Légvezetékek keresztezése

Indította JUVILL, 2013. február 14., 19:57:22 DÉLUTÁN

Előző téma - Következő téma

JUVILL


Nézem a híradót és látom a mai "favágók tevékenységét".
Bodroghalmán a középfeszültségű hálózatra rádőlt egy kivágott fa, mely a hálózatot leszakította. A középfeszültségű vezetékhálózat a keresztezett kisfeszültségű hálózatra zuhant, és a családi házak villamos berendezései mind leégtek. Fogyasztásmérők, vezetékhálózat, háztartási villamos berendezések, elektronikus berendezések.
Túlfeszültségvédelemmel szerintetek ezeket a villamos baleseteket, tűzeseteket meg lehetne-e akadályozni?

nyaki

Ha szabályosan van kialakítva és a helyi földelő értéke is megfelelő: Nyilvánvalóan. ...hiszen erre találták ki. ;)

Gyurmaúr(fi-relé)

Ezért pofázom én mantraszerűen, egyfolytában, hogy -különösen szabadvezetékes, családiházas környezetben- mindenkinek legyen B és C (nem keverendő össze a B+C-vel!) lépcsőfokú túlfesz/villámvédelmi unitja, természetesen megfelelően "konfekcionálva", azaz tokozottban gG/gL 100, vagy 125A-es legalább 0-ás méretű késes biztivel, mely megfelelő minőségű aljzatban van és persze ugyanitt mellékelve egy kellemes EPH sín! Ha az ÉMÁSZ-nak, bár a többinek is megjöhetne végre a józan esze és igenis támogatni kéne legalább a "vidéki" ,azaz az ilyenfajta "balesetnek" jobban kitett falusi környezetben élő fogyasztókat abban, hogy kedvező feltételekkel építhessen ki mindenki ilyet, természetesen csakis az arra jogosult regisztrált szerelővel, aki elkészítheti sk is -akár egy mérőhely felújítás keretében- ezt a cucckát és természetesen a mért főelosztóban is kialakítja a C-s berendezést, így több legyet üthet 1 csapásra, hiszen akár az egész méretlen hálózatot, mérőhelyet, mért fővezetéket, valamint a mért főelosztót is korszerűsítheti, mely mindenkinek jó! Majd annak rendje és módja szerint aláírásával leadja a fotóval ellátott megfelelőségi nyilatkozatot, oszt jónapot! Gondoljunk bele, egy ilyen eset bármikor -akár egy combosabb vihar miatt is- bekövetkezhet, ergo nem a fát -amúgy az érvényben lévő szabályzatoknak megfelelően- kivágni hivatott vállalkozón kell elverni a port, hiszen itt -ha jól hallottam a híreket- a munkagép dobta be a tőrcsit, hanem inkább azon elgondolkodni, mekkora beruházás lenne -akár EU-s pénzek felhasználásával- pályázati formában megelőzni az ilyen, illetve a villámcsapás okozta feszültség és áramerősség löketből keletkező súlyos károkat, hiszen azt már most megmondom, hogy az idén -de jövőre, sőt azután is!- is bőven lesznek villámcsapások az ország minden szegletében.

Molnár Viktor

Sajnos simán túlfesz levezetőkkel nem biztos , hogy sikerül összehozni.
A villám kb 0,1 sec , a közép feszültségű védelem 0,7-2 sec , és még rákapcsol az automatika , ha földzárlat van 2- szer , az pedig már végképp kinyírja amikor 1-órára tartják a hálózaton a tartós földzárlatos üzemet .

Szirty

Üdv JUVILL!

Idézetet írta: JUVILL Dátum 2013. február 14., 19:57:22 DÉLUTÁN

Túlfeszültségvédelemmel szerintetek ezeket a villamos baleseteket, tűzeseteket meg lehetne-e akadályozni?

Nyilvánvalóan igen.
Lehetne tervezni olyan védelmet, ami ezt is kivédené, de az biztos nem a standard túlfesz védelem.
Egy ilyen védelem a valós kockázathoz képest aránytalanul nagy költséggel járna.
Mint ha azért építenénk 2m vastag betonfallal családi házat, hogy ha jön a meteor vagy az atomcsapás, vagy a tornádó, akkor ne sodorja el.
Talán egy autót is meg lehetne védeni a kilapulástól amikor rádől egy felhőkarcoló, csak kicsit komolyabb cucc kell rá, mint a bukócső.
A dolog a költségeken kívül egyéb nyilvánvaló hátrányokkal is járna, nem részletezném. Ráadásul aránytalanul ritka eset hogy autókra felhőkarcolók omlanak rá.

Szerintem kb. ilyen lenne a szóbanforgó a túlfesz ellen védekezni.

