatva, szerintem sokat lehetne belõle tanulni.

Novill

MSZ HD 60364-4-41:2007 szabványról. Mivel nyújt ez nekünk többet, mint a korábbi megszûnt szabványok? Arra biztos jó a régi szakembereknél, hogy némi zavart idézzen elõ. Azon kezdõ szakembereknek most kezdik valószínû semmi gond nincs vele. Ha bár lehet, hogy az oktatóik viszont a régi szabványokon nõttek fel. Így már lehet keveredés. Igen közvetett érintés elleni védelem elnevezés helyett hibavédelmet, a közvetlen érintés elleni védelem helyett az alapvédelem elnevezést kell megszoknunk. Ugyanígy a nullázás helyett a TN rendszer, a védõföldelés (közvetlenül földelt) helyett a TT rendszer, védõföldelés nem földelt vagy nem közvetlenül földelt rendszer helyett IT rendszer. Az érintésvédelmi szó is már réginek számít. De úgy gondolom, hogy aki régi MSZ 172-1 szabványt ismeri annak nem is jelent olyan nagy változtatást az újabb szabvány. Ugyan a szabványok alkalmazása önkéntes, vagyis nem kötelezõ. Ha a kor követelményeinek megfelelõ mûszaki biztonságot tudja nyújtani a szerelõ. De bárki kidolgozhat egy mûszaki követelmény rendszert, és ezt érvényesíti a szerzõdéseiben. Ugye milyen csavar ez az egész az helyett, hogy egyértelmûen fogalmaznánk. De az ügyvédeknek is meg kell élni valamibõl. Addig amíg nem merül fel probléma nincs is gond. Nem tudom, hogy milyen torvényszérûsségek alapján jelentkeznek a problémák. De a gyakorlat alapján állíthatom, hogy ahol probléma állt elõ ott sajnos szomorú következményei lettek. Utólag legtöbb esetben nincs lehetõség a hibát kijavítani. Ezért azt tudom tanácsolni, hogy a vonatkozó szabványokat ismerjük meg. Adjuk át a tanácsokat, és nem árt, ha a kollégáknak átolvasásra oda adjuk a szabványokat, stb. Gondoljunk bele, hogy nem mindenki tudja megvásárolni. Ha viszont megszerzi ezen ismereteket, akkor alkalmazottként, vállalkozóként már növekedhet a szakmai szint.  Ezért a gyakorlatban elõfordulnak olyan esetek, amikor szabvány elõírások nem írnak elõ kötelezõ mûszaki követelményt, de a szerelést a gyakorlatban egy magasabb szintû biztonságra emeljük. A saját védelmünk érdekében is. Ilyen például az áramvédõ kapcsoló alkalmazása is. A villanyszerelõ ki megy egy létesítménybe szerelni. Mi is az, amire figyelni kell a régi szóhasználattal ez az alkalmazandó érintésvédelem. Meg kell gyõzõdni az alkalmazandó érintésvédelemrõl. Ez egy létesítménynél jellemzõen azonos vezetékes érintésvédelmet jelent. Ha egy részfeladatot hajtunk végre, akkor is illeszkedni kell a létesítmény érintésvédelméhez. Utólag nem lehet hivatkozni arra, hogy én csak a konnektortól építettem tovább a hálózatot. Mert lehet, hogy a konnektor védelme már nem megfelelõ volt. Esetleg a hurokellenállás értéke magasabb a megengedettnél, vagy fel van cserélve a védõvezetõ és a nulla vezetõ. Összességében nem megfelelõ az érintésvédelem. Arra sem lehet hivatkozni, hogy megnéztem próbalámpával és fázis ceruzával és rendben volt. Ugye ez az egész nagyon elgondolkoztató! De térjünk vissza téma felvetéshez az MSZ HD 60364-4-41: szabvány- ra. A leggyakoribb alkalmazott érintésvédelem a (TN-S: külön nulla és védõvezetõ az egész rendszerben, TN-C:közös nulla és védõvezetõ, TN-C-S: csak egy részében közös a nulla és védõvezetõ) nullázás, a szabvány 411.4. pontja (beemelve az MSZ 172-1:1986 szabvány 3.3.5.1 és 3.3.5.2 pontjait a nullázás külsõ és belsõ feltételeit) írja le. Foglalkozik a szabvány a leoldási idõkkel, kioldási szorzókkal, energia hálózattal, EPH-val. A szabvány 411.4.5. pontja megemlíti az alkalmazható hibavédelmi eszközöket is. Ezek az áramvédõ kapcsolók és a túláram védelmi eszközök. TN-C rendszerben nem szabad áramvédõ kapcsolót alkalmazni, TN-C-S rendszer esetén ahol ávk használatos ott a fogyasztói oldalon nem használható PEN vezetõ, itt az ávk elõtti tápoldalon kell a PEN vezetõhöz kötni a védõvezetõt. Villanyszerelõi szemmel nézve védõföldelés létesítés, EPH kialakítás, folytonos védõvezetõk és kiegészítõ védelmek kialakításán van a hangsúly.