Fecó

Erős kétségeim vannak hogy "sima" túlfeszültségvédelmi berendezések kezelni tudják ha egy 0,4 kV-os hálózatra rászakad egy 20 kV-os vezeték. Jó-jó, tudom hogy a földhöz képest csak kicsivel több mint 12 000 volt, de ezt nem lehet kezelni. A kisfeszültségű hálózat keresztezéseknél a nagyfeszültségű vezetékeket megerősített, kettős feszítő, vagy tartószigetelőkkel szerelik, elkerülendő egy szigetelőtörésnél a gondot, de az emberi "hülyeséget" nehéz kivédeni. A középfeszültségű szabadvezetékhálózaton, a védelmi automatika érzékelve a földzárlatot, több alkalommal ki és visszakapcsol, majd a beállítástól függően, főként lakott területen kívül, még tartani is tudja a földzárlatos üzemet. Azért nem veszélytelen a dolog a lépésfeszültség miatt sem, bár gondolom ha egyszerre sok helyen, több földelőszondán folyik az áram, akkor jobban eloszlik. Télen láttunk olyan vezetékszakadást, ahol tartották a földzárlatot, és igen szépen megolvadt a hó ahol a vezeték a földön feküdt. Kolléga elmondása alapján már olyan is történt, hogy a föld üvegesre égett a leszakadt vezeték alatt. Nem hiszek abban, hogy ezt egy kalapsínre pattintott készülék kibírja....

Gyurmaúr(fi-relé)

Nos, a kétkedőknek hadd idézzek az OBO TBS Katalógus 2010/2011. évi kiadásának 17. oldaláról: " Lökőfeszültség-vizsgálatok
A villámáram-vizsgálatokhoz hasonlóan
lökőfeszültség-vizsgálatok
is végezhetők, legfeljebb 20 kV-ig.
Erre a célra egy hibridgenerátor
szolgál, amely szintén a Soest
szakipari főiskolával folytatott
együttműködés keretében került kifejlesztésre..."
"Vizsgálógenerátor villámáramvizsgálatokhoz
Az 1994-ben tervezett és 1996-
ban elkészített generátorral akár
200 kA-es villámáram-vizsgálatok
is elvégezhetők..."
Ebből én úgy vélem, hogy a "B"-s túlfeszvédelmi cucc azontúl, hogy képes akár 200kA-es áramerősséget is - a belbecs nagyfokú károsodásával,de a rábízott hálózat megvédése árán- levezetni, ugyanígy képes ezt a "potom" feszültséget is kezelni. Vagy?

JUVILL


Vártam egy pár hozzászólást, amiket köszönök.
Nem egészen tiszta a kép.
Szerintem túlfeszültség védelemmel meg lehetett volna előzni az épületek villamos berendezéseiben keletkezett kárt.
A hozzászólásokban is megoszlanak a vélemények. Úgy gondolom Gyúrmaúr(fí-relé) kolléga vastagan írva, kiemelte a lényeget.
Ha szembeállítjuk a túlfeszültség védelem kivitelezési költségét és az okozott gazdasági kárt, akkor meglepő eredményre jutunk.
Hogy nem egyszerű a műszaki megoldás, az tény.
De akkor miért beszélünk A - B - C - D fokozatú túlfeszültségvédelemről?
Most a favágás "technikája" okozta a kárt. De sajnos a közép- és nagyfeszültségű légvezeték hálózat leszakadását más is előidézheti.

Sztrogoff

Talán szerencsétlen az elterjedt magyar kifejezés, a túlfeszültségvédelem. Az angol szó, a surge, az fejezi ki a lényeget, ez egy rövid impulzus.
A villámvédelmi szabvány azért a szövegezésében ezt tisztázza, itt a definíció a 2006-os magyarra fordított változatból:
3.51.
túlfeszültség-védelmi eszköz, SPD (surge protective device, SPD)
Olyan eszköz, amelynek rendeltetése a tranziens túlfeszültségek korlátozása és a lökőáramok levezetése.

A feszültség és az áram az két oldala ugyanannak az éremnek, a kapcsolat, az az ellenállás. Egy 50 kA csúcsértékű (10(350 mikrosec jellemzőjű) áramlökés az ugyanazt a csúcsfeszültséget adja, mint a 0,4 ohmos ellenállásra (azért ez egy ideális elképzelés, de nekünk jó) ráküldött 20 kV csúcsértékű 1,2/50 mikrosec jellemzőjű feszültséglökés - amit tud a BET központ gépe. 20 kVcs/50 kAcs=0,4 ohm. Az energia a hullámalak alatti területtel arányos, amire a félértékidőből következtethetünk,  350 és 50 mikrosec.

Ha nem hűlne semmit a levezető, akkor energiát nézve első közelítésben 50 kA 500 mikrosec ig tartva az egyenértékű a 10 A-es földzárlati áram 8750 másodpercig (két és fél óra) tartva igénybevétellel - Ilyen nagy időkülönbségnél a számolás már nem jogos, de közelítésnek megteszi.

Aztán jön a következő kérdés, átviszi-e a 10 A-t folyamatosan egy B fokozat, vagy eloltja. :) Mert ha eloltja, akkor egy pillanatra megszűnik a földzárlat, és a kisfeszültségű fázisvezetéken, hajjaj...