JUVILL


Novill hozzászólását köszönöm!
Csak egy faramuci megjegyzés az MSZ HD 60364-4-41 szabványhoz.
Ez a szabvány "Az áramütés elleni védelem"-mel foglalkozik. Bocsánat, de szerintem több helyen enyhébbek a követelmények, mint korábban, az  MSZ 172/1 szabványban. Csak egy példa. Érintésvédelmi hurokellenállás mérés esetén, TT (védõföldelt) rendszerben a megengedett érintési feszültség 50V volt, azaz a szabványos törpefeszültség határa. Ma a megengedett hurokellenállást TT, azaz védõföldelt rendszerben 230V-os értékkel kell számolni, (ha nics ÁVK). Nem mindegy, hogy 50V / I(b) x "alfa", vagy 230V / I(b) x "alfa".  Az MSZ 172/1-1986 számú szabvány címe: "Érintésvédelmi Szabályzat  -  Kisfeszültségû villamos berendezések".
Hangsúlyoznám. A felülvizsgálatokról ÉRINTÉSVÉDELMI MINÕSÍTÕ IRAT készül. Ehhez érvényes érintésvédelmi vizsgabizonyítvány szükséges. és nem áramütés elleni vizsga. Érdekes. Lehet, hogy nem is volt olyan rossz a Magyar Szabvány.

Novill

Na ezért van az a gyakorlat a rutinos villanyszerelõk körében, hogy szigorúbb követelmény rendszert alkalmaznak, mint ahogy a hozzászólásomban  írtam. A gyakorlatban legtöbbször a TN rendszerrel dolgozunk. Az alfa szorzók tekintetében szerintem van szigorítás.

JUVILL


Ez igaz. Az alfa szorzók tekintetében van szigorítás. Fõleg a végáramkörök alfa szorzói melyek nagyok, itt a megengedett hurokellenállás értékek szigorúbbak.
Sok esetben gondot jelent a megengedettnél magasabb mért érték.

Novill

Találkoztam már én is ilyen esettel, amikor az elosztótól távoli irodákban a hosszabbítók egymásba voltak dugva. Nem megfelelõ értékek jöttek ki sorra nekem. Mindez úgy, hogy az elõttem lévõ felülvizsgáló kolléga 3 hónappal elõtte vizsgálta. Neki megfelelõ lett a minõsítése, az enyém meg nem megfelelõ.

JUVILL



Ebben az a borzasztó, hogy még annak kell magyarázkodni, aki normális munkát végez, és a tényleges mért értékek alapján minõsít. Megkérdezi tõle - a nem hozzáértõ megrendelõ - hogy miért nem megfelelõ, mikor három hónappal ez elõtt jó volt. Majd kijelentik, hogy többé semmilyen megbízást nem adnak felülvizsgálatra.

Novill

Szerencsére itt a megrendelõ ismert, így nem kételkedett. Az elõzõ vizsgálatot a bérbeadó rendelte meg. A bérbeadó viszont kételkedett egy dologban, ami be is igazolódott. Így lett újból felülvizsgálva. A problémát sikerült a hosszabbítók átrendezésével, néhány átkötéssel és kismegszakítók C jelleggörbéjûek helyett B jelleggörbéjûre cseréltük.